Buhály AttilaEgy urartui istenkatalógus:

a Meber Kapisi-felirat

A MEHERKAPISI-FELlRAT,az urartuiállamegyikfontosdokumentuma.a Van-tó közelében, attól keletre található ~ Zemzem Dag egyik nyúl'ványán, az Akkirpi-hegyen. A sziklába egy kapu formájú fülkét'vés'

tek, ebben a fülkében van maga a felirat. I

A Zemzem Dag belsejét .nagyméretu barlangrendszer hálózza be. Ennek i~köszönheto, hogy a hegységet sajátos misztikum lengi körül a helybeli lakos'ság körében: gyakran vélnek hangokat hallani a hegy belsejébol a járatokb~bemerészkedok.Arról is számostörténetszól,hogysokannemtértekvissza 9járatokba tévedtek közül. A néphit szerint oket démonok ragadták el, akik 9földalatti városban élnek.

A hiedelmek szerin(~ ~e~er Kapisi sem más, mint a fóld alatti démono~egyik kijárata a fentrv.H4g~feJ~;Ez a kapu minden évben Szt. János éjszakájMUúlius24.) nyílik ki.

Ezek a jellegzetességek már az iráni mitológiában is felbukkannak: maga ~Meher szó is Mithrát jelenti. A perzsák szerint így a kapuból maga l\1ith~lovagol elo a megfelelo pillanatban. Mithra a Napkultusz kapcsán került öst"szefüggésbe a hely misztikumával. Késobb, a keresztyén idokben pedig Szt.János éjszakáján vált fontossá asziklafülke.

F. E. Schulz 1828/29-ben negyvenketto Van-tó környéki feliratot másolt le'és küldött Párizsba? A negyvenkettobol három az achaímenida Xerxés felira'ta, a többi urartui. Az utóbbiak közül az Akkirpi-hegyen talált Meher Kapisi ?legterjedelmesebb. Magassága 4,45 m, szélessége 1,83 m. F. E. Schulz rné~nem tudta elolvasni a feliratot. Annyit azonban megállapított, hogy 95 (valójá'ban 94) sorból áll.

A sorok a következoképpen tagolódnak: Az elso 25 sor után két sornyi ki'hagyás következik. A második sorozat a 26-31. sor, ami után egy sornyi szO'net következik. Ugyancsak egy sornyi üres hely van a harmadik (32-84. sor)és a negyedik (85. sortó\) szakasz között is. E szakaszolás alapján F. E. Schulf

II"

I A környéken járt kutatók tájleirásai: SCHULZ, 1840. 300-309.; MORDTMANN, 1872. 490.;SAYCE, 1882.461. skk.; LEHMANN-HAUPT, 1928.39-40.

2 SCHULZ,,1840. [A Meher Kapisi-felirat] 300. skk. (Inser. XVII.) PI. IV-V.

SIC ITUR AD ASTRA b 2000. 1-2. sz. 49-Stf.

úgy vélte, hogy a felirat négy különbözö szövegböl áll. Ma már tudjuk, hogynem így van. A felirat egyetlen szöveget tartalmaz, viszont azt kétszer: elöszöraz 1-31. sorban, majd a 32. sortól.

A felirat felsö része szinte sértetlenül fennmaradt. A duplikáció viszont erö-sen töredezett, söt az utolsó tíz sor egyenesen olvashatatlan.

F. E. Schulz után A. D. Mordtmann járt a Van-tó környékén.3 Ö már meg-próbálta elolvasni a Meher Kapisi-feliratot. Viszont E. Hincks azon (ma mártudjuk: hibás) alapállásából indult ki, amely szerint a Van-tó környéki feliratokindoeurópai nyelven íródtak.4 Olvasata bizonyítékául A. D. Mordtmann per-zsa, zend, párszi, söt görög és latin párhuzamokat hozott fel. Ezt az eljárásátazonban már C. F. Lehmann-Haupt is önkényesnek találta.5

Azt már A. D. Mordtmann is megállapította, hogy a feliraton egy istenlistatalálható. Igaz, ö az istenek nagy részét indoeurópai eredetunek tartotta. Az is-tenlista ezért szerinte az óörmény pantheont tartalmazza.

Ezzel szemben A. H. Sayce már "Örményország korábbi lakóiról" és a "vanipantheonról" beszél. Neki már sikerült elszakadnia A. D. Mordtmann indoeu-rópai-centri kusságátó 1.6

1900-banjelent meg J. Sandalgian szöveggyujteménye a Van-tó környékéntalált feliratokból. Fordításai nagyjából A. H. Sayce nyomdokainjárnak. Ö ne-vezi eloször a feliratokat urartuÍftak.7

C. F. Lehmann-HauptW. Belckkel 1898/99-benjárta be az orosz Transzka-ukáziát, iráni Azerbajdzsánt és a török fennhatóság alatt álló Örményországot.A feliratokat újra gondosan lemásolta, lefényképezte. Fordításaiban már szósincs indoeurópai rokonságról.8 Az ekkortájt zajló nyelvészeti kutatásokeredményei ezt már egyértelmuenkizárták.9

A Il. világháború után F. W. KöniglOés G. A. Melikisvili" adták ki fordítá-saikkal együtt az addig ismert urartui feliratgyujteményt, köztük a MeherKapisi-feliratot.

A szöveget a legkisebb tematikai egységekre lebontva adjuk közre. Minde-gyik egység három sorból áll: az elso két sor a felirat átírását tartalmazza; a

3 MORDTMANN, 1872. [A Meher Kapisi-felirat) 490-52]. Nr. Ill.4 HINCKS. 1848.

, LEHMANN-HAUPT, 1928. 1-9.

/. SAYCE. 1882.

7 SANDALGIAN, 1900. [A Meher Kapisiról:] 188-215.x LEHMANN-HAUPT, 1928. [A Meher Kapisi:) 40-44. (18.) Tal'. VII-X.~ FRIEDRICH. ] 933.

lU KÖNIG, 1955-57.

II MELlKISVILI, 1960.

50

felsö indexben található kerek zárójeles számok a felirat eredeti sorait jelzik.A harmadik, nagybetus sor a fordítás.

A szövegközlés után, ahogy lehetséges vagy szükséges, az egyes szakaszok-hoz fuzhetö kommentár következik.

A Meher Kapisi-felirat

1. (J) [d]hal-di-e e12-ú-ri-e

(32) <)al-di 13-e e-ú-ri-eljALDINAK, AZ ÚRNAK

2 m'x ," x m.d 14d.

h. .15. I"-PU-U-I-m-,,e sar5 - u-n-e- I-nr -sem.x ," x m.d' d 16. h. . xb-pu-u-I-nr-"e sar5- u -n-e- I-nr-"eISPUINI, SARDURI FIA

3 m, x (2) m.["]

,"h . . x

. me-nu-u-a-"e t s -pu-u-I-m- _I-m-"e(33) m 'x m.x ". 17 h . 'xme-nu-u-a-"e I,,-pu-u-I-m-e -_I-m-"e(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA

4. i-ni-li KÁ za-a-du18-ú-a-li19, .

1,

KA' mes , , 1,

I-m- I za-a-tu-u- I

EZT A KAPUT FELÁLLÍTOTTA / FELÁLLÍTOTTÁK,

12SCHULZ: pa. A szövegközlo részben szereplo hivatkozások az irodalómjegyzék elsorészében található feldolgozásokra utalnak,

II SCHULZ: di DINGIR e

I.j MORDTMANN: mbag-ri-, Sayce:msar-, Sandalgian: msa-ri-. Itt, és Sarduri nevében akövetkezokben is.

lj MORDTMANN: hi-ni- helyett gan. Itt. és a következokben.Ih SCHULZ: ap17SAYCE kivételével.

IXSCHULZ: értelmetlen jel.

1'/ MORDTMANN: i-ni Ii_eme~ za-a-bu-u-a-it. Itt, és a továbbiakban Mordtmann a li jeletkövetkezetesen it-nek olvassa

51

20 SCHULZ, MORDTMANN: GIS

21 MORDTMANN: par. Itt, és UTU felbukkanása esetén a továbbiakban is.22 SANDIALGAN, LEHMANN-HAUPT: determinativum23 MORDTMANN: nin24 KÖNIG: -di-i-e-

25 MORDTMANN: sut-tar "teve"

26 SAYCE, SANDALGIAN kivételével.

27 SAYCE, SANDALGIAN: ip, A duplikációban is.2KSCHULZ, MORDTMANN: GIS

2~ SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

52

30 SCHULZ,MORDTMANN:e. A duplikációban is.

31 MORDTMANN: 6 me~32 SANDALGlAN: GUD

33 SCHULZ: e

34 SCHULZ: GUD

35 SCHULZ: értelmezhetetlen jel. Mordtmann itt és a továbbiakban na helyett ma (va) olva-satot ad. .

36 MORDTMANN: ti. A duplikációban is.37 SCHULZ: bi

3KMORDTMANN: par.39 SCHULZ: e.

53

5. te-ru-ni ar_di20-se 11. dUTU304 GUD 8 UDUmes

(34) te-ir-tú ar-di-se [4 GUD] 83\UDU dUTU

(ÉS) MEGPARANCSOLTA/ MEGPARANCSOLTÁK, SIWININEK 4 BIKA, 8 JUH;

6. dUTU21ITU22a-8u23-sema-nu-se 12. (5) u-tu-i-ni-e 2 GUD324 UDUmes

dUTU-ni-ni ITU -u-ú-se ma-a-nu-se (37) ; GUD 4 UDU dhu-tu-i-ni-e

(HOGY) SIWINI HÓNAPJÁBAN ÜNNEP LEGYEN [?] HUTUlNINEK 2 BIKA, 4 JUH;

7. (3) dhal_di_e24_idIM dUTU DINGIRmes UKKINmes 13. d .. GUD332 UDUmes-tu-ra-m-l-e

dhal-di-e (35) dIM dUTU DINGIRmes UKKINmes GUD 2 UDU dUu-ra-ni-i-]e

HALDINAK, TEISEBÁNAK, SIWININEK ÉS AZ ÖSSZES IS- TURANINAK 1 BIKA, 2 JUH;TENNEK. -

14. (6) dú_a 2 GUD34 4 UDUmes

8. o v 25 dh I d' ,. . d' I r . (38)2 GUD4 UDUdú_a6 UDU.MAS.TUR _a- I-em-Ip-81-1-a-a-1. v dh I d' ., 26 'd' I [ r] UÁNAK2 BIKA,4 JUH;6 UDU.MAS.TUR_a - I-em-Ip -81-I-a -a- 1

6 KECSKEGIDAHALDINAKLEVÁGATTASSÉK; -d

15. na35_la36_i_ni_e2 GUD37 4 UDU

9. (4) 17 GUDmes 34 UDUmes dhal-di-e ur27_pu_ú_e28 . 2 [GUD]4 UDUdna-1a[-i-ni-]e(36) 1729GUD34UDUdhal-di-eur-pu-ú-e NALAININEK2 BIKA,4 JUH;

17BIKA,34JUHHALDINAK(ADASSÉK)ÁLDOZATKÉNT; -dse_bi_tú38_ú_e2 GUD39 4 UDU16.

