Reneszánsz és manierizmus

A reneszánszA reneszánsz (1300-1600) (1300-1600)

„Az emberek ismét idehaza

érzik magukat a földön.”

(Szerb Antal)

“Azért helyeztelek a világ közepébe, hogy annál könnyebben láthasd meg azt, ami benne van. Nem teremtettelek sem mennyei, sem földi, sem halandó, sem halhatatlan lénynek, úgyhogy,

mint saját magad szobrásza magad vésheted ki vonásaidat.

Állattá fajulhatsz, de szellemed szabad akaratából Istenhez hasonló lénnyé is újjászülheted magadat.”

/Pico della Mirandola: Az emberi méltóságról/

Renaissance= újjászületés (az ókori kultúra újjászületése)

A középkor és az újkor közötti művelődéstörténetikorszak, korstílus.

Három korszaka: Trecento: 1300-as évek (korai) Quattrocento: 1400-as évek (érett) Cinquecento: 1500-as évek (késői)

I. I. KialakulásaKialakulásaHelyszíne: Észak-Itália, Firenze központtal

Okai:Okai:1. a kereskedelmi utak Észak-Itálián keresztül

vezetnek → meggazdagodnak a kereskedők, polgárok → Európa pénzügyi központjává válik → a polgárok politikai hatalmat szereznek (Medici) → erős városállamok, erős polgárság alakul ki, a

polgár büszke arra, amit önnön erejéből elért → már nem a túlvilágon, hanem itt, a földön akar boldog lenni

2. az Oszmán Birodalom elfoglalja Bizáncot → művelt, gazdag görögök menekülnek Itáliába → magukkal hozzák az ókori tudást és kultúrát

3. pestis→ Európa lakosságának 1/3-a meghal→ több pénz, több élelem jut mindenkinek→ művészetre, építészetre fordítják

IIII. Jellemzői. JellemzőiEmberideál: sokoldalúan képzett, művelt, mindentudományághoz értő, tevékeny, testi és lelkiharmóniában élő ember = polihisztor (pl. Leonardo)

Eszmerendszere:

1. Humanizmus = emberközpontúság

- antik (görög, római) kultúra felelevenítése

- egyéniség kultusza, önbizalom- embertisztelet- optimizmus, derűlátás, életöröm- tudománytisztelet- művészet és természet szeretete- harmóniára törekvés- filológia kialakulása (antik szövegek fordítása, értelmezése)

2. A reformációA humanizmus észak-európai elterjedése készítette

elő a talajt a reformációnak.1517. október 31. → Luther Márton, wittenbergi 95 pont

- a katolikus egyház bírálata - megkérdőjeleződött az egyház és a pápa

központi helyzete- visszatérés a Biblia eredeti szövegéhez- nemzeti nyelvű Biblia tömeges kiadása (Gutenberg: könyvnyomtatás: 1440)

végleges szakadás az addig homogénvallású és szellemiségű Európában

III. EsztétikaIII. EsztétikaKözéppontban atermészet utánzása.

Művészet = tükör

Harmónia,eszményítés,arányosság.

A művészkiemelkedik aközösségből,vágyakozik a hírnévután → egyéniség

IV. FIV. FilozófiilozófiaaNeoplatonizmus: XV. századtól meghatározó filozófiaiirányzat. Célja a platóni ideatan, a keresztény vallás és akeleti filozófiák lélekvándorlás-tana között összhangotteremteni. Vezéralakja: Ficino, Mo-on: Janus Pannonius

Természetfilozófia:Célja a természettudományok új eredményeinekösszehangolása a keresztény vallási tanításokkal.

Giordano Bruno: “A természet a dolgokban rejtező Isten.”

