Rehabilitációdocshare01.docshare.tips/files/28318/283186874.pdf · kérdések is, tartós...

Rehabilitáció

Molics Bálint

Ajánlott irodalom

• Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): A rehabilitáció gyakorlataMedicina, Budapest, 2004

• Dr. Huszár Ilona, Dr. Kullmann Lajos, Dr. Tringer László (szerk.):A rehabilitáció gyakorlataMedicina, Budapest, 2000.

• Reiner W, Heckl, Gisela Ade, Werner Schell:Rehabilitáció és betegápolásMedicina, 2000.

• Dr. Katona Ferenc, Dr. Siegler János (szerk.): Orvosi rehabilitációMedicina, Budapest, 1999.

Rehabilitáció- fogyatékossági folyamat -

Molics Bálint

Az egészség nem csupán a betegség és nyomorékság hiánya, hanem a teljes szociális, pszichikus és fizikai jólét állapota.

Egészség

Testi (szomatikus) Lelki (pszichés) Társas (szociális)

Harmonikus egyensúly

Az egészség fogalma

Az egészség összetevői

/Egészségügyi Világszervezet (EVSz)World Health Organization (WHO) – 1948/

Az egészség fogalma (WHO)

Olyan állapot, amelyet jellemez:• a teljesítményre való képesség,• a személyes értékek megléte,• a családi munka,• a közösségi szerep,• a fizikai, biológiai, társadalmi stresszel való megküzdés

képessége, • a jólét érzése,• a betegség és a korai halál kockázatától való mentesség

A WHO fogyatékossági folyamat: • betegségek, balesetek nyomán kialakuló testi, szellemi, vagy

lelki károsodottság, • többnyire maradandó és jelentős következményekkel jár az

egyénre nézve,• következmények a környezettel, a társadalmi elvárásokkal és a

szokásokkal kapcsolatosan manifesztálódnak.

Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

Az Egészségügyi Világszervezet /EVSz/

Károsodás /impairment/:Időszakos vagy állandó anatómiai, élettani vagy pszichológiai veszteséget vagy rendellenesességet jelent.

A károsodás a biológiai működés, szféra zavara.

/sérült testrész, szerv, amputált végtag, beszűkült légzésfunkció, szorongás stb./

Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

Fogyatékosság /disability/:Az ember normális érzékelő, mozgási vagy értelmi funkcióiban szükséges képességek részleges vagy teljes, átmeneti vagy végleges hiánya.

A fogyatékosság speciálisan emberi funkciók; humán szerepkörök zavara.

/közlekedés, evés, ivás, mosakodás, munka, látás, beszéd, kapcsolattartás a környezettel/

Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

Rokkantság /hátrány - handicap/:Az egyén kora, neme, társadalmi és kulturális szerepei szerint elvárható mindennapi tevékenység tartós akadályozottsága.

A ~ az embernek, mint társadalmi lénynek a társadalomi szerepeiben, funkcióiban bekövetkező; társadalmi

szerepkörök zavara.

/önfenntartás, társas kapcsolatok, tanulás, keresőképesség, szórakozás/

Fogyatékossági folyamat 1980 – 1997-ig

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

A fogyatékossági folyamat új értelmezése 1997-től

KárosodásTevékenység

korlátozottságaRészvétel

korlátozottsága

Egészségi állapot

Személy Környezet

/WHO/

Rehabilitáció- fogalma, célja, módszerei -

Rehabilitáció

Rehabilitáció fogalma

Valakinek valami iránti képességét, talentumát, jártasságát jelölte

Habilitáció: egyetemi magántanári állás megpályázása

Rehabilitáció: törvény általi büntetettség közjogi, magánjogi következményeinek eltörlése

Latin

Mo-on és német nyelvterületen a két világháború között

Jogi értelemben

Rehabilitáció: latin eredet„re” + „habilitas”

„vissza” + „illető/alkalmazkodó adottság”

Rehabilitáció: visszahelyezés az „illető adottságba” Habilitáció: behelyezés

„Az a szervezett tevékenység, amelyet a társadalom biztosít a huzamosan vagy véglegesen fogyatékos, vagy rokkant embereknek, hogy megmaradt képességeikkel ismét elfoglalhassák helyüket a közösségben.”

