2009-es H1N1 járvány tanulságai2009-es H1N1 járvány tanulságaiés a jövő kilátásaiés a jövő kilátásai

Dr. Csohán Ágnesosztályvezető főorvososztályvezető főorvos

Országos Epidemiológiai Központ, BudapestOrszágos Epidemiológiai Központ, Budapest

A 2009-es H1N1 járvány tanulságai és a jövő kilátásai

Dr. Csohán Ágnes

Országos Epidemiológiai Központ

Járványügyi osztály2010.06.03

Influenza világjárványok

H7

H5

H9*

1980

1997

Új madárinfluenzák

1996 2002

1999

2003

1955 1965 1975 1985 1995 2005

H1N1

H2N2

1889Orosz

influenza

H2N2

H2N2

1957Ázsiai

influenzaH2N2

H3N2

1968Hong Kong-i

influenzaH3N2

H3N8

1900Régi Hong

Kong influenza

H3N8

1918SpanyolnáthaH1N1

1915 1925 1955 1965 1975 1985 1995 20051895 1905 2010 2015

2009Pandémiásinfluenza

H1N1

Humán influenza világjárványok(feltüntetve: korai szub-típusok)

Reproduced and adapted (2009) with permission of Dr Masato Tashiro, Director, Center for Influenza Virus Research, National Institute of Infectious Diseases (NIID), Japan.

H1N1Pandémia

H1N1

A pandémiás influenza főbb jellemzői

Feltételezhető/ismert

• Terjedési mód• Lappangási idő• Klinikai tünetek• Aspecifikus megelőzési

intézkedések

Nem ismert

• Járványgörbe• Morbiditás/• Szövődmények• Halálozási mutatók• Mely korcsoportok a a

legérintettebbek?• Mely csoportok a

legveszélyeztetettebbek?• Kórházi ápolás, int. osztályos

kezelésre, gépi lélegeztetésreszorulók aránya

A pandémiás surveillance

Minden érintett tagállam első 100 esetének részletes elemzése jellemzi az új influenza

klinikai képét,

járványügyi és

virológiai sajátosságait

kockázati tényezőit.

Adatgyűjtés a részletes jellemzéshez

Az új vírus korai felderítése és azonosítása + a terjedés lassítása

A pandémia monitorozása

545 000 laboratóriumilag igazolt megbetegedés (a tényleges szám nagyságrendekkel nagyobb)

425,650 (78.0%) pandemic A (H1N1), 8,257 (1.6%) seasonal A (H1N1), 30,464 (5.6%) A (H3N2),

63,799 (11.7%) A (not subtyped) and 15,237 (2.8%) influenza B 16 813 haláleset 191 országban

Mit tanultunk egy év alatt az A/H1N1v vírusról ?

• Világszerte domináns • Genetikailag stabil, kevés mutáció• Az amantadanokkal szemben rezisztens,

oseltamivir érzékenységét megőrizte • Legérintettebb korcsoport: gyermekek• A kisgyermekek, a terhes nők és a

krónikus betegek voltak fokozottan kitéve a súlyos influenza veszélyének

• Becsült halálozási arányszám: 0,02%

Mit tanultunk?

• Pandémiás paradoxon: nagyszámú enyhe megbetegedés mellett súlyos esetek (vírusos pneumonitis, gyorsan romló állapot,nehézlégzés, korán szükségessé váló gépi lélegeztetés, magas letalitás)

• Fiatal felnőttek esetében is előfordult

• A járványok egy-egy országban általában15-16 hétig tartottak

2009 A/H1: az évezred első pandémiája

2009. június 11.6.készültségi szint

A betegek többsége orvosi kezelés, kórházi ellátás

nélkül, magától meggyógyul.

Súlyos lefolyású megbetegedések előfordulnak ugyan, de általában csak a szezonális influenzára jellemző arányban.

Összességében az egészségügyi ellátórendszer képes az orvosi ellátási igényt kielégíteni, de előfordulhat bizonyos területeken, adott ideig, hogy az ellátó rendszer a teljesítőképességének határán működik.

