www.mentor-konyvesbolt.hu 53

AZ ISKOLÁRA VALÓ FELKÉSZÜLÉSMÉRFÖLDKÖVEI

Az iskolakezdés a gyermek életénekegyik legjelentôsebb fordulópontja. Azindulás meghatározza iskolai pályafu-tását, ami késôbbiekben egész életérekihat. Ha nem megfelelô idôben törté-nik a beiskolázás, vagy ha a fejletlenképességek, pszichés problémák kor-rekciója nem történik meg, annakhosszú távú negatív következményeilehetnek: tanulási nehézség, beillesz-kedési, magatartási problémák, érzel-mi, pszichés tünetek.Az iskolaérettség kifejezés hallatán

egy vizsgálat juthat az eszünkbe, me-lyet a gyermekkel folytatnak a Nevelé-si Tanácsadó Intézetekben.Az iskolaérettség az iskolára való

felkészülés érési folyamata, melyet azévek során kontrollálhatunk, segíthe-tünk óvodai bemeneti méréssel, fejlesz-téssel, szükség esetén speciális ellátá-sokkal és iskolaérettségi vizsgálattal is.Az érési folyamat milyensége nemcsak szûk értelemben a gyermeket„minôsíti”, hiszen az ôt körülvevô szû-kebb és tágabb szociális tér színvona-la döntô hatással van képességei ki-bontakoztatására. Így ezek felméréseés figyelembevétele is elkerülhetetlen.Hiszen gyakorló szakemberként mind-annyian tudjuk, hogy pl. egy általánosgyenge vagy jó képességû gyermekkifutási lehetôsége mennyire más egy

magas, illetve alacsony szociokul-turális közegben!Az iskolaérettség tehát egy, a szociá-

lis környezet által inspirált, rendszerbeágyazott belsô érési folyamat.Az iskolaérettség megítélése három

kritérium – fizikai, szociális és kognitívképesség – mentén történik. Mindhá-rom terület fejlesztése gyakorlatilag vé-gigkíséri az óvodai éveket, de tanköte-les korban a beiskolázáshoz szükségesképességszint elérése fontos értékmérô-je az óvoda hatékonyságának. Gyakor-lati tapasztalat az is, hogy minden részt-vevônek idôre van szüksége egy-egydöntés meghozataláig. A gyermek fej-lesztése, a szakemberek egymásközti,vagy a szülôkkel történô konzultációjasokszor többéves folyamatban érlelô-dik, s a döntés már csak a folyamat vé-gét jelzi.Az iskolaérettség komplex fogalom,

amely magában foglalja a biológiai, apszichikus és a szociális érettséget.A tanulás és az érés dinamikája hatá-rozza meg az óvodáskorúak fejlôdését,így érthetô, hogy a testi, a pszichikus,és a szociális érettség együttes megléteszükséges az iskolába lépéshez.

Az iskolaérettség

Fontos, hogy a gyermekek minél többtapasztalatot szerezzenek, legyen alkal-muk dolgokat, jelenségeket megfigyel-

ni, vegyék észre a környezetükbenvégbemenô változásokat, keressék azok-okozati összefüggéseket, a változásokát. A megszerzett tapasztalatok azoktató–nevelô munka hatására ponto-sabbá válnak, rendezôdnek, megszilár-dulnak, ismeretté tudatosulnak.Melyek a tanuláshoz való viszony

alakításának lépései?Kíváncsiság ⇒ ösztönös tanulnivá-

gyás ⇒ érdeklôdés ⇒ önkéntes fi-gyelem ⇒ egyénre szabott feladatok⇒ szándékos figyelem ⇒ „meg tu-dom csinálni” sikerélménye ⇒ feladat-tudat ⇒ iskolaérettségAz érdeklôdés felkeltésével a tanulás

a gyermeket körülvevô érdekes világfelfedezésének eszközévé, útjává válik.A megfigyelések, a hasonlóságok és

különbségek észrevétele elemi általáno-sításra, következtetésre nyújt alkalmat.Lényeges, hogy a gyerekek teljesítmé-

nyét mindig érdeklôdés fogadja. Legyenfontos számunkra is, amit csinálnak!Mindig akkor és annyi segítséget

nyújtsunk a gyermeknek, amennyire azadott esetben szüksége van!Az anyanyelv fejlesztése a nap min-

den percében folyamatosan végzendôfeladat.A pszichológiai felkészítés magában

foglalja:– a motivációs felkészítést,– az akarati felkészítést,– az értelmi felkészítést,– az erkölcsi felkészítést.

