1 · Web viewSZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a z 35 522 01 AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVaz

35 522 01 AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ

SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

2013.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal1089 Budapest, Kálvária tér 7.www.munka.hu

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a

35 522 01

.

AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZSZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ

I. A szakképzés jogi háttereA szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék

módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet,

– a(z) 35 522 01 Audio- és vizuáltechnikai műszerész szakképesítés-ráépülés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó ../2013. (.. . …) xxx rendelet

alapján készült.

II. A szakképesítés-ráépülés alapadatai

A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 35 522 01

A szakképesítés-ráépülés megnevezése:Audio- és vizuáltechnikai műszerész

A szakmacsoport száma és megnevezése: 6. Elektrotechnika-elektronika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XI. Villamosipar és elektronika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség:vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: elektronikai műszerész

1

.

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: vannak

Pályaalkalmassági követelmények

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség- -

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:-

V. A szakképesítés-ráépülés óraterve nappali rendszerű oktatásraVI.

A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 1 évfolyamos képzés esetén: 1120 óra (32 hét x 35 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 1 évfolyamos képzés esetén: 1008 óra (32 hét x 31,5 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma 0,5 évfolyamos képzés esetén: 560 óra (16 hét x 35 óra)A szakképző iskolai képzés összes szakmai óraszáma szabadsáv nélkül 0,5 évfolyamos képzés esetén: 504 óra (16 hét x 31,5 óra)

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti

óraszáma Szakmai követelmé

ny-modulok

TantárgyakElméleti

heti óraszám

Gyakorlati heti

óraszám

11262-12Audio- és vizuáltechnika

Elektronika2

Elektronika gyakorlat 10

2

.

Audiotechnika3,5

Vizuáltechnika 4

Audio és vizuáltechnika gyakorlat 12

Összesen: 9,5 22Összes óra: 31,5

A 2. számú táblázat „A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma” megadja a fent meghatározott heti óraszámok alapján a teljes képzési időre vonatkozó óraszámokat az egyes tantárgyak témaköreire vonatkozóan is (szabadsáv nélküli szakmai óraszámok).2. számú táblázat

3

.

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

Szakmai követelménymod

ulTantárgyak/témakörök

Elméleti órák

száma

Gyakorlati órák

száma

11266-12Audio-és

vizuáltechnika

Elektronika 64Elektronikus áramkörök 16Összetett elektronikus áramkörök 32Digitális technika 16Elektronika gyakorlat 320Elektronikai alapgyakorlatok 128Elektronikai mérések 96Szimulációs gyakorlat 96Audiotechnika 112A hang 32Elektroakusztika 32Hangrögzités 32Digitális adatrögzítő eszközök 16Vizuáltechnika 128Televízió 32Televízió adás és vételtechnika 32Mágneses képrögzítés 32Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 32Akusztika és vizuáltechnika gyakorlatt 384Alkalmazástechnika gyakorlat 128Elektroakusztikai mérések gyakorlat 128Televízió mérések gyakorlat 128Összesen: 304 704

Összes órák száma: 1008Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 30,15 69,84

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

4

.

A 11266-12

azonosító számúAudio-és vizuáltechnika

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

5

.

A 11266-12 azonosító számú Audio– és vizuáltechnika megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

11266-12 Audio– és vizuáltechnika

Elektronika

Elektronika gyakorlat

Audiotechnika

Vizuáltechni

ka

Akusztika és

vizuáltechnika gyakorl

at

Ele

ktro

niku

s á

ram

körö

kÖ

ssze

tett

ele

ktro

niku

s ár

amkö

rök

Dig

itális

tech

nika

Ele

ktro

nika

i ala

pgya

korl

atok

Ele

ktro

nika

i mér

ések

Szim

ulác

iós

gyak

orla

t

A ha

ngE

lekt

roak

uszt

ika

Han

grög

zíté

sD

igitá

lis a

datr

ögzí

tő e

szkö

zök

Tele

vízi

óTe

leví

zió

adás

és

véte

ltec

hnik

aM

ágne

ses

Kép

rögz

ítés

Mik

rohu

llám

ú és

tele

vízi

ós m

űsor

szór

ásAl

kalm

azás

tech

nika

gya

korl

atE

lekt

roak

uszt

ikai

mér

ések

gya

korl

atTe

leví

zió

mér

ések

gya

korl

at

FELADATOKDokumentáció alapján hibakeresést végez x x x x x

Segítséggel behatárolja a hibás áramköri egységet x x x x xSegítséggel megkeresi a hibás alkatrészt x x x x xBehatárolt hibás egységet, modult kicseréli x x x x xBehatárolt hibás alkatrészt kicseréli x x x x xUtasítások alapján ellenőrzési feladatokat végez x x x x xMűszaki leírások alapján elvégzi az előírt beállításokat x x x xJegyzőkönyvet készít a javítási munka feladatairól x x x x xKészre szereli a készüléket, berendezést x x x x xEllenőrzi a kész berendezés helyes működését x x x x xElőírás szerint dokumentálja az elvégzett feladatokat x x x x x

