I. évfolyam, 6. szám

1

Felvételizőknek:

A szóbeli felvételi pontszámai már megtalálhatók

iskolánk honlapján! ( www.klte-gyakorlo.sulinet.hu )

Acta DE Kossuth A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának iskolaújsága

I/6. szám,

2013.02.28.

A könyvtárban elérhető nyomtatott formában is!

Tartalom

1. Beszámoló a sítáborról

2. Aktuális: Szóbeli felvételi

3. Hagyományőrző: Farsang, Valentin-nap, Balázsolás

4. Sütihadjárat

5. Hagyaték az utókornak

6. Sport: interjú Asbóth Endre Tanár Úrral

7. Természettudományos rovat

8. Így írunk mi

9. Impresszum

2012 óta [email protected]

Az ideiglenes

felvételi

jegyzék

március 4-ére

várható!

http://www.klte-gyakorlo.sulinet.hu/

2

Sítábor

Gerlitzen, 2013. január 19-24.

Az előző évekhez hasonlóan

iskolánk idén is szervezett sítábort

Ausztriába. A korábbi táborokban

részt vevő diákok nagy

lelkesedéssel várták az idei síelést

is. A Kossuth Gimnázium 47

diákja, 3 tanára és néhány szülő

alkotta a 60 fős csoportot. Az

eseményre való jelentkezés Asbóth

Endre tanár úrnál történt, aki

előzetesen részletes tájékoztatást

adott mind az érdeklődő diákoknak,

mind aggódó szüleiknek. Az

indulás előtti napokban

mindannyian nagy lázban égtünk, és már semmi másra nem tudtunk gondolni,

csak a kirándulásra. Az újoncsíelők egy kicsit tartottak az ismeretlentől, de

később, mint láttuk erre nem volt okuk, mert nagyon elegánsan és magabiztosan

csúsztak le a hegytetőről.

Végre eljött a várva várt nagy kalandunk. Péntek este mindenki hamar lefeküdt,

de az egyre növekvő izgalom miatt a diákok szemére nem repült álom pillangó

képében!

Eljött a szombat reggel, készen álltunk az utazásra, ami nagyon hosszú volt, de

nekünk mintha csak egy pillanat lett volna. A jó hangulat és az izgalmas filmek

révén gyorsan elszállt az idő.

Amikor megérkeztünk, egy

csodálatos szállodát pillantottunk meg.

A szobák 3-4, esetenként 5 fősek is

voltak, amelyekből a szobatársakkal

együtt mi magunk választhattunk nagy

örömünkre.

Az étkezésre sem lehetett

panaszunk, mivel a svédasztalos

reggeli és az esti meleg ételek tálalása

Acta De Kossuth Aktuális

2.

3

során mindenki korlátlanul fogyaszthatott, ezáltal senki nem maradt éhen.

Esténként szabadon lehetett kártyázni, csocsózni, mégis a tanárok és diákok

által közösen szervezett játékok voltak a legizgalmasabbak. A takarodó

szobánként más és más volt, ennek persze mindnyájan nagyon örültünk, de aki

akart, már 22 órakor aludhatott. Szombat este még mindenki újult erővel kezdett

bele a szórakozásba és elég hosszúra nyúltak a beszélgetések is.

Vasárnap reggel könnyű volt felébredni… annak, aki nem volt sítáborban.

Nekünk a néhány óra alvás után életet mentett a reggeli, legalább felébredtünk a

meleg teától, más ezt az időt is átaludta, remélve, hogy így pihenten kezdi majd

a napot. Mindenképp fontos megemlítenünk, hogy magatartásunkkal

példaértékűnek bizonyultunk a hotel területén.

A síelésről és a snowboardozásról röviden

A reggeli után 15 perces utazással

értünk a hatalmas síparadicsomba,

ami azért volt jó, mert utazás közben

is tudtunk aludni! Alig hittük el, de

ott voltunk… egy hatalmas

felvonórendszer várt bennünket. Egy

kabinban 4-en ültünk és beszélgetés

közben csodáltuk a gyönyörű tájat.

Fantasztikus volt! Amikor a

felvonóval megérkeztünk, mint

minden sport előtt egy komoly

bemelegítés várt ránk. Ez állt egy sígimnasztikából, valamint három pályán a

technikai elemek begyakorlásából. A kezdőket az új ismeretekbe Asztalos József

tanár úr és Pavló Miklós vezette be, míg a tapasztalt haladókat Dr. Futóné

Monori Edit tanárnő és Asi bá kalauzolta. A hegytetőn zömmel piros pályákból

álló pályarendszer kielégítette mind a kezdő, mind a haladó síelők igényeit.

Részt vettek „extrémsíelők” is, akiket a gipszről lehetett felismerni.

3.


4

Vozári József oktatta a kezdő és a

haladó snowboardosokat is, aki

rendkívül jó hangulatot biztosított

tanítványai számára. Első ránézésre

úgy tűnik, ez nehezebb sport a

síelésnél, mégis minden diák hamar

ráérzett az ízére.

Nagyon sok örömmel és élménnyel

tértünk haza. Egész este a

szüleinknek meséltük, hogy milyen

emlékeket szereztünk a nagy kiruccanás során. Reméljük jövőre is biztosít az

iskolánk ilyen kedvező lehetőséget.

Sziráczki Martin

Liszkai Péter 10.c


4.

5

Szóbeli felvételi 2013

Lezárult a felvételi időszak iskolánkban is. Minden 6. és 8. osztályos

tanuló fellélegezhet, mivel már a nehezén túl vannak. Nap mint nap a

körül foroghat a gondolatuk, hogy vajon teljesítményük alapján felvételt

nyertek-e az általuk választott helyre. Az elért pontszámok már

megtekinthetőek iskolánk honlapján. Az ideiglenes felvételi jegyzék

nyilvánossá tétele 2013. március 13-án, az értesítés a döntésről írásban

pedig április 25-én várható. Az 5 évfolyamos képzésre jelentkezők a

szóbeli felvételin több tárgyat is választhattak. Összesen közel 400 8.

osztályos és 200 6. osztályos diák jelent meg bármely szóbeli

"elbeszélgetésen". A felvételiztető tanárokat kérdeztem a felvételi

körülményeiről.