/EVSz definíciója alapján a Rehabilitációs Szakmai Kollégium/

Rehabilitáció fogalma

A rehabilitáció orvosi, pedagógiai, foglalkoztatási és szociális intézkedések koordinált, tervszerű, összehangolt együttese.

Számos szakma és a beteg egyén tervszerű, összehangolt tevékenysége, amelynek legalapvetőbb célkitűzése:

a közösségi életben történő aktív részvétel biztosítása.

Egyénre szabott alkalmazás!

Rehabilitáció fogalma

• Megelőzze, vagy kiküszöbölje a rokkantságot/ fogyatékosságot, megelőzve annak rosszabbodását és enyhítse a következményeit,

• Biztosítsa a teljes és aktív részvételt a közösségi életben,• Segítse életvezetésük függetlenségét a saját kívánságuk

szerint.

AlapelvekAz Európatanács ajánlásai tagországai

rehabilitációs tevékenységéhezStrassbourg, 1992. 10. 16.

A fogyatékosság összefüggése az egyéni teljesítőképesség és a társadalmi elvárás szintjével

Társadalmi elvárás

Fogyatékosság

A környezet normalizálása

- technikai segédeszközök

- ergonómia

- a követelmények megválasztása

Teljesítményszint

Egyéni képesség

A teljesítmény növelése

- nevelés

- gyakorlás

- kezelés

Lorentsen szerint

• A betegség, károsodás okát vagy okait a felismeréskor azonnal megszüntetni, vagy a legcsekélyebb fokra csökkenten.

• Az érintett számára megadni a lehetőséget a rehabilitáció korai megkezdéséhez,

• A személy teljes részvételét segítő eszközök

• A rehabilitációt segítő nemzeti programok,

Módszerek

Rehabilitáció elhatárolása - terápia

• Rehabilitáció célja a fogyatékosság minimalizálása

• A rehabilitáció nem foglalkozik a magával a károsodással, csak annak következményeivel,

• A fogyatékosság oka a rehabilitációban nem játszik szerepet

Terápia szempontjából az előidéző ok döntő jelentőségű

/Rehabilitációs kezelés?, hólyagzavar rehabilitációja?/

A rehabilitáció életkor és kor függvényeMeghatározza a rehab.-ós program szerkesztését és megvalósításának feltételeit.

Életkor – motiváció:

• 2 – 3 éves: jutalmazás, anya örömének látása

• 8 – 10 éves: sport, csoportos játék (program során, végén)

• Serdülő: partnerválasztás, aktívabb életvitel,

• Fiatal: pályaválasztás, életcél

• Felnőtt: foglalkozás újrafelvétele, hivatástudat, más foglalkozásra átállás, családfenntartás

• Idős: „leírás” tudat, családi „teher” csökkentése

Nem: társadalmi alapú – nők: családi szerep, foglalkozásbeli, háztartási, nevelési feladatok – rehab. program végrehajtását, nehezítik

felelősségérzet belátása a családdal szembe – motivációt erősíti

Fogyatékkal élők száma

Magyarország, 2001-es népszámlálás

Fogyatékkal élők számaReumatológiai betegségek 325 000

Kardiovaszkuláris megbetegedések 220 000

Idült tüdőbetegségek 210 000

Neurológiai betegségek 190 000

Daganatos betegségek 133 000

Pszichiátriai betegségek, függőségek 110 000

Urogenitális betegségek 45 000

Traumatológiai betegségek 40 000

Ortopédiai betegségek 25 000

(Forrás: Huszár I., Kullmann L., Tringer L: A rehabilitáció gyakorlata, Medinina, Budapest, 2000.)

Rehabilitáció- prevenció -

Prevenció

Primer prevenció:A károsodás, betegség megelőzése.

• Genetikai tanácsadás,• Védőoltás,• Egészséges életmódra nevelés,• Környezet – egészségügyi rendszabályok,• Balesetmegelőzés,• Munkavédelem.

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

Prevenció

Secunder prevenció:A károsodásból a fogyatékosság kialakulásának megelőzése.