A WHO főigazgatója a 2009. évi pandémiát mérsékelten súlyosnak minősítette

Nem várt jelenségek, 2009 • A lakosság és a szakma képviselőinek egy része nem „ilyen” pandémiát

várt• Bizalmatlanság a kormányok és a szakmai szervezetek irányában: a

felkészülés túldimenzionált, túl sokat költenek a vakcinára, a döntés- hozók a gyógyszergyártók befolyása alá kerültek

• A fals üzenetek különböző csatornákon gyorsan terjedtek, az emberek egy része elhitte ezeket

• Mindenki „szakértővé” vált, saját értékrendjszerint egyéni kockázat- becslésen alapuló döntéseket hoztak az oltás vonatkozásában.

• A szakmai kommunikáció versenyben állt a különböző elképzelések• terjesztőivel • Néhány országban a gyenge szakmai kommunikáció aláásta a védőoltási

kampány sikerét. • Az egészségügyi dolgozókra minden eddiginél nehezebb feladat hárult az• oltandók tájékoztatásában.

Magyarország jól felkészült a pandémiára

Nemzeti Influenza Pandémiás terv (NIPT)Az első terv elfogadása: 1997, felülvizsgálatok: 2001, 2005, 2009Jóváhagyta az Egészségügyi Miniszter, felügyelte a KormányNemzeti készletezés (pl. antivirális szerek)Kórházi influenza pandémiás tervek: 2005-tőlAz ÁNTSZ regionális és kistérségi influenza pandémiás terveinek ajóváhagyása: 2008Gazdálkodó szervezetek felkészülési terveinek elkészülése akulcsfontosságú infrastruktúra, és a kritikus erőforrások folyamatosbiztosításához influenza pandémia idején: 2008-2009-tőlFeladat: a pandémiás terv revíziója

az egészségügyi szolgáltatók terveinek konkretizálása különböző forgatókönyvekre

A hazai influenza elleni oltások

Védőoltási felügyelet

Országos járvány

Pandémiás influenza elleni védőoltások:2 690 805 személy részesült FLUVAL P oltásbanA lakosság átoltottsága: 26,8%

< 20,9

21,0 – 23,9

24,0 – 26,9

27,0 – 29,9

30,0 <

A lakosság pandémiás influenza elleni oltottsági arányaterületenként, Magyarország 2009/2010.

Országos átlag: 26,8%

16

Becsült átoltottság a prioritási csoportokban

Az OEK Járványügyi osztályán végzett becslések alapján

krónikus betegek ? ( ( kb. egymillió ember)

terhes nők 17%-a ( 17 200/ 90 400)

az egészségügyi dolgozók 72%-a, ( szezonális : 42%)

a kritikus infrastruktúra 46%-a,

a nevelési, oktatási intézménybe járó általános és középiskolás tanulók, dolgozók 25%-a,

A 12 hónapos van annál fiatalabb csecsemőkkel közös vagy egy háztartásban élők 12%-a kapott pandémiás influenza elleni védőoltást.

60 éven felüliek: 32,5% (szezonális : 31,8%)

17

A 2009-es A/H1N1v influenza pandémia első hulláma

Interszezonális időszak 2009/2010. évi szezon

Pozitivitási arány (%

)

18

Főbb járványügyi jellemzők

• ISZM miatt orvoshoz fordulók becsült száma: 533 000• Laboratóriumi vizsgálattal megerősített esetek: 2170• A/H1N1v influenzában influenzában

megbetegedettek becsült száma 800 000• A/H1N1 v fertőzésen átesettek becsült száma: 10%

(488.000 – 1.399.000)

• Kórházban ápolt betegek 5 100• Intenzív kezelést igényelt 11,3 % • gépi lélegeztetés 65%• A/H1N1v halálozások száma 134• Mortalitás 1,3%ooo

Influenzaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók becsült kumulatív száma 100 lakosra, Magyarország, 2009. 33 – 2010. 8. hét

Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

10,2

8,1

3,4

1,5

5,4

0

2

4

6

8

10

12

0 -14 éves 15-34 éves 35-59 éves 60 ≤ éves országosátlag

orv

os

ho

z fo

rdu

ló b

ete

ge

k s

zám

a 1

00

00

0 la

ko

sra

Influenzaszerű megbetegedés miatt kórházban kezeltek száma 100 000 lakosra korcsoportok szerint,