SOKSZEMKÖZT…Gondolatok a gyermekekrôl, intézményekrôl, a pedagógiai kultúráról,

a viselkedéskultúráról és ezek hatásairól(pszichológus, pedagógus, szociológus, gyermekvédelmi szakember

és további szakemberek véleménye, tapasztalatai alapján)

CZIRJÁKNÉ VÉRTESI MARIANNA

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

54 Fejlesztô Pedagógia 2010/1. szám

A nevelési tanácsadókiskolaérettségi vizsgálataMit vizsgál a nevelési tanácsadó?– az ábrázoló kifejezôkészséget (em-berrajz, sematikus ábramásolás)

– a munkaérettséget (szegélydísz raj-zoltatása)

– az általános tájékozottságot (kérdé-sek alapján)

– a mennyiségfogalom kialakultságá-nak fokát (mûveletek, mennyiségirelációk)

– a beszédkészséget (képolvasás)– a gondolkodást (problémamegoldás,analógiás gondolkodás, kauzálisgondolkodás, analitikus–szintetikusgondolkodás)

– megfigyelô képességet és az emlé-kezetet (verbális és vizuális módon)

– a vizsgálat kiterjed még a– a kezességre,– a beszédhibákra,– a mozgáskoordinációra és– a vizsgálat alatti magatartásra is.

A fejlettség megállapításánakszempontjai:– fizikális adatok– motoros képességek– koordinációs képességek a nagy-mozgások területén

– koordinációs képességek a kismoz-gások (finommotorika) területén

– szem–kéz-, szem–láb-koordináció

Az értelmi képesség:– a képzelet– a figyelem– a gondolkodás

Az érzelem és az akarat:– az érzelem– az akarat

A szocializálódás(közösségi beállítódás):– a normához, szabályhoz, szokáshozvaló viszony

– a társas kapcsolatok– a tevékenységhez való viszony– a gyermek önmagához való viszonya

A kommunikáció– az anyanyelvi fejlettség– az artikulációs készség– a kommunikációs viszony, kommu-nikációs képesség

– metakommunikációs kapcsolatot te-remtô és tartó képességE rövid ismertetôvel szeretnénk tám-

pontokat adni az óvónôknek, pedagógu-soknak, szülôknek, hogy megalapozot-tan, felelôsségteljesen tudják meghoznidöntésüket az óvodás gyermekek éle-tének e fontos fordulópontjáról.

Mit jelent az iskolaérettség?Az iskolaérettség összetett fogalom, agyermek egész személyiségének fejlett-ségét foglalja magában. A gyermeknektestileg, pszichés és szociális szempont-ból egyaránt alkalmasnak kell lennie aziskolai élet megkezdésére.

Biológiai jellemzôk:– Optimális testi fejlettség és egészségiállapot.

– Idegrendszer megfelelô érettsége,mely magában foglalja a nagy és fi-nom mozgások, valamint látás–kéz-mozgás összerendezettségét, figye-lem összpontosítás képességét,valamint, hogy terhelhetô legyen,ne legyen fáradékony.

Pszichés alkalmasság kritériumai:– Értelmi fejlettség: gondolkodás terénlényeglátás, következtetések alkotá-sa, ok–okozati összefüggések felisme-rése, mennyiségfogalom kialakulása,emlékezeti befogadás és felidézés ké-pessége.

– Beszédkészség: tiszta hangképzés(formai vonatkozás) és megfelelôszókincs, kifejezôkészség (tartalmivonatkozás).

– Munkaérettség, feladattudat, mono-tónia tûrés – képes legyen megkü-lönböztetni a játékot a feladattól,munkától.

– Érzelmi, akarati érettség: képes le-gyen önmaga irányítására, mozgás-igényének akaratlagos leküzdésére.