10. dIM6 GUD12UDUmes . (39) 2 GUD 4 UDU dse-bi-tú-ú-e

6 GUD 12 UDU dI[M] SEBITUNAK 2 BIKA, 4 JUH;

TEISEBÁNAK 6 BIKA, 12 JUH;

40 SCHULZ: e.

41 SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE, SANDALGlAN: e.42 SCHULZ: e.

43 SAYCE, SANDALGIAN kivételével. SCHULZnál az istennév elso három karaktere: !JalDlNGIRa-44 SAYCE, SANDALGIAN: -ni-eo

45 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.46 KÖNIG kivételével.47 SCHULZ: e.

4HMORDTMANN összetéveszti a si és a me jelet. Ez alapján mi(vi) olvasatot ad.49 MORDTMANN: ma-u-e_vitmes. A duplikációban is.50 SCHULZ: e.

54

51 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

52 SCHULZ: UDU 2. Sayce, Sandalgian: UDUmes

53 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

54 SCHULZ: pa. .55 MORDTMANN nem tudja értelmezni. SCHULZ, SAYCE, SANDALGIAN:hal.56 SCHULZ, MORDTMANN: ri.

57 SCHULZ, MORDTMANN: ni. A duplikációban is.

5KMORDTMANN nem tudja értelmezni.59 SCHULZ: e.

55

17.dar-si-me-Ia2 GUD404 UDU 23. d, 512 UDU52qu-u-e-ra-a GUD

2 GUD 4 UDU da[r-si-me-la-Ja4I GUD 2 UDU [dq]u[-ú-]e-ra-aARSIMELÁNAK 2 BIKA, 4 JUH; QUERÁNAK 1BIKA, 2 JUH;

18. (7) d'a-na-ap-Sá-aGUD422 UDU 24. de_li_ip_ri53_eGUD54 2 UDU(40) GUD 2 UDU d, 43 s' (43) GUD 2 UDU de-li-ip-ri-ea-a -na-ap- a-a'ANAPSÁNAK 1BIKA, 2 JUH; EUPRINEK 1BIKA, 2 JUH;

19. ddi-du_a_i_ni44GUD452 UDU 25. dtar55-ra-i-ni-e GUD 2 UDUmes

GUD 2 UDU ddi-e46-du[-a-i-ni_Je GUD 2 UD[U dtar-Jra-i-ni-eDIDUAININEK 1 BIKA, 2 JUH; TARAININEK 1 BIKA, 2 JUH;

20. dSIN GUD472 UDU 26. (9) da-da-ru-ta-a GUD 2 UDU(41) GUD 2 UDU dsi48-e-Ia-ar-di-e (44) GUD 2 UDU d56a-da-ru-ta-aSELARDINAK 1 BIKA, 2 JUH; ADARUTÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;

d v v

dir57_mu58_si_ni_eGUD59 2 UDU21. haI-di-na-ú-e BKUmes49 GUD502 UDUmes 27.GUD 2 UDU aI-di[-na-ú-eBK]Umes GUD 2 [UDU dir-mu-]si-ni-eHALDI FEGYVEREINEK 1 BIKA, 2 JUH; IRMUSININEK 1 BIKA, 2 JUH;

22. (8) d b' .. GUD 2 Uat- I-m-I-e DU(42) GUD 2 UDU dat-bi-ni-i-e

ATBININEK 1BIKA, 2 JUH;

28. DINGlR60a61_lu_seú-ru-li-li62-ú-esi-ú-a-li GUD632 UDUmes

(45) GUD 2 UDU [DINGIR] a-lu-se ú-ru-li[-li-ú-e] si64[_ú65_]a_IiAZ ISTENNEK, AKI A NAK(?) (ÁT)HOZZA (AZOKAT?) 1BIKA, 2 JUH;

29. (10) dal-ap66-tú_si_ni_eGUD 2 UDU(46) GUD 2 UDU dal-ap-tú-si-ni-eALAPTUSININEK 1 BIKA, 2 JUH;

30. de-ri-na-a GUD672 UDU

[GUD 2 UDU] de-ri-na-aERlNÁNAK 1BIKA, 2 JUH;

31. dsi68-ni-ri_i_e GUD69 2 UDU

(47) GUD 2 UDU dsi-i-ni-ri-e

SINIRINEK 1 BIKA, 2 JUH;

32. dú-ni-na-a GUD702 UDUmes

GUD 2 [UDU] dú-ni-na-aUNINÁNAK 1BIKA, 2 JUH;

60 SCHULZ:értelmezhetetlen jel.61 SCHULZ: 2

62 SCHULZjelátírása hiányos.63 SCHULZ: e.

64 SCHULZ: NAPHARU

65 KÖNIG kivételé~el. Nála: si-a-li

66 SCHULzjelátírása hiányos.67 SCHULZ: e.

68 MORDTMANN: mi.

69 SCHULZ: pa.

70 SCHULZ: pa.56

- --

33. (11) da-i-ra-i-ni-eGUD71 2 UDU

(48) GUD 2 UDU da12-i-ra-i-ni-e

AIRAININEK 1 BIKA, 2 JUH;

34.d

zu73-zu-ma-ru-eGUD 2 UDUd

GUD 2 [UDU zu-]zu-ma-a-ru-eZUZUMARUNAK 1 BIKA, 2 JUH;

35.dha-a-ra-a GUD742 UDU

(49) dGUD 2 UDU ha-a-ra-atJARÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;

36.d

a-ra-za-a GUD752 UDUd

GUD 2 UDU [a-ra-]za-a76ARAZÁNAK 1BIKA, 2 JUH;

37. dzi-ú-qu-ni-e GUD772 UDU(50) GUD 2 UDU dz[i]-qu-ú-ni-i-eZI(U)QUNINAK I BIKA, 2 JUH;

38. (12) dú-ra-a GUD 2 UDU

GUD 2 UDU dú-ra-a

URÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;

71 SCHULZ: e.

12 SCHULZ: 2

73 SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE: URU

74 SCHULZ: pa.75 SCHULZ: e.

76 SCHULZ, MORDTMANN: -za-ru-a.

77 SCHULZ: pa.57

7KSCHULZ: e.

7~ SAYCE: 2 UDU hiányzik.

KOSCHULZ: hiányos jel.

KI SCHULZ: pa.

K2SCHULZ: értelmezhetetlen jel. MORDTMANN, SAYCE: 4K3MORDTMANN, SA YCE, SANDALGIAN: É. Utóbbináldeterminatívum.K4SCHULZ: értelmezhetetlen jel.KSMORDTMANN: va.K6SCHULZ: si.

K7SCHULZ: a.

KKSCHULZ: értelmezhetetlen jel.K~SCHULZ: pa.~OMORDTMANN kivételével.

58

~I SCHULZ: töredékes jelátírás. Láthatóan egy karakterként kezeli a hal jellel.

~2 SCHULZ, MORDTMANN, SANDALGIAN: du. Utóbbinál determinatívum.~3 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.~4 SCHULZ: ku.~5 SCHULZ: 30

~6 SCHULZ: hiányos jelátírás

~7 SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

~KSCHULZ: pa.~9 LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI: 2 GUD 4 UDU

100 SCHULZ: GIS

101SCHULZ: e.59

39. dar-i-be-di-ni-e GUD782 UDU79 44. dhal-di91-na-ú-eIÚ92A.Slmes2 GUD 4 UU(51) GUD 2 UDU dar-i-be-di-ni-e 2 GUD [4 UDU dhal-di-]na-ú-e IÚA.SlmesAR$IBEDlNINEK 1BIKA, 2 JUH; BALDI KÍSÉRETÉNEK 2 BIKA, 4 JUH,

40. dar80-ni-i_eGUD8J2 UDU 45. dIM IÚ93A.SImes 2 GUDmes 4 UDUmesGUD 2 UDU dar-ni-i-e

(54) [2 GUD 4 UDU d]IM-na-ú-e IÚA.SImesARNINAK 1BIKA, 2 JUH; TEISEBA KÍSÉRETÉNEK 2 BIKA, 4 JUH;

41. dh I d' . .82 . .83 S' GUD842 UDUmes 46. (14) d 94 . mes 95UDUmes96a - l-nt I -nt-rJ -a- (-e ar-tu -'a-ra-sa-u-e 2 GUD 34(52) GUD 2 UDU dhal-di[-ni i-]ni-ri-a-si-e 2 GUD 34 UDU [d]ar-tu-'a-ar-sa-ú-eBALDlINIRIASE-JÉNEK I BIKA, 2 JUH; AZ ARTU'AR(A)SÁKNAK2 BIKA, 34 JUH;

42. dhal-di-ni aI85_su_i_si_e86GUD87 2 UDUmes 47. uruar97-di-ni-na-ú-eDINGIR GUD982 UDUmesGUD 2 [UDU] dhal-di-ni al-su-ú-si-e (55) [GUD] 2 [UDU99uru]ar-di[-ni-na-]ú-e DINGIRBALDI HATALMÁNAK I BIKA, 2 JUH; ARDINI ISTENÉNEK 1BIKA, 2 JUH;

43. (13) dhal-di-ni di-rJ8-si-e GUD892 UDUmes . 100 Umes48. uruqu-me-nu-na-u-eDINGIR GUD 2 UD(53) G-UD2 UDU dhal-di[-ni] di-ru-si-i-e9O GUD 2 UDU uruqu-me-nu-na-ú-eDlNGIRBALDI DIRUSE-JÉNEK I BIKA; 2 JUH; QUMENU ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH;

. 101 Umes49. urutu-us-pa-na-u-eDlNGIR GUD 2 UD(56) GUD [2 UDU uru]tu-us-pa-na-ú-eDINGIR

TUSPA ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH;

50. (IS) OlNGlRmes dhal-di-ni-ni URU-ni GUO 2 UOUmesGUO 2 UOU OlNGlRmes dhaI-di-ni URU.

HALOl VÁROSA ISTENEINEK 1 BIKA, 2 JUH;

51. OlNGlRmes uruarI02-eu-ni-ú-i-ni-niGUO 2 UOUmes(57) GUO 2 [UOU OIN]GIRmes uru .. . .[

" . .]

103ar-eU-U-nI -U-I-nI-nI

AREUNIUI ISTENEINEK 1BIKA, 2 JUH;

52. dhal-di-ni da-si-i-eI04GUO 2 UOUmesGUO 2 UOU dhal-di-ni da-si-i-e

ÉALOl DAS/-JÁNAK 1 BIKA, 2 JUH;

53. dsúI05_ba_aGUO 2 UOU

(58) [GUO 2 UOU] dsú-ú-ba-aSUBÁNAK 1BIKA, 2 JUH;

54. (16) dhal-di-naI06-ú-eKÁ GUO 2 UOU

GUO [2] UOU dhal-di-na-ú-e KÁ

HALOl KAPUJÁNAK 1 BIKA,'2 JUH;

55. dIMKÁ107uruI08e-ri-di-a-niGUOl092 UOUmes

(59) [GUO 2 UOU dlM] KÁ uruir-di-ia-niTEISEBA KAPUJÁNAK ERIDIÁBAN/ IRDIÁBAN 1 BIKA, 2JUH;

102SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

1U3MORDTMANN, SAYCE szerint az -i-ni-ni, SANDALGIAN szerint az i, LEHMANN-HAUPT és

MELlKISYILI szerint az ú-i-ni hiányzik. .104SANDALGIAN kivételével. SCHULZ: GUD

105MORDTMANN: hu. A duplikációban is.IOóSCHULZ: GIS

107SCHULZ: töredékes jelátírás.lUXSANDALGlAN szerint ideogramm.IO~SCHULZ: e.