Kopernikusz: heliocentrikus világkép Galileo GalileiKepler

Társadalomfilozófia:Machiavelli: A fejedelem → „A cél szentesíti az eszközt.”Utópia: „nemlétező hely, seholsincs ország”Az adott korban megvalósíthatatlannak látszó eszményitársadalmi berendezés.Thomas More: Utópia, Campanella: Napállam /XX. sz.: Huxley: Szép, új világ, Orwell: 1984/

A reneszánsz építészetA reneszánsz építészet1. Arányosság (emberi lépték, aranymetszés)2. Szimmetria (szabályos városszerkezetek,

templomok)Brunelleschi : Pazzi-kápolna

Brunelleschi: Pazzi-kápolnaBrunelleschi: Pazzi-kápolna

3. Erős vízszintes tagoltság (árkádokkal, ablaksorokkal, párkányokkal, oszlopokkal)

Brunelleschi: Pitti-palota (Firenze)

Sangallo: Farnese-palota (Firenze)Alberti: Rucellai-palota (Firenze)

Sangallo:Strozzi-ház(Firenze)

4. Az épület belekomponálása a tájba

Chenonceaux-i kastély

5. Antik építészeti elemek alkalmazása

Bramante: Szent Péter körtemplom (Róma) – kupola, oszlopsor

Michelozzo: Medici-palota (Firenze) – átriumos belső

udvar, árkádsorok

Brunelleschi:

A firenzei Dóm

Palladio: Villa Rotonda (Vicenza) – timpanon, oszloprend, lépcsősor

Santa Maria delle Fiori és kupolája (a firenzei Dóm)

A firenzeiA firenzeiBattistero Battistero (keresztelőkápolna)(keresztelőkápolna)Campanile Campanile (harangtorony) (harangtorony) Duomo (dóm)Duomo (dóm)

Michelangelo:

A római Szent Péter-bazilika kupolája

Brunelleschi: Lelencház

Brunelleschi: A San Lorenzo belső tere (Firenze)

Alberti:

Santa Maria Novella

(Firenze)

Louvre

A reneszánsz szobrászatA reneszánsz szobrászat

Jellemzői:

-a természet élethű utánzása

-az emberi test szépségének ábrázolása -bibliai és mitológiai témák

-érzelmek megjelenítése

Lorenzo GhibertiLorenzo Ghiberti

Salamon találkozik Sába királynőjével

Ghiberti: Aparadicsomkapuja

Ghiberti: Jákob és Izsák története

Donatello

Dávid

Donatello: Keresztrefeszítés

Donatello: Habakuk próféta

Donatello: Niccolo Luzzano

Donatello: Gattamelata(Padova)

Donatello: Szent Lőrinc vértanúsága

VerrocchioVerrocchio

JézusDávid

Verrocchio: Lorenzo de Medici

Verrocchio: Colleoni lovasszobra, Velence

MichelangeloMichelangeloBuonarottiBuonarotti

MózesII. Gyula síremléke, Róma

Piéta, Vatikán

Hosszú barátságunk alatt gyakorta gondoltam s láttam is, hogy nő meg férfi hegyből-fejtett-kő-képmása túléli faragóját, ki visszatér a porba.   A természet ez egyszer fejét hajtja a művészet előtt; győz a vésővel, ecsettel nyert Szépség, mit az idő nem zúz szét, s a halál nem vesz erőt rajta.   Két eszközöm szolgál, márvány és festék, hogy átmentsem kettőnk arcát és testét - megszédülök, a boldogság elönt,   hogy szépségét mától még ezer évre is csodálhatják, s megértik, hogy én se voltam bolond, mert így szerettem Önt.

“Láttam az angyalt a márványban, és addig faragtam, amíg kiszabadítottam.”

Dávid

Medici-síremlékSan Lorenzo-templom,Firenze

A reneszánsz festészet A reneszánsz festészet -perspektivikus ábrázolás-gyakori a természeti háttér-élénk, gazdag színvilág-a bibliai és mitológiai témákmellett megjelenik amindennapi élet-portréfestészet-fontossá válik a mozgások,érzelmek természetességénekvisszaadása

Trecento: Giotto Trecento: Giotto

Quattrocento: Fra AngelicoQuattrocento: Fra Angelico

Angyali üdvözlet

Szent Ferenc megkapja a stigmákat

Andrea MantegnaAndrea Mantegna

OculusPieta

Madonna alvógyermekkel

MasaccioMasaccio

Kiűzetés

Leonardo Leonardo da Vincida Vinci

„A jó emberek természetszerűen vágynak a tudásra.”