– Érdeklôdés, motiváltság.

Érzelmi intelligencia IQ–EQ

Érzelmi intelligencia jelensége isnagyon fontos:– akarjon iskolás lenni, tudja, hogy ottmilyen magatartást várnak majd tôle;

– meg kell tanulnia várni, segítségetkérni, utasításokat követni;

– jó, ha magabiztos, érdeklôdô, barát-ságos;

– képes kifejezni saját szükségleteit éslehetôség szerint összhangba hozza(segítséggel) a többi gyerek szük-ségleteivel.Ha csak a gondolkodás fejlesztésére

összpontosítunk, jó tanuló lesz.Ha az érzelmeit is fejlesztjük, fel-

találja magát az iskolában, s a lehetôlegtöbbet hozza ki az adottságaiból.

„Magától megérik, mint az alma,ha ismerjük a szükségleteit és kielégítjük.”

(Vekerdy)

Szülôk és pedagógusok együttesenfejlesztik az érzelmi intelligenciát:– szeretnivaló és szeretni tudó néhányfelnôtt, aki képes személyes kap-csolat kialakítására, fenntartására, amásik bevonására (érzelmek áram-lására, adni és kapni egyensúlya);

– érzelmi biztonságot (testi–lelki) te-remtenek számára;

– játékban, játékos helyzetekben sza-badon áramlik az érzelem (elôzôlegjátszani vele, hagyni, figyelni);

– mesék, versek, mondókák (szemé-lyes, dia, tévé vagy film) érzelmilegátfûtött belsô képekkel vesz részt(belsô képek segítik a világról és sa-ját belsô világunkról nyert tagolatlanbenyomásokat feldolgozni, mindigújra tagolni);

– kedvenc tevékenységek (gyurma,sütés, fúrás-faragás);

– mûvészetek–érzelmek megjelenítése,elaborációja;

Mit kell csinálni a gyereknek?– el kell viselnie, hogy távol van a sze-retteitôl;

– el kell viselni az idegeneket. Tudniakell, hogy közeledjen a társaihoz, éshogy az idegenekbôl barátok lehet-nek;

– el kell viselnie a tömeget;– el kell viselnie a kritikát;– váltakozó mennyiségû dicséret mel-lett kell dolgoznia;

– egyedül kell dolgoznia;– nyugodtan egy helyben kell ülnie éscsendben figyelnie;

– ki kell tudnia fejezni szavakban,hogy mit szeretne;

– birtokában kell lennie a szükségeskészségeknek.

www.mentor-konyvesbolt.hu 55

Szociális érettség:– Alkalmazkodás és beilleszkedés kész-sége.

– Szabálytudat.– Közösség igénye, kapcsolatkötés ké-pessége.

– Felnôtt irányításnak elfogadása.– Önkiszolgálás, bizonyos önállóság.A sikeres iskolakezdés két alapkér-

dése, hogy alkalmas-e a gyermek az is-kolakezdésre, és hogy melyik iskolábaírassuk. Ezek közül kezdetben az elsô-re kell megnyugtató választ találni. Tá-maszkodhatunk az óvónô véleményé-re, a saját tapasztalatunkra és alegfontosabbra, a gyermekre. Bizony-talanság esetén lehetôség van szakem-ber – pszichológus, gyógypedagógus,fejlesztô pedagógus – felkeresésére is,de mindezek elôtt érdemes végiggon-dolni gyermekünkkel kapcsolatban akövetkezôket:

Mit jelent pontosana fizikai alkalmasság?– Megfelelô testi fejlettség elérése (kb.:110 cm-es testmagasság, 18 kg-ostestsúly);

– Alakváltozás (eltûnik a kisgyerme-kekre jellemzô pocak, a test meg-nyúlik, karcsúbb lesz);

– Megkezdôdik a fogváltás, az elsô tej-fogak kihullanak, megjelennek a ma-radandó fogak;

– Általános jó fizikai erônlét, ami rész-ben az iskolatáska cipelése, fôleg ahuzamosabb egyhelyben ülés miattfontos;

– Jobb-, illetve balkezesség egyértel-mû felismerhetôsége;

– Érzékszervek épsége (jó hallás, lá-tás);

– Megfelelô általános egészségi állapot(az óvoda utolsó évében ne legyensok hiányzás).

