101. ÉVFOLYAM • 2008. 4. SZÁM • TÉL101. ÉVFOLYAM • 2008. 4. SZÁM • TÉL A kiadványok és poszterek megrendelhetôk és kaphatók a Kiadóban 1149 Budapest, Angol u. 34

101. ÉVFOLYAM • 2008. 4. SZÁM • TÉL

A kiadványok és poszterek megrendelhetôk és kaphatók a Kiadóban1149 Budapest, Angol u. 34. • Telefon: 220-8331 • www.agroinform.hu

HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA

Legfontosabb tevékenységek

• Vállalkozási tevékenység szervezése, a termelés, a bel- és külkereskedelem területén.Közremûködés a termékek export értékesítésében.

• A termeléshez szükséges eszközök és anyagok hazai és külföldi beszerzése.

• Szaktanácsadás a tagoknak, halászati, gazdálkodási, környezetvédelmi, állat egész-ség ügyi, szervezeti, pénzügyi és jogi kérdésekben.

• Természetes vizeink halállományával kapcsolatos környezet- és természetvédelmi kérdések vizsgálata, az állománypótlás hatásainak elemzése.

Biológiai alapok

• A Szövetség Dinnyési Ivadéknevelô Tógazdasága saját tenyésztésû, genetikailag ellenôrzött tükrös és pikkelyes ponty, valamint növényevô halfajok és ragadozó halak ivadék korosztályait ajánlja tógazdaságok, horgászvizek és természetes vizek népe-sítéséhez. Az ivadék felneveléséhez technológiát biztosít.

A Szövetség tagja lehet

• Minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetei.

Címünk: HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA1126 Budapest, Vöröskô u. 4/b

Fôszerkesztô:DR. PINTÉR KÁROLY

Szaktanácsadó:DR. WOYNAROVICH ELEK

Szaklektorok:DR. BÍRÓ PÉTERDR. HARKA ÁKOS

DR. HORVÁTH LÁSZLÓDR. VÁRADI LÁSZLÓ

A folyóirat megjelenését támogatja:Földmûvelésügyi

és Vidékfejlesztési MinisztériumHaltermelôk Országos Szövetsége

és TerméktanácsaSzegedfish Kft.Fish Coop Kft.

Kiadja:

Budapest XIV., Angol u. 34.Tel./Fax: 220-8331

Postai irányítószám: 1149www.agroinform.com

Felelôs kiadó:BOLYKI ISTVÁN

H A L Á S Z A T

Megjelenik negyedévenként

Szerkesztôség: Budapest V.Kossuth L. tér 11. 1055Telefon: 301-4180

E-mail: [email protected]

Terjesztiaz AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft.

1149 Budapest, Angol u. 34.Elôfizethetô a kiadónál postai utalványon

vagy átutalássala K&H 1020 0885-32614451számú

csekkszámláján, a kiadványpontos címének megjelölésével.

Díja egy évre: 2000 Ft

2008/232 – AGROINFORM

HU ISSN 0133-1922Index: 125 372

CÍMKÉPÜNK: Telelôben a Balatoni Halászati Zrt. hajói(Gönczy János felvétele)

ALAPÍTVA: 1899


A TARTALOMBÓL

A Halászat cégjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Elfogadták a Halászati Operatív Programot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Megjelent az új halegészségügyi rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY

A Tisza-tó halfaunája és gazdaságilag jelentôsebb halainak állo-mányváltozásai (Á. Harka) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A 100. és 101. évfolyam összevont tartalomjegyzéke . . . . . . . . . . . . . . .

FROM THE CONTENTS

Directory of Hungarian fisheries firms . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

SCIENTIFIC PAPER

Fish fauna of the „Tisza Lake” reservoir and population changes of theeconomically important fish species (Á. Harka). . . . . . . . . . . . . . . .

Index to Volumes 100. and 101. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

AUS DEM INHALT

Firmenregister der ungarischer Fischerei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

WISSENSCHAFTLICHE MITTEILUNG

Fischfauna des Theiss-Stausees und die Änderungen der Popula-tionen der wirtschaftlich bedeutendsten Fischarten (Á. Harka). . .

Inhaltverzeichhis der 100. und 101. Jahrgänge . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A Halászat minden olvasójának és szerzôjénekeredményekben gazdag új esztendôt kíván

a kiadó és a szerkesztôség!

Halászat139142147

160

174

139

160

174

139

160

174

137

2009. február 14–17.Olaszország, Rimini

MSE – SEAFOOD ANDPROCESSINGNemzetközi halfeldolgozási éshaltermék szakkiállításInformáció: honlap:www.medseafood.it.E-mail:[email protected]

2009. március 26–27.Horvátország, Dubrovnik

11th AQUACULTUREINSURANCE & RISKMANAGEMENTCONFERENCEInformáció: e-mail:[email protected],honlap:www.aquacultureinsurance.com

2009. március 30 – április 3.Egyesült Királyság, Hull

IMPROVING THEECOLOGICAL STATUS OFFISH COMMUNITIES ININLANDWATERSNemzetközi konferencia és sze-minárium a Hulli Egyetem és aFAO/EIFAC szervezésében. Elô-adások bejelentése összefoglalóbeküldésével 2008. december 1-ig.Információ: Prof. Ian Cowx,University of Hull, InternationalFisheries Institute. Hull, HU67RX, Egyesült Királyság.E-mail: [email protected]: www.hull.ac.uk/hifi/events/index.html

2009. április 1–2.Egyesült Királyság,Nottingham

10th RIVER RESTORATIONCONFERENCE – Riverrestoration benefits: past,present and futureInformáció: honlap:www.therrc.co.uk

2009. április 19–23.Kanada, Montreal

16th INTERNATIONALCONFERENCE ON AQUATICINVASIVE SPECIESInformáció: honlap:http://www.icais.org

2009. április 28–30.Belgium, Brüsszel

EUROPEAN SEAFOODEXPOSITION 2009Hagyományosan legnagyobbeurópai vízi élelmiszer szakkiál-lítás.Információ: honlap:www.euroseafood.com. E-mail:[email protected]

2009. május 21–24.Olaszország, Verona

FISHTECHNemzetközi halászati, halter-mék és akvakultúra szakkiállí-tásInformáció: www.fishtech.it

2009. május 25–29.Mexico, Veracruz

WORLD AQQUACULTURE2009: a blue revolution to feedthe worldInformáció: honlap:www.was.org/WasMeetings/meetings/Default.aspx?code=WA2009

2009. június 16–18.Lengyelország, GdanskPOLFISH10. Nemzetközi Halfeldolgozásiés Haltermék SzakkiállításInformáció: GdanskInternational Fair Co.,tel: +48 58554 93 62,telefax: +48 58 554 92 11E-mail:[email protected]

2009. augusztus 17–21.Románia, Sinaia

SIXTH SYMPOSIUM FOREUROPEAN FRESHWATERSCIENCESInformáció:E-mail: [email protected]

2009. szeptember 14–19.Csehország, Prága

14th CONFERENCE OFEUROPEAN ASSOCIATIONOF FISH PATHOLOGISTSAz Európai HalpatológusokSzövetségének 14. nemzetközikonferenciája.Információ:Honlap: http://www.eafp.org

2009. szeptember 17–21.Spanyolország, Vigo

WORLD FISHINGEXHIBITION VIGO 2009Halászati Világkiállítás.Információ:[email protected],Tel.: +34 986 447485,telefax: +34 986 437689

138

RRRReeeennnnddddeeeezzzzvvvvéééénnnnyyyynnnnaaaappppttttáááárrrr

139

A CÉGJEGYZÉKE

Tógazdaság, halkereskedelem

ARANYPONTY HALÁSZATI ZRT.

Felelôs vezetô: Lévai Ferenc elnök-vezérigazgató

Postacím: Százhalombatta, Arany János u. 7. fsz. 1.2440Telefon: 25/509-190; 30/264-2528; telefax: 25/509-191E-mail: [email protected]: www.retimajor.hu

Tevékenységi kör: haltermelés, kereskedelem, export-import, tóépítés, speciális vízügyi építésimunkák, szaktanácsadás, Halászati Múzeum üze-meltetése

Tógazdaság, természetesvízi halászat

BALATONI HALÁSZATI ZRT

Felelôs vezetô: Kiss György elnök-cégvezetô

Postacím: Siófok, Horgony u. 1. 8600Telefon: 84/519-640; telefax: 84/519-641E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés,tenyész anyag-elôállítás, természetes vizek és víztá-rozók halászati hasznosítása, horgásztatás, halfel-dolgozás, kis- és nagykereskedelem, export-import

Tógazdaság

BOCSKAI HALÁSZATI KFT.

Felelôs vezetô: Horváth Ferenc ügyvezetô igazgatóElek Sándor fôkönyvelô

Postacím: Hajdúszoboszló, Isonzó u. 24. fsz. 1. 4200vagy: Hajdúszoboszló, Pf. 72. 4201Telefon: 52/273-164, halastó telefon: 52/558-642; telefax: 52/273-165E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés


CZIKKHALAS KFT.

Felelôs vezetô: Czikk LászlóTógazdasági vezetô: Egyed Imre

Postacím: Varsád, Kossuth u. 1. 7067Telefon: 74/448-222; telefax: 74/448-444E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: hal kis- és nagykereskedelem,tógazdasági haltenyésztés

Természetesvízi halászat, tógazdasági haltenyésztés

DÉL-BORSODI AGRÁR KFT.

Felelôs vezetô: Kiss Ferenc ügyvezetô igazgatóHalászati vezetô: Nagy Zoltán fôagr., fôállat-tenyésztô

Postacím: Gelej, Vörösmarty u.19. 3444Telefon: 49/552-013, 49/552-014; telefax: 49/552-016E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltenyésztés,természetesvízi halgazdálkodás, horgásztatás, élôhalkis- és nagykereskedelem

Halgazdálkodás

FELSÔSZABOLCSI HALTERMELÔ KFT.

Felelôs vezetô: Radóczi János ügyvezetô igazgató

Postacím: Nyíregyháza, Csillag u. 16. 4400Telefon: 42/410-038E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: halászat, halgazdálkodás, szer-vezett horgásztatás

A Halászat Szerkesztôségének felhívására 2008-ban az alábbi halászati cégek tartották szükségesnek,hogy tevékenységi körük és adataik közlésével bôvítsék szakmai és üzleti kapcsolataikat.

140

Élelmiszerfeldolgozás, kereskedelem

FISH AND FOOD ÉLELMISZERIPARIÉS KERESKEDELMI KFT.Felelôs vezetô: Dr. Petô Béla, Petô Tibor

Postacím: Bélapátfalva, Petôfi S. u. 27. 3346Telefon: 36/554-028; telefax: 36/554-027E-mail: [email protected]: http//: www.fishfood.hu

Tevékenységi kör: hal-, hús-, zöldség alapú kész-ételkonzerv-gyártás, melegszendvicskrém-gyártás,élelmiszer kis- és nagykereskedelem, pástétok ter-mék forgalmazás,export-import tevékenység

Tógazdaság, hal- és hálókereskedelem

FISH-COOP KFT.

Felelôs vezetô: Csoma Gábor ügyvezetô

Postacím: Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1. 5500Telefon: 30/9952-187, 30/9554-569; tel/fax: 56/446-016, 66/386-437E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés; zsenge,elônevelt, egy- és kétnyaras ponty, busa, amur, sül-lô, csuka, harcsa, compó ivadék halászati és horgá-szati egységek részére


HORTOBÁGYI HALGAZDASÁG ZRT

Felelôs vezetô: Puskás Nándor vezérigazgató

Postacím: Hortobágy-Halastó, 4071Telefon: 52/369-134 VAGY 369-110; telefax: 52/369-134

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés, export-import, halfeldolgozás, kis- és nagykereskedelem,horgásztatás

Tógazdaság, természetesvízi halászat

KÖRÖSI HALÁSZ SZÖVETKEZET

Felelôs vezetô: Dr. Csoma Antal elnök

Postacím: Gyomaendrôd, Kossuth u. 27. 5500Telefon/telefax: 66/386-437E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés, termé-szetes vizek és víztározók halászati hasznosítása,horgásztatás

Halfeldolgozás, halkereskedelem

KÖRÖSI HALÉRTÉKESÍTÔ,HALFELDOLGOZÓ SZÖVETKEZET

Felelôs vezetô: Dr. Csoma Antal elnök

Postacím: Gyomaendrôd, Kossuth u. 27. 5500Telefon/telefax: 66/386-437E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: halfeldolgozás, feldolgozott hal-termékek: körösi halászlé, ponty-, busaszelet és filé,tisztított keszeg, kárász, törpeharcsa, pácolt busa

Természetesvízi halászat

KÖZÉP-DUNAI HAL KFT.

Felelôs vezetô: Szilágyi István ügyvezetô igazgató

Postacím: Ercsi, Bajcsy-Zs. u. 55. 2451 vagy Ercsi,pf. 17. 2451Telefon: 25/520-520

Tevékenységi kör: természetesvízi halászat, hor-gásztatás, halkereskedelem

Kutatás, fejlesztés

HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSIKUTATÓINTÉZETFelelôs vezetô: Dr. Váradi László fôigazgató

Postacím: Szarvas, pf. 47. 5541Telefon: 66/515-300; telefax: 66/312-142E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: biológii alapok és ismeretek biz-tosítása a fenntartható halászat és haltenyésztés fej-lôdéséhez; vízi erôforrás gazdálkodás; akvakultúrarendszerek; öntözéses gazdálkodás; szaktanácsadása halászat, az akvakultúra és az öntözés területén,tenyészanyag-értékesítés; oktatás, továbbképzés

Szakmai szövetség – terméktanács

HALTERMELÔK ORSZÁGOSSZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA

Felelôs vezetô: Dr. Orosz Sándor ügyvezetô elnök

Postacím: Budapest, Vöröskô u. 4/B. 1126Telefon: (1)355-7019; telefax: (1)375-9702; telex:227204E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: részletesen a Halászat 2. (belsô)borító oldalán

141

Halgazdálkodás

SZABOLCSI HALÁSZATI KFT

Felelôs vezetô: Radóczi János ügyvezetô igazgató

Postacím: Nyíregyháza, Csillag u. 16. 4400Telefon: 42/410-038E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: halászat, haltenyésztés, halfel-dolgozás, élelmiszer jellegû vegyes kiskereskede-lem, szervezett horgásztatás

Halszaporító gazdaság

TEHAG KFT.

Felelôs vezetô: Lukács Zoltán igazgató

Postacím: Százhalombatta, Vöörösmarty út 68. 2441Telefon: 23/354-859. E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés, halke-reskedelem, horgásztatás

Tógazdaság

TÖMÖRKÉNYI AGRÁR KFT.

Felelôs vezetô: Szeri János ügyvezetô,Tóth Zoltán halászati ágazatvezetô

Postacím: Tömörkény, Szabadság tér 17. 6646Telefon: 63/577-040, 63/477-015;telefax: 63/477-010E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: tógazdasági haltermelés, kis- ésnagykereskedelem

Vízvizsgálat, víztoxikológia, halpusztulás

VÍZÉLETTANI LABORATÓRIUM(FPMgSzHNTI)Felelôs vezetô: Báskay Imre laboratóriumvezetô

Postacím: Gödöllô, Kotlán S. u. 3. 2100Telefon: 28/512-440; 20/411-0790; telefax: 28/512-460E-mail: [email protected]

Tevékenységi kör: halpusztulások kivizsgálása ahalászati törvény alapján, halas vizek kémiai és bio-lógiai (alga, zooplankton) vizsgálata helyszínen is,szabványos víztoxikológiai vizsgálatok végrehajtásahalakkal, kisrákokkal, algákkal GLP rendszerben

Tógazdaság

ÖKO 2000 VÁLLALKOZÁS

Felelôs vezetô: Szabó József tógazda

Lakás: Kiskunlacháza, Hatház u. 40. 2340Tógazdaság: Akasztó, 53. fôút 14. km szelvényTelefon: 20/9433-564; telefax: 24/430-371E-mail: [email protected]

Horgász szövetség

RÁCKEVEI DUNAÁGI HORGÁSZSZÖVETSÉG

Felelôs vezetô: Tóth István ügyvezetô igazgató

Postacím: Ráckeve, Kossuth L. u. 94. vagy: pf. 35.2300Telefon/fax: 24/485-261E-mail: [email protected] vagy: [email protected]: www.rdhsz.hu

Tevékenységi kör: szövetség, érdekvédelmi szerve-zet, haltermelés, halasítás

Háló-szaküzlet

Kiváló minôségû skandináv

húzó-, illetve dobó-,eresztôhálók,

profi halász ruhák, valamint

varsák értékesítése kedvezô árakon.

Cserháti ZoltánTelefon: 06-20-346-6648

Az Európai Bizottság 2008. szeptember 6-ánelfogadta a Magyar Köztársaság 2007–2013.évekre szóló Halászati Operatív Programját.

Az Operatív Program határozza meg, hogy az Eu-rópai Halászati Alap (EHA) és a tagállam nemzetiköltségvetése milyen módon és milyen mértékbentámogatja az adott ország nemzeti halászati stra-tégiai tervének megvalósítását, vagyis az adottidôszakban történô fejlesztéseket. A fejlesztési tá-mogatásokkal kapcsolatos döntéseket 2013-ig kellmeghozni, de az ún. n+2 elv alapján a programot2015 végéig kell befejezni.

A tervezés az Európai Halászati Alap ún. prio-ritási tengelyei mentén törént, külön-külön az ún.

konvergencia célkitûzés szerinti régiókra és anem konvergencia célkitûzés szerinti régiókra.Magyarországon egyedül a Közép-MagyarországiRégió (Budapest és Pest megye) tartozik a nemkonvergencia célkitûzés szerinti, tehát a fejlet-tebb, ezért kisebb mértékben támogatott területekközé. Az Európai Halászati Alap a program szerint34,851 millió euróval (vagyis az árfolyamváltozá-soktól függôen körülbelül 9 milliárd Ft-tal) járulhozzá a magyar halászat fejlesztéséhez, ezt egé-szítik ki a magyar költségvetési eszközök, vala-mint a feljesztéseket megvalósító vállalkozásoksaját ereje. Az Operatív Program legfontosabbszámait az alábbiakban foglaljuk össze.

142

Elfogadták a Halászati Operatív Programot

Prioritási tengelyTeljes

támogatás a=(b+c)

EHA rész (b)

Nemzeti rész (c)

EHA társfinanszírozási

arány (%)(d)=(b)/(a)*100

II. Prioritási tengely 31.605,8 23.704,4 7.901,47 75

III. Prioritási tengely 11.792,5 8.844,39 2.948,13 75

V. Prioritási tengely 2.323,39 1.742,54 580,84 75

Összesen: 45.721,8 34.291,3 11.430,4 75 (folyó áron)

KONVERGENCIA CÉLKITÛZÉS SZERINTI RÉGIÓK

Prioritási tengelyek szerinti támogatások ezer euróban kifejezve:

Prioritási tengelyTeljes

támogatás a=(b+c)

EHA rész (b)

Nemzeti rész (c)

EHA társfinanszírozási

arány (%)(d)=(b)/(a)*100

II. Prioritási tengely 919,0 459,5 459,5 50

III. Prioritási tengely 200,0 100,0 100,0 50

V. Prioritási tengely 0 0 0 0

Összesen: 1.119,0 559,5 559,5 50 (folyó áron)

NEM KONVERGENCIA CÉLKITÛZÉS SZERINTI RÉGIÓK

Az EHA rendeletben az I. prioritási tengely atengeri halászatra, a IV. pedig a halászattól jelen-tôs mértékben függô területek (nem halászati cé-lú) támogatására vonatkozik, így azok Magyar -ország szempontjából nem relevánsak. Az V. ten-gely az ún. technikai segítséget, vagyis tulajdon-képpen a program megvalósításának általánosköltségeit tartalmazza. Ennek megfelelôen rész-letesebben csak a II. és a III prioritási tengely sze-rint megvalósítható fejlesztésekkel és az azokkapcsán támogatásra jogosult tevékenységekkelfoglalkozunk.