La Gioconda

Sziklás Madonna

Hölgy hermelinnel

Santa Maria delle Grazie templom Milánó

Az utolsó vacsora

Szent Anna harmadmagával

Léda

Önarckép

Groteszk fej tanulmány

•

Sandro BotticelliSandro Botticelli

Tavasz

Pallasz Athéné és a kentaur

Vénusz születése

Vénusz és Mars

Dante

Illusztráció az Isteni színjátékhoz

Cinquecento - GiorgioneCinquecento - Giorgione

A három kor

A vihar

Az alvó Vénusz

RaffaelloRaffaello

Stanza della Segnatura, Pontifici-palota, Vatikán

Sistine Madonna, részlet

Nő fátyollal

Michelangelo BuonarottiMichelangelo Buonarotti

Doni Tondo

Sixtus-kápolnafreskói

A sötétségés avilágosságszétválasz-tása

TizianoTiziano

Az adógaras

MáriaMagdolna

Égi és földi szerelem

Urbinoi Vénusz

Flóra

A németalföldi reneszánszA németalföldi reneszánsz

Albrecht Dürer

Önarckép

Velencei nő portréja

Hans HolbeinHans Holbein

Thomas More

A művész családja

VIII. Henrik

Pieter BruegelPieter Bruegel

Bábel tornya

Koldusok

Koldusok

Vakok

Parasztlakodalom

Gyerekjátékok

Jan van Jan van EyckEyck

Az Arnolfini házaspár

Madonna Rolin kancellárral

Genti oltárkép

Hieronymus Hieronymus BoschBosch

A halál és a fösvény

A gyönyörök kertje

A szénásszekér

168

Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….

169

Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….

170

Autószerelők alkottak újra reneszánsz festményeket….

MANIERIZMUS 1530-1600

A reneszánszt a barokkal összekötő stílusirányzatManiera (olasz) = modor

Európa-szerte politikai krízis (vallás- és nemzetiháborúk, a török kérdés)

a reneszánsz klasszikus nyugalmának,harmóniájának megbomlása

Stílusjegyei:

-érzelmek túlfokozottsága-mesterkéltség, túlzott dekoráció -megcsavart alakok (figura serpentina)-mozgalmasság-valóságtól eltérő térillúzió -bonyolult allegorikusábrázolások-nagy méretek, látványszerűség-dinamikusabb, átlós komponálás-új, bonyolult, bizarr, torz formák-érzékiség, kacérság -külső jegyekkel hangsúlyozottlélekábrázolás -össze nem illő arányok -irrealitás, fantasztikum

Tintoretto: Krisztus a Pokol tornácán

Tintoretto: A Tejút születése

Tintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgátTintoretto: Szent Márk megszabadítja a rabszolgát

Tintoretto: Az állatok teremtéseTintoretto: Az állatok teremtése

Tintoretto: József és PutifárnéTintoretto: József és Putifárné

Tintoretto: Kebleit Tintoretto: Kebleit felfedő hölgyfelfedő hölgy

Giuseppe Giuseppe Arcimboldo: Kerti Arcimboldo: Kerti növényeknövények

Mezei terményekMezei termények

A tűzA tűz

A víz

TélTél

Tél

NyárNyár

Nyár

TavaszTavasz

KönyvemberKönyvember

Agnolo Bronzino: Agnolo Bronzino: Laura BattiferiLaura Battiferi

Agnolo Bronzino: Agnolo Bronzino: Vénus és Cupido, Vénus és Cupido, avagy avagy az öröm idejeaz öröm ideje