/másodlagos károsodások megelőzése is/

• Korai kezelés,• Rizikótényezők kikapcsolása,• Nevelési és foglalkozási tanácsadás,• Megfelelő munkakörülmények kialakítása,• Szűkebb, tágabb társadalmi környezet elvárásainak kedvező alakítása.

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

Prevenció

Tercier prevenció:A rokkantság megelőzése szolgál.

• Gyógytorna• Foglalkoztató terápia• Beszédterápia• Pszichoterápia• Segédeszköz ellátás

Betegség vagy rendellenesség

Károsodás Fogyatékosság Rokkantság

/WHO/

• Pályaválasztási, foglalkoztatási tanácsadás• Gyógypedagógiai nevelés• Szakmai képzés, átképzés• Akadálymentes építészet, közlekedési, környezeti

feltételek kialakítása• Család, társadalom felvilágosítása, informálása

Rehabilitáció- részterületei és azok összefüggései -

Orvosi rehabilitáció:

„az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant

embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre,

társadalomba való beilleszkedésre.”.

Orvosi rehabilitáció

A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását

foglalja magába.

Orvosi rehabilitáció

• Fogyatékos gyermekek speciális oktatását, gyógypedagógiai nevelését,

• Munkaképes korú emberek szakmai képzését, új

szakmára átképzését foglalja magába.

Pedagógiai rehabilitáció

• Munkahelyet, munkakörülmények (és munkaeszköz) megteremtése

• állapotának romlása nélkül tud dolgozni,• társadalomban betöltött szerepe és presztízse lehetőleg

előnyösen, de semmiképpen ne hátrányosan változzon.

Foglalkozási rehabilitáció

anyagi támogatás és szociális gondozás, segédeszközökkel való ellátás, az akadálymentes lakás, épített környezet és közlekedési lehetőségek biztosítása, a szabadidő egyenrangú eltöltésének elősegítése, az érdekviseleti szervek egyes szolgáltatási és a

társadalom szemléletének formálása is.

Szociális rehabilitáció

Rehabilitáció részterületei Mo-on:• gyógypedagógiai rehabilitáció• orvosi rehabilitáció – fekvőbeteg ellátása

• felnőttek pedagógiai rehabilitációja• szociális rehabilitáció

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Átfogó rehabilitációnak az elhanyagolt területeinek fejlődésének reménye.

Rehabilitáció szakterületei

jól szervezetten működik

esetlegesen érhető el

Rehabilitáció szakterületei

• helyreállítja az egyéni képességeket vagy• javítani tudja azt

/kezeléssel, gyakorlással, neveléssel tréninggel/

Fogyatékos, rokkant ember

A társadalom elvárási- és feltétel rendszerének módosítása

foglalkozási és szociális rehabilitáció

orvosi, pedagógiai rehabilitáció

A rehabilitáció „az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességeinek

fejlesztése, a társadalmi életben való részvételének szinten tartása, valamint önálló életvitelének elősegítése”

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege

I. tevékenység

II. tevékenység

…

X. tevékenység

REHABILITÁCIÓS CÉL

Társadalmi integráció,

beilleszkedés

Sérült, akadályozott

ember

Társadalom

Közös rehabilitációs program

A rehabilitáció a gyakorlatban két egymást kiegészítő mintát tartalmaz:

• Orvosi• Pszichoszociális

Orvosi rehabilitáció célja:csökkentse a különböző sérülésből járó károsodásokat

Pszichoszociális rehabilitáció célja: inkább nevelési megközelítés, /teljes életvitelre, a normális környezetükben/

A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege

Az orvosi, pedagógiai és szociális rehabilitáció részesedése a folyamatban

pszichoszociális rehabilitációsérült

akadályozott ember

orvosi rehabilitációidő

Az orvosi rehabilitáció elsősorban a feltételeket teremti meg, a teljes életvitelre,

míg a pszichoszociális rehabilitáció a teljes életvitel gyakorlati megvalósításához nyújt

támogatást.

