1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ...bmeeokepito-cd.bmeeok.hu › CD › Össze_vissza_tárgyak...1 Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük

1

Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük (részlet).

1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ELRENDEZÉSE

1.1.1 Külterületi csomópontok

Alapvető megállapítások

Külterületi csomópontok esetén a nagyobb sebességek miatt megkívánt forgalomtechnikai egységesség csak kisszámú alapeset alkalmazását preferálja. Kerülendő a kanyarodó sávok, szigetek, saroklekerekítések és kerékpáros létesítmények sokféle kombinációja. Ez az egységesség, egyszerűség fontos a forgalombiztonság szempontjából, továbbá ésszerűvé teszi a tervezést, építést és fenntartást. A csomóponti terveket célszerű 1:200-1:500 méretarány közötti, hivatalos, aktualizált alaptérképre készíteni. Az útépítési terven ábrázolandók a forgalmi sávok, a gyalog- és kerékpárutak, a tömegközlekedési létesítmények, a szükséges szigetek, egyéb jelzések, a fák, a zöldfelületek, a földalatti vezetékek, a csatlakozó utak lényeges elemei vízszintes és magassági értelemben, a táj és térstruktúra, a vízelvezetés berendezései. A tervezéssel párhuzamosan ki kell dolgozni a jelzőlámpa, a jelzőtábla és az útburkolati jeltervet a csomópont forgalomtechnikai tervén az üzem egységességének biztosítására.

Főbb tervezési elvek

Beépített területen kívül az alapesetekre az alábbiak érvényesek: − A főútról balra kanyarodó járműveket – különösen nagy sebességeknél – védeni kell. − Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágakban – ha nincs világítás – általában „forgalom elől elzárt

területek” alkalmazandók szigetek helyett. − Az alárendelt csomóponti ágakban, keresztezések esetén, az elsőbbségadást pályaelválasztó elemmel

(szigettel) is hangsúlyozni kell. − A megszakítás nélküli útszakaszon a meglévő kerékpárutakat a csomópont tervezésébe be kell vonni.

Egypályás utak (I., IV., V. alapesetek)

Kétsávos utak esetén – ha nem szükséges balra kanyarodó sáv –, akkor becsatlakozásra és keresztezésre a 2-8. ábrán látható alkalmazási formák javasolhatók. A keresztezések az alárendelt csomóponti ágban pályaelválasztóval (cseppalakú szigettel) rendelkeznek. Céljuk az elsőbbségadási kötelezettség kihangsúlyozása. A sziget mellett csak egy felálló sávot szabad kialakítani. A sziget elhagyható, ha

− az alárendelt útvonalról csak helyi autósok és lassú járművek érkeznek, vagy − a betorkolló utak 4,50 m-nél keskenyebbek és egyidejűleg a forgalmuk nagyon kicsi (csúcsórában kisebb,

mint 20 jármű/óra). Ilyen esetekben a betorkolló út burkolatának minősége eltérő legyen. Amennyiben két becsatlakozás van egymáshoz képest eltolva, akkor a szükséges távolság a becsatlakozó utak tengelyei között legalább 30 m. Amennyiben kétsávos utak csomópontjainál balra kanyarodó sávok vagy a balra kanyarodók számára felállási felületek szükségesek, akkor az 2-9. – 2-11. ábrán látható alkalmazási formák javasolhatók.

Becsatlakozás

2


Keresztezés

2-8. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai és keresztezései balra kanyarodó sáv nélkül

3


1. Becsatlakozás felállási felülettel

2. Becsatlakozás balra kanyarodó sávval

2./1. Változat – kijárati ékkel

2./2. Változat – jobbra kiváló sávval

2./3. Változat – több célú, vegyes sávval

2./4. Változat – nyíltan bevezetett balra kanyarodó sávval

2-9. ábra: A külterületi kétsávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval

Cseppalakú sziget nélkül is

Háromszög alakú szigettel is

4


1. Változat – jobbra kiváló sávval

2. Változat – jelzőlámpás forgalomirányítással

2-10. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezései balra kanyarodó sávval

Háromszög alakú sziget nélkül is

Háromszög alakú szigettel

Jobbra kiváló sáv és háromszög alakú sziget nélkül is

5


2-11. ábra: Külterületi kétsávos utak keresztezése balra kanyarodó sávval és kerékpárúttal