II. PRIORITÁSI TENGELY

Akvakultúrába történô termelô beruházásokra vonatkozó intézkedések

Támogatásra jogosult tevékenységek

– Új termelô kapacitások létesítése az akva ku l -túra ágazatban

– A jelenleg mûködô termelô kapacitások felújí-tása és modernizálása

– Halkeltetôk építése, korszerûsítése, felújítása – Telephelyen megvalósuló szociális- és munka-

körülményeket javító beruházások – A halászati telephelyeken történô közvetlen ér-

tékesítés lehetôségeinek kiszélesítése.

Vízi környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések


– Olyan akvakultúra termelési módok alkalma-zásának elôtérbe helyezése, amelyek lehetôvéteszik a környezeti értékek, a természeti erô-források és a biológiai sokféleség megóvását,fenntartását és javítását, valamint a hagyomá-nyos tájképi megjelenés megtartását az exten-zív akvakultúra termelést folytató területeken.

– A 2092/91. (EGK) rendelet értelmében az or-ganikus akvakultúra termelésre való áttéréslehetôségének biztosítása, különösen a Natura2000 területeken.

Természetesvízi halászat


– A természetesvízi halászflottát érintô beruhá-zások, különösen a hajók fedélzetének bizton-ságosabbá tételére, a munkakörülmények és ahigiéniai feltételek biztosítására, a termékekminôségének javítására valamint a halászha-jók modernizálására

– A természetesvízi halászat eszközrendszeré-nek modernizálása, a meglévô vagy újonnan

létesítendô kikötôhelyek valamint tárolóberen -de zé sek, hûtôházak vagy fagyasztók berende-zéseinek fejlesztését célzó beruházások.

Beruházások a halfeldolgozás és értékesítés területén


– Korszerû halfeldolgozók létesítése, ezen belülolyan üzemek létrehozása, amelyek csökken-tik a környezetre gyakorolt negatív hatásokatkülönösen a melléktermékek és hulladékokhasznosításának terén

– A meglévô halfeldolgozók felújítása és moder-nizálása, ezen belül olyan üzemek létrehozása,amelyek csökkentik a környezetre gyakoroltnegatív hatásokat, különösen a melléktermé-kek és hulladékok hasznosításának terén

– A munkafeltételek, a higiéniai, és a közegés-zségügyi körülmények javítására irányuló be-ruházások létesítése,

– A halfeldolgozó ágazatban dolgozók szakmaiés gyakorlati ismereteinek fejlesztése szakmaitovábbképzések és információcserét elôsegítôtevékenységek formájában („élethosszig tartótanulás”).

Társfinanszírozás mértéke a II. prioritási tengelyszerinti beruházásoknál

Konvergencia célkitûzés alá tartozó területe-ken az elszámolható költségek 60%-a támogatha-tó (amelynek 75%-át az EHA, 25%-át a nemzetiköltségvetés biztosítja), a nem konvergenciacélkitûzés alá tartozó területek esetén az elszá-molható költségek 40%-a támogatható (amelynek50%-át az EHA, 50%-át a nemzeti költségvetésbiztosítja).

III. PRIORITÁSI TENGELY

Kollektív intézkedések


– A halászati és akvakultúra termékek minôsé-gének, élelmiszer-biztonságának és nyomon -kö vet hetôségének biztosítása, nyomon követ -hetô ségi rendszer kialakítása és tesztelése

– Halászati Kooperációs Tudás- és TechnológiaTranszfer hálózat kialakítása

– A szakmai készségek korszerûsítése, új képzé-si módszerek és eszközök kifejlesztése

– A közös programokon alapuló partnerség ösz-tönzése a kutatói szféra és a halászati ágazatszereplôi között: a halászati ágazathoz kapcso-lódó témakörökben a kutatóintézetek által in-dított kutatási programokban való aktív rész-vétel (például erôforrásgazdálkodás, akva kul -túra technológiák és módszerek alkalmazása, a

143

termékek minôségének ellenôrzése, energiata-karékos gazdálkodási módszerek stb. terén)

– Termelôi szervezetek létrehozása és átszerve-zése a Tanács 104/2000/EK rendeletének ér-telmében

– Elektronikus aukciós rendszer létrehozása– Megvalósíthatósági tanulmányok készítése a har-

madik országok halászati ágazatai felé történôpartnerség kiépítésének elôsegítése érdekében.

A vízben élô növény- és állatvilág védelmétés fejlesztését célzó intézkedések


– Olyan statikus vagy mozgó létesítmények építé-se vagy telepítése, amelyek a vízben élô állat- ésnövényvilág védelmét és fejlesztését szolgálják

– A természetes vízterek rehabilitációja, különöstekintettel az ívóhelyek és halbölcsôk állapotá-ra, valamint a vándorló halfajok migrációs út-vonalainak biztosítására.

Új piacok kialakítása és promóciós kampányok szervezése


– A minôségpolitika bevezetése a halászati ésakvakultúra ágazatban

– A környezetkímélô módszerek alkalmazásávaltenyésztett halból készült termékekrôl minôségitanúsítványok kiállítása, beleértve a termékcím-kézést és a termékek védjeggyel való ellátását

– Promóciós kampányok szervezése a halfo-gyasztás növelése érdekében, hagyományos ésorganikus halászati és akvakultúra termékekfogyasztását ösztönzô akciók szervezése

– Halászati termékek kiállításainak szervezése,valamint azokon való részvétel.

– A halászati termékekkel kapcsolatos piaci fel-méréseken és elemzéseken alapuló marketingakciókhoz való csatlakozás EU szinten, vala-mint az Európai Unión kívüli országokban.

Kísérleti projektek


– Innovatív technológiák tesztelése– Halgazdálkodási tervek tesztelése, valamint –

amennyiben szükséges – tilalmi zónák létre-hozása annak érdekében, hogy levonhatóak le-gyenek a biológiai és gazdasági következmé-nyek

– Alternatív halgazdálkodási technológiák tesz-telése különös tekintettel a negatív környezetihatásokat csökkentô módszerekre.

Társfinanszírozás mértéke a III. prioritási tengelyszerinti tevékenységeknél

Az elszámolható költségek 100%-a támogatha-tó (amelynek 75%-át az EHA, 25%-át a nemzetiköltségvetés biztosítja a konvergencia célkitûzésalá tartozó területeken, míg 50%-át az EHA, 50%-áta nemzeti költségvetés biztosítja a nem konver-gencia célkitûzés alá tartozó területek esetén), azzal a feltétellel, hogy a növény- és állatvilág védelmével kapcsolatos intézkedések valamint akísérleti projektek csak konvergencia célkitû -zések alá tertozó területeken valósulhatnak meg.

*A részletes támogatási rendeletek elôkészítését és

egyeztetését a Földmûvelésügyi és VidékfejlesztésiMinisztérium megkezdte. Várhatóan e jogszabály-ok szerint 2009. elsô hónapjaitól kezdôdôen lehe-tôség nyílik támogatási kérelmek benyújtására,leghamarabb a II. tengely szerinti beruházásokmegvalósítása érdekében.

144

HHHHaaaalllláááásssszzzzrrrruuuuhhhháááákkkk,,,, hhhhaaaalllláááásssszzzzccccssssiiiizzzzmmmmáááákkkktermészetes gumiból, méretre szabva!

Megrendelhetôk még:halszállító tartályok tömítôgumijai, méret szerint.

A termékek könnyen javíthatóak TIP-TOP és PANG javítóanyagokkal.Megrendelésnél a lábméretet,

a testmagasságot és a használó súlyát kell megadni.

A ruhákra egy év garanciát adok.

ARATÓ ISTVÁNgumijavító, mûszaki gumiárukészítô mester

Szentlôrinc, Munkácsy M. u. 22.T/fax: (73) 571-026 • Tel.: (73) 571-025

HALÁSZATI FELSZERELÉSEK

FORGALMAZÁSA,

ÖSSZEÁLLÍTÁSA

ÉS KÉSZÍTÉSE

www.halaszhalo.hu

Tel./fax: 06-96 324-65006-20 315-4312

145

A természet védelmérôl szóló 1996. évi LIII. tör-vény 44. § (4) bekezdésében, 85. § b) pontjábankapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmiés vízügyi miniszter feladat- és hatáskörérôl szó-ló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § b) pont-jában meghatározott feladatkörömben eljárva akövetkezôket rendelem el:

1. §

(1) A védett és a vadon élô állat- és növényfa-jok számára kereskedelmük szabályozása általbiztosított védelemrôl szóló 338/97/EK tanácsirendelet végrehajtására vonatkozó részletes sza-bályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i865/2006/EK bizottsági rendelet szerint fogságbanszületett, illetve szaporított sima tok (Acipensernudiventris), sôregtok (Acipenser stellatus), vá-gótok (Acipenser gueldenstaedti) és viza (Husohuso) (a továbbiakban együtt: tok) hasznosítása –a visszatelepítés és a betelepítés kivételével – avédett állatfajok hasznosításáról szóló jogszabály-ban meghatározott közérdek hiányában is enge-délyezhetô, ha az a védett állatfajok hasznosításá-ról szóló jogszabályban meghatározott természet-védelmi érdeket nem sért.

(2) A hasznosítási engedély iránti kérelemhezmellékelni kell:

a) a tevékenység részletes leírását,b) a példányok eredetét, jogszerû megszerzé-

sét igazoló dokumentumom(ok) másolatát,c) a tatás, szaporítás módját, ésd) az évente várhatóan szaporított, illetve for-

galomba hozott mennyiséget.

(3) A hasznosítás során – az engedéllyel vég-zett visszatelepítés, illetve betelepítés kivételével– a tokok természetes vizekbe nem kerülhetnek.

(4) az (1) bekezdéssel összhangban hasznosí-tott példányokból származó hús, illetve a belôlükkészített, emberi fogyasztásra szánt hústermékhasznosításához a természetvédelmi hatóság en-gedélye nem szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti mentesség kizáró-lag azon kereskedelmi forgalom céljára csoma-golt termékekre alkalmazható, amelyek csoma-golásán egyértelmûen és jól láthatóan feltüntettéka mesterséges szaporítás tényét, valamint azt,hogy a termékek mely faj származékai.

2. §

(1) A tok jogszerûen megszerzett kaviárjánakhasznosítása engedélyezhetô, ha az a védett állat-fajok hasznosításáról szóló jogszabályban megha-tározott természetvédelmi érdeket nem sért.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kavi-ár mennyisége személyenként nem éri el 125grammot, hasznosításához a természetvédelmihatóság engedélye nem szükséges.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései kizáró-lag a vadon élô állat- és növényfajok számára ke-reskedelmük szabályozása által biztosított véde-lemrôl szóló jogszabály által meghatározott mó-don csomagolt és jelölt kaviárra vonatkoznak.

3. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követô 8. naponlép hatályba.

(2) Ez a rendelet a természetes élôhelyek, va-lamint a vadon élô állatok és növények védelmé-rôl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsiirányelv 14. cikkének, valamint V. mellékletébenaz „Acipenseridae”-re vonatkozó rendelkezésnekvaló megfelelést szolgálja.

Szabó Imre s.k.környezetvédelmi vízügyi miniszter

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter24/2008. (X.8.) KvVM rendeletea védett tokfajok hasznosításáról

146

A minôségi pontytenyésztési programban valórészvétel alapján 2008-ban elnyert támogatások

Cégnév Székhely Támogatás (Ft)

Agropoint Kft. Debrecen 2 319 905

Alba-Agrár Zrt. Székesfehérvár 1 633 213

Aranyponty Halászati ZRt. Százhalombatta 2 319 905

Balatoni Halászati ZRt. Siófok 2 319 905

Béke Agrárszövetkezet Hajdúböszörmény 1 250 893

Békés Ferenc Tamási 355 595

Ifj. Békés Ferenc Tamási 641 222

Bocskai Halászati Kft. Hajdúszoboszló 2 319 905

Dél-borsodi Agrár Kft. Gelej 1 867 245

Eurofish Kft. Szakmár 1 746 425

Fish-Coop Kft. Gyomaendrôd 2 319 905

HAKI Szarvas 74 237

Halász Kft. Bikal 2 319 905

Haltermelôk Országos Szövetsége és Terméktanácsa Budapest 938 634

Hetényhal Kft. Dombóvár 896 411

Hortobágyi Halgazdaság ZRt. Hortobágy 2 319 905

Jászkiséri Halas Kft. Heves 1 452 261

Kicel Kft. Csanytelek 710 819

Körösi Halász Szövetkezet Gyomaendrôd 1 696 315

Lengyel Ferencné Dunavecse 178 169

MOHOSZ Budapest 589 256

Nagybaracskai Hal Kft. Nagybaracska 2 319 905

Ráckevei Dunaági Horgász Szöv. Ráckeve 810 575

Sellô Hal Kft. Kunszentmárton 1 336 265

Sipos Oszkár Gyöngyöstarján 394 384

Sil-Tok Kft. Szeged 2 319 905

Szabolcsi Halászati Kft. Nyíregyháza 1 364 104

Szabó Józsefné Kiskunlacháza 715 691

Szegedfish Kft. Szeged 2 319 905

Szomor Dezsô Apaj 2 319 905

Tamás és Csóti BT. Szakmár 490 892

Tamási Hal Haltenyésztô és Kereskedelmi kft. Tamási-Fornád 257 046

Tatai Mg-i Rt. Tata 2 319 905

Tiszasülyi Hal Kft. Tiszasüly 2 319 905

Tógazda Halászati Z .Rt. Százhalombatta 2 319 905

V-95 Kft. Budapest 2 319 905

Szabó és Társa Szolgáltató Bt. Túrkeve 1 057 877

Szabó Ábel Tatabánya 382 135

Czikkhalas Halastavai Kft. Varsád 202 481

Agroakva Kft. Gyomaendrôd 686 692

Nemes György Budapest 245 910

Szabó Wieslawa Józefa Tata 694 301

id. Szabó József Kiskunlacháza 264 005

Szabó József Kiskunlacháza 721 027

Mohácsi Halászati Kft. Mohács 917 012

147

Megjelent a földmûvelésügyi és vidékfej-lesztési miniszter 127/2008. (XI. 29.) FVMrendelete a tenyésztett víziállatokra és az

azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekrôl és a víziállatok-ban elôforduló egyes betegségek megelôzésérôlés az azok elleni védekezésrôl. A nagy terjedelmûrendelet teljes szövegének közlésére a Halászatkeretei között nem vállalkozhatunk, azonban alap hasábjain is fel kívánjuk hívni a figyelmet ahaltermelés, halfeldolgozás, halforgalmazás és abérhorgásztatás meghatározó jelentôségû hatósá-gi szabályozására. A teljes szöveg megtalálható aMagyar Közlöny 2008. évi 140. számában, aFöldmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítô 2008.évi 17. számában (megjelent 2008. október 27-én)és az internetes jogtárakban.

Az 1. § szerint a rendeleta) a tenyésztett víziállatok és az azokból szár-

mazó termékek forgalomba hozatalára, behoza-talára és tranzitjára alkalmazandó állat-egészség-ügyi követelményeket,

b) a tenyésztett víziállatok betegségei tekinte-tében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a víziál-lat-tenyésztô vállalkozások üzemeltetôi és az ága-zathoz kapcsolódó más személyek tudatosságá-nak és felkészültségének növelését célzó megelô-zô minimumintézkedéseket, és

c) a víziállatok egyes betegségeinek gyanújavagy kitörése esetén alkalmazandó védelmi mini-mumintézkedéseket állapítja meg.

A 2. § szerint a rendelet hatálya kiterjed a for-galmazási céllal víziállatot tartó és tenyésztô, il-letve annak termékeit elôállító természetes és jo-gi személyre, valamint jogi személyiség nélküliszervezetre.

Nem kell a rendelet elôírásait alkalmazni:a) a nem kereskedelmi célú akváriumokban

tartott vízi díszállatokra,b) a saját fogyasztás céljából lehalászott vagy

kifogott vadon élô víziállatokra, ésc)a halliszt, haltakarmány, halolaj és hasonló

termékek elôállítása céljából kifogott víziállatokra.A 4. § az engedélyezés és a hatósági nyilván-

tartásba vétel új szabályait állapítja meg az aláb-biak szerint:

(1) A víziállat-tenyésztô vállalkozás gazdasá-ga – a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel –

a) halfajok esetében a tartási helyek, a tenyé-szetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok or-szágos nyilvántartási rendszerérôl szóló 119/2007.(X. 18.) FVM rendelet szerinti engedéllyel,

b) egyéb víziállat esetében a MezôgazdaságiSzakigazgatási Hivatalnak a gazdaság helye sze-rinti illetékes területi szerve (a továbbiakban:MgSzH területi szerve) által az 5 §-sal összhang-ban kiadott engedéllyel mûködhet…

Az MgSzH területi szerve nyilvántartásba veszi:a) az olyan víziállat-tenyésztô vállalkozásoktól

eltérô létesítményeket, ahol forgalomba hozataliszándék nélkül tartanak víziállatokat,

b) a bérhorgászati területeket…Az 5. § szerint (1) Víziállat-tenyésztô vállalkozás és engedé-

lyezett feldolgozó létesítmény csak akkor mûköd -tethetô, ha

a) teljesíti a 8., 9. és 10. § vonatkozó követel-ményeit, és

b) rendelkezik olyan rendszerrel, amely azüzemeltetô számára lehetôvé teszi az engedélytkiadó hatóság felé annak bizonyítását, hogy a vo-natkozó követelmények teljesülnek.

A hivatkozott 8. § felsorolja a nyilvántartásikötelezettségeket, a 9. § a helyes higiéniai gya-korlatra utal, a 10. § pedig az állat-egészségügyifelügyeleti rendszert tárgyalja. Az utóbbi szerint,többek közt:

(1) Valamennyi gazdaságban a tenyésztés típu-sának megfelelô, kockázatalapú állat-egészség-ügyi felügyeleti rendszert kell alkalmazni, képesí-tett víziállat-egészségügyi szolgáltató (magán -állatorvos, halászati mérnök vagy szakmérnök),ennek hiányában az MgSzH területi szervénekigénybevételével.