Matematika felvételi:

Titkó Judit Tanárnő válaszai:

Körülbelül hány diák jelentkezett matematika felvételire?

- Megközelítőleg 100 diák jelent meg.

Milyen részekből áll a felvételi?

- 20 db tétel közül kell húznia a diákoknak. Mindegyik tétel 2 részből

áll. Az egyik egy számolós feladat, tehát törtekkel műveletek, a négy

alapművelet és hatványozás szerepel benne. A második feladat

pedig egy szöveges feladat. Ezt követően leülhet, kidolgozhatja és

felkészülhet a feladatokból. Mindig annyi időt adunk a felkészülésre,

amennyi csak szükséges.

Körülbelül mennyi idő alatt zajlik le a felvételi?

- Ez diákonként változó. Általában ez nem több 30 percnél.

Milyen volt idén a teljesítmény?

- Jó. Határozottan jó. Ügyesek és felkészültek voltak.

És az utolsó kérdés. Tanárnő szerint milyen az ideális diák?

- Ideális diák szerintem nem létezik. A tanároknak minden diákot el

kell fogadnia olyannak, amilyen.


5.

6

Magyar felvételi:

Miklósvölgyi Miklós Igazgatóhelyettes Úr válaszai:

Körülbelül hány diák jelentkezett magyar felvételire?

- 50 fő vett részt magyar felvételi elbeszélgetésen.


- Minden felvételiző pár mondatos bemutatkozással kezd, majd

próbáljuk oldani a feszültséget. Ezután veszi kezdetét a tényleges

felvételi. Két nagy részből áll. Először egy adott témában kell

kifejteniük véleményüket. Egy összefogott, megszerkesztett,

felépített véleménynyilvánítás jellemző. 3 téma közül kell

választaniuk. Ezek általános témák, mint például a

környezetszennyezés, a sport fontossága. Emellé kapnak még egy,

a témához kapcsolódó képet, és erről is beszélniük kell. A második

rész egy, az iskolában eddig még biztosan nem tanult szövegrész

feldolgozásából, illetve a benne fellelhető költői eszközök

felismeréséből áll. Ez nagyrészt önállóan, monológként megy

végbe, és ezután próbáljuk dialógus formájában folytatni a

felvételi elbeszélgetést.


- Alapvetően jó. A többség tájékozott volt, de akadtak kevésbé

felkészült diákok is. Sok 50 és 45 pontos eredmény született, és 25-

30 pont alatti teljesítmény nem volt jellemző.

Tanár Úr szerint milyen az ideális diák?

- Érdeklődő és tájékozott.

Angol felvételi:

Dr. Fehérné dr. Kiss Ágota Tanárnő válaszai:

Körülbelül hány diák jelentkezett angol felvételire?

- 203-an jelentkeztek angol nyelvből a szóbeli felvételire.


6.

7


- Évek óta két részből áll. Az első rész képleírás, de nem, mint az

érettségin. A kép csak gondolatébresztőként szolgál, témát, ötletet

ad. Ez a képleírás átmegy beszélgetésbe az adott témáról. A

második rész a nyelvi képesség vizsgálatát teszi lehetővé. De ez

inkább a grammatikai képesség vizsgálatára épül. Ezzel

kapcsolatban kisebb feladatokat kell megoldaniuk.


- A teljesítmény vegyes. Átlagot nem számoltunk, de körülbelül 30-

40 pont körül mozog. Születtek nagyon szép, 50 vagy közel 50

pontos eredmények, de 10-20 pontos felvételi is előfordult. Ez

egyébként jó, mert irreális lenne, ha mindenki 50 pontot kapna, és

így lehetőség van a gyengébb teljesítmények kiszűrésére.

Tanárnő szerint milyen az ideális diák?

- Ahogy ti mondanátok: „jó fej”. Lendületes, vidám és szívja

magába a tudást. Persze nem kell úgy tanulnia, mint egy zombi,

de iskolán kívül is legyen fogékony az új ismeretek befogadására.

Német felvételi:

Szabó Gábor Igazgatóhelyettes Úr válaszai:

Körülbelül hány diák jelentkezett német felvételire?

- Ritka az, hogy német nyelvből vállalják a szóbeli felvételit, de 22

diák próbáltatta meg magát több-kevesebb sikerrel.


- 3 részből áll a felvételi. Az elején kötetlen beszélgetést folytatunk a

diákkal a feszültség oldása végett. Ezt még természetesen nem

értékeljük pontokkal. a második résztől veszi kezdetét a valódi

felvételi. Ekkor két kép közül kell választaniuk, és a képről, illetve

a kép témájáról kell mondaniuk pár mondatot. A harmadik rész a

nyelvtanon alapul. Nyelvtani szerkezeteket kell keresniük és

meghatározniuk német mondatokban, de persze ez magyar

nyelven történik.


7.

8


- Változó. Természetesen voltak, akik tudatosan felkészültek és

nagyon jól szerepeltek a felvételin, de (a tavalyival ellentétben)

gyengébb teljesítmény is előfordult (vagy a képválasztás, vagy

alapvetően a német szóbelire való jelentkezés bizonyult rossz

döntésnek). A pontok 9-10 és 50 között mozogtak.

Milyen Tanár Úr szerint az ideális diák?

- Szorgalmas, érdeklődő, terhelhető és kreatív. De ilyen "ideális

diák" a Kossuthban is számos található. Büszkék lehetünk arra,

hogy iskolánk keretei között ennyi ilyen tanuló tevékenykedik.

Ezúton is szeretném megköszönni a készséges válaszokat és a rám szánt

időt minden tanárnak. Nektek, felvételizők, pedig sok sikert a jövő

tanévhez! És ne feledjétek, már csak egy-két hónap, és megérkezik a

várva várt levél, amely az ezt követő 4-5, illetve 6 évet meghatározó

értesítést tartalmazza. Mátrai Erika 10.c

Néhány izguló(?) felvételiző


8.