Spranger: Spranger: Venusz és Venusz és AdoniszAdonisz

Vénusz és Vénusz és VulkánuszVulkánusz

Correggio: Léda a hattyúvalCorreggio: Léda a hattyúval

Vénusz, Cupido és a szatírVénusz, Cupido és a szatír

Morales: PiétaMorales: Piéta

Rosso Fiorentino: Zenélő angyalRosso Fiorentino: Zenélő angyal

PiétaPiéta

Halott Krisztus angyalokkalHalott Krisztus angyalokkal

Parmigianino: Szent Pál megtéréseParmigianino: Szent Pál megtérése

Hosszúnyakú Hosszúnyakú madonnamadonna

Allori: Zsuzsanna és az Allori: Zsuzsanna és az öregeköregek

El Greco: El EspolioEl Greco: El Espolio

krisztuskrisztus

A SzentháromságA Szentháromság

LaokoonLaokoon

Krisztus meg-Krisztus meg-keresztelésekeresztelése

Az ötödik pecsét feltöréseAz ötödik pecsét feltörése

Rókaprémes hölgyRókaprémes hölgy

Hans von Aachen: Mulató párHans von Aachen: Mulató pár

Ammanati: Léda a hattyúvalAmmanati: Léda a hattyúval

Neptun-kút, FirenzeNeptun-kút, Firenze

Vignola: Villa lanteVignola: Villa lante

Giambologna: AppenineGiambologna: Appenine

Neptun-kút, BolognaNeptun-kút, Bologna

Szabin nők elrablásaSzabin nők elrablása

Rimay János: Én édes Ilonám…Rimay János: Én édes Ilonám…

„„Mert az te szerelmed engem úgy környülvett, Mert az te szerelmed engem úgy környülvett, mint pészmát ó szelence,mint pészmát ó szelence,

Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,Az én szívem, kivel szintén úgy hevült el,mint tűz miatt kemence,mint tűz miatt kemence,

Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,Mert te szépségedbe szívem úgy merült be,mint tengerben Velence.”mint tengerben Velence.”

Rimay János: Előszó, Balassi Bálint verseihez

„Az elméleti írástudó mesterségekben is elég álmélkodó ajándékát tapasztalhatjuk az úr istennek, mellyel ezt az időt igéjének tökéletes értelemre való juttatásával, szent fiának ismeretire való igazításával, akaratjának homály nélkül való kinyilatkoztatásával fölruházá s ékesíté és minden rozsdáját, mohát, dohát, porát, penészét, sűrű pókhálóját is elnonyogatván és tisztítván, azaz mennyei bölcseség fényének, az emberi szívhöz ragaszkodott setét bizonytalan és tévelygő vélekedetnek s balgatag értelmeknek mértéklésével mennyei lámpási világa által az bizonyos dolgok látására és forgatására nyitá az elméknek is fel szemeket.”

Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca „Dantétól lehet megtanulni mi van a túlvilágon,

Petrarcától, hogy mi van itt a földön és Boccacciótól, hogy mi és miképpen van az

asztalnál és az ágyban.” (Hegedűs Géza)

-az első humanista→ a latin szó megszállottja, antik szövegek felfedezése, értelmezése, rengeteg latin nyelvű mű (levelezése, politikai tanulmányok, Africa c. eposz)

- örök vándor→ sok helyen élt (Franciaországban és Itáliában), beutazta Európát (diplomata)

- élete 3 meghatározó eseménye:- 1327. egy templomban megpillantja Laurát, élete szerelmét, múzsáját-1336. „a világirodalom leghíresebb kirándulása”→ megmássza a Viharos Hegyet, a csúcson felüti Szent Ágoston Vallomásait: „Az emberek a hegyek magasát, az óriási tengerárakat, az óceán partjait és a csillagok vonulását csodálják, de önmagukról megfeledkeznek.”→ „inkább az emberi lelket kell csodálni”

Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca

- - 1341. Rómában a költők fejedelmévé (=poeta lauratus) választják

Boccaccio jó barátja

1374. meghal, fejét egy Vergilius-kötetre hajtva

Francesco PetrarcaFrancesco Petrarca

- 366 vers, többsége szonett (14 sor: 4+4+3+3, rímképlete: abba abba cdc dcd)

- olasz nyelvű - a versek múzsája Laura

(arany, levegő, babér)→ az első hús-vér nő az újkori líra történetében

DaloskönyvDaloskönyv

- alapérzése a szentimentalizmus, „a boldog boldogtalanság”, „azok közül vagyok, akiknek öröm a sírás”