Változott a részletes állat-egészségügyi köve-telmények szempontjából meghatározó jelentô-ségû, bejelentési kötelezettség alá esô halbeteg-ségek jegyzéke. E vonatkozásban a rendelet3. melléklete a következô bántalmakat sorolja fel:

Egzotikus betegségek: árványos vérképzôszervi elhalás (EHN)járványos fekélybetegség

Nem egzotikus betegségek:pisztrángok vírusos vérfertôzése (VHS)pisztrángfélék fertôzô vérképzôszervi elhalása (IHN)koi herpesz-vírus (KHV)lazacok fertôzô vérszegénysége (ISA).

A rendelet 2008. október 1-jén lépett hatályba,egyidejûleg az édesvízi halak fertôzô betegségei el-leni védekezésrôl és a fertôzô betegségektôl men-tes halgazdaságok létrehozásáról szóló 68/2002.(VIII. 15.) FVM rendelet hatályát veszítette.

Megjelent az új halegészségügyi rendelet

Apontyszaporítás forradalmian új módsze-rét kidolgozó szakember volt Dubics Ta-más. Halálának 120. évfordulója alkal-

mából reá emlékezünk.Dubics Tamás! Herman Ottó írta így

Dubisch eredeti írású nevét, de külföldön írjákDubish, Dubits, Dubich változatban is. A ma-gyar szakirodalom a Dubics változatot fogad-ta el.

Dubics halszaporítási eljárását HermanOttó ismertette meg a magyar haltenyész-tôkkel. Herman olyan idôben tette ezt, ami-kor hazánk tógazdasági haltenyésztése ép-pen csak elindult a fejlôdés útján. Emberimércével mérve haltenyésztésünk olyanfor-ma korú csecsemô volt, amelyik már önálló-an hasra fordult, felemelte a fejét, és érdek-lôdve fedezte fel a környezetét.

Dubics eljárása hamar felnôtt, azaz széleskörben elterjedt, és hazánkban hat évtizeden áta halszaporítás fô módszere volt. A pontyokmesterséges keltetése az 1970-es évek elejétôl

teljesen kiszorította ezt az eljárást, „nyugdíjaz-tuk”, de azt a fajta gondolkodást, amelyetDubics ránk hagyott, szakmánkba örökre bele-ivódott.

Dubics életútja

Dubics Tamás magyar szülôk gyermeke volt,akik a jobb megélhetés reményében költöztekát Alsó-Ausztriába, Breinfurt városkába. Dubics1813-ban itt született. Fiatalemberként molnárvolt egy vízimalomban. Vonzotta a vizek élete,és már ekkor felfigyelt a természet sokféle je-lenségére. Jövedelmének kiegészítésére példá-ul orvosi pióca tenyésztésével foglalkozott.

Dubics élete 1840-ben alaposan megválto-zott: apai jussként egy kis Bécs melletti halasta-vat örökölt. Ettôl kezdve ez a halastó kötötte leaz érdeklôdését, s itt fogantak meg benne azokaz elsô gondolatok, amelyekkel késôbb a mo-dern haltenyésztés ívatási és ivadéknevelésimódszerét megalkotta.

148

Dubics Tamásra emlékezünk

A galíciai ponty (Lukács felv. 1970)

149

1860-ban Bécsben megnyílt az állatkert.Ennek igazgatója, a kor híres zoológusa, Jägerprofesszor, az akvárium irányítására DubicsTamást kérte fel. Ô örömmel dolgozott itt, né-hány újdonságot is bevezetett, például élô táp-lálékot szaporított a halak etetésére. Néhányhalfaj szaporításával is kísérletezett. E térenkülönösen nagy sikereket ért el a menyhalak-kal. 1863-ban egy ausztriai mezôgazdasági ki-állításon menyhal-tenyésztési eredményéértezüst, majd a bécsi mezôgazdasági kiállításonaranyérmet nyert. Az akváriumi munkája mel-lett 1861–1864 között egy földbirtokos megbí-zásából pisztrángtenyésztô gazdaságot léte -sített.

A szakma csúcsán, szegényen

Dubics életében az 1869-es év nagy változásthozott: lengyel Sziléziában Wattman báró meg-bízásából pisztrángszaporító gazdaságot épített(késôbb még számosat). Egyben a környék hal-gazdaságainak is szakfelügyelôje lett. DubicsSzkocsov-ban telepedett le, és itt, a ma is létezôegyik legnagyobb lengyel tógazdaságban végez-te el azokat a halszaporítási kísérleteit, melyek-kel a Duna halainak szaporodását utánozta; adunai árterületeket sekély, füves, kisterületû,áradó vizû tavakkal helyettesítette. Golysz-bandunai pontyokat szaporított a kezdetekben, majdezeket a szkocsovi pontyokkal is keresztezte.Elégedetlen volt a pontyok lassú növekedésével,a megnyúlt testformával. Ennek kiküszöbölésé-re tenyész halak kiválogatásába kezdett. Dubicspontytenyésztôi munkájának végeredménye agalíciai nemes ponty. (Lásd a fotót.)

Dubics elmés halszaporítási módszerévelsok embert gazdaggá tett, de ô maga mind-végig szegény maradt, mert a pénzét mindigvalamilyen kísérletre költötte (pl. tôkehal- ésangolnaneve lésre).

1888-ban Dubics felhagyott a kísérletei -vel. Nagy betegen visszaköltözött Ausztriába,

Simme ringbe. 75 éves korában, teljesen magá-ra maradva 1888. december 2-án elhunyt.

* * *

Dubics Tamás neve mindmáig fennmaradt ahalászok nyelvében, mert az ívató tavakat ma isDubics-tónak nevezzük.

Dubics Tamás emlékét a magyaron kívül anémet és lengyel nyelvterületen egyaránt tisz-telettel ôrzik. Módszerét ismerik cseh- és szlo-vákföldön. A Lengyel Tudományos AkadémiaGolysz-i tógazdaságában áll Dubics Tamásemlékmûve.

Hazánkban a haltenyésztôk rangos kitünte-tése a PRO PISCICULTURA HUNGARIAE-díj,melyen Dubics Tamás portréja ôrzi a nagy újí-tó emlékét (lásd a mellékelt ábrát). A százha-lombattai TEHAG központi épületében nagy-méretû relief-et állítottak Dubics Tamás mun-kásságának tiszteletére. Dubics nevét horgász-egyesület is viseli.

Dubics Tamás emléke mindörökre velünkmarad!

Tasnádi Róbert

Dubics Tamás (1813–1888)

150

VASKOS CSABAK (LEUCISCUS SOUFFIAAGASSIZI) TISZABECSNÉL

Avaskos csabak Heckelnek a Drávát közeleb-bi lelôhely nélkül említô, valamintKrieschnek a Vágra vonatkozó, meglehetô-

sen bizonytalan adata alapján került be a magyarhalfaunába. Késôbb Vásárhelyi István Kárpátaljavizeibôl gyûjtötte, Gyurkó István pedig a Felsô-Tisza romániai mellékfolyóiból írta le. HarkaÁkos és Sallai Zoltán Magyarország halfaunájacímû könyve szerint hazánk jelenlegi területérôleddig csupán egyetlen elôfordulási adata ismert.A bizonyító példányt Sallai Zoltán 2004-ben fogtaTiszacsécsénél a Felsô-Tiszából.

A 2007. október 16-án Tiszabecsnél (742,8–743fkm) folytatott halfaunisztikai vizsgálatunk meg-erôsítô adatot szolgáltatott a 3 évvel korábbi ész-lelés mellé. IUP-12-es típusú elektromos halász-gépünkkel – más reofil fajok egyedei mellett –2 fiatal, egynyaras vaskos csabakot is sikerült ki-emelnünk az átlátszó, sekély vízbôl. Elôkerülésükazt mutatja, valóban indokolt a faj hazai védettsé-ge, hiszen lesodródó példányai alkalmanként eljutnak hozzánk.

Györe Károly

LEÁNYKONCÉR (RUTILUS PIGUSVIRGO) A BODROGBAN

Atörténelmi Bodrogköz állapotfelmérésecímû projekt keretében 2007. november 1-én halfau nisz tikai célú adatgyûjtést végez-

tünk a Bodrog folyó hazai szakaszán. Hajónkat

Felsôbereckinél, a bal parti strandnál tettük vízre.A vízre szállást követôen megkezdtük a halászatotés a vízfenéken, az elektromos halászgép anódjá-nak hálójába egy ritkán megfigyelt halfaj akadt.A 9 cm körüli halat az alsó állású szája, fehéresszemgyûrûje, tiszta, sárgás színû páros és fark-alatti úszói, valamint a hátúszójában megszámolt11 osztott sugár alapján leánykoncérnak határoz-tam. A halat a meghatározást és fotózást követôenszabadon engedtük. Szlovákiai munkatársaktólszerzett információk alapján tudjuk, hogy a szlo-vákiai szakaszon többször elôkerült már egy-egypéldány. A fajt Harka Ákos és Sallai ZoltánMagyarország halfaunája címû könyve ugyan ahazai Bodrogból is jelzi, de csak egy, a MagyarHorgász rekordlistáján szereplô, 1,9 kilogrammosbodorkaként közölt fotó revíziója alapján. A köz-vetlen bizonyíték csak most került elô. A halá-szatban Lontay László és ifj. Orcsik Tibor isközremûködött, akiknek ezúton is hálás köszöne-tet mondok.

Sallai Zoltán

SELYMES DURBINCS(GYMNOCEPHALUS SCHRAETSER)ÉS AMURGÉB (PERCCOTTUS GLENII)A HORTOBÁGY-BERETTYÓBÓL

AKörös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságmegbízásából 2008. június 6-án a Hor to -bágy-Berettyón végeztünk halfaunisz tikai

célú monitorozást. A Villogó-csatorna torkolatátólindultunk, a halászatot csónakból végeztük. A Vil-logó-csatorna torkolata alatt kb. 2 km-rel, azEcsegfalva közigazgatási határában lévô bal parti

A Magyar Haltani Társaság hírei

A Bodrogból fogott fiatal leánykoncér (Sallai Zoltán felvétele)

A Bodrog Felsôbereckinél (Harka Ákos felvétele)

151

sziget felett 150 méterrel, a vízfenéken egy adultselymes durbincsot (Gymnocephalus schraetser)sikerült fognunk. A halat a fotózást követôen sza-badon engedtük. A halászat során egész nap szin-te végig esett az esô, így ezúton is szeretnék kö-szönetet mondani ifj. Orcsik Tibornak, aki velemegyütt végig kitartott a mostoha idôjárás ellenére.Említést érdemel még, hogy két mintaszakaszonis sikerült amurgébet (Perccottus glenii) fognunk,amit korábban még nem észleltünk, valamint3 mintaszakaszon fogtunk 1–1 domolykót(Leuciscus cephalus), ami korábban csak horgá-szok zsákmányából volt ismert, továbbá a Nagy-kunsági-fôcsatorna torkolatánál több adult folya-mi géb (Neogobius fluviatilis) is elôkerült.

Sallai ZoltánSelymes durbincs a Hortobágy-Beretyóból

(Sallai Zoltán felvétele)

1888-ban adták ki HERMAN OTTÓ egyik mûvét,A halgazdaság rövid foglalatja címmel. Erre akönyvre emlékezünk megjelentetésének 120. év-fordulóján.

Tisztelt Olvasóm! A múltban többször hallottamezzel a könyvvel kapcsolatban,hogy HERMAN nagy mûvének,A magyar halászat könyvének „kis-testvére”, „jó hatású melléktermé-ke”, „ami a fômûbôl kimaradt”,„kutatási reszli”, „Her man nak nemvolt szíve kidobni” jelzôket. Vajonigazak e ezek a minôsítések?

Az írás kötelez, ezért e sorokpapírra vetése elôtt újra elolvas-tam a könyvet. Elöljáróban is aztmondhatom: csodálatos, szakmaitelitalálat! Ha nem tudnám, hogyki írta, egybôl rávágnám, hogy ki-magasló szaktudású haltenyésztôlehetett a szerzô. Olyan ember,aki zsigerbôl érezte a feladatot,akinek számos tógazdasági sikereés kudarca volt a múltjában.

Az emlékezés elsô eredménye legyen az, hogyszakmailag rehabilitáljuk a könyvet. Elismerjük,hogy a halgazdasági irodalmunk soraiban, a ma-ga korában csúcsmû ez a könyv!

Korjelzô

HERMAN írásában összefoglalta a múlt állapotát,kezdve onnan, amikor a hal még olyan bôven ter-mett a vizeinkben, hogy ezer éven át köztáplálék

lehetett. Majd eljutott a halhiányos idôszakig, aXIX. század közepén kialakult áldatlan helyzetig.Ekkor már a Magyar Tudományos Akadémia pá-lyázatban kért választ „halügyben”, olyat, amely-ben „a hazánk viszonyaihoz alkalmazott javasla-

tok” szerepelnek. A könyvben megtaláljuk HER -

MAN kritikáját, mely szerint az ak-kori pályamûvek szakszerûen fel-tárták ugyan a halhiány okait, denem hoztak olyan javaslatokat,amelyekkel a kilábalás módjait ismegadták volna. (A szakmai múlt-ban járatosabb Olvasóink KENESSEYALBERT, KRIESCH JÁNOS és TASSNERDÉNES pályázati anyagaira gondol-janak.)

HERMAN mûve azért korjelzô,mert ô túllépett az elôdök munkás-ságán, és valódi halgazdaságbangondolkozva állította össze az anya-gát.Ekkorra Európa egyes területe-in már bebizonyosodott, hogy az ôsifoglalkozásként ûzött halászat csak

távolról vethetô össze a mesterséges alapokon, újszakmai pilléreken álló tógazdasági üzemmel.

Ha valaki tudhatta, akkor a szerzô jól tudta ezt,hiszen A magyar halászat könyvében az elmúlt év-ezredeket írta le. HERMAN tehát „képben volt”. Ígyfordulhatott elô, hogy teljes körû szakmai ismere-teket adott a tógazdaság gyakorlatáról (közel azzala részletezettséggel, ahogy ezt ma is tennénk). Azo-kat a módszereket írta le, amelyekkel Európa szá-zadvégi haltenyésztôi már sikert arattak.

120 éve jelent meg Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja

A korábbihoz képest modernizálódó magyarhaltenyésztés a derengô fény „megvilágításá-nak” állapotában volt. Hazánk elsô halászati fe-lügyelôje, LANDGRAF JÁNOS és kis létszámú csapa-ta „kukorékolásával” már elhozta a szakmai haj-nalpírt. Így HERMAN-nak volt kihez és volt hovacsatlakoznia.

A polihisztor és politikus HERMAN tudta, hogycsak a piaci kereslet felôl lehet tettre buzdítani, sezért kesergett így: fôvárosunk Duna parti halpi-acát a cseh ponty és az oroszországi süllô uralta.Felsô-Magyarország piacain a sziléziai tógazda-ságok halait értékesítették.* A Duna és a Tisza ha-lászai annyi halat sem fognak, amennyi egy rossznapszám bérével vetekedne.

*(Wikipédia: Szilézia legnagyobb része ma Lengyelországhatárain belül fekszik, kis része Csehországban és Német -országban van. Szilézia az Odera felsô és középsô folyása men-tén fekszik a Szudéták hegyvidékén. Sziléziát hagyományosana Kwisa és Bobr folyó határolja.)

HERMAN pontosan látta, hogy a folyószabályozá-sokkal elvesztett füves területek, a halbölcsôk ajövôben már sohasem nevelik a halaikat olyan si-kerrel, mint ezer éven át tették, ezért a sok vízál-lásos területre pontyos tógazdaságok építését ja-vasolta. Példának Gácsország tógazdaságainakgazdag halhozamát vette alapul.**

**(Wikipédia: Gácsország azaz Galícia történelmi régióvolt, területileg jelenleg Lengyel ország és Ukrajna között osz-lik meg. 1772 és 1918 között Galícia volt Ausztria legnagyobb,legnépesebb és legészakibb tartománya, Lemberg fôvárossal.Ez az állapot egészen az Osztrák–Magyar Monarchia felbom-lásáig, az I. világháború végéig tartott.)

HERMAN nagy érdeme: úgy írt korjelzô könyvet,hogy a javaslataiba beleírta a jövôt is!

A tartalomból

A könyv 9 fôfejezetre oszlik. Valamennyinekönálló mondanivalója, szakmailag jól elkülönít-hetô tartalma van. Ezt a tartalmai felosztást a ké-sôbbiekben több szakkönyvünk is követte.

Emlékezô soraimban három témát ragadok ki,ezekhez fûzök megjegyzéseket.

1. DUBICS TAMÁS (1813–1888) kistavas szaporítá-si módszerének javaslata. A magyar származású,hajlott korú haltenyésztôt – eredeti nevén THOMASDUBISCH-t – HERMAN Sziléziában meglátogatta, ésmegtanulta a pontyszaporítás e sajátos módszerét.Könyvében olyan részletesen leírta a folyamat kö-rülményeit, mintha ô maga is részese lett volna.Bizonyság rá, hogy a gyakorlatban azonnal alkal-mazni lehetett. (Szerzô alkalmazott egy régi né-met darabszám-mértéket. Ez volt a Shock, 1 S =60 db.)

A DUBICS-módszer hat évtizeden át Magyar -országon a pontyszaporítás fô módszere lett.Mindaddig helye volt a gazdaságokban (fôként adunántúli területeken), ameddig egy korszerûbb

eljárás, a mesterséges pontyszaporítás ki nemszorította a gyakorlatból.

2. HERMAN ajánlotta a tôponty síkvidéki tógaz-daságokban való szaporítását, és a három évesüzemforma bevezetését. Ami ezzel a témával ösz-szefügg, mind-mind megtalálható a könyvben (atavak szárazon tartása, 3 éves üzemformában azivadéknevelés, a „nyújtás” és „hizlalás” szétvá-lasztása. Ôszi lehalászás, halszállítás a telelôkbe,teleltetés stb.)

Hazánkban a nagybirtokok halastavaiban márnagyon régen a tôpontyos-csukás népesítés folyt.A XIX. század végétôl a tôpontyot hamar felváltot-ták a kultúrfajták. A hároméves üzemforma mind-máig fennmaradt, s a tógazdaságok gyakorlatábankisebb-nagyobb eltérésekkel a HERMAN ajánlottamegoldások ma is a technológia részei.

3. A fogas süllô tenyésztése (HERMAN írta így: fo-gas süllô). A szerzô nagy teret szentelt ennek a té-mának. „Ráérzett”, hogy mekkora piaci lehetôsé-get teremthetnénk a süllô tógazdasági szaporítá-sával. Erre buzdította ôt HECKEL és KNER könyve„Die Süsswasserfische der öst. Monarchie” (Azosztrák monarchia édesvízi halai), valamint a bá-ró GOSTKOWSKY Gácsország ban lévô, tomicei halas-tavain elért kiváló süllônevelési eredmények.

HERMAN-t különösen dühítette a süllô és a fo-gas körüli tudatlanság. Errôl így írt: „A Balatonmelléken, kivált az úri rend, épp oly bámulatos,mint megokolatlan makacssággal vitatja, hogy afogas és a süllô két faj; tûri is a süllô irtását s az-tán panaszkodik, hogy a fogas fogy. A két alak kö-zött annyi a különbség, mint a tyúk és a csirke, aló és a csikó stb. között.”