60

56. dUTU KÁ urulIOúlll-i-si-ni-niGUO 2 UOUmesGUO 2 UOU dUTU KÁ uruú-i-si-ni

SIWINI KAPUJÁNAK WISINIBEN 1 BIKA, 2 JUH;

57. de-li-a-'a-a GUO 2 UOU

(60) [GUO 2 UOU de-li-]all2-'a-aELIA'ÁNAK I BIKA, 2 JUH;

58. (17) dhal-di-ni ar-ni-i-e GU01l3 2 UOUmes

GUO 2 UOU dhal-d[i]-ni ar[-ni-i-]eHALOl KEGYELMÉNEK 1 BIKA, 2 JUH;

59. dIl4hal-di-nius-ma-si-i-e GUD 2 UOUI15

(61f[GUO 2 UOU dhal-di-]ni us-m[a-si-]eHALOl EREJÉNEK 1BIKA, 2 JUH;

60. OlNGIRmes d[hal-]di-ni-ni su-si-ni GUO 2 UOUGUO 2 UOU OlNGlRmes dhal-di-ni-ni su-ú-si-ni

HALOl SZENTÉLYE ISTENEINEK 1 BIKA, 2 JUH;

61. (18) dta-laI16-ap-ú-ra-aGUOl172 UOU(62) [GUO 2 UOU dta-la-]ap[-ú-ra-a]TALAPURÁNAK I BIKA, 2 JUH;

110SANDALGIAN szerint ideogramm.

I11 SCHULZ: az elsö öt jel átírása teljesen zavaros.112SCHULz,.MORDTMANN, SAYCE, SANDALGlAN: e.

113SCHULZ: pa.114SCHULZ, MORDTMANN kivételével.

115SCHULZ: értelmezhetetlen jel.116SCHULZ: értelmezhetetlen jel.117SCHULZ: e.

61

IIK SCHULZ: ku.

119SCHULZ: e.

120SCHULZ, MORDTMANN kivételével.

121SCHULZ: értelmezhetetlen jel.

1222 VOV SCHULznál és MORDTMANnál hiányzik, SAYCE-nál és SANDALGIANnál kiegé-szítés.

123SCHULZ: OVO

124SCHULZ: GIS

125SCHULZ: e.

126MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIANkivételével. SCHULZ: értelmezhetetlen jel.127MORDTMANN: at-qa-na- helyett ...Ii-ma.12KSCHULZ: e.

129MORDTMANN, SANDALGIAN, KÖNIG: OINGIRme~. A duplikációban is.62

130SCHULZ: töredékes jelátírás.131SCHULZ kivételével. SAYCE, SANDALGIAN: -bi-i.

132SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIAN: OVO133MORDTMANN: si.

134LEHMANN-HAUPT, MELl KISViLI, KÖNIG: OVO 2 VOU

135SCHULZ: töredékes jelátírás.

136SCHULZ: töredékes jelátírás. MORDTMANN: ki, ta, vagy ru.137SCHULZ: e. SAYCE, SANDALGIAN, KÖNIG szerint ideogramm, itt, és a következokben.13KMORDTMANN szerint itt, és a következokben: 1/2.139MELlKISVILI szerint. A többiek: ba.

63

II

II

62. dqiI18-li-ba-niGUD1192 UDU 68. DINGIRmes UKKINmes4 GUD 18 UDUmesGUD 2 UDU dqi-li-ba[-ni-]eI2O 4 GUD 18 UDU [DINGIRmes UKKINmes]QILIBANINAK 1BIKA, 2 JUH; AZ ÖSSZES ISTENNEK 4 BIKA, 18 JUH;

63. kure-ba-ni[-na-ú-e] DINGIR GUD 2 UDU 69. (20) dhal-dil30-nini-ri-biI31_el32IV UDUmes(63) [GUD 2 UDU kure-ba-]ni[-na-ú-]eDINGIR (66) [4 UDU dhal-di-ni ni-]ri-bi-iA FÖLD ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; - tJALDI GAZDAGSÁGÁNAK4 JUH;

64. kural-gaI21-ni-na-ú-eDINGIR GUD 2 UDUI22 70. d133ú_a_i_na_ú_eKÁ uruni-s...]ni 2 UDUmesGUD 2 UDU kur[al-ga-]ni[-na-ú_]eI23DINGIR [2 UDUI34]dú[-a-i-na-ú-e ( 7) KÁ uruni-sioo.]niA HEGYI LEGELOK / HATÁR ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; UA KAPUJÁNAKNISI...-BEN 2 JUH;

65. (19) du-i-ni-naI24-ú-e DINGIR GUDI252 UDUmesl26 71. kurba 135-ba-na-ú-e 10 UDU

(64) [GUD 2 UDU du-i-ni-na-ú-e DINGIR],

10 UDU kurba-ba[-na-ú-e]A VIZEK ISTENÉNEK I BIKA, 2 JUH; A HEGYEKNEK 10 JUH;

66. [DINGIR]mes at-qa-naJ27-na:ú-e2 GUD128mes14 UDU 72. (2 1) d'a-a-ruI36-ba-i-ni-e gudl37ÁB 138UDU

2 GUD 14 UDU DINGIRmes at-qa-na[-na-]ú-e (68) [gudÁB UDU d'a-a-ru-]ba-a-ni-eA FELAJÁNLÁSISTENEINEK 2 BIKA, 14JUH; 'ARUBA(I)NINEK 1TEHÉN, 1 JUH;

67. dI29[oo.]ra_ú_e2 GUD 14 UDU 73. dhuI39-ba-agudÁB UDU(65) [2 GUD 14 UDU d...]ra-ú-e gudÁB UDU [dhu-ba-a]...2 BIKA, 14JUH; tJUBÁNAK 1 TEHÉN, 1JUH;

74. dtu_usJ40_pu_e_aJ41gudÁB UOU

(69) [gudÁB UOU dtu-us-pu-e-]iI42-a

TUSPUEÁNAK 1 TEHÉN, ] JUH;

75. da-ú-i-e gudÁB

gudÁB d[a-ú-i-e]AWINAK 1TEHÉN;

76. da_i_aI43gUdl44ÁB

[gudÁB da-i-a]

AIÁNAK 1 TEHÉN;

. 77. (22) dsar-di-i-e gudÁB

(70) [gudÁB dsar-di-i-e]SARDINAK 1TEHÉN;

78. dei-nu-iaI45-arI46_di_e2 UOU

(71) [2 UOU dei-nu-ia147]_ar_di_i_e$INU1ARDINAK2 JUH,

79. dipI48_ha_ri_eI49UOU[UOU dip-ha-ri-e]IPHARlNAK 1JUH;

140MORDTMANN: ni.

141-pu-e-a SCHULZnál homályos. MORDTMANN: -ar-va-142Csak KÖNIGnél fordul elo.

143-i-a helyett KÖNIG: -ia.144SCHULZ: e.

145SCHULZ: a.146SCHULZ: töredékes átírás.147KÖNIG: -nu-ú-ia-

148SCHULZ: töredékes átírás.

149SCHULZ: töredékes átírás. Lehet e, vagy 2. MORDTMANN, SAYCE, SANDALGIAN és Kö-NIG az elobbiként értelmezi, LEHMANN-HAUPT és MELIKISVILI az utóbbi ként.

64

86. [d]a[r-d]i-i-eI572UOU[2 UOU dar-di-i-e]ARDlNAK 2 JUH;

150SANDALGIAN szerint ideogramm.151SCHULZ kivételével.

152MORDTMANN: da.

153A 73. sor SANDALGIAN szerint: UOU [dar-'a-a UOU] da-di[-i-a].154SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT és MELIKISVILI szerint.

155SAYCE és SANDALGIAN szerint ideogramm.156SAYCE és KÖNIG szerint.

157SCHULZ, MORDTMANN: GUO

65

80. dI50barI51_i_i_aUDU

(72) [UOU dbar-i-i-]aBAR$IÁNAK 1 JUH;

81. dsi_liI52_i_aUOU

[UOU] d[si-li-a]SILJÁNAK 1JUH;

82. dar-'a-a UOU

(73) [UOU dar-'a-a]AR'ÁNAK 1 JUH;

83. (23) d d" UOUa- I-I-a

UOU da-di[-i-a] 153

ADlÁNAK 1JUH;

84. dú-i-a UOU

(74?)154[UOU dú-i-a]WIÁNAK 1JUH;

85. dI55a-a-i-na-ú-e4 [UOU]

(74?)156[4 UOU da-a-i-na-]ú-eAZ AINIKNAK 4 JUH;

87. dI58i-nu-a-na-ú-e17 UDU

(7S) [17 UDU di-nu-a-na-]ú[-e]AZ lNUÁKNAK 17JUH.

88. (24) dhal-di-ni beI59-di-niDINGIRmes UKKIN be-di-ni

[dhal-di-ni be-di-ni (76) DINGIR]mes[UKKIN]mesbe-di-niHALDI RÉSZÉROL, (ÉS) AZ ÖSSZES ISTEN RÉSZÉROL

89.. . 1 160, m" [

']. . m d 161d

.h. .

ma-nJ-nJu -gu -"e IS-pU-U-l-nJ . sarS - U-rI- l-nI[ma-ni-ni ul-gu-se (77) mis-pu-ú-Ji-ni m.dsars [-du-ri-hi-ni]LEGYEN ÉLETE ISPUININAK, SARDURI FIÁNAK,

90. mme-nu-a mis-pu-ú-i-ni-e-hi-ni

(78) [mme-nu-a]mis-pu[-ú-i-ni-e-hi-ni](ÉS) MENUÁNAK, ISPUINI FIÁNAK.

91. (2S) m.' ,", m d d.

h. "

1.

IS-pu-u-I-nl~e . sarS- U-rI- l-nJ-sea- I(79) [mis-pu-ú-i]-ni-sem.dsars[-du-ri-hi-ni-se (80?)162a-Ii]ISPUINI, SARDURl FIA ÍGY SZÓL;

92. m163me-nu-a-se mis-pu-ú-i-ni-hi-ni-seI64 [a-li[?]]

(80?) 165[mme-nu- ]ú-a-se mis-pur -ú-i-ni-hi-ni-se a-li[?]]

