2003. MÁSODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM

2003. MÁSODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM 21

HITELINTÉZETI SZEMLE22

BEVEZETÉS

Európa nyugati felén 1989-ben tûzték kicélul a gazdasági és monetáris unió meg-teremtését. Az európai állam- és kor-mányfõk 1995-ben választottak nevet aközös pénznemnek és határozták meg azátállási forgatókönyvet. 1999. január 1-jén számlapénz formájában, majd 2002.január 1-jén készpénz formában is megje-lent az euró, és megszûnt 12 nemzetipénznem.

Az érintett 12 országban egységes mo-netáris és árfolyam-politika érvényesül.Már a nemzeti pénznemek és az euró kö-zötti átváltási arányok 1999. (illetve a gö-rög drachma esetében 2001.) január 1-jeirögzítésével megszûntek az övezeten be-lül az árfolyam-ingadozások. Az árak ösz-

szehasonlíthatókká váltak, ami egyértel-mûen fokozza a versenyt és hozzájárul azalacsony árszint fenntartásához, az ár-különbségek mérsékléséhez. Az euró be-vezetése lökést adott a pénzügyi piacokintegrációjának és ezzel hozzájárult a fi-nanszírozási és befektetési lehetõségekjavításához. Az euró készpénzként történõmegjelenésével az övezeten belül min-denki mentesül az átváltási költségek alólis. Az euró használata értelemszerûenmegkönnyíti a külföldi utazásokat Európanagy részében, ugyanazzal a pénzzel sokországban lehet fizetni.

TURJÁN ANIKÓ

AZ EURÓGYAKORLATI SZEMPONTBÓL

Magyarország – a többi csatlakozó országhoz és az eurót még nem használó Svéd-országhoz hasonlóan – elkötelezte magát a jövõbeni euróövezeti tagság és az euróbevezetése mellett. A cikkben gazdasági és a hitelintézeti vezetõk, munkatársaik ésmás érdeklõdõk számára gyakorlati szempontból mutatjuk be az EU-tagságtól azeuró bevezetéséhez vezetõ utat, felvázoljuk az euróátálláshoz kapcsolódó feladato-kat, a lebonyolítás elméletileg lehetséges két módját. Csak érintõlegesen foglalko-zunk az euró bevezetését részben feltételezõ, részben azzal összefüggõ makrogaz-dasági, intézményi, illetve fizetési rendszerekkel kapcsolatos kérdésekkel, hiszenezeket más Európai Füzetek tárgyalják.1

1 A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati StratégiaiElemzõ Központ és a Külügyminisztérium közös ki-adványában: Európai Füzetek 43 megjelent írás szer-kesztett változata.

A magyar gazdasági szerkezet és a gaz-dasági ciklus közeledett az euróövezeté-hez, és a magyar export 70 százaléka irá-nyul az euróövezetbe. Az euró bevezetéserévén a magyar gazdaság – a külkereske-delem bõvülésébõl és a reálkamat csökke-nésébõl – hosszabb táv (20 év) átlagában0,6–0,9 százalékos éves GDP növekedés-többletet érhet el. A magasabb növekedé-si ütem gyorsítja a fejlett államokhoz va-ló felzárkózást.

Az euróövezethez eddig csatlakozott12 tagállam két lépcsõben (elõször szám-lapénzként, majd készpénzként) vezettebe az eurót, és különösen a számlapénzesetében hosszú – három éves – idõszakotbiztosított arra, hogy a gazdasági szerep-lõk akkor saját választásuk szerint vagy anemzeti pénznemet vagy az eurót hasz-nálják. E mögött az a megfontolás húzó-dott, hogy a gazdasági szereplõk különbö-zõ csoportjai nem egyforma gyorsan tud-nak felkészülni az euró bevezetésére és aleggyorsabb felkészülésre képes szektor-ban kár lenne addig késleltetni az euróhasználatából származó hasznokat, amíga többi gazdasági szereplõ is teljesen felnem készül az euró bevezetésére.

Az euró bevezethetõségére vonatkozódöntéshozatalban a végsõ szót az EU-tag-államok gazdasági és pénzügyminisztereimondják majd ki a konvergencia-követel-mények teljesítése alapján. Legkésõbbezen idõpontig szükséges választani azeuró bevezetésének lebonyolítására elmé-letileg lehetséges két változat között.Vagy követni az eddigi euróövezeti tagál-lamok által választott megoldást, azaz azeurót két lépcsõben: elõször számlapénz-ként, majd készpénzként, vagy egy lép-

csõben: egyidejûleg készpénzként ésszámlapénzként is bevezetni. A hazaieuróátállásra – az euróövezeti szabályo-zás és tapasztalatok, illetve az elõzetesmagyar döntések alapján – jelenleg in-kább csak munkahipotézis szinten hatá-rozható meg néhány peremfeltétel. Így aforintban megkötött szerzõdések az euróbevezetése után is jogfolytonosak marad-nak, a széleskörû társadalmi támogatásérdekében biztosítani szükséges, hogy azeuróátállás Magyarországon se vezessenáremelkedéshez, a bankoknak az átállás-kor díjmentesen kívánatos a forintbank-számlákat átalakítani és a forintkészpénzteuróra váltani.

A téma iránt mélyebben érdeklõdõk fi-gyelmébe néhány uniós (jog)szabályt, ha-zai és külföldi publikációt ajánlunk, ame-lyek jegyzékét a keretes írások, illetve afelhasznált irodalomjegyzék tartalmazza(a téma szempontjából fontosabb intézmé-nyek internetes honlap címeivel együtt).

AZ EURÓ JELENTÕSÉGE ÉS GYAKORLATI

ELÕNYEI ÖSSZEURÓPAI SZEMSZÖGBÕL

Az Európai Közösség tagállamai az 1980-as évek végére felismerték, hogy a világ-gazdaságban betöltött szerepüket és nem-zetközi versenyképességüket csak úgytudják megõrizni, ha szövetségüket gaz-dasági, pénzügyi és politikai szempontbólegyaránt továbbfejlesztik és elmélyítik.A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU)megteremtését az 1989-ben készültDelors-jelentés tûzte ki célul. A hozzá ve-zetõ utat az 1992. február 7-én Maas-trichtban aláírt egyezmény jelölte ki.



A GMU megvalósításának elsõ szaka-sza 1994. január 1-jén zárult le. A tagor-szágok teljeskörûen liberalizálták a folyófizetéseket és a tõkeforgalmat, az áruk, aszolgáltatások, a tõke és a személyek jó-formán teljes körûen szabad mozgásávalmegteremtették a belsõ határok nélküliegységes piacot, megkezdték a GMU-csatlakozást szolgáló, több évre szólónemzeti programok kidolgozását és vég-rehajtását.

A második szakaszban az immárEurópai Unió nevet viselõ közösségbenmegerõsödött a nemzeti gazdaság- és mo-netáris politikát érintõ konzultációk rend-szere, a korábbinál nagyobb szerepet ka-pott a költségvetési helyzet figyelemmelkísérése és javítása, számottevõen köze-

ledtek egymáshoz az egyes tagországokgazdasági – kiváltképpen a pénzügyi –mutatói, felgyorsult a gazdasági és mone-táris unió elõkészítése. Egyfelõl a jegy-bankok közötti együttmûködés és a mo-netáris politikai koordináció erõsítésére,másfelõl az euró bevezetésének, az egysé-ges monetáris politika kialakításának és aKözponti Bankok Európai Rendszere lét-rehozatalának elõkészítésére átmeneti jel-leggel létrejött az Európai Monetáris Inté-zet (EMI), majd megalakult az EurópaiKözponti Bank (EKB).

A harmadik szakasz kezdetével 1999.január 1-jével bevezették a közös pénzt,és visszavonhatatlan hatállyal rögzítet-ték az euró és a korábbi nemzeti pénzne-mek közötti átváltási arányt.

Az euróövezet és a kibõvülõ Európai Unió térképe

Az euróövezethez eddig csatlakozott12 ország (Ausztria, Belgium, Finnor-szág, Franciaország, Görögország, Hol-landia, Írország, Luxemburg, Németor-szág, Olaszország, Portugália és Spanyol-ország) körében egységes monetáris ésárfolyampolitika érvényesül. Az euró-övezet egységes monetáris politikájáértaz EKB, míg az árfolyam-politikáért a Ta-nács (az Európai Bizottsággal és az EKB-val együttmûködve) a felelõs.

Az övezeten belül megszûntek az ár-folyam-ingadozások, amelyek korábbangyakran kísérték a külsõ gazdasági válsá-gokra, nagyobb megrázkódtatásokra valóreagálást, és a gazdasági szereplõket ak-kor arra késztették, hogy külön is mérle-geljék az árfolyam-ingadozások hatását atervezett ügyleteikre, és bebiztosítsák ma-gukat a kedvezõtlen hatások ellen. A vál-lalkozói kör és a lakosság az övezeten be-lül mentesül az átváltási költségek alól.A vállalkozói réteg – az átváltási költsé-geken túlmenõen – a devizamûveletek ad-minisztrációjában lekötött kapacitások éskockázatkezelés költségeit is ezen körbenmegtakaríthatja, és lényegében ugyanazo-kat a feltételeket élvezheti az övezeten be-lüli külföldi átutalásoknál, mint a belföldiátutalásoknál. (A még fennálló különbsé-geket legkésõbb 2006. január 1-jére megkell szüntetni mind a vállalkozások, minda lakosság körében.)

A közelmúltban végzett felmérések sze-rint az euróátállás befejeztével jó néhányEU-tagállamban számottevõen emelkedetta vállalkozók körében az exporthajlan-dóság (a portugál vállalkozók 57 száza-lékánál, az ír vállalkozók 50 százalékánál).Számos országban a lakosság kedve is je-

lentõsen megnõtt az iránt, hogy más EU-tagállamban vásároljon (Hollandia: 31 szá-zalék, Ausztria: 27 százalék), mivel a kész-pénzcserével a lakosság számára is közvet-lenül összehasonlíthatóvá váltak az árak.Az árak közvetlen összehasonlíthatósá-ga egyértelmûen fokozza a versenyt, hoz-zájárul az árstabilitás fenntartásához éshosszabb távon mérsékli az árkülönbsé-geket. Az is sok vállalkozónak, illetve ma-gánszemélynek könnyebbséget jelent,hogy az euró bevezetésével tizenkét bank-számla helyett elegendõ egy, euróban ve-zetett bankszámlával rendelkezni.