HERMAN süllôsítési javaslata nem az általa aján-lottak szerint valósult meg hazánkban. A történeta következô:

A balatoni süllôk szaporodási idején PRUGLY PÁL(1903), a Balatoni Halászati Rt. vezetôje, a termé-szetes ívóhelyekre mesterséges fészkeket helyez-tetett ki (fûzgyökérbôl, borókaágakból készítettéka fészkeket). Ezzel indult a süllôk emberi beavat-kozással segített szaporítása. LANDGRAF JÁNOS ja-vaslatára 1904-tôl az ikrával megrakott fészkeketvédett környezetben, vesszôkosarakban keltettékki. Az eljárást késôbb PRUGLY– LANDGRAF-módszer-ként ismerte meg a szakmai közösség. A halgaz-daságok a kezdetekben ilyen fészektelepítésselalapozták meg a süllôtenyészetüket. (Úgy tudom,hogy hazánkban az elsô balatoni süllôfészkeketSimongátra, az ottani tavakba szállították 1910-ben. Ezzel indult a halgazdasági süllôtenyésztés.)

***Kedves Olvasó! Ezzel a rövid írással emlékez-

tünk egy nagy halászati szakkönyv 120 évvel ez-elôtt történt megjelenésére. HERMAN mûve ma ismegérdemli a csodálatunkat!

Tasnádi Róbert

152

153

„Milliárdok a halászoknak”, tá-jékoztat a Fejér Megyei Hírlap.Az Európai Bizottság jóváhagy-ta az operatív programot a ma-gyar halászat számára, a2007–2013-as közösségi költ-ségvetési idôszakra. A prog-ramra rendelkezésre bo -csátható teljes közkiadás46.840.816 euró. Ebbôl az Eu-rópai Halászati Alap (EFF) ke-retében nyújtott támogatás34 850 860 eurót tesz ki. A tel-jes kiadás 70 százalékát azakva kultúrás tenyésztési léte-sítmények modernizálására ésépítésére, a munkakörülményekjavítására és a munkahelyek meg-ôrzésére, illetve a halfeldolgozástermelékenységének és hatékony-ságának növelésére, a feldolgozóüzemek bôvítésére és modernizá-lására, a vízi környezet védelmérefogják költeni Magyar or szá gon.

*

„Halkészítményt fejleszte-nek és busát kutatnak a szege-di mérnökök”, olvasható a Na-pi Gazdaságban. A SzegediTudományegyetemen (SZTE)mérnöki karának innovációiközül kiemelkedôek: a funkci-onális élelmiszer fejlesztés, azenergia hatékonyság növelése,a környezetkímélô technológi-ák alkalmazása, innovatív,nemzetközi szinten is verseny-képes munkakörnyezet létre-hozása. Gyimesi Ernô, az Inno-vációs és Technológia Transz-fer Iroda vezetôje elmondásaalapján: Az SZTE mérnöki ka-rának jogelôdje, az Élelmiszer-ipari Fôiskola alapvetôen agyakorlatias és kutatás-fejlesz-tési feladatok révén szerzetthírnevet, amelyet ápolva ésfejlesztve tevékenykedik a kar.

A kutatások mintegy 70–75százaléka alkalmazott kutatásés fejlesztés marad, 25–30%pedig alapkutatás. A vállalko-zói szférával kialakított kap-csolat alapja – Gyimesi szerint– a sok ezer, karukon végzettmérnök, akik a magyar élelmi-szergazdaság különbözô ága-zataiban és vállalkozásainál te-vékenykednek. Már eddig is jónéhány élelmiszer található azáruházak polcain, a kereske-delmi hálózatban, mint afüstölthal készítmények, édes-ipari gyártmányok, tej- és sütô-ipari termékek, melyek kifej-lesztése a mérnöki karhoz köt-hetô. A kutatás támogatásokösszegének növelése mellett,sokkal hangsúlyosabban kellmegjelennie a belföldi kutatóihálózat együtt mûkö dé sének,az észszerû téma koordináció-nak, azaz a párhuzamos infra-strukturális beruházások ésfejlesztések létesítésének.

*

Kisalföld: „Árammal fogtáka vizsgálandó halakat”. Az eu-rópai irányelvek szerint vég-zett halászati monitoring sze-rint közepes minôségû aMarcal vize. Az elektromos ha-lászattal végzett mintavételkora vízügyi igazgatóság szakem-berei többek között csukát,compót, balint fogtak ki, majdvisszaengedték ôket a vízbe.

Az Észak-dunántúli Környezet-védelmi és Vízügyi Igazgatóságvezetôjének tájékoztatása sze-rint egy olyan program vettekezdetét, melyet rendszeresenkell elvégezni. Az irányelv arrakötelez minden országot, hogyvizei állapotfelmérését elvé-gezze. Ebben a halállománymeghatározó szerepet tölt be, sfolyamatosan, minden vízbôlbe kell tudni mutatni, hogy egyadott évben milyen az összeté-tel. A halállomány felmérésé-hez hatékony és kíméletes esz-köz az elektromos gép. Azigazgatóság munkatársa,Keserû Balázs halászati szak-mérnök bemutatva az elektro-mos halászó gépet, elmagya-rázta: A megfelelô eszköz, amegfelelô kézben a legkíméle-tesebb halászati módszerekegyike. Nem véletlen, hogy azunió is a mintavételekhez ezt amódszert választotta. A halá-szat és a vizsgálat után ugyan-is a halak visszahelyezhetôkéletterükbe, és pár perc utánfolytatják életüket. Feltehetôena rehabilitáció javítani fogja avíz minôségét, és alkalmasmódszertani tapasztalatokat ada vizek biológiai életének vizs-gálatához is.

*

A Békés Megyei Hírlap írja:„Szarvasi kutatók segítik a grú-ziai haltenyésztést. Grúziábantárgyalnak a Szarvasi Halásza-ti és Öntözési Kutatóintézet ve-zetôi. A kirobbant konfliktusmiatt nehéz a helyzet, de agazdasági élet nem állt meg.A grúz kormány elhatározta,újra fellendíti a szocialista érá-ban még virágzó, de azóta le-épült haltermelést. A nagy -

HazaiLAPSZEMLE

154

szabású nemzeti pontytenyész-tési program kidolgozásábanjelentôs szerepet szánnak aszarvasi HAKI szakemberei-nek. Egy FAO program kereté-ben néhány évvel ezelôtt to-vábbképzésen már jártak ná-lunk grúziai haltenyésztésiszak emberek, s régebbenponty ivadékot is szállítottunkebbe az országba, így nem va-gyunk egymásnak ismeretle-nek. Egy ottani nagy halterme-lô cég keresett meg bennünketelôször, így kaptunk lehetôsé-get arra, hogy részt vegyünk anemzeti programban, tájékoz-tatott dr. Váradi László, a HAKIfôigazgatója. Az együtt mûködésrészleteit a közeljövôben dol-gozzák ki. Vizsgálják egy ottanigénbank létrehozásának lehetô-ségét, a szakemberképzés mód-jait s azt, hogy a ponty mellettmilyen halfajok tenyésztése cél-szerû. Felmerült egy közös kuta-tó-fejlesztô ivadékellátó központlétrehozása is.

Az utóbbi idôben Laosz-szalis megélénkült a HAKI kapcso-lata. Ott ugyanis a Magyar Kor-mány két konzorciumi part-nerrel együttmûködve halta-karmány-gyártó üzemet létesít.Dr. Váradi László hangsúlyoz-ta: megtalálják a módját an-nak, hogy ha az üzem felépül,akkor az üzemeltetésbe is betudjanak kapcsolódni, példáulszakemberképzésbe, tenyész -anyag biztosításában. Egy ha-sonló üzemet indított útjára akutatóintézet egy magyar kor-mányprogram keretén belülVietnamban is, így a két szom-szédos ország még segíthetiegymást a tapasztalatok átadá-sában.

Ázsia meghatározó szerepetjátszik a világ haltermelésé-

ben, az ottani kutatási megbí-zások jelentôs bevételt hoznaka HAKI számára. Az Urálon túlsok múlik a jó emberi kapcso-latokon. Ha a korrekt szakmaiegyütt mûködésen túlmenôensikerül az emberi kapcsolato-kat is jó értelemben véve szo-rosabbra fûzni, akkor sok se-gítséget kapunk az ottani kol-légáktól a továbbképzéshez.Ezt egyformán tapasztalhattukKínában, Nepál ban, Vietnam -ban, Laoszban és a többi távol-keleti országban is – fogalma-zott dr. Váradi László, a Szar-vasi Halászati és Öntözési Ku-tató Intézet fôigazgatója.

*

„Ha jól termett a búza, ak-kor a haltermelés is jónakígérkezik” – Tolnai Népújság.Az idei halterméssel kapcsolat-ban konkrét adatok még nemállnak rendelkezésre, azt vi-szont tudni lehet, hogy az ideitenyészidôszakban a tavalyináljobban alakultak a körülmé-nyek. Dr. Horváth Lászlóné, azAttalai Hal Kft. ügyvezetôje el-mondta: megfelelô volt ahôösszeg. Csak néhány helyenlehetett hallani vízhiányról,esetleg elhullásról. Az új takar-mányárak is kedvezôbbek.Idézte a régi népi megfigyelést,amely szerint, ha jól termett abúza, jó lesz a haltermés is.Attalán valamennyi halkorosz-tályt és fajt tekintve is jó ter-mést várnak. Így a vásárlói igé-nyeknek is meg tudnak felelni,a horgászattól a díszhalak vá-sárlóin túl, a karácsonyi halatkeresôkig. Óvatosabban fogal-mazott Czikk László, aki egy-elôre nem kívánt jóslásokbabocsátkozni, de nem vitatta a

kedvezôbb év megítélését.A halárak nem láthatók elôre,errôl nem is tudnak nyilatkoznia termelôk, de legalább az inf-láció mértékéig remélnek ár-emelkedést.

*

„Elfogták a halastó kifosztó-it” – Vas Népe. Nyolc orvhalászkerült horogra Tokajnál. Többmint kétszáz kilogramm halatloptak el az olaszliszkai orvha-lászok. Lakossági bejelentésalapján érték tetten ôket.A rend ôrség lopás miatt indí-tott eljárást.

*

HVG: „Fenntartható halá-szat. Halvisszafogás.” A fenn-tartható halászatra és a tudatoshalfogyasztásra akarja felhívnia figyelmet a Greenpeacenemzetközi kampánya, amelylegutóbb Portugáliát vette cél-ba. A szárított tôkehal a portu-gálok legkedveltebb eledele,több mint ezer fajta elkészítésimódja ismert. Ôk a világ har-madik legnagyobb halfogyasz-tói Izland és Japán után, fejen-ként évente 60 kg-ot fogyaszta-nak, szemben a 16 kg/év világátlaggal. Az akció az atlanti-óceáni tôkehalat érinti elsôsor-ban, de kiterjed több más hal-ra és tengeri állatra is.A tengeri ökoszisztémában, atáplálékláncban túlhalászásmiatt keletkezett törést a ke-reskedelmi hálózatokon ke-resztül kívánják fékezni.Német ország ban és Hollandiá -ban már részeredmények lát-hatóak. Portu gá liá ban is ezt re-mélik.

Dr. Dobrai Lajos

155

Cikkünkben a Ha -lászat 1958. ok-tóber–decem beri

számait tekintjük át.VESZPRÉMI BÉLA „Kö-

zel egymillió látogató-ja volt a kiállítás halá-szati pavilonjának”címû írásában a kétéviszünet után újra meg-nyílt Országos Mezô-gazdasági Kiállítás ésVásár új halászati pa-vilonjának gazdag lát-nivalóiról számolt be.Ebben az évben a te-nyésztési nagydíjat aSzegedi Halgazdaság kapta,mert a három akváriumban ki-állított halaival dokumentálta ahipo fizálással történt pontysza-porítás és a hasvízkór leküzdé-sére alkalmazott chlorocidoskezelés eredményességét. Kü-lön dicséretet érdemelt a Velen-cei Törekvés HTSZ azzal, hogya pavilon melletti halászcsárdátelsô alkalommal üzemeltette.A fi nom halételek vonzották aközönséget… A látványos halá-szati pavilon képét levelezôla-pon is megjelentették (lásd amellékelt fotót).

NÉMET SÁNDOR szegedi fôag-ronómus „Kukorica vagy csil-lagfürt? – Ez itt a kérdés…” cik-ke a címével állított meg. Lé-nyegében akadémikus fejtege-tés maga az írás. Fôként az NDKhalászati kutatási tapasztalatai-nak cáfolata, akik a csillagfürtetetése mellett foglaltak állást.A csillagfürtbôl kevesebbet kell1 kg takarmányhozamra fel-használni, mint kukoricából! Ígyszólt az általános tapasztalat.NÉMETH ezt a különbséget anagytavi etetés során nem ész-lelte. Megítélése szerint azért,mert olyan idôszakban próbáltaki a kukorica és a csillagfürtértékesülését egybevetni, ami-kor a széntrágyázás szinte feles-legben termelte a természetes

táplálékot. Akkoriban annyiraritka volt a pontynépesítés, hogyigazán ki sem lehetett használnia plankton bôséget. Egy „mellé-kes” szempontot is megemlítetta szerzô: sem hazánkban, semaz NDK-ban nem termett annyicsillagfürt, hogy a haltakarmá-nyozásban súlyponti szerepe le-hessen. Javasolta: maradjunkmeg a jól bevált keményítôér-téknél!

WOYNAROVICH ELEK „Hogyantermelnek a vizek?” címû írásá-ra itt csak a figyelmet kívánomfelhívni. Aki a halastavi terme-léssel foglalkozik, annak ismer-nie kell az összefüggéseket, atápláléklánc népesítéstôl függôenergiaáramoltatását. (Sajnos,mostanában olykor-olykor a TV-ben hallok olyan „szakértôi” ki-nyilatkoztatásokat, amikor azelhangzottak után nagyokat só-hajtozok. Ennyire nem nehéz atéma!)

TÖLG ISTVÁN „100 éve szüle-tett Vutkits György…” címû írá-sában a jeles halbiológusra em-lékezô és emlékeztetô sorait ol-vashatjuk. (Ma már azt is írha-tom: 150 éve született…)VUTKITS a keszthelyi gimnázi-umban volt biológiatanár.HERMAN OTTÓ követôjeként1890-ben kezdte halbiológusi

életpályáját. A kezdetek-ben a Balaton halait írtale. A balatoni halfogások-ban megtalálta a tarkagébet és a felpillantó kül-lôt (HERMAN halfaji listá-jában nem szerepelnek).Elsôként VUTKITS adottróluk hírt és szakszerûleírást is. Fô mûve: „A Magyar BirodalomHalrajzi Vázlata”. Ebbenaz ország 250 halas -vizének halfaunáját dol-gozta fel. Állandó szerzô-je volt a Halászatnak.VUTKITS 1929-ben hunyt

el. Halála után a MTA Kazinczy-díjjal tüntette ki.

HETESI IMRE – a HTSZ TanácsTitkárságáról – cikke: „Mellék-üzemágak a HTSZ-ekben…”Ekkoriban 27 halászati szövet-kezet volt az országban. Szá-mukra a 27/1953. MT. számúrendelet segéd- és melléküze-mek létesítését engedélyezte.Figyelmet érdemel, hogy a 27szövetkezet közül 21 huszon-négy halászcsárdát üzemelte-tett. A szerzô kevesellte, hogy aszövetkezetek együtt csak 45 khívató és 209,5 kh ivadéknevelôtóterülettel gazdálkodtak. Felve-tette, hogy a gondokat megolda-ná, ha a szövetkezetek építené-nek egy központi ivadéknevelôgazdasági rendszert (késôbbDinnyésen megépítették a min-tagazdaságot). A cikk hosszab-ban foglalkozott a bajai „ÚjÉlet” HTSZ gombüzemével,mint követendô példával. (Ifjabbolvasóknak eligazításul: aHTSZ-ek komoly jövedelmetszereztek azzal, hogy a folyamikagyló héjából gombokat „szúr-tak” ki. A gyöngyházfényû gom-boknak nagy keresletük voltmég két évtizeddel ezelôtt is.A héjmaradványokat kagyló-lisztté ôrölték, s takarmányada-léknak használták, a kagylóhústsertésekkel etették meg.)

50 éve írtuk

A szépségdíjas halászati pavilon képe levelezôlapon(www.omekevkonyv58.hu)

156

SÍVÓ EMIL, a HalgazdaságiTröszt fôkönyvelôje, hosszabbcikkben számolt be az 1959. ja-nuár 1-jével bevezetendô új hal-árakról. A tervutasításos kor-szak jellemzôje volt, hogy a ha-lakat ún. elszámolóáron, „terv-áron” kellett nyilvántartani (ahalászatban felhasznált anya-goknak is volt elszámolóára).Minden ármozgást az elszá -molóárral „ütköztetve” tartot-tunk nyílván. A fogyasztói hal-áraknak ehhez semmi közüksem volt, mert a vásárlók úgy-szintén központilag szabályo-zott, hatósági árakon jutottak ahalakhoz. A korszak érdekessé-ge volt, hogy az agronómiánakezeket a halárakat használvakellett az üzemterveiket elkészí-teni úgy, hogy a tervszámaik tel-jesítése nyereséget is hozzon.(És még valamit: 1962-tôl, JOÓTIBOR tröszti fôkönyvelôségeidején megszûnt ez a követel-

mény, s a gazdaságok fôkönyve-lôi „osztottak és szoroztak” – azagronómusok meg elvesztettékköltségérzékenységüket…)

SÍVÓ EMIL cikke arról az elô-írásról is szól, hogy ezután azüzemtervben az év végi, tehátleltári halkészlet után apadótkell betervezni. Mégpedig:

a piaci halnál 4%-ot,a kétnyarasnál 10%-ot,az ivadéknál 15%-ot.A Hg. Tröszt arra az állás-

pontra helyezkedett, hogy a pia-ci halaknál a február végéig el-szállítandó tételeknél 2%, amárcius végéig eladottaknál 3%és az áprilisban kifuttatott kész-leteknél 4% súlyapadó számol-ható el. (Véleményem szerintezeket az apadószámokat ma isalkalmazni kellene, mégpedig anövényevôkre is. A ragadozókattélen takarmányhallal etetjük,apadójuk nincs, vagy ha mégisvan, rendszerint hallopás követ-

kezménye.) A cikk nem szól atóban történô teleltetésrôl. Egy-kor a piaci halaknál nem szá-moltunk apadót, a kétnyarasnál4%-ot és az ivadéknál 10%-otírtunk le, mondván: a tavi tele-lés kevésbé viseli meg a pontyo-kat. Összegezve: a jövedelmezô-ség, a forint eredmény mostannyira elsôrendû kérdés, hogyérdemes a múlt tapasztalataithosszabban is megbeszélni

CSÁKÁNY ISTVÁN, egykori évfo-lyamtársam, SZALAY MIHÁLYNAK, aHAKI alapítójának famulusa-ként szép, pontos cikket írt azalábbi címmel: „Különös új ha-lunk, az ezüstkárász.” Mint abetelepített halak egy részének,az ezüstkárász honosításának istöbb kára lett, mint haszna.Nincs jobb tanács: ne a fantázi-ánk csapongása alapján hoz-zunk be új halfajokat! Legyenerre példa az ezüstkárász…