Mit jelent a pszichés alkalmasság?– A gyermek várja az iskolát, készül-jön rá, ez játékaiban is jelenjen meg;

– A rábízott feladatokat végezze el, te-vékenységeit ne hagyja félbe;

– Tudjon kapcsolatokat kialakítani ésfenntartani kortársaival;

– Találja meg helyét a közösségben,tudjon beilleszkedni a csoportba;

– Legyen képes felnôttekkel kapcsolatkialakítására, fenntartására;

– Munkatempója megfelelô legyen (ál-talában fejezze be a munkáit amegadott idôn belül);

– Legyen képes önállóan elvégezniegy feladatot, ne igényeljen állandóirányítást, megerôsítést.

Mit tudjon a gyermek?– Tartósan (10–15 percig) kösse le arajzolás, a feladatlap kitöltése, a szí-nezés, a mesehallgatás;

– Ne okozzon számára problémát aversek, rövid mesék megjegyzése éselmondása;

– Ne legyen beszédhibája, tudja magátszóban, egyszerû összetett mondato-kat használva kifejezni;

– Legyen barátságban a ceruzával, szí-nezzen, rajzoljon (persze a rajzolásténye a fontos, nem a rajz minôsége);

– Igazodjon el egytôl tízig a számokközött, ismerje és használja helyesena több–kevesebb, nagyobb–kisebbfogalmát.Ezeket a képességeket nem kell kü-

lön tanítani, mivel a fejlôdés során ma-guktól megjelennek. Egy egészséges,megfelelôen ingergazdag, a gyermek-re figyelô környezetben az átlagosgyermek saját érdeklôdésétôl vezérel-ve, a neki megfelelô tempóban sajátítel mindent, ami az iskola megkezdésé-hez szükséges. Ebben az életkorbanazonban még nagyok az egyéni eltéré-sek, jelentôsek a gyermekek közöttikülönbségek. Van olyan iskolaérettgyerek, aki az óvoda végére már felis-meri a betûket, és esetleg olvas; vanolyan, aki a számolás iránt érdeklôdik;és van olyan is, aki egyszerûen csakszeretne iskolába járni, de még nem is-meri a betûket.

Miért fontos az iskolaérettség?A gyermek életében az iskolába kerü-lés mindenképpen nagy változást je-lent. Legfôbb tevékenységévé a tanu-lás válik, az iskolában tölti napja nagyrészét, innen kerülnek ki barátai is, azélete önállóbb, szüleitôl függetlenebblesz. Az iskola több szempontból is kü-lönbözik az óvodától: az iskolai tanu-lás erôfeszítést (figyelmet, akaratot) kí-ván, az elsajátított ismereteket számonkérik, a gyermek teljesítményét valami-lyen formában minôsítik. Miközben fo-lyamatosan új ismereteket kell megta-

nulnia, be is kell illeszkednie egy új kö-zösségbe, barátokra kell találnia, alkal-mazkodnia kell a felnôttekhez,ugyanakkor meg kell felelnie az ottho-ni elvárásoknak is. Ezek nagy próbaté-telek a 6–7 éves gyerekek számára.Az iskolában az elsôs tanítónak igen

fontos szerepe van. A 6–7 éves gyere-kek számára a felnôttekhez való kötô-dés még elsôdleges fontosságú. Önma-gát, társait még a tanító és a szülôkszemüvegén át látja. Ezért fontos, hogyaz iskolába íratás elôtt lehetôleg talál-kozzunk a tanítóval, esetleg beszélges-sünk vele, figyeljük meg munka köz-ben. Mivel gyermekünk számára a mivéleményünk az irányadó, a mi beszá-molónk alapján alkot képet a pedagó-gusról is! A sikeres iskolakezdés és ké-sôbb a folytatás is elképzelhetetlen agyermek – szülô – pedagógus együtt-mûködése nélkül.