Az euró bevezetése további lökést adottaz európai pénzügyi piacok integrációjá-nak és konszolidációjának. A korábbinálnagyobb, hatékonyabb és nyitottabb pénz-ügyi piacok fejlõdnek ki. A pénzügyi köz-vetítõk körében is erõsödött a verseny ésegy jelentõs, eddig elsõsorban nemzetikeretek között maradó koncentrációs fo-lyamat zajlik le. A pénzügyi szereplõk újtermékekkel jelentek meg, és a bankok na-gyobb arányban segítik ügyfeleiket tõke-piaci termékekkel vagy tanácsadással.A kötvénykibocsátások volumene meg-nõtt, még a kevésbé jó minõsítéssel ren-delkezõ vállalatok esetében is. Az euró be-vezetésével jobban integrálódtak a tagál-lamok kötvénypiacai, az állampapírokkibocsátó országonkénti hozamkülönbsé-gei jelentõsen csökkentek. (A 10 éves né-met Bund-papír által élvezett dominánsszerep miatt ugyanakkor 2001-ben többország esetében is valamivel nagyobb letta német papírral szembeni hozamkülönb-ség, mint korábban.)

A már eddig bekövetkezett változásokis javították a finanszírozási és a befek-


tetési lehetõségeket. A szándékok szerintközéptávon egyensúly-közeli vagy több-letet mutató államháztartási egyenlegreirányuló nemzeti stabilitási, illetve kon-vergencia-programok2 rendszere támogat-ja az összes tagállamban a költségvetésifegyelem megszilárdulását, ami bõvíti azüzleti szféra finanszírozási lehetõségeit.Az euró bevezetését számos gazdaságpo-litikai eszköz kísérte és kíséri (például afenntartható konvergenciára irányulónemzeti gazdaságpolitikák nagyobb fokúösszehangolása, az éves gazdaságpoliti-kai, illetve foglalkoztatási irányelvekrendszere, az áru-, a szolgáltatás- és amunkaerõpiacokat érintõ strukturális re-formok).

Az euró – bevezetése óta – a világ má-sodik legfontosabb valutája, azaz azamerikai dollár mögött és a japán jen elõtthelyezkedik el. Az euró súlyát több ténye-zõ magyarázza, így az euróövezet gazda-sági ereje (a világ GDP-jének 16 százalé-ka) és a világkereskedelemben betöltöttszerepe (áruk és szolgáltatások exportjá-nál mintegy 20 százalék), az euró stabili-tása és az a folyamat, aminek révén a tag-államok korábban elkülönült pénzügyipiacai fokozatosan egy egységes, széles,mély és likvid páneurópai piaccá alakul-nak át. Az Európai Bizottság becslése sze-rint az euró 2000-ben 15-17 százalékkalrészesedett a világon lebonyolított nem-zetközi kereskedelmi tranzakciókból.

Az euró térnyerése igen jelentõs volt azadósságot megtestesítõ értékpapír-kibo-csátások terén is, a figyelembe vett érték-

papírok körétõl függõen 2002. másodiknegyedévben 20-40 százalék között volt.(Ezen belül a nem-rezidensek3 által kibo-csátott adósságot megtestesítõ értékpapír-ok körében az euró súlya 29 százalékottett ki, ami 10 százalékpontos növekedéstjelent a megszûnt nemzeti devizák 1994-98. évi együttes arányával összehasonlít-va.) A devizapiaci mûveletek terén a dol-lár–euró volt a leggyakoribb devizakeres-kedelmi pár 2001-ben, ugyanakkor azeuró súlya alacsonyabb ezen mûveletek-ben, mint volt korábban az egykori nem-zeti devizák együttes aránya, hiszen meg-szûnt a 12 nemzeti deviza egymás közöttidevizapiaci forgalma.

Az euró fokozódó nemzetközi szerepé-bõl adódóan az eurókészpénz azeuróövezeten kívül is széles körben el-fogadott. Az eurót még nem bevezetettEU-tagállamok közül Dániában és Svéd-országban az üzletek döntõ többségébenelfogadnak eurót, sõt az egyik finn határ-menti, sarkkör közeli svéd település(Haparanda) teljesen átállt az euróra.Nagy-Britanniában az eurót inkább csak afõvárosban és más idegenforgalmi helye-ken lehet használni. A megkötött kétolda-lú monetáris egyezmények, illetve a nem-zeti hatóságok egyoldalú döntése alapjánszámos európai államban az euró a fizetõ-eszköz (például Monaco, San Marinovagy Montenegro). Magyarországhoz ha-sonlóan a többi csatlakozó országban ishasználható az euró (a távolabbi földré-szeken inkább csak az idegenforgalomszempontjából kitüntetett helyeken).Mindez nemcsak a magyar, hanem az


2 Az euróövezeti tagállamok stabilitási, az euróöveze-ten kívüli tagállamok konvergenciaprogramot dol-goznak ki és valósítanak meg. 3 Lényegében a külföldiek.

euróövezeti turisták számára is megköny-nyíti a külföldi utazásokat, nem kellkülön-külön a célország valutájának be-szerzésével fáradni, a megmaradó váltó-pénzzel bíbelõdni, hiszen nagy területenhasználható az euró.

AZ EURÓÖVEZETI ÁTÁLLÁS MENETE

ÉS TAPASZTALATAI

Az euró bevezetését hosszas elõkészítõ,szervezõmunka elõzte meg mind közös-ségi szinten, mind a nemzeti kormányok,a jegybankok, a pénzügyi és az üzletiszféra részérõl.

A felkészülés szempontjából alapvetõjelentõségû volt – az állam- és a kormány-fõk részvételével tartott – 1995. decem-beri madridi Európai Tanácsi ülés. AzEurópai Tanács – egyebek mellett –meghatározta az új közös pénznem nevét,4

státuszát, az euróbankjegyek és -érmékcímleteit, kimondta a szerzõdések jog-folytonosságát5 és elfogadta az átállásforgatókönyvét. A forgatókönyv a fel-használók alkalmazkodási képességénekés a különbözõ felhasználói csoportok

felkészülésének gyorsaságában mutat-kozó eltérések figyelembevételével há-rom egymást követõ fázist irányzott elõ.A végrehajtás a késõbbiek során ennekmegfelelõen zajlott le, egyedül az úgyne-vezett párhuzamos készpénzidõszak – te-hát amikor az eurókészpénz és a nemzetikészpénz is forgalomban volt, és mind-kettõ egyidejûleg törvényes fizetõeszköz-nek számított – rövidült le.

Az átállási forgatókönyvet a Gazdasági és Pénzügy-miniszterek Tanácsa (ECOFIN) készítette elõ az EurópaiBizottsággal és az EMI-vel konzultálva. Ennek során fi-gyelembe vették azt a konzultációt, amit az EMI 1994-95-ben közel 400 bankkal folytatott.

⇒⇒ Az elsõ fázis (1998. május 1–3. – de-cember 31.)

Az elsõ fázis az 1998. május 1–3-aiEurópai Tanácsi döntéssel vette kezde-tét, amikor eldõlt, hogy mely tagállamokvezethetik be az eurót 1999. január 1-jé-vel; meghatározták a tagállamok pénzne-meire vonatkozóan az 1999. január 1-jé-vel érvényes bilaterális átváltási arányt ésazt a konkrét eljárást és módszert, aho-gyan 1998. december 31-én visszavonha-tatlanul rögzítették az érintett tagállamokpénznemeinek átváltási arányát az euró-val szemben. Majd 1998 utolsó napján,1999. január 1-jei hatállyal végrehajtottákaz átváltási arányok rögzítését.

Az euró bevezetésére való felkészülésrészeként a Tanács – részben még az elsõfázis kezdete elõtt, részben az elsõ fáziskezdetén – jogilag kötelezõ érvényû ren-deleteket bocsátott ki, ezek rögzítették aszerzõdések és más jogi dokumentumokjogfolytonosságát, az átváltás és a kerekí-


4 Több hónapig tartó tárgyalás és közvéleménykutatásalapján választották az euró nevet. A madridi EurópaiTanács olyan elnevezés mellett döntött, ami a közös-ség hivatalos nyelvein azonos és könnyen kiejthetõ,egyszerû, Európát szimbolizálja, és kifejezésre juttat-ja azt is, hogy valódi pénzrõl van szó szemben azECU-val, ami a „European Currency Unit” – európaivaluta egység – kifejezés rövidítéseként csupán 12európai fizetõeszköz kosárvalutája volt. A franciákugyanakkor szerették volna ECU-nak nevezni a kö-zös pénzt, mert egy középkori francia pénznek is ezvolt a neve.

5 A szerzõdések változatlan feltételekkel érvényesekmaradnak, az euró bevezetésére hivatkozva nem leheta feltételeket egyoldalúan módosítani.

tés szabályait, az euró státuszát. A Bizott-ság ajánlások kiadásával segítette apénzcsere elõirányzott lebonyolítását ésmár 2002 elõtt az euróban kifejezett árakminél szélesebb körû használatát. (Az el-fogadott jogszabályok, ajánlások, irányel-vek jegyzékét a keretes írás tartalmazza.)

A Madridban elfogadott forgatókönyv-nek megfelelõen ebben a fázisban kezdõ-dött el az euróbankjegyek kísérleti és azeuróérmék normál üzemi gyártása, vala-mint a pénzügyi szektor felkészülése azeuró bevezetésére (az egységes monetárispolitika vitelére vonatkozó elvek, feltéte-lek meghatározásának befejezésével éspublikálásával, az EKB megalapításávalegyütt).