A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege

A rehabilitáció komplexitása és folyamatjellege

Orvosi intézkedése,

Foglalkoztatási intézkedések

Szociális intézkedések

Egyén

Társadalom

Rehabilitáció- állapotfelmérés és tervkészítés -

Orvosi rehabilitáció: az a tevékenység, amelyet az orvostudomány saját eszközeivel /diagnosztika, terápia, prevenció, gondozás/ nyújt a fogyatékos és rokkant embereknek, hogy meglévő képességeik kifejlesztésével önállóságukat részben vagy egészében visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, társadalomba való beilleszkedésre.

A meglévő funkciók és teljesítőképesség pontos felmérését, kompenzatórikus fejlesztését, gyakorlását és gondozását foglalja magába.

Alapfogalmak

Az állapot feltérképezése történhet:• Orvosi vizsgálómódszerekkel• Tesztmódszerekkel

• Kategóriába sorolás• Szemiobjektív megközelítés, • Objektív állapotfelmérések

Alapfogalmak

Kategorizálás:A beteg állapotának ismeretében kiválasztunk egyet a rendelkezésre álló lehetőségek közül.

FAC /functional ambulation category/, Frankel szerinti beosztás

Kvantitatív- szemiobjektív:Számokkal dolgozunk, az egyes tételek számaihoz becsléssel, minősítés vagy kategóriába sorolás alapján jutunk.

Önellátó képesség meghatározására szolgáló skálák

Kvantitatív, objektív mérőmódszerek:Mérés számítás történik pl: járási sebesség

nem betegségspecifikus ---- betegség- illetve sérülésspecifikus

Az tesztmódszerek típusai

A rehabilitációs terv alapja

Alapul szolgál a beteg rehabilitálhatóságának megítéléséhez

Javulás mértékének megítélése

Az állapotfelmérés

• Károsodásra/ károsodás + fizikai terhelhetőség, szellemi igénybevehetőség/

• Fogyatékosságrapl: Önellátási skálák: Barthel-index, FIM

• Rokkantságra vonatkozó felmérések• Rehabilitációs program végén, azt követően

A felmérések típusa

Életminőség, mérése

Az életminőség olyan multidimenzionális fogalom, amely alapvetően a cselekvőképesség szintje és az ebből fakadó elégedettség által befolyásolt.

Az életminőség multidimenzionalitása, részben globális volta révén sokkal magasabb szempontú fogalom annál, hogy a rokkantság mérőeszköze legyen

Életminőség vizsgálata /az egészségi állapotból fakadó szubjektív érzéseken kívül egy sor külső tényezővel kapcsolatos elégedettség/

Peter Lamming szerint

Rehabilitáció- a rehabilitáció szintjei -

A rehabilitáción különböző szintjei

Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés

I. TELJES rehabilitáltság /egészséges/

Visszatérés, visszafogadás a társadalomba, eredeti foglalkozásba

Egészséges, meggyógyult

II. RÉSZLEGES rehabilitáltság /az egészséges egy része megőrizhető/

Visszatérés a társadalomba, részmunkaidőbe, saját munkakörbe, saját munkahelyen átképzéssel, szakma foglalkozásváltással

Majdnem egészséges, lehet rajta segíteni, szükséges a segítség, nem kerül rokkantságba

Rehabilitációs szint Társadalmi beilleszkedés Megítélés

III. RÉSZLEGES rehabilitáltság/betegség állandó jelenléte, de még kompenzálható mechanizmusokkal/

Kisebb terheléssel, kreativitással járó munkakörben alkalmazható, a korábbi elérhetőségi szintnél kevesebbre képes, szakmai felügyeletet, irányítást mindenkor igényel

Általában rokkant állományba kerül, felmerülnek gondozási kérdések is, tartós egészségügyi felügyeletre szorul„mindig van vele valami”

IV. ALIG vagy NEM rehabilitáltó

Definitív súlyos születési rendellenesség, súlyos és nagyon sok maradvánnyal járó egészségkárosodás.Súlyos, progresszív folyamatok miatt a legelemibb sztereotípiák meg- vagy újratanulására sem képes, a társadalom szokásos feltételei között megélni nem tud. Önálló életre képtelen

Nem lehet rajta segíteni, nem a társadalomba való, szociális elhelyezésre szorul „mindig leköt valakit, lehetetlen rajta változtatni, nincs min segíteni”. Szociális otthonba helyezik el, egészségügyi intézmény standard lakója lesz.