· Web viewSzakképzési kerettanterv a XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő szakképesítéshez (a z

2.180.

S Z A K K É P Z É S I K E R E T T A N T E R V

a

XL. KÖZLEKEDÉS, SZÁLLÍTMÁNYOZÁS ÉS LOGISZTIKA

ágazathoz tartozó

54 841 05

VASÚTFORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ

SZAKKÉPESÍTÉSHEZ

(az 52 841 02 VÁLTÓKEZELŐ

mellék-szakképesítéssel)

I. A szakképzés jogi háttereA szakképzési kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet és– a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről szóló 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakképesítés azonosító száma: 54 841 05Szakképesítés megnevezése: Vasútforgalmi szolgálattevőA szakmacsoport száma és megnevezése: 13. KözlekedésÁgazati besorolás száma és megnevezése: XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztikaIskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 évElméleti képzési idő aránya: 70%Gyakorlati képzési idő aránya: 30%Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

– 5 évfolyamos képzés esetén: a 10. évfolyamot követően 140 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra;

– 2 évfolyamos képzés esetén: az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra.

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettségBemeneti kompetenciák: —Szakmai előképzettség: —Előírt gyakorlat: —Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesekPályaalkalmassági követelmények: nincsenek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételekA szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség– –– –

Tárgyi feltételekA szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: Nincs.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Nincs.

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.

Szakgimnáziumi képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:

évfolyam heti óraszám éves óraszám9. évfolyam 8 óra/hét 288 óra/év10. évfolyam 12 óra/hét 432 óra/évÖgy. 140 óra11. évfolyam 11 óra/hét 396 óra/évÖgy. 140 óra12. évfolyam 12 óra/hét 372 óra/év5/13. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/évÖsszesen: 2729 óra

Amennyiben a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló rendeletben a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára kiadott kerettanterv óraterve alapján a kötelezően választható tantárgyak közül a szakmai tantárgyat választja a szakképző iskola akkor a 11. évfolyamon 72 óra és a 12. évfolyamon 62 óra időkeret szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

évfolyam heti óraszám éves óraszám1/13. évfolyam 31 óra/hét 1116 óra/évÖgy. 160 óra2/14. évfolyam 31 óra/hét 961 óra/évÖsszesen: 2237 óra

(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakgimnázium 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)

1. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő szakképesítésre vonatkozó:

Összesen

A tantárgy kapcsolódása

8 0 10 2

140

3 1

140

2,5 3 22,5 8,5 23,5 6

160

22,5 8,5

Összesen 8 12 4 5,5 31 29,5 31

11499-12Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 0,5 0,5

11498-12Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés 2 2

12118-16Közlekedés általános ismerete

Közlekedési alapismeretek fő szakképesítés 2 2

Közlekedési alágazatok technikája fő szakképesítés 2 2

Közlekedésüzemvitel fő szakképesítés 2 2

11983-16 Vasútüzemi ismeretek

Vasúti gépészeti ismeretek fő szakképesítés 1 1 4 2 4

Vasútföldrajz fő szakképesítés 2 2Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat fő szakképesítés 2 2

11984-16 Pályavasúti berendezések ismerete

Biztosítóberendezések fő szakképesítés 1 2 1 2Távközlési és Erősáramú berendezés ismeretek fő szakképesítés 1 2 1 2

Pályavasúti berendezések gyakorlat fő szakképesítés 1 0,5 1 0,5

11985-16 Vasúti jelzési ismeretekJelzési ismeretek fő szakképesítés 2 1 1 1 4 1Jelzési ismeretek gyakorlat fő szakképesítés 2 1 3

11986-16Vasúti forgalmi ismeretek

Forgalmi ismeretek fő szakképesítés 1 2 2 1,5 11 6,5 11Forgalomszabályozás gyakorlat fő szakképesítés 2 6 2 6

11500-16 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság fő szakképesítés 1 1

11981-16 Biztosítóberendezés ismeretek

Állomási biztosítóberendezések

52 841 02Váltókezelő 1

tantárgy2

11979-16 Vasúti jelzési alapismeretek

Jelzési alapismeretek 52 841 02Váltókezelő 2 2

Jelzési alapismeretek gyakorlat

52 841 02Váltókezelő 1

11980-16Vasúti forgalmi alapismeretek

Forgalmi alapismeretek 52 841 02Váltókezelő 2 2

Forgalmi gyakorlat 52 841 02Váltókezelő 2

A kerettanterv szakmai tartalma – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.

2. számú táblázatA szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

Szak

gim

názi

umi k

épzé

s 9-

12. o

. öss

zes ó

rasz

áma

Nem

a fő

szak

képe

síté

sre

ford

ítand

ó ór

aker

et

Fősz

akké

pesí

tés

9-12

. o. ö

ssze

s óra

szám

a

5/13.

Fősz

akké

pesí

tés

9-13

. o. ö

ssze

s óra

szám

a

1/13. 2/14.

A k

ét é

vfol

yam

os

szak

képz

és ö

ssze

s óra

szám

a

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

A fő

sza

kkép

e-sí

tésr

e vo

natk

ozó: Összesen

A ta

ntár

gy

kapc

soló

dása

288 0 360 72140

108 36140

78 93

1442 407 1035

697 263

1995

847 216160

697 263

2023

Összesen 288 432 144 171 960 1063 960Elméleti óraszámok (arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 1531 óra (67,3%) 1544 óra (70,7%)

Gyakorlati óraszámok (arány ögy-vel) öt évfolyamos képzés egészében: 464 óra (32,7%) 479 óra (29,3%)

1149

9-12

Fogl

alko

ztat

ás II

.

Foglalkoztatás II.

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 15 0 15 0 0 15 0 15

Munkajogi alapismeretek 0 4 4 0 0 4 0 4

Munkaviszony létesítése 0 4 4 0 0 4 0 4

Álláskeresés 0 4 4 0 0 4 0 4Munkanélküliség 0 3 3 0 0 3 0 3

1149

8-12

Fogl

alko

ztat

ás I.

(ére

ttség

ire

épül

ő ké

pzés

ek e

seté

n)

Foglalkoztatás I.

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 62 0 62 0 0 62 0 62

Nyelvtani rendszerezés 1 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvtani rendszerezés 2 0 8 8 0 0 8 0 8

Nyelvi készségfejlesztés 0 23 23 0 0 23 0 23

Munkavállalói szókincs 0 23 23 0 0 23 0 23

1211

8-16

Köz

leke

dés

álta

láno

s ism

eret

e

Közlekedési alapismeretek

fő sz

akké

pesí

tés

72 0 0 0 0 0 0 0 720 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Közlekedéstörténet 20 20 20 20 0 0 0 20

Közlekedési alapfogalmak 10 10 10 10 0 0 0 10

Közlekedésbiztonság 7 7 7 7 0 0 0 7

A vasúti közlekedés technikája 10 10 10 10 0 0 0 10

Vasúti pályák felügyelete, építése, karbantartása 7 7 7 7 0 0 0 7

Egységrakományképzés,kombinált fuvarozás 12 12 12 12 0 0 0 12

Munkajogi alapfogalmak 6 6 6 6 0 0 0 6

Közlekedési alágazatok technikája

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 72 0 0 0 0 0 720 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Közúti közlekedés technikája 22 22 22 22 0 0 0 22

Vízi közlekedés technikája 12 12 12 12 0 0 0 12

Légi-és csővezetékes szállítás technikája 12 12 12 12 0 0 0 12

A járművek menetellenállásai és menetdinamikája 26 26 26 26 0 0 0 26

Közlekedésüzemvitel

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 72 0 0 0 0 0 720 72

0 0 72 72 0 0 0 72

Vasúti közlekedés üzemvitele 20 20 20 20 0 0 0 20

Közút közlekedés üzemvitele 15 15 15 15 0 0 0 15

Vízi közlekedés üzemvitele 15 15 15 15 0 0 0 15

Légi –és a csővezetékes szállítás üzemvitele 18 18 18 18 0 0 0 18

A közlekedés a gazdaság és a társadalom kapcsolata 4 4 4 4 0 0 0 4

1198

3-16

Vas

útüz

emi i

smer

etek

Vasúti gépészeti ismeretek

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 36 0 0 0 31 0 670 67

124 0 191 72 0 124 0 196

A járművek, vonatok fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata

30 31 61 20 81 66 0 20 0 86

Vontató és vontatott jármű ismeret 6 6 74 80 6 0 74 0 80

Vasúti munkagépek és üzemeltetésük 0 30 30 0 0 30 0 30

Vasútföldrajz

fő sz

akké

pesí

tés

72 0 0 0 0 0 0 0 72 0 72 0 0 72 72 0 0 0 72A vasúti közlekedés feladata, jellemzői 5 5 5 5 0 0 0 5

Vasútvonalak osztályozása 10 10 10 10 0 0 0 10

Magyarország vasúthálózata, fővonalak, elágazások 38 38 38 38 0 0 0 38

Jelentősebb vasúti hidak, alagutak 5 5 5 5 0 0 0 5

Magyarország határátmenetei 4 4 4 4 0 0 0 4

Nemzetközi vasúti összeköttetések 10 10 10 10 0 0 0 10

Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat

fő

szak

képe

síté

s

0 0 0 0 0 0 0 0 00 0

0 62 62 0 0 0 62 62

Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat 0 62 62 0 0 0 62 62

1198

4-16

Pál

yava

súti

bere

ndez

ések

ism

eret

e

Biztosítóberendezések

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 36 0 0 0 0 0 360 36

62 0 98 36 0 62 0 98

Biztosítóberendezési alapelvek 20 20 20 20 0 0 0 20

Biztosítóberendezési szerkezetek 16 16 16 16 0 0 0 16

Mechanikus-kulcsos berendezések 0 8 8 0 0 8 0 8

Elektromechanikus biztosítóberendezések 0 8 8 0 0 8 0 8

Jelfogófüggéses biztosítóberendezések 0 9 9 0 0 9 0 9

Elektromos, számítógép alapú biztosítóberendezések 0 10 10 0 0 10 0 10

Jelfogófügésses automata térközbiztosító berendezés 0 10 10 0 0 10 0 10

Automata sorompóberendezések 0 10 10 0 0 10 0 10

Emelt sebességű közlekedés biztosítása 0 7 7 0 0 7 0 7

Távközlési és Erősáramú berendezés ismeretek

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 36 0 0 0 0 0 36

0 36

62 0 98 36 0 62 0 98

Távbeszélő rendszerek 7 7 7 7 0 0 0 7Rádiórendszerek, adatátviteli rendszerek 10 10 10 10 0 0 0 10

Villamos alállomások 7 7 7 7 0 0 0 7

Felsővezetéki berendezések 12 12 12 12 0 0 0 12

Hangrendszerek, utastájékoztató rendszerek

0 27 27 0 0 27 0 27

Villamosított vasútvonalakra jellemző általános előírások és fogalmak

0 20 20 0 0 20 0 20

Villamosított vasútvonalon rendkívüli helyzetekben követendő eljárások

0 10 10 0 0 10 0 10

A forgalmi szervezet munkavégzésére vonatkozó rendelkezések

0 5 5 0 0 5 0 5

Pályavasúti berendezések gyakorlat

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 0 0 0 0 0 31 310 31

0 15 46 0 36 0 15 51

Pályavasúti berendezések gyakorlat 31 31 15 46 0 36 0 15 51

1198

5-16

Vas

úti j

elzé

si is

mer

etek

Jelzési ismeretek

fő sz

akké

pesí

tés

72 0 36 0 36 0 0 0 144 0 144 31 0 175 144 0 31 0 175

Jelzési alapfogalmak alkalmazása 20 20 20 20 0 0 0 20

Fényjelzők jelzéseinek értelmezése és a jelzők jelölése 20 20 20 20 0 0 0 20

Alakjelzők jelzéseinek értelmezése 20 20 20 20 0 0 0 20

Vezetőállás jelzők jelzéseinek értelmezése 8 8 8 8 0 0 0 8

Tolatási mozgást szabályozó jelzők jelzéseinek értelmezése és azok jelölése

4 15 19 19 19 0 0 0 19

Egyéb jelzők, figyelmeztető jelek 21 16 37 20 57 37 0 20 0 57

Kézi-és a vonatokon alkalmazható jelzések 20 20 20 20 0 0 0 20

Használhatatlan jelzők 0 11 11 0 0 11 0 11

Jelzési ismeretek gyakorlat

fő

szak

képe

síté

s

0 0 0 72 0 36 0 0 1080 108

0 0 108 0 108 0 0 108

Jelzési ismeretek gyakorlat 72 36 108 108 0 108 0 0 108

1198

6-16

Vas

úti f

orga

lmi i

smer

etek

Forgalmi ismeretek

fő sz

akké

pesí

tés

36 0 72 0 72 0 47 0 227 0 227 341 0 568 235 0 341 0 576

Váltók és Útsorompók kezelése 36 50 86 86 86 0 0 0 86

Tolatószolgálat, Vonatelőkészítés 22 40 62 62 62 0 0 0 62

Vonatközlekedtetés 32 47 79 129 208 87 0 129 0 216Szolgálat a vonatokon 0 60 60 0 0 60 0 60

Lassúmenetek, vágányzárak 0 45 45 0 0 45 0 45

Téli időjárás esetén követendő eljárás 0 21 21 0 0 21 0 21

Rendkívüli események 0 24 24 0 0 24 0 24

Központosított forgalomirányítás 0 14 14 0 0 14 0 14

Egyszerűsített forgalomirányítás 0 18 18 0 0 18 0 18

A vasúti jármű- és vonatadatok kezelése 0 30 30 0 0 30 0 30

Forgalomszabályozás gyakorlat

fő sz

akké

pesí

tés

0 0 0 0 0 0 0 62 620 62

0 186 248 0 72 0 186 258

Forgalomszabályozás gyakorlat 62 62 186 248 0 72 0 186 258

1150

0-16

M

unka

hely

i Munkahelyi egészség és biztonság

fő sz

akké

pesí

tés

36 0 0 0 0 0 0 0 360 36

0 0 36 36 0 0 0 36

Munkavédelmi alapismeretek 7 7 7 7 0 0 0 7

egés

zség

és b

izto

nság

Munkahelyek kialakítása 8 8 8 8 0 0 0 8

Munkavégzés személyi feltételei 5 5 5 5 0 0 0 5

Munkaeszközök biztonsága 6 6 6 6 0 0 0 6

Munkakörnyezeti hatások 5 5 5 5 0 0 0 5

Munkavédelmi jogi ismeretek 5 5 5 5 0 0 0 5

1198

1-16

Biz

tosí

tóbe

rend

ezés

ism

eret

ek

Állomási biztosítóberendezések52

841

02

Vál

tóke

zelő

0 0 0 0 36 0 0 0 3636 0

0 0 36 0 0 0 0 0

A biztosítóberendezés alapja. 0 0 0 0 0 0 0 0

Váltóellenőrző szerkezetek, biztonsági betétek 0 0 0 0 0 0 0 0

Mechanikai és vágányzáró szerkezetek 8 8 8 0 0 0 0 0

Kulcsazonosító és kulcsrögzítő berendezés 8 8 8 0 0 0 0 0

SH berendezés 10 10 10 0 0 0 0 0

D55 típusú biztosítóberendezés 10 10 10 0 0 0 0 0

1197

9-16

Vas

úti j

elzé

si

alap

ism

eret

ek

Jelzési alapismeretek

52 8

41 0

2V

áltó

keze

lő

0 0 0 0 72 0 62 0 134134 0

0 0 134 0 0 0 0 0

Fő-és előjelzők 0 0 0 0 0 0 0 0Egyéb jelzők 36 36 36 0 0 0 0 0Kézijelzések 10 20 30 30 0 0 0 0 0

Nem üzemszerűen működő jelzők 26 15 41 41 0 0 0 0 0

Vasúti járművek megjelölése és a figyelmeztető jelek 27 27 27 0 0 0 0 0

Jelzési alapismeretek gyakorlat

52 8

41 0

2V

áltó

keze

lő

0 0 0 0 0 0 0 31 31

31 0

0 0 31 0 0 0 0 0

Jelzési alapismeretek gyakorlat 31 31 31 0 0 0 0 0

1198

0-16

Vas

úti f

orga

lmi a

lapi

smer

etek

Forgalmi alapismeretek

52 8

41 0

2V

áltó

keze

lő

0 0 0 0 72 0 62 0 134134 0

0 0 134 0 0 0 0 0

Váltók, sorompók 0 0 0 0 0 0 0 0

Tolatószolgálat, megfutamodás elleni védekezés 20 20 20 0 0 0 0 0

Járműkapcsolás, vonatösszeállítás 10 10 20 20 0 0 0 0 0

Vonatközlekedés lebonyolítása 42 11 53 53 0 0 0 0 0

Vasúti pályákon végzett munkák 41 41 41 0 0 0 0 0

Forgalmi gyakorlat

52 8

41 0

2V

áltó

keze

lő 0 0 0 0 0 72 0 0 7272 0

0 0 72 0 0 0 0 0

Forgalmi gyakorlat 72 72 72 0 0 0 0 0

3. számú táblázatA nem a főszakképesítéshez kapcsolódó óraszámok megoszlása:

52 841 02Váltókezelő 407 óra

Jelmagyarázat: e/elmélet; gy/gyakorlat; ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-a felosztásra került.A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám pedig ajánlás.

A11499-12 azonosító számú

Foglalkoztatás II.megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11499-12 azonosító számú Foglalkoztatás II. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Fogl

alko

ztat

ás II

.

FELADATOKMunkaviszonyt létesít xAlkalmazza a munkaerőpiaci technikákat xFeltérképezi a karrierlehetőségeket xVállalkozást hoz létre és működtet xMotivációs levelet és önéletrajzot készít xDiákmunkát végez x

SZAKMAI ISMERETEKMunkavállaló jogai, munkavállaló kötelezettségei, munkavállaló felelőssége x

Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák xSpeciális jogviszonyok (önkéntes munka, diákmunka) x

Álláskeresési módszerek xVállalkozások létrehozása és működtetése xMunkaügyi szervezetek xMunkavállaláshoz szükséges iratok xMunkaviszony létrejötte xA munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései x

A munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei x

A munkaerőpiac sajátosságai (állásbörzék és pályaválasztási tanácsadás) x

SZAKMAI KÉSZSÉGEKKöznyelvi olvasott szöveg megértése xKöznyelvi szöveg fogalmazása írásban xElemi szintű számítógép használat xInformációforrások kezelése xKöznyelvi beszédkészség x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKÖnfejlesztés xSzervezőkészség x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKKapcsolatteremtő készség xHatározottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKLogikus gondolkodás xInformációgyűjtés x

1. Foglalkoztatás II. tantárgy 15 óra/15 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a fő szakképesítéshez kapcsolódik.