SZAKMAI ISMERETEKÁramkörépítés, össze- és szétszerelési módjai x x x x x

Forrasztási eszközök (állomások) kezelési, használati módjai x x x x x

Mechanikai eszközök, szerszámok, műszerek kezelési, használati módjai x x x x x xVillamos kéziszerszámok kezelési, használati módjai x x

6

.

Egyen- és váltakozó áramú villamos alapmérések x x xElektrotechnika alapjai, villamos alapfogalmak x x x x x x x x x x x x x x x x xErősítő áramkörök (alapkapcsolások típusai, erősítőjellemzők, zajok, torzítások)

x x x x x

Félvezető diódák működése, típusai (normál, Zener, tűs, kapacitás, alagút, Schottky)

x x x x x x x x

Hibakeresés, áramkörjavítás módjai x x x x x xHuzalozási, kábelezési technikák x x xImpulzustechnikai áramkörök x x xLogikai áramkörök alapjai x x x xMechatronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x x xMérőműszerek méréstechnikai jellemzői x x xMérés digitális műszerekkel x x x xMérés oszcilloszkóppal x x xMérési jegyzőkönyv készítés x x x x x xMűszaki dokumentáció értelmezése x x x x x xTápegységek, stabilizált tápegységek

x x x x

Tranzisztorok típusai (bipoláris, unipoláris), működési elve x x xVillamos alkatrészek vizsgálati, szerelési módjai x x x x xVillamos és elektronikai készülékek szerelési, gyártási módjai x x x x xVillamos méréstechnikai alapismeretek x x x xDigitális jelfeldolgozó áramkörök x x x x xErősáramú félvezető eszközök fajtái (tirisztor, Diac, Triac, UJT) x x x xMemóriák (RAM, ROM, PROM, újraprogramozható ROM-ok) x x x x xMikroszámítógépek, mikroprocesszorok x x x x xOptoelektronikai alkatrészek (fotoellenállás, fotodióda, napelem, fototranzisztor, LED, lézerdióda,

x

optocsatoló, optikai kijelzők) x xSzámítógépek alkalmazása a méréstechnikában x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKVillamos műszerek és méréstechnikai eszközök használata x x x x

Villamos kéziszerszámok, kézi fémforgácsoló gépek használata x xMechanikai kéziszerszámok használata x xForrasztástechnikai eszközök használata x xOlvasott szakmai szöveg megértése x x x x x x x x x x x x x x x x x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKPrecizitás x x

7

.

xKézügyesség x x x x x xMozgáskoordináció x x x x x x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKIrányíthatóság

x x x x

Kommunikációs rugalmasság x x x x x x x x x x x xMÓDSZERKOMPETENCIÁK

Figyelem összpontosításx

x x x x x x x

x x x x x x x x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x x x x x xHibakeresés (diagnosztizálás) x x x x x x

8

.

1. Elektronika 64 óra

1.1. A tantárgy tanításának céljaAz elektronika tantárgy tanításának célja, hogy segítse a tanulók áramköri szemléletének kialakulását és fejlesztését. Tegye képessé a tanulókat az elektronikai áramkörök alaptörvényeinek és alapösszefüggéseinek megértésére, elektronikai kapcsolások méretezésére

1.2. Kapcsolódó szakmai tartalmakA tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül

1.3. Témakörök1.3.1. Elektronikus áramkörök

16 óra Félvezetők

Félvezető diódákTranzisztorok

Bipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái

Unipoláris tranzisztorokFelépítéseMűködéseKarakterisztikái

Erősáramú félvezető eszközökTirisztorDiacTiacUJT

Optoelektronikai alkatrészekFotoellenállásFotodiódaNapelemFototranzisztorLEDLézerdiódaOptocsatoló

Erősítő alapkapcsolásokTranzisztoros erősítők munkapont beállítása

Bipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállításaUnipoláris tranzisztoros erősítők munkapont-beállítása

Tranzisztoros erősítők kisfrekvenciás helyettesítő képeBipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képeUnipoláris tranzisztoros erősítők helyettesítő képe

Erősítő áramkörökErősítők jellemzői

Bemeneti ellenállásKimeneti ellenállásFeszültség, áram, teljesítmény erősítés

9

.