9

Farsangi népszokások

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik. A farsang Magyarországon vízkereszttől, azaz január hatodikától a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető kialakulása.

A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban

azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a

nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz

szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással,

boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Eleinte azért öltöztek

ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első

maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.

Maszkos alakoskodások

A farsangi alakoskodás Magyarországon a 15. század óta ismeretes. Az

egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az

ördög művének tartotta és üldözte is. Jellemzője, hogy olyan ünnepi

időszak, amelyben a hétköznapi élettől eltérő dolgok történhetnek,

felbomolhat a szokásos rend. A táncmulatságok mellett különböző

játékokat, vetélkedőket rendeztek, de ilyenkor volt a legtöbb lakodalom is

a falvakban.

A falvakban az alakoskodók

beöltöztek ördögnek,

kereskedőnek,

cigányasszonynak,

katonának, koldusnak,

menyasszonynak,

kéményseprőnek,

boszorkánynak. A magyar

falu álarcos alakoskodása

között feltűnnek az

állatalakoskodások.

Különösen kedvelt a medve-, ló-, kecske- és gólyaalakoskodás.

Acta De Kossuth Hagyományőrző

9.

10

Eljátszottak ál-lakodalmat, ál-temetést, de népszerűek voltak a kivégzést

imitáló játékok is, melyeken a játékból elítéltek fejére cserépedényt

tettek, s ezt nyilvánosan leütötték.

A farsangi lakodalmas játékok közül leglátványosabb a nyugat-dunántúli

rönkhúzással összekötött mókaházasság. Ennek a lényege az volt, hogy a

legények a rönköt nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok

ajtajára kötötték, kapujához támasztották. A vénlánycsúfolás másik

kedvelt módja a „kongózás”. A farsangban el nem kelt eladósorú lányok

háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a

legények.

Táncmulatságok

A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt. Minden

társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők

általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt

pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki.

Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban.

A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki, ha tetszett

neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.

Köszöntők

Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is hozzátartoztak a

jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Ez többnyire gyermekek

adománygyűjtő szokása volt. Ezek a magyar nyelvterületen mindenütt

megtalálhatók voltak. Ezen alkalmakon a kimondott szó mágikus erejével


10.

11

próbálták biztosítani a következő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az

állatok egészségét és szaporaságát.

Lakomák

Sok faluban igyekeznek farsangvasárnapra és húshagyó keddre

tyúkhúslevest, töltött káposztát főzni. Szívesen tálaltak még ciberelevest

és kocsonyát is.

A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere lényegében

többféle savanyú leves gyűjtőneve. A farsangi ételek közül a

legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs,

hússal töltött burgonya, kubikos, szalagos és a túrós. Ugyancsak kedvelt

étel volt ilyenkor a rétes, mert a Bács megyei Topolya lakói szerint

szerencsét hoz, ha jól nyúlik.

Farsangi népszokások

Asszonyfarsang: A farsang utolsó

szakaszában asszonyok

részvételével tartott farsang. Az év

egyetlen napján a nők korlátlanul

ihattak, zeneszó mellett nótáztak,

férfi módra mulattak. Ilyenkor a

következő jelmezeket vették fel:

ördög, koldus, török, kereskedő,

cigányasszony, állatmaszk- jelmez

valamint fiúk-lányok ruhacseréje.

Farsang-téltemetés:


11.

12

Húshagyókedden általában szalmabábut vagy koporsót égettek,

jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

Torkos csütörtök: Hamvazószerda után tartott ünnep, a böjti időszakra

eső lakmározás. A farsangkor megmaradt ételeket fogyasztották el. A

többi ételt kiszárították és az állatok ételébe szórták.

Busójárás: A busójárást magyarázó monda szerint Mohácsot a török

uralom alól a busók szabadították meg. A maszkos alakoskodók

tülkölésétől, kolompolásától a

törökök megrémültek és elfutottak.

Más magyarázat szerint a város alá

érkező törökök láttára a lakosság

egész éjjel járta az utcákat. Síppal,

dobbal, trombitával igen nagy zajt

keltettek. A törökök ebből arra

következtettek, hogy a városban

nagyszámú katonaság van, és ezért

nem merték megtámadni őket,

hanem elvonultak a város alól.

A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A „műsor” fő eleme a

partraszállás, melynek során a túlparti „Szigetből” eveznek át ladikokon a

busók. Sötétedéskor az egybegyűltek elégetik a telet máglyagyújtással és a

főtéren.

Farsangi hiedelmek

Akárcsak a többi jeles ünnepen, más módon is igyekeztek befolyásolni

vagy megjósolni az elkövetkezendő időszak szerencséjét. A farsangi

napok gonoszűző, termésvarázsló, időjósló és bizonyos munkákat tiltó

napok. A Mura-vidéken például ilyenkor is megveregetik a

gyümölcsfákat, hogy jól teremjenek. Ekkor kell mákot vetni, hogy majd

ne legyen férges. Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos

az ég, sok tojás lesz abban az évben. Berettyóújfalun a húshagyókeddi

napsugár a bő esztendőre mutat.


Féki Zsuzsanna

Kerekes Regina 10.c

12.

13

Valentin nap

Ezen a napon a szemünk akaratlanul is szív alakú lufik, virágcsokrok, csecsebecsék, bonbonok, üdvözlőlapok seregét kutatja mindenütt. Ilyenkor a társadalom két részre bomlik: szerelmesekre és egyedülállókra. Vajon miről van szó!? Erre már biztosan mindenki rájött: Valentin nap. Valentin nap… a szinglik legkevésbé várt „ünnep”napja.