1.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavállaláshoz, munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak—

1.3. Témakörök1.3.1. Munkajogi alapismeretek

Munkavállaló jogai (megfelelő körülmények közötti foglalkoztatás, bérfizetés, költségtérítés, munkaszerződés-módosítás, szabadság), kötelezettségei (megjelenés, rendelkezésre állás, munkavégzés, magatartási szabályok, együttműködés, tájékoztatás), munkavállaló felelőssége (vétkesen okozott kárért való felelősség, megőrzési felelősség, munkavállalói biztosíték)Munkajogi alapok: felek a munkajogviszonyban, munkaviszony létesítése, munkakör, munkaszerződés módosítása, megszűnése, megszüntetése, felmondás, végkielégítés, munkaidő, pihenőidők, szabadságFoglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszonyAtipikus munkavégzési formák a munka törvénykönyve szerint: távmunka, bedolgozói munkaviszony, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka)Speciális jogviszonyok: önfoglalkoztatás, őstermelői jogviszony, háztartási munka, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka.

1.3.2. Munkaviszony létesítéseMunkaviszony létrejötte, fajtái: munkaszerződés, teljes- és részmunkaidő, határozott és határozatlan munkaviszony, minimálbér és garantált bérminimum, képviselet szabályai, elállás szabályai, próbaidő.Munkavállaláshoz szükséges iratok, munkaviszony megszűnésekor a munkáltató által kiadandó dokumentumok.Munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései: munkaadó járulékfizetési kötelezettségei, munkavállaló adó- és járulékfizetési kötelezettségei, biztosítottként egészségbiztosítási ellátások fajtái (pénzbeli és természetbeli), nyugdíj és munkaviszony.

1.3.3. ÁlláskeresésKarrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismerete, mobilitás szerepe, képzések szerepe, foglalkoztatási támogatások ismerete.Motivációs levél és önéletrajz készítése: fontossága, formai és tartalmi kritériumai, szakmai önéletrajz fajtái: hagyományos, Europass, amerikai típusú, önéletrajzban szereplő email cím és fénykép megválasztása, motivációs levél felépítése.

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsolatok, kapcsolati hálózat fontossága, EURES (Európai Foglalkoztatási Szolgálat az Európai Unióban történő álláskeresésben), munkaügyi szervezet segítségével történő álláskeresés, cégek adatbázisába történő jelentkezés, közösségi portálok szerepe.Munkaerőpiaci technikák alkalmazása: Foglalkozási Információs Tanácsadó (FIT), Foglalkoztatási Információs Pontok (FIP), Nemzeti Pályaorientációs Portál (NPP). Állásinterjú: felkészülés, megjelenés, szereplés az állásinterjún, testbeszéd szerepe.

1.3.4. MunkanélküliségA munkanélküli (álláskereső) jogai, kötelezettségei és lehetőségei: álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel; a munkaügyi szervezettel történő együttműködési kötelezettség főbb kritériumai; együttműködési kötelezettség megszegésének szankciói; nyilvántartás szünetelése, nyilvántartásból való törlés; munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatások, kiemelten a munkaközvetítés.Álláskeresési ellátások („passzív eszközök”): álláskeresési járadék és nyugdíj előtti álláskeresési segély. Utazási költségtérítés. Foglalkoztatást helyettesítő támogatás. Közfoglalkoztatás: közfoglalkoztatás célja, közfoglalkozatás célcsoportja, közfoglalkozatás főbb szabályaiMunkaügyi szervezet: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) szervezetrendszerének felépítése (a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, a kormányhivatal, a járási hivatal feladatai). Az álláskeresők részére nyújtott támogatások („aktív eszközök”): önfoglalkoztatás támogatása, foglalkoztatást elősegítő támogatások (képzések, béralapú támogatások, mobilitási támogatások).Vállalkozások létrehozása és működtetése: társas vállalkozási formák, egyéni vállalkozás, mezőgazdasági őstermelő, nyilvántartásba vétel, működés, vállalkozás megszűnésének, megszüntetésének szabályai.A munkaerőpiac sajátosságai, NFSZ szolgáltatásai: pályaválasztási tanácsadás, munka- és pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, álláskereső klub, pszichológiai tanácsadás.

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem

1.5. A tantárgy értékelésének módjaA nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) bekezdés a) pontja szerinti értékeléssel.


Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

megnevezésű



A 11498-12 azonosító számú Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Fogl

alko

ztat

ás I.

FELADATOKIdegen nyelven:

bemutatkozik (személyes és szakmai vonatkozással) x

alapadatokat tartalmazó formanyomtatványt kitölt x

szakmai önéletrajzot és motivációs levelet ír xállásinterjún részt vesz xmunkakörülményekről, karrier lehetőségekről tájékozódik x

idegen nyelvű szakmai irányítás, együttműködés melletti munkát végez x

munkával, szabadidővel kapcsolatos kifejezések megértése, használata x

SZAKMAI ISMERETEKIdegen nyelven:

szakmai önéletrajz és motivációs levél tartalma, felépítése x

egy szakmai állásinterjú lehetséges kérdései, illetve válaszai x

közvetlen szakmájára vonatkozó gyakran használt egyszerű szavak, szókapcsolatok x

a munkakör alapkifejezései xSZAKMAI KÉSZSÉGEK

Egyszerű formanyomtatványok kitöltése idegen nyelven x

Szakmai állásinterjún elhangzó idegen nyelven feltett kérdések megértése, illetve azokra való reagálás értelmező, összetett mondatokban

x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFejlődőképesség, önfejlesztés x

TÁRSAS KOMPETENCIÁKNyelvi magabiztosság xKapcsolatteremtő készség x

MÓDSZERKOMPETENCIÁKInformációgyűjtés xAnalitikus gondolkodás xDeduktív gondolkodás x

2. Foglalkoztatás I. tantárgy 62 óra/62 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a fő szakképesítéshez kapcsolódik.

2.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók alkalmasak legyenek egy idegen nyelvű állásinterjún eredményesen és hatékonyan részt venni.Ehhez kapcsolódóan tudjanak idegen nyelven személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni, a munkavállaláshoz kapcsolódóan pedig egy egyszerű formanyomtatványt kitölteni.Cél, hogy a rendelkezésre álló 62 tanóra egység keretén belül egyrészt egy nyelvtani rendszerezés történjen meg a legalapvetőbb igeidők, segédigék, illetve az állásinterjúhoz kapcsolódóan a legalapvetőbb mondatszerkesztési eljárások elsajátítása révén. Majd erre építve történjen meg az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés és az induktív nyelvtanulási készségfejlesztés 6 alapvető, a mindennapi élethez kapcsolódó társalgási témakörön keresztül. Végül ezekre az ismertekre alapozva valósuljon meg a szakmájához kapcsolódó idegen nyelvi kompetenciafejlesztés.

2.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakIdegen nyelvek

2.3. Témakörök2.3.1. Nyelvtani rendszerezés 1

A 8 órás nyelvtani rendszerezés alatt a tanulók a legalapvetőbb igeidőket átismétlik, illetve begyakorolják azokat, hogy munkavállaláshoz kapcsolódóan, hogy az állásinterjú során ne okozzon gondot a múltra, illetve a jövőre vonatkozó kérdések megértése, illetve az azokra adandó válaszok megfogalmazása. Továbbá alkalmas lesz a tanuló arra, hogy egy szakmai állásinterjún elhangzott kérdésekre összetett mondatokban legyen képes reagálni, helyesen használva az igeidő egyeztetést. Az igeidők helyes begyakorlása lehetővé teszi számára, hogy mint leendő munkavállaló képes legyen arra, hogy a munkaszerződésben megfogalmazott tartalmakat helyesen értelmezze, illetve a jövőbeli karrierlehetőségeket feltérképezze. A célként megfogalmazott idegen nyelvi magbiztosság csak az igeidők helyes használata révén fog megvalósulni.

2.3.2. Nyelvtani rendszerezés 2A 8 órás témakör során a tanuló a kérdésszerkesztés, a jelen, jövő és múlt idejű feltételes mód, illetve a módbeli segédigék (lehetőséget, kötelességet, szükségességet, tiltást kifejező) használatát eleveníti fel, amely révén idegen nyelven sokkal egzaktabb módon tud bemutatkozni szakmai és személyes vonatkozásban egyaránt. A segédigék jelentéstartalmának precíz és pontos ismerete alapján alkalmas lesz arra, hogy tudjon tájékozódni a munkahelyi és szabadidő lehetőségekről. Precízen meg tudja majd fogalmazni az állásinterjún idegen nyelven feltett kérdésekre a választ kihasználva a segédigék által biztosított nyelvi precizitás adta kereteket. A kérdésfeltevés alapvető szabályainak elsajátítása révén alkalmassá válik a tanuló arra, hogy egy munkahelyi állásinterjún megértse a feltett kérdéseket, illetve esetlegesen ő maga is tisztázó kérdéseket tudjon feltenni a munkahelyi meghallgatás során. A szórend, a prepozíciók és a kötőszavak pontos használatának elsajátításával

olyan egyszerű mondatszerkesztési eljárások birtokába jut, amely által alkalmassá válik arra, hogy az állásinterjún elhangozott kérdésekre relevánsan tudjon felelni, illetve képes legyen tájékozódni a munkakörülményekről és lehetőségekről.

2.3.3. Nyelvi készségfejlesztés(Az induktív nyelvtanulási képesség és az idegen nyelvi asszociatív memória fejlesztése fonetikai készségfejlesztéssel kiegészítve)

A 23 órás nyelvi készségfejlesztő blokk során a tanuló rendszerezi az idegen nyelvi alapszókincshez kapcsolódó ismereteit. E szókincset alapul véve valósul meg az induktív nyelvtanulási képességfejlesztés és az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés 6 alapvető társalgási témakör szavai, kifejezésein keresztül. Az induktív nyelvtanulási képesség által egy adott idegen nyelv struktúráját meghatározó szabályok kikövetkeztetésére lesz alkalmas a tanuló. Ahhoz, hogy a tanuló koherensen lássa a nyelvet, és ennek szellemében tudjon idegen nyelven reagálni, feltétlenül szükséges ennek a képességnek a minél tudatosabb fejlesztése. Ehhez szorosan kapcsolódik az idegen nyelvi asszociatív memóriafejlesztés, ami az idegen nyelvű anyag megtanulásának képessége: képesség arra, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ingerek (az anyanyelv szavai, kifejezése) és a válaszok (a célnyelv szavai és kifejezései) között. Mind a két fejlesztés hétköznapi társalgási témakörök elsajátítása során valósul meg. Az elsajátítandó témakörök:

- személyes bemutatkozás- a munka világa- napi tevékenységek, aktivitás- lakás, ház- utazás, - étkezés

Ezen a témakörön keresztül valósul meg a fonetikai dekódolási képességfejlesztés is, amely során a célnyelv legfontosabb fonetikai szabályaival ismerkedik meg a nyelvtanuló.

2.3.4. Munkavállalói szókincsA 23 órás szakmai nyelvi készségfejlesztés csak a 39 órás 3 alapozó témakör elsajátítása után lehetséges. Cél, hogy a témakör végére a tanuló folyékonyan tudjon bemutatkozni kifejezetten szakmai vonatkozással. Képes lesz a munkalehetőségeket feltérképezni a célnyelvi országban. Begyakorolja az alapadatokat tartalmazó formanyomtatvány kitöltését, illetve a szakmai önéletrajz és a motivációs levél megírásához szükséges rutint megszerzi. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, ami alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségekről, munkakörülményekről tájékozódjon. A témakör tanulása során közvetlenül a szakmájára vonatkozó gyakran használt kifejezéseket sajátítja el. A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz arra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értelmezze.

2.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az órák kb. 50%-a egyszerű tanteremben történjen, egy másik fele pedig számítógépes tanterem, hiszen az oktatás egy jelentős részben digitális tananyag által támogatott formában zajlik.



Közlekedés általános ismeretemegnevezésű



A 12118-16 azonosító számú Közlekedés általános ismerete megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Köz

leke

dési

al

apis

mer

etek

Köz

leke

dés

alág

azat

ok

tech

niká

jaK

özle

kedé

s-üz

emvi

tel

FELADATOKAlkalmazza a közlekedéstörténet és a közlekedési alágazatok fejlődésének ismereteit a napjainkra jellemző közlekedési munkamegosztás területén

X

Elemzi a közlekedési ágak technikájának, járműveinek és egyéb eszközeinek kialakulását, fejlődését, valamint helyzetét napjainkban

X

Megállapítja a közlekedési ágak járműveinek legfontosabb követelményeit X

Alkalmazza a közlekedési fogalmakat a közlekedés feladatának meghatározásához X

Csoportosítja a közlekedést, továbbá a közlekedési ágak által használt pályákat, járműveket X

Jellemzi az egyes közlekedési alágazatokat XFelosztja a vasúti közlekedést különböző csoportokra XBemutatja a vasúti pályatest fő részeit, az alépítményt és a felépítményt, műszaki jellemzőit, vonalvezetését, szerkezeti kialakítását

X

Alkalmazza az időszakos vizsgálatok szabályait a pályafelügyelet során X

Ismeri a vasúti pálya műszaki alapfogalmait; XIsmerteti a vasúti kocsik fontosabb szerkezeti elemeit XÉrtelmezi és bemutatja az állomási-és nyíltvonali biztosítóberendezéseket; X

Jellemzi a személyszállító vonatokat XFelosztja az áruszállítási folyamatokat különböző csoportokra X

Osztályozza a közutakat különböző felosztások szerint; XMegkülönbözteti gépjárműveket XÁttekinti a járművek meghajtását gépészeti szempontból XJellemzi a városi közlekedés járműveit; XIsmerteti a közúti és a városi áru-és személyszállítás folyamatát X

Csoportosítja, jellemzi a vízi közlekedést és ennek üzemvitelét;Felosztja, csoportosítja, osztályozza a légi közlekedés jellemzőit X X

Értelmezi, csoportosítja a csővezetékes szállítás jellemzőit; X X

Bemutatja az egységrakomány képzés és a kombinált áruszállítás előnyit X X

SZAKMAI ISMERETEKKözúti, vízi, légi, csővezetékes közlekedés kialakulása és fejlődése X

A vasúti közlekedés kialakítása és fejlődése Magyarországon és a világban; X

Közlekedési alapfogalmak. Közlekedés felosztása X Az időszakos vizsgálatok szabályai a pályafelügyelet során X

A közúti közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele X X

A vízi közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele; X X

A légi közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele X X

A csővezetékes közlekedési alágazat jellemzése, technikája üzemvitele, X X

A vasúti közlekedési alágazat jellemzése XA vasúti közlekedés technikája XA vasúti közlekedés üzemvitele XKözlekedésbiztonság XEgységrakomány képzés az áruszállításban XKombinált áruszállítás XA közlekedés a gazdaság és a társadalom kapcsolata XA járművek menetellenállásai és menetdinamikája. X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X XA műveletek sorrendje, technológiai szabályok összekapcsolódásának meglátása X X X

Olvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X XSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat X XElhivatottság, elkötelezettség X X XDöntésképesség, Szervezőkészség X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X X XHatározottság X XTömör fogalmazás készsége X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség X XIsmeretek helyén való alkalmazása X XLényegfelismerés (lényeglátás) X X

3. Közlekedési alapismeretek tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy a főszakképesítéshez kapcsolódik.

3.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók az egyetemes közlekedés történetén keresztül megismerjék a magyar közlekedés történetét, fejlődési mérföldköveit. Tisztában legyenek a közlekedési alapfogalmakkal, azok technikai vagy üzemviteli csoportosításával. A tantárgy befejezésekor átfogóan tudja jellemezni a közlekedési alágazatokat, továbbá fel tudja osztani több szempontból is magát a közlekedést. Cél, hogy valósuljon meg a közlekedésbiztonság tudományterület rövid bemutatása és alágazatonkénti elemzése. A tantárgy mutassa be és vezesse le a közlekedés értékteremtő folyamatát a közlekedési szükségleteken keresztül. A tanulók ismerjék meg a járművekre ható különféle ellenállásokat, mintapéldákon keresztül számítsák is ki, hogy a vonóerő hogyan győzi le az ellenállásokat.

3.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgyhoz kapcsolódik a Közlekedés üzemvitel tantárgy.

3.3. Témakörök3.3.1. Közlekedéstörténet

A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése.A városi közlekedés fejlődése.Hajózás története.A vasúti közlekedés kialakulása és fejlődése kezdetektől napjainkig.Légi közlekedés története.A csővezetékes szállítás kialakulása és elterjedése.A hírközlés és a távközlés fejlődése

3.3.2. Közlekedési alapfogalmakKözlekedési alapfogalmak.A közlekedés feladata, értelmezése.A pálya a jármű, mint a közlekedés nélkülözhetetlen elemei.A közlekedés felosztása.

3.3.3. KözlekedésbiztonságA közlekedésbiztonságot befolyásoló tényezők.Az aktív és passzív biztonság.A közlekedésbiztonság helyzete napjainkban.

3.3.4. A vasúti közlekedés technikájaA vasúti közlekedés felosztása.A vasúti pálya.A vasúti járművek.A vasúti kiszolgáló létesítmények

3.3.5. A vasúti pálya építése, felügyelete, karbantartása A vasúti pálya építésének lépései.A pálya felügyelete.

A pálya karbantartása

3.3.6. Egység-rakományképzés az áruszállításban Rakodólapok, konténerek.Huckepack szállítás.A kombinált áruszállítás termináljai

3.3.7. Munkajogi alapfogalmakMunkaviszonyMunkaszerződés megkötése, módosítása, megszüntetése.Felmondások, felmondási határidőA munka díjazásaMunkaidő, pihenőidő, szabadidőSzabadságra vonatkozó szabályok



4. Közlekedési alágazatok technikája tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


4.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a különböző közlekedési alágazatok technikájának főbb területeit. Ehhez kapcsolódóan tisztában legyenek a legfontosabb technikai elemekkel, azok jellemzőivel. A cél, hogy bemutassa a közlekedési járművek alapvető működését, felépítését, kialakítását. A tanulók ismerjék meg az egységrakomány-képzésben rejlő előnyöket, a kombinált áruszállítás főbb típusait. A vasúti közlekedés technikájának csak az alapjait kell ismertetni, mert más modulban ezek részletes kifejtésre kerülnek. Történjék meg a közlekedési alágazatok legfontosabb járműveinek, eszközeinek bemutatása gyakorlati helyszíneken. (kikötő, vasútállomás, logisztikai központok)

4.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy a Közlekedési alapismeretekhez kapcsolódik

4.3. Témakörök4.3.1. Közúti közlekedés technikája

. A közutak osztályozása.Az utak szerkezeti elemei.Az utak forgalomtechnikai elemei.A közúti járművek csoportosítása.A közúti járművek szerkezet és felépítése.Tehergépjárművek.A közúti közlekedés kiszolgáló létesítményei.Városok, települések infrastruktúrája.