KivezérelhetőségErősítő alapkapcsolások bipoláris tranzisztorralErősítő alapkapcsolások unipoláris tranzisztorral

VisszacsatolásMűveleti erősítők

FelépítéseAz ideális műveleti erősítőA valóságos műveleti erősítőVisszacsatolás alkalmazása műveleti erősítő eseténLineáris alapkapcsolások műveleti erősítővelNem invertáló alapkapcsolásInvertáló alapkapcsolásÖsszegző, különbségképző áramkör

1.3.2. Összetett elektronikus áramkörök32 óra

Többfokozatú erősítőkTöbbfokozatú erősítők felépítéseErősítőfokozatok csatolása

Galvanikus csatolásRC csatolásTranszformátoros csatolás

Szélessávú erősítőkSzélessávú erősítők felépítése, alkalmazási területeiKisfrekvenciás kompenzálásNagyfrekvenciás kompenzálás

Hangolt erősítőkHangolt erősítők felépítése, alkalmazási területeiHangolt erősítők párhuzamos LC rezgőkörrel

Hangolt erősítők sávszűrős csatolássalTeljesítmény erősítők

Teljesítményerősítők jellemzőiA, B, AB és C- osztályú teljesítményerősítőEllenütemű teljesítményerősítőkKomplementer teljesítményerősítőkTeljesítményerősítők túlterhelés elleni védelme

ImpulzustechnikaImpulzus jellemzőkAktív és passzív jelformáló áramkörökTranzisztoros multivibrátorok

Astabil multivibrátorMonostabil multivibrátorBistabil multivibrátorSchmitt-trigger áramkör

Multivibrátorok műveleti erősítővelTápegységek

Hálózati transzformátorEgyenirányítók

Egyfázisú egyutas egyenirányítóEgyfázisú kétutas egyenirányító

10

.

SzűrőkStabilizátorok

Lineáris egyenfeszültségű stabilizátorokKapcsoló üzemű tápegység

OszcillátorokOszcillátorok működési elveVisszacsatolt oszcillátorok

1.3.3. Digitális technika 16 óra

A logikai hálózatok alaptörvényeiA logikai algebra szabályai

Boole algebra szabályaiLogikai műveletek

Negáció, ÉS,VAGY, Nem-ÉS , Nem-VAGY , kizáró-VAGYAlgebrai alakIgazságtáblázatKapcsolási rajzjel

Logikai függvények megadási módjaiAlgebrai logikai függvény megadásIdődiagramos logikai függvénymegadás Grafikus logikai függvény megadásLogikai függvény megadása kapcsolási rajz segítségével

Logikai hálózatokKombinációs hálózatok

Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működéseLogikai hálózatok tervezéseLogikai hálózatok megvalósítása NÉV, NAND és NOR kapuáramkörök segítségévelFunkcionális áramkörök alkalmazása logikai függvények megvalósításánálKódolókDekódolókMultiplexerekDemultiplexerekKomparátorokKijelzőkA/D, D/A átalakítók

Sorrendi hálózatokRS, JK, T,D flip-flop

Felépítés, működés Aszinkron sorrendi hálózatok

TervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján

Szinkron sorrendi hálózatokTervezésSzámláló áramkör realizálása adott feladat alapján

MemóriákTípusai

11

.

ROMmaszkROMPROMEPROMEEPROM

RAMSRAMDRAM

Memória modul illesztése processzorhozTervezésAdott illesztési feladatott megvalósító kapcsolási rajz készítése

1.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Szaktanterem

1.5 A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

MagyarázatSzemléltetésSzimuláció

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

1.6 A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

2. Elektronika gyakorlat 320 óra2.1 A tantárgy tanításának célja

A tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.

2.2 Kapcsolódó szakmai tartalmak A tantárgy a képzés bemeneti feltételeként megjelölt elektronikai műszerész szakma szakmai tartalmaira épül

2.3 Témakörök2.3.1. Elektronikai alapgyakorlatok 128óra

12

.

Egyszerű analóg elektronikus áramkörök építése és vizsgálata

Egyenirányító megépítése , beüzemelése és vizsgálataMűködés vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén

Feszültségstabilizátor megépítése, beüzemelése és vizsgálata

Oszcillátor kapcsolás beüzemeléseRezgési feltétel beállításaRezgési frekvencia meghatározásaOszcillátor kapcsolás jellemzőinek mérése, lehetséges hibák meghatározása

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolások megépítése, beüzemelése és vizsgálta

Munkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása

Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálata

Műveleti erősítős alapkapcsolások vizsgálataInvertáló alapkapcsolásNeminvertáló alapkapcsolás

