Társadalmi szerkezet Munkamegosztás

Társadalmi szerkezetTársadalmi szerkezetMunkamegosztásMunkamegosztás

Társadalmi pozíciók

Az a hely amelyet egy egyén egy adott társadalomszerkezetben egy adott időben elfoglal.

Munkamegosztás.Hatalommegosztás

Társadalmi pozíciók

Ehhez kapcsolódó anyagi, szimbolikus, hatalmi erőforrások.

Minden társadalmilag releváns tényező mentén elemezhető, de minden társadalmilag releváns tényező váltakozó mértékben meghatározó.

Társadalomszerkezet (struktúra)

A társadalmi pozíciók funkcionális és hierarchikus elrendeződése.

Valószínűségi összefüggések (életmód, attitűdök).

Az esélyek, stratégiák valószínűségi alapon összefüggenek

A társadalmi differenciáció

Életesélyek egyenlőtlensége Horizontális heterogenitás a népesség

megoszlása nominális csoportok, pl foglalkozási kategóriák között

Vertikális heterogenitás a népesség megoszlása státuszcsoportok között - rétegződés

Életesélyek Titanic túlélők Férfiak: 20% Nők / gyereke: 71%

I osztály II osztály II osztály SzemélyzetGyerek/nők 93% 81% 47% 87% F.fiak 31% 10% 14% 22%Összesen 60% 42% 25% 24%N 130 166 536 85

MUNKAMEGOSZTÁS, Vertikális heterogenitás, funkcionális elkülönülés A munkamegosztás időbeni

alakulása. A munkamegosztás és a

komplex társadalmak intergálása.

A modern munkamegotszás ipari szervezése.

MUNKAMEGOSZTÁS, Egyszerű társadalmak

Vadászó gyűjtögető életmód Nemek közötti munkamegosztás Területi és szervezeti

szempontból fragmentált társadalmak

MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak

Mezőgazdaság megjelenése: állattenyésztők, növénytermesztők.

Elkülönülő kézművesrétegek, a kereskedelem megjelenése.

A szellemi és katonai funkciók fokozatos elkülönülése.

Területi szervezkedés, városok, háborúk, technológiai fejlődés.

MUNKAMEGOSZTÁS, Agrártársadalmak

Felhalmozódás

Komplex árúcsere.

Területi szervezkedés: városok, kapcsolt településhálózatok, komplex közigazgatási jellegű szervezetek: államok

MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak

Globalizáció, a nemzetközi gazdaság integrációja (a világpiac kialakulása).

A hatalom átrendeződése.Transznacionális részvénytársaságok

Nem állami szereplők befolyásának a növekedése

MUNKAMEGOSZTÁSIpari társadalmak

A termelési folyamatok jelentős fragmentációja, komplex szakosodás.

A termelés növekedése: egyszerre a szegénység felszámolása illetve radikális leszakadás.

A termelés helyszíne elkülönül a lakóhelytől, elválik a munka és a magánélet.

MUNKAMEGOSZTÁSés gazdasági

szerkezet A három szektor: Primér – nyersanyagtermelő

(mezőgazdaság, bányászat, , halászat, erdészet).

Szekundér – ipari késztermék előállító.

Tercier – szolgáltatói.

Románia gazdasági szerkezete

A fejlődés trendje a primer szektor arányának a csökkenése és a tercier növelése.

1995 2000 Primér 28.7% 31% Szekundér 31% 26.2% Tercier 40.3% 42.8%

Szerep és státusz Hogyan jelenik meg a társadalom

szerkezet az egyének és csoportviszonyok szintjén?

Szerep -

Szerep Megszabott cselekvési modellek

rendszere amelyeken keresztül megvalósul az egyén kapcsolódása a közösséghez.

Az egyén bizonyos pozíciókhoz kötődő elvárásoknak felel meg.

Ezáltal valósul meg az egyéni viselkedések koordinált jellege, és így körvonalazzák a konkrét interakciók a társadalom rendszerjellegét.

Státusz

Önmaga az egyén által elfogat pozíció.

Az illető pozíciónak a szerkezeti hierarchiában elfoglalt helye.