A városi közlekedés járművei.A városi közlekedés kiszolgáló létesítményei.

4.3.2. A vízi közlekedés technikájaA vízi közlekedés csoportosítása.A vízi közlekedés pályája.A vízi közlekedés járművei.A vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei

4.3.3. Légi-és a csővezetékes szállítás technikája A légi közlekedés felosztása és pályája.A légi közlekedés járművei.A légi közlekedés kiszolgáló létesítményei.A csővezetékes szállítás csoportosítása.A csővezetékes szállítás technikai berendezései és kiszolgáló létesítményei

4.3.4. A járművek menetellenállásai és menetdinamikája A járművekre ható ellenállások csoportosítása és értelmezése.Gördülési ellenállás, légellenállás.Kidolgozott feladatok menetellenállásokra



5. Közlekedésüzemvitel tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


5.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának a célja, hogy megismertesse a tanulókkal a különböző közlekedési alágazatok üzemvitelét. Ehhez kapcsolódóan tisztában legyenek a legfontosabb üzemviteli elvárásokkal. Részletesen ismerjék meg a vasútnak a társadalomban betöltött szerepét, ennek jelentőségét. A vasúttal szembeni elvárások tekintetében a tanulók sajátítsák el a személy- és áruszállítási folyamatok szervezését, lebonyolítását, a menetrendek készítésének elveit. A tantárgy tanításának befejezésével a tanulók legyenek tisztában a közúti személy- és áruszállítási folyamatokkal, azok szervezési módjaival. A tanulók ismerjék a vízi szállítás alapvető céljait a belvízi és tengerhajózás tekintetében. A tantárgy tanítása közben törekedni kell arra, hogy a tanulók tisztában legyenek a belvízi és a tengerhajózás módjaival elterjedésük tükrében. A tanulók ismerjék meg a légi közlekedés felosztását, továbbá a légi személyszállítás folyamatát a légitársaság kiválasztásától az úti cél végén történő repülőtér elhagyásáig. A légiközlekedés veszélyének tekintetében a tanulók tisztában legyenek a légi irányítás feladatival, szintjeivel, berendezéseivel. A tantárgy ismertesse a csővezetékes szállítás csoportosítását, szállítási eszközeit

5.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy a Közlekedési alapismeretek tantárgyhoz kapcsolódik.

5.3. Témakörök5.3.1. A közlekedés, a társadalom és a gazdaság kapcsolata

A közlekedés és a gazdaság kapcsolata.Árutovábbítási szükségletek.Személyszállítási szükségletek

5.3.2. A vasúti közlekedés üzemvitele Állomások és nyíltvonali szolgálati helyek üzemi folyamatai és térbeli elrendezése, kialakításuk elvei.Vasúttal szemben támasztott követelményekVasúti személyszállítás folyamataVasúti áruszállítás folyamataVasúti menetrendek szerkesztésének folyamata, kialakításnak elveiÁrufuvarozás lebonyolításaSzemélyszállítás lebonyolítása.

5.3.3. A közúti közlekedés üzemviteleA közúti áruszállítás üzemviteleÁrufuvarozási folyamatokKözúti személyszállítás üzemviteleVárosi közlekedés üzemviteleVárosi közlekedés forgalmi folyamataiVárosi tömegközlekedési rendszerekVárosi tömegközlekedési vonalak

5.3.4. A vízi közlekedés üzemvitele Az áruszállító hajózási módok csoportosításaBelvízi áruszállítási módokFolyam tengeri hajózásA tengerhajózás üzemviteleVízi személyszállítás

5.3.5. Légi-és csővezetékes szállítás üzemvitele Légi személyforgalomLégi áruforgalomLégi forgalom irányításaKis távolságú csővezetékes szállítási módokA nagy távolságú csővezetékes szállítás

5.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanteremben. Az üzemlátogatások üzemi környezetben.



Vasútüzemi ismeretekmegnevezésű



A 11983-16 azonosító számú Vasútüzemi ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Vas

úti g

épés

zeti

ism

eret

ek

Vas

útfö

ldra

jz

Vas

úti g

épés

zeti

ism

eret

ek

gyak

orla

t

FELADATOKIsmerteti a különböző vontatási nemű mozdonyok működési elveit X X

Csoportosítja a vontatott járműveket X XMeghatározza a vonatra ható erőket X XBemutatja a vasúti fékezés alapjait X XÁttekinti a vontatójárművekre felszerelt biztonsági berendezéseket X X

Ismeri Magyarország vasúthálózatát, a vasúti összeköttetések, a szomszédos vasutak határpontjait és a jelentősebb nemzetközi összeköttetéseket

X

SZAKMAI ISMERETEKKülönböző vontatási nemek és azok működési jellemzői X X

Vontatott járművek X XVontatási mechanika X XA vasúti fékezés alapjai X XBiztonsági berendezések a vontatójárműveken X XMagyarország vasútföldrajzának ismerete XFontosabb nemzetközi vasútvonalak ismerete X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X XMennyiségérzék, elemi számolási készség X X XOlvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFejlődőképesség, önfejlesztés XSzabálykövetés X XPrecizitás X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKMotiválhatóság X X XFogalmazó készség XHatékony kérdezés készsége X X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség X X XLogikus gondolkodás X X XHelyzetfelismerés X

6. Vasúti gépészeti ismeretek tantárgy 191 óra/ 196 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


6.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy oktatásának a célja, hogy a tanulók megismerjék a vasúti pályákon közlekedő vontató-és vontatott járművek főbb műszaki jellemzőit. A tanulók tisztában legyenek a járműveken alkalmazott fékberendezésekkel, azok szerkezeti elemeivel és működésével. A tanulók a tantárgy befejeztével alapvetően ismerjék a különböző vonatatási nemű mozdonyok főbb működési elvét, a vonóerő kifejtésére szolgáló gépészeti berendezéseit. Adjon átfogó képet a vontató- és vontatott járművek számozásáról, jelöléseiről és kötelező feliratairól. Ismerjék meg a fékezés alapjait és a járműveken található biztonsági berendezéseket. A tantárgy mutassa be a vasúti járművek vizsgálatát és azok tartalmát. A tanulók ismerjék a fékpróbák megtartásának eseteit, a fékberendezés vezérlőelemeinek kezelését. A tanulmányok végeztével a tanulók tudják megállapítani a vonat megfékezettségét, állva tarthatóságát. A tanulók ismerjék meg a Magyar Államvasutak Műszaki táblázatait és azok használatát. Legyenek tisztában a vasúti munkagépek közlekedésnek speciális szabályaival. A tantárgy tanításának három témakörének tartalmát úgy kell elosztani, hogy az érettségi keretében megszerezhető szakképesítésnek megfelelő tudás- és ismeretanyag átadásra kerüljön.

6.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak A tantárgy kis mértékben, de kapcsolódik a Forgalmi ismeretek tantárgyhoz

6.3. Témakörök6.3.1. A járművek, vonatok fékberendezéseinek üzemeltetése és vizsgálata

A fékberendezés ismeretéhez szükséges alapfogalmak.A fékberendezés előkészítése fékpróbához.A fékpróbák.A vonatok megfékezettségének megállapítása.Fékberendezések üzemeltetése és használhatatlansága esetén követendő eljárások.Állvatartás, védekezés járműmegfutamodások ellenA fékberendezés használata téli időjárásban.A vonat féksúlyának megállapítása.A járművek fékfeliratai.

6.3.2. Vontató- és vontatott jármű ismeret Vasúti vontatójárművek felépítése.Gőzmozdonyok erőátviteli rendszeri.Dízel mozdonyok erőátvételi rendszeri.Villamos mozdonyok erőátvételi rendszeri.A vasúti kocsik szerkezete.Hordmű, alváz, kocsiszekrény.Kapcsoló-, vonó- és ütközőkészülékek.Vontatójárművek számozási rendszere.Fékezési alapismeretek.A fékberendezés mechanikus elemei,fékrudazat, féktuskók és fékbetétek, féktárcsa, sínfék.A mozdonyok biztonsági berendezései.Műszaki táblázatok kezelése.

A Műszaki Kocsiszolgálati Utasítás általános rendelkezései.A kocsik vizsgálatai.A kocsik karbantartása és javítása.A kocsik fűtése-hűtése, világítása és egyéb villamos berendezései.A teherkocsik tisztítása.Javítási bárcák alkalmazása, típusai

6.3.3. A vasúti munkagépek és közlekedtetésükSzolgálati vonatok, munkagépek közlekedésével kapcsolatos alapfogalmak.A szolgálati vonatok közlekedése.Szolgálati vonatok összeállítása, kapcsolása, sebessége, fékezése.Eljárás meghibásodás, a rakomány megsérülése vagy elmozdulása esetén.Jelzésre alkalmas berendezések, jelzőeszközök.Munkagépek fordítása, tárolása és védelme.Szállító szerelvények, egyéb munkagépek, saját vontatójárművek, vontató munkagépek.Önjáró felsővezeték szerelő tornyos motorkocsi



7. Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat tantárgy 62 óra/62 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


7.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók gyakorlati megközelítésben ismerjék meg a vasúti fékezés működési elveit. Figyeljék meg a járműveken alkalmazott fékberendezéseket, azok szerkezeti elemeit és működését. Mozdonyüzemeltetési telephelyi látogatás során a tanulók lássák vontatójárművek felépítést erőátviteli rendszerét. Nézzék meg egy vonatindulás előtti vizsgálatát, fékpróbáját. Helyszíni gyakorlat során ellenőrizzék egy induló vonat megfékezettségét, állva tarthatóságát. Pályafenntartási telephelyen ismerkedjenek meg vasúti munkagépek főbb típusaival, a vasúti pályaépítés, pályafelújítás közben betölthető szerepük szerint. Ismerjék meg ezek speciális közlekedési szabályait.

7.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Vasúti gépészeti ismeretek tantárgyhoz

7.3. Témakörök7.3.1. Vasúti gépészeti ismeretek gyakorlat

Fékek működési elvének megfigyelése.Mozdonyok, vasúti járművek felépítése, szerkezeti elemei.Mozdonyok, vasúti járművek feliratai.Vasúti járművek vizsgálata és fékpróbája.

A vonat megfékezettségének ellenőrzése helyszíni gyakorlat alkalmával.Vasúti munkagépek megismerése, pályafelújításban betölthető szerepe.

7.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)A számítási példák tanteremben csoportbontásban. A többi órát lehetőség szerint a vasúti üzemi területen kell teljesíteni 5-10 fős csoportokban.


8. Vasútföldrajz tantárgy 72 óra/72 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


8.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók megismerjék a Magyarország vasútvonalainak kialakulásának történetét, továbbá különböző szempontok szerinti csoportosítását. A tantárgy mutassa be a vasútvonalak forgalmi jellemzőit, hol vannak kétvágányú, párhuzamos egyvágányú pályák, hol van felsővezeték, hol alkalmaznak központi, vagy mellékvonali forgalomirányítást. A tantárgy végeztével a tanulók tudják a vasúti fővonalak legfontosabb állomásait, és a fővonalból kiágazó vonalakat, amelyeket vaktérkép kitöltésével is gyakorolják. A vasútvonalak ismertetésekor a tantárgy tanítása során ki kell térni az alagutakra, a jelentősebb hidakra, és nemzetközi vonalak esetében a két szomszédos ország határállomásaira. A tanulók legyenek tisztában, hogy mely vasútvonalakon zajlanak Európában a legjelentősebb áruszállítások és ezek közül melyik érinti Magyarország területét

8.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy kapcsolódik a földrajz tantárgyhoz, azon belül is fontos ismeretek, amelyek megalapozzák a Vasútföldrajz tantárgyat: Magyarország megyéi, megyeszékhelyei, nagyobb városai, ásványkincsei, ipara, mezőgazdasága, szomszédos országai, Európa országai, fővárosai.

8.3. Témakörök8.3.1. A vasúti közlekedés fő feladata, jellemzői

A vasúti közlekedés feladata.Jellemző sajátosságai.

8.3.2. A vasútvonalak osztályozása A GYSEV üzemelésében lévő vonalakKétvágányú, párhuzamos egyvágányú vasúti pályákVillamosított vasútvonalakEgyszerűsített forgalmi szolgálatra berendezett vasútvonalakMellékvonali forgalomirányításra berendezett vasútvonalakKözponti forgalomirányításra berendezett vasútvonalakEmeltsebességű közlekedésre átépített vasútvonalak

8.3.3. Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak és ebből kiágazó vonalak

Fővonalként üzemeltetett vasútvonalak elágazó és csatlakozó állomásai, továbbá főbb vasúti csomópontjai.A fővonalból kiágazó vonalak főbb vasúti csomópontjai

8.3.4. Jelentősebb vasúti hidak, alagutak A Duna folyó magyarországi szakaszán átívelő vasúti hidak két végén található vasútállomások.A Tisza folyó magyarországi szakaszán átívelő vasúti hidak két végén található vasútállomások.Magyarországon található alagutak vasútvonalankénti ismertetése

8.3.5. Magyarország határátmenetei Magyarország és a szomszédos országok határátmeneti állomásai.

8.3.6. Nemzetközi korridor folyosók Európában és Magyarországon Páneurópai közlekedési folyosók kialakulás Európában.Páneurópai folyosók Magyarországon




Pályavasúti berendezések ismeretemegnevezésű



A 11984-16 azonosító számú Pályavasúti berendezések ismerete megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Biz

tosí

tóbe

rend

ezés

ek

Távk

özlé

si é

s Er

ősár

amú

bere

ndez

és is

mer

etek

Pály

avas

úti

bere

ndez

ések

gy

akor

lat

FELADATOKMegkülönbözteti a különböző távközlési berendezéseket X XKezeli a vonali, állomásközi, helyi forgalmi és hordozható távbeszélő berendezéseket; X X

Használja a vezeték nélküli távközlő berendezéseket X XTájékoztatja az utasokat a vonatok érkezéséről, indulásáról különböző utas tájékoztató rendszereken keresztül

X X

Csoportosítja a biztosítóberendezéseket funkcionalitásuk és térbeli elhelyezkedésük alapján; X

Megakadályozza a biztosítóberendezés hatáskörébe tartozó veszélyhelyzetet előidéző tényezőket X X

Kezeli az alakjelzőket, mechanikai szerkezetük szerinti csoportosítást és a vonóvezetékes állítás elvét X X

Kezeli a fényjelzőket, amelyekhez elengedhetetlenül szükséges ismerni fényjelzők felépítést X X

A helyszínen vagy a biztosítóberendezés segítségével meggyőződik a váltó megfelelő állásában történő rögzítéséről;

X X

Működteti a mechanikai elven működő jelző- és válltóállító, reteszelő szerkezeteket X X

Engedélyezi a kezelésüket és szükség esetén kezeli a vágányzáró szerkezeteket X X

A biztosítóberendezés kezelésekor alkalmazza a szigeteltsínek csoportosítását, funkcióit, működési elvét X X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését a különféle kulcsos-mechanikai berendezéseknek X X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését az elektromechanikus berendezéseknek X X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését a jelfogófüggéses berendezéseknek; X X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését térközbiztosító berendezéseknek X X

Ellenőrzi a működését, szükség esetén kezeli az automata sorompó berendezéseket X X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését az elektronikus, számítógép alapú berendezéseknek X X

Ismerteti az áram útját a vasúti villamos vontatásban X X

Bemutatja a hosszláncrendszert X XMegkülönbözteti a vonali felsővezeték részeit X XIsmerteti a vonali- és állomási szakaszolás, továbbá a fázishatár funkcióját a vasúti villamos vontatásban X X

SZAKMAI ISMERETEKTávbeszélő rendszerek X XHangrendszerek, utastájékoztató rendszerek X XBiztosítóberendezések csoportosítása a funkcionalitásuk és térbeli elhelyezkedésük alapján X

Biztosítóberendezésekkel szembeni követelmények; XBiztosítóberendezési szerkezetek X XA jelzők X XA váltók X XMechanikai jelző- és váltóállító, reteszelő szerkezetek X XVágányzáró szerkezetek; X XSzigeteltsínek XMechanikus-kulcsos berendezések X XElektromechanikus biztosítóberendezések X XJelfogófüggéses biztosítóberendezések X XJelfogófüggéses automata térközbiztosító berendezések X XAutomata sorompó berendezések XElektronikus, számítógép alapú biztosítóberendezések XVillamos alállomások XFelsővezetéki berendezések X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X XBiztonsági szín- és alakjelek ismerete X X XOlvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat X X XSzabálykövetés X XSzorgalom, igyekezet X X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X XHatározottság X X XEgyüttműködés X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKGyakorlati feladatok értelmezése XRendszerező képesség XMeglévő ismeretek alkalmazása X X X

9. Biztosítóberendezések tantárgy 98 óra/98 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


9.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy megismertess A tantárgy tanításának a célja, hogy a tanulók megismerjék a biztosítóberendezések szerkesztési elvét, külsőtéri szerkezeti elemek felépítését és működését. A képzés során a tanulók sajátítsák el a magyar vasúti hálózatra jellemző állomási és vonali és az elektronikus biztosítóberendezéseket. A tanulók legyenek tisztában a biztosítóberendezésekkel szemben támasztott követelményeken keresztül a biztosítóberendezés feladataival. A tantárgy tanítása során részletesen be kell mutatni a berendezés szerkezeti elemit külön kiemelve a jelzőket, váltókat. A tantárgy tanításának további célja, hogy a legjellemzőbb biztosítóberendezések működési elvét, kezelését, kültéri-és beltéri részeit részletesen ismertetve a tanulók alkalmazni tudják ezeket a forgalmi ismeretek tanulása során. Tudják, hogy a különböző berendezésekkel hogyan kell vágányút ellenőrzést, váltó használhatósági ellenőrzést és váltóellenőrzést tartani. Tudják, hogy a vonali sorompó berendezéseket, hogyan lehet zavarból megszüntetni, az állomási sorompó berendezéseket pedig sötétre kapcsolni

9.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakRészben kapcsolódik a Forgalmi ismeretek tantárgyhoz.

9.3. Témakörök9.3.1. Biztosítóberendezési alapelvek

A biztosítóberendezések kialakulása és objektumainak jelentősége, fejlődése.A biztosítóberendezésekkel támasztott követelmények.A biztosítóberendezések tervezésének alapjai.A vonatveszélyeztetések megakadályozása a berendezés függőségein keresztül.

9.3.2. Biztosítóberendezési szerkezetekA váltók, váltó rögzítő, -állító, és- ellenőrző szerelvények.Mechanikai jelző- és váltóállító, reteszelő szerkezetek.Vágányzáró szerkezetek.Szigeteltsínek.Tengelyszámlálós vonatérzékelés.Útátjáró-biztosító berendezések.