Műveletvégző kapcsolás ellenőrzéseÖsszegző kapcsolásKülönbségképzőkapcsolás

Nem lineáris alkalmazások (komparátor)Digitális áramkörök építése és vizsgálata

Kapuáramkörök vizsgálataLogikai szintek ellenőrzése különböző áramkörcsaládoknálÁramfelvétel, meghajtó képesség vizsgálataFunkcionális működés ellenőrzése igazságtáblázattal

Alap kapuáramkörök realizálása NAND és NOR kapukkalEgyszerű kombinációs hálózatok vizsgálata

Működés ellenőrzése igazságtábla felvételével

2.3.2. Elektronikai mérések96 óra

Műszer kezelési gyakorlatok

Elektronikus feszültségmérő műszerek vizsgálataHanggenerátorok vizsgálataOszcilloszkóp kezelési gyakorlat

Mérések oszcilloszkóppalPasszív négypólusok méréseR-L-C áramkörök méréses vizsgálata

Rezgőkörök paramétereinek meghatározása méréssel

13

.

Tápegységek méréseGraetz-hidas egyenirányító kapcsolás méréseZener-diódás elemi stabilizátor vizsgálataSoros áteresztő tranzisztoros szabályzó áramkör méréseMérési utasítás alapján egyenfeszültségű stabilizált tápegység ellenőrzése

Erősítők mérése

Tranzisztoros erősítő alapkapcsolás bemérése Munkaponti jellemzők ellenőrzése méréssel Erősítőjellemzők meghatározása méréssel

Műveleti erősítők alkalmazástechnikai vizsgálata Neminvertáló alapkapcsolások mérése

Erősítőjellemzők meghatározása mérésselInvertáló alapkapcsolások mérése

Erősítőjellemzők meghatározása mérésselDigitális áramkör jellemzőinek mérése

Egyszerű kombinációs hálózat működésének ellenőrzése méréssel

Működés ellenőrzése (igazságtáblázat felvétele)

Késleltetési idő mérése műkapcsolás segítségévelLogikai szintek méréseFan out méréseÁramfelvétel mérése

2.3.3. Szimulációs gyakorlat 96 óra

Egyenirányító működésének vizsgálata különböző szűrőkondenzátorok és terhelő ellenállás esetén szimulációs szoftver segítségével

JelalakBrumm feszültség

Feszültségstabilizátor működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségévelOszcillátor kapcsolás működésének vizsgálata szimuláció segítségével

Visszacsatolatlan erősítő és a visszacsatoló hálózat átvitelének meghatározása szimulációvalRezgési feltétel beállításaOszcillációs frekvencia meghatározása

Tranzisztoros erősítőkapcsolás működésének vizsgálata szimulációs szoftver segítségével

Munkaponti adatok felvételeErősítő jellemzők meghatározásaFrekvenciaátvitel

Műveleti erősítő kapcsolások alkalmazásának vizsgálata szimulációs szoftver segítségével

Összegző, különbségképző

14

.

KomparátorKombinációs hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségével

Kapuáramkörök jellemzőinek meghatározása szimulációval

Logikai áramkör működésének elemzése szimulációval Kódátalakítók működésének vizsgálata szimulációval

Sorrendi hálózatok működésének elemzése szimulációs szoftver segítségével

Tárolóáramkörök jellemzőinek meghatározása szimuláció segítségévelSzámláló áramkörök jellemzőinek meghatározása

szimulációval

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba

2.5.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói tevékenységformák (ajánlás)


MagyarázatMegbeszélésSzimulációSzemléltetés

2.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett

2.6.A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

3. Audiotechnika 112 óra

3.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek tisztában a hang keletkezésével, a hang tulajdonságaival, terjedésével és érzékelésével. Ismerjék az analóg hangtechnikai eszközök felépítését és működését. Legyenek tisztában a digitális hangrögzítés és visszaalakítás megoldási lehetőségeivel és

15

.

eszközeivel.


3.3 Témakörök3.3.1 A hang 32

óraA témakör a hang előállításával, érzékelésével és továbbításával foglalkozikA hang mint akusztikus jel

A hang terjedése és sebességeA hangrezgés frekvenciája és amplitúdójaA tiszta hang és összetett hangA hangmagasságA hangszínezetA hangerősség és hangintenzitás

A természetes ás mesterséges hangA beszédA zenei és az énekhangZörejek és zajok

A hallás A fizikai hang és jellemzőiA hallás mechanizmusaA hangmagasság és a hangosság érzeteHallásküszöb, fájdalomküszöb, egyéni hangérzetA fül sajátosságaiból következő akusztikai jelenségek

Elfedés jelenségeA fül nemlineáris torzításaHaas effektusIrányhallás

Sztereofónikus hangvisszaadásA környezet hatása a hangképre

Utózengési időHangreflexióHelmholtz-rezonátorokSüketszobaÁllóhullámok

ModulációSzinuszos vivő jel modulációja- Amplitúdómoduláció- A moduláció gyakorlati megvalósítása- Frekvenciamoduláció- Fázismoduláció Demoduláció- AM-demodulátorok- FM-demodulátorok- Zajok hatása a modulációra

16

.

