1o .. rol,-POJ .• ,.,~Ar. _K:OZCAZO"-SÁGI SS TÁRSADALMI VÁRMEGYEI ~Ar

N' ... ~~"'ti Muzeum T. Mr""·: · "'·

T A- R t .A LOM:

l

1_,1, WlEUII lCIIiW &•A

Hirt,~~~~ür-'. f!,)~"i

1~~~/l.{l~.

,· ·-

- ,.3. 1931. JANti.Ai KŐ :tS. IV. tvfOLYAM. 1. ~

-.

Vármegyink gazdasági életének etöforrásai.

Lapunk karácsonyi számában megkezdtük be­számolónkat vármegyénk legértékesebb munkaalkal­makat biztosiló telepeiróL Mai számunkban három igim értékes, nagyszámu munkáscsaládnak kenyer~! adó üzemről kivánunk rövid összefoglalásban besza­molót tartani.

Tesszük ezt elsősorban azért, hogy vármegyénk lakossága jobban felfigyeljen a területén lévő iparte­lepekre és szükségleteinek beszerzésénél minden­el!etre legyen tekintettel arra a tontos körülményre is, hogy akkor, arnikor saját vármegyebell termeKel

· támo!lat, kötelességet is teljesll, mert a mcgyebch munkáscsaládoknak biztosit vele kenyeret.

A megyebeli szénbányúink támogatúsu ugyszól­ván hazafias kötelesség is. Azok u panaszok, ume· lyek a magyar szénnek Ititési celokra való telhusz­nálásánál telmerültek, aránylag elég olcsón cs k0ny­nyen kiküszöbölhetők a kályhak étiaiakuitsuvai. !VIa már igen olcsón szerezhetéH: be • mugyur sz~~unel;; tüzelésére alkalmas vaskályh<:ik és igy teljesen mdo­kolatlan, hogy a mai nehcz valut<:ins •.:~szonyol>. mel­lett. - vagy később is -- küllöldl szenel Vélsárol­junk.

A vármegye lakósságúnak tehút kötdes::.égc u kocktízat nélküli próba, arrudón Js t;uját tupus;,:;tututu alapján módja lesz meggyozódni a mugyar szenell háztartási célokra való all•almusságavai.

A Nagybátony-Ujlaki Egyeiiült lparmüvek R. T. nagybátonyi szénblinyája.

V ármegyénk egyik igen · értékes telepe u nagy­bátonyi szénbánya, ahol több minl öUJ csaiue!nak megélhetését biztosítja a bánya üzeme.

A bánya vezetösége meglelelö helyes elordá­tással már 1931-ben berendezkedett u bnkett-gyár­tásra, igen nagy álqozattul, a leglökélclcsebb es leg­modernebb küliöldi gyártási technika vivJo<:inyuinw> íigyeleinbevételével. A oíinya ma 52()0 kéiiónúju uli· kettet készit, amelyet ,.Univer·brikclt" néven hozn(;lk lorgalomba s amely a hőértékének tökéletes kJtw.sz· nálásával a beiutott értesítések szerint Íüst, szng és korommentes tüzelés! biztosit.

A Mátravidéki Szénbányák R. T. rózsa!lllentmértoni telepe.

V ármegyénk nagyon szegény községének, Ró­zsaszentmártonnak, valósággal ~egm.entőjc , s. u~­szólván egyedüli lenntartója a Matruvtdekt ' Szenbu-nyúk telepe.

Állandó munkáslétszámu körülbelül 600, a.mcly kizárólag 'hevesmegyei lalvakból kerül ki.

A bánya ezidőszerinti termelése körülbelül lö.OOO waggon évente. A geológusok véle.mé_nyc szerint ha.­ziink szénmennyiségd -körülbelül 60 evre clPgendo­nek vélik .. t{endktvüli iontassággal bir tch<'tt u;.-;on körülmcny, hogy l'Z a nagyon roviJ időtartunm.t be­csült szénmcnnyi.,;<.;g minél tükélt!!~th!Uben kihusznúl-ható kgyen.

Nú"rúdmegye keleti határútól u gyün~yösi júrús keleii rl':zcig vonul uz a nagykii~rjcdesü lignit-telep, wncly ivlugynror1;zug szénmcnnyiiicgcnek cca. LU· •··ut tesó ki. A k;búnyu~zoll IIgnil sutyus luuúJa, hogy ';JI} f., V!Zd !UJ i<llnmz, amely SüjllÚiéllOS körÜllllt!IIY él

dr..lga szúlúi._.:,J v•~:;wnyok mialt csaK .geil szük kör­zetre szonlju ie a ltgmt hasznalhatosúgat.

A rú.:susL:entmmloni lignitet u<:inyaszó iYLtlravi­dl'iú ::::z,~nbw,yc~K vc;~.etösége,- hogy a sulyos lllbún segithcs·.;en, evek1g tudó 1\isérl~leK u~n mu mar nagy uz.ernbc:n nemesitt a ligniteL

A nemc.;ilo eljárás folytán ktiwrült lignittennek kuióriúJa muJdnem mcgkélszerczőtld' e.~ kozep(·rték.­bcn cea Jb·AJ--J~!UU kulóriut képvisel.

A nemesilett ligniinek igen erlékt!S tulu;Junsiwa. hogy lüslnelk.Lil es salakmentesen eg el.

Hírdetmény. Az Országos Magyar Gazdustigi Egyesület l Y33.

évi mmc1u:> hó· 'LJ--ü napjain diJazussal egybekó­tóti kJúllilusl es tenyészállatvásárt rendez l.Sudupes­len az Urszúgus lcltyész- es Haszonullutvasurtele­pen (X. LJgettelkt-duloJ. ·

i levc;;vúnnegyc gdZUéilkö;Wnscgt~ figyeimét ezen \ ásúml külön 1S t..:lhJvom cs lelk~.:rem, hogy nu utan a vús<:íron az cg t:;:><; • urszúg lenyc:;;.mllut unyu!-!anuk java keru! eludctsw, lcnyészúllats;.;.ukscglctd elsosor­ow1 .ll sz.crez.;.o;e llc, VJsz<mt tenyeszC'lenek lc!{JObb anyug<:H lll i11Lll<H:;i.l be.

Kö:.~::;égell, köziJirtokosságok s !~.:Jelö lúrsulalok, de mÚgÚi10::10[{ <lpLlüllt.ll IJ·eszerzl•séhC:l IS, We;én vulo be;eicntcs c::~eten, a vm. m. k1r.· gazdasúgJ lt:tügye­lot~cg kcdvez.m.:nyes hllelt llYUJI.

Vm. m. hir .. gozdasúui felügyelő.

---·-·----· ------· ---· -------=-=-=---- ·--::=:::-~=...:-;.;.=-------

ll SBE STP JI. .C ll-É R 1-É. KE Sl.TÖ K. F. T. l! .. ~Al;YB.\TO'\\',üJL.\h:l' EI.>\'C:.ol:LT Jl'.\IC,W\'1-:' IC T. = ~\h!\I>I.LZI :::; l.\.:S.\ ,\SilF~rn:.IJJ":\li'.\1..\GY,\1{ U. T. j; ~!~~~; ~~~~~z~r~~NAK KÖZPONTI c;~,~~~~~~:~R~~;~:~n: ~~~1uJap(!st, V. Vilmos ·~~~~~~r~~.~ ~~~~· i

!

l A legjobb és legbiztosabb tetőfedőanyag, amely s0ha juvit:=t= igényel, a tűz, ft~gy és vih<.trl úlló

"TERRENOL" és a *\ "UJLAKl" ASBESTCEMENTPALA I li

Kerületi képviselő HATVANBAN: Blumenthal Béla [akereskedö.

IV. évfolyam 1933. január 15. l. szám.

HEVESVARMEGYE POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS TARSADAL.\\1 \'ÁR.\\EGYEI LAP .M.Et.;.J8EI •. ENIK II~A~V~O~~~-L·\·K-..É~T~SZ~.~·:~·-·E·I.Ö~·r··rz•.I·~T·I~·S·I~Á-RA·K--:.EG•,y···r•v•~é·:•t2·P--EN·G~Ö·.~FF~:L~I~·V·R~E·ö·l'I·~~·,G··(·i.·~·EG._,)a'Ej'D~É··v·R·E·3·P~EN·G·Ö~.

Szólnak a ha rangok ! ... C sodid~t!os hon q~ ze r ll harang. Minlha lelke

volna, minthn az cmberi örömnek, hálánuk. könyör­~résnek és gyitsznllk a mindenséq Urához. a mugas­sélgbn küldött tolmücsolúja volna . . .

Karácsony szPnt cs!l>jp van. Szólnak a haran­gok. Diadalillasun harsogják a világürbe a szerelcl megszülelésének magasztos. nagy ünnep(>!. Szerele!, szerí'lí'l, zu!-(ják a hmangok: és csodálatosan, sok szenvedő kicsiny kunyhójába az emberszeretet !üLe melí'g t'IPihez. füWunyaghoz. ruhadarabhoz jutlatja a n{•lküliiziiket. . . .

SzilvPszler éjszélk<.ijn van. Közelg az éjféL a rádió hanqszcírc·,ja G, u la diük szivböl jövő százatát közveliti s t~ifélkor annak bcfejpzés(•ül lélekbemar­kolóan hirdetik a m<>!-(szúlalt hmangok szerle a vilá­gon szenvc•dö. kiizködií ma~yaroknak. hogy bizza­nuk küzdjen<'k. rc•mc"•ljenek nz ujév küszöbc'n. merl van !eltúmadús ....

Szürke. ~ondokknl telitell hétköznap dl•lután öl órújn \'éln. HaiVélll templomúnak lornyúban ujból me!..(sú,lnltak 11 hm11ngok. fújón. szivbcmarkolóan szólil!wlnl 11 hiviilll'l. nkik a hmang:-:zú é-s Hatnm lt>lki ~·ezt;ré•npk Lé\'11\ \lihúly pü~pökn<'k hivó sza­vára kPndiikiJP CSO!lléi!-(Oit SZC're!t>ladomúnyaikkal megindultak. hog\· a sl'kreslyc> siikl mc'lyi·n letehes­sék az <>mbl'rszerdd oltúrüra lelkükbc'íl fogant ado­mányaikat.

Az l;rzcí. nPrnes sziv'"'·l megt'lldoll. igazi lelki­pásztor előiJ:•rt n sz(·p pl>ldú\"111. megcsókolta a mel­lén h;v<í h~szült>lt>l s many nyaklúnctiVHI egylill letetll' adomúnyúl m: emberi szivf.'k últal összt·hordott sze­re!PicsomHgok közé> ....

. . . Hal\'ém kicsinyke' szigel ll meg~<>bzell or­szúg leslc'•n. Lnkóslli nagyon szeg(•nwk. de liildt's­urátcil. lelki vPzt•löitől. n l~iizsl'g fejétiíl nz utolsó. mé-g valamennyire is leheWs polgúrig mindl•nki lel­ki•! az a magasztos érzés halj<:~ út. hogy Pmberi ktit<•lesség ilyen vülságos. nehéz idökben HZ elesel­ten s<'gilc>ni.

Nagyszí'rüen találó t;s Hah·an lakosságára valü­ban jellemző a VéÍrmegyc főispánjeinak lapunk más helyén közölt nyilutkozala. hogy ebben a kicsiny vá­rollban n j<l lelkektili vezetkive szinlc egy lélektől

iitlwtoll nemí'S verseny folyik, amelyet ujabban P. König Kelemen veze\ésévd a Szt. Ferencrendi bará­tok i~ erősen fülenek, hogy minél szebben és minél jobban dolgozzanak embertérsaik sorsának megja­vilésán.

Ha igaz az a mondás, hogy minden ember annyit ér. amennyi jól !Plt s amennyi könnyel lel­száritoll életében, akkor ez felktlenül vonatkozik a közületekre is.

Hogy Hatvan lakossága mennyit ér az Cr má­zsáján. azt talán legfényesebben igazolja az alábbi kimutatás. amely Ht~lvan lakosságának az igazi em­berszeretet nevében karácsonykor nyujtoll sziviósá­gál mutalja :

Cukor"yilr 4S2. Szl'nl Fcrl'ncl'st'sck lllu:ióitt lii. l.é\"11}' Mihlily ptispök gyüjh'"' !liO. HH!Vllni tílhmús fiinökség gyüjté"'· 8-l. Belközségi t•lcmi iskoln 59, Lo­rtintfy Zsuzsttnntt Egyl'sulel -I.J. Lcn•nte Egyt'sükt 2-t llihttlvttni Viirösl,t•r<•szl Egy<'sül<·t 2~ . ..\sztnltlirsnsit>J !!l. l"jhal\"ani l!justi~i Vöröskul''zt Fgy<·•ülct IR. l'.ihtth·llni l~holn 1. <'!-!Yc'nnd\ _iuttototl tef.;es VHt-:Y n~szbf'ni ruhr'1zati

fclszf'rcli•st. A fc·l•unolt q.!yPsülctC"k t1 Hntveni \'ür~·~~sl,c­kC"rcszt E~y<·sület .. · • .,. a ),i_)z~<··gi <·lö)j,·lrcJst-lg' karitrsf ,nyi

szPrl'fl'lttdomimyk<'nt -IOll l<eny(·rk<'rl''<; ndk ü li csttiudot ~f'g<'I}'<'ZtC"k p<'·r~zbt>ni (·o.; lcrrnl·~z{·ih<":1: udom~·1nybt1r.. _•\z

ttdomtinyok ö..,szi·rkke t:idul lR.flOd p•·ngt)

Elveszell az az orszúg. <:~hol n lf,rténelmi idők­ben kicsiny epigonok születtek. Ez a szegény meg­csonkitoll. szem·edo haza sorsdönlií órúil t>!i. amikor mindenkiní'k az 1-.tPn. ll hllza s nz embPrlársai iriint lmlozó kötelessé-ge leljesilésl;ben emberfeletti méJdon fC' Iül kell mulnia önma~üt. Nec~ak kmi1cson~ kor. a szereiPt ünnepén. hanem mindacidig. mig jobbra nem változik a vililg. gondja legyen mindenkinek arra, hogy e liiidön lslt•ntöl eredii emberi hivalúsál telje-silse ..... .

Ujból szólnak a hamngok ; kitartást. szerele­kl hirdetnek u füld fel{•, igazságt:·rl. scgils(~gnyuj\ást'rl könyörögnek a magasságba s velük szüll u mi héí fohászunk. hogy ez a szerelt•\ atmoszféra. amely Hat­van falait betölti. szélesedjék ki u megcsonkitolt sze­gény haza egész horizontjám. hogy az ember csodát müvelve a földön. bizó reménységgel kérhesse. és várhassa a magyarok lslí'nének segilségél az égből l

(V)

2. HEVESVÁRMEGY L l 9:.1:.1. ;tmuúr l).

Dr. Hedry Lörincz föispin nyilatkozata,: az Eger városánál folyamatban lévő belügymini~zter~ vlzs~á,atr~l, .. _ • _

a vármegyei Vöröskereszt Egyesületek rnűködéséröl és a tél folyama n vcgrehuJtando szuksegmunkakrnl. A Hevesnírmegye munkalársúnak alkalma volt l·logy 11 vúrmegyl' li"•bbi lwh<•iu. Í!.{~' kiJio,,i,st•n

dr. Ht•dry Lőrinc főispánnal él [ 1•nli hürom Ionlos kt~r- l·.lutvanban olyan sz~;P t·n~dnwr~nyPI ~~~~~!.!<IZik 11z désről beszélni 8 hozzá intézett kérdéseinkre szi- Egyesiil:•l. v.rlribun lt~lws elrsm·~resn' m:•!IIJ. ves volt az alábbiakban váluszolni. A lt•gnagyobb csor.lúli1tlal fig~·,~lc·m lllind<•il:wr

Az Eger vitrosnál !olyamutban li·\·ö belügymi- u halvuniak szociüfr,.. irúnvú lc·vt·kc·nyst'·L:c·l. :\linthn niszteri vizsgitiairól csupán annyit kivánok mt•gje- transbarr t:·lnt·nPk <;" <'l{ymússal '-·c·rsc·nyn· kc·h-<' i·~v<·­gyt•zni, hogy n;szemröl csak örülni tudok annak.hogy kPznr'·1wk mind('n lc·lwliil ··lki,\'<'lni il l;i)z_:,·, l'rd,·kr'·­a legfelsöbb helyről jövií vizsgálat rövidesen minden ben. ll~·t·n twnws c ·lú liirl'll\'c-~sl J,·!wl lilpi!sz!illni a irányban tisztúzni fogja a kérdt·sC"ket. gyöngym;i,·knt'·l. u púszhiialwúl. siil I<..Wn suk.'z"r il

Tiszta helyzelet log teremteni. meg fog szün- hPvl'sil'knd is. tet ni mindt>n suttogás! és mindPn gyanusitúsl. A m<'':yt•i insc'•g-akC"i•'>kril 'Ollíllkoz" ke ·rdl'sükw

Munkatársunk rámutatolt nznn sujnúlulos kö- köziillw!t·m. hog\' a rnunlwndküliPk szül\stwnunkú­rülményrc. hogy Heves vúrmt>gyc· széldll'lyt;n. Eger- vnl val<i c·lhiitsúl l;,rh:n <'!..!\t'cli';·l c.·ird\ ,•/.c'l<ill:·k. ben nincs megalakulva c:·s nem müködik u Vörös- A munkwwliü,i; "'':.:<·ly<~';ct ,( \<·<z,•d,·lm•·s !Pl-kereszt Egylet. enm;liogva a vúrmegyének nincs u;~; Iéinek l;.r;•>ill. E!!vesület részére megyei vúlaszlmúnya st'm, pedig a .. ~egye egyt-s helyt-in. így dsiísorban HulHmbun a Vöröskeresztnek 2 !iókegyesüle!P. azonkivül a gyön­gyiisi és a pásztói egyesült>lek is igPn szep ievé~­

kenységet fejtenek ki. .. Magam is kivánatosnak t>s szükst'•gesnek !ar-

tom, hogy ilyen nagy horderejü, valóhun éildúsos te­vékenységet kifejtö egyesült>! \'éÍrmcgyt~nk minden helyén megalakulva és ielkt:•szülve lejtsen ki tevé­kenységet. A szervez(•s munkúj<il magam is k<~szség­gel támogatom és valóban sa.imílatos körülménynek tekinlt>m. hogy EgerbPn m(·g ma sincs 111('!.(111akulvn az Egyesület. Azt hiszem azonban. hog-\ l'Z ma ne·-ht'zen fol{ mt>nni.