Bár az ünnepnek meglehetősen sokrétű múltja van, mára már csak a „kereskedelmi" Bálint-nap

ünneplése maradt meg a köztudatban, a virágárusok, ajándékboltot üzemeltetők legfőbb örömére. A Valentin-nap

elviekben a szerelmesek ünnepe, melynek története még ma is igen homályos. Hagyományának eredetét tekintve számos

legenda látott napvilágot, melyeknek gyökerei egyaránt kötődnek a keresztény és ókori római tradíciókhoz.

Az ókori Athén naptárában a január közepe és február közepe közé eső időszak Gamelion hónapja volt, amelyet Zeusz és Héra szent frigyének szenteltek.

Az ókori Rómában február 15-én a Lupercalia napját Lupercus (a termékenység istene, aki félig meztelenül és kecskejelmezben jelent meg az ünneplők előtt) és Faunus istenek, illetve az ókori Rómát alapító testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. Az ünnep idején Lupercus papjai kecskéket áldoztak istenüknek, majd rituálisan bort fogyasztottak, végül a kecskebőrt a fejükre húzva, és a kecskebőrből hasogatott szíjakat (Ezt az eszközt februának nevezték, és mágikus erőt tulajdonítottak neki. [Később a téli hónap is erről a varázsszíjról kapta a nevét.]) lobogtatva meztelenül rohantak végig Róma utcáin, és igyekeztek minden arra járót megérinteni velük. Különösen a fiatal nők igyekeztek az útjukba kerülni, mivel a néphit szerint a februával megérintett, megáldott asszony termékeny lesz és könnyebben szüli meg gyermekét.


13.

14

A korai kereszténységben a termékenységi ünnepekhez Valentinus, azaz Bálint ünnepe kapcsolódott. Azonban az, hogy ki volt Valentinus valójában, nem könnyű kérdés. Történelmünkben ugyanis legalább három különböző Bálintot tartunk nyilván, akik szinte ugyanakkor éltek, mártírok voltak, illetve mindhármuk nevét február 14-éhez is köthetjük.

Kik ők?

Az egyikük római pap volt, aki a harmadik század második felében szenvedett mártírságot, és a Via Flaminián temették el.

A második Interamna (a mai Terni) püspöke volt II. Claudius császársága idején, akit Claudius bebörtönözött, mivel tiltása ellenére (Claudius nehezen szerzett katonákat, mivel a római férfiak nem akarták elhagyni szeretteiket és családjukat, ezért egy rendelettel törölte az összes házasságot és jegyességet a birodalomban.) titokban párokat adott össze. A legenda úgy tartja, hogy Szent Valentin rabsága alatt összebarátkozott a börtönőr vak lányával, aki Valentin imájának hatására visszanyerte látását. Neki hagyott Valentin a kivégzése napján (270. körül február 14.-én) egy elköszönő levelet, melyet így írt alá: „A te Valentinod”. Ő szintén a Via Flaminián van eltemetve, bár nem ugyanott, mint az előző Bálint.

A harmadik egy Észak-Afrikában meghalt mártír, akinek életéről szinte semmit sem tudunk.

Az ünnephez köthető még egy jóval korábban (Kr.e. 140 körül) élt keresztény gondolkodó, Valentinius is. Valentinius Róma püspökjelöltje volt, akinek gondolkodása sokban különbözött a kor más keresztény gondolkodóitól. Az ő munkáiban a testi szerelem nem volt annyira idegen és elképzelhetetlen, mint a többség számára.


14.

15

Bálint személye tehát máig

nem tisztázott, azt tudjuk,

hogy mikortól kötötték össze

nevét a szerelemmel. A korai

krónikákban nem említenek

semmiféle kapcsolatot, ezért

a történészek szerint a

későbbi verziók csak szimpla

kitalációk, vagy utólag

megírt történetek lehetnek: Elméletileg a Római birodalom bukása után,

496-ban Gelasius pápa 15.-éről 14.-ére helyeztette át a Lupercalia

ünnepét, mivel szerinte egy mártír szent ünnepével összeolvasztva

könnyebbé válik Lupercalia szertartását megfosztani a pogány szertartás

szerepétől. Ezek után már a Lupercalia helyett február 14-én Szent

Valentinre emlékeztek. Fokozatosan ez a nap lett a szerelem

ünnepnapja és ez által Szent Valentin lett a szerelmesek védőszentje.

Valentin napi szokások, babonák:

Valentin napját, mint a szerelmesek napját Magyarországon 1990 óta ünneplik. Kevéssé ismert, hogy a magyarországi németek közt Szent Bálint igen népszerű volt. Templomaikban gyakran ábrázolták. Bálint freskója látható ma is Töttös Szent Erzsébet-templomának mennyezetén. A Töttös közelében található Bólyban van az egyetlen Szent Bálint tiszteletére szentelt kápolna Magyarországon. Nem csak az ország német, hanem a magyar lakói is ismerték az ünnepet. (Ez olvasható az Érdy-kódexben is.) A "nyavalyatörésre" (epilepsziára) hajlamosak gyakran viseltek a nyakukban úgynevezett Bálint keresztet, vagy más néven frászkeresztet.


15.

16

A népi hagyományok szerint, ha Bálint-

napon hideg, száraz idő van, akkor jó lesz a

termés. Azt tartották, hogy Bálint-napon

választanak párt a verebek vagy, hogy ekkor

jönnek vissza a vándorló vadgalambok. Tehát

Bálint-napon a madarak is hatalmas

szerephez jutottak, a különböző fajták más-

más férfitípust jelentettek. Úgy tartották, ha

egy hajadon lány ezen a napon verebet lát,

szegény emberhez fog hozzámenni és nagyon

boldog lesz, ha azonban egy tengelice repül át

felette, tehetős férfi felesége lesz.

1997. február 14-étől Molnár Pál újságíró kezdeményezésére az általa megalapított Balassi Bálint-emlékkard elnevezésű irodalmi díjat adják át ezen a napon, Budán. Európára kiterjedő irodalmi estekre kerül sor e naphoz kapcsolódóan. Általában a magyar nyelvterületen kapcsolódnak be a Bálint napi Balassi-fesztiválba, melynek jelmondata: „Az európai életérzés ünnepe”. A fesztivál egyetlen kötelező mozzanata: a közönség előtt meg kell nevezni az adott Bálint napon kitüntetett magyar költőt és külföldi műfordítót; boros rendezvényeken ezen irodalmárok egészségére kell elsőként koccintani.