9.3.3. Mechanikus-kulcsos berendezésekKulcsazonosító berendezés.Kulcsrögzítő biztosítóberendezés.Kulcsos vonali berendezések.

9.3.4. Elektromechanikus biztosítóberendezésekSiemens-Halske biztosítóberendezés részei és leírása.Fényjelzős mechanikus Siemens-Halske-rendszerű biztosítóberendezés.Siemens-Halske-rendszerű térközbiztosító berendezés

9.3.5. Jelfogófüggéses biztosítóberendezések

Dominó 55 típusú jelfogófüggéses biztosítóberendezés.Dominó 70 típusú jelfogófüggéses biztosítóberendezés.

9.3.6. Elektromos, számítógép alapú biztosítóberendezésekA számító gép alkalmazása a vasúti biztosítóberendezéseknél.A biztonsági szoftverek, a biztonsági adatfeldolgozás lehetőségei.Elektronikus biztosítóberendezés jellemzői, általános felépítése

9.3.7. Jelfogófüggéses automata térközbiztosító berendezés Automata térközbiztosító berendezés fő feladatai és a berendezéssel szemben támasztott követelmények.Menetiránykérés.Térközjelzők „Megálljba” kapcsolása.Térközzavar oldása.Kényszer-menetirányváltás.

9.3.8. Automata sorompó berendezésekA témakör részletes Automata sorompó berendezéshez tartozó fogalmak.Automata sorompó berendezés működési elve és üzemállapotai.Automata sorompó berendezéshez tartozó nyomógombok és azok kezelése.Állomási indítású automata sorompó berendezés. kifejtése

9.3.9. Emelt sebességű közlekedés biztosításaA vonali berendezések átalakítása.Emelt sebességű pályán lévő automata sorompó működése.Az automata térköz biztosítóberendezések átalakítása.

9.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Tanterem, szaktanterem


10. Távközlési és Erősáramú berendezés ismeretek tantárgy 98 óra/98 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


10.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának a célja, hogy a tanulók megismerjék a vasúti távközlési és hangrendszereket, továbbá a felsővezetéki berendezéseket. A tantárgy mutassa be a különböző távközlési berendezéseket, azok külső és belső létesítményeit. A tantárgy elsajátítása alatt a tanulók el tudják különíteni a különcélú és a vasútüzemi célú távbeszélő összeköttetéseket. A tanulók részletesen ismerjék meg azokat a különcélú összeköttetéseket, amely kizárólag vasúti célból létesültek. A tanulók legyenek tisztában az utastájékoztató rendszerek alapvető típusaival és azok működésével, amik elengedhetetlenül szükségesek a korszerű személyszállítás megvalósításához. Ismerjék meg a vonali rádiórendszereket azok berendezéseit. Legyenek tisztában a MÁV vontatási

felsővezetéki hálózatának kialakításával és a villamos alállomások feladatával. Ismerjék fel a különböző felsővezetéki berendezéseket, és a hosszlánc részeit. A tantárgy mutassa be az állomások területén kialakított állomási és külön rendeltetésű áramköröket. A tanulók sajátítsák el a felsővezetéken történő földelések fajtáinak ismereteit és legyenek tisztában ezek jelentőségével. Tantárgy tanítása során külön ki kell emelni a felsővezeték megközelíthetőségének távolságát, a vezetékek közelében végezhető munkákat és az áramütés esetén az elsősegélynyújtás alapjait. Fontos, hogy a tanulók teljes bizonyossággal tudják, hogy a felsővezeték mikor van feszültség alatt és hogyan kell feszültségmentessé tenni. Ezeket az ismereteket a MÁV E.101. sz. „Általános utasítás a normál nyomtávú villamosított vasútvonalak üzemére” című utasításból kell elsajátítaniuk.

10.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Kis mértékben a Pályavasúti berendezések gyakorlat, valamint a fizika tantárggyal

10.3. Témakörök10.3.1. Távbeszélő rendszerek

A témakör rés Távbeszélő rendszerek csoportosítása, részei.LB és CB rendszerű kapcsolások.Digitális telefonközpontok.A vasúti közlekedés lebonyolítását szolgáló vezetékes kapcsolatok.Diszpécseri rendszerek.

10.3.2. Hangrendszerek, utastájékoztató rendszerek Utastájékoztató hangrendszer főbb részei és azok feladata, működése.A MÁV-nál használt vizuális berendezések ismertetése.

10.3.3. Rádiórendszerek, adatátviteli rendszerek Vonali rádiórendszerek.GSM-R rendszerek.GSM hálózatok szolgáltatásai

10.3.4. Villamos alállomások A villamos vasúti vonatatás elterjedése Magyarországon.Villamos alállomások feladata, működése.

10.3.5. Felsővezetéki berendezésekFelsővezetéki berendezések kialakítása és a kialakításával szembeni elvárások.Felsővezetéki berendezések részei. A hosszlánc.Az állomás előtti szakaszolás feladata.Állomási felsővezetéki áramkörök kialakítása.Felsővezetéken történő földelések fajtái.

10.3.6. Villamosított vasútvonalakra jellemző általános előírások és fogalmak Villamos felsővezetéki berendezéshez kapcsolódó fogalmak ismertetéseVillamos felsővezetéki berendezések közelében betartandó magatartási szabályok. (megközelítés, sínhálózat megbontás, locsolás, rakodás, gallyazás).

10.3.7. Villamosított vasútvonalon rendkívüli helyzetekben követendő eljárások Rendkívüli időjárás esetén követendő eljárások.

Tűzoltás felsővezetéki berendezés közelében.Eljárás veszélyt jelentő rendellenességek esetén.Baleseti segélynyújtás villamosított vonalon.

10.3.8. A forgalmi szervezet munkavégzésre vonatkozó rendelkezések Együttműködési kötelezettség.Villamos vontatójármű feszültségmentes vezeték alá vagy felsővezeték nélküli vágányra történő járatása



11. Pályavasúti berendezések gyakorlat tantárgy 46 óra/51 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


11.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának a célja, hogy a tanulók működésük közben megismerjék a biztosítóberendezési, felsővezetéki és távközlési berendezéseket. A tanórák többségét üzemi körülmények között célszerű megtartani 5-10 fős csoportokban. A tantárgy mutassa be legjellemzőbb biztosítóberendezések működését állomásokon vonat és tolatásmentes időben. Törekedni kell a minél szemléletesebb bemutatásra. Ezeken a berendezéseken mutassák be a váltó, jelző és sorompókezeléseket, és a közöttük lévő szerkezeti függőségeket. A tantárgy mutassa be az állomásokon található távközlő berendezéseket, a velük kialakítható összeköttetéseket. Figyeljék meg működésük közben egy hordozható távbeszélő készüléket. A tanulók lássák az utastájékoztató berendezések beltéri és kültéri elemit és azok működését, illetve működtetését. A tantárgy ismertetése során tanulmányozzák a felsővezetéki berendezés részeit, azok kialakítását és feladatát. Figyeljék meg a különféle földeléseket és lássanak munkahelyi földelés létesítését. Lássák gyakorlatban egy állomási áramkör feszültségmentesítését és

11.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik és kiegészíti a Biztosítóberendezés és a Távközlési és Erősáramú berendezés ismeretek tantárgyakat.

11.3. Témakörök11.3.1. Pályavasúti berendezések gyakorlat

Biztosítóberendezési szerkezetek megfigyelése működésük közben (váltók, jelzők, sorompók).Mechanikus-kulcsos berendezések megtekintése, kezelésük megfigyelése a váltókezelői őrhelyen és a forgalmi irodában.Elektromechanikus berendezések megtekintése, kezelésük megfigyelése a váltókezelői őrhelyen és a forgalmi irodában.Jelfogófüggéses biztosítóberendezés megtekintése, kezelésük megfigyelése.Elektronikus biztosítóberendezések megtekintése, kezelésük megfigyelése.

Állomásokon található távközlési berendezések ismertetése összeköttetésük helyszíni bemutatása.Utastájékoztató berendezések megtekintése működésük közben és működtetésük megfigyelése.Állomáson és a nyíltvonalon kialakított felsővezetéki berendezés megfigyelése.Munkahelyi földelés létesítésének megfigyelése.Állomási áramkör feszültségmentesítésének és feszültség alá helyezésének megfigyelése.

11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Lehetőség szerint üzemi környezetben, ahol a tantárgy témaköreinek bemutatása megtörténhet.



Vasúti jelzési ismeretekmegnevezésű



A 11985-16 azonosító számú Vasúti jelzési ismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Jelz

ési i

smer

etek

Jelz

ési i

smer

etek

gy

akor

lat

FELADATOK Értelmezi a jelzési alapfogalmakat és azok rendeltetését XKezeli a fő –és előjelzőket a vonatközlekedés függvényében X X

Értelmezi a fényjelzők jelzéseit, felismeri a fényjelzőkkel adott kétes jelzéseket X X

Értelmezi az alakjelzők jelzéseit, felismeri az alakjelzőkkel adott kétes jelzéseket X X

Megkülönbözteti a vezetőállás jelzőket és értelmezi azok jelzéseit X

Értelmezi a tolatásjelzők jelzéseit, továbbá alkalmazza és kezeli azokat a tolató menetek részére X X

Intézkedik a Mellékvonali ellenőrző jelzők nem üzemszerű működésének megjavítására a vonatszemélyzet közlése alapján

X

Intézkedik az Útsorompót ellenőrző jelzők nem üzemszerű működésének megjavítására a vonatszemélyzet közlése alapján

X

Az ismeretei alapján intézkedik az állomáson és a nyílt vonalon kitűzött egyéb jelzők hiánya esetén a pótlásra X X

Rendelkezik, továbbá szükség estén kézi jelzéseket ad a vonatszemélyzet és a tolatószemélyzet részére X X

Végrehajtja a mozdonyszemélyzet által adott hangjelzések parancsait X X

Megfigyeli a vonatokon és a járműveken alkalmazott jelzéseket és hiányuk esetén dönt azok pótlásáról X X

A helyhez kötött jelzők nem üzemszerű működésekor gondoskodik a vonatszemélyzet értesítéséről X X

Értelmezi a figyelmeztető jelek jelzéseit és azok alkalmazását X X

SZAKMAI ISMERETEKA Jelzési Utasítás általános rendelkezései, a főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó rendelkezések, a mozdonyokon, vezérlő kocsikon alkalmazott vezetőállás jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások

X X

A tolatási mozgást szabályozó jelzőkre vonatkozó rendelkezések, az egyéb jelzők és jelzéseik, kézi jelzések és hangjelzések, jelzések a vonatokon és a járműveken,

X X

figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és használhatatlan jelzők, figyelmeztető jelek.

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X

Hallott szöveg értése X XOlvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség XSzabálykövetés X XPontosság X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X XIrányítási készség XKapcsolatfenntartó készség X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség X XÁltalános tanulóképesség XGyakorlati feladatok megértése X

12. Jelzési ismeretek tantárgy 175 óra/175 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


12.1. A tantárgy tanításának célja A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg a vasúti közlekedést szabályozó jelzőket, azok alkalmazásait. Elsajátítsák a jelzők jelzéseit és a különböző jelzések esetén követendő eljárási és magatartási szabályokat. Jártasságot szerezzenek az egyéb jelzők alkalmazásával és azok jelzéseivel kapcsolatban. Egységesen alkalmazzák a különböző forgalmi helyzetekben a kézi- és hangjelzéseket. Ismerjék a jelzők különleges kezelésének, üzemállapotának eseteit. Megfelelő szintű ismeretük legyen a vonatokon, valamint a járműveken alkalmazandó jelzésekről, illetve a figyelmeztető jelekről

12.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakRészben kapcsolódik a Forgalmi ismeretek tantárgyhoz

12.3. Témakörök12.3.1. Jelzési alapfogalmak

Általános rendelkezésekAz utasítás hatálya, tartalma, kiegészítői, és rendelkezéseinek értelmezéseFogalom meghatározások az Utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezéseszempontjából.A jelzők, jelzőeszközök, figyelmeztető jelek alkalmazására, a jelzések rendeltetésére, adására vonatkozó előírások

12.3.2. A fényjelzők jelzéseinek értelmezése A főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó általános rendelkezések

A főjelzők felsorolása, feladataA főjelzők alkalmazása, szabványos állása

A főjelzők kezeléseA fényjelzők és jelzéseikBiztosított fény bejárati, kijárati, fedező- és térközjelzők, valamint a tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők vonatközlekedést szabályozó jelzéseiAz Útsorompót ellenőrző fedezőjelző alkalmazása, kialakítása és jelzéseiA nem biztosított fény bejárati jelzők jelzéseiA nem biztosított (vonatjelentő) fény térközjelző jelzéseiA biztosított alak bejárati, fedező- és térközjelzők jelzéseiA biztosított fény főjelzők külön előjelzőjének jelzéseiA nem biztosított fény bejárati jelzők előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított fény térközjelzők előjelzőinek jelzéseiAz ismétlőjelző alkalmazása és jelzése

12.3.3. Alakjelzők jelzéseinek értelmezése Az alak kijárati jelzők jelzéseiA nem biztosított alak bejárati jelzők jelzéseiAz előjelzők csoportosítása, helye, szabványos állása és az alak előjelzők kezeléseA biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA biztosított alak főjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított alak térközjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiAz előjelzővel egyesített alak főjelzőkA nem biztosított (vonatjelentő) alak térközjelzők jelzései

12.3.4. Vezetőállás jelzők jelzéseinek értelmezése A mozdonyokon, vezérlőkocsikon alkalmazott vezetőállás jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások

12.3.5. Tolatási mozgást szabályozó jelzők jelzéseinek értelmezése A tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések.

12.3.6. Egyéb jelzők, figyelmeztető jelekMellékvonali ellenőrző jelzőAz útátjárójelzőAz útsorompót ellenőrző jelzőkA Vasúti átjáró kezdete jelzőA váltójelzőkA Vágányzáró-jelzőA megállás helyének megjelölésA Biztonsági határjelzőCsak a villamos mozdonyokra vonatkozó jelzőkA lassan bejárandó pályarészek megjelölésére használt jelzők és jelzéseikA járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseikMunkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályánAz Európai Vasúti Forgalomszabályozó Rendszerhez (ERTMS) kapcsolódó jelzőkFigyelmeztető jelek

12.3.7. Kézi és a vonatokon alkalmazható jelzések Kézijelzések és hangjelzések

A vonatközlekedés közben adható jelzésekA mozdonyszemélyzet hangjelzéseiA tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzésekA fékpróba jelzésekA jelzőőrök jelzései

Jelzések a vonatokon és a járművekenA vonatok elejének és végének jelzésére, valamint a járműveken alkalmazandó jelzésekre vonatkozó előírásokA vonatokon alkalmazandó jelzésekkel kapcsolatos rendelkezések

12.3.8. Használhatatlan jelzőkFigyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők



13. Jelzési ismeretek gyakorlat tantárgy 108 óra/108 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


13.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy tegye lehetővé a tanulók számára az elméleti ismeretanyag begyakorlását, különös tekintettel a különböző jelzők által adott jelzési képeinek egységes értelmezése érdekében. Mutasson rá a helytelen jelzésértelmezésből bekövetkező veszélyekre, konkrét példák segítségével. Ismerjék meg a vezetőállás jelző alkalmazását, működését. Ismerjék a tolatási mozgást szabályozó jelzők rendeltetését, továbbá az egyéb jelzők elhelyezésére vonatkozó előírások helyszínen történő alkalmazását. Legyen lehetőség a különböző közlekedési és tolatási helyzetekben begyakorolni a kézi- és hangjelzéseket.

13.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Jelzési ismeretek tantárgyhoz

13.3. Témakörök13.3.1. Jelzési ismeretek gyakorlat

A főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó általános rendelkezések. A fényjelzők jelzéseinek értelmezésének szabályai. A főjelzők kiegészítő jelzéseinek alkalmazására vonatkozó előírások. Fedezőjelzők alkalmazása, kialakítása és jelzései. A biztosított és nem biztosított alakjelzők jelzései. Az előjelzők szerepe a vonatközlekedés szabályozásában. Az ismétlőjelző alkalmazása és jelzései. A vezetőállás jelzőre és jelzéseire vonatkozó előírások. A tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések. A Mellékvonali ellenőrző jelző és az útsorompót ellenőrző jelzők szerepe a vonatközlekedés lebonyolításában. A váltójelzők csoportosítása és

alkalmazása, jelzései. Az egyéb jelzők alkalmazására vonatkozó előírások, jelzéseik értelmezése. A lassan bejárandó pályarészek megjelölésére használt jelzők alkalmazása nyílt pályán, állomási vágányokon, a jelzők kitűzésére vonatkozó előírások. A járhatatlan pályarészek fedezése egyvágányú, kétvágányú, vagy párhuzamos egyvágányú pályán és a szolgálati helyeken. Munkahelyek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályán. További egyéb jelzők alkalmazására vonatkozó előírások, jelzéseik értelmezése. Figyelmeztető jelek. Kézijelzések és hangjelzések adása vonatközlekedés, tolatás közben, fékpróba jelzések, jelzőőrök jelzése és a mozdonyszemélyzet hangjelzése. Jelzések a vonatokon és a járműveken. Figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen és a használhatatlan jelzők.