Jelzőlámpával nem szabályozott csomópontok esetén az alárendelt csomóponti ágakat általában egy sávosra kell kialakítani azért, hogy a várakozó járművek egymást ne akadályozzák a főútra történő rálátásban (látóháromszög). Ha a sebesség Vm < 70 km/h, akkor két felállósáv is tervezhető. Jelzőtáblás forgalomirányítású keresztezések esetén a megfelelő sávfelosztással (vegyes-sáv az egyenesen továbbhaladó és balra kanyarodó járművek számára, valamint felálló-sáv a jobbra kanyarodók számára) biztosítható, hogy a balra kanyarodók és az egyenesen továbbhaladók ne álljanak fel egymás mellé. Kettőnél több felálló-sáv általában csak jelzőlámpás forgalomirányítás esetén alkalmazható. A pályaelválasztó elemek (cseppalakú szigetek) az elsőbbségadás hangsúlyozására szolgálnak és nagyobb forgalom esetén szerepük van a kanyarodó, valamint az egyenesen továbbhaladó járművek felállásának szabályozásában (jelzőlámpa). Háromszögalakú szigetek alkalmazása a nagyobb sebességű utak esetén célszerű. A környezeti adottságok kényszerítő körülményei esetén becsatlakozásoknál lehetséges a háromszög és a cseppalakú szigetek, keresztezéseknél pedig a háromszög alakú sziget elhagyása. Lapos hajlásszögű becsatlakozásoknál kivételesen egy többlet, jobbra fekvő háromszög alakú sziget alkalmazása is célszerű lehet. Amennyiben egy kétsávos út keresztezését a IV. alapeset szerint alakítják át, akkor általában az 2-12. ábrán látható forma adódik. Mindkét becsatlakozásnál – a keresztező utak kapcsolati jelentőségétől függően – különböző elrendezés választható. Amennyiben a terepviszonyok, vagy a már meglévő utak nem határozzák azt meg, hogy melyik út legyen felül és melyik alul vezetve, akkor általában az alárendelt, illetve kisebb forgalmú út magassági viszonyait célszerű változtatni. Azért, hogy a felül vezetett úton, a kanyarodók számára elegendő rálátás legyen biztosítható, célszerű a becsatlakozást az elméleti keresztezéstől hátrébb húzni. Amennyiben az alul vezetett úton lévő becsatlakozásnál rálátási problémák adódnak, akkor biztonsági és átbocsátóképességi okok miatt a híd támfalait hátrább kell helyezni. A rámpát a becsatlakozás előtt közelítően egyenesen és vízszintesen kell vezetni. A becsatlakozás szöge 70° - 110° között legyen. Az összekötő ív minimális sugara Rmin = 35 m. Az emelkedés nagysága legfeljebb 6 %.

6


2-12. ábra: Külterületi utak IV. alapeset szerint kialakított keresztezése

Rövid rámpáknál javasolható a betorkollásoknál lévő cseppalakú szigetek összekapcsolása egy mintegy 1,50 m széles irányelválasztó sávval. A keletkező egyirányú pályák szélessége ne legyen 4,50 m-nél keskenyebb. Ha a választott szélesség ennél nagyobb (például 6,00 m), akkor az irányelválasztó sávot a cseppalakú szigetnél – jelzőlámpával nem szabályozott forgalmú becsatlakozásoknál – úgy kell kialakítani, hogy a felállási szakaszon a pályaszélesség 4,50 m legyen. Ha kétsávos utak az V. alapesetnek megfelelően eltolva keresztezik egymást, akkor a 2-13. ábrán látható megoldás a célszerű. Jobbra eltolás egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokkal akkor célszerű, ha a becsatlakozások távolsága hosszabb, mint a két balra felálló sáv együttes hossza. Az egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávok között mintegy 1,50 m széles forgalom elöl elzárt terület jelölendő ki.