Ami pedig a szerelmet illeti, faluhelyen alkalmaztak ezen a napon különböző praktikákat a lányok azért, hogy megszerezzék és megőrizzék szerelmeiket. A kialakult hagyományok, babonák a következők:

Bálint napon nem szabad megsértődni vagy megharagudni.

Ha a szerelmesek azt akarják, hogy szerelmük örökké tartson,

egymás hajának szálait tésztába kell sütniük, és közösen

megenniük.

Olyan almát kell enni, aminek 9 magja van. A magokat a

kiválasztott fiú zsebébe kell rejteni, hogy belénk szeressen.


16.

17

Ha kíváncsiak vagyunk leendő férjünkre, Bálint nap előtt éjfélkor a

temetőbe kell menni és a szellemek megmutatják ki lesz az. Ehhez

egy dalocskát kell énekelni és tizenkétszer elmenni a templomig.

Babérlevelet kell a lányoknak a párna alá helyezni, így álmukban

meglátják leendő párjukat.

A kiszemelt fiú lábnyomát a hóból vagy sárból felvéve a küszöb alá

kellett ásni, majd a házba csalogatni az illetőt, aki a küszöböt

átlépve hamarosan megkéri a lány kezét.

Egyes lányok vakondokvért csepegtettek az ételbe, majd azt

megetették a kiszemelt férfival. Így próbálták megszerezni őt

maguknak.

A reggeli szerelmes csók szerencsét hoz.

Készítette: Pálinkás Dóra 10.a

Tóth Imola 10. a


17.

18

Balázsolás

Február 3-a a katolikus liturgia

Szerint Szent Balázs vértanú

emléknapja. Szent Balázs Diocletianus

és Licinus római császárok idején élt, az

örményországi Sivas püspöke volt,

eredeti foglalkozása szerint orvos.

Személyéhez több legenda fűződik.

Szerette az állatokat, azok barlangja köré

csoportosultak és áldását várták,

valamint védték, őrizték, többek között

egy oroszlán is, aki többször is

visszatartotta az elfogására induló római

katonákat. A többi vadállat hasonlóképp

szerette, tisztelte a szentet. Egy asszony

malacát elvitte egy farkas, de Szent

Balázs imádságára vissza is vitte.

Végül azonban a pogányok a keresztényüldözések folyamán foglyul

ejtették, majd a börtönben hosszas kínzások után lefejezték. Kultusza

nyugaton hamar elterjedt, a XIII. századra általánossá vált. Szent Balázs

napján vízszentelés is volt, amely vízzel megszentelték a templom elé

hajtott állatokat.

Viszont Szent Balázs személyéhez egy fontosabb hagyomány is

kapcsolódik: az emléknapján tartott mise után osztja az egyház az un.

Balázs-áldást. A pap a szentmise vége után két keresztalakba illesztett

(vagy összecsavart) gyertyát tart a hívek álla alá, miközben e szavakat

mondja:

"Szent Balázs püspök és vértanú esedezése által mentsen és őrizzen meg

téged az Úr a torokbaj és minden egyéb bajoktól az Atyának, Fiúnak és

Szentlélek Istennek nevében. Amen."

Az áldás onnan ered, hogy Szent Balázs egyszer megmentett egy

félárva fiút, akinek a halszálka a torkán akadt. A fiú édesanyja a

börtönben raboskodó, kivégzésére váró püspöknek gyertyát vitt, Szent

Balázs pedig arra kérte az egyházkerület tagjait, hogy imádkozzanak a

Metszet Szent Balázsról


18.

19

torokfájásban szenvedőkért, és emlékezzenek

meg róla is.

Az ünnepnaphoz fűződik a már alig

gyakorolt, szintén balázsolásnak nevezett

népszokás: jelmezes gyerekek csákóval,

süveggel a fejükön járták a falut, diákokat

toboroztak és adományokat szedtek, melyek

tanítók, iskolai alkalmazottak jövedelemének

kiegészítését szolgálták. Amelyik háznál

szívesen fogadták őket, ott énekes

jókívánságokkal megáldották az állatokat,

ahol viszont nem kaptak adományt,

ráolvasással átkozták el a gazdasszony

tyúkjait.

Szent Balázst rendszerint püspöki öltözetben vagy palástban

ábrázolják; pásztorbottal és keresztbe illesztett gyertyákkal; sertésfejjel és

gerebennel (emlékezésül arra a vaskampóra, mellyel a legenda szerint

kínzatása alkalmával a testét tépték).

A késő középkorban a tizennégy segítőszent közé

sorolták. Általában gégedaganatok, vérzések, kelések, hólyagbetegségek,

pestis és fogfájás esetében imádkoztak és imádkoznak segítségért. Emiatt

az orvosok védőszentje. Továbbá védőszentje a takácsoknak, a

szélmolnároknak és a fúvós muzsikusoknak is. Időjelző szentként is

tisztelik: ünnepének ideje a tél végét és a veszedelmes viharokat jelzi.

Ugyanakkor az állatok oltalmazójaként is tisztelik, mint aki távol tartja

a farkasokat a nyájtól.

Simon Bálint, 10.a

Az un. Balázs-áldás


19.

20

A farsangi fánk

„Sütihadjárat” 3. rész

A fánk története osztrák eredetű, ugyanis egy Krapfen nevű pék

özvegye a sütemény feltalálója. Az asszony, férje halála után nem győzte a

sok munkát. Így egy alkalommal a türelmetlenkedő vevők közé akart

vágni egy darabka tésztát, ám az célt tévesztve a forró olajba pottyant. Ott

szép aranysárgára sült, így a véletlen jóvoltából megszületett az első fánk!

Azóta a híressé vált fánk neve németül ma is Krapfen.