- Laura férjes asszony, nem lehet az övé (fiatalon meghal pestisben)- melankolikus, tépelődő→ megteremti a reménytelen szerelem

formuláját

„Amit azelőtt szerettem, többé nem szeretem. Mit mondtam? Hazudok: még most is szeretem, de mértékletesebben. Ismét hazudtam: szeretem, de szégyenlősebben. Szomorúbban. Most mondom meg az igazat: szeretem, de szeretném nem szeretni. Elepedek, hogy gyűlölni tudjam, de csak szeretem, akaratom ellenére, kényszerűségből, szomorúan, gyászolva…”

Petrarca: Ti szerencsés füvek…

Ti szerencsés füvek, boldog virágok, kiken tapos mélázgató madonnám, part, mely édes szavát figyelve andán, szép lábának nyomát magadba zárod,

sima fácskák, friss lombbal ékes ágok, halovány, kedves ibolyák a lankán, sötét erdők, melyek fürödve lomhán a Nap tüzében, oly sudárrá váltok,

ó, nyájas táj, ó, tiszta, friss erecske, mely tükrözöd szép arcát s szép szemét is, s élő fényétől gyúlsz tündökletesre,

irigylem tőletek tekintetét is! Ne lássam itt ridegnek a követ se: lángoljatok, hisz lánggal égek én is.

Ti szerencsés füvekTi szerencsés füvek- Laura egy elképzelt sétáját követi végig.- Sorra veszi a természeti jelenségeket, amelyekkel Laura kapcsolatba kerül: füvek, virágok, erdő, táj, erecske

Mindez nemcsak önmagáért szép, hanem Laura szépségét is tükrözi.- Negyedik versszak: kitör belőle a féltékenység, az irigység → „irigylem tőletek tekintetét is!”

- a természeti jelenségek kapcsolatba kerülhetnek Laurával, ő pedig nem. Felszólítja a természetet az érzelmi azonosulásra, hogy ne legyen közömbös Laurával szemben→ „lángoljatok, hisz lánggal égek én is” 

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjad

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjadvized hatalmas, száguldó folyásán:a szellemem mélyen belül tanyázván,erőd nem féli s másétól se borzad;

vitorlát jobb vagy bal felé se forgat,mégis jó széllel, nyílként, vágya szárnyánaz arany Lomb felé lebegve száll már,s erősebb, mint a hab, szél, lapát s vitorla.

Egyéb folyók közt te királyi büszke,ki ott éred a napot, merre támad,nyugaton százszor szebb Fényt hagyva

messze:

csak földi részem hordja szarvad-ágad;a másik, vágya szárnyával fedezve,repül révébe édes Otthonának.

Pó, földi kérgem bárhogy is sodorjadPó, földi kérgem bárhogy is sodorjad

- ellentétes irányú mozgás feszültsége→ Petrarca halad a folyóval kelet felé, a vágyai pedig visszafelé húzzák, nyugatra, Laurához

- a folyó ereje azonban nem győzheti le a vágy és a szerelem erejét

234

BOCCACCIOBOCCACCIOJó barátja Petrarcának, leveleznek is. Elkészíti Dante életrajzát és előadásokat tart az Isteni Színjátékból. Szegényen hal meg.Fő műve: A Dekameron (jelentése tíz nap). Száz novellát tartalmaz, tíz nap történetét mondja el.

23.05.03. 235

A kerettörténet: A pestisjárvány elől hét fiatal nő és három férfi - elmenekül egy vidéki kastélyba. Minden napra választanak egy királynőt és az kijelöli a témát, amiről mindenki mond egy történetet. Így minden nap tíz történet keletkezik és tíz napig vannak a kastélyban.

DekameronDekameron

DekameronDekameron A történetek témája gyakran az erotika, a szerelem.

Szatírikusan mutatja be a kor társadalmát, az uzsorásokat, a kereskedőket. Elítélik a kapzsiságot, a fösvénységet, a vak hitet, helyettük az élet élvezetét hirdetik.

Nem vetik el a házasságtörést sem, ha az nem szerelemre alapulva köttetett, hanem érdekből. Nem tisztelik a kolostorok lakóit sem, úgy gokndolják azok vannak legjobban kiéhezve a testi örömökre. Ebben a korban a bűnök már más megítélés alá esnek.