(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA [ÍGY SZÓL[?]:]

93. dhal-di-ni be-di sá-ni qa-ab-qa-ri-li-ni e-'a DlNGIRmesUKKIN 166mes

(81) [dhaI167_]di-nibe-di [sá-ni 82. qa-ab-qa-ri-li-]ni e-'aDINGIR[mesUKKINmes]HALDI SZÁMÁRA EDÉNYBEN FELDARABOLVA[?], ÉS AZÖSSZES ISTENNEK (IS),

94. (63)GUD30 UDUú-i r...JsúI68la-ku-nia-Iu-kéar-di-ni(83) [u.] ie ti ip na [...(84.)169a-Iu-ké (84?)110ar-di-ni]3 BIKÁT, 30 JUHOT [...]

95. hu-ru-Ia 171_i[-si-Ii] gu-Ii ti-sú ul-du-li-ni(84?)l12 h 1.' " 1. , 1

.[

. ,,173 I d 1. .

]u-ru- a-I-"I- 1gu-u- I tl-"U U - u- l-nI... ... ... ...

96. (27) m. ,'" m d d.

h. "

IS-PU-U-I-nI-se . sars- U-rI- l-nJ-"e

(8S) [mis-pu-ú-i-ni-se m.d]sars-du-ri[ -hi-ni-se]

ISPUINI, SARDURI FIA,

97. mme-nu-ú-a-se mis-pu-ú-i-ni[ -hi-ni-se](86?)174 [m ' x (867)115 m" ,.. ]h

' "

me-nu-u-a-"e IS-PU-U-I-nI-l-nI-se

(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA,

15KSANDALGIAN szerint ideogramm.159MORDTMANN: vi. A duplikációban is.

16USCHULZ: töredékes jelátírás.

161Utóbbi három jel átírása SCHULZnál zavaros.1(,2LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI és KÖNIG szerint.163SCHULZ kivételével.

IM SCHULZnál az utolsó három jel zavaros.165SAYCE és SANDALGIAN szerint.

66

166SCHULZ: URU167KÖNIG: e-'a dhal-

16KLEHMANN-HAUPT, KÖNIG: ti-~ú.1(,9KÖNIG szerint.17ULEHMANN-HAUPT szerint.

171SANDALGlAN: na. A duplikációban is.172SAYCE és SANDALGIAN szerint.

113KÖNIG: ti-ip-na.174MORDTMANN, SANDALGIAN, KÖNIG szerint.175LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI szerint.

67

98.gisl76ul_di_esú-hél77 te-ru-ni dhaI178_di_eku 179_u_e180

gisul[-di_e sú-hé te-ir-]tú (87?)~81[dbal-di-e (87)?182ku-u-e]ÚJ SZOLOSKERTET ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTTAKHALDINAK, ÉS[?]

99. (28) giSl83 . x' h ' .za-a-n "u- e te-ru-m

[giSha-a 184_ri_e [sú-hé te-ir- ]tú

ÚJ GYÜMÖLCSÖST ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTTAK.

100. " . "X' '18S[ .186x' . d ]

. .U-I~I-e-II,,-tl-tl -m ,,1-1-a- u-n(88.)187

[" . "X t. . (88?)188X' . d ]' .

U-Igl-e-I 1,,-1-)11 ,,1-(- a- u-n

SEMMI SEM VOLT OTT (MÉG) FELÉPÍTVE.

101.mis-pu-ú-i-ni-sem.dsarS-du-ri-bi-ni-se

mise-pu-ú-i-ni-]se (89?)189[m.dsars-du-ri-bi-ni-]seISPUlNI, SARDURl FIA,

102. (29) m 'x 190 m.x '" h. . xme-nu-u-a-"e b-pu-u-I-m-_I-m-"e(89?)191

[m .]X m'- '

["

] h . . x. me-nu-u-a- "e IS-PU-U-I-m- e-_I-m-"e(ÉS) MENUA, ISPUINI FIA

176SCHULZ kivételével.

177sú-hé helyett MORDTMANN: hu-kan. A duplikációban, valamint a következokben is.17KSCHULZ. MORDTMANN: dbal- helyett MES

179MELlKISVILI szerint. Többiek: lu. A duplikációban is,

IKIISAYCE, SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT, KÖNIG: lu-ú-e-se. A duplikációban is.IKI LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG szerint.IK2SANDALGIAN szerint.

IK3MORDTMANN: is. SAYCE: UN. A duplikációban is,IK4LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG kivételével.

IK5SCHULZ, MORDTMANN, SAYCE: DINGIR. A duplikációban is.IK6SAYCE: MES. A duplikációban is.

IK7 LEHMANN-HAUPT, MEll KISVILI, KÖNIG szerint.IKKSANDALGIAN szerint.IK9KÖNIG szerint.

1911SCHULZ: töredékes jelátírás.

191SANDALGIAN, LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI szerint.68

103. bur-ga-na-ni sú-hé te-ru-ni

(90?)192 [bur-ga:na-ni (90?)193sú-bé te-it-tú]

ÚJ ERODÖT ALAPÍTOTT / ALAPÍTOTT AK,

104. te_ruI94_niar-di-se

[te-ir-tú ar-di-se]

(ÉS) MEGPARANCSOLTA / MEGPARANCSOLTÁK:

105. x GIS-mes. . 119Sd. ..

d 196. 1.

a-"e U-Ia - (-m-I-egu- u -u- 1x GIS-mes

[' . I d

']

. .[ 197 (91) d

" 1'

]a-"e U-Ia - 1-m-( -eo gu- U-U"(AMIKOR A FÁK TAVASSZAL(?] RÜGYEZNI KEZDENEK[?],

106. (30) dhal_di_e1983 UDUmes TAGI993UDUmes DlNGIRmes

UKKIN200

[3 UDUmes dhal-di-e ur_pu_]a201_li2023 UDU DINGIRmesUKKINmes

HALDINAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZES

ISTENEKNEK (IS),

107. a-se gis203ul_di ta204_nu20S -Ii

(92) [a-se gisul_dita-nu-li]AMIKOR A SZOLOSKERTET METSZEM[?],

192SANDALGIAN kivételével mindenki szerint.

193SANDALGIAN szerint.

194Az elso két jel SCHUI.:Znál zavaros.195MORDTMANN: va. A duplikációban is.

196SCHULZ: qa.197LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI kivételével.

19KSAYCE, SANDALGIAN: dbal-di-(i- )e.199MORDTMANN: ab. _

2(KJ SCHULZ: töredékes jelátírás. König: UKKINmes

2111KÖNIG: (ur-pu)-ú-a-li.2112SAYCE,SANDALGIAN:ha-a-Ii dbal-di-e 3 UDUmes2113 MORDTMANN: is.

2114SCHULZ: ke4, SAYCE: um / dub.2115MORDTMANN: hu.

69

108.dhal-di-e 3 UDU TAG2063 UDU DlNGIRmes UKKINmes

[3-UDU dhal-di-]e ur[-pu_a_]1i207(93)208[3 UDU DlNGIRmesUKKINmes]

UALDlNAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZESISTENEKNEK (IS).

109. a-se giS209ul_dime-sú21O_li

[a-se gisul_di me-sú-]Ii

AMIKOR A SZOLOSKERTET SZÜRETELEM[?],

(31) dhal-di-e 3 UDU TAG 3 UDU DlNGIRmes UKKINmes

(93?)2;) 3 UDUmes d[hal-di-e] ur[-pu_a_]li212(94?)213[3 UDUDINGIRmes UKKINmes]

UALDINAK 3 JUHOT ÁLDOZZANAK FEL, (ÉS) AZ ÖSSZESISTENEKNEK (IS).

110.

111. GES'

TIN '14 x' . . 1" . x' ..' I X[

'15]

.- me-:>I-1-U-l-nJme-) e-:>Ime-el e -mu-:>e- ma- a-nu-u-

ni

[GESTlN me-si-i216-ú-li-ni94?217me-Ji e-si m[e-ei el-]mu-s[e ma-a-nu-ú-]Ii

A BORT GYUJTSÉK ÖSSZE[?], ÉS AZ ÉGNEK FOGADALOMLEGYEN[?].

206 MORDTMANN: ab.

207 lásd 191. pont.20KSANDALGIAN kivételével.209 MORDTMANN: is.

210 MORDTMANN: hu.

211 SANDALGIAN szerint.

212 lásd 191. pont.

213 LEHMANN-HAUPT, MELlKISVILI, KÖNIG szerint.214 MORDTMANN, SAYCE: du.

21; MORDTMANN nem tudja értelmezni. SAYCE, SANDAl GIAN: tu. LEHMANN-HAUPT: su.216 KÖNIG kivételével.

217 SANDALGIAN szerint.70

Kommentár

1. Ualdi az urartui pantheon foistene. Eredetileg talán egy Nagy-Zábu völ-gyében élo törzs istene volt,218az urartui állam kialakulása után azonban olyannagy szerepre tett szert, hogy az már-már monoteisztikus színezetet kezd ölte-ni: o kapja mindig a legtöbb áldozatot, és egyedül ot illeti meg az istenekközött az ewri, "Úr" cím?19

4. A KÁ sumerogramm jelentése "kapu". A nyelvtani többes ellenére egykapuról van szó, melyet ISpuini és Menua vésetett, és amely tulajdonképpennem más, mint a feliratot tartalmazó sziklafiilke. Ez a sziklafiilke érdekeshasonlóságot mutat a susi-szentélyek bejáratával. Erre még az 54. és 60. pont-ban visszatérünk.

6. Az a$use szó jelentése lehet "felszentelo áldozat, áldozati ajándék",220vagy inkább "ünnep".22IA manuse szó a man- létigébol származik.

Úgy tunik ebben az esetben, hogy az ünnep a felsorolt áldozatok bemutatá-sátjelenti; mégpedig Siwini, azaz a Napisten hónapjában. Ez a hónap a tavaszinapéjegyenloség, vagy a nyári napforduló idopontjában kezdodhet, így ekkorkapják a következo istenségek a nekik járó áldozatokat.

8. Ualdi ebben a szakaszban fiatal állatokat kap, szemben akár a következoszakasszal. Ebbol arra következtethetünk, hogy itt Ualdi fiatal vagy gyermekiaspektusáról lehet szó.

9. Feltuno a tizenhetes szám többszöri használata itt és majd a következok-ben. Talán egy Urartuban kultikus jelentoséggel bíró számról van szó. (Yö.46.) Feltuno, hogy az Ószövetség szerint Noé a második hónap 17. napjánszáll be a bárkába, és a hetedik hónap 17. napján köt ki az Araráton. (Gen. 7,ll., illetve 8, 4.)222

12. Uutuini neve kapcsán feltuno az urartui szövegekben eloforduló IJu-{u-tu-IJjkifejezés.223Különösen a -tu-IJj végzodésre érdemes itt figyelni, össze-

ZIKBIAGOV, 1978. .

219 <HU *ewr-, ahonnan a hurri ewri .,királi'. HAéIKIAN. 1985.46. és 57.220 KÖNIG, 1955-57.221 MESCSANINOV, 1978.58.; DJAKONOV,1963.