Tasnádi Róbert

157

2008/660/EK A Bizottság határozata (2008. július31.) az Indonéziából importált, emberi fogyasz-tásra szánt halászati termékekre vonatkozó kü-lönleges feltételekrôl szóló 2006/236/EK határo-zat módosításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L215, 2008. augusz-tus 12. 6. oldal

A Tanács 805/2008/EK rendelete (2008. augusztus7.) a 437/2004/EK rendelettel a Norvégiából szár-mazó nagy szivárványos pisztráng behozatalárakivetett dömpingellenes vámok hatályon kívül he-lyezésérôlHivatalos Lap, 51. évfolyam, L217, 2008. augusz-tus 13. 1. oldal

A Bizottság 815/2008/EK rendelete (2008. augusz-tus 14.) a Zöld-foki-szigeteknek a Közösségbe irá-nyuló egyes halászati termékek exportjával kap-csolatos különleges helyzetére figyelemmel a„származó termék” általános preferenciális rend-szer alkalmazásában használt fogalmának meg-határozása tekintetében a 2454/93/EGK rendelet-tôl való eltérésrôlHivatalos Lap, 51. évfolyam, L220, 2008. augusz-tus 15. 11. oldal

2008/691/EK A Bizottság határozata (2008. au-gusztus 14.) a tartósított tonhal vonatkozásában aSeychelle-szigeteken fennálló különleges helyzet-re figyelemmel az 1528/2007/EK tanácsi rendeletII. mellékletében elôírt származási szabályoktólvaló ideiglenes eltérésrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L225, 2008. augusz-tus 23. 17. oldal

2008/693/EK A Bizottság határozata (2008. au-gusztus 13.) az Európai Halászati Alapot terhelôközösségi kötelezettségvállalási elôirányzatoknaka 2007. január 1-jétôl 2013. december 31-ig tartóidôszakra vonatkozó, tagállamok közötti indikatívfelosztásáról szóló C(2006) 4332 határozat módo-sításáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L229, 2008. augusz-tus 28. 5. oldal

2008/695/EK A Bizottság határozata (2008. au-gusztus 29.) a közös halászati politika keretében aföldközi-tengeri regionális tanácsadó testületmûködésének megkezdésérôl

Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L229, 2008. augusz-tus 28. 12. oldal

2008/738/EK A Bizottság határozata (2008. június4.) a halászati és akvakultúratermékek feldolgo-zása és forgalmazása érdekében Franciaországáltal végrehajtani tervezett állami támogatásiprogramról (Fonds d’Intervention Stratégique desIndustries Agro-Alimentaires) Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L249, 2008. szeptem-ber 18. 15. oldal

2008/751/EK A Bizottság határozata (2008. szept-ember 18.) az 1528/2007/EK tanácsi rendelet II.mellékletében elôírt származási szabályoktól akonzervált tonhal és tonhalfilé vonatkozásábanMadagaszkáron fennálló különleges helyzetre fi-gyelemmel való ideiglenes eltérésrôl Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L255, 2008. szeptem-ber 23. 31. oldal

2008/793/EK A Bizottság határozata (2008. októ-ber 1.) a közös halászati politika irányításáhozszükséges adatok gyûjtésével és kezelésével kap-csolatban egyes tagállamoknál 2008-ban felme-rült kiadások támogathatóságáról Hivatalos Lap, 51. évfolyam, L272, 2008. október14. 11. oldal

A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szept-ember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és sza-bályozatlan halászat megelôzésére, megakadá-lyozására és felszámolására irányuló közösségirendszer létrehozásáról, továbbá a 2847/93/EGK,az 1936/2001/EK és a 601/2004/EK rendelet mó-dosításáról és az 1093/94/EK és az 1447/1999/EKrendelet hatályon kívül helyezésérôlHivatalos Lap, 51. évfolyam, L286, 2008. október29. 1. oldal

A Tanács 1006/2008/EK rendelete (2008. szept-ember 29.) a közösségi halászhajók közösségi vi-zeken kívül folytatott halászati tevékenységeinekengedélyezésérôl és a harmadik országok hajói-nak közösségi vizekhez való hozzáférésérôl, vala-mint a 2847/93/EGK és az 1624/94/EK rendeletmódosításáról, továbbá a 3317/94/EK rendelet ha-tályon kívül helyezésérôlHivatalos Lap, 51. évfolyam, L286, 2008. október29. 33. oldal

EU ha lá sza ti jogszabályfigyelô

158

AKCIÓTERV AZ ANGOLNAVÉDELMÉRE. Hiába folynakmár több mint 100 éve intenzívkutatások annak érdekében,hogy többet tudjunk meg az an-golna biológiájáról, e halfaj mégmindig sok talányt tartogat a bi-ológusok számára. Az idô azon-ban fogy, mivel az európai an-golna állomány vészes ütembencsökken. Egyre kevesebb üveg-angolna vándorol be napjaink-ban a folyókba, de az igazánnagy visszaesés a szakértôk sze-rint 2015 után várható. Koráb-ban az üvegangolna jelentôs ré-szét közvetlenül emberi fo-gyasztásra használták, ésugyancsak jelentôs volt az amennyiség, amely áttelepítésrekerült földrészünk tengerektôltávol lévô tavaiba Az utóbbi év-tizedben alaposan megváltozotta helyzet. A francia és a spanyolínyencek gyakran fogyasztanaksurimibôl készült „mû-üvegan-golnát”, mivel az lényegesen ol-csóbb, mint a valódi. A jó minô-ségû, telepítésre alkalmas üveg-angolna kilónkénti ára megha-ladta a 200 dollárt, ezt a magasárat már nem tudják megfizetniazok a halgazdálkodást végzôszervezetek, amelyek korábbanrendszeresen telepítettek angol-nát a kontinentális vizekbe. Akövetkezményeket azonbancsak évek múlva fogjuk látni,

mivel nem tudjuk pontosan,mennyi az évenkénti természe-tes bevándorlás az édesvizekbe.A jelenlegi becslések szerint azüvegangolna fogásoknak csakmintegy 5%-a kerül felhaszná-lásra természetes vizek népesí-tésére. A megcsappant mennyi-ségû üvegangolna döntô rész-ben az intenzív halnevelô üze-mekbe kerül, akár Európában,akár Ázsiában. Miután csökkenta japán angolnafaj ivadékánakfogása, az ázsiai kereskedôk az1990-es évek közepétôl mindnagyobb és nagyobb mennyi-ségû európai üvegangolnát vá-sároltak fel. Volt olyan év, ami-kor ez elérte a kifogott európaiüvegangolna mennyiség 75%-át. Becslések szerint az ázsiaiintenzív üzemek évente 200–300tonna üvegangolnát igényelnek.(Átlagosan 1 tonna étkezési an-golna végtermék elôállításához3–4 kg európai, vagy 2,5 kg ja-pán üvegangolna szükséges.) AzEurópai Bizottság osztotta anemzetközi szakmai szerveze-tek álláspontját, amely szerintaz angolna állománya a biológi-ailag biztonságos határon kívül-re került, vagyis a faj veszélyez-tetetté vált. Ennek okait az an-golnahalászat fenntarthatóságá-nak hiányában, az angolna élô-helyeinek veszélyeztetettségé-ben, illetve az angolna vándor-

lásában jelölték meg. Mivel azangolna egyedfejlôdése sorángyakorlatilag Európában min-denütt elôfordulhat, nemzetkö-zileg koordinálni szükséges bár-mely védelmi intézkedést. AzEU tagországoknak egységes el-vek alapján kell szabályozásitervet készíteniük. (Magyar elô-terjesztés alapján az Európai Bi-zottság a Fekete-tenger vízgyûjtôterületét – mint a természetes elô-fordulás peremterületét - mente-sítette e kötelezettség alól, azzalaz indoklással, hogy e területrôlnem bizonyított, hogy az ivar-érett angolnák el tudnak jutni aSargasso-tengerben lévô ívó -helyre. Így Magyarországnaknem kell nemzeti tervet készítenieaz angolna horgász-halász fogá-sának korlátozására. – P.K.megj.) A javasolt intézkedések abizonyos régiókban vagy fejlô-dési stádiumok vonatkozásábanbevezetésre kerülô fogási tilal-mak, legkisebb fogható mére-tek, tilalmi idôszakok elrendelé-se lehet. A kettôs koncepció lé-nyege a különbözô fejlôdési stá-diumban lévô angolnák védel-me. Egyrészt a tengeröblökbenaz üvegangolna halászatát úgykorlátozzák, hogy elegendô iva-dék jusson a folyókba. Ezt köve-tôen a belvízi fogásokat kell úgykorlátozni, hogy minél több an-golna érje el az ivarérettséget,és a felnôtt angolnák végülezüstangolnaként zavartalanulvándorolhassanak tengeri ívó -helyük felé. Eurofish Magazine5/2008.

CSUKA-PREFERENCIÁK. A64 km² területû, 3 m-es átlag-mélységû törökországi Civril tó-ban alapos vizsgálatnak vetettékalá a csukaállományt, abból aszempontból, hogy melyek alegkedveltebb táplálékszerveze-tek. Kiderült, hogy a leginkábbpreferált préda a csukák köré-ben egy paducfaj (Chondros -

Mirôl számol beaa kküüllffööllddii ssaajjttóó??

toma meadrense), amelyet a fe-nékjáró küllô (Gobio gobio) és acompó (Tinca tinca) követett.A tóban ponty is él, e halfajazonban nem tartozik a csukaáltal kedvelt táplálékszerveze-tek közé. J. Applied Ichthyology,24/6.

AKVAKULTÚRA SZÁ MOK -BAN. A világ akvakultúrás ter-melése az 1950-es években alig1 millió tonna, 2006-ban már51,7 millió tonna volt, 78,8 milli-árd USD értékben. Ha ehhez azakvakultú rában elôállított ten-geri növényeket is hozzáadjuk,66,7 millió tonna, illetve 85,9milliárd USD a 2006. évi érték.1970 és 2006 között az akva -kultúrában elôállított állati ter-mékek kínálata a világ lakossá-gára vetítve 0,7 kg-ról 7,8 kg-raemelkedett, ami átlagosan6,9%-os évi növekedési ütemetjelent. A világviszonylatban ve-zetô ország, Kína 2006-ban a vi-lág tenyésztett állati termékei-nek 67%-át adta. Míg a hagyo-mányos halászati termelés nö-vekedése az 1980-as évek köze-pén megakadt, az akvakultúraágazat 1970-tôl fenntartottagyors növekedési ütemét, amelyösszességében évi 8,7%, Kínaadatai nélkül pedig 6,5% volt.A legutóbbi években, 2004–2006között a mennyiségi növekedésévi 6,1%, értékben 11,0% volt.Az akvakultúra fejlôdése ko-rántsem volt egyenletes azegyes földrészeken. Változatla-nul Ázsiáé a domináns szerep.Viszonylag alacsony szintenDél-Amerika és a Karib-térség22,0%-os éves növekedést mu-tatott az elmúlt három évtized-ben. Bár összességében ala-csony Afrika akvakultúrás ter-melése, a növekedési ütem ott isévi 12,7%-os volt ugyanebbenaz idôszakban. Európában ésÉszak-Amerikában 2000 óta las-sult a termelés bôvülése, meny-

nyiségében évi 1% körül volt anövekedés ezeken a földrésze-ken. A fôbb termékcsoportokatvizsgálva megállapítható, hogy ateljes produkció felénél többetadnak az édesvízi halfajok(2006-ban 27,8 millió tonna 29,5milliárd USD értékben), majd apuhatestûek (14,1 millió tonna,11,9 milliárd USD) és a rákfélék(444,5 millió tonna, 18,0 milli-árd USD) következnek. A legna-gyobb termelô országok sor-rendje (az akvakultúrás növé-nyek nélkül) a következô (záró-jelben a 2006. évi termelés ezertonnára kerekítve): 1. Kína(34 429), 2. India (3123), 3.Vietnam (1658), 4. Indonézia(1293), 5. Banglades (892), 6.Chile (802), 7. Japán (734), 8.Norvégia (709), 9. Fülöp-szige-tek (623). FAO AquacultureNewsletter No. 40.

ANGOLNAFAJOK VESZÉLY -BEN. Nem csak az európai an-golna állománya mutat vésze-sen csökkenô tendenciát. Csök-kenô állományokról szólnak ajelentések Amerikában, Japán-ban, Ausztráliában és Új-Zélandon élô angolnafajok vo-natkozásában is, és eddig nemsikerült elfogadható magyaráza-tot találni a világméretûnek lát-szó jelenségre. Lehetséges,hogy éghajlati feltételek befo-lyásolják kedvezôtlenül az an-golnafajok szaporodását, de akutatók minden erôfeszítése el-lenére sem sikerült még meg-gyôzôen tisztázni a helyzetet.Japánban például már négy év-tizede csökken az Anguillajaponica faj állománya, és kö-rülbelül ugyanennyi ideje kere-sik a tudósok a magyarázatot.Valószínûleg túl keveset tudunkaz angolna populációk struktú-rájáról. Miközben hatalmaspénz összegek mentek el az an-golnafajok betegségeinek ésmesterséges szaporításának ku-

tatására és az ívóhelyek felderí-tésére, kevés figyelmet kapott azállományokkal történô gazdál-kodás. Eurofish Magazine,5/2008.

BOLGÁR BARRAMUNDI. Azázsiai tengeri sügér, tudomá-nyos nevén Lates calcarifer, vi-lágszerte ismert ausztrál nevéna barramundi egyike a jövô po-tenciális intenzív termelésû hal-fajainak. Az Arab-öböltôl Kínáigés Észak-Ausztráliáig széleskörben elterjedt halfaj akva -kultúrás termelése már az 1970-es években megkezdôdött Thai -földön, de azóta más délkelet-ázsiai országokban és Ausztrá -liá ban is folyamatosan növek-szik az elôállítása. A kiváló hús-minôségû halfaj különösen al-kalmasnak bizonyult a zárt,recirkulációs üzemekben törté-nô tartásra. Ezen alapul a CellAquaculture ausztrál cég tech-nológiája, amelynek értékesíté-se franchise rendszerben törté-nik. Európában a Cell Aqua -culture Hollandiában saját tele-pet mûködtet, a technológiaegyik elsô megvásárlója pedig abolgár Atlantic Group volt.A bulgáriai üzem 2007 február-jában egy izraeli keltetôbôl vá-sárolta az elsô ivadéktételt.Bulgá riában ugyanebben az év-ben, decemberben a halfogyasz-tás nemzeti napja alkalmábólkerültek forgalomba elôször azeredetileg tervezettôl némilegelmaradt, 625 g átlagsúlyúbarra mundik. Egy bolgár szu-permarket egészben forgalmaz-ta a halakat, 7–8 euró/kg áron.A termelô cég szerint filére ésmás feldolgozott termékre islesz igény, de az értéknöveltárucikkekkel majd akkor foglal-koznak, amikor nagyobb lesz atermelés volumene. EurofishMagazine 5/2008.

Dr. Pintér Károly

159

HALÁSZAT Vol. 101. (2008)

TUDOMÁNY TUDOMÁNY TUDOMÁNY

160

ATisza-tó a Kisköre fölöttifolyószakasz széles hul-lámterén kialakított, átfo-

lyással üzemelô, síkvidéki sekélyvíztározó, amelyet a Tisza vizé-nek a felduzzasztásával mindentavasszal feltöltenek, ôsszel pe-dig lecsapolnak (1. ábra).

A kiskörei duzzasztómû1973-tól üzemel. Az elsô évek-ben – 1973-tól 1977-ig – csakmederduzzasztás folyt, 1978-tólkezdve azonban a visszatartottvíz rendszeresen elönti a hul-lámtéri tározóteret is. A 127négyzetkilométernyi összterü-letnek – márciustól novemberelejéig – mintegy 70 százalékaáll víz alatt. A víztér azonban seállandóság, se áramlási viszo-nyok tekintetében nem egysé-ges. A sekély tározótér vize idô-szakos és állóvíz jellegû, míg azattól folyóhátakkal (magas -partokkal) elhatárolt Tisza-me-der állandó vizû, és bár a duz-zasztás következtében erôsenlelassult, megôrizte folyóvíz jel-legét.

Anyag és módszer

A tározó területére esô folyó-szakasz halközösségének vizs-gálatát – elsôsorban a Tisza -füreden folyó varsás mintavéte-lek révén – 1970-ben kezdtük el,

amikor a kiskörei duzzasztómég csak épülôfélben volt. Ezazért bír különös jelentôséggel,mert így összehasonlítási alap-pal rendelkezünk a duzzasztáshatásának a felméréséhez. Azadatgyûjtést a duzzasztómûüzembe helyezését követôen isfolytattuk, ami lehetôvé tette aváltozások nyomon követését(HARKA 1977, 1985a, 1985b, 1987,1999).

Monitoring célokat szolgálóvarsáink száma az évek során –

lehetôségeinktôl és a halászatihasznosító engedélyétôl függô-en – 15 és 5 között változott. Raj-tunk kívül álló okok miatt (azengedélyek késése, szerszámlo-pások, rongálások stb.) a minta-vételek kezdô és befejezô dátu-ma, továbbá a mintavételi na-pok száma is eltért a vizsgálategyes éveiben. Az idôjárási, víz-járási és egyéb körülményekmellett ezek is közrejátszottakabban, hogy a fogott halpéldá-nyok száma meglehetôsen szé-

pp. 160–173

A Tisza-tó halfaunájaés gazdaságilag jelentôsebb halainak

állományváltozásaiHarka Ákos

Magyar Haltani Társaság, Tiszafüred, Táncsics u. 1. 5351

1. ábra: A Tisza-tó térképvázlata1 – mélyebb meder, 2 – sekély tározótér, 3 – szárazulat



161

les határok között mozgott.Az egy éven belül fogott legna-gyobb egyedszám 3942 volt(1977-ben), a legkisebb 589(1990-ben).

A tározótér 1978-ban történtelsô feltöltésétôl 2007-ig eltelt30 év alatt több mint 38 ezerhalpéldányt azonosítottunk.A nagy adattömeg és a hosszúészlelési idôszak a változó meg-figyelési feltételek ellenére ismódot ad rá, hogy tájékozód-junk a gazdasági szempontbóljelentôsebb fajok állományánakalakulásáról. Az összehasonlít-hatóság érdekében azonban azévente fogott példányok számahelyett a relatív abundanciát,vagyis az egyedszámok százalé-kos arányát, vettük figyelembe.

A halközösség fajösszetétel-ének változását kördiagramok,az egyes fajok állományánakidôbeli változásait oszlopdiagra-mok segítségével ábrázoltuk.Utóbbiakon – a változások irá-nyának és mértékének szemlél-tetésére – lineáris trendvonalatillesztettünk az adatokhoz, emel-lett azonban a duzzasztó üzembehelyezését megelôzô 3 év átlagátis jelezzük egy vízszintes vonal-lal. A diagramokat a Microsoft

Office Excel 2003 programja se-gítségével készítettük.