⇒⇒ A második fázis (1999. január 1. –2001. december 31.)

Ezen idõszaktól kezdve már bevezetés-re került az euró, de ekkor még csakszámlapénz formájában létezett, az egyestagországokban továbbra is kizárólag anemzeti bankjegy és érme volt a törvényesfizetõeszköz funkciójú készpénz. A máso-dik fázis elsõ napján az EKB megkezdte atényleges mûködését:6 az euróövezetinemzeti jegybankokkal együtt – euróban –lebonyolítani a monetáris politikai mû-veleteket, és euróban vezetni könyveit.Szintén a második fázis kezdete óta anagybani fizetési rendszerek euróbanmûködnek, és az euróövezeti tagállamokeuróban bocsátják ki az állampapírokat.Fontos hangsúlyozni, hogy ebben a fázis-

ban csak ezen esetekben volt kötelezõ azeurót használni.

A gazdasági szereplõk ebben a fázis-ban – számlapénzként – szabadon hasz-nálhatták az eurót vagy a nemzeti pénz-nemüket, amely – az átváltási arányokrögzítése miatt, az adott tagországban –közgazdasági értelemben az euró (nem de-cimális) váltópénzének minõsült.

Az euróátállás lebonyolításával kapcso-latban fontos döntés volt az, amikor azeuróövezeti gazdasági és pénzügyminisz-terek 2000. októberi tanácskozásukon ál-lást foglaltak a költségviselés kérdésében:azon szektoroknak kellett viselni a vonat-kozó átállási költségeket, ahol azok felme-rültek. Az állásfoglalás hátterében az állt,hogy a miniszterek megítélése szerint azüzleti szektor jövõbeni nyereségével ösz-szehasonlítva az átállási költségek vi-szonylag alacsonyak és ezeket a közjó ér-dekében eszközölt befektetésnek célszerûtekinteni. Az átállás költségeinek finanszí-rozásával kapcsolatban az EKB úgy hatá-rozott, hogy az eurókészpénz késõbb is-mertetendõ elõszállításánál alkalmazotthalasztott elszámolás az egyetlen olyaneszköz, amellyel az EKB és az euróöve-zeti nemzeti jegybankok közössége (az ún.eurórendszer) a költségek finanszírozásá-hoz hozzájárul. Ez az elszámolási mód azttette lehetõvé, hogy az euróövezeti hitelin-tézetek a 2001. szeptember és decemberközött átvett eurókészpénz ellenértékétcsak 2002 januárjában fizessék meg.

A terveknek megfelelõen a pénzügyiszektorban rögtön a második fázis ele-jén, az ún. átállási hétvégén (1999. január1–3.) bekövetkezett az euróátállás. Azoka fizetési rendszerek, amelyek nem elsõ-


6 Az EKB 1998. június 1-jén jött létre, 1998 folyamánaz EMI feladatkörét átvéve folytatta a monetáris poli-tikai koordinációt, az euró bevezetésének és az egysé-ges monetáris politika kialakításának elõkészítését.


sorban a pénzpiacok nagyértékû tranzak-cióit, hanem a vállalatok és a lakosság fi-zetési forgalmának tömegét számolják el,a második fázis elejétõl képesek voltakfontosabb szolgáltatásaikat euróban isnyújtani. (Az alap elszámolási pénznemtekintetében három változat fordult elõ az

egyes országokban: csak euró, csak nem-zeti pénznem, vegyes.)

A vállalkozások körében lassan terjedtaz euró használata (1. táblázat). Aggoda-lomra egyedül az adott okot, hogy a vállal-kozások egy részében az euróra való felké-szülés is zömében az utolsó évre maradt.

1. táblázatAz euróövezeti üzleti vállalkozások által

euróban lebonyolított fizetési tranzakciók aránya (százalék)

A tranzakciókIdõszak vége száma alapján értéke alapján1999 2,4 252000 5,8 302001 II. negyedév 7,8 …

Forrás: Európai Bizottság

2000. év végén még csak a nagyválla-latok megközelítõleg negyede használtabelsõ elszámolásainál és tranzakcióinál azeurót, a közepes vállalkozások 86 száza-léka, a kisvállalkozások 19 százaléka ren-delkezett tervekkel az átállási teendõketilletõen. 2000. év végén az euróövezetivállalkozások bankszámláinak mindössze3,9 százalékát vezették euróban, a ma-gánszemélyek esetében ez az arány még2001. elsõ félév végén sem haladta meg a3,2 százalékot.

Az Európai Bizottság és három európaibankszövetség (Banking Federation ofthe European Union, European SavingsGroup, European Association of Cooper-ative Banks) is 2001. harmadik negyed-évére javasolta az ügyfeleknek vezetettbankszámlák – nemzeti pénznemrõl

euróra való – átalakítását ütemezni. Azérintett országok közel felében (Francia-,Olasz-, Spanyolország, Portugália, Luxem-burg) ez a bankok nagy része esetén a har-madik negyedév végére, illetve októbervégére megtörtént. Négy országban elsõ-sorban a nagyobb bankokat érintõen júli-us-október hónapokban már folyamatbanvolt, míg három országban jellemzõencsak decemberben, illetve az év végévelvalósult meg. A bankok zömében különkezelték a nagyvállalkozások bankszámlá-inak átalakítását, és egyenként mérlegel-ték, hogy mennyiben elõnyös a bankszám-la átalakításának idõzítését összehangolniaz adott vállalkozás belsõ adminisztráció-jának euróra való átállításáéval.

A bizottsági ajánlásnak megfelelõn akiskereskedõk a második fázisban – az

áru és az üzlet jellegétõl függõen – foko-zatosan megkezdték euróban is feltüntetniaz árakat, és idõvel az euróban történõárjelzés lett a feltûnõbb és a nagyobb. Azeurós árjelzés alkalmazása négy ország-ban (Görögország, Ausztria, Portugália,Belgium) volt kötelezõ legalábbis az üz-letek nagy részében 2001 meghatározottidõszakában (márciustól, októbertõl, illet-ve december közepétõl kezdõdõen).

Az európai intézmények már a másodikfázis elsõ napjától, azaz 1999. január 1-jé-tõl kezdve euróban fizették alkalmazotta-ikat. Az idõ elõrehaladtával mind több or-szágban tértek át az euróra a köz- és anagyvállalati alkalmazottak díjazása eseté-ben. Egyes országokban a közüzemi szám-lákat már 2001-ben euróban állították ki.

A fentiek mellett nagy lendülettel folyta készpénzcsere elõkészítése is a máso-dik fázisban. Az eurókészpénz gyártása1999–2001 között 15 pénzjegynyomdá-ban és 16 pénzverõben folyt, a teljeseuróbankjegy-gyártási kapacitás 2001 ok-tóberében már elérte a havi 1 milliárd da-rabot. Az eurókészpénz 2002. január 1-jeiforgalomba hozatala elõtt legyártottmennyiség megközelítõleg 15 milliárdbankjegy és 52 milliárd érme volt.

Az eredetileg hat hónapra tervezettpárhuzamos készpénzidõszakot 4 hét-tõl 2 hónapig terjedõ idõszakra történõlerövidítése7 szükségessé tette, hogy a hi-telintézetek és rajtuk keresztül néhánymás célcsoport (a kiskereskedõk és akészpénzt nagy arányban használó másvállalkozók) már az elõtt hozzájuthassa-

nak az eurókészpénzhez, mielõtt az forga-lomba került volna. Az EKB mind a hitel-intézetek, mind a vállalkozások esetében2001. szeptember 1-jével állapította megaz elõszállítás kezdõ idõpontját. A szep-tembertõl decemberig terjedõ idõszakbanaz egyes euróövezeti nemzeti jegybankokmaguk választhatták meg az elõszállításszámukra kedvezõ idõpontját és módjátúgy, ahogy az leginkább megfelelt azadott ország nemzeti infrastruktúrájának,méretének és földrajzi adottságainak.2001. szeptember 1-je és december 31-eközött 6,4 milliárd darab euróbankjegy és37,6 milliárd darab érme került az euró-övezeti hitelintézetekhez kiszállításra, ésazoktól a bankjegyek 10,5 százaléka és azérmék 22 százaléka került 2001. decem-ber végéig az euróövezeti vállalkozókhoz.

Az Európai Bizottság három európaibankszövetséggel megállapodott a kész-pénzcserét elõsegítõ kereskedelmi bankivállalásokról (például a vállalkozók érde-keltségének javítása érdekében a 2001-ben szállított eurókészpénz halasztott fize-tésének vagy a készpénzkiadó automaták2002 eleji feltöltésének rendje ügyében).Széles körû oktatási és tájékoztatási kam-pány folyt, amivel a készpénzzel hivatás-szerûen foglalkozókat és a lakosságot isfelkészítették az eurókészpénz használatá-ra. Túl azon, hogy az euróövezeti kiske-reskedõk, bankok, pénzfeldolgozó- éspénzszállító szervezetek elõkészületekettettek a szükséges szállítási, tárolási kapa-citás, biztosítás és nyitva tartás megterem-tése érdekében, 2001 õszén a legtöbbeuróövezeti országban kampányt hirdetteka nemzeti érmék begyûjtésére, sõt Hollan-diában a bankjegyek begyûjtésére is.


7 A Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsának1999. novemberi közös nyilatkozata alapján.

⇒⇒ A harmadik fázis (2002. január 1–2002. február 28.)

A harmadik fázis kezdetével: 2002. ja-nuár 1-jével a számlapénz használatá-nál megszûnt a választási lehetõség azeuró és a nemzeti pénznem között, és aközületi, a vállalati szektorban be kellettfejezni az euróra való áttérést (például akönyvvezetés, a belsõ adminisztráció, azadófizetések terén). 2002. január 1-jénforgalomba került az eurókészpénz és azaddigi nemzeti bankjegyek és érmék is– országonként eltérõ idõpontig, de – leg-késõbb 2002. február 28-áig megtartottáktörvényes fizetõeszköz státuszukat.