JJogy!Ht il :;ziikst"·:~I'S ii.>SZPg't·k rt'IHJ,.Jk<·Zt'StolnW fognak idlni. a l•mlcrs liilel t•s \·izimunkitldt<,lwl cd-szt>rü ,·.,, :·liírelilic'• lc·rvc·k itlii:>ji!n lo!.{tlln IJH'glndiltitlni.

A fonfos uz. hog\· olt siPssiini, il munl<illll.'lkü­liek sPgílst··gt··w. uhol il 1<'!-!llil!.{yob!J il szLiks<'•g d!' mindenkor mru kc·ll tiirl'kt•dnünk. hogy él kimlnndó összcgckt;rl egyenc'rlt'·lüi munkúl is kapjunk.

Bizom ahbun. hol{y u vúrmP~~~ l' ll'lwléís lulws­súga iilc;rt.i il kormún\·<'lniiknc·k m: tm;zút: lakossú­gúhoz inl<;zdl k<"·rc··sd s il lll'h,··z l w h Zf'lt•l nwgc'·rlve. mindt·nki 11 liliigél l wi~ c·· n ll'iwlsc'·~~···lwz k•·p<·sl min­den lt•lwliil d fot: kii\·,·lr•i. ho~\ cmlwrli1r,;ni .-iZ\'11-

Látogatásunk Okolicsányi Imre alispánnáL Feikl'restük hivalaiéiban \·únm·gyc··nk 11iispúnjül.

Okolicsányi Imrét. hogy ml'l.lludjuk nc:'z<'lc~l az Eger városnúl folyurnaiban lc;vií hPiül{yminiszlt·ri vizsgúlat ügyében.

A \·úrmegyl' alispúnju munkalúrsunknak él kii­vt>lkt-zéíkbt'n nyilntkozotl :

.. A vizsgálutot mag-'1111 is helyPsnek t'·s szüksé­gesnek larlorn. A vizsgitlat ert•dmi•nyt' Pliílll'm nem kétségcs.Nyugodt vagyok. engem olt sPmmift•lc mel{­lepetés nem érhet. llletc:'kes közegt>im a szoktísos vizsgálatok alkalmával mindt•nkor n•ndben lulálták u város házartásának vitelét. Hogy ma. a hihetetlenül nehéz gazdasági helyzetben u város m•hézs<'gekkcl küzd. igazán nem csoditiható! Ez kiizös. szomorú sorsa ma ugyszálván minden magyar városnak."

Munkatársunk emlitést tett arról, hogy Egerben még meg sem alakult a Vöröskereszt Egyesület helyi szervezete .

.. Mint hatvani löszolgabiró már a háboru elején megismertem ennek a nemes célú egyesületnek nagy­szf!rű ténykedéseit Öröm volt nézni, hogy az egye­sület buzgó tagjai miként dolgoztak valósággal éjt

nappuiLi kvt~ éJ bt·lt·c:n,·u!F<i idi•Hn;",..,"n. ho.~.· n s,•­bPsült knlonúk sl'bl'il u.ibúl irlllii.~s.·k ···s •ikc·l lrszla f,~hc'~rnc·miiwl. el,•llt·l t•llússúk.

l~t·n ,.;éljnitl;tlos kl!). ho~' ~~~,·riH·n m•·!.{ IH'm niukuli m<'g 11 h('lyi sz•·rvc·zpl. il lllil!.{'llll rr··,;zr'·r<il a legnug~obb kc;szs,··ggt•l l',,lili<'lnlom u llll'g~<· <'l{c··sz 1<~­

rüleh;n túmogétltisonml il sz•·n···ú·s 111<'1.{\'érlt.,srlitsa i~rdckében."

Gömbös Gyula miniszterelnök Tiszafüred díszpolgára.

Tiszafüred nngykiizség kl;pvisdiílt•stlilt'lc'•m•k disz­kiizgyüll;se vilt'z ,itiklúi Gt'irn!J,·i.~ G.11uiu miniszter­elnökiit Plismcrése <'s lisztelelc· jelt;ül diszpolg-úrrá választotta. A diszkiizgyüléscn él miniszlerPiniik ha­zafiúi érdemei! Schleimin!-ler Lci.~:ití dr. földbirtokos, várme!(yt•i lb. tiszti lóorvos vázolttt na!(yhatásu szö­noki beszédben. Itt ernlitjük meg, hogy Gömbös Gyula, a történelmi hivatású nagy miniszterclnök Tiszafü­reden kapta elséí diszpolgári oklevclc:'t vtirmegy<~nkbcn.

l!:J:J:i. januúr 1:1. HEVESVÁRMEGYE

Bevisi ó, egyetértés, vagy a végpusztulás ! lr!a: Gróf Keglevich Gyula.

Az élett apasztalat tanulsága szerint az egyetér­k!!l. az e~y akaratot sohasem a jólét vagy a jómód hozza meg, dc ellenkezőleg. a nyomor, a szegénység, n szPnvedés hozza létre.

lgf•n sokat lehetne Prrt' vonatkozólag az élet­ti"1JWl-ztalatokból. vugy u tiirténelPmböl citillni. mikor uz orszitgban az igazi Vl'szedelt>m volt. a mohácsi v(•F-z. n magyar fegyvt>rleti•tel uti,n. az elnyomatás id<'jP, llZ utóbbi iorradalmllk. kommunizmus stb és mindezcn lPigúzüs. huwl'ias szenvedések. hogy meg­hoztitk a magym~üg kiizött az egyetértést. az egy aka­w tot. A rum1ín megszitllás. amely nemcsak anyagiak­ban pusztitott. dt• akkori tehetetlenségünkben nagy lPígitztatitst szcnvedvP. u gyöző hatuimus spgitség<;re spm \'olt kilútits. mintPgy vprgcidve i•ltük út szomorú n<tpjainknt. A magyar politiku szinte örömnwl litilu t··s vúrtu BPthlen lstvün gróf vitllnlkozásitt. aki vál­lalfil il nPhi·z ÍPiudatot. hogy llz p(vesztelt szimpatiát u l;ülfiild r{•szi·ről \·issl'éi!-'ZPTI'ZZP. a magntr nemze­kl. mint t•Zf'Tl;\'l'S alkotmt·.nn\·i.tl {·s kultur?t,·al él k<·leti szomszt;dok liiliilt úllú nt·mzt~IPI megismPrtC'sse és az iguzsúgtnlan triunoni bc'•ke n·vizióját kiiwtl:'lje.

H<'thll'n lstnín gn'Jinnk t' téren u legnagyobb sikPrd ,·nltnk (•s <'lll<' sikt•rt•i u magyar politikát bi .. zonyos n~ ug\·úpontm hoztitk. P-mit bizonyit az, houy li z ,;\'t·s kurrn<inyútsl c ·rc·dmf.nyPztek.

Eme tizt•\'t's politikiti sikt•n•k által n !..(azda!'ági i•lt't is nwgindult. ha 11<'111 1s a jc".múd fc.!(·. de Plég volt drTH. hogy (··ljünk {·!'- hog\ bizonyos politikusokban llll'!.l<··riPiíídll<'tdt uz i'•nt;n ,:.n~t·si'dt;l'i y{,gy. hegy igye­kt·zzem·k BPthkn ll'h·<":n grúf tovúbbi :sikPres kor­milll\ IÚ!<il .. 1,~ gi1takut n·lni. Bizonvos sik Pr<' ket sike­r ü Ir ·t·l(;rni. ittn.ilwk sc•gils(·gt;n, sictett az <'gyszcrre bf'h)\ diH•zeil \·ilúgguzdnsúgi ,·idsitg. mnit !PrmészP­!l'sen <lZ ell('nzi·k Rethl(•n lst\'Úil gn·,f korm;·;n~zilHl tf'­!;Jf'rléiiJjiÚil nkélll írni.

Tcrm(·szt'l<·s<'ll tiZ ('llenzí·k u Bl'lhl<'r. lsh·ún gróf liz,"•\"1''· i;,lrlllÚll\'ÚI"i il'hdíis(•gr•l il 11\ilt ~ZHVUZÚSSél( indokfllj<~ rr;c·g. il lwrmúny krrorj11. il vülusztók tPr­rorizitlúsit. úliitúlngos p!·nzd<;SP 11 vúluszlt',lmak Pl-1 tiibb h<~-onl•' illlitúsoklwl.

Itt \'is~zu kPII !1-k .. ilc•ni Til<Zél lstvún !..(rof kormú­nyúnnk i!JF-;-Iwn :1 nyilt \·ülasztiÍson \·al" :nq~bukú­SéÍm. l ln mondjuk az c•ll<•nzr·k úllitúl'< 1 ~:.o:Nir. t u min­dPnkori kornHÜl~ md; nw g is \·ol nu a !ehr•tliség<' ;;; lerrorizúlúsnt. ahol csl'!lcg a P<;nz is dominúl. akkor Ti!<Zit Ist\ il n kormÚn\ únak is mindl'z n·r.(klkezé­s(·re úllh<iloll. dl' mi·~io.; nwghuk<•tl. Tehút mil bizo­nvit t'Z '1 i\ z!, hogv hu Pgyl'Zl'r u köz\ i•!emí·ny. a vú­ltiszt<'ok bizttlmu megttirik. uluir nyi(t ~Z<l\'iiZLÍS, likitr titkos. nlHú· \·nn tl'rrnr. hn \Lill pt·nz is. annuk a kor­münvk•rfiúnnk nwg lu·ll bukni. A tiz {·ves kormány­zús idl'i<··n H bizalom megvolt BPthlen lstvún gróf politikúJu és >-l7.Pillt~ly<' irúnl. ubbúl elw·nni nem le­het. ,·il 1'!1!/l'dül u betil/olt Ha::Jnsdgi \·i/ciyválsáH mondul/u le. mndy vilttgvúlséi.g csuknem az ÖSSZ"S

állumok hutulmas kormitnyait. kormimyvúlsúgba so­dorta.

~:n nem a mult politikújitval akarok foglulkozni. dc nem is ll jplcn politikát akarom megvilágitani, ezt a jelenlegi karmúnyelnök Gömbös Gyula miniszter· elnök ur ig<'n iényesl'n állitja előtérbe és meggyőzően mulutja uz utat. um i kivezetheti az országol a világ­válságból. n tt>ljes megsl:'mmisültisből.

Mi lehet ma az a politika, ami kivezethet, az hogy - mit lehel lenni mint videkezésl addig. mig a nagyhatalmak a saját elpusztulások elő/l észre nem térnek. Ezért hh·atkozom én fent megirtakban az egyetértésre. az egy akara tm, hiszen nem látják az ellenzék vezérei, hogy az ország ve!<zedelemben van, vagy oly nagy az Prvényesülési vágyuk. a tulfülölt ambiciójuk, a megfékPzhetetlen hiuságuk, hogy az országol, minl sülyedő hajót ntm veszik észre? Ha egy sülyedő ha.ión a hajó~ok közölt nincs meg az egyakarat. annak a hajónak el kell sülyedni.

Hegy az ezeréves megcsonkult Haza nagy ve­szedelemben van. azt a magyar nemzet józanabb többsége jól látja és a kormány rudjának irányitását a kipróbált politikusok kezébe adja és annak a po­litikusnak, aki a kipróbált irányban akar tovább ha­ladni. Uj eszmék. uj irányzal a politikában, de az uj emberek érvényesülését hngyjuk a forradalmaknak merl demagóg beszédekkel. vagy éppen titkos választó .iog be hozásával g~ ógyulást hozni ugy sem lehel, de egyedül a conservativ irányzat foi).tatása, a türelmes iinmeglugadás. his::en a::: ango/ király saját népéhez intézett rádiószcí::atában i.~ figye/me;:/eti népét. hogu még rosszabb ga::dasdgi vi.~;:onuokra is lehet kilátás.

Mit jelentsen ez él szózat ? Ami nem mi.s, minl figyt•lmeztetés az t•urúpai ös!<zes országoknak. de kü­lönösen nekünk. nkik méir a szcm·edésünk legnehe­zebb pontjim állunk. Szir.tP fel kell kiáltanunk : em­berek. népt:k. politikusok. pár/vezérek. az ország ve­,-;::é/yben mn, eédjük a::/. ter.miink félre g~Jii/öletet, .-;::enve.dé[!J/, csoi.o egu alwrat. a:: egyelérlés menlhet mey. Alijon ki a sorbóL llki mást akar, vagy állitsuk ki a sorbóL merl nincs próbálkozásra idő.

Mit látunk körülültünk '? Az összes államok el­zárkózó. azaz l'lvilmolás üllúsponljára helyezkedtek. Mindt·n állam önnönmagét akarja ellátni, csak a tel­jest•n szüksér~eseket akarjük orszúgukba kedvező ,·ümtdd me!lett bt'bocséijtani. de 1.mnak cllenében kikötik. hogy az ií li:ilöskgüket veqyük át. 1\li agrár urszilg, amely agrúr tf'nm'nyl'ink kivitelére vagyunk utalvü. csak nézzük Ola~zorszúgot. mikor csak r''1sl hulljuk. ho~y 18 ezer hold mocl'mtts krületet nagy áldo. Zéttlal lecsapoltatott. t.~hol agrürtt•rményeket lognak tl'rmf'sztcni. Hm :i '"Zd PZ? Mi kik snjál zsirunkban !ulladozunk, agrtirterm<'nyeinknek .~a,iát fomJa.~ztónk ninc.~en. c1 felcidc>kl'i L'imholtcík. szabad nekünk azon vitatkozni és öriikiis demugó>: bel'zédekkel izgatni a közvéiPmt~nyl, hogy uz ellenzt•knek adjon igazat. meri azok ({özött számtalan az (im· ezér?

Tulajdonképl:'n a mll!n·ar politikénak legfőbb i'll'tkérdt;~e (•s rolitikti_;lmuk legiöbb pontja a n•vtsto volna d trianoni határok kibövitt'se. ha egyt•nlóre Szent Istvim birodalmitmtk határai a jelen körülmt•nyek miall m.; llll:Y keres::tült'iheletlenek, de /ego/cihb u joyos teriileteinl~ a ma!warlullta vidé­hek viss:zuköoetdé:-e termen a:. cl mai minimllm, ami <'!1!1 -- a kiilfiild ci/tul is mcír cli.~mert ku/lurnem;:et cxi.o;fentiá,iához .-;::iik:-égcs. Méigyarország a nyugat és kPlet közölt a bástya, ezt t•lismeri a küliöld. ha már t•lismerik, ezt mi keresztül vihessük mielöbb, l'rre kell a magyar egység.

Szégyenfoltja az ezert>ves magyar nemzetnek. hogy kardcsapás nélkül feladta a teret a kommunista népsalaknak, nem tudott tanulni a régi magyaroktól.

4. HEVESVÁRMEGYE 19:3:3. január l:i.

akik a legnagyobb veszedelmek után is mel{!alülták a kivezető utat és ha kis nemzet is vagyunk. de a leigázásunk után is Yolt ereje és ez m: egy akarat, az egyetértés volt. amelb·cl oly erőt tudott kifejteni. hogy mindig lábra tudott állni.

A Csáky szalmúju idej!' már lejárt. az or.~zágol ma már ide-oda rángatni nem lehet engedni. Az az elv is már lejárta 11Wf!Ó/. az országban csak u párl­vezérek változnak. de az ország 11!l'gmarad. Már volt egy pártvezér Károl.t~i Mihály, O is elmulott. de elveszell az ország kéthurmada. Ma már mcís nl'm veszhet, minl maga az egész csonka lvfagyaror:szcíg. Itt az egyedüli menlség. a türelmes c'inmegtuyadás. az egyetértés.~el. u lehetséges, a külföldi nagyhatal­masságok jóakaratú támogatásának keresése. A ki­Yitelünk szervezése. a külföldi szomszédaink barát­ságával addig, mig azok maguk be nem lútják és vissza nem térnek a szabad kereskedelem üdvösebb utjára. Hogy mi ezt megvárhatjuke, még ők maguk kárát vallva reá nem jönnek a .~zabad fejlődés elő­nyére, reánk nézve csaknem egy bevárhalatlan ter­minus. azért a jelen türelmes várakozás politikáján kivül. a létkérdésünk legfőbb pontja a .. Revisió" kér­dése, mert saját fogyasztó népünk visszacsatolása nélkül. minden politikáok csak injectió. melv az ele­tet tartja. utána csak a végpusztulils lehet ·oszt ülv-részünk. -

Nem titkos választójog, nem uj vez!;rek dL•ma­góg beszédjére van szükség. de egyetértés, egyaka­rattal a Revisió sürgetése és meg\ alósitúsa rmmthet meg a végpusztulástól.

Az uj esztendő küszöbén. lrta : Strausz Gyula.

Elmultak a karácsonyi ünnepeknek a téli pihe­néível párosult csendes. nyugalmasabb napjai. Ujm benne vagyunk a munkás hétköznapokban. harco­lunk a megélhetésért. Azt mondják a csodavúrók, hogy vjlágválság, gazdasági háboru stb. stb. korú! éljük. En pedig azt mondom. ez a mai elet. Szit­molni kell vele. át kell tekinteni. meg kell. mert meg muszáj vele birkózni, fel a iejjel és élni kell benne.' Ne jajgassunk és ne essünk kétségbt>. szülljon ma­gába minden ép-kézláb ember. gyerünk és éljünk. Csodákat ne várjunk. Sokat ne számilsunk mi a kül­földrt> sem. van azoknak t'·pen ell-g bajuk maguknak is. A mai világkataszlrófút meggyiízöd,~sem szerint az egész világra kiterjedő .. szellemi uszák' vültotta ki. Az emberiség sorsát intézőknek kiapad-t a helyes. l~Z~ln g?~dolko~ásuk. Röviden szólva. legyen az. vrlagpolrhkus. drplomala, vagy lökés mindenki vilá­gosan látja, hogy tudva. vagy tudatlanul. az emberi­s~~et ~ze!'lvedi-~e~bP sodorta. Tekintettel arra. hogy v!lagvalsagol marol-holnapra megszüntetni nem leht>l. legyünk mi figydemmel a külföldre is. de mivel a mindennapi kenyér halasztást nem hir. legyünk mi csak_ jó sáfárai kis magyar család unknak. · Magyur­orszag agrárállam. A jóságos lsten adott nekünk min­~en j_ól: mindenből a legjobbat. ami az ember meg­elhetesehez szükséges. Bőségesen meg is t;jhetünk belőle. Iparunk is eléggé fejlett. ha hiányzik valami. azt ad a küliöld cserébe szivesen. Minden magyar­nak boldogulása, jóléte a magyar föld. Minden tá­m~gat~~t és megértést meg kell adni a magyar fiild mu~elomek, a magyar gazdának. mert ez a támo­~at~s. ez a megérlés mindenkinek saját érdekében allo. A magyar sors le van téve a Vezér kezébe.