222 RlEMSCHNEIDER, 1963.223 MELKISVILI, 1960. (=UKN). 156. Ali + Al. 28.

71

vetve a LUGAL-tubJ; "birodalom, uralkodói hatalom", és amélu-tu-bi, "alatt-való, lakosság" kifejezésekkel. A bututubj szót a kutatók a but- "fordul, oda-fordul (valakihez)" szóból etimologizálják, így jelentése talán "hatalom, ál-dás,,224vagy "siker, szerencse".225Így ljutuini a szerencse, élet, öröm kifeje-zésekkel lenne kapcsolatban. Érdekes itt még a burri párhuzam: budane"sors", illetve lfudena, lfudelulora az újszülött sorsát kijelölo burri istenek.226

A -tubi rag, úgy tunik, az egyénnek a társadalomban elfoglalt helyét, vi-szonyrendszerét határozza meg: vö. -bi rag, amely valamihez tartozást, vala-mitol vagy valakitol való származást jelent. A bututubj kifejezés ugyaneztjelentheti általánosabb értelemben: egy ember sorsát, képességét, hatalmát,befolyását, valami olyasmit, amit az istenek szabnak meg számára. A hut-igébol való származtatás és a hurri párhuzam alapján talán némi fényt vethe-tünk arra, hogyan látta sorsának és képességeinek eredojét az urartui ember:A megfelelo isten születése pillanatában "fordul oda" az újszülötthöz, és"mondja ki" jövendojét: sikereit és kudarcait, de a társadalomban elfoglalthelyét is.

F. W. König szerint ljutuini ljaldi felesége.227

13. Turani F. W. König szerint Teiseba felesége.228Egy feliraton elofordulegy töredékes ...turani helynév;229talán egy lokális istenség lehetett.

14. Ua valószínuleg szintén egy lokális istenség. A Karahan környékén találtfeliratokon fordul még elo. Karahan a Yan-tótól északkeletre található. TalánAr~iuni, vagy Nisi[...] várossal azonos, ahol Ua tisztelete elofordulhatott?30(Yö. 51, 70.)

16. Sebitu neve a Mahmud-Abadban találtMahmud-Abad 25 km-re délre található az iráni

talán egy Zagrosban tisztelt lokális istenség.

feliratokon fordul elo.231

Rezaiyehtol,232így Sebitu

224 MESCSANINOV, 1978. 135.220 HAéIKIAN, 1985.47.; KÖNIG, 1955-57. butil- "gyözni, sieresnek lenni".226 HAéIKIAN, 1985.47.227 KÖNIG, 1953.228 KÖNIG, 1953.229 MELKI~VILI, 1960. (=UKN). 28, 2. 6. Yö. RlEMSCHNEIDER, 1963.230 SALVINI, 1989-90.231 SALVINI, 1977.232 KLEISS- HAUPTMANN, 1976.33.

72

19. Diduaini F. W. König szerint kovácsisten. Szerinte ugyanis a did- ige a'fémmegmunkálást jelenti.233I. Hacikian szerint viszont dltidltyulose "rész,hányadrész, ingóság", és a hurri tid- "eloszt, szétoszt" igével együtt a tidene"elkülönít, szétoszt" szóból származik.234

20. A holdisten neve a duplikációban eloforduló Selardi F. W. König sze-rint -ardi "rendezo, méro", ezért Selardi a teliholdnak felel meg?35(Yö. 47.)

21. Ennek a szakasznak az értelmezése szerteágazó problémát vet fel. Úgytunik, ljaldinak valamiféle szent fegyvere részesül itt kultikus tiszteletben, bára "fegyver" szó elofordulása kérdéses. G. A. Melikisvili a suri szót fordítjafegyvernek.236F. W. König, illetve a német iskola szerint ez a szó inkább"harci kocsi" jelentésu.237

Az utóbbi ötven évben több nagy méretu lándzsahegy került elo az ásatáso-kon. Ismert a karmir-bluri bronzedények ábrázolása, amelyek azonban lán-dzsán kívül lehetnek lándzsaszeru fák238vagy a tuzkultusz nyomai.239Azurartui életfamotívumok egyik fajtája is meglehetosen lándzsaszeru.

Az "eldobott lándzsa" az adott terület meghódításának szimbóluma. A lán-dzsa a tér legyozésének eszköze, átvitt értelemben pedig az axis mundi, aszakrális tér összekötettésének, átjárhatóságának a szimbóluma.24oTalán ez amotívumjelenik meg az urartuiak lándzsaszeru szent fájában és magában ljal-di szent lándzsájában.

23. Quera nevét - a kutatók a qewra "föld, talaj" kifejezéssel hozzák össze-fiiggésbe.24IM. Riemschneider ennél is továbbmenve anya- és földistennonektartja, akinek a neve a sírkultusszal függ össze.242

24. Eliprirol megint nem tudunk semmit.Nevének második tagja az -ipri szóSarduri apjának Lutiprinek nevében is szerepel. A szó valószínuleg az euri,

m KÖNIG, 1955-57.l34 HAélKIAN. 1985.46.; DJAKONOV. 1963.BS KÖNIG, 1953.236 MELIKI~VILI, 1959.231 KÖNIG, 1955-57.; CALMEYER, 1974.; CALMEYER, 1979.; HANC;AR. 1961.; EICHLER,

1984.; A. BELl-t azonban König is fegyvernek fordítja.238 HANC;AR, 1961.239 KHLOPIN, 1977.NO ELIADE, 1968. 468.241 KÖNIG, 1955-57; MESCSANINOV, 1978. 182-184.; HAélKIAN, 1985.56. és DJAKONOV,

1963.142 RlEMSCHNEIDER. 1963.

73

"Úr" szó archaikus változata. ISpuinifiának, Menuának maradt fenn egy Elip-rinek szentelt sztéléje.243

25. Taraini lehet a lokális istenségek újabb képviselöje: Ismert egy töredé-kes Tarra... .helynév?44Az értelmezési lehetöségek azonban mást is megen-gednek. A tarae szó jelentése "sokaság, tömeg", a taraie szóé "nagy, hatal-mas, erös".245A taraiuhi szó jelentése 1. 1. Mescsaninov szerint "fönemes,föúr",246I.Hacikian szerint "kitunö, nagyszeru, remek, erös".247Feltunö újra a-hi rag, amely valamihez tartozást jelent. 1. Friedrich utal még egy királyititulatúrára, amelyben a tar-a-i-e kifejezés szerepel, ez szerinte az akkád dan-nu ("nagy") szónak felel meg.248

Úgy tunik, a taraiuhiszó a "nagyságra, kiválóságra" utal. A kiválók a társa-dalom és a hadsereg vezetö emberei; velük lehet kapcsolatban Taraini isten.

27. Irmu~init II. Sarduri király említi <;avu~tepében(Sardurifiinili) emeltszentélye kapcsán. M. Salvini szerint a Gürpinar völgyének helyi istenségelehetett. 249

28. Az itt említett istenség problémás. M. Riemschneider szerint a halált ve-zetö isten.25oF. W. König szerint a lelkeket az alvilágba kisérö isten.251M. Tsereteli szerint viszont virágzást hozó (=növelö) isten.252

A problémát az okoza, hogy az sem világos, melyik jellel végzödik tulaj-donképpen egy szó, és kezdödik a másik. G. A. Meliki~vilitagolása:

u-ru-li-li u-e-si-u-a-li, F. W. Königé: u-ru-li-li-u-e si-u-a-li.Az elsö ránézésre világos, hogy nem a neve van megemlítve az istennek, ha-

nem a funkciója, az, hogy mit cselekszik. Ebben az esetben pedig a mondatbakell egy vonatkozó névmás, egy állítmány és egy tárgy.

Az elsövei nincs gond: az aluse jelentése "aki valaki". Az állítmányt keresverögtön a si-u- "átvisz, áthoz, elvisz" ige tunik a szemünk elé. (uesi-u- ige nemismeretes. Ami persze nem jelenti azt, hogy nincs.) Tárgyas ige lévén az -ali

. 243 MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 104.244 KÖNIG, 1955-57.245 MESCSANJNOV, 1978.294-295.246 MESCSANINOV, 1978.295.247 HACIKIAN, 1985.69.24' FRIEDRICH, 1933. 35-36.249 SALVINI, 1989-90.2;11 RIEMSCHNEIDER,1963.2;1 KÖNIG, 1953.252TSERETELI, 1928. 48.

74

rag egyes szám harmadik személyu cselekvöt jelent - ez megfelel nyelvtanilaga vonatkozó névmásnak- és többes számú tárgyra utal. Marad az u-ru-li-li-u-e~LÓ.Itt rögtön az -(a)we pluralis dativus rag tunik fel. így a fordítás: aki átviszi"alaminek vagy valami számára. A valami lenne itt az undili szó: F. W. Königszerint jelentése "halott, meghalás, kiszakítás".253

F. W. König szerint a duplikációban si-ú-a-li helyet si-a-li áll, így itt az int-ranzitív si-a- igét kellene keresnünk. Az ige tranzitivitását azonban teljes mér-tékben alátámasztja a cselekvö ergativus-esete (alu-se).

A mondat legbiztosabb pontjának így az "áthozást, átvivést" jelentö ige tu-nik. Ez alapján ez az istenség valamiféle rite de passage-istenség lehet, akáraz életböl halálba, de akár fordítva is, vagy bármiféleképpen a szentbol a pro-fánba vagy fordítva.

34. F. W. König szerint Zuzumaru a hurri Kumarbi megfelelöje?54Annyi-ban igazavan, hogyha az urartuiistenvilágolyanközeláll a hurrihoz,mintanyelv, akkor Kumarbinak, vagy valami hasonló istenalaknak rejtöznie kell azurartui istenek'között.

37. Ziquni vagy Ziuquni ismét egy lokális istenség lehet. Zinglln földje 1.~ulmánu-a~arédu idején az Uruatritörzsszövetség része.255Az urartui szöve-gekben is -elöfordulZiuquni földje, amely a Van-tótól északra terülhetett el, amai Kefkale kömyékén?56

38. Ura megint csak egy lokális isten lehet. F. W. König és M. Salvini sze-rint257a Van-tótól északra levö, kultikus tiszteletben részesülö szent hegyröllehet szó.

39. Ar~ibedini neve összetett névnek tunik, de a két tag értelmezése kétsé-ges. Az aT$i-szó AT$iniwiváros nevében bukkan fel, valamint az aJ"$ibi"sas"szóban.258

F. W. König szerint bedi(ni) "gazdagság, teljesség,,;259ez alapján értelmeziaz isten nevét "lóban való gazdagságként". 1. 1. Mescsaninov és 1. Hacikianszerint mutatószó:."valami irányában, valami felé".260

HJ KÖNIG, 1955-57.254 KÖNIG, 1953.m SALV/NI, 1989-90.l56 KLEISS _ HAUPTMANN, 1976. 12.251 KÖNIG, 1955-57.; SALVINI, 1989-90.l5K HAtIKIAN, 1985.54.lW KÖNIG, 1955-57.

75

40. Úgy tunik, az ami az urartui nyelvben egy személynek valamiféle pozi-tívum felé irányuló cselekvoképességétjelenti (vö. 58.), jóindulatát, kegyessé-gét, egy uralkodó esetében egyfajta clementiát, amely eredetileg talán egy ma-naisztikus képzet lehetett, majd antropomorfizálódott, istenalakká vált. EzzelArni az ún. "fogalomistenek" sorát nyitja meg az urartui hitvilágban.