13.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az elméletigényes gyakorlatokat tanteremben. A többi témakör esetében olyan üzemi környezetben kell a képzést végrehajtani, ahol a témakörben felsorolt ismeretek minél nagyobb mértékben megfigyelhetők



Vasúti forgalmi ismerekmegnevezésű



A 11986-16 azonosító számú Vasúti forgalmi ismeretek. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Forg

alm

i ism

eret

ek

Forg

alom

szab

ályo

zás

gyak

orla

t

FELADATOKAlkalmazza és értelmezi a forgalmi alapfogalmakat és azok rendeltetését X

Állomásbejárást tart, szolgálatátadást végez X XVágányút-ellenőrzést, váltó használhatósági ellenőrzést, továbbá váltóellenőrzést tart a helyszínen, vagy a biztosítóberendezés segítségével végzi

X X

A váltóberendezés használhatatlansága esetén biztonsági betétet alkalmaz X X

Kezeli a sorompó-berendezéseket a vonatközlekedés és a tolatás részére X X

Használhatatlanságuk esetén intézkedik az érdekeltek értesítéséről és a sorompók megjavításáról X

Tolatást engedélyez, meghatározza a tolatási feladatokat és azok végrehajtási módját, gondoskodik a tolatás idején a vonatvédelemről

X X

Ellenőrzi a megfutamodás elleni védekezés végrehajtását vonatok érkezése, feloszlatásuk alkalmával, valamint tolatás befejezése után

X X

Intézi a vonat előkészítési folyamatokat a menetrend és az egyedi megrendelések alapján X

Felismeri a sérült járművek megjelölésére alkalmazott bárcákat X XEllenőrizheti a vonatok indulása előtt a vonat terhelését, hosszát, megfékezettségét, állvatarthatóságát X X

Közlekedteti a vonatokat az állomásközökre meghatározott követési rendnek megfelelően, ehhez engedélyt kér, elő- és visszajelentést ad

X X

Rendelkezéseket közöl a vonatszemélyzettel élőszóban és írásban X X

A vonatokat felhatalmazza indulásra X XMenetrendtől eltérően megállítja, továbbá áthalasztja a vonatokat az állomáson X X

Biztosítja a vonatok egyidejű biztonságos közlekedését a szolgálati helyeken X X

Közlekedteti a vonatokat a továbbhaladást tiltó főjelzők mellett X XGondoskodik a vonatok továbbközlekedéséről, ha nyílt vonalon rendkívüli ok miatt az megállt X

Tájékoztatja az utasokat a vonatok érkezéséről, indulásáról, X

áthaladásárólTudomásul veszi a sérült pályarész esetén elrendelt sebességkorlátozásokat és gondoskodik a vonatszemélyzet értesítéséről

X X

Hozzájárul a vágányzár és nem vágányzár keretében végzett munkákhoz X

Dokumentálja és intézkedik a téli időjárásról és a rendkívüli eseményekről, közleményeket ad ki. X X

Dönt a veszélyes küldeményt szállító kocsi vonatban való elhelyezéséről X

Kiszámolja a legkésőbbi és legkorábbi indulási időket a vonatközlekedés részére X X

Gondoskodik a rendkívüli küldemények továbbításáról XDönt a menetrend nélküli munkavonatok közlekedtetéséről X XVezeti a Hibaelőjegyzési könyvet a váltó-és jelzőberendezés, továbbá távközlő berendezés meghibásodása esetén X X

SZAKMAI ISMERETEKA Forgalmi Utasítás általános rendelkezései, váltók, váltó- és vágányút ellenőrzés, útsorompók kezelése, tolatószolgálat, védekezés járműmegfutamodás ellen

X X

Kocsi és vonatvizsgálat, járműkapcsolások, mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebessége, a vonatok terhelése, hossza és összeállítása

X X

A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokon, menetrend, a vonatok forgalomba helyezése, vonatforgalmi értesítések, a vonatközlekedés lebonyolítása

X X

Szolgálat a vonatoknál, Menetokmányok, lassúmenetek, építési- és fenntartási munkák, vágányzárak, a forgalmi szolgálat végzése télen, rendkívüli események

X X

Megfelelően alkalmazni, vezetni, elkészíteni a tolatás és vonatközlekedés közben alkalmazandó dokumentumokat X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése XHallott szöveg értése X XOlvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKElhivatottság, elkötelezettség XSzabálykövetés X XDöntésképesség X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X XIrányítási készség X XKapcsolatfenntartó készség X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség XÁltalános tanulóképesség XGyakorlati feladatok megértése X X

14. Forgalmi ismeretek tantárgy 568 óra/576 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


14.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a vonatok biztonságos közlekedtetésének-, a tolatási műveletek biztonságos végzésének szabályait normál illetve normál üzemi helyzettől eltérő körülmények között. Felkészítse az önálló balesetmentes munkavégzésre tolatás, valamint vonatközlekedés lebonyolítása közben, továbbá az esetleges rendkívüli események esetén követendő eljárásokra. Sajátítsák el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítését, vezetését, használatát. Ismerjék a vonat előkészítés műveleteit példaszámításokkal melynek része a vonatok hosszának, terhelésének, megfékezettségének megállapítása. Ismerjék meg a tanulók a vasúti járműadatok kezelésének szabályait, valamint a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésének technológiai előírásait. Ismerjék a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentés esetén követendő eljárásokat. A tantárgy tanítása közben törekedni kell arra, hogy a Jelzési ismeretekben megtanult szabályok folyamatosan visszacsatolásra kerüljenek a Forgalmi ismeretek tantárgy kapcsolódó témaköreinél.

14.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgyhoz kapcsolódik a Jelzési ismeretek tantárgy.

14.3. Témakörök14.3.1. Váltók és útsorompók kezelése

Általános rendelkezésekAz utasítás hatálya, tartalma, kiegészítői, kezelése, és rendelkezéseinek értelmezéseFővonalként üzemeltetett vasútvonalak felsorolásaKiegészítő utasítások jegyzékeSegédkönyvek jegyzékeFogalom meghatározások az utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjábólAz önálló szolgálatvégzés feltételeiSzolgálati magatartásLétesítmények, berendezésekKözlemények nyugtázására, előjegyzésére vonatkozó előírásokFejrovatos előjegyzési napló vezetése

Hibaelőjegyzési könyv vezetéseLétesítmények jelölése, anyaghalmok elhelyezése a vágányok mellettVégrehajtási Utasítások készítésére vonatkozó előírásokVáltók, váltó- és vágányútellenőrzés

A váltók alkatrészeiA váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontbólVáltókörzetek kijelölése, őrzéseSebesség a váltókonVáltógondozásA vágányút beállítása és ellenőrzéseA váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontból A váltók állítása

A váltók lezárása, felnyitása és feloldásaA váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak megjelölése és kezeléseVáltóellenőrzés (Meggyőződés a váltók helyes állásáról)Lezárási táblázat. Elzárási táblázat

A biztonsági betétek alkalmazása zárszerkezettel ellátott váltóknálÚtsorompók, Útsorompók kezeléseA vasúti útátjárók lezárásának, a fénysorompó berendezések ideiglenes kikapcsolásának és az útsorompó hiba elhárításának szabályozása

14.3.2. Tolatószolgálat, Vonatelőkészítés Tolatószolgálat

Általános rendelkezésekTolatás emberi erővelTolatás mozdonnyalVonatvédelem tolatás közben

A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendező- illetve egyéb pályaudvarokon

Általános rendelkezések és fogalom meghatározások A gurítás végrehajtása, a gurításban résztvevők teendőiFékezésA gurítással kapcsolatos egyéb teendőkTolatási módszerek

Gurítási, szalasztási tilalom. óvatosan tolatandó járművek felsorolása Védekezés járműmegfutamodások ellen

Védekezés közlekedő vonatoknálVédekezés a tolatás befejezése után.Eljárás vonatszakadás alkalmávalA megfutamodott járművek megállításaFelelősség a megfutamodás elleni biztosításért

Kocsi- és vonatvizsgálatJárműkapcsolásokMozdonyok mennyiségeVonatok terheléseVonatok hosszaCsak gőzmozdonyokra vonatkozó előírásokVonatok összeállításaVeszélyes áruval rakott kocsik vonatba sorozására vonatkozó előírások (védőkocsik alkalmazása) Robbanásveszélyes bárcával ellátott rakott kocsik besorozásaRendkívüli küldemények továbbítása

Általános rendelkezésekÁtvételi és továbbítási engedélyek kiadása, nyilvántartásaA rendkívüli küldemény előkészítése továbbításraRendkívüli küldemények továbbításaEngedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása

H.6.sz. Utasítás rendkívüli küldeményekÁltalános rendelkezések:Felvétel előtti engedélykérés, Felvételi (átvételi) engedélyA fuvarozás feltételeinek vizsgálataRakodás, küldemények felvételeTovábbítási engedély

Fuvardíj, Fuvarlevél kezeléseA továbbítás lebonyolításaMellékletek

Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírásokA RO-LA forgalomra vonatkozó előírások

Általános előírásokRO-LA vonatok összeállításaA RO-LA vonatok közlekedésével (tolatási mozgásával) kapcsolatos forgalomszabályozási előírások

A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokon

14.3.3. VonatközlekedtetésMenetrendSzolgálati menetrend és a menetrendi segédkönyv táblázatainak felsorolása és értelmezéseVonatok forgalomba helyezéseA vonatok számozási rendszere

Általános rendelkezésekA vonatközlekedés lebonyolítása

Általános rendelkezésekKésett, valamint korábban közlekedő vonatok közlekedésének szabályozásaLegkorábbi és legkésőbbi indulási idő kiszámításaKövető vonat indítása állomástávolságbanKövető vonat indítása térközi közlekedésre berendezett pályánTérközi közlekedésre berendezett pályán nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző vonat indításaVonatközlekedés nyíltvonalból kiágazó sajátcélú vasúti pályahálózat kiszolgálása közbenEngedélykérés, engedélyadás A vonat számának és előrelátható indulási idejének közléseA vonat tényleges indulási (áthaladási) idejének közléseElőjelentésVisszajelentésA helytelen vágány felhasználásaKözlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pálya helytelen vágányánRendelkezések közlése a vonatszemélyzettelÍrásbeli rendelkezés szövegminták az F.1. sz. Jelzési Utasítás, az F2. sz. Forgalmi Utasítás és függelékei vonatkozó pontjaihoz a vonatszemélyzet értesítéséreA vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásraA vonatok fogadásaKözlekedés továbbhaladást tiltó főjelzők mellett.

Közlekedési Határozmányok táblázatainak tartalmaMunkavonatok, segélyvonatok és 6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések

A munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozása a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon

Általános rendelkezésekFogalom meghatározások

Közlekedés szabályozásaA munkavonatok, munkagépek tárolásaA próbavonatok közlekedtetése és engedélyeztetéseMérőkocsival történő mérések engedélyeztetése, végzése6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedtetése önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán

Közlekedés tolómozdonnyal

14.3.4. Szolgálat a vonatokonSzolgálat a vonatoknál

Teendők a kiindulási állomásonMagatartás menet közbenA vonatok védelme, fedezése (Védekezés összeütközés továbbá utolérés ellen)Magatartás állomáson való tartózkodás közben. VonatátadásAz utasok tájékoztatása és védelme

Menetokmányok

14.3.5. Lassúmenetek, vágányzárakLassúmenetek, építési- és fenntartási munkák, vágányzárak

LassúmenetekÍrásbeli rendelkezés szövegminták az ideiglenes lassúmenetekkel kapcsolatos értesítésekrőlA vonatforgalmat nem érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon kívül végzett munkák A vonatforgalmat érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkákVágányzár, feszültségmentesítés, biztosítóberendezési kikapcsolás

Biztonsági intézkedések építési, átalakítási és fenntartási munkák engedélyezése

14.3.6. Téli időjárás esetén követendő eljárás Forgalmi szolgálat végzése télenFelkészülés a téli időjárásraAz utasítás célja, hatálya, fogalom maghatározása

A felkészülés és végrehajtás általános szabályaiA téli forgalmat szabályozó szervezetekHókészültségi fokozatok, a készenléti és az ügyeleti szolgálatA hókészültségi fokozatok változtatásaVonatközlekedés rendje havazás idején

Szolgálat végzése havazás, hófúvás eseténFelkészülésSzolgálat végzése havazás, hófúvás eseténA vonatforgalom szüneteltetése és megindításaEgyéb rendelkezésekMellékletek

14.3.7. Rendkívüli események Rendkívüli eseményekRendkívüli események vizsgálatának szabályaiAz utasítás célja, hatály-, felelősség és fogalom meghatározásaA rendkívüli események vizsgálatának általános szabályai

A vasúti balesetvizsgálatban résztvevő személyek és szervezetekA vasúti balesetvizsgálatban résztvevők szervezeti és személyi kötelezettségeiA vasúti balesetvizsgálatban résztvevők jogaiA vasúti balesetvizsgálatban résztvevők felelősségeA vasúti balesetek vizsgálatainak rendszereA rendkívüli esemény bejelentése és intézkedés a további veszély megszüntetéséreA helyszín megváltoztatásaA rendkívüli események helyszíni vizsgálataA vasútbiztonsági balesetvizsgálat lefolytatásaVizsgálati iratok készítéseA balesetvizsgálati zárójelentés felterjesztése a Biztonsági IgazgatóságVasútbiztonság részéreA lezárt vizsgálati jelentés ügykezeléseA vizsgálat megállapításaival kapcsolatos felülvizsgálati eljárás kezdeményezéseVeszélyes áru ellenőrizetlen szabadba jutásából történt rendkívüli események vizsgálataA rendkívüli események nyilvántartása, a kockázatok értékelése, az üzembiztonsági ellenőrzések rendje

MellékletekA védett vezetők utazásainak és különleges szabályozást igénylő vonatok közlekedésének lebonyolítására

Az utasítás célja, hatály-, felelősség és fogalom meghatározásaAz Utasítás leírásaI. rész: Különvonattal történő utazás során a kiemelt utasbiztosításra vonatkozó

rendelkezésekII. rész: Közforgalmú személyszállító vonattal külön kocsiban történő utaztatásIII. rész: Közforgalmú személyszállító vonat külön kocsiszakaszában történő

utaztatásMellékletek

14.3.8. Központosított forgalomirányítás Központi forgalomirányításra és központi forgalomellenőrzésre berendezett vonalakra, valamint a távkezelt, távvezérelt szolgálati helyek

14.3.9. Egyszerűsített forgalomirányítás Csak keskeny nyomtávolságú vonalakra érvényes előírásokMellék- és keskeny nyomtávolságú vonalakra, továbbá az egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó eltérő rendelkezések

Általános rendelkezésekFogalom meghatározások a Függelék rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjábólAz önálló szolgálatvégzés feltételeiSzolgálati magatartásLétesítmények, berendezésekVáltók, váltó- és vágányútellenőrzésÚtsorompók, sorompókezelés a szolgálatszünetelés tartama alattTolatószolgálatVédekezés a járműmegfutamodások ellenA vonatok összeállítása

A vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokonA vonatközlekedés lebonyolításaMellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalak

Általános rendelkezésekA vonatforgalom lebonyolítása, a vonatszemélyzet kötelességeiA tolatás végrehajtásaEgyéb rendelkezések

14.3.10. Vasúti jármű-és vonatadatok kezeléseÁltalános rendelkezések

Az utasítás hatálya, tartalma, ismereteFogalom meghatározásokA Vasúti járműadatok kezelésének elvei

A vasúti jármű- és vonatadatok kezelésének technológiai előírásaiVontatott járművek adatfelvételeVonatadatok kezelése személyszállító vonatoknálVonatfelvétel nem személyszállító vonatoknálAdatkezelés vonat érkezése utánVonatok átadása, átvétele határállomásokon

Mellékletek



15. Forgalomszabályozás gyakorlat tantárgy 248 óra/258 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


15.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy tegye lehetővé a tanulók számára az elméleti ismeretanyag gyakorlását. Lássák üzemi körülmények között a váltó- és vágányútellenőrzéssel kapcsolatos előírások munkafolyamatát. Ismerjék meg a tolatási műveletek biztonságos végzésének szabályait. Adjon áttekintést a vonat előkészítéséhez tartozó szabályokról. Gyakorolják a vonatok terhelésének, hosszának, megfékezettségének megállapításait. Tudják rendszerben látni a vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos előírásokat. Sajátítsák el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítését, vezetését. Ismerjék meg a tanulók a vasúti járműadatok kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályait, valamint a vasúti jármű- és vonatadatok kezelésének technológiai előírásait. Szituációkon keresztül ismerjék meg a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentések esetén követendő eljárásokat.

15.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Forgalmi ismeretek tantárgyhoz.

15.3. Témakörök15.3.1. Forgalomszabályozás gyakorlat

Ismerjék meg az utasítás értelmezése szempontjából a különböző csoportosítások szerint a fogalom meghatározásokat. Lássák a szolgálati helyeken alkalmazott Állomási Végrehajtási Utasításokat és Végrehajtási Utasításokat. Alkalmazza az általános rendelkezésekben előírtakat. Lássák üzemi körülmények között a váltó- és vágányútellenőrzéssel kapcsolatos előírások munkafolyamatait, gyakorolják a helyszínen váltók állítását, szereljenek fel zárszerkezettel ellátott váltókra biztonsági betéteket. Legyen rátekintésük az útsorompók működésére és azok hibáira. Összefüggéseiben lássák a tolatási tevékenységekhez tartozó technológiai folyamatokat. Gyakorolják tantermi körülmények között a vonatvédelem szabályait tolatás közben. Ismerjék és alkalmazzák a járműmegfutamodás elleni szabályokat többféle szituációban, továbbá kocsi és vonatvizsgálati jeleket valamint a járműkapcsolások előírásait. Ismerjék a személyszállító vonatok, tehervonatok és a különböző korlátozásokkal közlekedő kocsik besorozására vonatkozó előírásokat. Tudják az elméleti szabályokat alkalmazni a példák megoldásakor, ide tartozik a vonatok terhelésének megállapítása, a vonat hosszának kiszámítása és a vonat megfékezettségének megállapítása. Ismerjék a vonatszemélyzet helyére és létszámára vonatkozó előírásokat, a menetrend szerepét a vonatközlekedés lebonyolításában valamint a vonatok forgalomba helyezésére vonatkozó szabályokat. Lássák át a vonatok számozási rendszerét és a vonatok fontossági sorrendjét. Ismerjék a vonatközlekedés lebonyolítására vonatkozó előírásokat. Alkalmazzák a különböző számítási metodikákat a legkésőbbi, legkorábbi indulási idők kiszámításánál, állomástávolságú- és térközi közlekedésre berendezett pályák esetében. Ismerjék az az engedélykérés, engedélyadás szerepét a vonatközlekedés lebonyolításában. Alkalmazza a vonat számának és előrelátható indulási idejének közlését, a vonat tényleges indulási (áthaladási) idejének közlését és az elő- és visszajelentést. Tudja a helytelen vágányon közlekedő vonatokra vonatkozó előírásokat. Gyakorolja az Írásbeli rendelkezések kiállítását. Különböző szituációkban sajátítsa el a felhatalmazás módozatait. Ismerjék a vonatok fogadására vonatkozó szabályokat, kiemelten kezeljék a foglalt vágányra járatás szabályit, menetrend szerint áthaladó vonatok megállítását a szolgálati helyen és a tiltott egyidejű meneteket. Alkalmazzák a közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők melletti közlekedésre vonatkozó szabályokat. Gyakorolják a tolómozdonnyal közlekedő vonatok közlekedtetésének szabályait. Tudják a munkavonatokra vonatkozó általános rendelkezéseket valamint a munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozását a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon. Ismerjék a szolgálat a vonatoknál vonatkozó előírásokat. Legyenek tisztában a Lassúmenetekkel, építési- és fenntartási munkákkal és vágányzárakkal. Sajátítsák el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítését, vezetését. Szituációkon keresztül ismerjék meg a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentések esetén követendő eljárásokat.

15.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az elméletigényes témaköröket tanteremben, a többi témakör oktatását lehetőség szerint üzemi környezetben kell végrehajtani.