Impulzusmodulációk- Impulzusmodulációval kapcsolatos alapfogalmak- Analóg impulzusmodulációk

Impulzusamplitúdó modulációImpulzusidő moduláció

- Digitális impulzusmodulációkMintavételezésKvantálás Kódolás

3.3.2 Elektroakusztika 32 óra

A témakör az analóg hangtechnika eszközök, eszközrendszerek felépítésével, működésével foglalkozik.Elektrosztatikai átalakítók

Elektromágneses átalakítókElektrodinamikus (kapacitív) átalakítókPiezoelektromos átalakítók

MikrofonokMikrofonok működési elveMikrofonok jellemző adatai

ÉrzékenységFrekvenciamenetTorzításÖnzajBelső ellenállásIrányérzékenység

Mikrofonok fajtái SzénmikrofonKristálymikrofonElektrodinamikus rendszerű mikrofonSzalagmikrofonKondenzátormikrofonElektrétmikrofon

A hangsugárzók, mint elektromechanikai átalakítókA hangszórók általános jellemzői

TerhelhetőségSzinuszos terhelhetőségZenei terhelhetőségImpedancia (1 kHz-n )FrekvenciamenetHatásfokRezonanciafrekvenciaIrányjelleggörbe

A hangszórók fajtáiKondenzátor- hangszóróElektrodinamikus hangszóró

17

.

A hangfal és a hangdoboz szerepeA hangdoboz megvalósítási lehetőségei

Teljesen zárt dobozReflexnyílásos dobozAkusztikus labirintusExponenciális tölcsér

HangváltókHangsugárzók és megválasztásuk

Első (front) hangsugárzókKözépső (center) hangsugárzóHáttér (surround) hangsugárzókMélyhang (subbass) hangsugárzó

A több hangsugárzós hangvisszadás lehetőségei

3.3.3 Hangrögzítés 32 óra

A témakör a hang rögzítésének megoldási lehetőségeit mutatja be

A Hi-Fi lemezjátszó főbb szerkezeti egységei és működése

A lemezjátszó felépítéseA futóműKözvetlen szíjáttételű hajtásA motorHangszedőkA lejátszókarA vezérlő elektronikaA hanglemezA hanglemez műszaki jellemzői

Mágneses hangrögzítés és lejátszás elveA magnetofonszalag mint információhordozó Jelhordozó felépítése

A szalag jellemzőiMágnesezhető rétegekMagnószalagfajták

0rsós magnószalagokKazettás magnószalagokFelvétel folyamata

Az előmágnesezés fajtáiA felvevő fej felépítéseA szalag mágneseződése

A lejátszásA torzító hatások okaiLejátszó fej jellemzői

A mágnesszalag törléseTörlőfejTörlő oszcillátor

A magnó elektromos felépítése

18

.

OszcillátorFelvevő erősítőLejátszó erősítő

Mechanikai FelépítésZajcsökkentő áramkörök

Dolby-B rendszerDinamikus zajhatároló rendszer

A hang digitalizálásának folyamataA digitális hangrögzítés előnyei és hátrányaiAnalóg jelről digitális jelre átalakítás

MintavételA/D átalakításA kódolás folyamata

A PCM jeltől az analóg jeligA D/A átalakítóHibafelismerés és hibajavításA hibajavítás szükségessége

HibafelismerésHibajavításHibaelfedés

3.3.4 Digitális adatrögzítő eszközök16 óra

A témakör részletes kifejtéseCompakt Disc

A CD-DA legfontosabb jellemzőiGeometriai adatokFizikai paraméterekHangfrekvenciás jellemzők

CD-S (Compakt Disk-Single)CD-Maxi SingleCD+G (CD+ Graphics)CD+ Midi(CD + Musical Instrument Digital Interface)CD-V (CD Video Single)A CD-DA előállításának lépései

Előerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrőkMintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC

A CD-DA rendszer felvételi eljárásaiElőerősítők előkiemelésselAluláteresztő szűrőkMintavevő és tartó áramkörökAnalóg/digitális (A/D) átalakítóCIRC kódoló

19

.