2002 elején tizenkét nap alatt sikerülteuróra átállítani a lakossági készpénz-forgalom túlnyomó többségét (92 százalé-kát) az euróövezetben. A készpénzátállásgyorsasága szempontjából a lakosság ak-tív és lelkes támogatása, valamint az elõ-szállítás mellett nagy jelentõsége volt akészpénzkiadó automaták euróra valógyors átállításának. Az euróövezetbencsaknem 200 ezer készpénzkiadó automa-ta mûködik, és ezek átállítása 2002. ja-nuár 4-ére lényegében teljes körûenbefejezõdött. A néhány napos átmenetiidõszak alatt a tagországok egy kisebb ré-szében (például Olasz- és Finnországban)az euróra még nem átállított automatákkiadtak nemzeti bankjegyeket, de a tagál-lamok többségében ezeket átmenetileg ki-vonták a forgalomból. 2002. január elsõhetében az automaták zömében csak kiscímleteket adtak ki.

Az Európai Bizottság ajánlása szerint atagállamok azt várták el az euróövezetibankoktól, hogy 2002. január 1-je és feb-ruár vége között díjmentesen váltsák át a

megszûnõ nemzeti készpénzt euróra a ház-tartási mennyiségnek megfelelõ összegerejéig. A legtöbb országban nem alkal-maztak semmilyen értékhatárt. A kezdetiütemkülönbségek ellenére a végeredményttekintve mind a tizenkét tagállamban 2002.február végére zömében lezajlott a nemze-ti bankjegyek euróval való felváltása(mennyiségi adatok alapján a nemzetibankjegyek 75 százaléka, értékalapon 85százaléka áramlott vissza a nemzeti jegy-bankokba 2002. február végéig).

Az euró bevezetésére vonatkozó fõbb jogszabályok,ajánlások, iránymutatások

Az 1997. június 17-ei 1103/97/EK sz. Tanácsi Rende-let az euró bevezetésére vonatkozó egyes rendelkezésekrõl

Az 1998. május 3-ai 974/98/EK sz. Tanácsi Rendeletaz euró bevezetésérõl

Az EKB 2001. január 10-ei EKB/2001/1 sz. iránymu-tatása a 2002. évi készpénz-átállásra vonatkozó egyesrendelkezésekrõl

Az 1998. április 23-ai 98/286/EK sz. Bizottsági Ajánlásaz euróra való átszámításnál alkalmazható banki díjakról

Az 1998. április 23-ai 98/287/EK sz. Bizottsági Aján-lás az árak és más monetáris jövedelmek kettõs feltünte-tésérõl

Az 1998. április 23-ai 98/288/EK sz. Bizottsági Aján-lás az euróra történõ áttérést elõsegítõ párbeszédrõl, mon-itoringról és információkról

A C (2000) 2985. sz. 2000. október 10-ei BizottságiAjánlás azon intézkedésekrõl, amelyek segítik a gazdasá-gi szereplõk felkészülését az euróra történõ áttérés terén

A „C 1009 AEC sz.” Bankszövetségi (Banking Feder-ation of the European Union, European Savings Group,European Association of Cooperative Banks) irányelvek abanki ügyfélszámlák átállításának idõzítésére

Az Európai Bizottság 2001. április 3-ai IP/01/499. sz.sajtóközleménye az átállást segítõ húsz helyes gyakorlatról

Az Európai Bizottság és három európai bankszövet-ség, illetve két nemzetközi kártyatársaság közötti tárgya-lások eredménye (2001. február 20.; MEMO/01/47. sz.)

Az átállást segítõ szakmai kötelezettségvállalások: afogyasztóvédelmi szervezetek, a kiskereskedõk és a kis-és középvállalkozások érdekképviseleti szerveinek 2001.április 2-ai közös nyilatkozata azon helyes gyakorlatról,ami segíti az euró fogyasztók körében való ismertségét,az euróbankjegyek és -érmék bevezetését.


⇒⇒ A magyarországi bevezetés szem-pontjából mérlegelhetõ tapasztalatok

Az elõzõekbõl látható, hogy az eurószámlapénz formában történõ bevezetésé-nél három éves, a készpénz formában tör-ténõ bevezetésénél két hónapos átmenetiidõszak volt meghatározva, amikor is azadott formában az euró mellett a nemzetipénznem is használható volt. E mögött aza megfontolás húzódott, hogy a gazdasá-gi szereplõk különbözõ csoportjai (apénzügyi szereplõk, a különféle vállalko-zások, a lakosság) nem egyforma gyor-san tudnak felkészülni az euró beve-zetésére, és a leggyorsabb felkészülésreképes csoportban: a pénzügyi szektorbankár lenne addig késleltetni az euró hasz-nálatából származó hasznokat, amíg atöbbi gazdasági szereplõ is teljesen felnem készül az euró bevezetésére.

A döntéshozatalban az is szerepet ját-szott, hogy egy fejlett pénzügyi rendszerrelrendelkezõ nagyobb országcsoport egy-szerre tervezte bevezetni az eurót. A dön-téshozók megítélése szerint az idõben erõ-teljesen koncentrálódó és a sok-sok sze-replõre kiterjedõ átállás a határidõ lejártaelõtti torlódásokhoz vezethetett volna, amitovagyûrûzõ késedelmeket válthatott volnaki. Figyelembe kellett azt is venni, hogy akészpénzcseréhez szükséges bankjegy- ésérmemennyiség legyártása és az eurókész-pénz forgalomba hozatalának elõkészítéseis idõigényes volt. Az euróátállás és a kész-pénzcsere során tapasztalható bármilyenkomolyabb zavar vagy késedelem végsõsoron az új pénznem és kibocsátójánakhitelességét veszélyeztethette volna.

Az euróátállás menetét vizsgálvamegállapítható, hogy a vállalkozások

nagy része nem kezdte meg rögtön a fel-készülést az euró bevezetésére, így nemhasználta ki teljes egészében a háromévesidõszakot. A készpénzátállás ugyanakkorrendkívül gyorsan lezajlott. Az EKB a si-ker ellenére továbbra is igazoltnak tartja akészpénzcserénél a két hónapos átmenetiidõszak szükségességét, hiszen kellõ idõtkellett adni egyrészt a hitelintézeteknek ésaz ügyfeleknek a megszûnõ nemzeti kész-pénz beváltására, másrészt a lakosságnakahhoz, hogy hozzászokjon az új pénzhez.

Csak becslések állnak rendelkezésre azeuróátállás teljes költségeirõl. Az EKBaz összköltséget az euróövezeti GDP0,3–0,8 százalékára, azaz 20–50 milliárdeuróra becsülte. A holland jegybank azeuró bevezetésének ottani összköltségétmintegy 5 milliárd euróra, azaz a hollandGDP több mint 1 százalékára becsülte, ateljes költségnek mintegy 70 százalékátaz üzleti szektor finanszírozta.

A készpénzcserét megelõzõen általá-nos félelem volt, hogy az lökést adhat azinflációnak, mivel a kereskedõk átszámí-tás után felfelé fogják kerekíteni az ára-kat. Az Eurostat becslése szerint azeurókészpénz-átállás lényegében alig ha-tott az árakra: 2002 elsõ félévében afogyasztói árszint – az euróövezet egé-szébeni és a megelõzõ idõszakhoz viszo-nyított – növekedésébõl maximum 0,2százalék magyarázható a készpénzcseré-vel. (A 2002. januári idõszakra és a 2002elsõ negyedévére az Eurostat becslésemaximum 0,16 százalék volt.) Az Euro-stat a növekedést nagyrészt három tétel-csoportnál bekövetkezett áremelkedésrevezeti vissza: (1) éttermek, kávézók éshasonlók (0,1 százalék), (2) egészségügy


(0,04 százalék), (3) bérleti díjak (0,03százalék). Az EKB is utalt arra, hogy né-hány ágazatban, fõleg ahol a verseny ala-csony, elõfordulhattak olyan termékek,szolgáltatások, amelyeknél az áremelke-dést a készpénzátállással összefüggésbelehet hozni.

Az Eurostat és az EKB egyaránt úgy ér-tékelte, hogy a 2002. év elején bekövetke-zett jelentõs (2001. decemberrel összeha-sonlítva 0,5 százalékos) áremelkedésnagyrészt kivételes és átmeneti ideig hatótényezõknek tudható be (például a rosszidõjárás okozta zöldségár-növekedés, azadózás változása következtében dohány-ipari termékek drágulása, a közvetett adókváltozásának beszámítása a fogyasztóiárakba, illetve az energiaárak alakulásábóladódó bázishatás). A 2002. év eleji ár-emelkedések ugyanakkor a nagyközönségfejében az euró bevezetésével kapcsolód-tak össze, és a lakossági felmérések to-vábbra is árnövekedést jeleznek, ami 2002eleje óta a mért és az érzékelt inflációközötti növekvõ különbséghez vezetett.

A 2002-ben végzett lakossági felméré-sek arra utalnak, hogy a többség (53,9százalék) úgy véli, az euró bevezetéseelõnyös. A támogatottság mértéke Belgi-umban, Írországban és Luxemburgban alegmagasabb, mindhárom országban 70százalék felett van.

AZ EURÓ MAGYARORSZÁGI

BEVEZETÉSÉNEK VÁRHATÓ HASZNA

A magyar gazdaság igen szoros szálak-kal kapcsolódik az euróövezethez és azEurópai Unióhoz. (2000-ben a kivitelünk

70 százaléka irányult az euróövezetbe, 75százaléka pedig az EU-tagállamokba, ésbehozatalunknál ugyanez az arány 54, il-letve 58 százalék volt. Ezek az arányok azEU-átlag felett vannak, sõt az euróövezet-be irányuló magyar exportarány maga-sabb, mint bármely euróövezeti tagállamesetén). A magyar kivitel szerkezete je-lentõsen átalakult, csökkent a magas árér-zékenységû termékek aránya, miközbennõtt a magas technológiai szintet, a szelle-mi tõkét igénylõ termékek súlya, összes-ségében lényegesen diverzifikáltabb lettaz exportszerkezet.