7


1. Jobbra eltolás

1./1. Változat – egymás mellett fekvő balra eltolt lekanyarodó sávokkal

Balra eltolás

2-13. ábra: Külterületi kétsávos utak eltolt keresztezése balra lekanyarodó sávokkal

Jobbra eltolás egymás mellett fekvő balra lekanyarodó sávokkal akkor választandó, ha a becsatlakozási távolság nem elég ahhoz, hogy egymás mögött fekvő balra kanyarodó sávokat létesítsenek, de oldalirányban elegendő hely áll rendelkezésre. Ha a becsatlakozások között igen kis távolság van, akkor kivételesen olyan jobbra eltolás is kialakítható, melynél a balra kanyarodó sáv túlnyúlik a becsatlakozáson. Ebben az esetben azokat a járműveket, melyek az elsőbbséggel rendelkező útvonalat keresztezni akarják az alárendelt csomóponti ágban megfelelő előjelzővel tájékoztatni kell arról, hogy közvetlenül a kanyarodás után, a főútvonalon, a balra kanyarodó sávban kell elhelyezkedniük. Ha a két balra kanyarodó sáv között kiemelt pályaelválasztó elem (ferde szegéllyel) kerül kialakításra, úgy ezt ki kell világítani. A balra eltolás kijárati ékkel és háromszög alakú szigettel történő kialakításához a csatlakozó utak tengelyei között 60 m-es távolság szükséges. Kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül elégséges a 40 m. A 2+1 sávos keresztmetszetű utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávval a 2-14. ábrán láthatók.

Jobbra kiváló sávval is és háromszög alakú sziget nélkül

Háromszög alakú szigettel és kijárati ékkel is

8


Változat – jobbra kanyarodó sávval

2-14. ábra: A külterületi 2+1 sávos utak becsatlakozásai balra kanyarodó sávokkal

Szomszédos csomópontok alkalmazási formáit az alapformákból kell összetenni. Kialakításuknál az eltolásoknál leírtak értelemszerűen érvényesek. A felismerhetőséget és a felfoghatóságot gondosan tervezett útburkolati jelekkel és jelzőtáblákkal kell alátámasztani. Az alkalmazási formákra, szomszédos csomópontok esetén példák az 2-15. ábrán láthatók.

elhúzási szakasz az előzési szakasz végén

hossza: ~200 m


hossza: ~200 m


hossza: ~200 m

9


2-15. ábra: Külterületi kétsávos utak szomszédos becsatlakozásai és keresztezései balra lekanyarodó sávokkal

Becsatlakozások kialakítása kanyarodó főutak esetén lakott területen kívül a 2-16. ábra szerint történik. A megoldás lényege, hogy az elsőbbségadási kötelezettség és az áthaladási elsőbbség erőteljesen kihangsúlyozásra kerül. Az osztályozás emellett alárendelt jelentőségű.

Valamennyi részcsomópont kijárati ék és háromszög alakú sziget nélkül is tervezhető

Felállási felülettel is

10


A eset B eset

Eredeti állapot

Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra

Az alárendelt csomóponti ág ráhajlítása a kanyarodó főútra. A csomópont balra kanyarodó sávval, cseppalakú és háromszög alakú szigettel létesül.

2-16. ábra: Külterületi kétsávos utak becsatlakozásának megoldása a fölérendelt út kanyarodása esetén

Kétpályás utak (II., III., VI., VII. alapesetek)

Ha egy csomópont egypályás utat kapcsol össze kétpályás úttal, akkor a 2-17. ábrán látható kialakítási módok lehetségesek keresztezés és becsatlakozás esetén. Valamennyi elrendezéshez jelzőlámpás forgalomirányítás ajánlott, a megengedett sebesség 70 km/h-ra történő mérséklése mellett az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ágban balra kanyarodó sávok tervezendők. Az alárendelt csomóponti ágba a cseppalakú sziget és a két felálló sáv általában szükségesek. Keresztezések esetén a cseppalakú szigetek az alárendelt út tengelye mellett mindkét irányból úgy alakítandók ki, hogy a balra fordulók egyidejűleg szabad jelzést kaphassanak. Amennyiben a jobbra kanyarodók forgalma jelzőlámpával nem szabályozott, úgy a jobbra kanyarodó sávot rendszerint kijárati ék helyettesíti. Két kétpályás út keresztezése esetén általában a 2-18. ábrán feltüntetett megoldás (a IV. alapesetnek megfelelően) célszerű.

11


1. Becsatlakozás

2. Keresztezés

2-17. ábra: Külterületi egypályás és kétpályás utak becsatlakozása illetve keresztezése

A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa nélkül is haladhatnak

A jobbra kanyarodók gyakran jelzőlámpa nélkül is haladhatnak

12


2-18. ábra: Külterületi kétpályás utak IV. alapeset szerinti keresztezésének alkalmazási formája

Külterületi csomópontok elemeinek részlettervei

Pályaszélesítések – elhúzások

A csomóponti felállások miatt szükséges elhúzások kialakításánál a 2-19. és 2-20. ábrák alapján járunk el.