41. Az iniriase G. A. Melikisvili szerint "istenség", F. W. König szerinttJaldi fiatalságát, ifjúságát jelenti.26\ Jobb híján bármelyik értelmezés elkép-zelheto, bár egyik sem áll biztos lábakon. Ami egyértelmunek tunik az az,hogy egy újabb isteni tiszteletben részesülo fogalomról van szó, amely tJaldi-hoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus, mágikus szinten, mint tJaldi egytulajdonsága, képessége.

42. F. W. König szerint tJaldi felnottsége, "hatalma telje".262Az alsuise je-lentése bizonyosan "nagyság, magasztosság, hatalmasság".263Királyi titulatú-rákban is elofordul. A hatalom tJaldihoz kapcsolódó, manaisztikus, mágikusképzete lehet, egyfajta imperium.

43. A szerkezet hasonló az elozo két egységhez, így az értelmezésben is ha-sonlóság áll fenn. A különbség annyi, hogya diruse fogalommal, az iniriaseszóhoz hasonlóan, nem tudunk mit kezdeni. 1. 1.Mescsaninov szerint fordítá-sára nincs lehetoség.264 I. M. Djakonovszerint"beleegyezés,egyetértés,kö-nyörület".265F. W. König szerint "tJaldi öregsége".266

44. Arról, hogy kik tJaldinak eme kíséroi, semmit sem tudunk. Valószínulegketten lehettek, és mindegyikükegy bikát és két juhot kapott, mint az elozoek-ben.

45. A viharistennek,Teisebának a kíséretérollehet szó. Ugyanaz vonatkozikrájuk, mint az elobb tJaldi kíséretére.

21\0 MESCSANINOV, 1978.88-89.; HAéIKIAN, 1985. 117.21\1KÖNIG, 1953.262 KÖNIG, 1953.

21>3KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978.33-34.; HAéIKIAN, 1985.64.264 MESCSANINOV, 1978.98.m DJAKONOV, 1963.21\6KÖNIG, 1953.

76

46. F. W. König szerint, ha az elobbiekben tJaldi és TeiSeba kíséretérol voltszó, akkor most Siwini kíséretének kell következnie?67Emellett szól a pIura-lis dativus végzodés (=awe) és a két bika, mint áldozati állat. Feltuno a tizen-hetes szám újabb felbukkanása: kétszer 17, azaz 34 juhot kapnak. (Vö. 9.)

M. Salvini viszont utal a mahmud-abadi feliratokra, ahol felbukkan egyArfu 'arasaunevu istenség.268Ebben az esetben egy Zagrosz-beli lokális istenlenne.

47. Ezzel a szakasszal egy újabb kategória, a városvédo istenek sora követ-kezik. Ardini, az asszír forrásokban Mu~a~ir, Urartu vallási centruma, azUrmia-tótól délnyugatra, a mai Rowanduzhoz közel. Eredetileg önálló városál-lam. ISpuiniés Menua csatolják az urartui államhoz, a Meher Kapisi-felirat ál-lítása körüli idokben.269tJaldi isten központi kultuszhelye.270II. Sarru-kínrombolja le Kr. e. 714-ben.

A város neve a hurro-urartui *ard- tobol származik. Ebbol származik a hurri{lrde "város" szó is. Az urartui Ardini város nevének jelentése így tulajdon-képp maga "a Város". Az *ard- to eredetileg "kerület, kisorsolás, kiosztás, jut-tatás" jelentésseI bírhatott/71 ugyanezzel a szóval találkozunk aHoldisten,~elardi nevében is. (Vö. 20.)

48. Qumenu a hurri Kumrne, a mai Komane a Nagy-Zábu felso szakaszán.272A hurri Tessup és az urartui Teiseba kultuszközpontja.273

49. Tuspa az urartui állam politikai központja, a Van-tótól keletre, a maiVan város területén. Siwini központi kultuszhelye.274

50. "tJaldi városa" már rejtélyesebb. Güzakban, a Van-tó északkeleti partjántalált feliratokban is szerepel.275Ez körülbelül az a vidék, ahol Ziuquni földjeISfeküdt. Ismert egy 1955-ben Adil~evaz környékén talált felirat, amely sze-rint "tJaldi városa" Ziuquni földjén van.276M. Salvini szerint ISpuiniés Me-

1f,7KÖNIG, 1953. 149.If,KSALVINI, 1977.

110"MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 19.'/CI DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 9.; KLEISS - HAUPTMANN, 1976.28.III DIAKONOFF - STAROSTIN,1986.26.m DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 70.!71 MELlKISVILI, 1965.!)ol Uo.

m MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 65. 66. - DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 38.; KLEJSS -HAUPTMANN, 1976. 16.

"h MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 278.77

nua építtették.277Kérdéses, hogy mi köze van "Baldi városaként" Ardinihez.Ismeretes, hogy Ardini eredendoen önálló városállam volt, nem tartozott akonkrét urartui törzsterülethez. Talán egy Baldi-evocatióról van szó, egy Bal-dinak emelt városról, miután ISpuiniés Menua bevonult Ardinibe?

Feltuno, hogy itt és a következo szakaszban több védoistennel van dolgunk,akik viszont összesen ugyanannyi áldozatot kapnak, mint a korábbiak. Talánitt egy "alacsonyabb rendu" védoszellem-testületrollehet szó.

51. Ar~uniwi város M. Salvini szerint a mai Karahan közelében volt,278Muradiyétol északkeletre.279Bár meg kell jegyezni, hogy G. A. Melikisvili és1. M. Djakonov szerint nem tulajdonnév, hanem köznév.280Több feliraton iselofordul.281

52. A dasi szó értelmezése bizonytalan. F. W. König szerint valamilyenlótulajdonság.282M. Riemschneider szerint Baldi védoszelleme, akinek a nevea következo szakaszban található Suba.283

Yalószínuleg inkább újra egy Baldi-derivátumról, egy manaisztikus foga-lomról, képességrollehet szó, de hogy pontosan mit takar, nem tudjuk.

54. Baldi kapuja: talán épp maga a Meher Kapisi-felirat. (Yö. 4.) Ennekkultikus tisztelete némi fényt vet a sziklafülkét övezo 19-20. századi mitikusszemlélet eredetére. Ahogy az újabb korokban a fülke mögött Szt. János vagyMithra rejtozik, talán úgy rejtozött ott az urartuiak hite szerint maga Baldi. Hapedig a kapu Szt. János éjszakáján "nyílik meg", ugyanúgy összpontosulhatotta fülke körül kialakult kultusz a nyári napforduló idejére. Ez pedig a 6. pont-ban említett probléma kapcsán arra enged következtetni, hogy az az ünnep,amelyen mindezeket az áldozatokat bemutatják az isteneknek, a nyári napfor-dulóhoz kötheto.

55. Eridia vagy lrdia a hurri lrrite városnak felel meg. A Yan-tótól délre ta-lálható. Idojárásistene már Mittani idejébol ismert.284

277 SALV INI, 1989-90.

27K SALVINI, 1989-90.

279 KLEISS - HAUPTMANN, 1976. II.

2KO DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 13.

2KIMELlKISVILI, 1960. (=UKN) 27.97.99. hátoldal2K2KÖNIG, 1955-57.lK3 RIEMSCHNEIDER, 1963.

lK4 DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 31.78

56. Wisini lokalizációjára 1. M. Djakonov és S. M. Kashkai két lehetoségetemlít: vagy a Yan-tó déli részén, a mai Bitlis közelében volt, vagy az Urmia-lótól nyugatra, a mai Usnaiyeh környékén,z85F. W. König az elso lehetoségmellett teszi le voksát/86 míg W. Kleiss, H. Hauptmann és M. Salvini az utób-bi mellett: szerintük Wisini Rezaiyehtol nyugatra van 26 km-re, a mai Qal'ehIsmail Aga helyén.287

58. Yö. Arni isten nevével a 40. pontban. A különbség mindössze annyi,hogy itt az ami fogalma Haldihoz kapcsolódva megmaradt manaisztikus kép-I.etnek,mint például az iniriase, alsuise, diruse fogalmak.

60. A Baldi-szentélyek külalakjára vonatkozó egyik forrás II. Sarm-kínkhorsabadi reliefje, amely a mu~a~iri Baldi-templom Kr. e. 714-ben történtkifosztását ábrázolja. Fontos források még a Toprakkale, Anzavurtepe és AI-tIntepe környékén talált romok. Mind a háromra jellemzo a négyszögletesalaprajz sarokrizalittai, a szuk bejárat két .Iépcsofokkalés négyszögletes belsot:ellával. 288

M. Salvini szerint viszont ezek a szentélyek nem a khorsabadi relief temp-Iomábrázolásával megegyezoen néztek ki. Szerinte a susi inkább toronytemp-lom: ezt az extrém vastag falak (2,5-3,8 m) bizonyítanák.289

Akár igaza van M. Salvininek, akár nem, az biztosnak tunik, hogya susi-szentélyek és az ún. kapuk (KÁ) között sajátságos összefüggés áll fenn. (Yö.4., 54.) Azok a sziklafeliratok, amelyeket egy kapuszeru fülkébe véstek, mintpéldául a Meher Kapisi-felirat is, pontosan úgy néznek ki, mint az említettsI/si-szentélyek bejáratai, bezárt ajtóval.290Ezáltal ezek a kapuk tulajdonképpugyanúgy szentélybejáratok, mint a susik bejáratai.

64. G. A. MelikiSviliszerint egyszeruen algani "hegy", F. W. König szerint"hegyi legelo".29\L M. Djakonov és 1. Hacikian szerint alg/ya "határ, mezs-gye".292

G. A. Melikisvili értelmezése nem elégséges, mivel ennyibol nem tudjukmegkülönböztetni a szintén "hegy" jelentésu baba szótól. F. W. König értel-

m DIAKONOFF - KASHKAI, 1981. 101.

2K!> KÖNIG, 1953.2K7 KLEISS - HAUPTMANN, 1976. 32.; SALVIN!, 1989-90.2KK KLEISS,1963-64.2K9SALVINI, 1979.290 TARHAN - SEVIN, 1975.2"1 KÖNIG, 1955-57.2'J2 DJAKONOV, 1968.; HAClKIAN, 1985.58.

79

mezése elfogadható, hiszen tudjuk, milyen fontos szerepet játszott a transzhu-máló állattartás az urartuiak számára. De 1.Hacikian véleménye iS'elfogadható- ebben az esetben egy "határvédo" istenrol lenne szó.

A két nézopont ugyanakkor nem feltétlenül mond ellent egymásnak. Hiszena központi, termékeny földekhez képest (ebani, 63.) a transzhumáló állattartáshelyszíne, a hegyi legelo egyf~ta határ, mezsgye, amin túl az "ellenséges",terméketlen föld következik.

66. Az atqana név az atqanad- "szentel, felajánl,,293igével függ Össze.Fon-évnek tunik, ,,(valamely istennek tett) fogadalom, fel~ánlás" jelentésseI. Azebben a pontban emlitett istenek vagy lények funkciója talán a szakrális foga-dalmak, felajánlások és / vagy azok teljesítésének "ellenorzése".