Az illető társadalmi pozícióhoz kapcsolódó megbecsülés.

Státusz

Szerzett.

Meritokrácia

Örökölt.

Arisztokrácia

SzerepInterakciós forma.Koordináció.KiszámíthatóságA társadalmi ellenőrzés.

Szerepelvárások ....A környezet az egyén által

betöltött társadalmi pozíciók kapcsán a személyek igényeket fogalmaznak meg, kikényszerítik a megfelelő szerepviselkedést.

SzerepküldésSzerepnyomás

….. szereprezentációk

Egy adott pozíció kapcsán milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg.

Egy adott időpontban és egy adott társadalomban létezik egy viszonylag konszenzusnak örvendő elvárásrendszer.

Pl. a falusi tanító Szerepteljesítmény

SzerepkészletMerton – Egy adott státus a

társadalmi rendszerben más szerepek viszonylatában komplex módon tagolódik be.

Szerepkészlet – változó, de komplementer tartalmú alakítások rendszere.

Szerepkészlet

Szülők Diák

Igazgató

Tanár

Szerepkomplexum Egy egyén változatos státusokat tölt

be. Ezek integrált egysége a

szerepkomplexum. Minnél komplexebb: annál

integráltabb az egyén Szereptípusok. Szerepkonfliktusok.

SzereptípusokMilyen mértékben határozzák

meg az egyén életvitelét? Menyire átfogóak?Prevazív – teljesen átfogó (pl. nemi)

Rokonsági, családiFoglalkozási (hivatás prevazív)Szituációs

Szereptípusok (Buda Béla)

pervazív szerepek: amelyek az egyén minden más szerepviszonylatába belejátszanak, és befolyást gyakorolnak rájuk, pl.: életkor, nem

Családi (és rokonsági) szerepek: a család a társadalom alapvető intézménye, a családban betöltött pozíció a személyiség alapvető jellemzője

Szereptípusok (Buda Béla)

Organizációs vagy foglalkozási szerepek: a modern társadalomban az egyén életét organizációs relációk hálózata veszi körül, a szervezeti rendszerekben elfoglalt helyhez sajátos szerepek tartoznak, pl. pap, orvos

Szereptípusok (Buda Béla)

Szituációs vagy „passzazsér” szerepek: bizonyos társadalmi helyzetekben átmenetileg magára vesz az egyén bizonyos szerepeket, és ezekben addig van, amíg a szituációban tartózkodik, illetve ezek normái csak addig érvényesek rá, pl. vevő, járókelő, vendég, kliens

Szereptípusok (Buda Béla)

Privátszféra szerepei: nem a társadalmi szisztéma erővonalai helyezik ide az embert, hanem saját akciói révén vállalja el őket, a privátszerepek viszonylatain belül 2 adott személyiség tényleges viszonyát kapcsolatnak nevezzük, pl. ismerős, barát, szerető

Szereptípusok Miként ruházódik az egyénre az

illető szerep. Veleszületett (ascriebed) - Szerzett (achieved) – mobiltás útján

megszerezhető A társadalomszervezés függvénye.

Meritokrácia – társadalomeszmény.

SzereptípusokAz elvárások rögzítettségének a

mértékeFormális – pontosan körülírtak, a teljes

személyiséget alárendelik egy bizonyos jól meghatározott elvárásnak.

Informális.

Szerepkonfliktus Az egyéni szerepkomplexum nem mindig

integrált, konfliktusmentes vagy koherens. Nem mindig van konszenzus a

szerepelvárásokban. A szerepelvárásokban nem mindig tartják

szem előtt az egyének tényleges képességeit, képzettségét.

Szerepkonfliktusok

Szerepkomplexum ellentmondásai – a sebész meg kellene műtse a feleségét.

A szerepelvárások inkonzisztens jellege – az apa üss oda az anya légy kedves.

Szerepelvárás – képesség

Szerepkonfliktus

Szerepek közötti konfliktus

Szerepen belüli konfliktus

Személy – szerep konfliktus

Szerepküldők okozta konfliktus

Szerepkküldő okozta konfliktus

Könyvészet Csepeli György (1997) Szociálpszichológia Budapest: Osiris Kiadó, pp.189-211