Ellenőrző és vezérlőjel blokkA CD-DA lejátszó felépítése és működése

Letapogató egységFókusz szervorendszerSávkövető szervorendszerSzán-szervorendszerCD szervo-szabályzó rendszerFolyamatvezérlő egységLeválasztó egységEFM-dekódolóHibajavító egységD/A átalatóIllesztőfokozatKezelőszervekKijelzőegységTápegységA túlmitavételezési (oversamoling) eljárás

R-DATAz R-DAT kazetta jellemzőiAz R-DAT rendszer üzemmódjaAz R-DAT rendszer jellemzőiSávfekvéses felvételi formátumA felvétel és a lejátszás folyamata

DVDA DVD-lemezek típusai, jellemzői

DVD-5DVD-9DVD-10DVD-17

A DVD adatformátumaA DVD lejátszó felépítése

KezelőszerDigitális kép-és hangdekódolóNTSC/PAL dekódolóLetapogatóegység

A DVD alkalmazási területei, szabványaiA-könyvB-könyvC-könyvD-könyvE-könyv

Super Audio CDMiniDisc

A rögzítés elveAz olvasás elveA MiniDisc jellemzői

3.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Szaktanterem

20

.



SzemléltetésMagyarázatSzimuláció


Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel

3.6 A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. 54. § (2) a) pontja szerinti értékeléssel

4 Vizuáltechnika 128 óra

4.1 A tantárgy tanításának célja:

A tanulók ismerjék a televízió adás és vételtechnika alapjait, a mágneses képrögzítés elvét és legyenek tisztában mikrohullámú és a kábeltelevíziós műsorszórás működésével


4.3 Témakörök4.3.1 Televízió

32 óra

Fénytechnikai és színelméleti ismeretekA fény természete, fénytechnikai jellemzőkAz emberi szem felépítése

LátásSzínvisszaadásÉrzetjellemzők

A színek és a színek érzékeléseA háromszínelméletA színkeverés törvényeiA színes televízió alapszínei

Négy alapszín

21

.

A televíziós képjel előállítása, képfelbontásA képfelbontás elve, képbontó eszközökA mozgás átviteleA váltott soros letapogatás elveAz fekete-fehér alapsávi képjel és az összetett videojel felépítése

VilágosságjelA színjelek, a színkülönbség, a színezet és telítettség tv-technikai értelmezése

A videojel sávszélességeA videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszere

Színes televízió rendszerekKövetelmények a színes TV rendszerekkel szemben

NTSC rendszerekAz NTS rendszer főbb jellemzőiAz NTS rendszer főbb előnyeiAz NTS rendszer főbb hibái

SECAM rendszerSECAM rendszer főbb jellemzőiSECAM rendszer előnyeiSECAM rendszer hátrányi

PAL rendszerPAL rendszer főbb jellemzőiA színsegédvivő modulációjaA PAL rendszerű összetett színes videojel felépítéseA PAL kódoló áramkör felépítése

PALplusz rendszerA PALplusz rendszer főbb jellemzőiA colrplus-eljárás

4.3.2 Televízió adás- és vételtechnika32 óra

Televízió adástechnikaA videojel és a tv-hangátvitel modulációs rendszereA televízió csatornák és szabványok fő műszaki

adataiA TV adóberendezések felépítése és korrektorai

Képbontó és képvisszaadó eszközökA fényelektromos átalakítás elve

Fotoemissziós képbontóeszközökA fotovezetést felhasználó képbontó eszközökCCD képbontóeszközök

Felvevőeszközök jellemzőiFelbontásEmlékezésFényérzékenységSpektrális érzékenységSötétáram

22

.

Képvisszaadó eszközökFekete-fehér képcsövekSzínes képcsövekSzuperlapos képcsövekFolyadékkristályos képernyő (LCD)DLP technológiaPlazmaképernyők

A tv-vevőkészülékek általános felépítéseNagyfrekvenciás hangolóegységKF –erősítő és demodulátorfokozat

A KF erősítő feladataiA KF fokozat felépítéseA demodulátor feladataiAz AGC feszültség előállítása

Hangcsatorna felépítéseKépjelcsatornaSzinkroncsatornaEltérítőgenerátorA képcső áramköreiTápegységProgramválasztó egység

TeletextSzinkron teletextrendszer főbb jellemzőiTeletext-szolgáltatásA teletext adatjel felépítéseA teletext adatjel dekódolása

Televíziós képjavító módszerek100 Hz-es technikaSebességmodulációDinamikus fókuszálásSzínátmenet-javító áramkörFésűszűrőDigitális zajelnyomás

Digitális televízióA videojel tömörítésének alapjaiMPEG-2 kódoló működéseMPEG-2 szabvány

4.3.3 Mágneses képrögzítés32óra

A mágneses képrögzítés követelményeiA mágneses jelrögzítés elveModuláció választása a mágneses képrögzítéshez

Széles frekvenciasávú jelek rögzítéseHelikális sebességfokozó módszer

A szalag és fejdob felépítéseA szalag írása

23

.