Az iskolaéretlenségOkai:– környezeti (szociális) eredetû okok:ingerszegény környezet, a gyermek-kel való foglalkozás elhanyagolása,környezeti ártalmak

– organikus okok: lassúbb fejlôdésûütem, szülési sérülés, koraszülésHa a fejlôdés bizonyos fokon leáll,

fogyatékosságról beszélünk (az értelmiképességek területén: oligofrénia).Ha a fejlôdés lelassul, retardációról van

szó. A retardáció a személyiség mindenkomponensére kiterjedhet: szomatikus,intellektuális és emocionális területre is.A biológiai éretlenség jellemzôi:

– még nem következett be az elsôalakváltozás,

– a gyermek súlya kisebb, idegrend-szere ingerlékenyebb,

– a finommozgások fejletlenek (a lá-tás- és halláscsökkenés is gátló té-nyezô lehet).A pszichikus éretlenség jellemzôi:

– magatartás: játékosság, infantilis vi-selkedés, túlzott mozgékonyság,

– a figyelem fáradékonysága,– az emlékezet fejletlensége,– a gondolkodásban az absztrahálás –analízis – szintézis területén lemara-dás van,

– alacsony érdeklôdési fok, tájékozott-ság hiánya,

– beszédhiba, szegényes szókincs,

56 Fejlesztô Pedagógia 2010/1. szám

– munkaérettség hiánya,– a szociális fejletlenség, amit az érzel-mek uralkodása jellemez. Ez az isko-lai szabályokhoz való alkalmazkodástés a beilleszkedést is megnehezíti.Ha az iskolaéretlen gyermek megis-

merô tevékenysége nem sérült és az in-tellektuális képességeik megôrzôdtek,idôvel utoléri társait.Az iskolaéretlen gyermek egész sze-

mélyiségében vagy több részterületenlassabban fejlôdött.Jellemzôek lehetnek a következôk:

– Nem alakult ki az iskolás testformavagy teherbíró képessége gyenge,

– Fizikailag–szellemileg fáradékony,– Figyelme könnyen elterelôdik,– Gondolkodása nem a tényeket ra-gadja meg, hanem a számára érzel-mileg fontosat,

– Munkaérettség nem megfelelô, játé-kos,

– Szabálytudata kialakulatlan,– Kudarcot nehezen tûri,– Önuralma, akarata fejletlen, érzelmeiuralkodnak felette. Esetleg túl vissza-húzódó, bátortalan, sok biztatást igé-nyel.Ilyen esetekben célszerû a gyermek

számára még 1 évet biztosítani, hogy ateljesítményhelyzet, megfelelés folya-matos terhelés nélkül, az óvodába ma-radva érhesse a megfelelô fejlettséget,érettséget.Gyakran szükség lehet szakemberek

segítségére:– beszédproblémák esetén logopédiaifoglalkozásra,

– részképességek fejletlensége eseténfejlesztô pedagógiai foglalkozásra,

– érzelmi kiegyensúlyozatlanság, beil-leszkedési és viselkedési problémákesetén pszichoterápiára.Amennyiben a gyermek összességé-

ben iskolaérett, de 1-2 területen elma-radás van (illetve életkora miatt min-denképpen be kell ôt iskolázni), aziskolakezdés után lehetôség van a külön-bözô szakemberek segítségét igénybevenni (fejlesztô pedagógus, logopédusaz iskolában, pszichológus és fejlesztôpedagógus a nevelési tanácsadóban).Az iskolakezdésrôl leggyakrabban az

óvodapedagógusok és szülôk közösendöntenek. Amennyiben kérdések vagybizonytalanság merül fel, az óvoda, il-letve a szülô kérheti a Nevelési Tanács-adó Intézet vizsgálatát.