A magyar gazdaság szerkezete jelen-tõsen közeledett a közösségéhez: a fõbbágazatok GDP-hez való hozzájárulása azeuróövezeti átlag közelében van (mindenágazat esetében az euróövezetben megfi-gyelhetõ szélsõ értékek között helyezke-dik el). Hasonló a helyzet a foglalkozta-tottság megoszlása tekintetében is (aziparban foglalkoztatottak arányának kivé-telével, ahol is a vonatkozó magyar fog-lalkoztatottsági arányszám 4,4 százalék-ponttal meghaladja az euróövezetben elõ-fordult legmagasabb arányt).

A gazdasági ciklusok nagyfokú har-monizáltsága is megfigyelhetõ, ami a fen-tiekkel együtt elõsegíti, hogy az esetlegesgazdasági válságokra vagy nagyobb meg-rázkódtatásokra alkalmazott közösségipolitikák a magyar gazdaság számára isoptimálisak legyenek. A jelenlegi, mégfeltörekvõ befektetési kategóriájú minõsí-tés az EU-tagság elnyerésével tovább fogjavulni, de – a kis, nyitott gazdaságra te-kintettel – önmagában még nem biztosítjaaz úgynevezett pénzügyi fertõzések (a tér-ség egyik országát érintõ esetleges vál-


sághelyzet kapcsán kialakuló tovagyûrû-zõ hatások) és a valuta elleni spekulatívtámadások kivédését.

Az euróövezeti tagságot követõen je-lentõs elõnyök származnak – a rövid tá-von jelentkezõ tranzakciós költségekcsökkenése mellett – a külkereskedelembõvülésébõl és a reálkamat csökkenésé-bõl. Az MNB-n belüli kutatói becslésekszerint az euróövezeti tagság hosszabbtáv (20 év) átlagában 0,6–0,9 százalék-ponttal emelheti a magyar GDP éves nö-vekedési ütemét (a külkereskedelem bõ-vülésének és a reálkamat csökkenésénekegyüttes hatásaként). (Ez a növekedésitöbblet – a 2002. évi becsült GDP és a vo-natkozó árak szintjén – évente 100–150milliárd Ft-ot jelenthet.) A magasabb nö-vekedési ütem gyorsítja a fejlett államok-hoz való felzárkózást.

Rövid távon a tranzakciós költségekcsökkenésébõl eredõ növekedési többlet(0,2–0,3 százalék) hatását lényegében ki-oltja a pénzkibocsátásból származó államijövedelemnek (a kamara hasznának vagya seigniorage jövedelemnek) a várhatócsökkenése. A GDP-vel összehasonlítva aforgalomban lévõ készpénz ugyanis Ma-gyarországon magasabb, mint az euró-övezetben. Az euró bevezetését követõenaz euróövezeti összes seigniorage bevéte-lekbõl erre tekintet nélkül – a lakosságszámának és a GDP szintjének megfele-lõen – fogunk részesedni.

Az euróövezeti tagság ugyanakkormég nem számszerûsített további nö-vekedést eredményez azáltal, hogy akülsõ finanszírozás javul, mivel na-gyobb fizetésimérleg-hiány is fenntart-ható lehet.

TEENDÕK AZ EU-TAGSÁG ELNYERÉSE

UTÁN ÉS AZ EURÓ BEVEZETÉSE ELÕTT

⇒⇒ A tagsággal együtt járó változásokA többi csatlakozó országhoz és az

eurót még nem bevezetett Svédországhozhasonlóan Magyarország is elköteleztemagát a jövõbeni euróövezeti tagságmellett.8 Az EU-tagság elnyerése ön-magában nem változtat azon, hogy Ma-gyarországon továbbra is a forint marad atörvényes fizetõeszköz, és a jegybanktör-vényben foglaltak szerint az MNB hatá-rozza meg és valósítja meg a monetárispolitikát. Az euróövezethez való továbbiközeledést több makrogazdasági eszközsegíti (így az egyeztetett nemzeti gazda-ságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai irány-elvek, nemzeti konvergencia-programok).

Az EU-csatlakozást követõen – az euró-övezeti tagság elnyerésének egyik feltéte-leként – a meglévõ magyar árfolyamrend-szert is hozzá kell majd igazítani az ún.ERM II9 árfolyam-mechanizmushoz. AzERM II egy olyan árfolyamrendszer,amelyben – egyfelõl az euróövezeti gazda-sági és pénzügyminiszterek, valamint azEKB elnöke, másfelõl az érintett euróöve-zeten kívüli EU-tagállam pénzügyminisz-tere és jegybankelnöke közötti megállapo-dás alapján – a mechanizmusban részt ve-võ valuta középárfolyama az euróhoz vanrögzítve egy ingadozási sáv meghatározá-


8 A maastrichti szerzõdés Nagy Britannia és Dánia szá-mára ún. kívülmaradási jogot biztosított, az újonnanbelépõ tagállamok számára ezt a lehetõséget kizártaaz EU.

9 Az „ERM” az „Exchange rate mechanism” (az árfo-lyam-mechanizmus) kifejezés rövidítése, a II. sorszámpedig megkülönbözteti az 1999. január 1-je elõtti, mégnem az euróhoz rögzített árfolyam-mechanizmustól.

sával és a sávszéleken való kölcsönös in-tervencióval. Az ERM II normál ingadozá-si sávja: ±15 százalék, de lehet ennél szû-kebb ingadozási sávot is alkalmazni.

A jelenlegi magyar árfolyamrendszert2001-ben az ERM II figyelembevételévelalakították ki. Következetésképpen tartal-mi összhang áll fenn a magyar és az ERMII rendszer között: a forint középárfolya-ma teljes egészében az euróhoz van rög-zítve, és az árfolyam-ingadozási sáv ismegfelel a normál ingadozási sávnak.Magyar részrõl arra lesz szükség, hogykezdeményezzük a mechanizmusban valórészvételt és a feltételekben való megálla-podást. [A vonatkozó Európai Tanácsi ha-tározati és egyéb (jog)szabályi hivatko-zást a keretes írás tartalmazza.]

Az EU-tagság kezdetétõl – kötelezett-ség nélkül – lehetõség van az euró beve-zetésekor létrehozott, valós idejû, bruttóelszámolási rendszerhez, az úgynevezettTARGET-hez kapcsolódni. Ez a rendszer– az EKB monetáris politikai mûveletei-hez kapcsolódó fizetések mellett – azEurópai Unión belüli egyéb, elsõsorbannagybani fizetési forgalmat is lebonyolít-ja. A bankokkal megkezdõdött a konzultá-ció, hogy igénylik-e ezt a lehetõséget, ésha igen, milyen formában.

Az EU-tagságtól kezdõdõen életbe lépaz EKB-val az olyan nemzeti jogszabály-tervezetekrõl folytatandó konzultációskötelezettség, amely illeszkedik az EKBfeladatköréhez (például a monetáris poli-tikai eszköztár, a fizetési és elszámolásirendszerek, az emissziós ügyek terén).Fontos hangsúlyozni, hogy csak arról vanszó, hogy a jogszabálytervezetet vélemé-nyezésre meg kell küldeni az EKB-nak és

mérlegelni kell az EKB véleményét a ter-vezet véglegesítése során.

Az euró nemzetközi szerepe és azeurókészpénz ezzel együtt járó széles kö-rû használata miatt szükség volt arra,hogy az eurót különféle intézkedésekkelvédjék az euróövezeten kívül is a hamisí-tás ellen. Az EU-tagságtól kezdve ezrészben a magyar hitelintézetekre (és avaluták feldolgozásában, forgalmazásá-ban résztvevõ más szervezetekre), rész-ben az MNB-re ró kötelezettségeket. A hi-telintézetek és a többi érintett szervezetekkötelesek lesznek kivonni a forgalomból atényleges (vagy a joggal feltételezhetõ)euróhamisítványokat. Az MNB-nek pediglétre kell hoznia a meglévõ valutaszak-értõi bázisán azon három nemzeti köz-pontot, amelyek vizsgálni fogják az euró-hamisítványokat, a hamisgyanús euró-bankjegyeket és -érméket, regisztrálják avizsgálati eredményeket, és fenntartják akapcsolatot a közösségi központokkal ésaz EKB-ban mûködõ Hamisítvány megfi-gyelési rendszerrel. (A Magyarországonlétrehozandó központok: a NemzetiBankjegyszakértõi, a Nemzeti Érmeszak-értõi és a Nemzeti KészpénzszakértõiKözpont.10) Ezekre nézve folyamatbanvan a legcélszerûbb jogharmonizációsforma megválasztása.


10 A három központ a fentiekben jelzett háromféle funk-ciót takar. Ha egy adott országban a bankjegy- és ér-meszakértõi feladatokat a jegybankon kívüli szerve-zetek látják el, akkor ezeket oda kell telepíteni, mígaz EKB-ban mûködõ Hamisítvány megfigyelésirendszer alközpontjaként mûködõ Nemzeti Kész-pénzszakértõi Központot minden érintett országban anemzeti jegybankba. Magyarországon a bankjegy- ésérmeszakértõi feladatokat is az MNB látja el.

Az EU-tagság elnyerése után az euró szempontjábólalkalmazandó fõbb uniós határozatok, (jog)szabályok

Az Európai Tanács 1997. június 16-ai határozata aGMU harmadik szakaszában mûködõ árfolyam-mecha-nizmusról.

Az EKB és az euróövezeten kívüli tagállamok nemze-ti jegybankjai közötti megállapodás a GMU harmadikszakaszában mûködõ árfolyam-mechanizmus operatív el-járási kérdéseirõl.

Az EKB 2001. április 26-ai EKB/2001/3 sz. iránymu-tatása a Transzeurópai automatizált valós idejû bruttó el-számolási rendszerrõl (TARGET-rõl).