Nagyon jol lütia es tuJja a Vezér. mi a teendö. Nem kapkodás!. hanem megiontolt alapos inl!;zkedést kér és vúr n magyur gazda mindenki <'rdekeben. Az in­tézkedest>k nem kt;shetnek. lll a lavasz közelsege, a gazdának nyugalom, biztonsúg kell. hogy tel;esi­teni tudja u dönlü nagy feludutot. a föld m ·;{müve­lésél és u munkássúg n ugy töm ~gú1ek focrlulkozta­tüsút. MindL~n körülmt'nyek közilli !ern1é . .; b:·tubri­tásúig kimé!.•ti idt'ít u gu::::dálmuil! Fúbúl vils-kariküt idáig még senki Se!m tudott csinúlni. dc~ " nragyar gazda m<ir-m:u· ezt is megcsin:ilta. u;{yanis sok vi­déken rwm terrnett buzu (;.~ mL;;.:is di::;zlrk arrilftdc; is mindenült a sok ~zi~ p ú . .;zi \ ,~ks. S.~:i\ V<'l-ll+kk·.'l teljesiti u gazdu a lt•h:~téí.>t;!-{ lu\,'train bé'lüi az adú­fizetc;si kiitelezt•llsc:·.~ ··t is. A ·j p~n:.:ös rozs s a l pengős !Pngt'ri Yilügübun hu v,•szlcst;ges gazd:rsúgi üzemt;! fenntartja c;s ha w.lúfiz,·!t;,;i köielet.e!lsógei­nek. hu rt;szbt'n is elegel lt'sz il gazda. ez mcü hiísi tett. Ezen fel ul ll'rminusm LK'úllitotl fli: ~1<;-~i kötPit•zett­ségeinek uj IPrml;s el!íll. -- mindL•nki Litjn i-s tudju,-­eleget tenni kt;ptc·l,·n. i\ nui lwiusztr<ift~~wk nem le­hetnek vúm-;z·.~d:íi. elkúlyav,~t>·,·ll j tvd!\ b >ldog tuluj­donosuL Türnogctlúsl. mc•g.~rlc~.~t kl'r tl rwt:.:ym !(itt.da mindenki érdl•kéb?n uj ll·rm:;sig. hogy u mir,J,,nnapi kenyeret m<>g tudja lt"rm"lni c;s be is tudjil lctkctrilani. Ez a m?g('rles nem kl'shet soká.

Magyurok fel u fejjl'l. büszk,;n. dacosan. dol­gozzunk, <'Z a mai !;ll'!! l lit bizunk és dolgozunk, lesz mt'g boldogabb uj cszlt>ndií is !

A mezögazdaság és a mezögazdasági munkásság helyzete vármegyénkben.

Vitéz Fluck Gusztáv vármegyei gazdnsági felügyelő nyilatkozata.

Eger. januirr l l. Vité:: F1ud? Gus:::I<Ít' vúrmL·gyl'i !.(nzdnsú!.(i fl'l­

ügyel<í l-le\·esmPgy!' ml'ziÍl{itzdas(tgi úllupolirnil ilZ

alábbiakbcm nyilutiHJzoll munkalúrsunk ('j,·;:t : ~ A vetési munkúlutok az dmult !;V (-ísú·n kt•d­

veztí idéíJárús mPiielt zuvurlalunul i'olvtak. A ro~sz termés miatt nagy gondokul ukozott n .ve!t'ímug Plt'í­teremlt'•st>, de mindenült hozzújulottuk <t:111yih·lz, hogy etvethettek. A husz holdon <tluli gt~zd:'rk k'it.iitl ne,,,,_ venöl wuygon vetiírnugot osztollunk ki. A \'elt'·:H•k még a kést'iek is. mind kikeltek!;~ szt:·pL':\. Mindiissze a tiszai reszeken kellett kiszúntuni u rq>el' vl'lt'sPil. A repce küliinösen sinyli u h útakarú hiúm út (~s u buzára is kivúnulos. hogy u nagyobb fag\'!;k lwúllta előtt betakarju u hú.

~ A mczííguzdusági m:.Jilkússúg kiirób:•n hltr­mincezern!;l nagyobb uz ellútulli!n munk<mt··lkü'iL•k ~zámu vúrmt•gyénkb:'n. l't;len !'Z a munkússüg ,;1[ts evekben IS munku nC·lkül volt. de !'zcl<ítt nyúron meg­~eresh~t!t' ~ . tl•lin:valút. mig mosl. mivel u megy!ik rs az onelialas elverf' helyezkedtek. a mi munkúsain­ka! sem engedték be azok a távolabbi m :'g:>ék. u hol maskor a hevesmegyei summcísok kenyeret keres­hettek .. Eze~nek az ellátatlanoknak m ·.•gsegill'sére ll

meg!!e' mse!!mun_k<_l ~?· január 20. ulim fog megin­d_ul!'l'· nagyreszt uteprtes alakjában. Ujlörincfalva ha­tar.aban ~ multévi árvíz által átszakított gát építése mar Jolyrk_. Itt ISO ~ya~.og~·s fuvaros munkás dolgozik a m1skolcr kulturmPrnokseg vezetése alatt.

1933. jtmuúr 15. HEVESVÁRMEGYE 5

----------------------~· A magyar gyümölcs és fözeléktermelés, értékesilés

különös tekintettel Hevesvármegyére. II. CSERESZNYE.

lrta : Kálmán Sándor. Münchf'n !!Hl január hó.

Ebben a magyar n•szröl Nt•mclorszitgba ezidö­SZL'rinl rwm szúllitható (•s eddig scm szállitolt cikk­ben hatalmas szerep vür termelésünkre és épen Het:e.~vcírme~n-lt! területe volt és lesz alkalmas mür eddigi eredményei és fajtiri folytán is e kérdés meg­valósitéÍsúw. Ezc·rl Ichélt szakszerű részletességgel kell c cikk mostani meg nem felelésének 9kail. illetve éilZ elhelyezhctés jövőjél megtárgyalnom. Espedig az im­portör mPglútásai, kérlelhetetlen kereskedelmi való­ságok, nem érzelmi szempontok alapján.

Lehelnek egri és gyöngyösi cseresznyéink helyi büszkeség lürgyai és adva lehet a sokat ismert ki­jelen!t'l<. hogy .. az eyi'.«Z oilcíu" keresi az árul. ez a büszkt>ség lokális és relutiv jellegli és exportrelációk­ban rá kell mulalnom ujru arra a l\örülményre, hogy az e Yidc•kröl exportült waggonok szuma nem export­szám. AJ,itrmelyik némel vidPk: Kaiscrstuhl, Bühl. valamelyik frank terül<>!. mely cseresznyét termel. többszörüs<>n meghaladja még normtllis termés mellett is. minden adottság hijéin is, a mi exportszámunkat

Pedi.</ viláuos és st'ilél kanna::.~inunknak, ger mersdorfi hemény árúnknak el kellene itraszlania eg6;z N&melországol. kis·wrilva innét minden olasz árul. t>bben az itt kedvt'lt, hatalmas nr{mvokban fo­gyasztott cikkben, mely még sajitl belföldi fösuisonja ide.ii•n is elbir mindcn külföldi versenyt. Münchennek. Brl'slaunak. Bcrlinnek. Dr,·sda i•s Ldpzignek tőlünk kellr'n,· vú,;éirolnia a csl'rc,;znyél és e vúsúrlitsoknak o mi moslani h•rmdésünkC'I l1t>llene megnö\'eszlenie.

ldt'iréin~ u ló exportunk legfiíbb t•s csakr;Jem egyct­len akiidülyu. hogy cscreszny<'nk féroe.~. Es ha n ku­kacrcnde!P! nem is volnd t'rvt'nyben. melv kérlelhe­letlen sz igorral teszi l<'hPictll'nnt; az ilyen· ú ru beho­zatnlút. akkor sC'm tudnúk árunkul :11 <'!11c•lyt'zni mos­luni üllnpotühnn. mcort n ni•md fo~ynszlci nem veszi me~ n kukncos úrut <'s olvan német nincs. aki ku­ku~os cst'·n·sznvél elloqV<t~zlana szemben n mi fo­gyusztúnkknl n{gy a lt•rigyt'i és osztrák vevőveL

Eznt lehi! t. ! .1ig most a közeli némel kereske­delmi túr~~uiúsok rncidot adn kamr. ho~n az egyéb­ki:nt megalazú kulwcn·nck•H hatúkon ki,·ül helvez­lcs~<··k. ,;nwnm ibt·n nw~ vm rsPrc·s~.m·<·kuldt'mérÍn·k érkczlwln<'m·>.. ich· vizs~<;lut nélkül, a;ok t'•r!c'kesÜlni m•m tudnúnuk c>s tulún nt•m ok nc>lkül t.'lck abban a meggyiizíídésben, hogy szümos kiséri<'! szomoru credmt··nyP leht't<ívé lenni• vi•gre mdikülisun eljárni c k<;rdt'sben <'s hogy igy a ~:ylimiilcsvéddC'm terén olyw1 inl<'zkPdi•sPkel ll·pftossünk <'k,tbP. nwlyPk c~C'­resznyénknek. uz itiPni fogalmuk SZC'rint t•mberi élvc­zdrt• alktrlmas voltúval kdlíí piacol biztosilam"tnak.

Második k&rdt;s volna azutim a csomagolirs. osztitlyozús kt•rdc'se, mely téren nekünk legalább olyul kell nyujtanunk minl uz olasznak. Luxuscso­maf.lolús néll\ül nincs siker és lehet árunk bármily kivúló. tulhaladhalja minöségben búrmelyik belföldi árul. nekünk mindig olyan külsővel kell megjelen­nünk. hogy az magas igényeket elt;gitsen ki. Helyi áruval szemben ill teljes az elnézés, annak csoma­golása nincs is. mert jóri•szl Spannkorbokban vagy nyitoll ládákban. sokszor kétes liszlaságu csomagoló

eszközökben, füve! bélelve jön ez árú, de ezzel szem­ben a .,belföldil fogyassz" hatalmas. iskolában a ta­nitómesterekkel is üzött propagandája mindent elnézet. Dacára mindennek, meg a nehéz gazdasági helyzet­nek, mégis még igy is kb. 40 waggonra becsülhetern szakszerüleg a Némelországba behozható mngyar cseresznye napi m~nnyiségél, ha az a követelmé­nyeknek megfelel. Es hogy becslésemet alátámasz­szam, mennyiségben is, a szállitások idejére nézve 1s. helyi és olasz árukban kis áttekintést nyujtok :

1932. junius 8-án, az idény kezdetekor jelentem: Biseegtie du ro ni 7-1 pfennig kgja Trenlino 84;85 .. Modena fekete l márka ..

és megjegyzem, hogy amennyiben az idén egészsé­ges árunk volna, már csak azért is, merl a helyi áru a nehéz időjárási viszonyok folytán későn jön, akadály nélkül bevezethetnénk magunkat végre, hi­szen eddig erre nézve még csak kisérlet sem történt. Egy ilyen próbálkozás megalapozta volna cseresz­nyénk t'gészséges voltát feltételezve, annak állandó elhelyezhetőségét.

1932. junius 10-én jelentem: Cesena moretti 5-1 pf. Biscegiie duroncini 52 .. Modena fekete 74 ..

!\1osl itt meg kell jegyeznem. hogy árúnk minöségi­leg és szemre a modenai áruhoz áll közel. ha kel­lően oszlályozásra kerül. különösen fekete karma­zsinunk és különösen. ha sikerülne valamelyes be­avatkozás utján még nagyobb szemeket kihoznunk.

Tájékoztafásul még álljon itt. hogy Olaszország cseresznye szállitó vidékei. melyek állandóan hatal­mas tömegeket dobhatnak piacra : A kezdővidék Bisce~Jlie, azut:in Bologna vidéke (Cesena, Forli ele Trenlino. Görz. Cormons. Verona és aminőségi árura nézve a vilá~os és sötét kemény (duroni) modenai áru. m<'ly mindenkor a legmagasabb értékesülésre kerül. A modenai áru is. meg a ma~asabb értékü más provt'nit'ntiák áruja tekintettel a magas (•rtékre hiiltikocsikban kerül szállitásra, mely igy bármily hosszu transporlot lehetövé tesz és szakszerüleg ke­ZPlletvén. nem bdolyúsolja nz úru minöségét kirakás. ~zabad lcvt'gŐre jutás esetén.

A helyi úrú pedig a következő vidékC'kriíl szár­mazik : Kaiserstuhl. Bühl. Baden egyéb vidékei. Raj­napfalz. Bajorarszéig frank kerületei, berlini vonat­kozásban pedi~ a \Verdervidék. A minőségi úru ab­deni és küiönösen a fekete nagyszemü, magas ér­lékPlésre kerül.

19:32. junius 17-,_:n jelentem: Biseegtie duroni 5G pl. Trenlino 54 pf. Veronest' duroni 64 .. Modena morelti 90 .. Cesena duroncini 75 78 .. Cesena világos 50 .. Gorizia havariáll 50 .. Pfölzer sötét 54 50 ..

Pfalzer világos 44 45 pf. kilója 1932. junius 2-l·én már jön abdeni áru:

Fekete Ksiserstuhl 44 pl. Világos badeni 32.35 pf. Olasz lransit állandóan még most is 20 25 waggon kúrül mozog és pedig egyedül, a Brenneren át. mikor is u chiosscíi. nyugati Németországra szóló tranzit nem jön még tekintetbe.

6. HEVESVÁRMEGYE l 93:3. januc'tr 15.

Az árak állandóan szilárdak helyi árura is, im­portált árura is, az o1asz jelentések nagy megelége­déssel perlraktálják a rossz gazdasági viszonyok mel­lett nem várt eredményeket, a helyi termelés is si­kert regisztrál. A badeni fekete állandóan 40 pfenni­gen felül. julius l-én lanyhább, 40-re esik csupc'm pedig már a cseresznyét veszélyeztető. itt óriásu ará­nyu cikk, az ananászeper ostromolja a piacol, julius 4-én abdeni ujra 44 pfennig, olasz áru mé.~ szaka­datlanul tmnzítál még mindig 7 waggon. söi még julius 7-re is érkezik 3 waggon olasz. modenai még mosl is 60 pfennig. a helyi frank áru kukacos. vagy conzervgyár veszi vagy elkobozzák, abdeni az es:J­töl szenved. küldésre már alig alkalmas. julius 8-án abdeni ujra szilárd 40/.t.~ pf. de már ali~ fo;J"y, a cseresznye helyét teljesen kiszorítja az ananászeper­áradaL

Ezekből a számszerü kronologikusan felsorolt adatokból ugy a hdyi áru. mint az improtáll cseresz­nye értékesitési idényét, úralakulúsál és elhelyezhc­lőségél szemlélhetőleg meg lehet állapitani

És ha lehetséges lesz e cikkben épp;:m Heves­vármegye arra hivatoll talaján olyan é'trul lennelni. mely a tárgyalt követelményeknek megfelel. hatal­mas és komoly e!lonőrzé~ uljún, kérlelhetetl~n szi­gor alkalmazása mel!ett. ''n l' cikkb;•n olnm iiiviil látok, mely nagymány~ dhclyezhelt;si lehl;Wsé~(~nd fog\·a termelönek. exportőrnek perspektívái nyujt.

Dr. Szigeti Pál nyilati<Ozata a Heves­megyei Gazdasági Egyesület két fontos

határozatáról. A Hevc>svúrmegyei GazdusiÍ::i [gyc>sül~·t Borhy

György felsőházi lag elnöklet<• ui<:lt muit h<1 :30-tin ül&sl tartott.

A gyülés kd igen fontos lHIIÚrozalüm vonatko­zólag kérd(·sl inll•zlünk \ tirmt·~~ (·nk Pf.lyik ig-1~n érh··­kes közgazdasúg-i szuktekint1~h ~:·h,•z. dr. Szigdi Púl­hoz. aki k<·rdt>seinlm~ ttz alúbbiakbun n,·ilutkozott:

.. Az e~y,··b szitnh'J[iildi ll'nm•lt•sn• .allwlmas ie­kde földön telf'pitPit sz<ílliik lu'rd(·sdJPn a mai jogi heh-z~·! az .. hogy ily lc'rüHPken az uj sziillö tclepi­lésP hlos. viszont u n:'f.l'il'ki~Pk szerzdl jogai sPmmi­képen sem <;rintlwtiik. Ez nz úlltispon! kltétl<'nül he­lyes, lm ml'~g-ondoljuk. hlli~Y a mui l'vlng:,w·orszúgnak bor s széillci lt•mwii'S<' mPsszp mn~;wJadjél azt a me n n~ is(·gel. amit tnt'!.{ .invul<i kivil<•li lehetőségek esek'n is könny<'n Pl tudunk hekc•zni t'S könnveb­bülés él hehzetben csuk akkor IZ"sz \'Ürható. hu a rossz földek. vagy a rossz !.(azdák szőllei kiesnek, ennek él folyamalnak uzonbéln lerm<•szetes kivúlasz­tódás uljún keil liirl(~nnie. EIMlendéi azonban min­den olyan kist-riet. mely odairünyulna. hog\ a meg­levő egeszéges üzenwket mPsh•rségesen suJtnni vagy kiirtani törekednék. ·

Az uj vásártelep létesitésp teljesen felesleges. ól nem gondolt kiadás volt.