A fejdob elhelyezéseA frekvenciatranszponálás elve

Sávok közötti áthallások csökkentéseY jel áthallásának csökkentése az azimut felvételi módszerrel

Azimuthatás nagy frekvenciánAzimuthatás kis frekvencián

A színjelek áthallásának csökkentése a színsegédvivő fázisléptetéses módszerrel

A jelkimaradás (drop-out) kiküszöböléseDrop-out áramkör működési elve

Időzítési pontosság mágneses képrögzítés és lejátszás esetén

A videomagnetofon általános felépítéseAz összetett videojel felvétele és lejátszása

A világosságjel felvételeA világosságjel lejátszásaA színjel felvételeA színjel lejátszása

A hangcsatornaaz FM hangjelaz FM hangjel elhelyezkedése a spektrumban

SzervorendszerA képmagnó szervorenszerének általános

felépítéseA szervoszabályozás elveA szervorendszerhez szükséges segédjelek

előállításaFG é PG jeladókA fejátkapcsoló jel előállításaMesterséges képszinkronjel előállítása

A videomagno mechanikai felépítéseRendszervezérlő áramkör

4.3.4 Mikrohullámú és televíziós műsorszórás 32 óra

Műholdas műsorszórásDBS rendszer elemeiA DBS rendszerrel kialakított sugárzás előnyei

Közvetlen műholdas műsorszórásGeostacionárius pályán keringő műhold

A műhold helyzete a Földhöz képestA legfontosabb műholdak Európa felettAz elevációs szög értelmezéseAz azimut szög értelmezése

Alkalmazott modulációAnalóg FM

24

.

FrekvenciasávokMagyar műholdas műsorok

frekvenciakiosztásaAz antenna és a kültéri egység

Az antennagörbültség és az F/d viszonyA „polarmount” követés Műholdas fej felépítéseKültéri egység elemeiFej típusok

Beltéri egységBeltéri egység felépítéseNegatív frekvenciamodulációÁthidalt T-taggal megvalósított deemfázisBeltéri egység csatlakozási lehetőségei

Digitális műholdas műsorszórásDigitális műholdas műsorszórás jellemzőiDigitális műholdvevő felépítése

AM-mikro rendszerAM-mikro rendszerjellemzői, felépítéseAM-mikro adórendszereAM-mikro adóantennaJel- és zajszintek a mikrohullámú összeköttetésbenAM-mikro vevőantennákAM-mikro kültéri és beltéri egysége

Kábeltelevíziós rendszerekAlapfogalmak

Frekvenciamultiplex-elvCsillapításReflexióJelszint mérése, számításaErősítésZavartartás, zavarvédettség

FrekvenciatartományokHálózati topológiák

Csillagpontos (mellékágas, sugaras)Felfűzéses (leágazásos)

FejállomásHálózati építőelemek

4.4 A képzés javasolt helyszíne

Szaktanterem


4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás) Magyarázat

25

.

SzemléltetésSzimuláció


Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozásaInformációk feladattal vezetett feldolgozásaOlvasott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel


5 Akusztika és vizuáltechnika gyakorlat 256 óra

5.1 A tantárgy tanításának céljaA tanulók legyenek képesek elektronikus rendszerek üzembe helyezésére, a meghibásodott egységek hibáinak megállapítására. A gyakorlatok során a tanulók sajátítsák el a gyakorlati munkához szükséges fogásokat, módszereket.


5.3 Témakörök5.3.1 Alkalmazástechnika gyakorlat 128

óraTöbbfokozatú erősítő megépítése és vizsgálata különböző (galvanikus, R-C, transzformátoros) csatolási megoldásokkal.

Munkaponti jellemzők ellenőrzéseErősítés beállítása potenciométer segítségévelErősítőjellemzők beállítása és méréseLehetséges hibák felismerése és javítása.

Többfokozatú erősítő bemérése és javítása Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése Erősítőjellemzők mérése

Szélessávú erősítő kapcsolás vizsgálataMunkaponti jellemzők ellenőrzése

Erősítőjellemzők mérése

Hangolt erősítő kapcsolás vizsgálataMunkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése


Teljesítmény erősítő Munkaponti jellemzők ellenőrzése, mérése


26

.

Impulzustechnikai áramkör építése, vizsgálataDiszkrét áramköri elemek impulzustechnikai áramkörökben

Integráló, differenciáló áramkör építése, vizsgálataMűveleti erősítővel kialakított impulzustechnikai áramkörök vizsgálataAstabil és monostabil multivibrátor kapcsolás mérése Bistabil és Schmitt –trigger kapcsolás vizsgálata

Digitális áramköri családok, kombinációs hálózatok alkalmazása, vizsgálata.