Az EKB 2002. február 27-i EKB/2002/1. sz. iránymu-tatása a Transzeurópai automatizált valós idejû bruttó el-számolási rendszerrõl (TARGET-rõl) szóló EKB/2001/3.sz. iránymutatás módosításáról.

Az 1998. június 29-i 98/415/EK számú Tanácsi hatá-rozat a nemzeti jogszabálytervezetekrõl az EKB-val foly-tatandó konzultációról.

A 2001. június 28-i 1339/2001/EK sz. Tanácsi rende-let az euró hamisítás elleni védelmére szolgáló intézkedé-sekrõl kiadott 2001. június 28-i 1338/2001/EK sz. Taná-csi rendelet hatályának kiterjesztésérõl.

⇒⇒ A konvergencia-követelmények ésezek hazai teljesítésének mértéke

A maastrichti szerzõdés állapította megazokat a követelményeket, amelyek alap-ján az euró bevezetésére vonatkozó gaz-dasági és jogi felkészültség megítélhetõ.

A gazdasági és a jogi konvergencia-követelményekÁrstabilitás. Az adott tagállam fenntartható árstabili-

tással rendelkezzen és a konvergencia-vizsgálatot meg-elõzõ egy évben az inflációs rátája legfeljebb 1,5 száza-lékponttal haladhatja meg a három11 legjobb eredménytfelmutató EU-tagállam inflációs rátájának átlagát. (Mivelidõrõl idõre változik az infláció mértéke és a legjobberedményt felmutató országok köre, ezért mozgó célpont-ról van szó.)

Költségvetési fegyelem. A vizsgálat idõpontjában azadott tagállam nem állhat az ún. túlzott hiány-eljárás alat-t. Túlzott hiány-eljárás akkor indul, ha az államháztartásihiány meghaladja a GPD 3 százalékát vagy az államadó-ság a GDP 60 százalékát. Két kivétel lehetséges: egyrészt,ha a fenti arány magasabb ugyan, de jelentõs mértékben,folyamatosan csökkent és a megkövetelt szinthez közeliértéket ért el, másrészt, ha a megkövetelt szint túllépésekivételes, illetve átmeneti és az elért arány a megköveteltszint közelében van. (A hiány-eljárást a Gazdasági ésPénzügyminiszterek Tanácsa állapítja meg.)

Árfolyam-stabilitás. A vizsgálatot megelõzõ legalábbkét évben az ERM II árfolyam-mechanizmusban komolyfeszültségek – leginkább az érintett valuta középárfolya-mának saját kezdeményezésre történõ leértékelése – nél-kül a normál ingadozási sáv betartása.

Kamatkonvergencia. Az adott tagállamban a vizsgá-latot megelõzõ egy évben a hosszú távú kamat legfeljebb2 százalékponttal haladhatja meg – az inflációs ráta szem-pontjából – legjobb eredményt felmutató három EU-tagállambeli hosszú távú kamat átlagát. (Az inflációhozhasonlóan ez esetben is mozgó célpontról van szó, hiszenidõrõl idõre változik a kamatok mértéke és a legjobberedményt felmutató országok köre is.)

Egyéb gazdasági követelmények. A nemzeti piacokeurópai piacokba való integráltságának mértékére, a folyófizetési mérleg alakulására, a fajlagos bérköltség és egyébárindexek alakulására vonatkozó vizsgálat (számszerûsí-tett követelmények nélkül).

Jogi követelmények. A jegybankra vonatkozó törvé-nyi elõírások összeegyeztethetõsége a maastrichti szerzõ-déssel az euróövezeti tagságból eredõ változásokra tekin-tettel (például egyes feladat- és a hatáskörök majdani átru-házása az EKB-ra a monetáris politikával összefüggésben).

A számszerûen meghatározott gazdasá-gi követelmények közül Magyarországmár ma is lényegében teljesíti a kamat-konvergencia-feltételt: a 10 éves állam-kötvények alapján a 2002. évi magyartényadat: 7,05 százalék, míg a 2002-revonatkozó követelményszint 6,9 százaléklenne. Ez azt mutatja, hogy a piaci szerep-lõk hitelesnek fogadják el a dezinflációspolitikát. A 2003. január 23-ai Reuters fel-mérés tapasztalata alapján a – hazai és amagyar piaccal foglalkozó külföldi – gaz-dasági elemzõk túlnyomórészt az euró


11 A maastrichti szerzõdéshez csatolt 21. jegyzõkönyvszerint legfeljebb három legjobb eredményt felmuta-tó tagállam inflációs rátájának átlagát kell figyelembevenni, de az eddigi gyakorlat ténylegesen a háromlegjobb eredményt felmutató tagállam inflációs rátá-jának átlagát vette figyelembe.

2007-ben, illetve 2008-ban történõ beve-zetésévelsel számolnak.

Az államadósság mértéke a 60 száza-lékos követelményszinten belül van (a2002. évre vonatkozó elõzetes becslés55,4 százalék). Az inflációs szintre és aGDP-arányos államháztartási hiánymértékére vonatkozó mutató teljesítésetovábbi gazdaságpolitikai erõfeszítéstigényel majd. A 2002. évi adatok alapjánaz inflációs követelményszint 2,88 lenne,amivel szemben a magyar infláció mérté-ke 5,2 százalék, az államháztartás 2002.évi GDP-arányos hiányát 9,1 százalékralehet elõzetesen becsülni. A kormány által2002 nyarán készített elõcsatlakozásiprogram olyan makrogazdasági pályát vá-zolt fel, amely 2005-re irányozta elõ akonvergencia-követelmények teljesítésé-nek megfelelõ mértékek elérését.

⇒⇒ Az euró bevezethetõségével kapcso-latos döntéshozatali folyamat

Az Európai Bizottság és az EKB afentiekben ismertetett konvergencia-kö-vetelmények alapján kétévente készít je-lentést az euróövezeten kívüli tagálla-mokról, de bármely érintett tagállam, ígyMagyarország is kérheti majd a közbülsõévben a jelentés elkészítését. A vizsgálatelkészítéséhez szükséges statisztikai ada-tokat elsõsorban az Eurostat szolgáltatja.A két jelentés és a Bizottság javaslataalapján kezdõdik meg a döntéshozatalifolyamat, amiben a Gazdasági és Pénz-ügyminiszterek Tanácsa tölti be a kulcs-szerepet. A döntéshozatali eljárás során azEurópai Parlament és a kormány- és azállamfõkbõl álló Európai Tanács is állástfoglal, sõt az elsõ tizenegy euróövezeti

tagállam esetében a végsõ döntést is azEurópai Tanács hozta meg.

A rendszeres gyakorisággal készülõkonvergencia-jelentések – az eddigi ta-pasztalatok alapján – tavasszal állnak ren-delkezésre, és a kedvezõ értékelés eseténaz euró bevezethetõségére vonatkozóvégsõ döntés május-június hónapravárható.

A Tanács a gazdasági és a jogi felké-szültség megítélésével párhuzamosan – azadott állam illetékeseivel való megállapo-dás alapján – dönt az átváltási arány (azárfolyam) visszavonhatatlan rögzítésé-rõl, figyelembe véve az Európai Bizottságjavaslatát és az EKB álláspontját. A rögzí-tett átváltási arány az euró bevezetésénekelsõ napján lép hatályba (ami eddig minda tizenkét euróövezeti tagállam esetébenjanuár 1-jére esett). A görög gyakorlathozhasonlóan a mi esetünkben is azzal célsze-rû számolni, hogy az átváltási arány rögzí-tésének és annak hatálybalépési idõpontjaközött mind az EKB, mind az MNB figye-lemmel kíséri majd a forint piaci árfolya-mának alakulását. Cél az, hogy a forintpiaci árfolyama az euróbevezetés elõttmegfeleljen a rögzített értéknek.

⇒⇒ Az euróövezeti tagsággal együtt járóváltozások

Az euróövezeti tagság a pénzcseremellett leginkább az MNB jogosítványa-it és kötelezettségeit rendezi át. Az MNBmajd nagyobb mértékben kapcsolódhatbe a Központi Bankok Európai Rendsze-rének, és az ezen belüli a szûkebb közös-ség: az eurórendszer tevékenységébe. AzMNB szakértõi és vezetõi részt vehetnekmajd azon döntések elõkészítésében és


meghozatalában, amelyek például az euró-övezeti egységes monetáris-, árfolyam-po-litikára vonatkoznak. (Az árfolyam-politi-kai döntésekben a pénzügyminisztériumvezetõivel együtt.) A fentieken túlmenõenaz MNB apparátusa fogja Magyarországonvégrehajtani a közös döntésekbõl eredõoperatív feladatokat. Ezen változásokkalösszefüggésben további jogharmonizáció-ra lesz szükség, rögzíteni kell a hatáskörökEKB-ra és az uniós intézményekre való át-ruházását, az önálló monetáris és árfo-lyam-politikáról való lemondást, a forintbevonását, az euró bevezetését.

Mindezeken kívül arra is szükség lesz,hogy átvegyük az EKB és az euróövezetinemzeti jegybankok közösségében együt-tesen kialakított, illetve az elkövetkezen-dõ években kialakítandó elveket, politiká-kat. Az ebbõl adódó változások áttétele-sen a magyar hitelintézeteket és vállalko-zásokat is érinteni fogják – a monetárispolitika mellett – a számla- és a készpénz-forgalomban is. (Például csatlakozás aTARGET-hez, az Európai Unió euró-fizetéseket lebonyolító valós idejû bruttóelszámolási rendszeréhez, a forgalombabocsátható bankjegyek minõsége, a jegy-banki pénztárak nyitva tartási ideje, akészpénzforgalmazás költségeinek viselé-se, a készpénz csomagolása, stb. esetén.)