Magyarország, 2009. 44 – 2010. 8. hét

Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

115,3

41,437,8

41,0

50,7

0

20

40

60

80

100

120

140

0-14 éves 15-29 éves 30-64 éves ≥65 éves országosátlag

felv

ett

esete

k s

zám

a 100 0

00 lako

sra

Az A/H1N1 influenzafertőzéssel összefüggő halálesetek száma 100 000 lakosra korcsoportonként, Magyarország

Forrás: Országos Epidemiológiai Központ

0,2

0,7

1,71,8

1,3

0,00

0,50

1,00

1,50

2,00

0-14 éves 15-29 éves 30-64 éves ≥65 éves országos átlag

hal

áles

etek

szá

ma

100

000

lako

sra

22

Influenza A(H1N1)v vírusfertőzéssel összefüggésbe hozható halálesetek megoszlása kockázati tényezők

szerint ( n=134)

80,7 %

9,2 %

6,2 %

3,9%

terhesség (5)

obesitas (8)

kockázati tényező nem ismert (12)

krónikus betegség

(105)

A terhes nők mortalitása 5%000

A terhes nők halálos kimenetelű megbetegedésének kockázata kb. négyszerese volt az általános lakossági kockázatnak.

A meghaltak krónikus alapbetegségei

• Cukorbetegség 20,5%

• Krónikus légzőszervi b. 16, 4%

• Malignus kórkép 13,7%

• Szív-érrendszeri betegség 9,6%

• Kp. idegrendszeri betegség 6,8%

• Immunszuppresszív állapot 4,1%

A meghaltak 90% nem részesült influenza elleni védőoltásban.

Összegzés

• Az őszi/téli pandémiás hullám mérsékelt intenzitású volt.

• A terhes nők és a gyermekek között több súlyos megbetegedés fordult elő mint a szezonális járványokban.

• Gyakoribb volt a hirtelen kialakuló , halálhoz vezető ARDS mint a szezonális járványokban.

A jövő kilátásai

25

A pandémia 6. fázisa van érvényben, jelenleg Európában alacsony az influenza aktivitás, a sporadikus betegekből kimutatott influenza vírusok 63%-a influenza B vírus.

A pandémia 2. hulláma várhatóan a 2010/11. évi influenza szezonban kezdődik, legfogékonyabbak a csecsemők és kisgyermekek lesznek, valamint azok, akik nem részesültek védőoltásban vagy nem vészelték át a fertőzést.

A jövő kilátásai

A domináns vírus várhatóan a pandémiás H1N1 vírus lesz B vírusok jelenléte mellett. A H3N2 altípus visszatérését nem lehet kizárni.

A Déli Féltekén júniusban kezdődik az influenza szezon, ahol a fogékonyak nagy aránya miatt nem kell számolni a az északi féltekére decemberben visszatérő vírus változásával.

Ha a vírus stabil marad, és nem változik, nem számítunk nagyobb járványra mint 2009-ben.

A helyzet ettől rosszabb is lehet !

Influenza elleni védőoltások a 2010/11. évi szezonban

27

A WHO által ajánlott trivalens vakcina összetétele:

A/California/7/2009(H1N1)-szerű törzsA/Perth/16/2009(H3N2)-szerű törzsB/Brisbane/60/2008-szerű törzs

A Fluval P oltóanyag a lejárati időn belül felhasználható (július 31-november 30.).Jelenleg is javasolt azoknak a nőknek az oltása, akik az év 2. felében szeretnének gyermeket vállalni, vagy a terhesség ill. a szülés a szezonális időszakra esik.

Amennyiben a vírus nem változik, a pandémiás vakcinák a szezon végéig használhatók. (stabilitási vizsgálatok)A FLUVAL P oltóanyag felhasználható azon személyek számára is, akik kívül esnek a szezonális oltóanyag indikációs körén.

Feladataink

• Felkészülés a 2. hullámra – az első hullám tapasztalatainak, adatainak feldolgozása, a pendémiás tervek aktualizálása

• A veszélyeztetett csoportba tartozó személyek azonosítása, a védőoltások folytatása

• A veszélyeztetett csoportba tartozók súlyos megbetegedése esetén az antivirális kezelés biztosítása

• A kommunikációs stratégia újragondolása, a valósidejű hiteles szakmai információátadás biztosítása.

Köszönöm a figyelmet