(l. _Ga~dasági Egyesület mcgállapitásai teljesen helytalJok es azokra a veszélyekre, melyek a vásár­telepnek a vásárló közönségtől való meslerséges el­távolitásából és igy a fogyasztó és termelő közölt mulatkozó margenak mesterséges kiszélesitéséböl fa­kadnak, már akkor rámutallunk, rnikor a vásárcsar­nok kitelep:tésél elsöizben propagálták Persze ez csak kiáltó szó volt a pusztában, pénzt kidobálni

fontosabb volt. mint c.;i~zcrüségi szempontokal mc'l­tányolni. 1-i,·v~~svürm~g>·:~ f<>z~lék ós !.{yümölc.;terme­lését n ma! rendszer kntasztröfülisun sujtja (·s igy nem leh~l eic'g nyomatékos:m követelni azt. hogy terményeink d~~ kGlöniisen azok, amt>IY•'k n;~gy· !(!r­iogalué!4.. min! clsösorban n dinny:', u jö,-:iiJ:~n is közvellenül \'drtalrúl a n'Ji vúsiírc.;arnokbéi le~y,•n(•k kiwkhu!úlc

V árkonyi Rezső szekszárdi pénzügyigazgató.

A n1. kir. J)(··nzí.i~C/Inini~;:.-:1~-r '/círl-tnn:J/ }{,•_::,o.;,-• pénzu~:. i f(jfnnúcso ·:. e~ri JH~n:.-:ü~~\·i~:az:.;·dtf ·,;ll"lyt>ih·~l Szeksdmlra helyl'zle <;s ITI<'>!DÍ/111 uz ollHni p<··nziig-y­igazgatc'Jsúg ,.l'Zl'lc's(·vd. Ez il hivul<dos h;r .:.1z uj<;v eleji·n ős;:inte öi·iimet okozott v:üm:·;~yp.-;z·.~rlt·. nwrt mc·~:yc'~nl\ ti:rsucblmu n<~111::sak i:-:nwri. J,. ml'g:~rde­tncll(•n ~Zt'!"P~i ~·".-\ :i~zL·Ii \ 1c..irkonvi ~t~zsií kil"ln~·J:a"dii sz~mel~d l<"züiü:1k n:i!: ki. <I ~''ll':·· i r:igbíil ,.,,J,·, Ó is. Cs,~ny kiiz<·:.:b:·n s~:ülc•!l'lf, ~~~:.'r Ú•' !l :•: Gúing-\·ii­sön vr'·~w;:flo iskoliiif és il-'. I';J"ri jog:dt<tJ<;oniúitilk ·,:olt hall:4<tl!>.iu. iD07-tíil l<'ljt~~it szolgi,L!Iot '' pénztigyn(•l és 192:l. julius :.!lJ úta dséi lw]y,•!l<'st~ <H :~gri p(·nz­ü•ryi~:<•Z~I'·''.''litk. 1\iizbl'll c•gy 1;v:,~ Szcgl'd<'n t<'i.i~·silett lüiliJnJef! ·.; nlt";..!bizutúsl ct~ oltani !Jl··nziig_ .. ·ig-az~~n(f.>silg­nál. Kivt•!tl' n'sz<'l il htt.~:t v(·cklmt;l>,·n ;s. ;\ \·ilúg­hüborubun :t l:.!. hon v(·· :lg~ <tlo~wzn·d ];iill'k·k,··b: ·n küz­dött il fro:·Ji:Jl~. m<tjd illint mkk:mt 1\.is:;Úil lL'!it•siL'Il szokülutol .nini u rokkunl-iigyPk vezdiíje. Eger (·s a megye lilrsudulma amennyire örül a megtiszl<'lö elő­léptetl·sn ... k. <;ppunnyira sajnülja Vürkonyi RPzséí tú­voziisút.

18.000 lJengö évi nyugdíj? A Kamarai illetéket 5 '' -ról 8 ·· , -ra emelték föl.

Ring Gyu·a iparkarnurai tag nyilatkozut<t. A \!iskolci K·.·reskPd·.·lmi ~··s lp:lrlwm;:··i! f"kci

ht·, :l-,~n nwg-lmloll !~yük·s(·n i·rl••siik·s(ink s,; .. •rint ;.J. hatúroztúk il Kam•1rni ill,·id;.nPk :; " . -r<,J X·· . -m \'ilk• <'mPiósd.

vVittich Andor fiítitltúrt ppcJj,~ ('\·i IX c·z<·r P<'ll~ií nyugdijj:.l. nyugúllomú;wlm iiPh l'ztdc

Kt'·rd(·st inll·ztünk ;. :.;zinl<: hilwt··ti,•!Jiwk l<~r!ú hatúrozutok ügyc··b<'n l~ing C)·u!u ipiirk<:m;Imi liitdmz, aki vúlusz,1ban kiiziilk n·lünlc h<Jg"l, il h·nk·sps gyüléspn be!Pgsé~~e miatl nPm n•lwlt·tt ri·szt ,;s it<\. ét gyül<;s lelolyúsürúl nincs ponto.~ ~··ri<•slik•st•. . .

Kiklenti azonban. hol{y!w igu,o: <IZ il hir. !ICJgy a Kamum flítilltürút <~v i lK <'Z:'r p:'n!~!i júmndúsú ;.mnl nyugdijuztúk. a Kamma hatc'uuzutút lwimt•n•s~:lt'i igazságtalansúgnak tartja, a lwmmui iiiPt;;Jwk fiil­em~lé_sél JWdig- az <'rdekelh•k <'ilc·ni meri·n} le IIwk lekml!.

A gyöngyösi járás adófizetési készsége. Ér­tesülésünk szeríni a vármegye lt•rüll'ti·n a gyöngyiisi járás, de különösen Gyiingyii~ környéke volt az, melynek lakossága dacára a sorozatos sulyos csa­pásoknak, mégis a legnagyobb mértékbcn tell elegel adófizetési kötelezettségének. Valósággal a szájuktól \onták el a falatot, hogy kötelezettségeiket teljesít­sék, amely körülmény, minl a jelen viszonyok kö­zött i!!azán hazalias cselekedet. teljes elismerést ér­demel.

1933. január 15. HEVESVÁRMEGYE 7.

Dr. Poky Árpdd, Gyöngyös poJgdrmesterének .fjeroikus kü:­deJme a Budapest-Gyöngyösvdrosi S:énbánya R. T.

megmentése érdekében. "Mélységes fájdalommal a lelkemben, való.;ággal gyászelom Gyöngyös gazdasági élete egyik igen

fontos pillérének - az 500 embernek kenyeret adó lignithányának tragikus sorsát. A folyó évi programmunk : menteni, a menthetöt !

Hónapok óta tart az az idegeket !elörlö kétségbe- A beadvány hivatkozik arra, ho~y a részvé-t:'st'll küzdelem, amelyet Gyöngyös polgármeslere !oly- nyek .)1° "-a a székesföváros, 15·> n-a Gyöngyös •:áros, lat ét vitros r{azdasági életének egyik legiontosabb 3:1' :'·H pedig gyüngyö~!.intézmények és _polgáro~ bir-

··· · l' ··b· t. . d k 'b lokHban nm, es szoCiéti!S szempontboi IS nagv jelen-erolom:.;a - u _Igm! an.~a meg~en ese t•r e e e.~· töséggt~l bir. merl cca. !20 - 150 munkást f~glalkoz-

A .. Heve . .;varmegyc munkatarsa hcteld{el ezeJoli tulvu, 500 embernek biztosilolt megtqhelésl és a vá­szl•mlanuju volt a kt->pviselöház folyosóján annak a rosnak évi 300-..JOO.OOU P. forgaimat jelentett. szivós küzddemnek, kapacitálásnak. amelyet a :nuga Tudományos felkészültséggel mutat reá a pol­nagy igaza tudatúban dr. Puky Árp;íd polgármester gúnnester. ho!~Y lényegében mindcn nemzet gazdál­kifejtett a kereskedelemügyi miniszlernél lefolyt audi- kodásúnuk eredménye jórészben függvénye az ener­eneia előtt. giaforrásainak és azok céldudatos kihasználásának.

'\1unkatitrsunknak az országgyü:.:s egyik tagja, -aki Budupest-szt;kesfőváros vezetö politikusa IS. a leg­nagyobb csodülkozússal beszélt arról a iüradhatailan birkozitsrúl. am..Iyet Gyöngyös polgimneslcre folyta­lott mür napok ola közöttük u legkülönbözőbb púrt­itllásu politikusokéti lukúsukon is hajszolva, hogy jobb bdú!úsru birja éi!wt uz égelüc•n aktuúlis szénbimya ür.:yben.

1-> u n:-·húny mtpos t'ld-hul,'tlhmc m(tr él'!. ul<>lsó rohum volt. mindcn erö lutbavcksével. -

A nag~· iiii;.cizt•t clséi úllomúsu az u bl'advúny \·olt. amvly,•i dt>Ct'mbt•r 2-iki kelettl'l a minis:llerdnök­twk. kü:JJ>--t-·s k:•r(•,.;k,'dl•!t"mü~yi miniszle:·nek kü!dött r'l ét poh(úrmt·~kr. lia az Utlil>or sz(umim minden C'm· lt~k ,.1\-,•szn<' dr. Puky Á1 púdna!t vúrosn {·rdt~kében ntlc'J !•·nykt•d<~:._t;riii. l'Z ilZ <';.c-·dlc·n bPudv,·m~ hü­Sl'1~''" IL;kiirkc'·pC'i adni: <!Z ií !li\ ide-, t~rlt~k{•n(·k

nagysz--rü Pf.{Y!~ni tuk~jdon~tinul:;! Az <'mbt·dúr.-mit-.rl. vúr:~ ... a jii\·ii.kr;rt U!múdt·,

tishi~l l.'f.~~'.-.;.<.;.:~v! ~- ~ s~:-: ........ ~".Jd.·~-;:~ iTI'"'~dünih·.~l<.'fl~"n

,;n·Pivd i~y,·kszik lt'·ll'kn·. l'rll'l<'mn· halni. hogy Int'!.(· nkadúh r ozzu it bún~. it iisszeomlü~itt.

A (.'abi n\ i Tihanwr ken,,.;;,,~dt•lrni minisztr•ritt'Z :n1t··zett b:·ud,:c.ln\·bnn \ nk,s/'t~!~~:tl (·stJ,·j s;.~dVi.lld·;.t.d kt~i·i a poh:úrmPst(•r, . HZ {·rvek l'!-!t'sz túrhúziti ft•hmu­koztat\·él. ho~y utasilsa él minisztl'r uz ú!llttnVLi'UIIt­kal. h0~y l). soronkivül nu pi ;) "ag!{onos iignit mcg­rPndl'll'sl eszközii]jent>k. l(•níbbü 2). hogy i~yekezz<'k n minisztPr a maqa nagy bdolyúsúvul a szi•kt'sfií­\·üros n'zPic'ist'·~r;rt•. <>ls!iso!·béln Horvendég FPrencz alpolgúrml•slerrl'. u vúllalut igazgéllósitgi elniikt;re oly iritnyban hatni. ho~y azok a bitnyu (•rdPlwltst'·gböl \·ulú kivúlúsi szúndt•kulwt megvúltozlatvu. fíívúrosi. dt:> nc•mzcli t'rdekbi"íl is r'ddigi r;rdt'k~'llst;gt:'ikt•l !cnn­lmlsilk.

Ki·ri továbbá a minisztert. hogy a vezetése alatt álló miniszterium energia osztáh·út. a XVII-ik ügyosztályt arra utasítsa. hogy a Mátra ölén elterülő. nemzeti szempontból is hatalmas Iignil vagyonnak a nemzet gazdasági életébe valö beállitáRa kérdésével. -közelebbról a lignit brikettirozásának - nemesit~sé­nek majdan egy szénterületen felállitandó helyközi villamos központnak ügyével komolyan és sürgősen

. foglalkozni sziveskedjék l

Felhh-ja a figyelmct azon igen fontos körül­ményre is. hogy a 60 km. ho:;szu és 6-8 km. szé­les ~:zénmt?ző krüll~!en az egyetlr~n vüros Gyöngyös, amdynck vm:._;li vonalu van.

Megdtinlh:)tetlen ll·nyekkel mulut reit a lignit elséírendü fo:,'ossúgúra. Döntö jelentöségűként ft·Lm­lili azon lüjr::J:n~·nyi. hogy külkereskedelmi szem­pontból ;s mily fontossú~u a lignit, amelyet Német és OlaszO!>Zág példúja is igözol. A lignitből lepúrlás uljún (j ---700() kétlóriús ;.;zén készithetö. s a ncmesi­!f>s m?.!k>kt<~rm~'keibéíl k:'innyü olajok, benzin és fes­tékek is elöüllilhtitók. amelyek viszont nemzetvédt'lmi szempontbúl is igen ntl!iY fontossúggal birnak !

Minden kölöanyag nélkül ·~--5000 kalóriás bri­kett kc'·szithetö. umdynel.: igen t'rlékcs tulajdonsága, hogy ;~em kormo.::.

~ém:'lorszú).( P<-·ldújám hivatkozik a beödvány. uhol <'\·,~nl<~ 200 mil!iú tonna fogyHsztús van lignitből c's lig,lil-briketlbiil. \-i~zont a jobb minőségü szeneit t•xportúljt'l. hogy értük t'~rlt'kt•s valutúl szcrezhessen.

Minl u jiivii nu~yhorde;ejű programmját. meg­Pmliii tm:·g u j)(J:'~Úrmestcr azon körülményt is. hogy a Duna-Tiszu közenek és a Tisúntulnak villamos energiúval \·alo !~nzdast',gos ellálásu egy a málrai ligniitt-lepen \nk: ct•ntrúk· Hidlitúsával lörténhelne It ·g:-;zefl·riCSt:.st ·bben.

hwn Lon1<lly figyt Imet ,··rdemel a beadvány azon része. unlt'l) ll Hud·;pest-Gyön~n:ösvidéki Sz&n­búm ll st;wlmt'•l türgyulja. am<> ly a \1.A.V.-nak 1931-t•s ~zén1Jt'SZt'rzc's{·;1tol érle a részvénytársaság-ol a rúzsaszl'nlmúrloni szénbányúval szembC'n. Dr. Puky szeríni ez uz elbúnús mostoha és igazságtalan volt. A Budapest-Gyöngyösvidéki S?.rnbánya u. i. egyenlö minéís,•gu sz{•nncl. séit t•gy árnyalattal. - - 100 kalóri­únd -- Im'g jobb szt'nnel pHiyilzotl. és mig a rózsa­szt•nlmárloni lignitbánya é\·i 7500 waggon szállitú8ára tonnánként Hl'O--l P-vel pályázott. addig a gyöngyösi bimva évi :3000 waggon szállitásra egy t'ves kötés est:>t'f>n tonnánként 9.20 P-vel. két éves kötés eselén tonnánként 9 P-vel. 3 évre 8.80 pengős tonnánkénti árban pályázott és igy lOO.OOQ p-vel tett olcsóbb ajánlatot a konkurrens bányánál és mégsem kapta meg a szállítási megbízást.

.. Mélységes szomorusággal a lelkemben, valósággal gyászolom ennek a nagy értéket jt;len.tö vállalatnak pusztulását. - mondotta dr. Puky Arpad munkatársunknak.

8. HEVESVÁRMEGYE 19:33. januitr JS.

A bánya ll éves fennilliása óta -15 ezer waggon lignilel bányásztunk ki, és a mult évbt'n még 5 " " osztaiékol fizetell. az idén azonban a főrész­vénves székesfőváros maga is csak redukillt meny­nyiségben vetiP igénybe a bányát és igy az elmult év cea 30-'10 ezer P. veszle,;éggel zárult.. merl az értékesilés is nehezebb volt. mivel a M.A.V. meq­szünletle a lignit kedvezményes fuvardijál.

V t'glelen sajnálatos körülmi·ny a bú nyn meg­szűnése mert a legujabban lelepitell aknamező milr :3--100 kalóriával jobb szenel adott volna

Munkatársunk kérdésére a polgármester szlves volt közölni, hogy a folyó évre a nehéz gazdasilgi helyzel folytán bizony nagyon szerény az épilési programm.

A város kegyuri kötelezdtsége loh·tún a Sz!. Antal templom orgonáját fogja elkészillelni. 40.000 pengő a munkálal költsége. amelyre az id(•n a vitros 10.000 P.-1 irányzott elő.

A parildi ul mcnli•n log lelépülni cea 700 m. magassúgban n lwlonai sport és gyógys:r.úlló. kb. 9000-9.100 !t•gköbméler nagyságban.

A vélros 2 iiiPmhPlye! fog m<'g i~pill<'lni cea :moo p,•ngií költséggf'l.

A téli inségakcióra. - búr az e liiirti n) wi k. b. ·ll.()(){) P.-1 mllliil. löbbt>l. minl 20.000 P.-1 nPm for­dithal a vúros. mPrl a kivd<'ll ii.~szpg :10 · .. -úm az adózók szomorú gazdttsügi lwlyzdP miall :Pm !Phd kom'>lyan szümilani.

A polgürnwslc>r m<'l<•g. ·n <':n!."·kc·zr•lt nw~ it

Grüszner csnlád adomünyüról. ukik l wug-gon lü:r.i­fát ajimlollak fel az inst~~~Psck résú•rc>.

Elköszöntünk Gyiingyös kivúiti telwls(·gü, puritán jt•llcmü, - többre hivatolt ve:r.clöj(•tiil. Fújt ől heroikus kü:r.delme ducim.t csalavesztC'tlen látni. Tmgikus mngym sors! A küliinbö;r.{j (•rdt'kPk elg<in­csolt<ik nagy igaza ellenérc is !

Három ha,ngula,t. lrtn : Dr. Hammersberg Elemérné Kovalik Ilona.

Európa vajudó hangchaosában három helyről cseng felém az örök szép, örök jó és örök nagyszer& melódiája, mint halk vezérlő motivum, ef;!y hatalmasan tragikus operáhói:

Nerviböl, Luzernből és Uppsalából.

I. NERVI. Nervi. az azurkt•k genovai öböl pmljcin odasi­

mul a sziklás hegyoldalhoz, u forró deli nap su~iu­özönében illatozik. dalol. dolgozik t's próbúl.iH valóm váltani a tenger elsuttogolt mest~ilöl benne is fek·b­redt álmokat.

Még ott jártam valahol L.iubluna lújt'kim. amikor egyik utitársam mt'gki~rdezlc: hovü utazom'! ,.NPr­vibe ... " szóltam. Egyszerre napsugaras mosoly vi­rult ki arcán ..... Oh asszonyom 1 •.• nap, nap, sok forró nap lesz olt ! ... " Hideg, kiidiis. s:r.omoru voll minden körülöttem. de egyszerre érezni vt•ltem vala­mit Nervi sok, forró éltető napjából.