A varsák erôsen szelektívszerszámok, ezért a Tisza-tó fel-töltésétôl kezdve rendszeresenhasználtunk kis szembôségûhálóval szerelt eszközöket is,amelyek segítségével az ivadék-korú és a kis testméretû fajokrólgyûjtöttünk adatokat (emelôhá-ló, merítôháló, kétközháló).Utóbbiak számos új faj jelenlét-ének kimutatásához segítettekhozzá a vízterületen.

Eredmények és értékelés

A halfauna

A Tisza-tó egyben folyó- és ál-lóvíz is, ennek köszönhetôen vál-tozatos halfaunával rendelkezik.Amíg a hatszorta nagyobb Bala -tonban 30–35 faj él, a Tisza-tóbólkimutatott fajok száma megha-ladja az ötvenet (1. táblázat).

Ugyanakkor le kell szögez-nünk, hogy Tisza-tavi halfauná-ról kizárólag területi értelem-ben beszélhetünk, mert sajátos,önálló és önfenntartó halközös-ség kialakulására a túlnyomó-részt csupán idôszakos vízborí-tású terület nem biztosít kellô

teret és lehetôséget. Természe-tesen más fajok dominálnak atározó lenitikus részein, mintfolyómederben, de novembertôlmárciusig a tározótéri halak zö-me is a Tiszában telel, és egyet-len olyan halfaj sem találhatóitt, amely a Tisza lejjebb vagyföljebb esô szakaszán ne fordul-na elô. Mivel a Tisza-tavi halfa-una kialakulásában és fenntar-tásában a Tiszának meghatáro-zó szerepe van, a halállományvizsgálata során is elsôsorban atározó által érintett folyósza-kaszra koncentráltuk.

A halközösség összetételénekváltozása

A változások felméréséhezazok a korábbi vizsgálatok szol-gáltatnak alapot, amelyekre akiskörei vízlépcsô üzembe he-lyezését megelôzô 3 évben, 1970és 1972 között került sor (HARKAÉS TÓTH 1971, HARKA 1974, 1975).Az ekkor folytatott varsás halá-szatok során fogott 7633 halpél-dány 25 fajt képviselt. Ám azsákmány zömét (93%) mind-öszsze 10 faj adta, amelybôl adévérkeszeg, a karikakeszeg, alaposkeszeg és a bagolykeszegegyüttesen az összes egyedszámközel háromnegyedét (72%) tet-te ki (2. ábra).

A tározótér feltöltése utáni(1978–2007) varsás mintavételeksorán 35 halfajnak összesen38.661 példányát azonosítottuk,ami évi átlagban 1289 példányt je-lent. Az egyes években észlelt fa-jok száma 14 és 24 között válto-zott, az átlag 18,5. Tíz olyan fajvolt, amely 1978 és 2007 közöttminden évében elôkerült. Közü-lük a dévérkeszeg, a karika -keszeg, a laposkeszeg és az ezüst-kárász bír 10% fölötti gyakoriság-gal, együttesen az összes egyed-szám 75 százalékát adva (3. ábra).

pp. 160–173

2. ábra: A fogás összetétele a duzzasztást megelôzô 3 évben (N%)

1970–1972 N = 7633 db

Egyéb7%

Laposkeszeg13%

Karikakeszeg41%

Bagolykeszeg11%

Ezüstkárász4%

Dévérkeszeg7%

Harcsa3%

Márna4%

Ponty2%

Süllô5%

Csuka3%

2. ábra: A fogás összetétele a duzzasztást megelz 3 évben (N%)

162



pp. 160–173

1. táblázat. A Tisza-tóból kimutatott halfajok és egyedszámbeli gyakoriságuk (1978–2007) (a védett fajok félkövér betûkkel szedve, a fokozottan védettek csillaggal is jelölve)

Sorszám Fajok Folyómeder Tározótér Tisza-tó

1. Tiszai ingola – Eudontomyzon danfordi* (+) – (+)2. Vágótok – Acipenser gueldenstaedtii (+) – (+)3. Kecsege – Acipenser ruthenus ++ – ++4. Angolna – Anguilla anguilla + – +5. Bodorka – Rutilus rutilus ++++ +++++ +++++6. Amur – Ctenopharyngodon idella +++ + +++7. Vörösszárnyú keszeg – Scardinius erythrophthalmus ++ ++++ +++8. Nyúldomolykó – Leuciscus leuciscus (+) – (+)9. Domolykó – Leuciscus cephalus ++ – ++10. Jászkeszeg – Leuciscus idus +++ + +++11. Balin – Aspius aspius +++ +++ +++12. Kurta baing – Leucaspius delineatus + + +13. Küsz – Alburnus alburnus +++++ +++++ +++++14. Karikakeszeg – Abramis bjoerkna +++++ ++++ +++++15. Dévérkeszeg – Abramis brama +++++ +++ +++++16. Laposkeszeg – Abramis ballerus +++++ ++ ++++17. Bagolykeszeg – Abramis sapa +++ – +++18. Szilvaorrú keszeg – Vimba vimba (+) – (+)19. Garda – Pelecus cultratus ++ – ++20. Paduc – Chondrostoma nasus + – +21. Compó – Tinca tinca +++ +++ +++22. Márna – Barbus barbus ++ – ++23. Fenékjáró küllô – Gobio gobio (+) – (+)24. Halványfoltú küllô – Gobio albipinnatus +++++ ++ ++++25. Razbóra – Pseudorasbora parva ++ ++ ++26. Szivárványos ökle – Rhodeus sericeus ++ ++++ ++++27. Széles kárász – Carassius carassius + ++ ++28. Ezüstkárász – Carassius gibelio ++++ ++++ ++++29. Ponty – Cyprinus carpio ++++ ++++ ++++30. Fehér busa – Hypophthalmichthys molitrix ++++ ++ ++++31. Pettyes busa – Hypophthalmichthys nobilis +++ + ++32. Réticsík – Misgurnus fossilis + +++ ++33. Vágócsík – Cobitis elongatoides +++ ++++ +++34. Törpecsík – Sabanejewia aurata +++ – ++35. Törpeharcsa – Ameiurus nebulosus ++ ++ ++36. Fekete törpeharcsa – Ameiurus melas ++++ +++++ ++++37. Harcsa – Silurus glanis +++ ++ +++38. Csuka – Esox lucius +++ ++++ ++++39. Lápi póc – Umbra krameri* + + +40. Sebes pisztráng – Salmo trutta m. fario (+) – (+)41. Szivárványos pisztráng – Oncorhynchus mykiss (+) – (+)42. Menyhal – Lota lota ++ – ++43. Naphal – Lepomis gibbosus ++ +++ +++44. Pisztrángsügér – Micropterus salmoides – (+) (+)45. Sügér – Perca fluviatilis ++ +++ +++46. Vágódurbincs – Gymnocephalus cernuus ++ ++ ++47. Széles durbincs – Gymnocephalus baloni +++ ++ +++48. Selymes durbincs – Gymnocephalus schraetser +++ – +++49. Süllô – Sander lucioperca ++++ +++ ++++50. Kôsüllô – Sander volgensis ++ + ++51. Magyar bucó – Zingel zingel* + – +52. Német bucó – Zingel streber* (+) – (+)53. Amurgéb – Perccottus glenii + +++ +++54. Folyami géb – Neogobius fluviatilis ++++ ++++ ++++55. Tarka géb – Proterorhinus marmoratus ++++ +++++ +++++

+++++ igen gyakori, ++++ gyakori, +++ mérsékelt gyakoriságú, ++ ritka, + igen ritka, (+) rendkívül ritka

163

Igazán nagy gyakoriságú fajcsak négy akadt, a dévérkeszeg,a karikakeszeg, a laposkeszegés az ezüstkárász. Ezek együtte-sen a fogott halaknak mintegyháromnegyedét (75%) teszik ki.

A két kördiagramot összeha-sonlítva a következôk tûnnekfel:1. A karikakeszeg veszített a

korábbi, kiemelkedôen ma-gas dominanciájából.

2. A dévérkeszeg aránya közelnégyszerese a korábbinak.

3. A duzzasztás elôtt gyakoribagolykeszeg fogása jelen-téktelenné vált.

4. Az ezüstkárász domináns faj-já lépett elô.

5. A Márna és a harcsa kiesett agyakoribb fajok körébôl.

6. A süllôfogások aránya a ko-rábbinak mintegy 60 száza -léka.

7. A csukafogások gyakoriságatöbb mint kétszerese a duz-zasztás elôttinek.Ezek alapján megállapítható,

hogy a folyószakasz szinttáj -jellege – ha alapvetôen nem isváltozott meg – módosult. Mígkorábban a dévérzóna fölsô ré-giójába tartozott, ahol a reofilfajok aránya magas, a duzzasz-tás hatására átkerült a dévér -zóna alsó régiójába, ahol astagnofil fajok túlsúlya elsöprô,a reofil fajok pedig már ritka-ságnak számítanak.

Gazdaságilag jelentôsebb halaink állományának idôbeliváltozása

Két statikus állapotot összeve-téséhez a kördiagramok is ele-gendôek lennének, a halközös-ség dinamikus változásairólazonban lényegesen többet mon-danak az idô függvényében vég-zett vizsgálatok. A továbbiakbanáttekintjük, hogy a tiszafüredi fo-

lyószakaszon varsákkal végzettmonitoring jellegû vizsgálataink-ban miként alakult a fontosabbfajok egyedszámának aránya(N%) 1978 és 2007 között.

1. Karikakeszeg – Abramis bjoerkna

A mérsékelt sodrású folyósza-kaszok gyakori, olykor tömegeselôfordulású hala, amely a duz-zasztás elôtt kiemelkedôen ma-gas, 41 százalékos aránnyal sze-repelt a fogásban. A duzzasztáskövetkeztében erôsen visszaesetta gyakorisága, amiben az ökoló-giai változás mellett valószínûleg

a dévérkeszeg erôsödô konku-renciája is szerepet játszott. Idô-vel azonban fokozatosan gyara-podni kezdett az állomány, és kb.másfél évtized múltán stabilizá-lódott (4. ábra). A jelenlegi szintelmarad a korábbitól, de ez nemminôsíthetô negatívumnak. Egy-részt azért, mert a túlságosannagyra duzzadt populációk csök-kentik a rendszer biológiai sok-féleségét és stabilitását, másrésztazért, mert az eltûnt hányad he-lyébe egy jobb növekedési erély-lyel rendelkezô, nagyobbra növô,ezért horgászati szempontból ér-tékesebb faj, a dévérkeszeg lé-pett.

HALÁSZAT Vol. 101. (2008) pp. 160–173


3. ábra: A fogott fajok aránya az utóbbi 30 évben (N%)

1978-2007 N = 38661 db

Egyéb5%Bodorka

5%Ezüstkárász

11%Bagolykeszeg

1%

Laposkeszeg18%

Ponty3% Süllô

3%Csuka

7%Harcsa

1%

Dévérkeszeg26%

Karikakeszeg20%

4. ábra: A karikakeszeg relatív gyakoriságának alakulása (N%)

0

10

20

30

40

50

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

164

2. Dévérkeszeg – Abramis brama

Tipikus hala a folyók lassú,alföldi szakaszának, amelyet ró-la neveznek dévérzónának.Nagyarányú jelenléte elsôsor-ban e zóna alsó régiójára jel-lemzô. A duzzasztás következté-ben lelassult víz és a hullámtérnövényzete kedvezett számára,ezért a tározó feltöltését követôelsô évtizedben meredekenemelkedett a gyakorisága. A to-vábbiakban elôbb némi vissza-esés mutatkozott, az utóbbi évti-zedben pedig a kiindulási hely-zetnél lényegesen magasabbszinten stabilizálódott az állo-mánya (5. ábra).

3. Laposkeszeg – Abrami ballerus

Nagyobb folyóink mérsékeltáramlást kedvelô halfaja,amelyre egészében nézve pozi-tív hatást gyakorolt a duzzasz-tás. Aránya ugyan az elsô évti-zedben még elmaradt a korábbiszinttôl, ám a vizsgált idôszakmásodik felében jelentôsenmeghaladta azt, és ha perio di -kusan változva is, de emelkedôtendenciát mutat (6. ábra).

4. Bagolykeszeg – Abramis sapa

Az eddig említett keszegfa-jokkal ellentétben a ba goly -keszeg a nagyobb folyók márna-és dévérzónájának határozottanreofil, áramláskedvelô hala. En-nek megfelelôen a duzzasztástkövetôen rendkívüli mértékbenmegfogyatkozott, fogási arányaa korábbi 11-rôl 0,6 százalékraesett vissza (7. ábra). Az utóbbinéhány évben azonban váratlanállománynövekedést lehetett ta-pasztalni, s nem csupán itt, aTisza-tavon, hanem Szerbiában,

HALÁSZAT Vol. 101. (2008) pp. 160–173


5. ábra: A dévérkeszeg relatív gyakoriságának változása (N%)

0

10

20

30

40

50

60

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

7. ábra: A bagolykeszeg relatív gyakorisága a vizsgált idôszakban (N%)

0

2

4

6

8

10

12

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

6. ábra: A laposkeszeg arányának alakulása a fogásban (N%)

0

10

20

30

40

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

165



a törökbecsei duzzasztó fölöttifolyószakaszon is. A jelenségreegyelôre nincs biztos magyará-zatunk, de a lehetséges okokközül azt sem zárhatjuk ki, hogya duzzasztók fölötti lelassult fo-lyószakaszokon a fajnak egylenitikus vizekhez alkalmazko-dó ökotípusa van kialakulóban.A faj fogási aránya azonban azutóbb tapasztalt emelkedés elle-nére is messze elmarad a ko-rábbi szinttôl, s jelentôs emelke-désére a közeli jövôben sem le-het számítani.

5. Ezüstkárász – Carassiusgibelio

Elsô példányai az 1960-asévekben kerültek elô a folyósza-kaszon. Fogási aránya már aduzzasztás elôtt (1970–72) is nö-vekedôben volt, de még 4%alatt maradt. Túlszaporodása amederduzzasztás elsô éveiben(1973–75) jutott el a kitörési sza-kaszba. Ebben az idôszakbanmár a példányok 51 százalékátadta. A gradáció 1977-ben, 72százalékos relatív abundan ciá -

val tetôzött, majd három év alattösszeomlott. Annak ellenére,hogy 1983-ban még jelentkezettegy csúcs, a populáció mérete1984-tôl egy normálisnak te-kinthetô szintre esett vissza(8. ábra).

A gradációs csúcsok lecsen-gésével egyidejûleg, 1987-benfigyeltünk fel az elsô tejes pél-dányok megjelenésére a koráb-ban kizárólag ikrásokból álló,ginogenetikusan szaporodó ál-lományban (HARKA 1993). A je-lek arra mutatnak, hogy azezüstkárász génjeibe az ivarta-lan és az ivaros szaporodásprogramja alternatív módonépült be, s ha a ginogenezis hát-rányossá válik számára (pl. be-tegség pusztítja a túlszaporodottállományt), akkor képes átválta-ni az ivaros szaporodásra,amely nagyobb genetikai válto-zatosságot hozva biztosabbfennmaradási esélyt ad a popu-láció számára.

A Dunántúlon az utóbbiévekben tapasztalták a faj túl-szaporodását, amelynek láttántöbben is katasztrófától tartot-tak. A Tisza-tavi tapasztalatokazonban azt mutatják, átmenetijelenségrôl van szó, amelyugyan hosszú évekig elhúzód-hat, de a tragikus végkimenetelvalószínûsége csekély.

6. Bodorka – Rutilus rutilus

Fakókeszeg néven a halá-szok a duzzasztás elôtt is szá-mon tartották a folyószakaszon,de részesedése a fogásban 1%alatt maradt. Euritóp faj, amelyszámos víztípusban elôfordul,de állományának gyarapodásá-ból jól kivehetô, hogy inkább alassú, lenitikus vizeket kedveli,s ennek megfelelôen jelentô -sen gyarapodott az állománya

pp. 160–173

8. ábra: Az ezüstkárász fogási gyakorisága (N%)

0

20

40

60

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

9. ábra: A bodorka arányának változása a fogásban (N%)

0

5

10

15

20

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

166

(9. ábra). Úgy tûnik, hogy azutóbbi idôkben növekszik azidôsebb korosztályú egyedekaránya, mind gyakrabban kerül-nek elô 40 dkg fölötti példányok.

7. Compó – Tinca tinca

Kifejezetten stagnofil hal lé-vén érthetô, hogy se a duzzasz-tást megelôzô 3 év, se a meder-duzzasztás 5 éve alatt nem ke-rült elô a vizsgált folyószakasz-ról. A tározótér feltöltését köve-tôen azonban az addig csak ahullámtéri holtágakból ismertfaj megjelent a folyómederben,és fogása emelkedô tendenciátmutat. Arányának növekedésé-bôl és fogási idôpontjainak szó-rásából arra lehet következtetni,hogy a lelassult vizû meder -szakaszon stabil, állandóan je-len lévô állománya él, amely ajövôben tovább gyarapodhat(10. ábra).

8. Ponty – Cyprinus carpio

Amíg a horgászok naplóialapján készített, 1980-tól 2006-ig rendelkezésünkre álló statisz-tikák a pontyfogások enyhénemelkedô trendjét jelezik aTisza-tavon, a Tiszára vonatko-zó adatok csökkenô tendenciátmutatnak. Legjelentôsebb hor-gászhalunk fogási aránya a duz-zasztást megelôzô idôszakban2% körül volt az érintett folyó-szakaszon. A mederduzzasztásidején fokozatosan nôtt ez azarány, amely 1980-ban érte el azeddigi maximumot. A csúcspon-tot erôs visszaesés követte, s azutóbbi másfél évtized fogásieredményeinek átlaga már aduzzasztás elôtti szint alatt ma-rad (11. ábra).

Néhány kiemelt fontosságúhorgászhal esetében a kifogott

zsákmány tömegére (W) vonat-kozó, a fogási naplók össze -sítésével készült tömegadatok is rendelkezésünkre állnak.A ponty esetében a fajnak azsákmány össztömegéhez viszo-nyított aránya (W%) jelentôseneltér a varsázással nyert egyedszámarányt (N%) mutatóadatoktól (12. ábra). Különösen1985-ig nagy az ellentmondás,és bár ettôl kezdve a horgászfo-gások aránya is csökkenô ten-denciát mutat, a ponty aránya atelepítéseknek köszönhetôen je-

lentôs, az összes fogásnak mint-egy 20–30 százalékát teszi ki.A statisztikák különbözôségeegyébként érthetô, ha meggon-doljuk, hogy a telepített pontyokzöme nem a folyómederbe ke-rül, ahol a varsázás folyik, ha-nem a tározó zártabb öbleibe,így elsôsorban a horgászzsák-mányban jelentkezik. A termé-szetes pontyállományra nézveazonban egyik adatsor semmértékadó, mert a haltelepíté-sek erôsen torzítják a helyi vi-szonyokat.