Munkahelyi egészség és biztonságmegnevezésű



A 11500-12 azonosító számú Munkahelyi egészség és biztonság. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Mun

kahe

lyi

egés

zség

és

bizt

onsá

g

FELADATOKTudatosítja a munkahelyi egészség és biztonság jelentőségét X

Betartja és betartatja a munkahelyekkel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket X

Betartja és betartatja a munkavégzés személyi és szervezési feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket

X

Betartja és betartatja a munkavégzés tárgyi feltételeivel kapcsolatos munkavédelmi követelményeket X

A munkavédelmi szakemberrel, munkavédelmi képviselővel együttműködve részt vesz a munkavédelmi feladatok ellátásában

X

SZAKMAI ISMERETEKA munkahelyi egészség és biztonság, mint érték XA munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések hátrányos következményei X

A munkavédelem fogalomrendszere, szabályozása XMunkahelyek kialakításának alapvető szabályai XA munkavégzés általános személyi és szervezési feltételei X

Munkaeszközök a munkahelyeken XMunkavédelmi feladatok a munkahelyeken XMunkavédelmi szakemberek és feladataik a munkahelyeken X

A munkahelyi munkavédelmi érdekképviselet XSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat XSzabálykövetés XDöntésképesség X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség XIrányíthatóság XIrányítási készség X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség XKörültekintés, elővigyázatosság XHelyzetfelismerés X

16. Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy 36 óra/36 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


16.1. A tantárgy tanításának céljaA tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a biztonságos munkavállalói magatartáshoz szükséges kompetenciák elsajátíttatása.

16.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy kis mértékben a Forgalmi ismeretek tantárgyhoz kapcsolódik, azon belül a biztonságos munkavégzésre utaló részekkel.

16.3. Témakörök16.3.1. Munkavédelmi alapismeretek

A munkahelyi egészség és biztonság jelentőségeTörténeti áttekintés. A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági

és munkaegészségügyi követelmények, továbbá ennek megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások jelentősége. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek értelmezése. A munkakörnyezet és a munkavégzés hatása a munkát végző ember egészségére és testi épségéreA munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok, a munkakörülmények hatásai, a munkavégzésből eredő megterhelések, munkakörnyezet kóroki tényezők.A megelőzés fontossága és lehetőségei

A munkavállalók egészségének, munkavégző képességének megóvása és a munkakörülmények humanizálása érdekében szükséges előírások jelentősége a munkabalesetek és a foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzésének érdekében. A műszaki megelőzés, zárt technológia, a biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések fogalma, fajtái, és rendeltetésük.Munkavédelem, mint komplex fogalom (munkabiztonság-munkaegészségügy)

Veszélyes és ártalmas termelési tényezőkA munkavédelem fogalomrendszere, források

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény fogalom meghatározása.

16.3.2. Munkahelyek kialakításaMunkahelyek kialakításának általános szabályai

A létesítés általános követelményei, a hatásos védelem módjai, prioritások.Szociális létesítmények

Öltözőhelyiségek, pihenőhelyek, tisztálkodó- és mellékhelyiségek biztosítása, megfelelősége. Közlekedési útvonalak, menekülési utak, jelölések

Közlekedési útvonalak, menekülési utak, helyiségek padlózata, ajtók és kapuk, lépcsők, veszélyes területek, akadálymentes közlekedés, jelölések.Alapvető feladatok a tűzmegelőzés érdekébenTűzmegelőzés, tervezés, létesítés, üzemeltetés, karbantartás, javítás és felülvizsgálat. Tűzoltó készülékek, tűzoltó technika, beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó

berendezések. Tűzjelzés adása, fogadása, tűzjelző vagy tűzoltó központok, valamint távfelügyelet. Termékfelelősség, forgalomba hozatal kritériumai.Anyagmozgatás

Anyagmozgatás a munkahelyeken. Kézi és gépi anyagmozgatás fajtái. A kézi anyagmozgatás szabályai, hátsérülések megelőzéseRaktározás

Áruk fajtái, raktározás típusaiMunkahelyi rend és hulladékkezelés

Jelzések, feliratok, biztonsági szín-és alakjelek. Hulladékgazdálkodás, környezetvédelem célja, eszközei.

16.3.3. Munkavégzés személyes feltételei A munkavégzés személyi feltételei: jogszerű foglalkoztatás, munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, foglalkoztatási tilalmak, szakmai ismeretek, munkavédelmi ismeretekA munkavégzés alapvető szervezési feltételei: egyedül végzett munka tilalma, irányítás szükségessége. Egyéni védőeszközök juttatásának szabályai.

16.3.4. Munkaeszközök biztonsága Munkaeszközök halmazai

Szerszám, készülék, gép, berendezés fogalom meghatározása.Munkaeszközök dokumentációi

Munkaeszköz üzembe helyezésének, használatba vételének dokumentációs követelményei, és a munkaeszközre (mint termékre) meghatározott EK-megfelelőségi nyilatkozat, valamint a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentumok.Munkaeszközök veszélyessége, eljárások

Biztonságtechnika alapelvei, veszélyforrások típusai, megbízhatóság, meghibásodás, biztonság. A biztonságtechnika jellemzői, kialakítás követelményei. Veszélyes munkaeszközök, üzembe helyezési eljárás.Munkaeszközök üzemeltetésének, használatának feltételei

Feltétlenül és feltételesen ható biztonságtechnika, konstrukciós, üzemviteli és emberi tényezők szerepe. Általános üzemeltetési követelmények. Kezelőelemek, védőberendezések kialakítása, a biztonságos működés ellenőrzése, ergonómiai követelmények.

16.3.5. Munkakörnyezeti hatások Veszélyforrások, veszélyek a munkahelyeken (pl. zaj, rezgés, veszélyes anyagok és keverékek, stressz)Fizikai, biológiai és kémiai hatások a dolgozókra, főbb veszélyforrások valamint a veszélyforrások felismerésének módszerei és a védekezés a lehetőségei. A stressz, munkahelyi stressz fogalma és az ellene való védekezés jelentősége a munkahelyen.A kockázat fogalma, felmérése és kezeléseA kockázatok azonosításának, értékelésének és kezelésének célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésben. A munkavállalók részvételének jelentősége

16.3.6. Munkavédelmi jogi ismeretek

A munkavédelem szabályrendszere, jogok és kötelezettségekAz Alaptörvényben biztosított jogok az egészséget, biztonságot és méltóságot

tiszteletben tartó munkafeltételekhez, a testi és lelki egészségének megőrzéséhez. A Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben meghatározottak szerint a munkavédelem alapvető szabályai, a követelmények normarendszere és az érintett szereplők (állam, munkáltatók, munkavállalók) főbb feladatai. A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény, illetve a Kormány, az ágazati miniszterek rendeleteinek szabályozási területei a további részletes követelményekről. A szabványok, illetve a munkáltatók helyi előírásainak szerepe.Munkavédelmi feladatok a munkahelyeken

A munkáltatók alapvető feladatai az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények biztosítása érdekében. Tervezés, létesítés, üzemeltetés. Munkavállalók feladatai a munkavégzés során.Munkavédelmi szakemberek feladatai a munkahelyeken

Munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében ellátandó feladatok. Foglalkozás-egészségügyi feladatok.Balesetek és foglalkozási megbetegedések.

Balesetek és munkabalesetek, valamint a foglalkozási megbetegedések fogalma. Feladatok munkabaleset esetén. A kivizsgálás, mint a megelőzés eszköze.Munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyen

A munkavállalók munkavédelmi érdekképviseletének jelentősége és lehetőségei. A választott képviselők szerepe, feladatai, jogai.




Biztosítóberendezési ismeretekmegnevezésű



A 11981-16 azonosító számú Biztosítóberendezési ismeretek. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Állo

más

i bi

ztos

ítóbe

ren

dezé

sek

FELADATOKA helyszínen vagy a biztosítóberendezés segítségével meggyőződik a váltó megfelelő állásban történő rögzítéséről;

X

A helyszínen vagy a biztosítóberendezés segítségével meggyőződik a váltó megfelelő állásban történő rögzítéséről;

X

Működteti a mechanikai elven működő jelző- és váltóállító, reteszelő szerkezetek Engedélyezi a kezelésüket és szükség esetén kezeli a vágányzáró szerkezeteket;

X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését a különféle kulcsos-mechanikai berendezéseknek;

X

Kezeli, továbbá ellenőrzi a működését az elektromechanikus berendezéseknek.

x

A biztosítóberendezés kezelésekor alkalmazza a szigeteltsínek csoportosítását, funkcióit, működési elvét;

x

SZAKMAI ISMERETEKBiztosítóberendezési szerkezetek X

Váltók ,mechanikai jelző- és váltóállító, reteszelő szerkezetek XVágányzáró szerkezetek XSzigeteltsínek XMechanikus-kulcsos berendezések XElektromechanikus biztosítóberendezések X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X

Olvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása XSZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Felelősségtudat X

Szabálykövetés XDöntésképesség X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség XIrányíthatóság XLényegre törőkommunikációs készség X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség XGyakorlati feladatok megértése XIsmeretek helyén való alkalmazása X

17. Állomási biztosítóberendezések tantárgy 36 óra/0 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés

A tantárgy az 52 841 02 Váltókezelő mellék-szakképesítéshez kapcsolódik.

17.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az állomási biztosítóberendezés típusait, annak kezelését. A tanulók a képzés végén legyenek tisztában a biztosítóberendezés szerkezeti elemeivel, azok működtetésével. A tantárgy tanításának további célja, hogy a legjellemzőbb biztosítóberendezések működési elvét, kezelését, kültéri-és beltéri részeit részletesen ismertetve a tanulók alkalmazni tudják ezeket a forgalmi ismeretek tanulása során. Tudják, hogy a különböző berendezésekkel hogyan kell vágányút ellenőrzést, váltó használhatósági ellenőrzést és váltóellenőrzést tartani. Tudják, hogyan lehet, az állomási sorompó berendezéseket kezelni, a fénysorompókat pedig sötétre kapcsolni.

17.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Biztosítóberendezések tantárgyhoz

17.3. Témakörök17.3.1. A biztosítóberendezés alapja, funkciói,

A biztosítóberendezés alapjai, funkciói Állomási biztosítóberendezések tantárgy ezen témakörének szakmai tartalma megegyezik a 11984-16 azonosító számú Pályavasúti berendezések ismerete modulhoz tartozó Biztosító berendezések tantárgy Biztosítóberendezési alapelvek megnevezésű témakörének szakmai tartalmával.

17.3.2. Váltóellenőrző szerkezetek, biztonsági betétekVáltórögzítés helyszíni állítású váltóknálEgyszerű váltózár.Ellenőrzőzáras váltózár.Ellenőrző retesz.Biztonsági betétek alkalmazása kampózáras váltóknál.Biztonsági betétek alkalmazása zárnyelves váltóknál.Biztonsági betétek alkalmazása Tempflex váltóknál.Biztonsági betétek alkalmazása Spherolock váltóknálÁllomási biztosítóberendezések tantárgy ezen témakörének szakmai tartalma megegyezik a 11984-16 azonosító számú Pályavasúti berendezések ismerete modulhoz tartozó Biztosító berendezések tantárgy Biztosítóberendezési szerkezete megnevezésű témakörének szakmai tartalmával.

17.3.3. Mechanikai és vágányzáró szerkezetekEgykarú kétállású és háromállású emeltyű.Kétkarú háromállású emeltyű.Kisiklasztó saru.Vágányzáró sorompó.

17.3.4. Kulcsazonosító és kulcsrögzítő berendezésKulcsazonosító berendezés forgalmi irodai rendelkező készüléke.Kulcsazonosító berendezés az őrhelyi állító- és váltózárkulcs azonosító készüléke.

Kulcsazonosító berendezés kezelése a menetbeállítás során.Eljárás a kulcsazonosító berendezés működésének zavarai esetén.Kulcsrögzítő biztosítóberendezés forgalmi irodai rendelkező készüléke.Kulcsrögzítő biztosítóberendezés az őrhelyi állító- és váltózárkulcs azonosító készüléke.Kulcsrögzítő biztosítóberendezés kezelése a menetbeállítás során.Eljárás a kulcsrögzítő biztosítóberendezés működésének zavarai esetén

17.3.5. Az SH berendezés Az SH biztosítóberendezés részei, leírása.Irodai rendelkező készülék.Állítóközponti készülék.Siemens-Halske biztosítóberendezés kezelése a menetbeállítás során.Eljárás Siemens-Halske biztosítóberendezés működésnek zavarai esetén.Fényjelzős mechanikus SH-rendszerű biztosítóberendezés.

17.3.6. A D 55típusú biztosítóberendezésekA D55 típusú biztosítóberendezés felépítése.Az állítókészülék kezelőszerelvényeinek ismertetése.A biztosítóberendezés kezelése.A biztosítóberendezés visszajelentései.Forgalmi ok miatti különleges kezelések kifejtése

17.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az elméleti részeket tanteremben, viszont a témakörökben felsorolt berendezések közül mindegyiket működésük közben is látni kell.



Vasúti jelzési alapismeretekmegnevezésű



A 11979-16 azonosító számú Vasúti jelzési alapismeretek. megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Jelz

ési

alap

ism

eret

ek

Jelz

ési

alap

ism

eret

ek

gyak

orla

t

FELADATOKAlkalmazza és értelmezi a jelzési alapfogalmakat és azok rendeltetését

X X

Kezeli a fő –és előjelzőket a vonatközlekedés függvényében X XÉrtelmezi az alakjelzők jelzéseit, felismeri az alakjelzőkkel adott kétes jelzéseket

X X

Értelmezi a tolatásjelzők jelzéseit X XCsoportosítja a váltók állítószerkezetének jelzéseit és kezelésük során ellenőrzi azok helyes működését

X X

Szóbeli utasítás alapján kézijelzéseket ad a vonatszemélyzet és a tolatószemélyzet részére

X

Végrehajtja a mozdonyszemélyzet által adott hangjelzések parancsait XFedezi az útátjárókat XMegfigyeli a vonatokon és a járműveken alkalmazott jelzéseket és hiányuk esetén jelenti azt X

SZAKMAI ISMERETEKA Jelzési Utasítás általános rendelkezései, a főjelzőkre, előjelzőkre és ismétlőjelzőkre vonatkozó rendelkezések

X X

A tolatási mozgást szabályozó jelzőkre vonatkozó rendelkezések, kézi jelzések és hangjelzések, jelzések a vonatokon és a járműveken

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése XHallott szöveg értése X XOlvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat X XSzabálykövetés X XFelelősségvállalás X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X XIrányíthatóság X XKonfliktuskerülés X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség XÁltalános tanulóképesség XEmlékezőképesség (ismeretmegőrzés) X X

18. Jelzési alapismeretek tantárgy 134 óra/0 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


18.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék a vasúti közlekedést szabályozó jelzőket, azok alkalmazásait. Ismerjék a jelzők jelzési képeit és a különböző jelzések esetén követendő szabályokat. Tudják a jelzők különleges kezelésének, üzemállapotának eseteit. Elsajátítsák a fogalom lebonyolításával kapcsolatos előírások alkalmazását. Szerezzenek jártasságot az egyéb jelzők alkalmazásával és azok jelzéseivel kapcsolatban. Alkalmazzák egységesen a különböző forgalmi helyzetekben a kézi- és hangjelzéseket

18.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakJelzési ismeretek tantárgyhoz szorosan kapcsolódik

18.3. Témakörök18.3.1. Fő- és előjelzők

Általános rendelkezésekAz utasítás hatálya, tartalma, kiegészítői, és rendelkezéseinek értelmezése

Az utasítás hatályaAz utasítás tartalma

Fogalom meghatározások az Utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjából A jelzők, jelzőeszközök, figyelmeztető jelek alkalmazására, a jelzések rendeltetésére, adására vonatkozó előírások

Jelzést, továbbá figyelmeztetést adó eszközök és berendezésekA hallható és a látható jelzések alkalmazásaA jelzésadás ideje, helye, módjaFigyelési kötelezettségEljárás eltérő értelmű egyidőben adott jelzések, továbbá kétes értelmű jelzések eseténA jelzőeszközök kéznél tartásaA jelzők csoportosításaJelzők, jelzőeszközök és figyelmeztető jelek helye A jelzőárbocok színezése Világítás

A főjelzők felsorolása, feladataA főjelzők felsorolásaA főjelzők feladata

A főjelzők alkalmazása, szabványos állásaBejárati jelző alkalmazásaKijárati jelző fajtái, alkalmazásaFedezőjelző alkalmazásaTérközjelző fajtái, alkalmazásaA főjelzők szabványos állása

A főjelzők kezeléseA főjelzők kezelésére vonatkozó előírások

A fényjelzők és jelzéseik

A fényjelzők jelzési rendszereA jelzések értelmezésének alapszabályaiA főjelzők kiegészítő jelzéseiA jelzőlapok alakja és elhelyezkedése az árbocon

Biztosított fény bejárati, kijárati, fedező- és térközjelzők, valamint a tolatásjelzővel egyesített fényfőjelzők vonatközlekedést szabályozó jelzéseiAz Útsorompót ellenőrző fedezőjelző alkalmazása, kialakítása és jelzései

Az Útsorompót ellenőrző fedezőjelző alkalmazása, kialakításaAz Útsorompót ellenőrző fedezőjelző jelzései

A nem biztosított fény bejárati jelzők jelzéseiA nem biztosított (vonatjelentő) fény térközjelző jelzéseiA biztosított alak bejárati, fedező- és térközjelzők jelzéseiAz alak kijárati jelzők jelzéseiA nem biztosított alak bejárati jelzők jelzéseiA nem biztosított (vonatjelentő) alak térközjelzők jelzéseiAz előjelzők csoportosítása, helye, szabványos állása és az alak előjelzők kezelése

Az előjelzők alkalmazásaAz előjelzők csoportosításaAz előjelző és az előjelzést is adó főjelző helyeAz előjelző szabványos állásaAz alak előjelző kezelése

A biztosított fény főjelzők külön előjelzőjének jelzéseiA nem biztosított fény bejárati jelzők előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított fény térközjelzők előjelzőinek jelzéseiA biztosított alak főjelzők háromfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA biztosított alak főjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított alak bejárati jelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiA nem biztosított alak térközjelzők kétfogalmú alak előjelzőinek jelzéseiAz előjelzővel egyesített alak főjelzőkAz ismétlőjelző alkalmazása és jelzéseiA tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása

A tolatásjelzővel egyesített fény főjelzők alkalmazása A tolatásjelzőkA tolatásjelzők jelzéseiA gurításjelzők A gurításjelzők jelzéseA Jelzési alapismeretek tantárgy ezen témakörének szakmai tartalma megegyezik a 11985-16 vasúti jelzési ismeretek modulhoz tartozó Jelzési ismeretek tantárgy jelzési alapfogalmak alkalmazása, a fényjelzők jelzéseinek értelmezése, alakjelzők jelzéseinek értelmezése, vezetőállás jelzéseinek értelmezése megnevezésű témaköreinek szakmai tartalmával.