2-19. ábra: A burkolatszélek vezetése közbenső egyenessel

13


2-20. ábra: Sávszélesítés inflexiós ellenívekkel

A 2-20. ábra alapján:

( ) Rn

ss2

2/2

2= ,

RsS 4= .

(Megjegyzés: R értékét a tervezési sebesség vagy belterületen a megengedett sebesség alapján kell megválasztani.)

Saroklekerekítések

A jobbra kanyarodást segítő saroklekerekítések az egyszerű körív mellett háromrészes kosárívvel az alábbi sugárarányok betartásával tervezendők.

3:1:2:: 321 =RRR .

Az R1 előív és az R3 utóív független a teljes irányváltozási szögtől. Az ezekhez tartozó középponti szög mindig

o1 16=α és o

3 20 =α .

A 2-21. ábrán szerkesztési példa látható saroklekerekítésre, hármas kosárív esetén. Ha nincs jobbra kiváló sáv vagy kijárati ék – a sugár a 2-5. táblázatból választandó

2-5. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének adatai

R2 főkörív sugár α Jobbra bekanyarodás [m] Jobbra lekanyarodás [m]

70 90

110

8 8 8

12 12(15)*

8 Interpolálás megengedett. R2 < 7 m nem alkalmazható. * R2 = 15 m, csak akkor, ha van cseppalakú sziget.

2-6. táblázat: Külterületi utak saroklekerekítésének sugarai háromszögalakú sziget esetén

α R [m] főkörív sugár 70 90

110

20 25 25

Interpolálás megengedett. A méretek a minimális méretű háromszögalakú szigetet adják.

14


0375,021 ∗=∆ RR 1236,022 ∗=∆ RR

0750,021 ∗= Ry 1854,022 ∗= Ry

2714,021 ∗= Rxm 6922,022 ∗= Rxm

5428,021 ∗= Rx 0383,122 ∗= Rx

⎟⎟⎠

⎞⎜⎜⎝

⎛+∗+∗=

ββ

sin0861,0

2tan0375,12714,021 RT ⎟⎟

⎠

⎞⎜⎜⎝

⎛+∗+∗=

ββ

sin0861,0

2tan1236,16922,022 RT

Megjegyzés:

Nem kiszélesített becsatlakozás esetén (ha nincs pályaelválasztó) β azonos az α becsatlakozási szöggel

2-21. ábra: Szerkesztési példa saroklekerekítésre hármas kosárív esetén

Jobbra lekanyarodás és a háromszögsziget

A főútról jobbra fordulók különböző vezetését a 2-22. és a 2-23. ábrán látható megoldások alapján lehet megtervezni. A háromszögalakú szigetek létesítése a szélek hosszának előre történt megadása nélkül

Ebben az esetben az alább részletezett szerkesztés javasolható (2-22. ábra): 1. Az MLA középpontú és RLA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele. 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív

felvétele. (Ez az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik a RLA sugarú körívhez. Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.)

3. Kijárati ék esetén az elsőbbséggel rendelkező út szélével párhuzamosan ∆R = 3,50..5,00 m távolságra, a jobbra kanyarodó sáv szélességének megfelelő egyenes felvétele.

4. Az RRA sugarú, a 2-6. táblázatból választott ív beillesztése a saroklekerekítés kialakítására. Ez az ív a 2. pont szerinti segédkört és a 3. pont szerinti párhuzamos egyenest érinti.

5. Az MRA középpontú segédkör meghúzása, sugara RRA + 5,50 m. Ennek az ívnek az 1. pont szerinti segédkörrel alkotott metszéspontja, a középpontja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú körív lekerekítésének.

6. Az Rü átmeneti ív beillesztése a 4. pont szerinti körív és az alárendelt útvonal pályaszéle közé. 7. a) Összekötő egyenesek húzása a hátsó szigetefej lekerekítő ívének középpontja, valamint az MLA és MRA

középpontok között. Ezek az egyenesek metszik a hátsó szigetfej lekerekítő ívét. (R = 0,50 m sugarú lekerekítőív kezdetének és végének meghatározása.) b) Ezekből a pontokból a háromszögalakú sziget oldalainak, mint érintőknek meghúzása. (Kivétel keresztezések esetén: a cseppalakú sziget mellett lévő háromszögsziget oldalának igazítása a keresztező forgalmi sávhoz.)