A DTL, TTL és CMOS áramkörök jellemzőinek értelmezése atalógusadatok alapján. Alapkapuk, kombinációs hálózatok megépítése, jellemzőinek vizsgálataSorrendi hálózatok alkalmazása és vizsgálataTároló áramkörök jellemzőinek értelmezése katalógusadatok alapján.Számláló áramkörök megépítése, jellemzőinek vizsgálata.Optoelektronikai eszközök, kódolók vizsgálata

Szerelési gyakorlatA villamos kapcsolási rajzok és utasítások alapján áramkörök és készülékek megépítése.Az elkészült áramkörök, készülékek beüzemelése, beállítása, behangolása, a szükséges mérések elvégzése

5.3.2 Elektroakusztikai mérések gyakorlat 128 óra

Aktív hangszínszabályzó jellemzőinek méréseÁramfelvétel

Vezérlés nélkülmaximális kivezérlés esetén

KivezérelhetőségBemeneti ellenállásKimeneti ellenállásFeszültség erősítésÁramerősítésTeljesítményerősítésÁtviteli karakterisztika meghatározása

Végerősítő mérése, vizsgálataMunkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésFeszültség erősítés mérésÁramerősítés mérésTeljesítményerősítésTorzitás vizsgálata

27

.

Átviteli karakterisztika meghatározása Érzékenység meghatározása

RIAA korrektor vizsgálata Munkaponti adatok meghatározásaKivezérelhetőség méréseBemeneti ellenállás mérésKimeneti ellenállás mérésÁramfelvétel, terhelőáram mérés illesztett terhelés

eseténÁtviteli karakterisztika meghatározása

AM-KF szűrőKarakterisztika meghatározása,Jelleggörbe

felvételeHosszúhullám (LW) méréseKözéphullám (MW )méréseRövidhullám (SW) mérése

Hangfal mérésekHangfal átvitelének mérése harmonikus mérőjellel az 50 Hz - 20 kHz tartományban, oktávsávonként (a sávközépi frekvenciákon)Hangfal frekvenciamenetének és impulzusválaszának mérése az 1 Hz - 25 kHz tartományban szélessávú gerjesztéssel.

5.3.3 Televízió mérések gyakorlat 128 óra

TV képadó vizsgálata, megismeréseAmplitúdó és frekvencia karakterisztikaOldalsáv karakterisztikaNégyszögimpulzus átvitelAmplitúdó linearitásSzinkronszint és kioltószint stabilitásJel-zaj viszonyBemenő impedanciaNagyfrekvenciás teljesítményVégfokozat hatásfoka

A kép KF erősítő méréseÁram teljesítmény felvétel mérés nyugalmi és max. kivezérelt állapotbanElőerősítő fokozat vizsgálata

Bemeneti impedancia mérésErősítés mérés

KF átviteli jelleggörbe felvételeAGC feszültség mérésSzinkronmodul mérése

Sorszinkron beállítás Sorfázis beállításOszcillátor jele

28

.

Sormeghajtó jeleSorvisszafutási jelKépszinkron jelA kép vízszintes linearitásának beállítása

A video végerősítő méréseKépcső katódfeszültségének méréseFűtőfeszültség,fűtőáramFénypontkioltó áramkör Átviteli jelleggörbe felvétele

Képeltérítő modulKépszinkronjel mérésOszcillátor jeleFűrészjel generátor jele

Elválasztó fokozat jeleElőerősítő bemeneti, kimeneti jeleVégerősítő kimeneti jelOszcillátor alsó és felső határfrekvenciájaEltérítő tekercs árama Képkioltó jelKépszinkron jelTeljesítmény felvétel

TELETEX-jel vizsgálataA TELETEX olyan információátviteli rendszer, melyben szövegek és grafikai jelek segítségével készített oldalakat használnak kódolt formában az egyébkén nem használt , félképkioltás alatti televíziósorokbanMérési feladatok:

TXT jelek vizsgálata a modulátor előtt és a demodulátor utánBitsebesség meghatározása (mérése)Átlagos hozzáférési idő meghatározása, méréseÁtvitel vizsgálata zaj jelenlétében

(szövegérthetőség)Az adóoldali csatorna sávszélességének vizsgálataA vevőoldali csatorna sávszélességének vizsgálata

5.4 A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)TanműhelyMérőszoba



MagyarázatMegbeszélésSzimulációSzemléltetés

29

.

5.5.2.A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák (ajánlás)

Műveletek gyakorlásaMunkamegfigyelés adott szempontok alapjánKiscsoportos szakmai munkavégzés irányítássalÖnálló szakmai munkavégzés felügyelet mellett


30

Documents

1 · Web viewSZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a z 35 522 01 AUDIO- ÉS VIZUÁLTECHNIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Készítette: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013