Amikor mcgérkezlem. villitmok ciküzlak uz [•gen és dörgölt, pedig február vl-ge volt. A púlmákkal és narancsfákkal szegett úton úgy sárgidottak és vörös­Iöttek a lehullott !·s megrepedt i·rplt g~ ümiilcsök. A hegyoldalon, szcmbt>n. illatos mimmmlelhií úszott. A kertek ... rózsa, szeglü, tubun)zsu, karnelia diszben s a citromfák bujaziilcl lPvelei kiizi.itt olt bujköltnk a kábitó illutu citromvir,igok. A púlmák. nprusok. fü­gef<ik. agavek. myrtu:-mk (os sokféle kaktusszal teli parkok mélyén mcsszi multut lehelő csodülatos kas­tdyok rejtözködtek, hogy st'jlelmes iisökel. titokwtos szerelmek<'i vmitzsoljanak az cmbPr kt'pzeletc elé ...

Egt•sz meseszPrü vilúg 1 Szinle lúbujjlwgyen sur­ran! az ember a Villa Gropallo, Villa Sem, Villa Croce i!lomszerü termeiben, hogy valamikt'J)Pn h·l ne ébressze a fútyolt;zerüen lcrjengö i·s mindenre rübo­ruló emlékeket . . . s a szépst'twktéil ~:r.inl!' megilla­sulva, lámolygott ki a balzsamos. örök .. Primmc·ru" kacagó ölelésébe. Voltuk ujjúszüll'lelt n~·gi knstdyok is: Bonera. Morgucrita. melyek egy fittiHI. friss. ha­talmas - élni és alkotni - vágyilstól tulfütöll gene­raelo k~zeiben útaiakultak bübájos t•s nugystilü oll­honokka. ahol kivétel nélkül mindenki mt>glalúlta a maga teljesen modern. kényelmes laköszobújúl s a süppedő keleti szönyegekkd. szoborremPkPkl<el t•s mcsieri képekkel diszitclt nagy, kiizös csalúd i .~zalo-

nokbnn eslt'nkinl valuki a túrsaságból - <.>gyszer egy nt:•ml'l. 11 .. Gyiingyhalús:r.bill" clkt•zdelt (•nekt>lni s egy francia kist'rle zongorán, -- m'ha vándormüvészPk V<'líídi<•k be - Genovából. Firenzi·böl. ~ómából -t"~s concerlezlek. lűz:r.el, t~dességgel és mosollyal teli­ldti•k mP!.( u sziveket. hasonlúan az ablukokon be­úrmló füszNes levegiihiiz, mely a gyönyörködni, ft'l­frissülni. pihenni vágyú sokfdc idegen idegPit fintullü simogatlu. Hogy t'ivPzlék Pzl az t"·des. szép vilú!.(o! a litzasszcmü, összebujt nitszulaspitrok. akik !ojtott kacagüssul. vagy nagyrét túruli SZt'ml'kkl·l H boldog­s<Ígrúl sziiviigclell jö\·pndtí k<·pi·l ken•sl<"•k 11 1<.>11-C'Iii, vagy l<'hunyétlló napbun ragyog-ti horizont miigiilt!

N<"•ha harsog(> moruj i·breszlelle 1"<'1 u kis fiildi paradicsom éjféli csendjd. TPngPr iífPns<··gp -- tujtt;kzó düh<•bt·n. a gonosz szt;IIPI viH>II hmcitbnn felkorbit­csolvu ml'gosfn,molt;t a Rorwrn ITIPIIl'it mugasm emclkPdií pupnPVI'Iíi inlt;zet faliti l, melym·l, ziild Vits­zsalus ablakai IPhunyvn. odu sp ht>derill'ikk ennPk ~lZ iirdiigi incselkt•d!•sn<·k. !~c>g•~··ln• u n"w;i1s haj 1~al lelcsókoitu c szt•mekPI s az egt··sz harcb<.>l. milliúrd csillog<i gyt··münlszem ragyogin [,p u lwmor. s:r.ürh• i•püld kiífulail. H st•túnyl. a pmli fitkat ~··s virúgokat s a kicsiny iibliikben l"t•ht•r llilbl"odrok uszkúltak ~ h·k vizen, minl a bi•kt'-lobogú húl"ehc··r k<'ncliícsi·J·i.

Ragyogoti H nap. az t"•g. u sdülúk mea; virul­tuk a tarka ruhtik s 11 csúnakokbnn ~··s llillitszbür­ktil<bun fplcsendültt>k dinditimus olasz dullamol<. a u zengli ajkú fiúk. IPimyok. iirPgek szivi·biíl.

Az Pro b<'r t'szre sem \'C' ll<'. hogy szinte mitról­holnapm a szikltikból szebbni·l-szt>bb szüllodúk, vtl­lük, mug-únhúzak. üziPkk PmPikPdit·k ki a kis NPrvi falucskában, a munka és dt>lvügy fialttlosnn duzzadó cn'dmt"•nyekénl ...

MindPnki sürgiitl-forgotl, dolgozott eg~sz nup, ~!nl . vaiHmi <iriüsi hangyaboly, Pgy !-l"l'ninlis v!•zpf{j mmy1lásH meiiPit.

19:33. január 15. HEVESVARMEGYE 9.

A kis temelő kegyeletben tartott lakói - mert végleg elvesszen szemeink elöl egy fekete alagutban, ·majdnem minden elment léleknek egy-ern' szoborba Portofino ie lett. vagy elmulhutatlan földi' jeibe vésett emléke él olt Amikor a tündéri .. Eden." .. Puradiso," .. Mira­tovább. - u dombról nézték ezt az uj jövőbe indu- marc," .. Le Printem ps," nagysli l ü gmndhotelá termei liist s mily békésen pihenhettek j kigyulladtak ugy estefel{• és megszólalt u táncra csá-

A templomban, Iekete csipkekendöbe burkolt bitó zene, s visszanéztek rójuk a többi kisebb szállók, lejü asszonyok kimílgatták egymást szenteltvizzel. otthunok és munkáslaküsok ablakfl·nyei s felelgetlek édességgel. namnecsal ... ők az Urral lesztelenebbül a különbözö lelcsendülö hangok. boldog nevetések, ... voltak együtt talán l önkéntelenül is eszembe jutott. amint felielé sétáltam

A Genoviiból Pisa felé rohanó villamositolt va- a S. liario lelé vezető k<ifalu hegyiösvényen és láttam sui, n1inl egy hatalmas ütőér. leldübörgött az t'tlmodú a nwsszi sfit••t tengert. melyben milliárd csillag képe kertek alatt. kibukkan! egy clevtm szálloda mellett, a visszalükrödözö vil!anykörték f&nyeivel táncot

· csilingc It n virúgos állomás clíílt, megállt, körülnézett. jéirl ... s u tenger is bc•súlt, t•nekdt l•s zenélt az ö letette t•s l'elszedte az emberek, állatok és áruk ára- kiflirkt•szhctetlen nyelvén s l'elelgetett az éjszakai datúl. majd eltünt. mintha a tengerbe veszne. ott hangoknak t;s kisérte a mcsebeli timcol ... hogy ott. megfürödne a sós. meleg, kék hullámokban. majd akkor az örök szépség eleveneclett rnt'g. felragyogolt a nupbnn, a thujás hegyoldalon, hogy (Folytatjuk.)

~============~

~:Beszélgetésünk dr. 'l'ra,k Gézá,va,l~ Eger polgármesterével. A vúrmC'gye lerülctön, de különös('n Egerben

mindennupi beszéd tárgya ma az a vizsgálat, amelyet a belügyminiszter inditolt E!,(er város ügyviteknek megvizsgálásúra. A városi gazdálkodás pénzügyi ne­hézsi·geiröl szúló hirek kiszinczeit alakban láttak nap­viliigut a lövárosi sajtóban. amelynek folyományak<•nt lörl<'nl n bdügyminiszlerium vizsgálatot elrendelő in­lözl\edésP. Hogy a vizsgálatrúl. amelyet cir. Húdy Sándor miniszleri szeírntanácsos végez, megfelelő in­forrmícilit kaphassunk. -- a HevesvármPgye munka­társu fdkerPslc hivutal<ibun dr. Trak Gézu polgár­mPslert. akitől uz alábbi felvilágosilást kaptuk:

.. A fol) a 'll aiban lé \Ci vizsgálatról nincs módom­ban nyilutkozni. A vizsgidat lisztázni fog mindent.

llogy a v<.íros p{•nzügyileg fiehéz hclyzPtben van, éiZ szomoni k·nv. A Spt•wr kiilcsiin ielvételönél az egt~sz orszú!.l' le~pg(íjét a- munkaulkalomteremtés. a tenniakmás lúzu hatoitu út és krm:•szctesen mindenült. s igy ni.lunk is <:z Pkondolúsunk zsinórmértékéül az akkori gazdasúgj lwlyze _ szoh!idL S(•nkisc:m volt jós. és i~y nem :<zúmilhnttunl~ arm, hogy az ország gaz­gasúgi helyzl'li·ben ily1•n kntc;sztrofülis mt;retü zuha­mis io'..! lwkiivelkl~zni.

1927-b:>n a \'Úros lorgalmi l•s keres('ti adó be­' öh·k 2il0.000 pengíí volt. l!l:Q-bpn 100.000 p('ngő n>ll csupún.

A túrgyilugos kritikünnk ('ZI 11 kl>t szúmot a bi­ritlnl megulkotúsúnitl fcltéllenül ligydemhe kell vPnniC'­

Szomoru (;S saJmilatos lt'ny. hogy Eger iparos (•s IH'r('skedü osztúlyu valósúggal a tönk szdön álL

Borlerrnt•lói nz üzlet pangása folytó.n. tisztvis('léíi az eréísC'n csiil-kenl('lt fizelés<•k miatt nehéz helyzet­bPn vannak. sc< ('n ti•nyezöknek egyen('s folyomúnya. hogy az adúluitmkk hilwtetlen nagyságúra emelke­ddt.

A lwh l'S \'Úrosi guzdú!kodúsnak pgyik legfőbb ci·lja ke:l. hogy l1·gn•n a q'uos iskolajellegének fenn­lmtüsu . ápolús<l. m('rt nagyon sok ('gri családnak C:•s intl>zml>m nPk ud PZ jö\-('dPimel.

Az . id('geniomalom emd(;sére 1ninden lehetőt el kell kiivetnünk. A város nagyszerü fürdőjének meg­Telelő f('jleszlés(' nézet('m szerin t (' cél elérésében kitünő scgt;deszköz lesz.

Ha visszapillantüst ,-ctünk a legutóbbi években a város által létesitett alkotásokra, ki kell jelentenem. hogy a vizvezetéket és a csatornázás!, minl egész­ségügyileg nélkülözhetetleneket ma is megcsinálnám. legfeljebb a gazdasági helyzel folytán kisebb keretben.

Hasonlóképen megcsináltatnam a Korona szállót is bizonyos korrekturávaL merl ih en megyei városnak idegenforgalom szempontjából is nélkülözhetetlen kt•llékc> egy modernül berendezell szálló.

(A polcdtrmester ezen kijelentésénél a jelenlévő dr. Braun Küro:y főjegyző megjegyezte. hogy .. de 100 szobás szállodúl 4HO.OOO P-ért. és nem -10 szabá­sal l miliónál jóval lel ü li összegért." -)

Munkatársunk kérdést intézett a város polgár­mesteréhez. hogy nem Iülná-e helyesnek és szük­ségesnek. hog~· a Vöröskereszt Eg)·esüld helyi szer­vezete Egerben is megalakuljun. Példaként iölemli­tcttük a megye több helyén nagyon szépen müködó fiókegyesületeket.

Egerben u vöröskereszt egylet megalakitását nem tartom ma idöszerünek.A gazdasági helyzet olyan rossz, hogy az L'mberek ma azon gondolkoznak. hogy még mit t'ritsenek le. - milyen kiadüst szünlessenek be.­nemhogy arra volnanak reávehctök. hogy egy uj ala­kitandó (' gyesületbc tagsügi dij kötelezettséggel be­löpjpnek. búrmily('n kicsiny is legyen az összeg.

A polgitrmester állal nizolt kép köztudomásu valóság. -

Eger viiros gazdasát!i hely:tele bizony sajnála­tosan szumoru képet mutal. - A pénzügyi Vt;rke­ringl;S eddigi zavarait t1 polgi1rmester dr. Petró Kál­mún orszitggyük~si képviselö hathatós segitségével pillanatnyilag el-el oszlatta. ---

A bPiügyminiszteri vizsgálat folyamatban ,-an. a tárgyilagos luitikúnak a ,·izsgálat bdejezte után !('SZ heh('-

Breznay Imre vármegyei tűzrendészeti fel­ügyelő ünneplése. \lek•g ünneplésb('n részesitették Hre::rwu Imre vármeg\'('i lűzrenclL'SZl'li fdügy('löt ja­nuitr IO·t:·n este a megye tűzolló intézményeinek ve­zl'!öi. Abból az alkalomból. hogy Brezna\ Imrét a tüzoltús terén kifejtett eredményes munkássitgáérl Signum Laudissal tüntette ki a kormányzó. a megye t;s a tüzoltúintézmények vezetöi az e;.üi tüzoltólak­tanya termében ünnepi vacsoráru gyültek össze. A fehér asztalnál Okolicsányi Imre alispán a vármegye nevében. Rosenfeld Emil a gyöngyösi tüzoltó lt>slület. dr. Alföldi Béla a járások tűzrendészeti felügyelői, dr. Dallos Iván az egri tűzoltóság, Trak Géza pol­gármester Eger város nevében köszöntötték Breznay Imrét kormányzói kitüntetése alkalmából.

10. HEVESVÁRMEGYE I9:.n jan u úr 15

~em:e1i öncélusdg és a k.ö:iga:ga1ds. Irta : Dr. vitéz Jávor Ernő.

Vi!Pz Gömbös Gyula miniszlcr~lniik lwrmányz:tli lt'\·ékt•nység- ··n~k vél!SÖ céljúl ez u nag-~jelentöségü púr szú foglalja ma­gában: A: öncélu moqym nem:f!li állom

kiépilé:sf!. A nemzeti munkalt'n·nek ll•n­gelyc: a nl'm:c/i öncé/u.wíy gondolatn. melyet a miniszkrelnök nem l(yiiz ek·g­szer hangsulyozni. Nem lehet közömbos. hog\· ez az esznw miként ke• ll hnsson köz­ig-azgatásunk C'!.!ész rendszerére. \·agyis hogy ebben miként nyerht>! gYnlwrlnti !'rn'nyesülést '1

Erre nc'zve kérdést intéztünk 1.1 ma­gyar közigazt,!atúsi szakirodalom egyik régi müvelöjéhez: dr. l'ité:: .lcíl>or Ernő nirm. ÜrYaszelo ülnökhöz. 11 Vúrm0gyei Tiszt­visel<ík C~ öng-yösi István lrodnlmi és \hi­\·é~zeti Téírsasitga ulupilc) luu.iáho:. nk i kc~rJesünkre a következő cil,ket irla a i-!eves\'éínnegye számára :

A lelveklt kérdésr<> annál könnyebben tudok válaszolni. mert azzal a .. Várme.CJ.'Il' .. c. ki'>ziguzga­túsi szaklap hasábjain az 192H. ev:'Pn megit"lenl Kc'i:igcz:golás és nem:di c'incélu.~á.'l.. c. tanulmú­nyomban behntóan foglalkoztam.

\linden intézmény annvit c.'r. amilven r(·szt H·sz a rwm::eli c)ncélusá.<J szolgál~llúban. ..: Az cc!\ ,··nek élek! két hatalmas ösztön : a :c>ti'ennlmlcí.~ (;~ 10;­fl'nnlorlcís ösztöne irányit.ia. \lintho~y rwdig il nen.1-zct élZ e!{yedekböl tevődik össze~. él nemzel ell'!L'I is az egyedek életét irúnyitó ösztiiniik umliük. iis:sze­sürüsöd\·c azon ban nem:::f!ticnnlur fc) Ps nf!m::cl mt'y­fart<J ösztönnl'. Fennlarloni a nemu·tet il jplenben s meylarlani az örök jövő szrimúra : ebben csucso­sodik ki a rwm::eli c)ncdlusó~J. A kiizi!.{nzgalüs min­den cselckmény(·nek a nemzeli iincélusúl.( jegyc;bl'n kell mozognia. \linden közintézmc'm nek P cél szol­gálatúban kell üllania. A különbség csak unnvi ll'het. hol(y a rcndelkc•zésre úllc, pszkiiziik birtok,;bun nz egyik halc'konyab 1•m1 tud kiizrt'mükiidni. minl a músik. A v(lrmc•t,!ve azonbim <'lsc'i l?e!lk·••n•n rn,·.,., az ''"' Pn-liík kiizötl- is: prim w.; :·nl er pure.~ 1· ~ . ~. -

A rnultban il \'éÍrrnPg~·d, il nt•mzl'!i •incc··lusc'i!..!ot ugy szolgúltnk. ho.gy mint .. o rrw.cwur ullmtmcín!l r·é<lr'i­bcístuái'. lankadullan hc•vvel \'ivtúk •'\·szúz<ldol~rm keresztül a kemC:·n, harcot az abszolutizmus rolw­métinll ,;" önkényévPI szt•mbc•n. Ezzl'l el.(yc;rtelmüleg az cillwni c'im·édeiemneh. i'u.iuni? l'ennmuruclciscínol? és u: allwimóny lejlc'ídt:•st'nck az c•vkiizPi \ oltak. t:z a sz<'rep mindPrwkiiiliitt politiluri fe/c•nlc·i.~<;.<wf (;s ullwtmán.I.Jfoyi hil•ulcísf mlott a v<'IPn.~gy,;knc·k. Nem lehet !t'hát csodúlkozni élZOn. hog-y nz 1dko!múnvos küzdelrnek idc·jl'n mind sLirübbt•n c~s hilngosubl~an hw1gzott fel a pun asz. hogy n .. \'Úrnwc:ve kl'\ eset törődik él nc··p anyagi <;-; erkölcsi gondo~úsúval. s minden idejét a politikáru l'orditja ... Hiszen - külö­nösen a XVIII: sú1zad -- a politikai mozgalmak korszaka volt Eurcípaszerte.