AZ EURÓ BEVEZETÉSÉNEK

GYAKORLATI KÉRDÉSEI

⇒⇒ A nemzeti átállás elõkészítéseTekintettel arra, hogy az euró bevezeté-

se és az ezzel együtt járó pénzcsere azegész gazdaságot érinti, szükség van arra,

hogy a változások elõkészítésére, kezelé-sére és lebonyolítására széleskörû kon-szenzuson alapuló nemzeti átállási tervszülessen. A változások mindannyiunkatérinteni fognak. Hatalmas feladatról vanszó: a pénzügyi, a fizetési, az adó-, a tár-sadalombiztosítási, a számviteli, a nyil-vántartási rendszert, a vállalkozások, aközponti kormányzati, az önkormányzatiszervek gazdálkodását kell euróra átállíta-ni, minden egyes magánszemélyt fel kellkészíteni az euró használatára, az euró-készpénz és az euró forintértékének meg-ismerésére, valamint hozzászoktatni alakosságot az euróban kifejezett árak ésárkülönbségek érzékeléséhez. Jelenlegiadatok szerint mintegy 6 millió darabforint alapú folyószámlát, nagyszámú hi-tel- és betétszámlát, 2600 készpénzkiadóautomatát, 30 ezer bankkártya-elfogadó-helyet kell majd átállítani, és nagyságren-dileg 300 millió darab forintbankjegyet és1 milliárd forintérmét kell majd lecserélni.

Az átállási terv igen sarkalatos kérdé-se lesz annak eldöntése, hogy Magyaror-szág kétlépcsõs folyamatban: elõszörszámlapénzként, majd készpénzként veze-ti-e be az eurót (mindkét forma esetébenbizonyos átmeneti idõszakot biztosítva),vagy egyszerre egy lépésben. Mindkétmegoldásnak vannak elõnyei és hátrá-nyai. Gyakorlati példája csak a kétlép-csõs folyamatnak van. Az euróövezetenkívüli EU-tagállamok közül Nagy-Bri-tannia a kétlépcsõs megközelítést tervez-né, ha a népszavazás megvalósul és ked-vezõ lesz. A svéd kormány ugyanakkor– ha a 2003. õszi népszavazás kedvezõlesz, – egy lépcsõben: azaz számlapénz-és készpénzformában egyidõben tervezi


az eurót bevezetni annak érdekében, hogymérsékelje a fizetési rendszer zavarainakkockázatát.

A kétlépcsõs megközelítés lehetõségetkínál arra, hogy az egyes gazdasági sze-replõk a saját felkészülési ütemüknekmegfelelõen maguk válasszák meg – azországosan megszabott idõkereten belül –az euróra való áttérés idõpontját, a gyor-sabb változtatásra képes ágazatok, vállal-kozások rövid idõn belül áttérhessenek azeuró használatára és így mielõbb profitál-janak annak elõnyeibõl. A kétlépcsõsmegoldás csökkenti a szûk keresztmet-szetek kialakulásának kockázatát a szám-viteli és az informatikai rendszerek sok-sok szereplõre kiterjedõ átállításánál azál-tal, hogy a lebonyolítás hosszabb idõszak-ra elhúzódhat.

Ugyanakkor a forint és az euró együt-tes használatán alapuló kettõs rendszerpótlólagos költségekkel és teherrel járhatbizonyos vállalkozásoknál, ágazatoknál.Mivel az euró már létezik készpénzként,egy hosszabb átállási idõszak a készpénz-forgalom spontán euróizálódásához is ve-zethet, ami nemkívánatos jelenség lenne.Az euróvaluta spontán beáramlása eseténaz MNB készpénz-feldolgozási tevékeny-sége nem segítené kellõen a készpénz mi-nõségének megõrzését és a készpénzfor-galom biztonságos ellátását, hiszen azMNB ilyen irányú jogosítványai továbbrais alapvetõen csak a forinthoz kötõdné-nek. Ilyen körülmények között a teljeskészpénzforgalom drágábbá válna, nehe-zebben lehetne a forgalomban lévõ kétfé-le készpénz minõségét biztosítani.

Az egylépcsõs folyamat koncentráltmegoldást jelent, a kormányzati és/vagy

az érdekképviseleti szervek, valamint apénzügyi széféra részérõl is apróléko-sabb, alaposabb elõkészítést igényel azeuróövezeti tagság kezdõ idõpontja elõtt.A konvojban haladás szabályainak meg-felelõen a leglassabb haladásra képes sze-replõ igényeihez igazítva kell meghatá-rozni az euró bevezetésének idõpontját.

Az egylépcsõs folyamat fõ elõnye,hogy a gazdaságot alapvetõen megkímélia kettõs rendszer használatától (a kész-pénz esetében feltehetõen ez esetben isszükség lenne egy átmeneti idõszakra).A választhatóságát az is támogatja, hogya magyar gazdasági szereplõk döntõ ré-sze 2001 végén már átesett egy kisebbeuróátálláson, amikor is a külkapcsola-tokhoz és a nemzetközi idegenforgalom-hoz kötõdõen a 12 nemzeti devizát/valu-tát itthon is felváltotta az euró.

Az 1995-ben elfogadott kétlépcsõsmegközelítés alapját képezõ helyzettöbb alapvetõ ponton megváltozott: azegységes monetáris politika már ötödikéve funkcionál, az euró bevezetett pénz-nem, és nem látjuk elõre, hogy a 13 érin-tett tagország12 esetében mennyiben fogegybeesni az euróövezeti tagság elnyeré-se. Lényeges eltérést jelent az is, hogy azeuró bevezetésével összhangban az el-múlt években elkészültek az uniós jogsza-bályok, iránymutatások, határozatok is,ezek jelentõs része változtatás nélkül al-kalmazható, másokat az új helyzetnekmegfelelõen új szabályokkal kell felválta-ni. Nagy mértékû eurókészpénz gyártókapacitás épült ki Nyugat-Európában, és


12 Az eurót még nem bevezetett 3 jelenlegi EU-tagállamés a 10 csatlakozó ország.

ismertek az euróbankjegyek biztonságielemei. Mindez jelentõsen gyorsíthatja azeuró bevezetésére való felkészülést Ma-gyarország esetében is.

Ma még nem ismert az uniós partne-rek (az EKB, az Európai Bizottság, aGazdasági és Pénzügyminiszterek Taná-csa) álláspontja az átállás ütemezését il-letõen. Az EKB álláspontja az eurókész-pénz bevezetési idõpontjának megválasz-tása szempontjából is alapvetõ fontosságúlesz, ugyanis az EKB/KBER alapokmá-nyának 16. cikke szerint a Kormányzóta-nács hatáskörébe tartozik az euróbank-jegy-kibocsátás engedélyezése.

A fentiekben ismertetett két lehetségesmegoldás figyelembe vételével az MNBmegkezdte az elméletileg lehetséges átál-lási forgatókönyvek felvázolását. Döntésta gazdasági racionalitás alapján leszcélszerû majd meghozni: mérlegelveazt, hogy milyen gyorsan tudnak az egyesmagyar gazdasági szereplõtípusok felké-szülni az euró bevezetésére, és nemzet-gazdasági szinten melyik megoldás jár alegkisebb nettó költséggel és a legkisebbkockázattal.

⇒⇒ Munkahipotézis az átállás módjáraés egyes peremfeltételeire

A sok szereplõre és a jelentõs költsé-gekre tekintettel az átállás olyan módjátlesz célszerû kialakítani, amely viszony-lag egyszerû, költségkímélõ, nem korlá-tozza, nem torzítja a piaci szereplõk kö-zötti versenyt, emberközeli, egyértelmûjogi alapokon nyugszik, teret enged azönkezdeményezésnek és elõsegíti a szak-mai együttmûködés kibontakozását a zök-kenõmentes átállás érdekében.

Az átállás levezénylése szempontjábólalapvetõ jelentõségû lesz, hogy – össz-hangban az 1997. június 17-ei 1103/97/EKsz. kötelezõ erejû tanácsi rendelettel – aforintban megkötött szerzõdések válto-zatlan feltételekkel érvényesek marad-nak, és az euró bevezetése miatt nem le-het a feltételeket egyoldalúan módosítani,vagy a szerzõdéseket egyoldalúan meg-szüntetni, illetve felmondani.

Az euróövezeti átállási tapasztalatokarra utalnak, hogy igen lényeges lesz an-nak biztosítása, hogy az euró bevezetésene vezessen az árak emelkedéséhez, hi-szen a lakosság nagymértékben fog azárak alakulására figyelni, és annak fi-gyelembe vételével alakít ki majd azeuróról véleményt, hogy az euró beve-zetése – megítélése szerint – milyenárakhoz vezetett. A fejlett európai orszá-gokhoz való gazdasági felzárkózás folya-matában – a termelékenység és az élet-színvonal emelkedésével – várhatóanamúgy sem lesz elkerülhetõ egyes, kül-kereskedelmi forgalomba nem kerülõ ter-mékek, szolgáltatások áremelkedése, ígyMagyarországon a lakosság fokozottmértékben fogja az euró bevezetésekoraz árváltozásokat figyelni.

A forintdíjak és -árak euróra való át-számítására – minden valószínûség sze-rint – az 1997. június 17-ei 1103/97/EKsz. kötelezõ erejû tanácsi rendelet lesz ameghatározó, amely elõírja, hogy a visz-szavonhatatlanul rögzítendõ átváltásikulcs segítségével, hat számjegynyi pon-tossággal kell végezni az átszámítást, mi-közben az euróra ezrednyi pontossággalátszámított értéket a matematikai szabá-lyok szerint centre kell kerekíteni.



A banki díjak tekintetében irányadó-nak tekintjük az 1998. április 23-ai98/286/EK és a 2000. október 10-eiC(2000) 2985 sz. Bizottsági ajánlást, mi-szerint a hitelintézeteknek díjmentesenkell fogadniuk és átváltaniuk az esetle-ges átmeneti idõszakban a forint- vagy azeuróbankszámlára a másik érintett pénz-nemben beérkezõ összegeket, díjmente-sen kell a forintbankszámlákat euróbank-számlákká átalakítaniuk, az euróbannyújtandó bankszolgáltatások díjtételeit aforintban végzett szolgáltatások díjtétele-inek megfelelõen kell kialakítaniuk a fen-tiekben ismertetett átváltási szabályokkalösszhangban. Fentieken túlmenõen akészpénzcsere idõszakában a hitelintéze-teknek díjmentesen kell váltaniuk majd aforintkészpénzt euróra – mind a számlatu-lajdonos, mind a nem számlatulajdonoslakossági ügyfeleik esetében – a szokásoslakossági összeghatárig.