HALÁSZAT Vol. 101. (2008) pp. 160–173


10. ábra: A compó relatív gyakorisága (N%)

0

1

2

3

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

11. ábra: A pontyfogások relatív gyakoriságának változása (N%)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006


167

A Tisza-tavi pontyok növe-kedésérôl a nyolcvanas évek-ben azt állapítottuk meg, hogyaz üteme valamivel kedve-zôbb, mint a Körös holtágai-ban, de nem kiemelkedô(HARKA 1989). Profilindex (Pi)alapján a tôponty (Pi: 2,8–3,5;69%), a nemes- (Pi<2,8; 11%)és a nyurgaponty (Pi>2,8; 20%)egyaránt elôfordul, de állomá-nyaik nem különülnek el.A pro filindex-értékek gyakori-sága 2,3 és 3,9 szélsô értékekközött közelítôleg normál el-oszlást mutatott (HARKA 1990).Hossznövekedés tekintetébenalig különbözik egymástól a 3forma, az eltérés inkább a test-tömeg gyarapodásában mutat-kozik (2. táblázat).

9. Csuka – Esox lucius

Általános tapasztalat, hogy avíztározókban a ragadozók kö-zül elsôként a csuka szaporodikel. Ebben a faj jó alkalmazkodó-képességén, korai ivarérésén ésgyors növekedésén túl az is sze-repet játszik, hogy számára afrissen elöntött terület ideálisszaporodási és táplálkozási le-hetôségeket kínál.

A vízterület csukáinak növe-kedését 1977 és 1980 között vég-zett (HARKA 1981) vizsgálat alap-ján kedvezônek találtuk. Növe-kedésük üteme, ha csak kevés-sel is, de gyorsabbnak mutatko-zott, mint Szlovákia és Erdélyvizeiben, vagy ahogyan a vajda-sági Csurogi-Holt-Tiszában ta-pasztalták.

A 3. táblázatból látható, hogya csukák többsége háromnyaraskorában már eléri a foghatóméretet, és így a fogásban meg-jelenik. Ennek megfelelôen1981-ben már a mintánkban isjelentôs növekedés mutatkozott,

pp. 160–173


12. ábra: A ponty aránya a varsafogásokban (N%) és a horgászzsákmányban (W%)

0

2

4

6

8

10

12

14

16

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

N%

0

5

10

15

20

25

30

35

W%

varsafogás N%

horgászat W%

2. táblázat: A különbözô pontyformák hossz- és tömegnövekedése

Életkor Testhossz (SL mm) Testtömeg (W g)

(év) nemes- nyurga- nemes- nyurga-ponty tôponty ponty ponty tôponty ponty

1 127 125 99 72 46 152 225 226 212 369 271 1683 310 314 307 921 725 5404 384 390 387 1694 1387 11225 450 455 455 2662 2200 18706 508 512 512 3761 3132 27147 559 562 561 4939 4139 36218 604 605 602 6158 5160 45249 643 642 636 7360 6163 538110 677 675 665 8524 7160 6194

3. táblázat: A csuka növekedése

Életkor Standard hossz (SL mm) Átlagos(év) testtömeg

minimum maximum átlag (g)1 164 329 259 1822 235 476 376 5423 301 582 475 10764 372 653 558 17245 583 704 628 24386 707 782 687 32917 641 831 734 39708 676 798 780 46019 – – 815 5232

168



amely 1982-ben érte el a csúcs-pontját (13. ábra). A nyolcvanasévek elején a Tisza-tavat az or-szág legjobb csukázóhelyekénttartották számon. A következô10 év fogási eredményei azon-ban fokozatos állománycsökke-nésrôl tanúskodnak, míg azutóbbi másfél évtizedben na-gyobb kilengések nélkül, a duz-zasztás elôtti szint közelében, deazt kissé meghaladóan alakult afaj egyedszámbeli gyakorisága.

A csukák aránya a varsafogá-sokban és a horgászzsákmány-ban ellentmondásos képet mu-tat, ugyanis a csukák zöme nema folyómederbôl, hanem a tározóbelsô részeirôl kerül elô. A hor -gászati statisztika szerint az 1979és 1982 közötti 20 tonnát és 20százalékos arányt meghaladóeredményeket követôen folya-matosan 10–15 tonna (10–15%)között mozgott a faj fogása, amijelentôs visszaesés (14. ábra).

10. Süllô – Sander lucioperca

A nem túlságosan gyors fo-lyóvizekben és a jó oxigénház-tartású állóvizekben egyaránt je-lentôs populációi élhetnek, tehátvisszaszorulása nem közvetlenüla vízsebesség csökkenésénekkövetkezménye. Ezt igazolja,hogy a Tisza-tavi folyószakaszsüllôállománya az elsô évekbenmég nôtt is (15. ábra). Közvetveazonban mégis a duzzasztás, ne-vezetesen az ennek következté-ben jelentkezô eliszaposodásokozta az állomány csökkenését,mivel a lágy üledékes mederré-szekrôl a süllô elmenekül.

A süllô horgászzsákmánybelirészesedésérôl ugyancsak van-nak adataink, és mivel jelentôsrészüket a horgászok is a varsá-zás színhelyéül szolgáló folyó-mederbôl fogják, a kétféle adat-

pp. 160–173

13. ábra: A csukafogások arányának alakulása (N%)

0

10

20

30

40

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

14. ábra: A csuka aránya a varsafogásokban (N%) és a horgász-zsákmányban (W%)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

N%

0

5

10

15

20

25

30

35W%

varsafogás N%

horgászat W%

15. ábra: A süllô fogási arányának változása (N%)

0

5

10

15

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006



169

sor között kevesebb az ellent-mondás (16. ábra).

A helyi süllôk növekedésérôlkét vizsgálat eredményei állnakrendelkezésünkre. Az elsô méga Tisza-tó feltöltése elôtt történt(HARKA 1977), a másodikhoz1987 és 1990 között gyûjtöttükaz anyagot (HARKA 1992).

A két vizsgálat eredményei-bôl kiolvasható, hogy a Tisza-tó-ban az egyéves korosztály test-hossza 10, a kétéveseké 6 milli-méterrel kisebb, mint a hetve-nes években volt, a harmadikévtôl kezdve azonban egyre inkább meghaladja a korábbantapasztaltakat. A kezdetben ta-

pasztalható elmaradás oka nemtisztázott, az azonban tény, hogya halak testtömege még a kisebbtesthossz mellett is nagyobb volt,mint korábban (4. táb lázat), amibôséges táplálékkínálatra utal.

A cianidszennyezés évében(2000) megkülönböztetett figye-lemmel kísértük a süllô szapo-rodását és az ivadék növekedé-sét. Tapasztalataink szerint si-keresen ívott a megfogyatkozottanyaállomány, és bár permet-kamrás keltetés is folyt, a szapo-rulat természetesen kisebb volt,mint a mérgezés elôtti években.A mintavétel helyétôl függôen akorábbi ivadékszámnak mint-egy 60 százalékát fogtuk.Ugyan akkor viszont azt tapasz-taltuk, hogy az ivadék növeke-dése sokkal gyorsabb volt, mintkorábban (HARKA 2001).

Érdemes összevetni a 2000.évi eredményeket a korábbi nö-vekedésvizsgálatok tapasztala-taival (5. táblázat).

A táblázat adataiból kitûnik,hogy a süllôivadék testhossza2000-ben közel 20 százalékkal,testtömege pedig több mint 70százalékkal haladta meg a tízévvel korábbi vizsgálat értékeit.Pedig – mint látható – a 2000-ben vizsgált példányok mégnem érték el az egyéves kort,csupán egynyarasak voltak. Eztfigyelembe véve – még ha a télihónapokban nagyon lassú is anövekedés – még nagyobb kü-lönbség tételezhetô fel, mintamit a táblázat mutat.

A felgyorsult növekedés oka-it keresve kézenfekvô magyará-zatnak tûnik, hogy a mérgezés-bôl következô kisebb egyed -sûrûség miatt a fajon belül nemalakult ki éles konkurencia. Ter-mészetesen ez is szerepet játsz-hatott, de sokkal nagyobb jelen-tôséget tulajdonítunk a hosszan

pp. 160–173

16. ábra: A süllô aránya a varsafogásokban (N%) és a horgászzsákmányban (W%)

0

2

4

6

8

10

12

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

N%

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

W%

varsafogás N%

horgászat W%

4. táblázat: A süllô 1977. és 1992. évi növekedésvizsgálatának eredményei

Életkor Testhossz (SL mm) Testtömeg (W g)

(év)1977-ben 1992-ben 1977-ben 1992-ben

1 167 157 47 482 263 257 207 2103 344 346 500 5154 413 424 911 9515 471 494 1403 15066 520 555 1942 21397 562 609 2506 2830

5. táblázat: Az egyéves, illetve egynyaras korosztályba tartozó süllôktesthosszának és testtömegének alakulása a Tisza tiszafüredi szakaszán

A vizsgálat A hal kora Testhossz Testtömeg

éve év/nyár mm g

1977 1 éves 167 47

1990 1 éves 157 48

2000 1 nyaras 188 84

170



elhúzódó tavaszi áradásnak, va-lamint a tartósan meleg idôjá-rásnak, amely azzal párosult.

A két alapvetô jelentôségû po-zitív tényezô kétszeresen is érez-tette hatását. Ennek volt köszön-hetô a planktonikus és bento -nikus élôvilágnak az a szokatlanbôsége (Szító, 2000), amelynekkövetkeztében az ivadék gyorsanelérte a táplálékváltáshoz szüksé-ges 30–40 milliméteres test-hosszt. És ennek volt köszönhetôa ragadozó életmódra áttért iva-dék további intenzív növekedéseis, ugyanis a táplálékváltás idejé-re olyan mennyiségben lepték ela vizet a táplálékul szolgálópontyfélék ivadékai, amilyenreévtizedek óta nem volt példa.

11. Kôsüllô – Sander volgensis

A duzzasztás elôtt ritkaság-számba ment a fogása. A kôsüllôazonban – ellentétben a süllôvel– nem idegenkedik az iszaposmederrészektôl, a Balaton banpéldául fôként az üledékesKeszthelyi-öbölben gyakori(SZIPOLA 1986). Ennek megfelelô-en a Tisza-tavi állomány is gyorsgyarapodásnak indult (17. ábra).

Érdemes megfigyelni, hogyaz évek múlásával és a mederezzel együtt járó eliszaposodásá-val miként változott a süllô és akôsüllô egymáshoz viszonyítottaránya. A 18. ábra szemlélete-sen mutatja be, hogy 1978-banmég 99 süllôfogásra jutott 1 kô-süllô, 30 évvel késôbb már 54-re46, de akadt két olyan év is köz-ben, amelyben a varsával fogottkôsüllôk egyedszáma meghalad-ta a süllôkét.

12. Harcsa – Silurus glanis

A duzzasztás elôtt a harcsákmintegy 3 százalékát tették ki a

varsafogásoknak, a Tisza-tó-ban azonban az arányuk – azelsô év kivételével – gyakorla-tilag 1% alatt maradt (19.ábra). A fogások trendje ösz-szességében nézve csökkenô,de ha az elsô 3 évtôl eltekin-tünk, inkább kiegyenlítettnekmondható, bár nagyon ala-csony szintûnek.

A horgászfogások alakulásaettôl eltérô képet mutat. Az elsôévekben a zsákmánynak mintegy4 százalékát adta ez a faj, késôbb10% körüli szintre emel kedett, akilencvenes évektôl pedig 6–8%körül mozog (20. ábra).

A harcsa növekedését 1976és 1981 között vizsgáltuk (HARKA1984), 140 példány mellúszó tüs -ké jének csontmetszete alapján(6. táblázat).

Az adatokból kitûnik, hogy akorosztályokon belül igen jelen-tôs méretbeli különbségek van-nak. Egy ötéves harcsa testhosz-sza például 45 és 89 cm közöttváltozhat. Vagy másfelôl tekint-ve, egy 89 centiméteres példánylehet gyors növésû 5 éves, de le-het lassan fejlôdô 9 éves is.

A vizsgálat szerint a Tisza-ta-vi harcsák növekedési üteme ahelyi viszonyoknak megfelelô.

pp. 160–173

17. ábra: A kôsüllô fogásának alakulása (N%)

0

1

2

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

18. ábra: A kôsüllô arányának alakulása a süllô és kôsüllô együttesfogásának százalékában (N%) (süllô + kôsüllô = 100%)

0

20

40

60

80

100

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

171



Gyorsabb, mint a Vág folyóbanélô fajtársaiké, de elmarad attól,amit például a Duna vajdaságiszakaszán tapasztaltak. Harcsá-ink genetikailag 3,5 méternélnagyobb testhossz elérésére isképesek, és bár a szakirodalomemlítést tesz 3 méteres hazaipéldányokról, a mai viszonyokközött 2,5 métert meghaladó fo-gásra nem számíthatunk.

13. Balin – Aspius aspius

Kiváló alkalmazkodóképes-ségének köszönhetôen édes- ésbrackvizekben, folyókban és ta-vakban egyaránt megtalálható.Jelentôsebb állományai mégisleginkább a nagy folyók dévér -zónáját jellemzik, s annak is fô-ként a lassabb szakaszait. Fogá-sa ennek megfelelôen – a duz-zasztás elôtti értéket lényegesenmeghaladva – növekvô tenden-ciát mutat (210. ábra). Arányaazonban még így is többnyire1% alatt maradt, csupán azutóbbi két évben haladta megjelentôsen ezt a szintet.

A horgászati adatok trendjeugyancsak emelkedô (22. ábra),és tekintettel arra, hogy na-gyobb termetû fajról van szó, azsákmány össztömegében na-gyobb arányt képvisel.

A ragadozóknak a horgász-zsákmányban képviselt arányátáttekintve megállapítható, hogya duzzasztás kezdete utáni elsôévekben a csuka dominált,amely 1979-ben 30% fölötti ér-tékkel érte el a csúcsot. Ezt kö-vetôen visszaesett a fogása, deegyidejûleg fölfutott a süllô,amely az 1981. évi maximumaidején 16 százalékát adta azsákmánynak. Végül a harcsakövetkezett, amelynek a fogása1988-ban mindkét lemaradó fa-jét megelôzte. A késôbbiekben

pp. 160–173

20. ábra: A harcsa aránya a varsafogásokban (N%) és a horgászzsákmányban (W%)

0

1

2

3

4

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

N%

0

2

4

6

8

10

12

14

W%

varsafogás N%

horgászat W%

6. táblázat: A harcsa növekedése

Életkor Standard testhossz (SL mm) Átlagos(év) minimum maximum átlag testtömeg (g)

1 107 216 165 28

2 180 450 288 159

3 280 670 424 538

4 355 813 548 1203

5 445 892 674 2297

6 550 1001 801 3949

7 698 1142 891 5516

8 808 1247 1021 9671

9 874 1335 1078 9997

10 940 1457 1201 1440

19. ábra: A harcsafogások arányának változása (N%)

0

1

2

3

4

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

172



már egyik faj aránya sem köze-lítette meg a korábbi maximu-mát, de részesedésük, amelyettovábbra is a csuka–süllô–har -csa rangsor jellemez, kiegyenlí-tettebbé vált. A három nagyje-lentôségû faj mellett kissé hát-térbe szorul, de viszonylagosanszerény, 1–2 százalékos részese-dése ellenére is figyelmet érde-mel a balin és a kôsüllô, ugyan-is a fogásuk emelkedô tendenci-át mutat (23. ábra).

Általános tapasztalatok

Az adatsorok néhány általá-nos következtetés levonására islehetôséget adnak a halpopulá-ciókkal kapcsolatban

1. Adataink alapján eléggéáltalánosnak tûnô tendencia,hogy a duzzasztással, illetve aTisza-tó feltöltésével megindultpopulációdinamikai változásoktúlfutnak azon a mértéken,amelyet az ökológiai feltételekhosszabb távon indokolnának.Úgy tûnik tehát, mintha a halaktúlreagálnák a bekövetkezettváltozásokat, populációik mére-te szélsôséges kilengést mutat.Ez azonban természetes, hameggondoljuk, hogy a populáci-ók növekedését és csökkenésétaz utódok száma határozzameg, ez pedig a halaknak azivar termékek képzôdése idejénuralkodó környezeti tényezôktôlfüggô fizikai kondícióját tükrözi.Pozitív irányban ilyen kilengésmutatkozott pl. a dévérkeszeg-nél és a csukánál, negatív irány-ban a karikakeszegnél vagy abagolykeszegnél.

2. A kilengés szó tulajdon-képpen már utal rá, hogy a po-pulációméret túlzott kitérésétegy ellentétes irányú változásköveti, amely természetesen ki-sebb mértékû az elôbbinél, de

pp. 160–173

21. ábra. A balin fogási arányának változása (N%)

0

1

2

3

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

22. ábra. A balin aránya a varsafogásokban (N%) és a horgászzsákmányban (W%)

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

N%

0,0

0,5

1,0

1,5

2,0

2,5

3,0

3,5

4,0

W%

varsafogás N%

horgászat W%

23. ábra. A jelentôsebb ragadozók aránya a horgászzsákmányban (W%)

0

5

10

15

20

25

30

35

1978

1980

1982

1984

1986

1988

1990

1992

1994

1996

1998

2000

2002

2004

2006

W% csukasüllôharcsabalinkôsüllô



173

korrigálva a helyzetet, az ökoló-giailag indokolt szintre hozzavissza az állományt. Példakéntugyanazok a fajok szolgálhat-nak, mint az elôbbi pontban, demellettük másokat is említhet-nénk. Ugyanakkor természete-sen számos egyéb tényezô isszerepet játszik az állományvál-tozásokban (idôjárás, vízjárás, atáplálék mennyisége, gradációsfolyamatok stb.), de most csu-pán ezt kívántuk kiemelni.

3. A 2000. évi cianid szennye -zés a Tisza-tavon – a tározótérelôzetes feltöltésének és a zsili-pek lezárásának köszönhetôen –gyakorlatilag a folyómederrekorlátozódott, de az érzékenyebbfajok körében így is jelentôspusztulást okozott. Egy 20 évesharcsa pótlásához ugyan elméle-tileg 20 évre lenne szükség, deszerencsére itt nem nulláról kel-lett indulnia a regenerálódásnak.Adataink azt mutatják, hogy a fo-lyószakasz halközösségéneknap ja inkra sikerült kihevernie akatasztrófa következményeit.

4. Gondot jelent ellenben atározó biológiai öregedése, amia feltöltôdés és a növényzet el-burjánzása mellett a haltermôképesség csökkenését is magaután vonja. Ha megállítani vagylegalább lassítani akarjuk a fo-lyamatot, akkor elôbb-utóbbigen komoly összegeket kell for-dítanunk a halélôhelyek fenn-tartására.

5. A Tisza-tó rendkívül labi-lis, folytonos változásban lévôvíztér, amelyen a halastavakonvagy állandó vízborítású tározó-kon bevált halgazdálkodásimódszerek nem használhatók.Ez a különleges élettér egyedi„bánásmódot” igényel, amelymindig az aktuális helyzethezalkalmazkodik. Az eredménye-sebb halgazdálkodás lehetôsé-

gét csak a halállomány folyama-tos és az eddigieknél alaposabbmonitorozása teremtheti meg.

6. Megfelelô kezelés melletta Tisza-tó még évtizedeken átsok örömet szerezhet a vizek éshalak rajongóinak.

THE FISH FAUNA OF THE„TISZA LAKE” RESERVOIR ANDTHE POPULATION CHANGESOF THE ECONOMICALLYIMPORTANT FISH SPECIES

Harka Á.