Ez az idő azonban elmult. A politikum szinte a zc:'rusra sülYedt a .~::ociális leludotoh rnellt•lt A

XX. száu1d a szociúlis probk·múk korszak11. Az állami ,·.s nemzeti élPtnek <'Zl'k a prohlt'méik <l ,..mk­pontiai. A nép (Jil,IJ0!/1 és erkó/esi .cJondo:d.~cr: PZ az a kP!Ws feladat. mely a ma c's il jövíí kiiziqazqulitsúrt~ hinul. mint u nemzeti iincélu.~1·1g kön·tell<' fl'iudnt.

A nemzeh-l meg- <'s fennL1rlani il rnu. .~ziirn,·[i neh(>zségek közPpeile csak 11•:~ J,·hct. ha ; : kiizig;:z­~~idüs núnden l'Tll'l'f!iáfál le/.ie., .o.;:::iLJr'ef-f,5/e/~lu·l 11 n<.'ll anyagi !'s c•rkölcsi gor.dozú~ún11k ~z•·ni<'ll. \lc'L(llH'I­ht>teliPn az a feladat. mel~ a honvécll'IPn1. 11 nép.it·,_ ld. il nt'pegt•szsC:•qüqy, u n<~pmüvPI<•s. il falu- és \·üros­fejlPsztés. 11 hazafias ,·.s vallúsos c'rzc's úpolúsn lekin­ll'!rl)('n a közigazgulúsra húrul. A Íc•llcímndni idwrc·, csonka haza az életüket f>s vi·rüket búrrm·lyik pillarwt­ban ft·láldozni kc'sz kuloncíkul. sok és c>g{•szst'!.(t's mwrmehet. müvclt. Isten-félö. tekintély-tiszteló, hazéit szeretö. megbizható po/9árohul, et:észsc'ges hoj/élwlwt. mindenkinck kem eret bizlositú nwnlwu!kulnwlwt, közc(•!okat : a kc'i~.irí/ szolgúlc', infé:mén.rwlu'l s ki tudnit hiriPlen felsorolni. hogv mP!{ mi mindPnl kiiw­IPI il nc•mzl'!i önci·lusúq jc>~).:!;bl'n il kiizig<lzgalitsf<',J

DP a ;,; 8Zit:. a bii/c.o.; 1/i ,··s ilZ c•rúo.; lé: clijl( nincs akad~'dv. Nem torpan visszd éiZ em:cprfe!Pitirwk lú!szó ukadaÍvok leküzcl,;s<'tiíl sem. h11 a lw:::u iii/n• u r·e:érki c.~iÍ/u,qa.

Jc',Jwi \>k>r a .. Rc;gi j,·,fúhlabiritk"-nil l'ml<'·ke;\ •·n a kiin·tkezííket mondja :

~la ki.izvc··sz. hi! Isk n CSdpÚsui l<.iloqallük az orsÚtl.(ll!, foh-úk kiitmcltak. mo~tohil (•qitrás \olt. jc!.{es(í. tüzvé~z. ragüly rc~mif<'· a népf•t kiknl'k szi\·c·l szúlitú fc>l a kiinyörüll'! úldozatokm ·1 l<ikhPz fordult a közlr'lelPm \'i!.{asztulús!'rl '1

A n··gi jó táblnhirúkhoz.

!la c'•rcakaraltal. liirhdc·!IPn lc'·lekkkc>l lwiic·ft küzd<'ni <' rokontalan nt··p rt<'I11Zdi k·t.-ll•c•rl. ki pm:mi:'1 er<" j d a ld !ek legfúrudsú!.{< ,sil hb nwzc•j.-·n '!

A n··t.ri je·, tüblabiritk. Biilcscst'!{gPI. k<'\ c~s fH'nzzt·l. s<~k IJC'csül..tkl kr

ig1.1Z).Wtla él ki'>ZÜgyPkd. ki iigyPit ilZ ig<tzs<'~!.{ szt·nlsc~­!.{c''rc•. ki torolta Jn<'!( il lllil!.{Úns•··r•·lm..!<<'l '1

A n··gi jú túblah:r<"tlc l<i iírizk 111<'!~ il nc·p szüz t•rkiilcsPil. miq•ic'id,·si

hajlilln<"lt. szc>nt honsznd<"ld 'l l\ i vúi lt·c:c·lc',j \ :tllús tuclomünyok. en'n•:ek uli11in .,

A rc~~:i jú lúblilbir<·;k.

Es vt'·gn• kik n1l!ak uzok. killlwk ke" zcinlwti <t mag~m. hogy KOO <'\·i ,·iszon!<t!.{sitgit illitil t·l n<'m olwtdl. mint él \·iilqdw giirdült húfu\ illm:. hiln,·m rnid(in fííurni elhélg) lúl1. kiiznc·'P<' Plfo!.{yotl. V iig\ mil s<'rn szi1mlitll. a rwmzd me· .. ~:.~ mc·gc'•li. l•·h in:!!. lllf') .. (('ríisiidiilt 'l

\!line!. mincl ezc·k il kilrdúlt. kirwvc•l<'ll. c•lpu;,.>:· tul t. iirc;k .. nyuqnlonmt !Pti ,·,don t;.lblitbir!,k ...

Limgoljon fpl hitt n 111il ,·.s a lwlnilp kiizgil(uz­giilúsi tisztvisc·lc'íiben lllill(itSilll lobog,, lúnggnl a n;,1;

táhluhiník lelke s akkor iiZ cí emlc'·kiikc·l is il h(tJ,·,s utcikor Plisml'rése fogja lwsugürozni.

Az azonban júl mc•gjegyzPndií, hogy il mil igC:•ny<'inPk mpqfcleléí mal(as képzetlsc~g birtokúbitn is c.~uk n rt'•gi jó titblabirük c'jn:c•llc'n. nt'lll<'S c'jnfel· cíldo::c) IPlkületi·v!.'l le hP! a mög~ m fai nemzP!i l(~tt•t mt>gmt>nteni.

· l 933. január Ei. HEVESV AR\1EGYE ll.

Milyennek látják a helyzetet az egri pénzintézetek vezetöi ? Klósz Jenő

kérdesünkre igy válaszolt : az Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. igazgatója

Intézetünk 1920-ban alakult. Kihelvezt;sPink iisszf'ge 11almilliú ötszitzezPr pengéí, ebböl. váltótúr­cúnk öt t's félmillió pengií. Kiizgyük·sünk idejét még nf'm idlupitottuk meg, valószinlileg ft?bruúrban fogjuk nwgturl<llli. Az osztak;k kérdésében mt;g nem tudok nYilntlvJzni. A mttgam n;~z(·rííl azt uz állilspontot \·idl{lln. hog-y lm uz inkzt>leknek rPidis b; megkerc,­sett jö\'t•delmeik vannök, ukkor (J(/jwwh o.~::.lulélwt mincLuntdldi. hogy t·z nagy !Prhekkel jár.

·- Árn•n;sek 'l Az adósoknúl sokHzor ft•lmerül unnuk szükst;ge, hogy él behajtús {~rdekében úrverést kell VL"zetni. Mi ezt 11 kt>rdt;st mindig méltányosan kez(•ltük. Múr il morutoriúlis r.Pndelkezések előtt is t•ng,~dmt;nyekPt <'s halm;ztftsokat adtunk nPmcsak a kicsin~·. de u nu~~y adúsuinlmúl is. Ilu csuk kiivt'le­ltisünk w•szt'iyeztl'l\'t' nem volt. egy t··vpn belül nt~m pPr<'»iktlünk \·idlti·tmtoz<'1sl sem.

-· A mai gazdaségi helyzet és kibontakozás? Nehéz dolog erre a kerdésre válaszolni. A pénzin­tézeti v,•zetii már hivatúsánid fogva is sötétebbnek lntju a jövöi és a lcg:nl'sszcbbmeníí óvatossúggal köteles eljárni a rúbizotl ügyek int<'zésénel. 1\leg\·al­lom iíszinl.én : u mai h ·lyzetből alig látok kivezetéí utal. A TEBE-vcl kapcsolatban a vidéki pén/inteze­tek mozgal'llöt inditottuk. amelynek célja u nu.<w hdlmléhol? mobili::.álásu. Ha ez sikerülne, ebbül i-; lehPint~ uj hiteleket folyósitani. Mi. \·idéki vezekik l<'lljuk k·~~jobbun. milyen hitel-éhinség van uz orszá~­ban. ;.'l, tilt<i- és uz adósvédelmi rendPil'tck meliP!t él

hitcl-élet megy tönkrE>. A betétek kiszivilrgiisa már megállott. de u tökegyüjtöknél még nagy bizulmat­lunságot észlelünk. Ennek a bizalmatlanságnak meg kt>ll szünni. Az eg{oszst;gescbb gazdasúgj élcthPz fiiltétll'nül szüks1:•g van a hitPl-folet fl'lujitúsa t;~ re­"on~truúlúsúnL E nélkül H telje~ ro:nlüsba VPZt't uz il mi:li iwl'.z•·t. nmikor ninc.~ !ii/u• r1 munhrího::

Dr. Friedl Károly a Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatója

il ki!\ ...tlwúikiJl'n \·úlw;zolt kc;rdest'inlm~:

lnt(•zc·lünk l ö Iti-bim alukult. Ezidíísz,~rint :l. IOfl.IJlllí pengíi a kihelyt•zt·siink. f~vi mt'rlegünkd iebrui1r Hl!-(.- m.ú-cius h<ibnn lc•sszük kiizú·, ill<'!n• nkkor i<~rljuh. 'il<'!.( kiizgyült;sünkel.

Osztilk·k núlunk IH' lll i~(< ·n lt·sz. 111t·rt u mo­ratoriitlis rencl,·lkezt·sekk··l mcgg-útolt lwmatszecksn• l'!íílt'gt't n<'m i!dlwt eg~ pt··nzint<'·z•·t s<'m. hH mobili­fo'lsiit ki1ni·lni ilkmjél.

Az /11n·rt··sc·kkd i.c:y üllunk: a nemiizc•lés r<·szbPn il clt•milgúgikus inl'iciülbú!-(ndk kiisziinlwtlí sok udúsnúl. i\lú,:wszl J)l'dig mindig voltak emberek, akik tiibb <ldússügol csinúltilk. minl ilmc·nm it vagvon uk t·s jii\ eclc·hniik J,ib;r!. Amikor .i<'•lt il p~· n g() (:s· Tn(; g 10:)1) p<'n!-(íit t··rt t·g~ hold sziilii. sokan mlússúgot adús­

súgm szt'd!l'k. rnPrt iiZ akkori nilpi úron nem akm­tak tn t'!-(\ ú Ini bomildúl. A lt'rnwl<;si hossz-nak n vi­lúghúboru utún nwg k<'lidl núlunk szünnie. rnPrt csiik il \·ilúghúborulmn voltunk rni mag-yurok u lezúrt kiizpunti úllwnoknak hadst•wgszitllitúi. Akik lt~hút nem idt•jc•korún iillutlmazkodtak a stabil pt;nzhez. uzoknúl be kellett kiivdkt·znie nz összeroppanásnak es lllost lik\ iciülni kell azol,at. 11kik nem júl gazdálkodtök t's rosszul spekulúltnk.

Ami a mai !{azdusúgi hel) Zl'let ille:·! i: n'le­m{on,·pm szerint nagy hiba. hogy uz állam tulsok fel­i!d<ilut \'úllalt ma!-(iÜil. Amikor hürom milliúrd pt'ngöl produkül a liild. u gyár és a kisipar együttvé-n•. t'g).­millitüdiitszúzezpr pengöbe kt·rül éiZ itiiam udminiszt­rúciújn. Hürom mi!liárdos nemzPti jövedclemböl pc•dig músf,qmilliiirclot csuk ukkor ll'hd az idlam részére flzt'lni. hn a \'él~\·unt eladósitom. A hitelé·letnek ez a lnlmb<.Jzisa t'·s c•nnPk gytigYitúsa a költségvelés ker­ck,;,•. Az l iOO milliús é'dlami büdzsénPk leé-pitt;se 800 milliórd mc!{leheliís olcsúbbodússal júrt karöltvt>. lia Pzzel kapcsolalbim lei·pitenék é1 közületek ITIPgyék, vúrosok t··s kiizst;~ek kiiltsi•gn•lés(o! is. m(•g nagyobb olcsóbbodéist lútnánlc

-- /\:: ~nrlcíci<í \'Pszcdt>ime ott \'ilrl. amikor gaz­dnsúgi t>rlt'lembPn irrclevúns szolgitlat{ort adok vá­súrlú eriit. pénzt (pl. álláshalmozás). A gazdasági c'·rtékt;rl adott hll'k l'llt'nbt'n nem vezl'l inHúciúra. Hdl Mihlrís t·lméle!é-w is c:<ak az a vé-leménvem. hog, nPm 11 pt;nzjegyPk mennyisége 1.1 forgó Íiíke. hanem t1 produkült érti·k. Amit ltoamtok. amit IPrme­lek. az it forgó tiíkt>. I-la Pzt Plveszik adminisztnkitiru, nin<:s forgótiíkt;nk. A pénz csak m<;riieszkiiz. A mé­terPk szaporilcisúntl sohasem tudom a ruhátlanokat felruhúzni. A kibontakozils IPhút SZl'tinll'm: mérsé­ludni u ilt'i:::i~HI:::,qolcí:; /er/wil.

Dr. Grernsperger Sándor Hz Eger t's Vidéke Hitelszövetkezet vezetöje

il kiJvetkezökben le:elt k<'·rdt;seinkre: Szövetkezetünk uz Egri Gazdúk Hitelszövet­

kezeteböl és az Egri Ipari Hitelsziivetkezetböl alakult. 192-1-ben törlént u fuzió. Kihelvezeseink összege 750 Pzer pengö. Sziivetkezt'li tagjaink száma 652. A tagok által le van jegyezve 2017 darab üzletrész á 40 p.

- Az elmult esztendőben egyet/enegy ároerésl tartottunk. A mai sulyos helyzetben békés uton. tü­relemmel és megértéssel igyekezzük intézni adósaink ügyet. hiszen főleg kisemberek. kisegzisztenciák az Ü!{yfeleink.

- A mai gazdaségi helyzel : él gazdatnrsada­lom borzalmasan nehéz viszonyok közölt él. u kis kamatot még nehezen meg tudja fizetni. a jóakarat is megvan benne. de ezt a helyzetet már nem birja sokáig, összeroppanás fenyegeti. Magyarországon a gazdatársadalom teszi ki a lakosság zömét. Az se­gilene tehát, ha ezt a társadalmat talpra tudnák álli­tani. A talpraállitás eszköze az. hogy a gazda ter­melvénl-Jeinek piacol s:z:erezzünk. Óriási nemzeti va­gyon megy itt veszendőbe : a gazda termeli a bort. a gabonát. a zöldséget. d!" ára nincs és elkótyave-

10. HEVESV ÁR:\1EGYE 19J:l. jé tn u úr l:>

~em:e1i öncéluság és a k.ö:iga:ga1ás. lrta: Dr. vitéz Jávor Ernő.

Vitéz Gömbös Gyula minisztcrclnök kormányz:1ti !t·\·ékenysé~ ··n-:k \·égsö c&l.iüt ez u na~~jdL•ntőségü púr szú foglalja ma­gában : A:: öncél u moyyar nem::eli ál/um kiépilése. A nemzeti munkatern1ek ten­~eb·e : a nem::eli ,·;ncéluscíy gondolatu. melyet a miniszkrelnök nem gy,·\z ek·g-­szr-r hang-sulyozni. Nem lehet kiizömb"s. hogy ez az eszme miként kell hitsson köz­igazg-atásunk et,! ész rendszerére. vagyis hogy ebbL·n miként ny•·rht•l gYnlwrlnti (•rvt'nyesülést '1

Erre nézve k<;rdést intéztünk él ma­gym közignzl!alési szakirodalom egyik régi müvelőjéhez: dr. t•ilé:: .!ekor I:rnő \'ium. éÍI'\'aszelo ülniikhöz. n Vúrmr-gvei Tiszt­\ ist'lók G~iingyösi lstvün Irodalmi t's \hi­vé~zeti Ti!rsasftw1 olupil<i luiJ.i.íiw::. aki kc•rc.lésünkre n következ{í cikket irln a l-levewúrmegye sziumí.ra : A lelveklt kérd&sre annid künmThben tudok

vála:o:zolni. mert azzal a .. Vármem1e .. c. közigazga­tási szaklan hasábjain nz l ~!21'1. év:'Pn megjden t Kt'í::ign;:gotcí.~ és nern::di c";ncéluscíq.. c. tanulmü­nyomban behatóun loglalkoztum.

\lindcn intézmény t.~nnvit ''r. amilven r(·szt n·sz a nt'rn::di <Jncélu~áy szolgillatúban. ..: Az c'..(H··nek élek! két hatalmas ösztön : a .étft'nnturltís (;~ /ui­fenntartá.~ ösztüne irányiljéL \linthogy 1wdig il nen~­zct az egyedekből levödik össz,~. a nemzet eleid is az eg~ ed ek életet irúnyitú ösztönök um l i ük. iissze­sürüsöd\·c azonban nem::t!lfennlud{j t's rwrn::dnwy­fortó ösztönné. Fenntodani a nemzetel a jt>lenben s megturfani az örök jö\'lí szitmúm : ebbc•n csucso­saclik ki a nem::eti t)ncélu.~d!-J. A kDzignzga!üs min­den cselekményt'·nek u nemzeti iinet;lusiig jegyt'·bcn kell mozognia. \linden kiizintézmém nek e cél szol­gúlatúban kell úllnnia. A küliinbség csak unnvi lt>het. hogy a rendelkc•zésrc úll(, eszkiiziik birtok<·;bdn nz egyik hatl•lwnyab! •un tud kiizn·mü!liidni. mint n n1úsik. A \'ilrmt•'..(ye azcmbnn t>/.~,·; he!/ legyen rn···g- uz <'g\ en­lök kiiziitt is: pnrnu.~ :·nler pure.~ r

i\ multbun 11 \·ürrnPg~·,: k il nt•mzr·li •inc,··lusúgol ugy szolgúltrík. hogy mint .. n rnu.tmur allmtrnrín.tJ cét!i;­hústucíi" Innkadatlan hé-vvel \'ivtük <'\·sú1znc.lolwn ker('sztül a kemt'n~ harcot az nb~volutizmus rolw­lllétintl r>s önkén\ é\·<' l szt•rnfwn. Ezzt>! cgyr'rtelmüleg az cíllumi iincédeiemnt'h. fu.iuni~ Fennmurud!ístinull ri;~ u:: u/lwfmántJ kjlc'idt'·sr;n<'k 112 ('VI\iiz<'i \ oltuk. i::z u szr•rpp mind(·rwkiiiliilt politi/wi Je/t'nft'isl;,1,,t é.~ ulkotnuínyjfJyi hit•ulcí.~l éidott a \ ÚPn<•gy(;knr·k. l'il'm ldwt te h út c;;odidkozni azon. hogy nz nlkotmi!m os küzdelrnek idr·jén mind sürübbr.•n ,·s hwlgosdbl~un hw1gz.oll fel u punw;z. hogv a .. \'Ürmegvt' kr•\ eset t<irődih: a nr··p un\·agi ''s Prkölcsi gondo;iisúval. s minden ide kl a politikéiw forditja ... Hiszen - külö­nösen a XVIII: széizad -- a politikai mozgalmuk korszaka volt Európaszerle.