F. W. König az áldozati bika-juh arány I:2-rol 1:7-re való módosulásaalapján úgy gondolja, hogy itt valamiféle "idoméro" istenek szerepelnének.A hónap elso 14napja tartozna hozzájuk, Selardi napjáig, azaz a teliholdig. Ezidoszak alatt hetente egy bikát és naponta egyjuhot kapnának.294

67. F. W. König szerint az atqana-istenekhez hasonlóan "idoméro" istenek:övék a fogyó hold kétszer hét napja.295

69. Aniribi J. Friedrich szerint "áldozati állat",296F. W. König és 1.1. Me-scsaninov szerint "csorda" vagy abból egy állat.297M. Tsereteli szerint "ezüst,pénz, kincs".2981. M. Djakonov és 1. Hacikian szerint "tehén" vagy "marha,j ószág". 299

ijaldi niribije bármelyik lehet: egy darab adott (esetleg áldozati) állat vagyabból egy egész csorda. Vagy annak (azoknak) valamilyen "másolata", bronz-ból vagy fémbol, ahogy König gondolja.300Vagy lehet ijaldi "marhája", nem-csak valóságos, hanem átvitt értelemben is, ahogy például a régi magyarnyelvben jelentette a "sok jószága, marhája van" kifejezés az illeto vagyonát,gazdagságát. Ebben az esetben újra egy ijaldihoz kapcsolódó manaisztikusképzet bukkan fel, ijaldi gazdagsága.

293 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978. 68-69. - SzerilHe a szó jelentése itt: "szenthely".294 KÖNIG 1953295 KÖNIG: 1953:

296 FRIEDRICH, 1933.4-5.

297 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978.231-233.m TSERETELI, 1928. 48.

299 DJAKONOV, 1968; HACIKIAN, 1985. Ill. és 114.300 KÖNIG, 1955-57.80

70. Ha Ua istent egy Van-tótól északra-északkeletre tisztelt lokális istenkénthatároztuk meg (Vö. 15.), akkor Nisi... város is valahol erre lehetett.30'

71. A baba valószínuleg a hegységek negativ, kopár, terméketlen aspektusa,l'Ilentétben az alganival. (Vö. 64. pont.)

72. Arubainival, úgy tunik, egy egészen új szakasz következik az istenlistán.Ez onnan derül ki, hogy amíg ijalditól a hegyekig csökkeno tendenciát mutat-nak az áldozati állatok, addig Arubaini újra többet kap pusztán néhány birká-lIál.Ebbol úgy tunik, hogy egy új sorrend nyílik meg ezzel a szakasszal.

F. W. König szerint Arubainivel a negatív, démonikus erok sora követke-l.ik.302M. Riemschneider szerint viszont az alsóbbrendu, szolgáló szellemekkerülnek sorra.303

G. A. Melikisvili azonban az áldozati állatok értelmezésén keresztül az iste-nek nemi elkülönülését próbálja tetten érni. Szerinte a gudÁB ideogramm azíljasszír szövegeknek megfeleloen "tehén" jelentéssei bír. Ezáltal Arubaini azistennok sorát nyitja meg. Mivel pedig ennek a listának vezetoje Arubaini,ké~enfekvonek tunik, hogy o egyben ijaldi felesége. Ha pedig Ardini ijaldikultuszhelye, akkor egyben Arubainié is.304

73. A második karaktert F. E. Schulz óta mindenki ba jelként értelmezte.így F. W. König az isten nevét a baba(ini) "terméketlen magashegység" fo-galomhoz kötötte.305G. A. Melikisvili szerint azonban a név igazi olvasata:[Iuba. (A ba és a bu jel valóban könnyen összekeverheto.) Ez pedig a hurri[Iepat istennore emlékeztet. ijuba így Teiseba felesége, központi kultuszhelyeQumenu.306

74. Tuspuea F. W. König szerint a sziklák, meredélyék istene.307G. A. Me-likisvili szerint Siwini felesége; mindkettojüknek az etimológiailag Tuspueanevével rokon Tuspa volt a központi kultuszhelyük.308

101 DIAKONOFF - KAsHKAl, 1981. 117.102 KÖNIG, 1953. 154. és 159.103 RIEMSCHNEIDER, 1963.104MELlKISVILI, 1965.105 KÖNIG, 1953.106 MELlKISVILI, 1965.307 KÖNIG, 1953.30HMELIKISVILI, 1965.

81

75. Awi F. W. König koncepciója szerint Arubaini felesége, a sivatag dé-mona.309

76. Aia ismeretlen számunkra. König említett koncepciója alapján Baba(=.(juba) felesége és a völgyek démona.3IO

77. Sardi megint ismeretlen isten. F. W. König egyébként a fentebb említettkoncepciójában Tuspuea feleségének, a sztyeppék démonának véli.311

78. $inuiardi nevében az -ardi tag feltunése figyelemreméltó. König szerint.az újhold, a negatív "fekete hold" istene.312(Vö. 20.) Úgy tunik, az ardi szóvalamilyen kimért, kiszabott teret (vö. Ardini városa, 47.) vagy idötjelent.

79. lpbari nevéhez vö. ipb- "összetör, megsért",3\3iplvbari "rombolás, le-rombolt (dolog)".314A hurro-urartui *iwh- töböl származik.315Egy pusztító,romboló démonróllehet szó.

83. Adia személye ismeretlen számunkra. Feltunö azonban az -adi rag feltu-nése az urartui nyelvben: am-adi "ös, elöd", hur-adi "harcos". Ez rokon ere-detu lehet a hurri -ad- raggal, ami valaminek az "arcát", jellemzö tulajdonsá-gát fejezi ki.316

85. Apluralis dativus végzödés és a négy juh mint áldozati állat arra mutat,hogy egy négy fös isten-, szellem- vagy démontestülettellehet dolgunk. Magaaz aini szó egyébként "valaki, bárki, akárki, egyvalaki" jelentésseI bír.317A legalacsonyabb rendu "alkalmi" isteni lények lehetnek, egyfajta alkalmiszellemek.

86. Az ardi szóval már igen sokszor találkoztunk (vö. 5, 20, 47, 78. sza-kasz). Itt fogalomistenkéntvagy "fogalomszellemként" bukkan fel min.ta "ki-

309 KÖNIG, 1953.310 Uo.311 Uo.312 Uo.

313 KÖNIG, 1955-57.; MESCSANINOV, 1978. 146.314 HAClKIAN, 1985. 143.

315 DIAKONOFF - STAROSTIN, 1986. 60.316 HAClKIAN, 1985.62.317MESCSANINOV, 1978. 20-22.82

mért, elhatárolt" tulajdonságok manaisztikus képességeiböl született mitikuslény.

93. Ez a szakasz kissé zavaros. A bedi szó azonos a legutóbb a 89. szakasz-ban felbukkanttal. Sani "edény",318a qabqarilini szó a qabqar- "körülvesz,rátámad, megrohamoz,,319igéböl származik. F. W. König szerint sani qabqa-rilini "edényeket teleönteni".320

Valószínutlen viszont, hogy a három bikát és harminc juhot, ami a követke-zö egységben áll, edényben áldozták volna fel. Hacsak nem feldarabolva,egyfajta égöáldozat formájában. Így viszont "ideillik" a qabqarilini szó, ami-nekjelentése így: "feldarabolva".

94. Az áldozati állatokról volt szó, a többi viszont zavaros. Az ui önmagá-ban tagadószó, bár lehet, hogy a töredékben még folytatódna. F. W. Königszerint a hiátusban tis- "aratni" ige, illetve a duplikátumban ennek valamilyenragozott formája áll (tipna).321Lak- "eltávolít, elvisz,322vét,323elront, megron-gál,,324- ez az ige tunik a szakaszban a legbiztosabbnak. Aluke 1. 1. Me-scsaninov szerint "minden esetben, bármikor, mindörökre".3251.M. Djakonovszerint "aki, ami".326Az ardini az ardi töböl képzett szó. (Vö. 5, 20, 47, 78,86.szakasz) .

99. Az urartui források között sok olyan szöveg van, amely szölöskertekvagy gyümölcsösök alapításáról szól, egybekötve város és szentély építésé-vel.327Úgy tunik, a királyság léte összefügg a király által alapított kert fáinaklétével, terméshozamával.328A szölöskert és gyümölcsös alapításával ISpuiniés Menua szimbolikusan saját maguk és államuk hatalmát, jólétét alapítottákmeg.

100. Utalás az urartui alapítás elötti idökre: "semmi sem volt ott felépítve",tehát szimbolikus értelemben civilizálatlan, terméketlen hely volt - mígnem

'lK MESCSANINOV, 1978.267.; DJAKONOV, 1968.; HAéIKIAN, 1985.48.119MESCSANINOV, 1978.179-180.120KÖNIG, 1955-57.121KÖNIG, 1955-57.122MESCSANINOV, 1978. 185-186.123KÖNIG, 1955-57.124DJAKONOV, 1963.125MESCSANINOV, 1978.34.126 DJAKONOV, 1963.127MELlKISVILI, 1960. (=UKN) 65.137.167. 172.268.275.276.281. 372. 373.12KHAN<;:AR, 1961.

83

megérkezett ISpuini és Menua, és szölöskertet, illetve gyümölcsöst alapított.

103. A bllrganani jelentése vitatott, íme a variációk: "eröd",329"legeloterü-let, karám",33o"szentély",33Ia templom és a palota állatait, gabonáját tárolóraktár.332A szó a *bhrg'h- "magasnak lenni" szóból ered.333Talán mégiscsakvalamiféle erodröllehet szó, amelyhez persze raktár is tartozhatott. Szölöskertés gyümölcsös mellett ez sem elhanyagolható egy királyság alapításához.

105-11 I. A parancs tárgya és idöpontja zavaros. F. W. König szerint glld-"rügyezni", amit meg is tudnak cselekedni a fák, különösen tavasszal, ami az/Ii aldini jelentése lenne.334Úgy tünik, a szüreti év három szakaszáról van szó.A 105. szakaszban a fák tavaszi rügyezése, a 107-ben a szölö tavaszi elöké-szítése (metszése?), a 109-ben pedig a szüretelése van soron. Az utóbbi kétesetben az ige személyragja szerint a cselekvö maga az uralkodó. Mindez újracsak a szölöskert szimbolikus jelentöségére, a kert bösége és az állam jóléteközötti mitikus viszonyrendszerre utal. Zárásképpen, a lll. szakaszban talán aleszüretelt elsö szölö vagy az elsö préselt must fogadalomként való felajánlá-sárói van szó.

~

Összefoglalás

A Meher Kapisi-felirat az urartui istenvilágról szóló legböségesebb tudósí-tás. Amint azonban láthattuk, konkrét urartui mitográfiát vagy vallástörténetetírni még ez alapján sem lehetséges. Bizonyos jelek, nyomok alapján azonbanfény derülhet az urartui vallás egy-egy többé vagy kevésbé jellemzö aspektu-sára. Ez a felirat is lehetové teszi néhány következtetés levonását.