Sipos Alexandra (12.d) fánkreceptje:

Hozzávalók: 4 dl tej

1 csapott kk só

3 ek cukor

3 ek olaj + a sütéshez

70 dkg finomliszt

3 tojássárgája

4 dkg élesztő

kevéske rum

60 g csoki+ 30 g margarin

Elkészítés:

1. Meleg tejben a cukrot, a sót, az olajat, a lisztet keverjük el az összemorzsolt élesztővel.

2. Ezután öntsük hozzá a tojássárgákat, a rumot, majd a többi liszttel dolgozzuk simára az egészet. Akkor lesz kész, ha nem ragad a keverőkanálra.

3. Zárjuk le légmentesen, addig, amíg ledobja magáról a tetőt.

4. Nyújtsuk ki kb. ujjnyi vastagságúra, és szaggassuk ki.

5. Kb. 10 percig még hagyjuk kelni, majd forró olajban süssük. Vigyázzunk, hogy ne égessük meg, és ne legyen túl forró, mert akkor hamar megbarnul, de a közepe még nyers marad.

Acta De Kossuth Sütihadjárat

20.

21

6. A csokihoz olvasszuk meg a vajat gőz felett, majd adjuk hozzá a csokoládét, és olvasszuk meg.

7. Majd a fánk tetejét kenjük meg csokival.

Jó étvágyat hozzá!

Tippan Elizabet 10.c

Acta De Kossuth Sütihadjárat

21.

22

HAGYATÉK AZ UTÓKORNAK -avagy-

Tanári aranyköpések kézikönyve

„Fizikai nonszensz vagy fiam...”

Kiss Gabriella Tanárnő

„Melyik népről van szó? – üres tekintetek. Mi van sok ősszel?

Há’ AVAR!”

Új Imre Tanár Úr

„Ülj mán le, oszt ne beszílj!”

Új Imre Tanár Úr

„Nálunk itt nem van…szóval”

Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr

- Diák teljes lelkesedéssel: „Ez olyan, mint egy pingvin!”

- Láttál már te pingvint?”

Dr. Krakomperger Zsolt Tanár Úr

„- Bezzeg a mi időnkben még mobil sem volt, sőt még a TV is fekete-fehér

volt.

- Ja igen és nem volt adás, csak hétfőnként.

- Nem!! Annyira öreg azért még nem vagyok!”

Boros Éva Tanárnő

„- Tanárnő! Nekem is feleletmentesem van!

- Mire van neked feleletmentesed?

- Focimeccsen voltam.

- Te voltál a labda?”

Fazekasné Kovács Judit Tanárnő

„ Azt a banánérlelőjét!”

Pankotai László Tanár Úr

Acta De Kossuth Hagyaték az utókornak

22.

23

- diákcsemege -

A diákokat sem kell félteni…

„-Wir speak with another Mensch…Miért beszélek én németül?

- It’s an english lesson!”

„- A PRELÚDIUM szóból a PRE szócska ELŐ-t jelent. Tehát ELŐJÁTÉK,

melyet követ egy…

- …egy furulyajáték?”

Német kistanár bemutatkozást akar mindenkitől hallani. Felteszi a

kérdést:

- Wie heißt du?

Diák egy kis gondolkodás után válaszol:

- Ich heiße Simon.

Következő órán a kistanár krétát keres, de nem talál. Fazekasné tanárnő

felszólítja Simont:

- Zoli hoznál egy krétát a kistanárnak?

Mire a kistanár nagy gondolkozás után felkiált:

- De hát őt nem Simonnak hívják?

Simon erre csak annyit felel:

- A második nevem Zoltán, csak a bemutatkozásnál nem tudtam, hogy a

Zoltánt németül Zoltánnak vagy Coltánnak ejtik, így inkább csak a

Simont mondtam.

Acta De Kossuth Hagyaték az utókornak

23.

24

„Lehet lakni a Földön vagy élni…” – és síelni is

Interjú Asbóth Endre tanár úrral

K: A múlt évben történtek hatására változott-e

tanár úr hozzáállása a sítáborhoz/ diákokhoz?

V: Nem változott, csak annyiban, hogy 10. osztályig

vittük el a diákokat táborozni. A viselkedésükkel pedig

nem volt semmi gond.

K: Mi volt az iskola vezetőségének a véleménye

arról, hogy idén is indul sítábor?

V: Az iskola vezetősége megszigorította a szabályokat és ezek az összes

kossuthos táborra érvényesek ezentúl. Az idei sítábor is ezen szabályok

alapján működött.

K: A diákok máshogy álltak hozzá a táborhoz, mint ahogy az

megszokott volt?

V: Egyáltalán nem. Szerintem egy jó hangulatú, kellemes tábor volt, de

erről elsősorban őket kellene megkérdezni, nem engem.

K: Szigorúbbak voltak a szabályok, mint máskor?

V: Nem voltak szigorúbbak,

ugyanazokat kértük, mint tavaly.

K: Milyen programok voltak?

V: Vetélkedők, játékos ismerkedés, de a

sítáborban jóval nagyobb tere volt az

önálló programoknak, mint mondjuk a

vízitáborban, ahol napi szinten voltak

feladatok/programok.

K: Mi volt a tábor legjobb pillanata?

V: Nem hiszem, hogy ezt nekem kellene megmondanom, ezt talán a

diákoktól kellene megkérdezni, mert mindenkinek más és más. Nekem a

Sport Acta De Kossuth

24.

25

legjobb pillanat egy tiltott pillanat volt, amikor három szülővel egy

egészen meredek, szűz hófalon jöttünk le. Az egy kellemes tábori élmény

volt.

K: …és mi volt a legrosszabb?

V: Nekem a vége volt a legrosszabb.

K: Jövőre is indul sítábor?

V: Természetesen.

K: Mi motiválja Tanár Urat arra, hogy elvállalja a táborok

szervezését/vezetését és rendszeres közös programokat

(túrázás) szervezzen?