15


8. A háromszögalakú szigetnek az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág szélétől távolságot tartó egyenes meghúzása (a szegély külső szélének megszerkesztése) • 0,50 m külterületi utaknál, ha nincs vegyes, többcélú sávhasználat, • 0,00 m, ha a sávhasználat vegyes, • 0,00 m a belterületi utaknál.

9. Lekerekítések szerkesztése a 7.b) pont szerinti érintők és a 8. pont szerinti egyenes között R = 0,50 m-es sugárral.

10. a) Az MRA középpontú és RRA + 5,50 m sugarú körív húzása. b) A 10.a. pont szerinti első baloldali szigetfej és az elsőbbséggel rendelkező útvonal széle mellett lévő forgalom elől elzárt terület megszerkesztése.

11. A kijárati nyílás hosszának felvétele a 10. pont forgalom elől elzárt területének csúcsától • lo = 35,0 m kijárati ék esetén, illetve • hosszirányú kijárati nyílás felvétele jobbra kiváló sáv esetén.

12. A 11. pont szerint meghatározott, a pálya szélén fekvő metszéspont összekötése az RRA sugarú körívvel • kijárati ék esetén egyenessel, illetve • jobbra kiváló sáv esetén a kijárati nyílás kezdetén elhúzással kialakított pályaszél csatlakoztatása.

2-22. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése kijárati ék esetén; a sziget befogó hosszai előre nem

adottak

A háromszög alakú szigetek létesítése a szélek hosszának előre történő megadásával

Ebben az esetben a következő szerkesztés javasolható (2-23. ábra) 1. Az MLA középpontú és RLA + 6,00 m + 0,50 m sugarú segédkörív felvétele. 2. A cseppalakú sziget egyenes szélének végén elhelyezkedő középpontú, R = 5,50 m sugarú segédkörív

felvétele. (Az egyenes szél érintőlegesen csatlakozik az RLA sugarú körívhez. Az érintési pont a cseppalakú sziget hátsó lekerekítő sugarának kezdete.)

3. Az elsőbbséggel rendelkező csomóponti ág széleivel párhuzamosan egyenest kell húzni

• kijárati ék esetén ∆R = 3,50..5,00 m távolságra, illetve • jobbra kiváló sáv esetén, sávszélességre.

16


4. a) Párhuzamos egyenest kell húzni az elsőbbséggel rendelkező út szélével olyan távolságra, amely közelítően megfelel a háromszögalakú sziget előre megadott hosszának. b) Meg kell szerkeszteni ennek a párhuzamos egyenesnek a metszéspontját az 1. pont szerinti segédkörrel. Ez megadja a hátsó szigetfej R = 0,50 m sugarú lekerekítésének a középpontját. c) Segédkör rajzolandó a 4.b. pont szerint megszerkesztett kör középpontjából R = 5,50 + 0,50 m sugárral.

5. Érintő körívet kell illeszteni (sugara nem lesz kerek) a 3. pont szerint meghúzott egyeneshez, valamint a 2. és 4.c. pont szerint megszerkesztett körívekhez. A körív sugara feleljen meg a 2-6. táblázat előírásainak is.

6. Az Rü átmeneti ív beillesztése az 5. pont szerinti körív és az alárendelt út pályaszéle közé. 7. A továbbiakban a megelőző eset 7 – 12. pontjában leírtak az érvényesek.

2-23. ábra: A baloldali háromszögalakú sziget szerkesztése a főútról jobbra kiváló sáv esetén; a sziget befogó

hosszai előre adottak

Pályaelválasztó cseppalakú szigetek a külterületi főutak alárendelt csomóponti ágaiban

Előzetes megállapítások

A cseppalakú szigetek szerkesztése általában az alárendelt út tengelyéből indul ki. Ha az alárendelt csomóponti ágak betorkolásai két forgalmi sávosak és a bal felálló sávban a balra bekanyarodó járművek tartózkodhatnak, akkor a cseppalakú szigetek szerkesztéséhez a két egymással szembenfekvő csomóponti ág tengelye helyett egy a tengellyel párhuzamos egyenest kell választani, amely a cseppalakú szigetek tengelyének mintegy 3,00 m-es jobbra eltolását jelenti. A szerkesztési eljárások az alábbiakban tekinthetők át. Kis cseppalakú szigetek

Csomópont ágak az α = 70 -110° becsatlakozási szög között

Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-24. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyének meghatározása. 2. A fölérendelt út szélétől 10 m távolságban a tengelyen egy pont meghatározása. 3. Ettől a ponttól a tengelyhez 5°-kal jobbra hajló cseppalakú szigettengely megrajzolása. 4. Két segédegyenes megrajzolása a cseppalakú sziget tengelyével párhuzamosan 1,50 m-re jobbra és balra.