1. Jellegzetes a szölö és a bor tisztelete, a kertkultúra mitikus értelmezése,szimbolikája. Az Égeikumtói Örményország területéig húzódó kertkultusz.ha-

tásáról van szó, amely Kis-Ázsiából a Santas-kultusz formájában :~mert.A felirat tulajdonképpeni súlypontja a kortársak számára így nem is az is-

tenkatalógus, hanem a kertalapítás rögzítése. Az istenek és a nekik rendelt ál-dozatok felsorolása csak ehhez kapcsolódott. . .

31" HACIKIAN. 1985.53.>311KÖNIG. 1955-57.nl MESCSANINOV. 1978.94-95.m BALKAN, 1960. 105. skk.m HAClKIAN, 1985.53.m KÖNIG, 1955-57.84

Az istenkatalógus késöbb vált jelentossé. Kánonná válását mutatja, hogyUrartu államának késöbbi további terjeszkedése során, az újonnan megismertlokális istenségek csak mint Baldi-derivátumok tudtak bekerülni az urartuipantheonba.

2. A feliratban felsorolt isteneket a következöképpen csoportosíthatjuk:2.1. Elsoként kell megemlíteni Baldi, illetve mellette Teiseba és Siwini,

mint a legfóbb istentriász tagjainak nevét.2.2. Jelentösek az ún. lokális istenek, akik eredetileg a Van- és az Urmia-tó

környéke egy-egy tájegységének istenségei voltak. Ilyen például Ura, Sebitu,Ziuquni, lrmusini, Tur.ani.

2.3. Elöfordulnak manaisztikus eredetü fogalomistenek. Fejlödésüknek kétútja tünik elénk:

2.3.1. Antropomorfizálódva önálló istenalakokká, pontosabbanfogalomiste-nekké válnak, mint Arni és Ardi.

2.3.2. Manaisztikus képzetnek megmaradva lfaldl~derivátllmokká válnak,mint Baldi tulajdonságai, képességei. Ilyen Baldi hatalma (alsuise), ereje(llsmase), az ismeretlen dasija, iniriaséje, diruséje, valamint esetleg Baldigazdagsága (niribi) is.

2.4. Sajátos szerepe van a Holdistennek. Úgy tünik, a Hold az urartuiaknaptárában kiemelkedö szerepet játszott mint Selardi (telihold) és $inuiardi(újhold). A Nap naptári szerepét sem szabad azonban elhanyagolni, hiszen anyári napforduló idöpontja lényegesnek látszik.

2.5. Nagyon jellegzetes az ún. kapuk tisztelete. Ezek tulajdonképp sziklafiil-kék, ahonnan a megfelelö istenek "lépnek elö" a megfelelö pillanatban. Azistenkapu-tisztelet nyomaiegészen a modern korig fennmaradtak.

2.6. Lényegesek a talán alacsonyabb rangú isteni lények, szellemek, démo-nok, illetve ezek testületei. Ezek egy-egy városhoz (Ardini, Qumenu, Tuspa,tjaldiei URU, Ar~uniwi),Baldi-szentélyhez kapcsolódnak, vagy Baldi, Teise-ba, esetleg Siwini kíséröi vagy a földek, legelök, vizek, valamint az áldozatifelajánlások (atqana) védelmezöi.

2.7. Meg kell említeni a 28. szakaszban elöforduló rejtélyes rite depassage-istent. Neve, úgy tünik, tabunak számított.

2.8. Végül, de nem utolsósorban meg kell említeni a 75. szakasztói megem-lített isteneket. Ök egyrészt valamilyen alkalmi istenségek (Sondergötter),mint amire az aini név etimológiája alapján következtetni lehet, másrészt ne-gatív, rontó démonok, mint például Iphari.

Az urartui vallás kutatása még manapság is meglehetösen.képlékeny álla-potban van. Jól hangzó elméletek, asszociációk felállítása helyett célunk csakaz lehetett, hogy az eddig elért eredmények összegzéséveI, mérlegeléséveI az

85

urartui vallás és istenvilág fö jellegzetességeit megkeressük. A kialakult képtovábbi élesítése vagy kritikája a további kutatások feladata.

Irodalomjegyzék

A Meher Kapisi-felirat kiadásainak bibliográfiai adatai

KÖNIG,F. W.

1955-57' Handbuch der chaldischen Inschriften 1-11.Graz. (AfO Beiheft8.) (HChI) 51-56. Taf. 10-13. (=HChI 10)

LEHMANN-HAUPT, C. F.

1928 Corpus Inscriptionum Chaldicarum. Berlin. 40-44. (I8.) Tat:VII-X.

MELIKISVILI,G. A.

1960 Urartskie klinoobraznye nadpisi. Moszkva. 143-149. (=UKN27.)

MORDTMANN, A. D.

1872 Entzifferung und Erklarung der armenischen Keilinschriftenvon Van und der Umgegend. In; ZDMG, 26.490-521. (Nr. Ill.)

SANDALGIAN, J.

1900 Les inscriptions cuneiformes Urartiques.Velence. 188-215.SAYCE,A. H.

1882 The Cuneiform lnscriptions of Van. In; JRAS, 14.461-495.SCHULZ,F. E.

1840 Mémoire sur le lac Van et ses environs. In: JA, IIJ. Ser. 9.300ft: (Inscr.XVII) PI. IV-V.

Szakirodalom

BALKAN, K.1960

Ein urartaischer Tempel auf Anzavurtepe bei Patnos und hierentdeckte Inschriften. In: Anatolia, 5.99-131.

86

IIJAGOV, L.1978 Über die Natur des Gottes tJaldi und der Göttin Arubani-

Bagbartu. In; Oikumene, 2. 149-152.

( 'ALMEYER, P.1974 Zur Genese altiranischer Motive. II. Der leere Wagen. In: AMI

NF, 7.49-77.1979 Zu den Eisen.Lauzeuspitzen und der 'Lauze des Haldi. In;

Bartam 1.Ed. W. KLEISS.Berlin. 183-193.

DIAKONOFF,1.M. - KASHKAI,S. M.1981 Geographical Names According to Urartian Texts. (RGTC

Band 9.) Wiesbaden.

I>IAKONOFF,1. M. - STAROSTIN,S. A.1986 Hurro-urartianas an Eastern Caucasian Language. München.

DJAKONOV, 1. M.

1963 Urartskie pis 'ma i dokumenty. Moszkva-Leningrád. 86-95."Glosszarii"

EICHLER,S.1984

ELIADE, M.1968

FRIEDRICH, 1.

1933

HACIKIAN, 1.

1985

IIAN<;AR, F.

1961

HINCKS,E.1848

Götter, Genien und Mischweswen in der urartiiischenKunst.Berlin. (AMI Erg.12.)

Notes on the Symbolism of the Arrow. In; Religions inAntiquity. Ed. J. NEUSNER.Leiden. 463-475.

Einführung ins Urartiiische. Leipzig.

Hurritskij i urartskij jazyk. Jereván.

Der heilige Baum der Urartaer in vorarmenischer Zeit. In:Handes Amsorya. Zeitschriftfür armenische Philologie, 10-12.698-722.

On the Inscriptions at Van. In: JRAS, 9.387-449.

87

KLEISS,W.1963-64 Zur Rekonstruktion der urartiiischen Tempels. In: Istambuler

Mittei/ungen, 13-14.1-14.

KLEISS,W. - HAUPTMANN,H.1976 Topographische Karte von Urartu. Berlin.

KÖNIG,F. W.1953 Die Götterwelt Armeniens zur Zeit der Chalder-Dynastie (9-7.

Jahrhundert v. Chr.). In: AjV, 8. 142-171.

KHLOPIN,1.N.1977 Spuren des Feuerkultes in Urartu. In: Orienta/ia Lovaniensia

Periodica, 8. 57-62.

MELIKISYILI,G. A.1959 Nairi-Urartu.Tbiliszi.1965 Die Götterpaartrias an der Spitze des urartaischen Pantheon. In:

Orienta/ia, 34.441-445.

MESCSANINOY,I. 1.

1978 Annotirovannyj slovar urartskogo (biajnszkogo) jazyka. Le-ningrád.

RiEMSCHNEIDER, M.

1963 Die urartaischen Gottheiten. In: Orienta/ia, 32. 148-169.

SAL YINI, M.

1977

1979

Eine neue urartaische Inschrift aus Mahrnud-Abad (West-Azerbaidjan). In: AMI NF, 10. 125-136... .Das susi-Heiligtum von Karmir-Blur und der urartaischeTumtempel. In: AMI NF, 12.249-269.Conference de - -. In: Annuaire. École Pratique des HautesÉtudes. 98. 198-201.

1989-90

TARHAN, T. - SEYIN, V.

1975 The Relation between Urartian Temple Gates andMonumented Rock Niches. In: Bel/eten. Türk Tarih Kurumu,39.401-412. Abb. 1-12.

TSERETELI, M.

1928 Die neuen baldischen Inschrifien König Sardurs von Urartu.Heidelberg.

88

Tartalom

IlItt'rjÚ Németh Györggyel

Ezck nem valami nagyon régi emberek, akik nagyon régidolgokkal foglalkoztak..." (készítette Kármán Gábor és Rác András)

17 I UÚt'skay AndrásI':gy Óbabiloni gyógyászati recept elemzése

1II I Uuh:íly Attila

l '.gy IIral'\ui istenkatalógus: a Meher Kapisi-feliratHII I P:ílfi ZoltiID

A s/cllcmi élet rekonstruálásának lehetöségei az ókori Kanisban

1U I SCil'kh Uéla

ÁriÚ1-, hlllTik és az Amarna-kor - Tusratta és a Mitanni-kutatásnl'lull1Y m kérdése

1~*I I I h~J.:yi W, György

Allalll ós gazdaság a tyrannosok korában - Történet és történelem

1H1 I l,ilrC v{>lycsi Orsolya

I :1I\adalmi sCruktÚra és politikai berendezkedésl'~'\ ,11'l.:haikus kori polisban

'cu I Alhl'l'C OrsolyaNol, a rÓmai IÚrsadalomban

I 1" I I ,Ih/It'! Fl'rcllc

" IOnlal M ilhras-kultusz kutatástörténete

1, I l'IIII~I'I, P{>tl'r Szíícs Tamás

" 1,1111\l'I'lso anlik és kora középkori forrásokban.h I l'II11\1'1, P('h'r

c )~lIlllIdllmÚny ós informatika

'II I 1/111111'1 "111111I

Il'n I'~ II Inl'\l'\Indiáról

"1'1

I

IWllldtl,'\,". /"J:.I'zNi('

1" C '" " "n f(/\,'J:' IdJ:/I'IIII!/Iyek

SIC lTUR AD ASTRAA SIC ITUR AD ASTRA Egyesület folyóirata

2000/1-2XII. évfolyam

Afolyóirat megjelenését

a Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiuma,az ELTE BTK Hallgatói 6nkormányzatának Közmuvelodési Kuratóriuma,

a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány"Diákok a tudományért" szakalapítványa,

a Batthyány Lajos Alapítványés a Doktoranduszok Országos Szövetsége támogatta