18.3.2. Egyéb jelzőkAz útátjárójelző

Az útátjárójelző alkalmazásaNem kell külön útátjárójelzőt elhelyezni

Az útsorompót ellenőrző jelzőkAz útsorompót ellenőrző jelzők csoportosítása

A Vasúti átjáró kezdete jelző A váltójelzők

A váltójelzők csoportosítása és alkalmazása A váltók számozásaA váltójelzők jelzéseiAz egyszerű váltó váltójelzőjének jelzéseiA váltó a csúccsal szemben, illetve a gyök felől haladó menet részére is egyenes irányba áll.A váltók kézi állítókészüléke

A Vágányzáró-jelzőA vágányzáró-jelző jelzései

A megállás helyének megjelölése A Megállás helye-jelzőA Megállás helye-jelző alkalmazásaTávolságjelző

A Biztonsági határjelzőA Tolatási határjelzőA V-betűs jelzőA Fékút eleje-jelzőFékút eleje-jelző alkalmazása kétvágányú pálya szolgálati helye előtt Csak a villamosmozdonyokra vonatkozó jelzők

Leeresztett áramszedővel bejárandó pályaszakasz eleje jelző jelzéseLeeresztett áramszedővel bejárandó pályaszakasz vége jelző jelzéseÜzemben lévő villamosmozdonyokkal nem járható pályaszakasz eleje jelző jelzéseFigyelmeztető-jelző jelzése

A lassan bejárandó pályarészek megjelölésére használt jelzők és jelzéseikÉrtesítés a lassan bejárandó pályarészekrőlA lassan bejárandó pályarész (vágány) jelzéseA Lassúmenet előjelzőA Lassúmenet eleje jelzőA Lassúmenet vége jelzőA jelzők kitűzése és a kitűzés ellenőrzése

A járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseikA járhatatlan pályarész fedezéseA Megállj-jelző előjelzőjeA Megállj-jelzőA járhatatlan pályarész fedezése a nyílt pályánA vágányzárolt pályarész fedezéseA fedezés ellenőrzése

Munkaterületek fedezése a szolgálati helyeken és a nyílt pályánMunkaterület fedezése a nyílt pályánMunkaterület fedezése a szolgálati helye

18.3.3. KézijelzésekA témakör részletes kifejtése. A vonatközlekedés közben adható jelzésekA mozdonyszemélyzet hangjelzéseiA jelzések adására kötelezettekEljárás, ha a mozdony, vezérlőkocsi hangjelzést adó berendezése elromlottA tolatás közben alkalmazható kézi- és hangjelzésekA kézijelzések alkalmazásaA fékpróba jelzések

A fékpróba jelzések alkalmazásaA jelzőőrök jelzéseiMegállj!

18.3.4. Nem üzemszerűen működő jelzőkA figyelembe nem veendő jelzőkFigyelmen kívül hagyandó jelzőkAz érvénytelen jelzőkEljárás, ha a jelző érvénytelenA használhatatlan jelzőEljárás, ha a jelző használhatatlanEljárás, ha a jelző lámpája nem világít

18.3.5. Vasúti járművek megjelölése és a figyelmeztető jelekA vonatok elejének és végének jelzésére, valamint a járműveken alkalmazandó jelzésekre vonatkozó előírások

A vonat elejének jelzése A vonat végének jelzéseJelzések a kapcsolatlan tolómozdonyonJelzések a tolatást végző járművekenJelzések a postakocsikon és a mozgáskorlátozottak szállítására kialakított kocsikon Jelzések a személyek által elfoglalt kocsikon

A vonatokon alkalmazandó jelzésekkel kapcsolatos rendelkezésekAlapszabály A vonat végének megjelölésére szolgáló eszközök kezeléseA jelzések ellenőrzése és megfigyelés

Figyelmeztető jelekFüggelékekA dolgozók, a szolgálati helyek és a járművek felszerelése jelzőeszközökkel

2.3. 4. pontja2. sz. Függelék

Lassúmenetek kitűzése



19. Jelzési alapismeretek gyakorlat tantárgy 31 óra/0 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


19.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy tegye lehetővé a tanulók számára az elméleti ismeretanyag begyakorlását, különös tekintettel a különböző jelzők által adott jelzési képeinek egységes értelmezése érdekében. Mutasson rá a helytelen jelzésértelmezésből bekövetkező veszélyekre, konkrét példák segítségével. Legyen lehetőség a különböző közlekedési és tolatási helyzetekben begyakorolni a kézi- és hangjelzéseket. Az egyéb jelzők alkalmazására, elhelyezésére vonatkozó előírások helyszínen történő megfigyelése.

19.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Jelzési ismeretek gyakorlat tantárgyhoz.

19.3. Témakörök19.3.1. Jelzési alapismeretek gyakorlat

A biztosított, nem biztosított főjelzők, előjelzők és ismétlőjelzők jelzésrendszere. Az alak főjelzők és a sárga-fehér árbocú jelzők jelzései. A tolatási mozgást szabályozó jelzők csoportosítása, alkalmazása és a velük adott jelzésekre vonatkozó általános rendelkezések. A lassan bejárandó pályarészek és a járhatatlan pályarészek fedezésére használt jelzők és jelzéseik. Vonatközlekedés- és tolatások alkalmával adott kézijelzések. A dolgozók, a szolgálati helyek és a járművek felszerelése jelzőeszközökkel. Figyelembe nem veendő, figyelmen kívül hagyandó, érvénytelen jelzők

19.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az elméletigényes gyakorlatokat tanteremben. A többi témakör tekintetében olyan üzemi környezetben kell a képzést végrehajtani, ahol a témakörben felsorolt ismeretek minél nagyobb mértékben megfigyelhetők.



Vasúti forgalmi alapismeretekmegnevezésű



A 11980-16. azonosító számú Vasúti forgalmi alapismeretek megnevezésű szakmai követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák:

Forg

alm

i is

mer

etek

Forg

alm

i gya

korla

t

FELADATOKAlkalmazza és értelmezi a forgalmi alapfogalmakat és azok rendeltetését

X

Állomásbejárást tart, szolgálatátadást végez X X

Utasítás alapján vágányút ellenőrzést, váltó használhatósági ellenőrzést, továbbá váltóellenőrzést tart a helyszínen, bizonyos esetekben biztosítóberendezés helyzetének kiértékelésével

X X

A váltóberendezés használhatatlansága esetén biztonsági betétet alkalma

X X

Kezeli a sorompó berendezéseket vonatközlekedés és a tolatás részére. Használhatatlanságuk esetén a szükséges fedezési feladatokat elvégzi

X X

Biztosítja a tolatás részére a jelzések adását, a sorompók és váltók állítását és a közlemények továbbadását és betartását

X X

Végrehajtja a vonatközlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket, biztosítja a normál üzemi körülményeket

X X

Utasítás alapján élőszóval rendelkezést ad a vonatszemélyzet részére

X X

Részt vesz a vonatok felhatalmazásában X

Részt vesz a vonatok rendkívüli áthaladásának biztosításában

X X

Végrehajtja a szükséges intézkedéseket a továbbhaladást tiltó főjelzők mellett történő közlekedés biztosításához

X

Jelentéseket tesz a rendkívüli események bekövetkezésekor, közleményeket ad, nyugtáz és előjegyez

X X

Vezeti a Hibaelőjegyzési könyvet a váltó-és jelzőberendezés, továbbá távközlő berendezés meghibásodása esetén

X X

Értelmezi és alkalmazza a Vasútüzemi munkák biztonsági szabályzata által vonatkozó előírásokat

X

SZAKMAI ISMERETEKA Forgalmi Utasítás általános váltó- és vágányút ellenőrzés, útsorompók kezelése, tolatószolgálat

X X

A vonatközlekedés lebonyolítása, rendkívüli események X X

Megfelelően alkalmazni, vezetni, elkészíteni a vonatközlekedés közben alkalmazandó dokumentumokat

X X

SZAKMAI KÉSZSÉGEKInformációforrások kezelése X X

Hallott szöveg értése X X

Olvasott szakmai szöveg megértése és alkalmazása X

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁKFelelősségtudat X X

Szabálykövetés X X

Szorgalom, igyekezet X X

TÁRSAS KOMPETENCIÁKVisszacsatolási készség X X

Irányíthatóság X X

Kapcsolatfenntartó készség X X

MÓDSZERKOMPETENCIÁKRendszerező képesség X X

Emlékezőképesség (ismeretmegőrzés) X X

Gyakorlati feladatok megértése X X

20. Forgalmi alapismeretek tantárgy 134 óra/0 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


20.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy megismertesse a tanulókkal a vonatok biztonságos közlekedtetésének, a tolatási műveletek biztonságos végzésének szabályait normál, illetve normál üzemi helyzettől eltérő körülmények között. Sajátítsák el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítését, vezetését, használatát. Ismerjék meg az önálló munkavégzésre vonatkozó tolatás, valamint vonatközlekedés lebonyolítása közben alkalmazandó előírásokat. továbbá az esetleges rendkívüli események esetén követendő eljárásokat. A tantárgy tanítása közben törekedni kell arra, hogy a Jelzési ismeretekben megtanult szabályok folyamatosan visszacsatolásra kerüljenek a Forgalmi ismeretek tantárgy kapcsolódó témaköreinél.

20.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakSzorosan kapcsolódik a forgalmi alapismeret gyakorlat tantárgyhoz.

20.3. Témakörök20.3.1. Váltók, sorompók

Általános rendelkezésekAz utasítás hatálya, tartalma, kiegészítői, kezelése, és rendelkezéseinek értelmezése

Az utasítás hatályaFővonalként üzemeltetett vasútvonalak felsorolásaAz utasítás tartalmaKiegészítő utasítások, segédkönyvekKiegészítő utasítások jegyzékeSegédkönyvek jegyzéke

Végrehajtási utasításokAz utasítások kezeléseAz utasítások kéznél tartásaAz utasítások rendelkezéseinek értelmezése

Fogalom meghatározások az utasítás rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjábólAz önálló szolgálatvégzés feltételeiBeosztás önálló szolgálattételre

VizsgakötelezettségVizsga a távközlő és a biztosítóberendezés kezelésébőlVizsga a villamosított vonalakra, valamint a villamos fűtésre, hűtésre vonatkozó ismeretekbőlAz utasítás ismerete, vizsgák újabb letételeÖnképzés

Szolgálati magatartásFelelősségMagatartás a vágányok közöttIdegen személyek tartózkodása vasúti területenAz egy személy által kiszolgált mozdony vezetőjének cselekvőképtelenségeBiztonságos munkavégzésre alkalmas állapotMunkahely elhagyásaRendelkezések adása és végrehajtásaMunkavégzés rendkívüli helyzetbenParancskönyvEgyenruha, szolgálati jelvény viseléseDohányzás, nyílt láng használataEllenőrzési kötelezettségKözlemények nyugtázása, előjegyzéseKözlemények nyugtázására, előjegyzésére vonatkozó előírásokFejrovatos előjegyzési napló vezetése

Létesítmények, berendezésekLétesítmények, berendezések jelöléseTávbeszélő jelzéseVágányok számozásaKisiklasztósaruk és vágányzáró-sorompók jelöléseHelyszínrajzAnyaghalmok és tárgyak elhelyezése a pálya mentén

Hibaelőjegyzési könyv rendszeresítése, használataHibaelőjegyzési könyv, HibanaplóA Hibaelőjegyzési könyv felfektetéseA hiba előjegyzéseA munkavégzés előjegyzéseElőjegyzés műszaki vizsgálatkorSzolgálatátadásÁltalános rendelkezésekÓlomlevétel és a számlálókészülék kezelésének ellenőrzéseVilágítás, lámpagondozásSzolgálati órák

Váltók, váltó- és vágányútellenőrzésA váltók alkatrészei

Az alkatrészek felsorolásaTősínek és csúcssínekA csúcssínek szabványos állásaFeles állásGyökkötésekSínszékek, csúcssínemelő szerkezetekÖsszekötő rúd (rudak)Csúcssínrögzítő szerkezetekÁllítószerkezetekVáltójelző

A váltók csoportosítása forgalombiztonsági szempontbólCsoportosításLezárható és le nem zárható váltókBiztosított és nem biztosított váltók

Váltókörzetek kijelölése, őrzéseSebesség a váltókonVáltógondozásA váltók szabványos állása

Szabványos állásA szabványos állás közlése

A vágányút beállítása és ellenőrzéseUtasítás a vonat vágányútjának beállításáraAz utasítás kiadásának időpontjaTeendők a vágányút beállításának elrendelése utánA vágányút ellenőrzésTeendők a szabad vágányút biztosítására

A váltók használhatóságának ellenőrzése forgalmi szempontbólA használhatóság forgalmi feltételeiA használhatóság ellenőrzése A használhatóság ellenőrzése szolgálat átvételekor és ellenőrzések alkalmávalA használhatóság ellenőrzése váltóállítás közbenA használhatóság ellenőrzése a vágányút beállításakorA használhatóság ellenőrzése állandóan zárva tartott váltóknál

A váltók állításaVáltóállítás vonat részéreVáltóállítás tolatás részéreA váltóállítás idejeVáltófelvágás

A váltók lezárása, felnyitása és feloldásaAlapszabályokA váltók lezárása a vonatok részéreÁllandóan zárva tartandó váltók

A váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak megjelölése és kezeléseMegjelölésA kezelés általános szabályaiÁllomási váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezeléseNyíltvonali váltózárkulcsok és védelmi berendezések zárkulcsainak kezeléseMás váltózárkulcsok és védelmi berendezések kulcsainak kezeléseVáltózár-és védelmi berendezés másodkulcsok

Váltóellenőrzés (Meggyőződés a váltók helyes állásáról)

AlapszabályVáltóellenőrzés központi állítású váltóknálVáltóellenőrzés helyszíni állítású központból reteszelhető váltóknálVáltóellenőrzés váltózáras váltóknálVáltóellenőrzés helyszíni állítású le nem zárt váltóknál

Lezárási táblázat. Elzárási táblázatA biztonsági betétek alkalmazása zárszerkezettel ellátott váltóknál

Az alkalmazás eseteiBiztonsági betét kampózáras váltókhozBiztonsági betét zárnyelves váltókhozA zárszerkezetek felszereléseKészletben tartásLakatok, lakatkulcsok és lakat másodkulcsok kezeléseAz alkalmazás módjaiOktatás

Útsorompók, Útsorompok kezeléseAz útsorompó kezelés általános szabályaiA sorompókezelők és a jelzőőrök értesítése az indítandó vonatrólAz útsorompók lezárása, felnyitásaEljárás a fénysorompó zavarjelzése, valamint visszajelentő fényeinek hibája esetén A fénysorompó használhatatlanságának esetei Eljárás a nyíltvonali fénysorompó használhatatlansága eseténEljárás az állomási fénysorompó használhatatlansága eseténA fénysorompó berendezés kikapcsolása Eljárás teljes sorompó használhatatlansága eseténIntézkedés az útsorompó használhatatlanságának elhárítására, jelzőőrök kirendeléséreJelzőőr (jelzőőrök) alkalmazása Eljárás, ha az értekezés lehetetlen

Eljárás a Vasúti átjáró kezdete-jelző, illetve az Útátjárójelző hiánya, valamint a fénysorompó berendezés jelzőjének megrongálása összetörése kidöntése esetén. A forgalmi alapismeret ezen témakörének szakmai tartalma megegyezik a 11986-16 vasúti forgalmi ismeretek modulhoz tartozó forgalmi ismeretek tantárgy váltók és útsorompók megnevezésű témakörének szakmai tartalmával.

20.3.2. Tolatószolgálat, megfutamodás elleni védekezésÁltalános tolatószolgálatos ismeretek

Általános rendelkezésekAlapszabályokA tolatás engedélyezéseÉrtesítés a tolatás engedélyezésérőlTolatás megszüntetése és folytatásaTolatásvezető kijelöléseA tolatásvezető teendőiA tolatásban résztvevők kötelességeiFővágányok felhasználása tolatásraTolatás a nyílt vonal feléEgyidejű tolatásokÁtállás, összetolás

Tolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányraTolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkelJavító-, tisztító-, mosó-, töltő-, lefejtő és egyéb mellékvágányokon a járművek fedezéseJárművek fedezése, ha a fővágányokon javítási, tisztítási stb. munkát végeznekTolatás vasúti járműmérlegenTolatás útátjárón átMozdonyok mozgásának szabályozásaA tolatóvágányút beállításának közléseA mozdony megindításaTolatási sebességFékezési módok tolatás közbenFékezés kézifékkelFékezés légfékkelFéksaru alkalmazása

Tolatás emberi erővelTolatás mozdonnyal

A mozdonyok helyzete, mennyiségeA mozdonyszemélyzet jelenléteTolatás ingavonattalTolatás szalasztássalSzalasztható kocsik mennyisége Középütközős jármű szalasztása, gurítása illetve csurgatása Szalasztás csonkavágányra

Vonatvédelem tolatás közbenAlapszabályTolatás megszüntetése a nyílt vonalonÉrkező vonat közeledésekor az állomás bejárati végén végezhető tolatásVonat behaladása közben az állomás túlsó végén végezhető tolatásokTolatás a vágányúttól jobbra illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkülVonatvédelem szalasztás, csurgatás és gurítás közben

Gurítási, szalasztási tilalmakSzalasztási tilalomGurításból, szalasztásból kizárt járművekFokozott gonddal gurítható, szalasztható járművekGurítási tilalomra és óvatos tolatásra figyelmeztető bárcák

A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendező-, illetve egyéb pályaudvarokon

Általános rendelkezések és fogalom-meghatározásokA gurítás végrehajtása, a gurításban résztvevők teendőiFékezésA gurítással kapcsolatos egyéb teendőkTolatási módszerek

Védekezés járműmegfutamodások ellenVédekezés közlekedő vonatoknálVédekezés a tolatás befejezése után.Eljárás vonatszakadás alkalmávalA megfutamodott járművek megállításaFelelősség a megfutamodás elleni biztosításért