17


5. A főútról balra kanyarodók és az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávja szélének megrajzolása R = 12 m sugarú ívvel. Ezek a körívek érintik az elsőbbséggel rendelkező út középvonalát és a 4. pont alatti segédegyenesek egyikét. Ha α < 90°, akkor a balra kanyarodók sugara R = 8 m-re csökkenthető, hogy a megfelelő cseppalakú szigetformát elnyerjék.

6. Az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú körívvel. 7. Két egyenes megrajzolása, melyek részben a kanyarodó sávok belső szélét érintik, részben a cseppalakú

sziget tengelyét metszik 20 m-re az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől. 8. Ezen egyenesek közé R = 0,75 m sugarú hátsó szigetfej-lekerekítés rajzolandó. 9. A forgalmi sáv lehatárolásának megrajzolása, amely az alárendelt csomóponti ág tengelyéből indul és a

cseppalakú szigethez csatlakozik.

2-24. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése, alárendelt út tengelye α =70°-110° esetén

18


Csomóponti ágak az α < 70° becsatlakozási szög esetén

Ebben a szögtartományban a 2-25. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható.

2-25. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α < 70° esetén

1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egy cseppalakú sziget szélességgel egymáshoz képest úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el).

2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes meghúzása a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától balra 3 m-re.

3. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról balra kanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát. Az alárendelt útról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső éle pedig a 2. pont szerinti egyenest.

4. A 3. pont alatti két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral. 5. Olyan egyenes húzása, amely egyrészt a balra lekanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú

körívet) érinti, másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől.

6. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között lévő hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m sugarú ívvel.

7. A forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása a ráhajlított tengelyben.

19


Csomóponti ágak az α > 110° becsatlakozási szög esetén

Ebben a szögtartományban a 2-26. ábrán bemutatott szerkesztés javasolható.

2-26. ábra: Kis cseppalakú sziget szerkesztése α > 110° esetén

1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy vannak eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el).

2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes elhúzása balra 3 m-re a ráhajlított tengely és a burkolatszél metszéspontjától.

3. A főútról balra kanyarodó, illetve az alárendelt útról kanyarodó járművek sávja belső szélének meghúzása R = 12 m sugarú körívvel. A körívek érintik a fölérendelt út középvonalát. A balra kanyarodók forgalmi sávjának belső széle érinti a ráhajlított tengelyvonalat, a főútról balra kanyarodók sávjának belső széle a 2. pont szerinti egyenest.

4. A 3. pont alatt lévő két körív között az első szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugárral. 5. Olyan egyenes húzása, mely a főútról balra kanyarodók sávjának belső szélét (az R = 12 m sugarú

körívet) érinti, másrészt az alárendelt út ráhajlított tengelyét 20 m-re metszi az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől.

6. Az 5. pont szerinti egyenes és a ráhajlított úttengely között a hátsó szigetfej lekerekítése R = 0,75 m-es sugarú ívvel.

7. Forgalmi sáv lehatárolás megrajzolása, amely az alárendelt út ráhajlított tengelyében fekszik és a cseppalakú szigethez csatlakozik.

Az α > 110° becsatlakozási szög esetén a cseppalakú sziget szerkesztésénél a kielégítő optikai vezetésre különösen ügyelni kell.

20


Nagy cseppalakú szigetek

Csomóponti ágak az α =70°-110° becsatlakozási szög között

Ebben a szögtartományban az alábbi szerkesztés javasolható (2-27. ábra).

2-27. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α = 70°- 110° esetén

1. Az elsőbbséggel rendelkező út tengelye és az alárendelt út tengelye metszéspontjának meghatározása. 2. Az alárendelt út csomóponti ágának tengelyével párhuzamos, attól jobbra fekvő egyenes szerkesztése a

2-28. ábrából leolvasható távolságban.