Ez az idéi azonban elmult. A rolitikum szinte a zérusra sülYedt a s:::ociá/is leludotol? mellr~tt A

XX. szitzad a szociéilis probk·múk lwrswlw. Az iillami r··s nemzeli t'ietnek c•z<'k a prnhlr;múk u -'·ark­pontiai. A nép un.tJO.<Ji é.~ erkr'ilcsi .</Oitdo::úsu : t'Z uz a kP!Iiís feladat. mely a ma <'sil jövií kiizigélzgatúsúnt húrul. mint a nemzeti iincélu.-;itg kii\"<'leltP fl'ladnt.

A nemzeid meg (;s fen n L 1rlwli <t ma. sziirn\·[í neh,'zs,;gek közr-pe ll<' csak ll'(~ ll·hct. ha ; . kiizil(;:z­~~éilús rninden enemitiját tef.;e., .o.;::iDI't>/.!~5/eh/w/ 11 n<.'fl n n y agi c's •·rkölcsi gondoz;,:-:;Úlitk ~zen l< .1,_ :\1(·!~ llH'J­hetdlt•n az a feladat. mely a honVl•ddPm. n népjú­kL il Jh'ppgpszségügy, 11 m;pmüvPk•s. 11 falu- t:·s vüros­fejlt'sztcs. u hazafias <'s Vitllúsos i·rzt's úpolúsil tekin­!l't,;lwn 11 közigazgatúsm húrul. A f,•lléímmlni alwn·, csonka haza az életüket cs \·i·rüket húrml'lyik pillanat­ban ft>lúldozni kt>sz kulontílml. sok <'s r-g(·szs,··gt's .'1!/l'l'mehct. müvclt. lstcn-félü. tckintr:'ly-tisztellí. hazút sz<'retö. megbizható pof.qárokul. <'!.:<;szst'ges hailélwlwt. mindenkinek kemcret biztositú munhuullwlnwlwt. közc(·!okat: n kií~.irít szolgúlú inté::mc'n!J<'hl'i s ki tudnil hirll'len felsorolni. hogy még mi mindl'nl kiivt'­!PI il n<'mzdi önc,··lusúg jegyi·ben il kiizigazgé.l!i'lst'd

n .. él ;,; s:::iv. il biilc.~ //j (•s az erií.~ hé:: clijtt nincs akud;·dy. Nem torpan vissZél uz <'lll;~l'rfciP!ti!wk lútszú akadályok leküzd,•sdiíl sem. hu a lw::u iiclt:e u ce::ér/6 c.~illu~}(l.

Jr',lwi \·1r'11· a .. Rr··gi j,·, túhlabiri1k .. -nil l' lll l<' kl'!\ ;·n a kiivetkr-ziíket mondja :

~la kiizv,··sz. ha lsten CSiipÚsui lútoguttúk nz orszil!.<<,t. folyúk kiúmdtiik. rnostoh<~ t.'·v.1úrils \olt. .it·g<·sii. tüzvész. ragilly n'mik· il népt·l. kiknPk szi\·l-1 szúlitú fel él kiinyörül<'l úldozalokm 'l Kikhez fordult a közf<;felr-rn \·igilsz!iilúsért 'l

A n··gi jó táblahirúkhoz.

llél ,;rcukarattal. liirhc!PII<'n l•'l•·kkk<'l keii<·lt küzd!•ni e rokiJntalan n,·.fl ll<'lllZ<'!i 1<'-t<·k·,··rt. ki pm:mi<"1 erej t~! a tettek IPglúrudsúg< ,sub b nwzr·j·'n '!

A n··gi j,·, túblabirúk. Biilcsest'gw.f. kt·\l's fl<··nzzl·l. st~k lwcsül<·ltt>l k1

igazgilifa 11 kiizügyek!·l. ki iig~ Plt i IZ igi!Zsi·~g sz .. nlsr~­gr'•n•. ki torolta rnq~ il lllilgúnst··rt·lm<·l<d .,

A n··gi jú túblab:r<"dc Ki iiriztt' nw•.:r il ll(.'fJ szüz t•rkiilcs<'i!. min·it'idt·si

ha.ililln<'lt. sz<'nl honsZL'n·t<'ll'! 'l l\ i JiÚl lt•l(r·lt'.i v :dlús tudomünyok. en··n'. Pk ul.i11in .,

A n'~(i jú túblilbirúk.

Es vt'gre l,ik voltak ilzok. kil11wk k,"z<inhdi il

mag~m. hogy HO(} ,·.\·i ,·iszonlngsúg-ii ili<lll <'l :wrn olvadt. mint il \·iilgdw giirdült iJ,.,fU\ al iig, lliln,·m rnicliin liiurai elhagytúl1. kiizn<'Iw Plf"gvotl. vug\ rnit Sl'm szúmlúll. u rwmz!'! lllt'~~~s nw~<"· l!. fr::; in :!t. nwgt'riísiidött 'l

\llincl. mind l'Z<'k 11 kitrdúlt. kin<'\'t•lf'!t. ,.Jpus.>:­tult. iiriik .. nyugalormu !Plt (,don li'1bliihÍJ·,·,k ·.

Limgoljon ft>l hút a ma ,·.s u lwlni!p kcizgiguz­gtlli'lsi liszlvis(•lt'íibr-n magiiSilll lobogú lúnm•nl il n;< •: lóhluhirtik lel/.iu s nkkor ilz r'í l'ml;··loikl'!~~ il h(tli:s ul<ikor Plismerésc logjn bPsugúrozni.

Az azonban jc'1l mpgjeqyz,•ndií. hogv il 11111

igényeinPk megfelelií magas képzeltst'·g hirtokúbiin is c.~ok n n'gi jó tilblabirúk iin::c•llen. nemes iinfei· ú/do::ti lelkülelt'vel IP hel a mag~ m fui nPmzdi ll· !t• t megmt'nleni.

· 1933. januiu 15. HEVES V AR\! EGYE ll.

Milyennek látják a helyzetet az egri pénzintézetek vezetöi ? Klósz Jenő

kerdesünkre igy válaszolt : az Egyházmegyei Takarékpénztár R. T. igazgatója

-- Intézelünk 1920-bttn alukult. KihelvezésPink iisszp~p 11ulmillió iifszázezer peng-ö, ebből. vitltútár­cünk ~H <:~ félmillió pengíi. Kiizgyülésünk idejél még nl'm ullupilolluk meg, vnlósziniileg- fflbruúrban fogjuk megtmtuni. Az osztalék kérdésében még nem tudok nyilntk,,zni. A mugam rö~z<~riíl <tZI uz állitspontot \"i.dl(lln. hogy hn 11z inii;Zl'leknek reális 1;s mc~-:ken•­scft jiivPdelmeik vannök, ukkor (1(/jurwll w;;::t(l/élwt mindilmellPti. hogy t•z nagy terhekkel jár.

·- Án·!'rt;sek '! Az udósoknitl sokszor felmerü~ nnnuk szüks<'~-:e. hogy 1-1 behajtús érdekében ürver~st kell vezetni. l'vli pzf u kérd<;sl mindig m~ltányosan kezt·ltük. Már ét momloriitlis r-endelkezések elölt is engeclm,;nyeket <'s haluszléi:wkal adtunk nPmcsuk a kicsiny. de u IHH~Y adtísuinknúl is. Ha csak kiiw•le­l~sünk v<•szdyezll'lve nem volt. egv 1'vPn belül nem IH'rl'~ikttünk n"tltú·lmtozüsl sem.

-- A mai gazdasági helyzet és kibontakozás'! Nehéz dolog erre a kérdésre válaszolni. A pénzin­tézPti Vt•zetö miir hivéllúsánél fo.t(va is sötétebbnek l<itja u jöviíl és a legmessz.-~bbmen(í óvalussúggnl köteles eljárni a riibizotl ügyEk int,->zésén~l. 1\legval­lom öszinl_én: u mai h:·lyzelb·'íl alig látok kivezető utut. A TEBE-vcl kélpcsolatb;Jn a vidéki péMintézt:'­lek 111oz~rai'Tiöl inditottak. :.um•lynek céljél ci num1 htitmlélwll mobili:::álásu. l-lét ez sikerülm•, ebbtil i'> lehc•lne uj hiteleket folyósifuni. Mi. \"idéki vczetíík 1/ttjuk lt'!{jobban. milyen hitel-éhinség van 11z ország­ban. A tiltti- t;s az adósvédelmi rendPietek meiiPit él hitd-éld mcgy tönkre. A betétek kiszivitrgása rnéÍr megéillott, de él tőkegyüjtöknél még nagy bizulmat­lansiigol észlelünk. Ennek él bizalmatlanságnök meg IIP!l szünni. Az eg<'szst;gesf•bb gazdasúgj élethE'z fiiltetiPnül szükség van a hitPl-élet ft>lujititsu ,>s re­konstruúlasúnt. E n<'lkül u tel_iP.~ ro:nlitsba VI'ZPI az ét llléli helyz··l. runikor !'line.~ 16/u• Cl munluího:: --

Dr. Friedl Károly él Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatója

11 ki}n·tlwziikl)('n vúlaszolt kt"•rdéseinlm•:

lntr·zl'lünk ll) lö-bttn alakult. Ezidiíszerint :l.IOO.tJlJI) ppngií a kiheiyc•ú·siink- É\'i mt•rlegünkel i,•bruür \-u~.· m."u-cius h1ibcm lesszük kiizz(·, illl'!n• nkkor imijuK •m·g kiizgyült•sünkl't.

OsztHk·k núlunk rwm i~1<'11 ll'sz. nwrl 11 mo­ratoriéilis rPncf,·lkez,•st'kkc·l meg~-:útolt lwmafszedi•srl' Pliílt'l-Wt nPm adlwt ~~g~ p···nzint,•z<'! s<'lll. ha mobili­t"tséit kiuH'Ini nkmj11.

Az úrvl'r(•st·kkel i.L!Y úllunk: a nemiizelt:.s r(·szbPn 11 dt•ma'.(ú'.(ilws inliciúlbú'.(nuk kiiszönhl'lli sok tl(k,snúl. :\it"t>:n··szt pl'dig mindi~-: HJitak embl'l"l'k, akik liibb t~dóssúgot csinúlt11!<. mint ttmt•nnyil \"agyonuk i·s jii\edt·lmiik kibirt. Amikor jiitl a pt•ngíí t's még !ODO pPn~-:íit <;rt t·g~ hold széílíí. solum t~dússúgol udtis­

sitgm ~zPdlt•k. ml'rl 11z ukkori napi üron nem ukm­tak mt•gn"tlni bemtildtiL A t<•rml'lc•si hossz-nak 11 vi­lüghitboru utim nwg kPlldt núlunk szünni<>. ml'rl csak il \"ilúghúborubun voltunk mi mugymok 11 fpzúrl küzponti üllwnolmak hads<•regszitllitúi. Akik h•hút nPm idl·_kkorún alkalmazkodtak él slabil pénzhez. uzoknitl be kellett kiivl'lkeznie az összeroppanásnak és mosl lihiditlni lu•ll azol,at. akik nl'm jól gélzdálkodtak és rosszul spPkulúltalc

Ami ét mai guzdusügi hehzt•let illeti: vde­mionyPm szerinl nagy hiba. hogy az állam tulsok fel­iidatot vúllalt magúrn. Arnikor hitrom milliárd pengő! produkiti él !iild. u gyitr és a kisipar együttvéve. t·g~­milliftrdiitszózezl'r pengöbe kerül az itiiam ndminiszt· ritciúja. Hitnnn milliárdos nemzeli jövedelembiíl pt>dig mú~fc;lmilliúrclot csak akkor lehl'! az itiiam részére fizt'lni. ha 11 vHgyonl t·ladúsilom. A hiteldetnek t•z a trombc",zisa {•s t'nnl'k ~~ycigyilitsa u költségvPié-s kér­di•sL'. Az J. iOO millit"ls itiiam i büdzs<;nPk le&pih'sP 800 milliú•·ü meglehetös olcsúbboditssal jiÍrl karöltve. Ha I'Zze! lwpcsolatban let'pilenék u közületek. rnl'gyék, vitrosok t··s kiizsé;.!ek kiiltst;gvelés&l is. mt;g nagyobb olescibbodásl lütnitnk.

-- /\::: inr/ddtí \'t'szedeime olt van. amikor gaz­dnsú!.li értelt·mbPn irn•levitns szolgálat&rl adok vá­súrlú Príít. pt'nzt (pl. úlliishéllmozás). A gazdasúgj <'rlékt:.rt adott f'orlt;k PllenbPn nem vezet in!lú.ciúra. Hdl Mik/tis elméletéw is csak az a véleménwm. hog_, nem a pt~nzjegyek mennyisége u forgó iökt•. hanPm u produkült érlt;k_ Amil learatok. amil lerme­IPk. az él forgó tökt•. Ha PZI elveszik udminisztrúciúra, nincs forgótiikt•nk. A pénz csak mériieszköz. A mé­lt•rpk szöporilásitval sohilsern tudom a ruhátlanokat ft'lruhiizni. A kibontakozils IPhi'tt szPdniE'm: mérsé­llf!ini Cl /u):::iHn:::~Julcís terheit.

Dr. Grernsperger Sándor az Eger ~s Vidéke Hitelszövetkezet vezetője

11 kiJvelkezökben !e:elt k<·rdt>seinkn• : Szövetkezelünk az Egri Gazdiik Hitelszövet­

kezetéből és az Egri (pari Hitelszövetkezetböl alakult. l H2-l-ben történt u fuzió. Kihelvezéseink összege 750 t•zer pengő. Sziivetkezt•ti lagjaink száma 652. A tagok állalle van jegyezve 2017 darab üzletrész á 40 p.

- Az elmult esztendőben egyetlenegy árverést tartottunk. A mai sulyos helyzetben békés uton. tü­relemmel és megértéssel igyekezzük intézni adósaink ügyét. hiszen főleg kisemberek. kisegzisztenciák az üg~·feleink.

- A mai gazdasitgi helyzel : u gazdatúrsada­lom borzalmasan nehéz viszonyok közölt él. u kis kamatot m~g nehezen meg tudja fizetni. a jóakarat is megvan benne, de ezt a helyzetet már nem birja sokáig, összeroppanás fenyegeti. Magyarországon a gazdatársadalom teszi ki a lakosság zömét. Az se­gilene tehát. ha ezt a társadalmat talpra tudnák álli­lani. A talpraállitás eszköze az. hogy u gazda ler­melvénueinek piacol szerezzünk. Úriási nemzeli va­gyon megy itt veszendöbe : a gazda termeli a bort. a gabonát. a zöldsé!{el. dt> ára ninc!l és elkótyave-

HEVESVARMEGYE

~12~·-------------------------Hl33. jaouár 15.

1\ di. Pt•nzhez nt:'m juthal igy a gazda. nem vúsárl~?­képcs tehát. pedig az ü viasúrlóképességen<·.k el?­mozdilása eg~ ik lt•gjobb l.'szköze volna az Ipar cs kt•reskedelem felsegilt;s~nek is.. .· . . ,. . ,1

- Mi vc ·Ina ll' hul u I•.Jbontakozcts u.J<l . A gazdatársadalm n \'c'Jséirlóképes~<··gl'nt•k . fokozii.~U ! A kibontakozúsban nagy i'!Zl'rep log jutm. él ,.;zovelke­zt'!eknek. u~~y n hitel- rninl uz érlt;k~'sl o szo~·etkl.'­zeteknek. Siít csak az vezethet él k1bontulw~~~s!w~. ha termc/{i .~::ii,·etlw:::C'I<'khe tömörülnPk gazdamk es az értékesitő szövetkezetck hálózata is nlaposnn kl­épül. Éppen mo,.;l. u guzdnsúgi vidsúg idejt;n tünl ~-'· mih·en nagy szükség van hitelszövetlwzctre : S~o­vetkezetünk a válsilgos viszonyok ellenére sem szun­tette be kihelyezéseit és bár korlátolt mértékbl'n, dc rendell<ezésre állott gazda-tagjainak

Várkonyi Sándor Hatvan inségmukáiról. A legutóbb tartott képviselötestületi gyüll·s az

igazi emberszerett>t jegyében zRjlott le. --- A gyűlésen megjelent munkanc.>lküliek megnyugvással hallgatták. hogy a képviselötestület Várkonyi Simdor föjpg)•zö hc­h·esen átgondolt t;s nagy szociúlis l'rzt'ssl'l tditett ~löterjeszt~se. Ring Gyula Pmdkcdett szelll'mÜ be­széde, Blumenthul Béla. Juhász Jimos és Vig Vilmos hozzászólása miként dönt sorsuk -· ken) érszerzési lehetőségük fe:öl. .

A folvarnaiban levő munkákra vonatkozúlag ker-dé-st intézt.ünk Hatvan föjegyziíjéhez. aki szivl's volt velünk közölni. hogy uz inségmunkák Pzidöszl'rint u Hatvan-turai uton és a község területén folynak.

502 ember dolgozik felválh-a 3---:3 napol a föld­munkákon. akiknek napi keresete kiiriilbPiül 1'20 P.

A munkálatok fedezésére a kiveklt :n ezer pengő inségudó szolgál. amely összegnek cca. 7.'l " •1-n számitása szerint be fog folyni. A tm·úbbi szüksé!-(let eselén ledezeiül a ({öltségveflosb(• bnülfitolt 10 ezer pengő fog szolgálni.

Madarász Gyula sarud i származású ma­gyar mérnök világraszóló találmánya. Olcsó áramtermelés a Flettner féle rotorhajók

rendszeréve l. lrta : Soltész Juci.