Kocsi- és vonatvizsgálatVizsgálati jel Utaló, sérülési bárcák és azok jelentése

20.3.3. Tolatószolgálat, megfutamodás elleni védekezésÁltalános tolatószolgálatos ismeretek

Általános rendelkezésekAlapszabályokA tolatás engedélyezéseÉrtesítés a tolatás engedélyezésérőlTolatás megszüntetése és folytatásaTolatásvezető kijelöléseA tolatásvezető teendőiA tolatásban résztvevők kötelességeiFővágányok felhasználása tolatásraTolatás a nyílt vonal feléEgyidejű tolatásokÁtállás, összetolásTolatás személyek felé és át nem tekinthető vágányraTolatás fokozott gonddal tolatandó járművekkelJavító-, tisztító-, mosó-, töltő-, lefejtő és egyéb mellékvágányokon a járművek fedezéseJárművek fedezése, ha a fővágányokon javítási, tisztítási stb. munkát végeznekTolatás vasúti járműmérlegenTolatás útátjárón átMozdonyok mozgásának szabályozásaA tolatóvágányút beállításának közléseA mozdony megindításaTolatási sebességFékezési módok tolatás közbenFékezés kézifékkelFékezés légfékkelFéksaru alkalmazása

Tolatás emberi erővelTolatás mozdonnyal

A mozdonyok helyzete, mennyiségeA mozdonyszemélyzet jelenléteTolatás ingavonattalTolatás szalasztássalSzalasztható kocsik mennyisége Középütközős jármű szalasztása, gurítása illetve csurgatása Szalasztás csonkavágányra

Vonatvédelem tolatás közbenAlapszabályTolatás megszüntetése a nyílt vonalonÉrkező vonat közeledésekor az állomás bejárati végén végezhető tolatásVonat behaladása közben az állomás túlsó végén végezhető tolatásokTolatás a vágányúttól jobbra illetve balra fekvő vágányokon a vágányút érintése nélkülVonatvédelem szalasztás, csurgatás és gurítás közben

Gurítási, szalasztási tilalmakSzalasztási tilalomGurításból, szalasztásból kizárt járművekFokozott gonddal gurítható, szalasztható járművekGurítási tilalomra és óvatos tolatásra figyelmeztető bárcák

A tolatószolgálat végzésének szabályozása a gurítódombos, valamint a síktolatásra berendezett rendező-, illetve egyéb pályaudvarokon

Általános rendelkezések és fogalom-meghatározásokA gurítás végrehajtása, a gurításban résztvevők teendőiFékezésA gurítással kapcsolatos egyéb teendőkTolatási módszerek

Védekezés járműmegfutamodások ellenVédekezés közlekedő vonatoknálVédekezés a tolatás befejezése után.Eljárás vonatszakadás alkalmávalA megfutamodott járművek megállításaFelelősség a megfutamodás elleni biztosításért

Kocsi- és vonatvizsgálatVizsgálati jel Utaló, sérülési bárcák és azok jelentése

20.3.4. Járműkapcsolás, vonatösszeállítás Járműkapcsolások

KapcsolókészülékekKapcsolás kombinált ütköző- és vonókészülékekKapcsolás csavarkapoccsalKapcsolás merev kapcsolórúddalKapcsolás a rakománnyalSzükségkapcsolásMás alkatrészek kapcsolásaKapcsolásra kötelezett dolgozók

A mozdonyok mennyisége, alkalmazása és sebességeA vonatok hossza

Általánosan engedélyezett vonathosszTúl hosszú vonatok

Csak gőzmozdonyokra vonatkozó előírásokFűtóFűtó jelenléte a tolatást végző mozdonyonA mozdonyok sebességePoggyászkocsi besorozásaRobbanásveszélyes, tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozásaMozdonyok, szerkocsik besorozásaVonali tolatásvezető helye a vonaton

Vonatok összeállításaÁltalános rendelkezésekÁltalános besorozási tilalomSzemélyszállító vonatok szerelvényének összeállításaIngavonatok szerelvényének összeállításaEltérés a vonatok szerelvényének előírt összeállításától

Tehervonatok szerelvényének összeállításaUtánfutó (jármű)Robbanásveszélyes továbbá tűzveszélyes bárcával ellátott kocsik besorozásaFertőtlenítendő kocsik besorozásaMerev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt kocsik besorozásaKisiklott kocsik besorozásaTörött hordrugójú kocsik besorozásaHőnfutott kocsik besorozásaDarukocsi besorozásaHóeke besorozásaÁruként feladott, saját kerekein futó járművek szállításaMozdonyok, motorkocsik és szerkocsik besorozásaSzállított járművek kísérése műszaki szempontbólA vasút külön engedélyével fuvarozható rendkívüli küldemények továbbítása

Veszélyes áruk továbbításaRobbanásveszélyes bárcával ellátott rakott kocsik besorozásaTűzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsik besorozásaRobbanásveszélyre és tűzveszélyességre utaló bárcával ellátott kocsik besorozása Radioaktív anyagra utaló veszélyességi bárcával ellátott kocsik besorozásaVédőkocsi RID veszélyességi bárcákNarancssárga RID azonosító tábla

Rendkívüli küldemények továbbításaÁltalános rendelkezésekRendkívüli küldemények meghatározása, az engedélyek fajtáiRendkívüli küldemények előkészítése továbbításraA továbbító vonat kiválasztása, vonatba sorozás, tolatásRendkívüli küldemények továbbításaRendkívüli küldemények továbbítása általános érvényű engedély (típusküldemény, valamint egyéb küldemény) alapjánRendkívüli küldemények továbbítása egyedi érvényű engedély alapján Engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik továbbítása

Önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt, széles nyomtávról normál nyomtávra átszerelt kocsik továbbítására és kezelésére vonatkozó előírásokA RO-LA forgalomra vonatkozó előírások

A függelék tartalmaA vonatszemélyzet helye és létszáma a vonatokon

Vonatkísérők továbbá a vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező száma és helye a vonatoknál

20.3.5. Vonatközlekedés lebonyolításaMenetrendek ismertetése Menetrendek ismertetése és a vonatok forgalomba helyezése

A menetrend szerepeA menetrend fajtáiSzolgálati menetrendMenetrendjegyzék, Menetidők táblázatos kimutatásaUtastájékoztatás

Vonatok forgalombaba helyezéseA közlekedő vonatok kijelölése

A vonatok forgalomba helyezése, lemondása16.sz. Függelék

KIMUTATÁS a több szolgálati hellyel rendelkező állomásokról (pályaudvarokról), amelyekre a Szolgálati menetrendben megjelölt nem személyszállító vonatok külön értesítés nélkül bejárathatók, illetve amelyekről indíthatók: KIMUTATÁS az ütközőbakban végződő rendszeres vonatfogadásra használt vágányokkal rendelkező nem fejállomásokról

A vonatok számozási rendszereÁltalános rendelkezések

A vonatközlekedés lebonyolításaÁltalános rendelkezések

Közlekedésszabályozó személyekA közlekedésszabályozás rendszereAzonos irányú vonatok közlekedéseEllenkező irányú vonatok közlekedéseÁllomási időköz figyelembevételeKözlekedés több pályán több pályaudvarraA pálya foglalt feliratú tábla alkalmazásaA vonatok számozásaA vonatok fontossági sorrendjeFigyelési, tájékozódási és értesítési kötelezettség

Késett, valamint korábban közlekedő vonatok közlekedésének szabályozásaA menetrend szerinti helyzet visszaállításaLegkorábbi és legkésőbbi indulási idő

Az érkezési idő kiszámításakor figyelembe veendő időelemekLegkorábbi és a legkésőbbi indulási időFigyelembe veendő időelemekVonat indítása térközi közlekedésre berendezett pályán

Követő vonat indítása állomástávolságbanAlapszabályVonatindítás a visszajelentés vétele előtt

Követő vonat indítása térközi közlekedésre berendezett pályánTérközrendszerekVonatközlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályánVonatközlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel fel nem szerelt pályán19.sz. Függelék térközi közlekedésre berendezett pályán nyíltvonali rakodást vagy tolatást végző vonat indítása

Követő vonat indítása térközi közlekedésre berendezett pályán állomástávolságbanEngedélykérés, engedélyadás és a vonatok indulási idejének közlései

AlapszabályAz engedélykérésre-adásra használható távközlő berendezések Az engedélykérés-adás dokumentálása Engedélyadás bizonyítása Az engedélykérés- és adás szövege Eljárás, ha az értekezés lehetetlen

A vonat számának és előrelátható indulási idejének közléseAlapszabályokA közlemény adásának és nyugtázásának módjaA közlemény érvénytelenítése és megismétlése

Eljárás, ha nem jelentkezik valamelyik sorompókezelő vagy jelzőőrElőjelentésVisszajelentés

AlapszabályVisszajelentés adására és nyugtázására jogosult dolgozókA visszajelentés idejeMeggyőződés a vonat megérkezéséről (elhaladásáról)A visszajelentés módja

A helytelen vágány felhasználásaNyílt vonalon dolgozók védelme

Közlekedés önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt kétvágányú pálya helytelen vágányánRendelkezések közlése a vonatszemélyzettel

AlapszabályokA vonatok mozdonyvezetőinek felhatalmazása indításra, áthaladásraA felhatalmazás módozatai

A felhatalmazás alapszabályaiA mozdonyvezető teendőiInduló, megállás után induló vonat mozdonyvezetőjének felhatalmazása előzetes jelzőkezeléssel és vonatindító jelzőeszközzel, valamint vonatindító jelzőkezelésselInduló és bármely okból megállás után induló nem személyszállító vonatok mozdonyvezetőjének felhatalmazása közvetett módonRendkívüli áthaladás Felhatalmazás biztosított szolgálati hely kijárati jelzővel nem rendelkező vágányútján átKorábbi közlekedés

A vonatok fogadásaBejárati vágányBejárati irányA bejárati irány megváltoztatásaVonatfogadás foglalt vágányraA megállás helyeVonatfogadás túl hosszú vonatok találkozásakorMenetrend szerint áthaladó vonatok megállítása a szolgálati helyekenTiltott egyidejű menetekTerelési lehetőség mellett lebonyolítható egyidejű menetekTerelési lehetőség nélkül, más feltételek mellett lebonyolítható egyidejű menetekKihaladás érkező vonat vágányútját érintő vagy metsző kijáraton át az érkezési oldalonAzonos irányú vonatok bejáratása érintő vagy metsző vágányutakonA vonatok fogadása és megfigyelése állomásokon és a nyílt vonalonA be-, ki-, át- és elhaladás idejének feljegyzése

Közlekedés továbbhaladást tiltó főjelzők mellett.Eljárás továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők esetén

Közlekedés tolómozdonnyalEngedélyezés, alkalmazás

Munkavonatok, segélyvonatok és 6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedésére vonatkozó különleges rendelkezések

MunkavonatokSegélymozdonyok, segélyvonatok

6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedtetése önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán

A munkavonatok (munkagépek) közlekedésének szabályozása a vágányzárolt és építés alatt lévő vágányokon

Általános rendelkezésekFogalom meghatározásokKözlekedés szabályozásaA munkavonatok, munkagépek tárolása

21.sz. Függelék Közlekedés tolómozdonnyalA vonatot követő tolómozdony Visszatérő tolómozdonyA személyzet értesítése Induló vonat megtolása állomáson

A próbavonatok közlekedtetése és engedélyeztetésePróbavonatok csoportosítása forgalmi szempontbólPróbavonatok csoportosítása rendeltetésük szerintKülönleges próbavonatokÁltalános rendelkezésekPróbavonatok előkészítése

Mérőkocsival történő mérések engedélyeztetése, végzése6000 kg-nál könnyebb járművek közlekedtetése önműködő biztosított térközjelzőkkel felszerelt pályán

Szolgálat a vonatoknálMagatartás menet közbenEljárás Megállj jelzés meghaladásakorEljárás, ha a vonatnál jelzési hiányosság vanEljárás, ha a vonatot a nyílt vonalon veszély fenyegetiEljárás sérült pályarész felfedezésekorA megállítás okának közléseVisszatolás a mögöttes állomásra Jelzőkezelés tolt vonatok részére

A vonatok védelme, fedezése (Védekezés összeütközés továbbá utolérés ellen) A vonatfogadásra kötelezettek teendőiMagatartás állomáson való tartózkodás közben. Vonatátadás A vonat átadása

Az utasok tájékoztatása és védelme Tartózkodás a mozdony vezetőfülkéjében és a szolgálati vonaton

Tartózkodás mozdonyonCsak a keskeny nyomtávolságú vonalakra érvényes előírások

Forgalmi dolgozó Anyaghalom és tárgyak elhelyezése a pálya menténA tolatás fedezéseKapcsolás középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel Kapcsolás merev kapcsolórúddal A vonatok összeállítása Általános besorolási tilalom Fékes kocsik elosztása a vonatokban Merev kapcsolórúddal és csak rakománnyal összekapcsolt kocsik Hóeke besorozása Vonatindítás visszajelentés vétele előtt

Mellék- és keskeny nyomtávolságú vonalakra, továbbá az egyszerűsített forgalmi szolgálat ellátására vonatkozó eltérő rendelkezések

Általános rendelkezésekFogalom meghatározások a Függelék rendelkezéseinek helyes értelmezése szempontjábólAz önálló szolgálatvégzés feltételeiSzolgálati magatartásLétesítmények, berendezések Váltók, váltó- és vágányútellenőrzés TolatószolgálatVédekezés a járműmegfutamodások ellenA vonatok összeállítása A vonatközlekedés lebonyolítása

7. sz. Függelék A) Közlemények nyugtázására, előjegyzésére vonatkozó előírások B) Fejrovatos Előjegyzési napló vezetése

8. sz. Függelék Létesítmények jelölése, anyaghalmok elhelyezése a vágányok mellettTávbeszélő jelzése A vágányok számozásaA váltók számozásaJelzők jelöléseA sorompók jelölése Kisiklasztósaruk és Vágányzáró-sorompók jelölése Helyszínrajz

Anyaghalmok és tárgyak elhelyezése a pálya menténés a vonatok forgalomba helyezése

20.3.6. Vasúti pályákon végzett munkákLassúmenetek

AlapszabályNem vágányzár keretében végzett munkák

A vonatforgalmat nem érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon kívül végzett munkákA vonatforgalmat érintő, nem vágányzár keretében az elsodrási határon belül végzett munkák

Vágányzár, feszültségmentesítés, biztosítóberendezési kikapcsolásElőre látott pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának megkezdéseKözös pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásElőre nem tervezhető üzembiztonsági pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásaBiztonsági intézkedésekA személyzet értesítése a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásárólEljárás a pályaműködtetői kapacitásigény felhasználásának megszüntetésekor és esetleges meghosszabbításakor

A forgalmi szolgálat végzése télenÁltalános rendelkezésKülönleges rendelkezések a forgalmi szolgálat mikénti végzésére

A téli időjárás alkalmával követendő eljárásrólAz utasítás céljaAz utasítás hatálya

Fogalmak meghatározásaA készenlét (hókészenlét) fogalmaAz ügyelet (hóügyelet) fogalmaA hóügyeletes

Az utasítás leírásaAz utasítás módosításaAz oktatások anyagaOktatásAz utasítás ismerete

Általános rendeletekA felkészülés és végrehajtás általános szabályaiHókészültségi fokozatok, a készenléti és az ügyeleti szolgálatA hókészültségi fokozatok változtatásaVonatközlekedés rendje havazás idején

Felkészülés a téli időjárásra, szolgálat végzése havazás, hófúvás eseténForgalmi szakmai területFelkészülésSzolgálat végzése havazás, hófúvás esetén

A vonatforgalom szüneteltetése és megindítása Egyéb rendeletek Rendkívüli eseményekRendkívüli intézkedések



21. Forgalmi gyakorlat tantárgy 72 óra/0 óra** 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés


21.1. A tantárgy tanításának céljaA tantárgy tanításának célja, hogy tegye lehetővé a tanulók számára az elméleti ismeretanyag gyakorlását. Lássák üzemi körülmények között a váltó- és vágányútellenőrzéssel kapcsolatos előírások munkafolyamatait. Sajátítsák el az útsorompók kezelésére vonatkozó szabályokat, továbbá a tolatási műveletek biztonságos végzésének előírásait. Gyakorolják a járműmegfutamodással kapcsolatos szabályok és eszközök alkalmazását. Adjon áttekintést a vonat előkészítéséhez tartozó szabályokról. Tudják rendszerben látni a vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos előírásokat. Ismerjék a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítéséről, vezetéséről, használatáról. Szituációkon keresztül ismerjék meg a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentések esetén követendő eljárásokat.

21.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmakA tantárgy szorosan kapcsolódik a Vasúti forgalmi alapismeretek tantárgyhoz

21.3. Témakörök21.3.1. Forgalmi ismeretek

Ismerjék meg a váltók alkatrészeit, tudják csoportosítani a váltókat forgalombiztonsági szempontból. Tudják a vágányút beállításának elrendelése utáni teendőket és a váltók használhatóságának forgalmi szempontjait. Ismerjék a váltózárkulcsok és a védelmi berendezések zárkulcsainak megjelölését és kezelését valamint a Lezárási- és az Elzárási táblázatokat. Lássák üzemi körülmények között a váltó- és vágányútellenőrzéssel kapcsolatos előírások munkafolyamatait, gyakorolják a helyszínen váltók állítását, szereljenek fel zárszerkezettel ellátott váltókra biztonsági betéteket. Ismerjék a váltóellenőrzés (Meggyőződés a váltók helyes állásáról) megtartásának jelentőségét. Tudják az útsorompó kezelés általános szabályait, azok lezárásának és felnyitásának előírásait. Ismerjék a fénysorompó és a teljes sorompó használhatatlansága esetén az eljárási szabályokat. Összefüggéseiben lássák a tolatási tevékenységekhez tartozó technológiai folyamatokat. Gyakorolják tantermi körülmények között a vonatvédelem szabályait tolatás közben. Ismerjék és alkalmazzák a járműmegfutamodás elleni szabályokat, kocsi és vonatvizsgálati jeleket valamint a járműkapcsolások előírásait. Ismerjék a vonatok összeállításának alapszabályait és a besorozási korlátozásokat. Tudják használni a Menetrendjegyzéket és a Szolgálati menetrendet. Ismerjék a vonatközlekedés lebonyolítására vonatkozó általános előírásokat. Sajátítsák el a követő vonatok indításának szabályait. Ismerjék az az engedélykérés, engedélyadás szerepét a vonatközlekedés lebonyolításában. Gyakorolja az engedélyadás bizonyítását és visszajelentést. Különböző szituációkban sajátítsa el a felhatalmazás módozatait. Alkalmazzák a közlekedés továbbhaladást tiltó jelzést adó főjelzők melletti közlekedésre vonatkozó szabályokat. Sajátítsák el a napi munkavégzéshez szükséges dokumentumok készítését, vezetését. Szituációkon keresztül ismerjék meg a rendkívüli helyzetekben, balesetek és a műszaki mentések esetén követendő eljárásokat.

21.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)Az elméletigényes témaköröket tanteremben, a többi anyagrész oktatását lehetőség szerint üzemi környezetben kell végrehajtani.


Documents

· Web viewSzakképzési kerettanterv a XL. közlekedés, szállítmányozás és logisztika ágazathoz tartozó 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő szakképesítéshez (a z