21


2-28. ábra: A párhuzamos távolsága az alárendelt csomóponti ág tengelyétől

3. A balra bekanyarodó járművek forgalmi sávja belső szélének megrajzolása Rj körívsugárral. Ez az ív részben a 2. pont szerinti párhuzamos egyenest az alárendelt irányban érinti, másrészt érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik. Becsatlakozásoknál a kanyarodási sugár a 2-29. ábrából választandó, keresztezéseknél a balra kanyarodó mozgások között szükséges távolság betartására a 2-7. táblázat használandó.

2-29. ábra: Az alárendelt csomóponti ág becsatlakozó sugara becsatlakozás esetén

4. 2 m-rel nagyobb sugárral, a 3. pont szerinti középpontból körív rajzolandó. 5. A kör középpontjának összekötése azzal a ponttal, amely úgy keletkezik, hogy a 4. pont szerint

szerkesztett ív az elsőbbséggel rendelkező pálya szélét metszi. Ezután jelölni kell azt a pontot, ahol ez az egyenes az ábrán jelölt 2 m széles sáv bal szélét metszi.

6. Olyan körív szerkesztése, amely az 5. pont szerint szerkesztett ponton átmegy és belülről érinti az átmenő főpálya azon sávját, ahonnan a lekanyarodás történik. Ez az ív és a 2 m széles sáv belső széle a szigetfej egy részét alkotja. Ennek az ívnek a sugara becsatlakozásoknál általában olyan nagy, mint az Rj kanyarodási sugár (2-27. ábra). Mindenesetre úgy kell kialakítani, hogy a szigetfej a körívek között ne legyen 1,50 m-nél keskenyebb és 5,00 m-nél szélesebb. Keresztezéseknél a lekanyarodási sugár a 2-7. táblázat alapján választandó.

A 4-6. pontokat „2 m-es szerkesztésnek” nevezik.

2-7. táblázat: Bekanyarodó, lekanyarodó ív sugara és cseppalakú szigeteltolás keresztezéseknél

A fölérendelt út szélesség

Keresztezés szöge

Jelzőlámpa nélkül/ lámpával

Bekanyarodó ív sugara Rj

Bekanyarodó ív sugara

Eltolás jobbra

Eltolás balra

22


[m] [°] - [m] [m] [m] [m] Jelzőlámpa nélkül 10 20 0 0 70 Jelzőlámpával 10 20 0 0

10,25 Jelzőlámpa nélkül 15 13 0 0 90 Jelzőlámpával 15 13 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 20 10 0 0 110 Jelzőlámpával 20 10 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 10 18 0 0 70 Jelzőlámpával 10 18 1,0 0

11,50 Jelzőlámpa nélkül 15 15 0 0 90 Jelzőlámpával 15 15 3,0 0 Jelzőlámpa nélkül 20 11 0 0 110 Jelzőlámpával 20 11 3,0 0

7. A szigetfejek lekerekítése R > 0,75 m-es sugárral oly módon történjék, hogy a szigetfej legalább 2 m-rel,

de legfeljebb 4 m-rel hátrább kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal burkolatszélétől. 8. Két egyenes szerkesztése, amelyek a balra lekanyarodó, illetve balra bekanyarodó forgalmi sáv belső

szélét érintik és metszik az alárendelt csomóponti ág tengelyét 40 m távolságra a fölérendelt út pályájának szélétől.

9. Ezen egyenesek között egy 2,50 m széles, az alárendelt csomóponti ágra merőleges távolságot kell keresni. A tengelytől jobbra fekvő egyenestől ezen a merőlegesen 1,00 m-t vissza kell mérni. Ebből a pontból új egyenest kell húzni, amely érinti a 2,0 m-es sávot határoló belső körívet. A megmaradó 1,50 m széles szigetfejet R = 0,75 m-es sugarú körívvel kell lekerekíteni.

10. A nem szigetként megmaradó felületet, amely a 8. pont szerint szerkesztett egyenesek között helyezkedik el, „forgalom elől elzárt területként” kell jelölni.

23


A 2-30. ábra α ≤ 70° és α ≥ 110° esetén mutatja a csomópont képét. A 90°-os becsatlakozástól eltérő esetek tárgyalása az alábbiakban tekinthető meg.

a., α < 70°

b., α = 70°

c., α = 110° d., α > 110°

2-30. ábra: Az I. alapeset becsatlakozásának kialakítása különböző α szögek esetén

Az α < 70° szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-31. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel

rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el).