SUMMARY

The 127 km2 Tisza Lake,created in 1978, is a shallowlowland reservoir crossed by theriver Tisza, dammed higher insummer and 1,5 m lower inwinter. During its existence, 55fish species were found in LakeTisza (including 15 legallyprotected), whereof 8–10 speciesare extremely rare. Thepopulation changes of theeconomically important fish spe-cies have been studied by meansof fyke-net sampling for 30 yearsin the riverbed crossing thereservoir. According to ourexperience, most of the changes(both positive and negative)triggered by damming initiallyexceeded the extent consideredecolo gically justifiable, and theirstabilization around the levelcorresponding to the newenviron mental conditions tookseveral years or decades.

Irodalom

Harka Á., 1974. Adatok a tiszafürediTisza-szakasz halállományáról.Halászat 20: 34–35.

Harka Á., 1975. A halállomány vizs-gálata a Tisza II körzetében. Állat-tani Közlemények 62: 31–50.

Harka Á., 1977a. A Tisza halfaunája.In Bancsi I., Hamar J., B. Tóth M.,Végvári P. szerk.: Adatok a Tiszakörnyezettani ismeretéhez, különöstekintettel a kiskörei vízlépcsô tér-ségére. Kisköre, 64–67.

Harka Á., 1977b. A süllô (Stizostedionlucioperca) növekedése a Tisza ti-szafüredi szakaszán. Állattani Köz-lemények 64: 45–53.

Harka Á., 1981. A csuka (Esox luciusL.) növekedése a Tisza tiszafürediszakaszán. Állattani Közlemények68: 67–75.

Harka Á., 1984. A harcsa (Silurusglanis L.) növekedése a Tiszában.Állattani Közlemények 71: 93–101.

Harka Á., 1985a. A Kiskörei-víztározóhalállománya. Halászat31(78): 35–37.

Harka Á., 1985b. Ichthyological andpiscatorial problems at the Kiskö-re water basin. Tiscia (Szeged)20: 117–126.

Harka Á. 1987. A Kiskörei-tározó éstérségének halfaunája. In KarcagiG., Bancsi I. szerk.: Album a Kis-körei tározó térségérôl. Szolnok,169–174.

Harka Á., 1989. Growth of carp(Cyprinus carpio L.) in the Kiskö-re storage lake. Tiscia (Szeged)24: 79–86.

Harka Á., 1990. Growth of differentforms of carp (Cyprinus carpio L.)in Kisköre storage lake. Tiscia(Szeged) 25: 59–64.

Harka Á., 1992. Changes in thegrowth of pike perch (Stizostedionlucioperca L.) in the area of Lake-Tisza. Tiscia (Szeged) 26: 9–12.

Harka Á., 1993. Az ezüstkárászok sza-porodási stratégiája. Élet és Tudo-mány 48, 6, 173–175.

Harka Á., 1995. A Tisza-tó halai. Ma-gyar Horgász 49. 4. 14–15.

Harka Á., 1999. A Tisza-tóra áldoznikell. Magyar Horgász 53. 3, 22–23.

Harka Á., 2001. A süllô (Stizostedionlucioperca L.) szaporodása és nö-vekedése a Tiszában a 2000 febru-árjában történt cianidos szennye-zés után. Halászat 94: 74–76.

Harka Á., Tóth L., 1971. Varsavizsgá-latok a Tisza II. körzetében. Halá-szat 17: 114–115.

Szipola I., 1986. A kôsüllô (Stizos -tedion volgense Gmelin) dinami-kai vizsgálata a Keszthelyi-öböl-ben. Halászat 32(79): 54–57.

Szító A., 2000. A cianid mérgezés ha-tása a Tisza üledéklakó állataira.Budapesti Közegészségügy 32. 3.301–305.

pp. 160–173

A címfelvétel után az év/lapszám/oldalszám szerepel.A csillaggal (*) jelölt közlemények a tudományos ro-vatban, angol nyelvû összefoglalóval jelentek meg.

FÔCIKKEK

Bercsényi Miklós: lásd Bódis Márk

Bercsényi Miklós lásd Németh Szabolcs

Bíró Péter: A természetesvízi kutatások helyzete, jelentôsége és távlatai . . . 2007/2/57

Bíró Péter: A Balaton állattani kutatásának fôbb eredményei . . . . . . . . . . . . . . 2007/4/156

Bíró Péter lásd Erôs Tibor

Bódis Márk, Ittzés István, Németh Szabolcs, Bercsényi Miklós: Új magyar módszer a mesterséges süllôszaporításban – az ikrás halak ivarnyílásának szaporítás elôtti elzárása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/6

Budaházi Attila lásd Németh Szabolcs

Csorbai Balázs lásd Horváth László

Erôs Tibor, Takács Péter, Sály Péter, SpecziárAndrás,György Ágnes Irma, Bíró Péter: Az amurgéb (Perccottus glenii Dybowski, 1877) megjelenése a Balaton vízgyûjtôjén* . . . . . . . . . . . 2008/2/75

Erôs Tibor, Tóth Balázs, Sevcsik András: A halállomány összetétele és a halfajok élôhely használata a Duna litorális zónájában (1786–1665 fkm) – monitorozás és természetvédelmi javaslatok* . . 2008/3/114

Gönczy János: A magyar halászati szaksajtó története. I. A Halászat születésének elôzményei . . . . . . . . . 2007/1/4

Gönczy János: II. A Landgraf János szerkesztésében megjelenô Halászat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/2/61

Gönczy János: III. Lapunk az I. világháború idején . . . . . . . . . . . 2007/3/121

Gönczy János: IV. Az I. világháború utáni évek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/4/163

Györe Károly, Józsa Vilmos: A márna (Barbus barbus L.) növekedése a Duna különbözô hazai szakaszain* . . . . 2008/3/124

György Ágnes Irma lásd Erôs Tibor

Harka Ákos: Áttekintés a magyar halfauna kutatásának utóbbi hat évtizedérôl . 2007/1/12

Harka Ákos: A törpecsík – Sabanejewia aurata (Filippi, 1865) – növekedése a Tisza tiszafüredi szakaszán* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/4/191

Harka Ákos: A tiszai halfauna változásai az utóbbi másfél évszázadban* . . . . 2008/1/28

Harka Ákos: A Tisza-tó halfaunája és gazdaságilag jelentôsebb halainak állományváltozásai* . . . . . . . . . . . . 2008/4/000

Hegedûs Réka: A hazai folyami rákok elterjedése* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/2/88

Horváth László: A keltetôházi halszaporítás hazai eredményei . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/16

Horváth László, Csorbai Balázs, Urbányi Béla, Tamás Gizella: Cellullóz-trágyázás: új lehetôség a szerves trágyázáskockázatainakcsökkentésére . . . . . 2008/3/91

Horváth László, H. Tamás Gizella: A zooplankton és a ragadozó halaktenyésztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/4/169

H. Tamás Gizella: lásd Horváth László

Ittzés István: lásd Bódis Márk

Józsa Vilmos lásd Györe Károly

Kakuk Csaba lásd Rónyai András

Kászoni Zoltán: Szaklapunk Erdélyben és máshol. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/18

Kászoni Zoltán: A lillafüredi árvíz-katasztrófáról – hónapok távlatából 2007/2/71

Kászoni Zoltán: A „pisztrang-tudós” Székely Ilona . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/19

Kászoni Zoltán: Székelyföldi pisztráng-tenyésztés: múlt és jövô . . . . . . . . . 2008/2/71

Kondacs János lásd Rónyai András

Molnár István Lotár: lásd Sevcsik András

2007100. ÉVFOLYAM

2008101. ÉVFOLYAM Összevont tartalomjegyzék

174

Molnár Kálmán: Halkórtan a Halászatban . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/22

Molnár Kálmán: Kell-e angolna a Balatonba? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/8

Molnár Kálmán, Székely Csaba: Megfigyelések a Budapest környéki Duna-szakasz gébfaunájának változására vonatkozóan* . . . . . . . 2007/3/143

Nagy Sándor Alex: Halfaunánk védelme és bölcs hasznosítása . . . . . . . . . . . . 2008/3/96

Németh Szabolcs, Budaházi Attila, Szûcs Réka, Bercsényi Miklós: Egy földközi-tengeri sziklahal faj (Scorpaena porcus Linnaeus, 1758)mesterséges szaporítása* . . . . . . . . 2008/2/83

Németh Szabolcs: lásd Bódis Márk

Pintér Károly: Magyarország halászata 2006-ban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/3/111

Pintér Károly: Magyarország halászata 2007-ben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/52

Pintér Károly, Udvari Zsolt: Átalakult a halászati szakigazgatás . . . . . . . . 2007/2/55

Prigli Mária: A csukaivadék (Esox lucius) vöröskórja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/59

Rónyai András: A lapátorrú tok (Polyodon spathula Walbaum) és szerepe az akvakultúrában – irodalmi áttekintés* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/40

Rónyai András, Kakuk Csaba, Kondacs János: Egy újabb szintetikusgonadotrop-releasing hormon, a Gonazon alkalmazhatósága a ponty(Cyprinus carpio L.) és az afrikai harcsa (Clarias gariepinus Burchell) szaporításában* . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/78

Sály Péter lásd Erôs Tibor

Sevcsik András, Molnár István Lotár: A Visegrádi-hegység és a Pilis patakjainakhalfaunisztikai vizsgálata* . . . . . . 2007/3/147

Sevcsik András lásd Erôs Tibor

Solymos Ede: Paraszti halászat . . . . . . . 2007/1/29

Solymos Ede: A velencei duda . . . . . . 2007/3/135

Specziár András, Turcsányi Béla: A telepített ponty és fogassüllô elterjedése, növekedése és visszafogása a Balatonban* . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/2/98

Specziár András lásd Erôs Tibor

Székely Csaba: lásd Molnár Kálmán

Szûcs Réka lásd Németh Szabolcs

Takács Péter lásd Erôs Tibor

TasnádiRóbert: A haltakarmányozás története . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/30

Tasnádi Róbert: Másképpen a vízi-bolhákról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .2007/2/79

Tasnádi Róbert: Komolyan a vízibolhákról . . . . . . . . . . . . . . . . .2007/3/130

Tasnádi Róbert: 120 éves Herman Ottó fômûve: A magyar halászat könyve 2007/4/175

Tasnádi Róbert: A ponty pikkelyezett-ségének öröklôdése . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/3Hibakiigazítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/64

Tasnádi Róbert: Dubics Tamásra emlékezünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/148

Tasnádi Róbert: 120 éve jelent meg Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/151

Tatár Sándor: „Halbarát Víz” Program –vizeink jó ökológiai állapotáért . . . 2008/3/98

Tóth Balázs lásd Erôs Tibor

Tölg István: Ötven év a kínai növényevô halakkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/34

Tölg István: Gondolatok a megváltozott magyar halászatról . . . . . . . . . . . . 2007/4/168

Turcsányi Béla: lásd Specziár András

Udvari Zsolt: lásd Pintér Károly

Urbányi Béla lásd Horváth László

Váradi László: A HAKI részvétele nemzetközi kutatási programokban 2007/1/36

Wilhelm Sándor: Veszélyforrások a Felsô-Tisza romániai vízgyûjtôjén2008/3/110

Woynarovich Elek: Vízi környezet-védelmünk és a halállomány . . . . . 2007/1/44

Woynarovich Elek: A Balaton halainak eloszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/2/69

Woynarovich Elek: A busák és az amur védelmében . . . . . . . . . . . 2007/3/129

Woynarovich Elek: A halpusztulásokról 2007/4/172

ESEMÉNYEK – RENDEZVÉNYEK – MEGEMLÉKEZÉSEK

A 100. évfolyam elé (Pintér Károly) . . . . 2007/1/3

Halászbúcsú Rétimajorban (H.A.). . . . . 2007/2/68

Dr. Molnár Kálmán halparazitológus 70 éves! (Székely Csaba) . . . . . . . . . 2007/2/74

Román-magyar halászati tanácskozásSzékelyudvarhelyen (Kászoni Zoltán) 2007/4/190

Becsey Attila (1939 – 2008) (Tasnádi Róbert) . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/63

Solymos Ede (1926 – 2008) (Szilágyi Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . 2008/3/100

Tölg István (1932 – 2008) (Gönczy János) . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/3/102

175

KÖNYVISMERTETÉSEK

Paul Torday: Lazacfogás Jemenben (Pintér Károly) . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/1/27

JOGSZABÁLYOK, HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK

A minôségi ponty kihelyezések támogatására benyújtott 2006. évi pályázatok eredménye . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/1/48

A minôségi ponty kihelyezések támogatására benyújtott 2007. évi pályázatok eredménye . . . . . . . . . 2007/3/117

A halgazdálkodási tevékenységek támogatására benyújtott 2007. évi pályázatok nyertesei . . . . . . . . . . . . 2007/3/118

Állami horgászjegy 2008. évtôl már német nyelven is hozzáférhetô(Udvari Zsolt) . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/4/180

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterFVM rendelete a minôségi pontytenyésztési programban való részvétel csekély összegû támogatásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/47

Elfogadták a Halászati Operatív Programot . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/142

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 24/2008. (X. 8.) KvVM rendelete a védett tokfajok hasznosításáról . . . 2008/4/145

A minôségi pontytenyésztési programban való részvétel alapján 2008-ban elnyert támogatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/146

Megjelent az új halegészségügyi rendelet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/147

ÁLLANDÓ ROVATOK

Rendezvénynaptár

Hazai lapszemle (Dobrai Lajos)

50 éve írtuk (Tasnádi Róbert)

A Magyar Haltani Társaság hírei

Mirôl számol be a külföldi sajtó? (Pintér Károly)

EU halászati jogszabályfigyelô

SCIENTIFIC PAPERS WITH ENGLISH SUMMARY

Erôs T., Takács P., Sály P., Specziár A., György Á.I., Bíró P.: Occurrence

of Amur sleeper, Perccottus gleniiDybowski, 1877, in the water basin of Lake Balaton . . . . . . . . . . . . . 2008/2/75–77

Erôs T., Tóth B., Sevcsik A.: Assemblage composition and habitat use patterns of fishes in the litoral zone of the Danube, Hungary (1786–1665 rkm) – guidlines for monitoring and natureconservation . . . . . . . . . . . . . . 2008/3/114–123

Györe K., Józsa V.: Growth of barbel (Barbus barbus L.) in different Hungariansections of the Danube . . . . . 2008/3/124–136

Hegedûs R.: Occurrence of the crayfish species in Hungary . . . . . . . . . . . 2007/2/88–97

Harka Á.: Growth of the golden spined loach – Sabanejewia aurata (Filippi, 1865) – in river Tisza (Eastern Hungary) . . . . . . . . . 2007/4/191–196

Harka Á.: Changes in the fish fauna of the Tisa river-system . . . . . . . .2008/1/28–39

Harka Á.: Fish fauna of the ”Tisza Lake” reservoir and population changes of the economically important fish species . . . . . . . . . . . . . . . 2008/4/160–173

Molnár K., Székely Cs.: Observations on the change of the fauna of Gobiid fishes in the Danube strech above Budapest . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/3/143–146

Németh Sz., Budaházi A., Szûcs R., Bercsényi M.: Artificial propagation of black scorpionfish (Scorpaena porcus Linnaeus, 1758). . . . . . . . . . . . . . 2008/2/83–88

Rónyai A.: The paddlefish (Polyodon spathula Walbaum) and its role in the aquaculture – a literature review . . . . . . . . . . . 2008/1/40–44

Rónyai A., Kakuk Cs., Kondacs J.: Applicability of Gonazon in the propagation of common carp (Cyprinus carpioL.) and African catfish (Clarias gariepinusBurchell) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2008/2/78–82

Sevcsik A., Molnár I. L.: Fish faunistic survey in the streams of the Visegrádi and Pilis mountains, Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . 2007/3/147–152

Specziár A., Turcsányi B.: Spreading, growth and recapture of stocked common carp (Cyprinus carpio) and pikeperch (Sander lucioperca) in Lake Balaton . . . . . . . . . . . . 2007/2/98–108

176

HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGEÉS TERMÉKTANÁCSA

Legfontosabb tevékenységek

• Vállalkozási tevékenység szervezése, a termelés, a bel- és külkereskedelem területén.Közremûködés a termékek export értékesítésében.

• A termeléshez szükséges eszközök és anyagok hazai és külföldi beszerzése.

• Szaktanácsadás a tagoknak, halászati, gazdálkodási, környezetvédelmi, állategész-ségügyi, szervezeti, pénzügyi és jogi kérdésekben.

• Természetes vizeink halállományával kapcsolatos környezet- és természetvédelmikérdések vizsgálata, az állománypótlás hatásainak elemzése.

Biológiai alapok

• A Szövetség Dinnyési Ivadéknevelô Tógazdasága saját tenyésztésû, genetikailagellenôrzött tükrös és pikkelyes ponty, valamint növényevô halfajok és ragadozó halakivadék korosztályait ajánlja tógazdaságok, horgászvizek és természetes vizek népe-sítéséhez. Az ivadék felneveléséhez technológiát biztosít.

A Szövetség tagja lehet

• Minden halászati tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy, valamint ezekjogi személyiséggel nem rendelkezô szervezetei.

Címünk: HALTERMELÔK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE ÉS TERMÉKTANÁCSA1126 Budapest, Vöröskô u. 4/b

Fotó: Kunkovács László

FISH COOP KFT.ajánlatai:

Részletes felvilágosítás:

FISH COOP KFT., Csoma Gábor ügyvezetô5500 Gyomaendrôd, Áchim u. 3/1.

Telefon: 06-30/9952-187 vagy 06-30/9554-569, 06-56/446-016, Telefon/fax: 06-66/386-437

Társaságunk 2007-ben is elôsegíti a tógazdasá-gok, természetes vizek ivadékolását.

Zsenge és elônevelt csuka-, süllô-, harcsa-,ponty-, fehér és pettyes busa-, amurivadékot kíná-lunk megvételre.

Társaságunk igény szerint a zsenge és elôneveltivadékot helyszínre szállítja.

Az árak a tavasszal kialakult országos áraknakmegfelelôen megállapodás alapján kerülnek meg-határozásra.

A FISH COOP KFT. a GALATI „PLASEPESCARESTI” SA Hálógyár termékeinek kizáróla-gos magyarországi forgalmazója.

Vállalja:

� hálók (mûanyag),� kötelek (mûanyag és kender),� inslégek (mûanyag),� hálócérnák és kötözôanyagok (mûanyag),� bálaköztözô zsinórok (mûanyag) rövid határ-

idôvel történô szállítását.

A hálók anyagának vastagsága, színe, szemnagy-sága, bizonyos határok között a léhés mélységeés hossza egyedileg megválasztható.

Ugyanígy a kötelek, inslégek, hálócérnák és kötö-zôanyagok vastagsága és színe a megrendelôigénye szerint teljesíthetô.


A kiadványok és poszterek megrendelhetôk és kaphatók a Kiadóban1149 Budapest, Angol u. 34. • Telefon: 220-8331 • www.agroinform.hu

Documents

101. ÉVFOLYAM • 2008. 4. SZÁM • TÉL101. ÉVFOLYAM • 2008. 4. SZÁM • TÉL A kiadványok és poszterek megrendelhetôk és kaphatók a Kiadóban 1149 Budapest, Angol u. 34