V: Három dolog van, ami igazából motivál. Először is ezt tartom a

legközvetlenebb és legnormálisabb lehetőségnek arra, hogy a diákok

együtt lehessenek. Fontos, hogy a kossuthosok sok időt töltsenek együtt,

talán ez az egyetlen ilyen megvalósítási forma, amiben ezt látom.

Másodszor az, hogy ezt tanári kötelességemnek érzem, és úgy gondolom,

hogy mint testnevelő tanár, ehhez értek is. Harmadjára, pedig annyi

szülő és annyi régi és jelenlegi diák segít egy-egy tábor

megszervezésében, hogy igazából különösebb gondot nem okoz.

Amit gondolok erről az egészről az az, hogy nagyon furcsa, hogy a diákok

azt hiszik, hogy a táborokon meg az ilyen nagy rendezvényeken kívül

valami megmarad majd a

diákéletükből. Az én

véleményem szerint nem sok,

maximum egy-egy hangulat.

Igazából, ha valaki komolyan

emlékezni akar majd a múltjára

és azt akarja, hogy legyen

múltja, ahhoz eseményekre kell

elmennie, ha nem megy el

ezekre, nem lesz múltja, mert

nem lesz mire emlékeznie. Az ember ezért jár koncertekre, táborokba,

ezért érdemes elmenni egy-egy nagy eseményre mondjuk Debrecenben.

Ha nincs mire emlékezned, akkor nincs múltad, akkor tulajdonképpen

úgy érzem, lakni jöttél a Földre, nem élni. Lehet lakni is a Földön és élni


25.

26

is, de el kell dönteni hogy ki melyiket szeretné. Szerintem az értelmes

ember abban különbözik a többitől, hogy vannak olyan dolgok, amiket

fontosnak tart és nem csak a vágy szintjéig jut el, hanem el is jön, mert

azt mindenki tudja, hogy mi a jó csak az a kérdés, hogy ki teszi meg?!

Aranyi-Aszalós Vivien

Bujdosó Réka 10.a


26.

27

Noszály Zsófia TUDOK

MOTIVÁCIÓ:

A DEKLGyG*-nak természettudományos szakkörén ismerkedtünk meg.

Egyszer szóba került, hogy mindkettőnknek a Ginkgo biloba a kedvenc

fája, s épp ez után kaptunk lehetőséget, hogy saját kutatást indítsunk a

DENövénytani tanszékén. Nem volt kérdéses, hogy a Ginkgoval fogunk

foglalkozni.

KÍSÉRLET:

Kísérletünk lényege tulajdonképpen klónozás. Célunk egyetlen, még

nem differenciálódott sejtből (rügy) táptalajon, steril körülmények

között, hormonok megfelelő adagolásával egy teljes növényt előállítani.

Ez a folyamat hosszú és fáradságos. Legelőször is a rügyek megsebzésével

kalluszokat kell előállítanunk. Ez ugyan csak egy köztes állapot a végső

cél felé, de nem is olyan jelentéktelen. Ezekből a kalluszokból

kromatográfiával próbáljuk meg kimutatni a feltételezéseink szerint

bennük lévő ginkgolideket, az anyagokat, amelyet gyógyszerekben

alkalmaz a tudomány.

ESZKÖZÖK:

A munkához először is megismerkedtünk a szükséges eszközökkel és

elsajátítottuk a szükséges módszereket. Megtanultuk kezelni a pipettákat,

és mivel a táptalajöntés és a kalluszok átoltása is sterilen kell hogy

történjen, megtanultuk használni a lamináris fülkét és sterilizálni az

eszközeinket. A kromatográfia megfelelő protokolljának alkalmazásában

is kapunk segítséget.

EREDMÉNYEK:

Örömmel mondhatjuk, hogy sikerült a kalluszok előállítása, amely

remek kiindulópont a növényregeneráláshoz. A kromatográfiából pedig

még nem születtek eredmények.

TOVÁBBIAK:

A továbbiakban szeretnénk folytatni a kalluszok tenyésztését. Reméljük

sikerül találni olyan hormonösszetételt, amelyben kialakulhat a gyökér és

hajtás. Mindemellett folytatjuk a hatóanyag kivonási kísérleteket annak

reményében, hogy egyszer majd az orvostudomány fel tudja használni a

kalluszokat, akár a természetben veszélyeztetett növény levelei helyett,

illetve olyan éghajlatokon, ahol a fa nem él meg.

Természettudományos Acta De Kossuth

27.

28

Simon Bálint:

A Gróf Úr és a 10-es busz

- Mindig finoman fölhúzza az orrát, amikor nevet. Sokat nevet.

Gyakran nem is értem... de kell.

A Gróf Úr elismerően bólogatott. Látszott rajta, hogy egyáltalán

nem érdekli, amiről beszélek, egy kifejezéstelen, idétlen mosollyal az

arcán nézett keresztül a jobb vállam fölött. Nekem viszont jól esett, hogy

megoszthattam a nagymonológomat egy ilyen megbízható hallgatósággal,

mint a Gróf Úr, aki soha nem mond semmi kiábrándítót vagy zavarót,

hanem egyszerűen csak mosolyog és hallgat, bármi fontos dologról is

beszél az ember, legyen annak témája a lét bonyolultsága, vagy éppen

annak gyakran nehezen megérthető könnyelműsége.

December eleje volt. A nap sütött, a hó olvadt, és az egész várost

beborította a latyak. Debrecenben a járdák egyébként is meglehetősen

igénytelenül burkoltak, így hát, amikor a reggel frissen pucolt cipőmre

néztem, és az orrán négy-öt kiterjedt, szürkésbarna foltot véltem

fölfedezni, a rám ilyenkor általában jellemző bosszankodás helyett egy a

Gróf Úréhoz hasonló, de annyira azért mégse ironikus mosoly szaladt

végig a számon: igen, szeretlek Debrecen... Beletörődően bólogattam,

még egy pillanatra azt is elfelejtettem, hogy hol és miért is vagyok.