A7.. amerikai tudomimyos \·ililgnuk na~\ szPn­zilciújn van. A New-York Tim ps hasúbokban loglai­kuzik egy koloss7..itlis jcll'nliíst;gü uj il'!l('d!'zésst'l. anwlmek belúthatatlan ldwtös<'•gei az l'lektromos erökileszlés IPrén megvitltnztutnák a világ ki• pél még fokozottabb mt'rvlwn. mint ahogy Edison talúlmúnyai kihatilssal voltak az cmlwrek e!-(t;sz detmódjúra. Évekig tarló labomtúriumi munka után egy mull'yar mérnök kisérleteinek eddig dért eredménye il villa­mos áramlejleszl<;s lechnikújút iorradalmasitani logja.

Ez a m(·rnök a hevesmegyl'i. sarudi Madarúsz Gvulél.. akint>k nPvét AmPrikitban .. :\1admas"-nak ejÍik. A háboru kitiirése.~or Párizsbéln volt. ahonnét Corsica szigetre vitték. Ot és fél évig \·olt internálvu. mely idö alatt több nyelvet tanult meg tökéletesen. Internállsága alatt 1917 iJszén sulyos spanyolnáthát kapolt {•s közd volt a véghez. 19Hl-ben hazajött Sarudra. ahol fdévi tartózkodása alatt semmiféll" el­helyezkedési lehetöst;get nem látván. megC:·rlelödiitt

benne kivándorlási terve. Az Plsií volt. nk i o h_t'1 ború utún Arnerikúba mcnt. \lichi!-:<lll úllwnbnn \'c•gz.Pit, majd Fl ink !\1ichiqun P!{~ ik nll!l'Y .g}<;rúbiln dol!l'ozotl. Irodúja Deinlitbon \'élll. _iloh•n(Pg .lt <'\'PS. .

A smudi mérniik kist;rleL·i egy id,·in• Psnck l·lett­nt'r m;md rn{•rniik rotorhnjú kutalúsai\'éd, nmelyni·l il hil.ihiPríit szintén szl;llwn fotw·, lwngerPk szolgú(­tatjük.

Flt'ltner pus7..lún u szt'•l idtol IHt.ilotl k··1 kis !w­jún úlkt•lt az Atlanti c'Jcetinlln. csup<·m egy kis mo­torm volt szük:-n~~W a hPng<•r.,hku nu~\· rolorok for­gásühoz. . A vitorlás hajómil gyorsabb. ef,. ll modern ha­jóknül jóHd lassabb volt l'Z u hajó t;s pus7..lán tu­domúnvos szempontból volt szenzilcic'ls, nwrt u gya­korlttli ·használatbun igen Iussu volt.

A talülmitny Magnus Gusztúv bt>rlini fizika} ta­nár itital IR53-ban fel!edl'zett elven alapszik. Esze­rint a forgó testekre, Iéileg pedig ti hPnq!'rekre a le­vcgéí mozgitsu. a szél. igen különösen hot. A szl•l iritnvitban a ll;gtömeg elörehujtju n fowó hengPrl, uny~nnkkor n henger visszufdi• huladó lu'tts<í nyo­n~isl fejt ki a széllel S7..emben. A szivús é>s nvomús ereje egyesül u hengcrPn, ugy, hogy dert•ksziigb<'n tizenkt;lszer nagyobb enivel hujtja, mint egy hasonló ielületü vitorla.

Méidar<isz szerint tisztim a szél Prt'jé•vel cirit'tsi villamos úramol hihetetlenül olcsó termelési költs~g­gPI lelwt diíitllitnni.

A New Jerseybl•n i·pill'lt kisi·rleli tel!'pel széÍZ­!'Zer dollitr beft>klekssel hat nagy am<'rikai villamos türsasúg együttes!'n é>pitell!'. TP(jesen lu'•sz!'n áll i·s a lt>gkivitlúbb m{•rnökiik végeznPk mC:·n•sl'kPI az itram­fl'jlcsztií hPngerrcl. Ugy hirlik. hogy rii\'id púr év alatt n!'mCsilk Amt>rikúban. dP uz l'gt'sz vilúgon P7..ekl'l o szt;l ititul hajlolt (pghatulmusabb úrnmlt•rmPiiíket iog­jitk rnindPnütt bl'VP7..<'1ni. Gigantikus !orgú kl;m&nyPk­kd fog_júk a \·illamos/tmmot !PrmPini a lt>n•gííbiíl.

Miht>lyt ét szd u forgil h!'nw~rdu!' hatni kezd, a hengPrek forgáw gyorsul {•s a szivús t;s tol<is olyan eröwl lép fel. hogy hat mt'riiildPs llrúnkt;nti sPbl'S· st>gni•l unnyirn niivf'kszik. hogy biztonsúgi szPI<'pekPt kell ulknlmu7..ni az orkúns7..erü sz<;lst'lwss('!-( diPn, Jll'­hogy a forgilsi erii szi-tn·sst• n hPngpr ac···lialait.

A rotorok iorgúsúho7.. uz ig~· kjiPszlt>tl PrÍÍJwk ali!l' l szúzult;ka szüksi·gPs. a \'illamos Pn<·rgiu !l!l s?.itzult;ku vilúgilúsm \'éi!.:Y <·riihiijtitsra iPihétszn<ilhatú. Vasutat is IPh<'t vele lwjtiilni.

Az itram eiiiúllitúsúho7.. nincs st•m szi·nrl'. s('tn vizier[írP szükst>g, csupún ét sz•".!n•. Szabud IPrüll'!Pn mindt;!-1 fuj !'gy kis s7..d i·s a l•·genyhi·bb szPIIii i~ úramot produkitl. dt> Mad'lrÚs7.. szPrint szi•lnwnd ide­ji·n is tud mükiidni.

Tudntalatt talún az alliilcli. nu'u· uli!l' hiisznúlt. romantikus szdmalmok rPnds7..('fl' Plc•vt'nPddt lll<'ll' klkl;bt>n dgondolitsui smún.

A .. Hevesvármegye" i. t. előfizetőihez és ol­vasóihoz! Szerellünll tm/nu a::: ti.i C's::lt•ndií kii.~::<'ífH;n céllúllí::éseinlmil, ez évi Pni!JIWnmun/mJ/ II!.Íll('bhen s::lílani. nc•m jutolt heluünk. sok más értcilw . ., ciklúinll­ilel I'!J.l)l'iemhen! E:::ullal csupcin u::l fúvánjuk 11H'!I­jegyezni. hoyy do/yo:::ni foyunk lovdh/J i.~ a lo/1 li.~::: lu feguverével. - iinzetlenül oz iya::i lúi::érdl'kC:•rt.

Lupunk burátaii<JI C.'mpán a:::l kérjiik. homJ tá­mogas."oJunak l1enniinlwt és az eiMi:::eté.'ii t/i.iakal jul­lu . .,scik <'l ho:::zcink!

A liszafüredi járás föszolgabirája. 376011932 szám

Pályázati Wr~etmény. .. Hevesvármegye liszafQrecli járásához tartozó Orvény községben nyugdíjazás folytim megüresedett vezelöjegyzői állásra pályázalot hirdeiek.-

Az állás javadalma : A községházával egybe­épitett lakás,· mely áll : 3 szoba. l előszoba, konyha, kamm, pince, padlás, udvar, a hozzátartozó gazda­sági melléképületekkel és kerttel u ueltelekben.

2. Ai örvényi 6. számu tkvi. betétben A. l. l. • sorszöm alatt felvett és az l. szúmu betét A) lupján bev~zelell lsözös · legelöböl, jegyzoi javadulom gyu­uánt j úr, 41-124 rész.

3. Az u. o. 6 számu tkvi. betétben A. I. 2. sor­szúrn aluli felvett és a J. szúmu betét i\) lapjún be­vezetett közös. erdőből, (ártérböi) jegyzői javadalom· eimén jár, 8 ~80-ad rész.

4. A 62.000 ll:I:W. H. M. sz .. rendeletQe~ meg­állapitott fizetés, a 3000?19::12 M. E. :~z. rendelettel ·csökkentett mértékben. · ·

.Felhivom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy személyi adatui kal. eliítrt képesité:;liket, erkölcsi· és politikai rnugaturlit:;ukat, valamint kittondi szolgalatukat igazoló okmányokkal telszereJl _púlyá~ zati .kér:vényuket lloz:..úm l!J;JJ. évi január hó ~;.,-ig nyujlsák be. ···

A későbben érkező és u megfelelően fel nem szereJt kérvényeket nem veszem hgyelembe.

A választás határnapjút késöbb Íogom kitüzni. Tiszafüred, 1933. január hó 2.

A tiszafüredi járás főszolgabirája. ;j7591932 szám.

dr. Fic4ere Jenó

fószolgabiró.

Pályázati H ü detmény.

Hevesvármegye tiszolüréJi járásához tartozó Tiszui~ar községben· nyugdtjazás folytún megüresedett vezetöjegyzői álliism pályöztttot hirdetek. . Az állils javadalma :

l. 4 szoba, konyha és mellékhelyiségből álló természetbeni lakás.

2. J. kat. hóld és l25t; négyszögöl föld haszon· élvezete.

:t A 62.000/1926 B. M. st. rendeletben megál· tapiio~ fizetés. a :AAJO• 1Y32 M. E. sz. rendelettel csök· kenlelt mértékben.

Felhívom mindazokat, akik ezen állást elnyerni úhajtjúk, hogy személyi adottiikat, előirt kcpesilé~ü­l\l'l, erkölcsi· és polillkai mugotartásukat, valammt kutonui szulgálatukot igazoló okmányokital felszereJt ptilyózati kérvényüket hozzám lY::IJ évi január hó LO·ig nyujt~ák be.

A későbben érkező és n megfelelöen fel nem szerelt kérvényeket nem veszem figyelembe.

A választás határnapját késöbb fogom kllüzni. Tiszafüred. 1932 é\li december 29.

dr. Ficzere Jenó fŐszolgabiró.

Hinlessen a Hevesvirmegyében:

A Tiszajobbparti Gazdatiszti . · Kör közgyülése.

A Tiszajobbpartj Gazdatiszti Kör január 8-án dé· lután 4 órakor tartotta évi rendes közgyülésél a Ká­posztás-féle vendéglő nagytermében szépszámu gaz· datiszi jelenlétében.

A közgyülést Legúny Ödön növénynemesítő igazgató, elnök vezette. ismertelte a legutóbbi köz· gyüles óta löríént ós a gazdatiszti kar jövője szem· pontjából rendkivül Iontos eseményeket, amelyeknek gyujtópontiában o . guzdutisztck évtizedes hárma:J ' tl.ivansúga; a guzdaiiszti törvény rcviziója, u gazda­tiszti "köteles nyugdijbizlusitás és a gazdatiszti kámara lelúllitúsu ilii. lgl:rclel múr szúmtalanszor kaptunk, de az igéret c~étk tgerei maradt. Az ei:;ö két kivánságra vonatkozu lÖrVL"ilYkvaslut :) év óta fekszik a Föld· m:velésügyi minisztériumban. ·- A harmadik kiván· sagra - a gazdatiszti kamara felállitására vonatkozó lörvényjavaslat-lervezet elkészítésére most ItapoU fel· hivást w: országos egyesület, amit el is készitettek es elnök bemutalta a közgyülésnek. ·

Vi.tt:<: Dr. Szirt:iky i\.úroly ügyvéd, köri ügyesz, mauasun szúmyuló, alapos tájékozotlságra valló bi· titlala útán ciiJatúrozta u kö:t.gyüics, hogy a kamarai terve;-;eltl csak bizonyos módosilások után· hajlandó dlogadni és annuk végrehajlasára az elnököt .és az ügyészt itérte -lel, akik személyesen járnak el az oi"· s:.:ugos egyesület ve:.:etőségénél.

Hisszük, hogy a korrnúny a közeljövőb~n e cselekvés tcrére lép és a magyar ugarnak évtizedek óta küzdő vergődő munkásait megieleló inlézkedé· seivel meg fogja menteni a további bizonytalanságtól.

Munkaalkalom az Ecséd-rózsaszentmártoni úton. A mai nehéz idókl>en mindenkinek köteles· sége a magu helyén mindent ell{övetni, hogy ·B szen· Htdö embertársui sorsán _segitsen. ~en ~emes és fontos kötelességleljesitésnek igazán ritka példáját látJuk Cserey V timo:; túiJornuknál, a kerületi nemzeti munkavédcJcm vezelöJéllCI, aki töie, telhetőleg min­öen ho:.:zúlurduló szegeny ügyes-bajos dolgán segi­t.mi lttvan. A leguióbb is ail<almunk volt öt Egerben u vármegye vezetöinel lúlnt, ahol az Ecséd-rózsa· szentmúrtuni uton Yé!,lzendö iöldmunka érdekében tett 'lt-pések-el. Ertesülesünk iiZerint amennyiben az érdekeltek is meglelelő megértést iognak tanusítani, a munka rövidesen kezdetét veheti. ·

Föjegyzőválasztás. A Lénárd László halálával megüresedett detki főjegyzői állást Koncz Lászlóval töltötték be, aki Vomoszló községnek 10 éven ke­resztül adóügyi jegyzöje volt.

Ne csak olvassa, hanem iizessen is elő a Beve.svármegyére.

Felelős .szerkesztö és kiadótulajdonos:

~ig ~:lmos,l~~~"-~.!l• .. 'I'elef"n: U. Társszerkesztő: ~-~i~g-~ . 9_st\?án Gv5ngvös.

Kéziratok, előfizefési és hirdetési dijak a kiadóhivatal eimére Hatvf!n_~-- ~üldendök. Hirdelések 'díjszabás szerint.

-------_, _ -·- F·oyes s.%d m tí ,.~(;" ~5:;0:;f;:i:;IJ:c;:~;:r;;. ::::;;:=;::;:::::::;:=======· .-fBi'~df:J,j-j,i~;, ~.,~;1: ~--Mi.,~den ' részv~Jn;t;;.;-sasag ~-· ~ épületfa l< ere•;: '<.cdő C<~gn ->l .:: lt: a lenmo ·1' • • • • :. 1. i vitel ü '~ '5' " . ,.. .. ' -~-. ~ ccmcn~.:írt.k t•·· uükövek ~: § bcsz;.·r·.'7h-~•:í: ? li Hahan ·;<!;>" .•.m 30. i}. Ott"AM .. ·-"•;n::;r.$>;'~"':~-. ·;.::. -::.-: •.• ,._,~0

o··~"l::'·•·-~r .. -". ...• , ·· ·•· ... ·y~·o k Bl,;m;ntfir;l ... Béla j .. épületfa- ken.:.k?dése és ~

cemen t~vira. •J Hatvan. "fc:cl:on 29. ..

Elsőrendü cc'il1<'nlárúk ! ~ ' Mindennemü cpitőanyag: ~;

coruent, tégla, cserL·;:. ::··,i. k<'ípor stb, ~ ~ a legjobb miné\:;t"~~i:wn ka;Jható . .0 O.:L.•.~- ~.-S ~ ~.T. ~ J. .. L%.0

e l s ő r e n d ü r á­dió i.é!'zülékei

Fucljs Lajos kerületi kt"pviselő

üzletében kapha-~ tók. T,·Idon 108.

Eladó gyüm!csfa- l 1

városban

Bl.JDJlPESTEN a

BRIS'fOL SZÁlJl~()8AN. Előzékeny kiszolgálás.

Kellemesen fűtött szoba. Kitönö ellátás. Naponként és személyenként l?. -- P.-ért

Kü~pC'nti iroda :

BorvdtO M16diY uc:c:a '174.

Nagy és kisméretü ! géptégla, hornyoltcserép l A Hutv:wi G:iztégla és Cserépl!'Yár r. ·t.

h~tvani gyartel~pén kitünt'l mincí~égii.

Na")'mérclii té~a Hornyoltcserép

TELEFO:-:.

1\(i?.ron~i iroth 22.

Gyát telep :J l.

r,erinccserép

VIDI~ l\!

,.;,zonloladcilmt

kcr~ünk.

OJcsó drov.­rés:cl~tfl:cetésre ls kopt;ot61

Bell Miklós tégla és cserép-

g y á r a ·1 Mátraclerecske.

A gondoa'.háziasszonynak minden

csUtlJrtUklJn elsö teendöje. hogy felkerene

HAJDU ÁRMIN

l e t • G .. u z t

' oltványok ISi!k···mE~·•r• ~""'-'-'-""""""'""""""~ ahol friss l)örkölésü elsőrendű

KESERÜ BÁLINT laiskolé'i-h"n Puszta- , r" f' k ...- é t monostor, Szolnok mcgyc. (A l\.1agy11r · ~ s t d r d ~ a v ::\:':~'~i~~v:!:~8~:;:~) ~~:~~ö:~: ~ a n a l . . . .

Jt. , d" , ké ••1, k k Jt. kap 1gen JUtanyos aron ! - Dena-eperfa mlll!ról. vadkörte es vadalma, két " ra 10 szu e e "

Jt. • ~ turáll szcsz lld""ban ~s kialin'-·-évea csemeték. Versl'nyképe• minőség f' ,. eJ J

és árak. Áriegyzékct kivánaira küldök. L IlléS Béla # ben ! - Vidéki . meifendel~s~t Látogatókat szívesen log11dok. Telepern redif}!l;-.al{üzletéb~n. l nontosan e~zkoz.lok l - Saját er-k6zvetlenül ll pusztllmonostori VIISUt- Eger. Telelon: 2'30. ~ deke parancsolJa. ho~ry e2YUer

állomés mellett van. " b 1 ------------e. ,.,....,.....,...~,,- .-. -6 oró ália melf.

AZ EI.SÖ BA'l'V ANI K'Ölvi..U.OK tisztelettel értesíti a nagyérdemű közönségct, hogy a mai nappal megkezdte l e g m o d e r n e b b ü l

felszerelt malma üzemét. Buzát, roz!QOt a legkényesebb igényeknek me~feleló lisztekre becserél. Árpa és tengeri darálást gyorsan és jól kiszolgálva végez. Egyben értesiti a nagyérdemü közönséget, hogy L i • z t ü z l e t é t a régi helyén ugyancsak m e g n y i-

t o t t a, alaol a legolcsóbban a le~obb lisztet adja. A nagyérdemű közönség szivee pártfogását kér. az E L S 0 H A T V A N I M ű M A L O M.

N Y OM A T O T T V~ C H D E ZS 0 K 0 N Y V N Y OM D A J Á i A N H A T V A N B A N.