2. A balra kanyarodó belső sáv szélének megszerkesztése Rj sugarú körrel (a 2-27. ábra, illetve a 2-7. táblázat alapján választva). Ez a körív részben érinti az alárendelt csomóponti ág ráhajlított tengelyét, részben a fölérendelt út azon sávjának belső szélét, ahová a bekanyarodás történik.

3. A nagy cseppalakú sziget α = 70..110° közötti szögre vonatkozó leírás 4.–7. pontja szerinti szerkesztés végrehajtása.

4. A cseppalakú sziget hossza mintegy 25 m legyen. A hátsó szigetfej ott mintegy 1,00 m-rel a ráfordított tengelytől balra eltolt helyzetű és R = 0,75 m-es körívsugárral lekerekített.

5. Két egyenes megrajzolása, melyek egyrészt a balra kanyarodók, illetve a főirányból balra kanyarodók sávja belső szélét, másrészt az 5. pontban említett szigetfej lekerekítést érintik.

6. Olyan körív szerkesztése, amely egyrészt az alárendelt csomóponti ág tengelyét, másrészt az 5. pont szerinti bal egyenest úgy érinti, hogy közötte és a ráfordított tengely között mintegy 15,0 m hosszú terület alakul ki a cseppalakú sziget előtti „forgalom elől elzárt terület” részére.

24


2-31. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α < 70° esetén

Az α > 110° szögtartományban az alábbi szerkesztés célszerű (2-32. ábra). 1. Az alárendelt csomóponti ág tengelyét R > 50 m sugarú ívvel úgy kell ráhajlítani az elsőbbséggel

rendelkező útra, hogy a ráhajlított tengely merőlegesen messe a fölérendelt út szélét (keresztezés esetén a tengelyek egymáshoz képest egy cseppalakú sziget szélességgel úgy legyenek eltolva, hogy a szigetek egymással szemben helyezkedjenek el).

2. A fölérendelt út tengelyére merőleges egyenes húzása 2,50 m távolságban jobbra a ráhajlított tengely és a fölérendelt út metszéspontjától.

3. A főútról balra kanyarodók forgalmi sávja belső szélének megszerkesztése Rj sugarú körrel, azt a 2-27. ábra, illetve a 2-7. táblázat alapján választva. Ez a körív részben érinti a 2. pont szerint megrajzolt egyenest, és részben érinti az elsőbbséggel rendelkező útvonal azon forgalmi sávjának bal szélét, ahonnan a balra kanyarodás történik.

4. Az alárendelt csomóponti ágból balra bekanyarodók által igénybevett terület megszerkesztése a fentiekben már ismertetett „2 m-es szerkesztés”-en alapszik. Azon kör középpontja, amelynek köríve a balra befordulók mozgását belülről határolja, a 2-30. ábrán felrajzolt sablon segítségével határozható meg: a körsablon középpontja az elsőbbséggel rendelkező út azon forgalmi sávjának baloldali határvonalával párhuzamosan eltolt, ahová be akarnak kanyarodni. A sablon C pontja a pálya szélén, B pontja a 3. pont szerint szerkesztett köríven fekszik.

5. A szigetfej lekerekítése egy R > 0,75 m sugarú ívvel olymódon, hogy a szigetfej legalább 2,0 m-re és legfeljebb 4,0 m-re kerüljön az elsőbbséggel rendelkező útvonal szélétől.

6. Egy ív szerkesztése (R = 30 m), amely részben a főútról balra kanyarodók forgalmi sávjának belső szélét, részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét érinti.

7. A cseppalakú sziget mintegy 25 m hosszú legyen. A hátsó szigetfej R = 0,75 m sugarú körrel kerekítendő le.

8. Egyenes megrajzolása, a 2 m-es sáv belső széle és a 7. pont szerinti szigetfej lekerekítése közé. 9. Körív szerkesztése, amely részben az alárendelt csomóponti ág tengelyét, részben a 8. pont szerint

meghúzott egyenest olymódon érinti, hogy kör és az alárendelt csomóponti ág tengelye között mintegy 15 m hosszú „forgalom elöl elzárt terület” legyen felfesthető.

25


2-32. ábra: Nagy cseppalakú sziget szerkesztése α > 110° esetén

1.1.2 Belterületi csomópontok

Documents

1.1 A CSOMÓPONTI ALAPESETEK GEOMETRIAI ...bmeeokepito-cd.bmeeok.hu › CD › Össze_vissza_tárgyak...1 Fi István: Közúti csomópontok tervezési elvei és forgalmi méretezésük