Három perccel ezelőtt jöttünk ki az egyetemi templomból, ahol egy

építészeti előadást hallgattunk - pontosabban szólva kellett volna

hallgatnunk. De a szombathelyi prof történetesen olyan untatóan

magyarázott erős vasi tájszólásával az architektúra minden bizonnyal

egyik legérdekfeszítőbb fejezetéről - a stockholmi közkönyvtár letisztult

formáiról és a harmincas évek dán templomépítészetéről -, hogy sarkosan

fogalmazva, majdnem elaludtam a leghátsó sorban.

A Gróf Úr eleinte még jegyzetelt (vagy az angolháziját írta), aztán

észrevettem, hogy egyre sűrűbb időközönként vet elegáns pillantásokat a

bal csuklójára, és egyre gyakrabban veszi elő a mobilját.

Balszerencsénkre azonban a szombathelyi prof még vagy negyven

percig tartotta a maga kis szónoklatát - ő bizonyára nagyon élvezte. Aztán

végre lecsoszogott az emelvényről. Az előadóváltás kemény harminc

Így írunk mi Acta De Kossuth

28.

29

másodpercében a Gróf úr vállon bökött, majd minden főúri nyelvi

fölényét összeszedve megszólalt.

- Rohadtul elegem van, menjünk ki!

És cselekedtünk. Fölkaptuk a táskáinkat, majd gyorsan és szinte

észrevétlenül kisunnyogtunk. Az előhelyiségben egy csinosan öltözött

hölgy fogadott minket, és pezsgővel kínált - ezüsttálcáról - az XY

Építészeti Emlékalapítvány nevében. A Gróf Úr jól nevelt gyerek volt, és

nem fogyasztott alkoholt - persze csak hétköznaponként nem -, ezért

különös mosolyával az arcán szabadkozott, aztán gyorsan a fogashoz

lépett, hogy leakassza a kabátját. Én persze nem vettem rossz néven sem

az ingyenszeszt, sem a tetszetős hölgyet, ezért míg címzetes barátom a

kabátjával babrált, és szolgálatkészen az enyémet kereste, én lassan

kortyolgattam az italt, és valami, a dán templomépítészethez igen

nehezen köthető, de a helyzetnek annál inkább megfelelő bugyuta

történettel szórakoztattam a kisasszonyt.

*

Szóval most ott álltunk a Gróf Úrral a templom lépcsőjén, és éppen

befejeztem a mondókámat, mely egy másik kisasszonyról szólt, s mellyel

kivívtam elismerő bólogatását. Fölhajtottam a kabátom hajtókáját, és

zsebre vágtam a kezem, mert nem akartam kesztyűt húzni. A szemben

álló kopasz, alacsony fán egy kisebb varjúcsapat koncertezett. Ez

megragadta a figyelmemet, magam sem tudom, hogy miért, hiszen az

építészet mellett pont az ornitológia vagy az állatélettan érdekelt a

"legjobban".

De vagy két teljes percig néztem elvarázsolva az otromba

madarakat, a Gróf Úr pedig idétlenül a jobb vállam fölötti semmit.

- Éhes vagyok - közölte aztán az egyszerű tényt, minden bevezetés

nélkül.

Szó nélkül elindultunk, lefelé a csúszós lépcsőn, a villamosmegálló

melletti büfé irányába. Ő a belső zsebébe nyúlt, és elővette a tárcáját.

- Kérsz valamit?

- Kösz, nem.

- Kávét sem?

- Már ittam.

A bódé előtt elég sok ember állt, de a Gróf Úr türelmesen kivárta a sorát.

Hamburgert kért, sajt nélkül, sok mustárral és kevés zöldséggel.

Komótosan elmajszolta a zsömlét, mely alig volt nagyobb, mint az öklöm.


29.

30

Közben beszélgettünk valamit a teniszről, mert nagyon szereti ezt a

sportot, engem viszont egyáltalán nem érdekel. Most én hallgattam az ő

meséjét, és gyakran oldalra nézegettem közben.

- Lassan indulnom kell. Megy a buszom. Kösz, hogy megvártál.

Megdöbbentem. Tulajdonképpen semmi értelme nem volt annak,

hogy az egymás jobb válla fölötti semmit nézzük, és úgy csinálunk,

mintha csinálnánk valamit, de az, hogy a Gróf Úr busszal megy haza,

igazán profán volt. Valami olyasmi kép alakult ki a fejemben a grófokról,

hogy lovon járnak, díszmagyart hordanak, gyakran harcolnak, tárgyalnak

valamelyik király ellen vagy mellett, de hogy busszal vagy villamossal

menjenek haza, az nem passzolt a sorozatba. És mégis.

Két perc múlva a szemközti megállóban valóban megállt a 10-es

busz, és elvitte a Gróf Urat, én pedig egyedül maradtam. Történetesen

pont aznap járt le a bérletem. Kinyitottam a pénztárcám, hátha találok

valamit, de egy vasam sem maradt villamosjegyre. Bliccelni meg nem

akartam, a lejárati napokon mindig sok az ellenőr.

Azért valami csak maradt a régi jó világból. Végül gyalog indultam

haza a Nagyerdőn keresztül, és mindenféle összefüggéstelen, zavaros

dolgokról gondolkodtam. Grófok, villamos... sáros cipő... versfordítás,

nők... messze még a tavasz. És még csak csütörtök volt, és valakinek meg

kellett volna váltania a világot.


30.

31

Szerkesztők: Hacsi Ágnes

Kovács Stefánia

Nagy Zsófia

Pálinkás Dóra

Simon Bálint

Tóth Imola

Új Eszter Dorottya

Antal Sára

Biri Tímea

Féki Zsuzsanna

Gönczi Annamária

Kerekes Regina

Nemes Barbara

Papp Eszter

Varga Dóra

Matkó Nikolett

Felelős szerkesztő:

Dr Kiss Gabriella

Technikai szerkesztő:

Tippan Elizabet

Grafikus:

Mezei Sándor

Irodalmi szerkesztő:

Simon Bálint

Acta De Kossuth Impresszum

31.

Documents

I. évfolyam, 6. szám