Az 1998. április 23-ai 98/287/EK sz.Bizottsági ajánlásnak megfelelõen aztvárjuk, hogy a bankszámlakivonatokon, aközüzemi számlákon, valamint a na-gyobb kiskereskedelmi üzletekben ésvendéglátóipari egységekben egy megha-tározott ideig mind forintban, mindeuróban fel lesznek tüntetve az össze-gek, a díjak, illetve az árak. Mindez segítabban, hogy a lakosság is hozzászokjonaz euróhoz, és elõbb-utóbb megfelelõen

legyen képes érzékelni az euróban kifeje-zett árakat.

Az MNB már megvizsgálta az euró-készpénz hazai gyártásának feltételeit,és úgy ítélte meg, hogy – a jelenlegi tech-nikai színvonal és a beruházási igényekalapján – az érmék esetében van lehetõ-ség a hazai gyártásra. A Magyar PénzverõRt. – a jelenlegi információk szerint, a mos-tani euróövezeti tagállamok esetében kö-vetett gyakorlathoz hasonlóan – csak azeuróövezeti csatlakozásra vonatkozó Ta-nácsi döntés idõpontjában kaphatja megaz euróérmék közös oldalára vonatkozószabadalmi jogot, így a tényleges gyártástcsak ezt követõen kezdheti meg. A közösoldalon csak a jelenlegi EU-tagállamokkontúrvonalai szerepelnek, így az EU-nakdöntenie kell majd az új eurósorozatok ér-méinek közös oldaláról is. Az MNB azEU-csatlakozás után szándékozik az érmemagyar oldalának tervezésére vonatkozópályázati kiírást kibocsátani, kellõ idõthagyva a legjobb mûvészeti javaslatok ki-munkálására, majd a nyertes pályázat ki-választására, végül a kiválasztott tervmegvalósítására.

A MNB úgy számol, hogy a készpénz-csere gyors lebonyolítása érdekében Ma-gyarországon is szükség lesz az eurókész-pénz elõszállítására, a készpénzkiadóautomaták euróra való lehetõ legrövi-debb idõ alatti átállítására.

ECOFIN: Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa, azEU legfõbb döntéshozatali szerve gazdaság- és pénz-ügypolitikai kérdésekben.

EKB: Európai Központi Bank.EMI: Európai Monetáris Intézet (EKB elõfutára).

ERM II: Második árfolyam-mechanizmus (ExchangeRate Mechanism II), az euróövezeten kívüli tagor-szágok pénznemei és az euró számára létrehozott ár-folyam-megállapodás.

RÖVIDÍTÉSEK, MAGYARÁZATOK


Eurórendszer: Az Európai Központi Bank és az eurót beve-zetett tagállamok nemzeti jegybankjának közössége.

Euróövezet: Az eurót bevezetett EU-tagállamok összessé-ge. Jelenleg 12 tagállamból áll: Ausztria, Belgium,Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia,Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország,Portugália és Spanyolország.

Eurostat: Az Európai Közösség Statisztikai Hivatala,amely az Európai Bizottság része és a közösségi sta-tisztikák elõállításáért felelõs.

GMU: Gazdasági és Monetáris Unió, az európai gazdasá-gi integráció fontos lépcsõje, amelynek eredménye-ként az EU-tagállamok koordinálják gazdaságpoliti-kájukat, illetve a konvergencia-követelményeket tel-

jesítõ tagországok közös pénznemet vezetnek és le-mondanak az önálló monetáris és árfolyam-politiká-jukról.

KBER:A Központi Bankok Európai Rendszere, amely azEurópai Központi Bankból és valamennyi EU-tagál-lam nemzeti jegybankjából áll.

TARGET: Transzeurópai automatizált valós idejû bruttóelszámolási rendszer (Trans-European AutomatedReal-time Gross Settlement Express Transfer system),amely – az EKB monetáris politikai mûveleteihezkapcsolódó fizetések mellett – az Európai Unión be-lüli egyéb, elsõsorban nagybani fizetési forgalmat islebonyolítja.

1. Az Angol Nemzeti Bank2001–2002: Practical issues arising from the euro so-rozat 2001 decemberi, 2002 májusi és 2002 novembe-ri száma.

2. A Holland Nemzeti Bank2002: Éves Jelentés

3. Európai Bizottság1998: Commission recommends 11 Member Statesfor EMU (IP/98/273, 1998. március 25.)1999: Commission confirms the three-year transition-al period for the euro (IP/99225, 1999. április 13.)2000, 2002: Konvergencia-jelentések2000: Commission proposes Greece to become thetwelfth member of the euro-zone (IP/00/422, 2000.május 3.)2000: Euro Papers, Number 37: Euro coins – Fromdesign to circulation2000: Communication from the Commission to theEuropean Parliament, the Council, the Economic andSocial Committee, the Committee of Regions and theEuropean Central Bank – Practical aspects of theeuro: state of play and tasks ahead2001: Communication from the Commission to theCouncil, the European Parliament, the Economic andSocial Committee, the Committee of Regions and theEuropean Central Bank – Report on the preparationsfor the introduction of euro notes and coins2001: Quarterly review of the use of the euro (secondquarter 2001 No 7.)2001: Communication from the Commission to theEuropean Council – Second report on the preparationsfor the introduction of euro notes and coins2002: National currencies have practically disap-peared from circulation címû sajtóközlemény(IP/02/63, 2002. január 15.)

2002: Communication from the Commission to theEuropean Council – Review of the introduction ofeuro notes and coins2002: Communication from the Commission: Theeuro area in the world economy – developments in thefirst three years

4. Európai Központi Bank1999-2002: Éves jelentések1999: The international role of the euro (MonthlyBulletin August 1999)2000, 2002: Konvergencia-jelentések2000: Communiqué of the European Central Bankand the Bank of Greece (2000. június 19.)2001: Practical aspects of the introduction of the euro– Speech by Prof. Eugenio Domingo Solans, Memberof the Executive Board of the European Central Bank(2001. október 9.)2002: Evaluation of the 2002 cash changeover2002: Compendium – Collection of legal instrumentsJune 1998 – December 20012002: Implications of the euro cash changeover on thedevelopment of banknotes and coins in circulation(Monthly Bulletin May 2002)2002: Presentation of the ECB’s Annual Report to theEuropean Parliament, introductory statement deliv-ered by Dr. Willem F. Duisenberg, President of theEuropean Central Bank (2002. július 2.)2002: Price level convergence and competition in theeuro area (Monthly Bulletin August 2002)2002: Trajectories towards the euro and the role ofERM II – Speech by Tommaso Padoa-Schioppa,Member of the Executive Board of the European Cen-tral Bank (2002. november 4.)2002: Review of the international role of the euro

FELHASZNÁLT IRODALOM


5. Európai Monetáris Intézet1995: The changeover to the single currency1995-1998: Éves jelentések1998: Konvergencia-jelentés

6. Európai Tanács1995: Economic and Monetary Union – referencescenario: Madrid European Council1998: 98/317/EC Council Decision in accordancewith Article 109j(4) of the Treaty (1998. május 3.)

7. Eurostat2002: a 2002. február 28-ai STAT02/23 közlemény2002: a 2002. május 16-ai STAT02/58 közlemény2002: a 2002. július 17-ei STAT02/84 közlemény

7. Gallup Europe2002: Flash EB 139 “Attitudes sur l’euro – zoneeuro” Volumes AB 2002. november

8. Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa1998: Joint Communiqué on the determination ofthe irrevocable conversion rates for the euro (1998.május 3.)1998: Council Regulation (EC) No 2866/98 on theconversion rates between the euro and the currenciesof the Member States adopting the euro (1998. de-cember 31.)1999: a 2212. Council meeting (ECOFIN: 1999. no-vember 8.)2000: Council Decision in accordance with Article122 (2) on the adoption by Greece of the single cur-rency on 1 January 2001 (2000. június 19.)2000: Council Regulation 1478/2000 (EC) amendingRegulation (EC) No 2866/98 on the conversion ratesbetween the euro and the currencies of the MemberStates adopting the euro (2000. június 19.)

19. London Economics2002: Quantification of the Macro-Economic Impactof Integration of EU Financial Markets

10. Magyar Nemzeti Bank2001: A forint útja az euróhoz2001: Az euró: tájékoztató az euróbankjegyek és -ér-mék biztonsági elemeirõl2002: Csajbók Attila–Csermely Ágnes: Az euró ha-zai bevezetésének várható haszna, költsége és idõzí-tése, MNB Mûhelytanulmányok: 24

11. Pénzügyminisztérium2002: Magyarország középtávú gazdaságpolitikaiprogramja az uniós csatlakozás megalapozásához

12. Svéd Nemzeti Bank2001–2002: The Euro in the Swedish Financial Sec-tor sorozat 7. és 8. sz. elõrehaladási jelentése2003: Direct changeover from 2006 lessens the riskof payment system disturbances – Governor LarsHeikensten spoke on some issue to do with Riskbankand EMU (2003. február 3.)

A téma szempontjából fontosabb intézmények inter-netes honlapjai

Az Angol Nemzeti Bank: www.bankofengland.co.ukAz Európai Központi Bank: www.ecb.intAz Európai Monetáris Intézet: www.ecb.intAz Európai Unió és intézményei: www.europa.eu.intA Magyar Nemzeti Bank: www.mnb.huA Pénzügyminisztérium: www.p-m.huSvéd Nemzeti Bank: www.riskbank.com

Documents

2003. MÁSODIK ÉVFOLYAM 3. SZÁM