A tankötelezettségAz iskolakezdés lehetôségeit a hatályosKözoktatási Törvény határozza meg:Az Oktatási Törvény szerint a tankö-

telezettséghez az életkori szempontmellett (május 31-ig betöltött 6. életév)döntô az iskolába lépéshez szükségesfejlettség elérése.Ha a gyermek augusztus 31-ig betöl-

ti a 7. életévét, mindenképpen megkell kezdenie tanulmányait.Ha szeptember 1.–december 31. kö-

zött tölti a 6. életévét – évvesztes –,szükség esetén maradhat az óvodábanmég 1 évet, ehhez a Nevelési Tanács-adó szakvéleménye és az óvoda befo-gadó nyilatkozata szükséges.Ha január 1.–május 31. között tölti a

6. életévét – tanköteles –, szükség ese-tén maradhat óvodában óvodai vagyNevelési Tanácsadó javaslatra.Ha június 1.–augusztus 31. között

tölti 6. életévét – nem tanköteles, de hafejlettsége, érettsége megfelel, elkezd-heti az iskolát –, Nevelési Tanácsadószakvéleménye szükséges.Az óvodák folyamatos megfigyelé-

seik alapján – az óvoda orvosávalegyeztetve – mérlegelik a gyermek fej-lettségét. Amennyiben véleményükegyértelmû, találkozik a szülô egyetér-tésével is, saját hatáskörükben alakítjákki szakvéleményüket a gyermek tankö-telessé válásáról, a iskola megkezdésé-rôl, vagy a óvodában maradásáról.A nevelési tanácsadóban fejlettség

szerinti beiskolázási vizsgálatot kell vé-gezni azoknál a tanköteles korú gyer-mekeknél, akik:– május 31-ig születtek, de az óvodabizonytalan, nem tud egyértelmûenállást foglalni a gyermek fejlettségé-rôl (mert pl. sokat hiányzott).

– ha az óvoda éretlenséget állapít meg,de ezzel a szülô nem ért egyet (a gyer-mekét iskolába akarja küldeni).

– ha az óvoda a beiskolázást javasoljaés a szülô ezzel ne ért egyet (óvodá-ban akarja tartani).A nem köteles gyermekeknél, akik:

– június 1. – szeptember 30. közöttszülettek, s akinek beiskolázását aszülô írásban is kéri.

– ha az óvoda a szülô beiskolázási ké-relmével nem ért egyet, a gyermeketéretlennek találja.Az óvodai nevelésben nem részesült,

otthon gondozott és iskola elôkészítôbe

járt gyermekeknél, korra való tekintetnélkül. Tankötelessé válhatnak kivétele-sen indokolt esetben azok, akik október1.–december 31. között születtek, akik-nek beiskolázását a szülô írásban kéri.A fejlettség szerinti beiskolázási vizs-

gálat eredményérôl készült szakvéle-mény egy példányát a szülônek is átkell adni. A szakvélemény határozottjavaslatot tartalmaz a gyermek érdekétleginkább szolgáló beiskolázási formá-ról, vagy óvodában maradásnál a gyer-mek fejlôdését elôsegítô javaslatokról.Az iskola igazgatója a szakvéleményalapján dönt a gyermek felvételérôl. Jo-gilag a gyermek az iskolai beiratkozásután tankötelessé válik.A Közoktatási Törvény lehetôvé te-

szi a rugalmas beiskolázást, ennek kö-vetkeztében az iskolaéretlen gyerme-kek lehetôséget kapnak a beiskolázáselhalasztására.A beiskolázáskor alkalmazott vizsgá-

ló eljárások – Az Iskolaérettségi Vizs-gálati Teszt, a kiegészítô vizsgálatokhozjavasolt BP Binet Intelligencia ésBender A tesztek stb.A tanulás eredményességére megbíz-

hatóbb jelzést kaphatunk az észlelési (lá-tás, hallás, tapintás), valamint a mozgá-sos és a verbális struktúrák fejlettségénekismeretében a Porkolábné dr. BaloghKatalin-féle szûrôeljárás alkalmazásával,illetve dr. Zsoldos Márta és dr. SarkadyKamilla által adaptált „MSSST” szûrôtesztsegítségével, amely szûrôeljárás jól al-kalmazható óvodáskorban a tanulási za-var lehetôségének vagy veszélyeztetett-ségének vizsgálatára.Ebben a cikkben a teljesség igénye

nélkül állítottam össze, soroltam fel azáltalam legfontosabbnak ítélt szempon-tokat a beiratkozás, az iskolaérettség, il-letve az iskolaéretlenség területén.Az iskolai életbe bekapcsolódó kis-

gyermek zökkenômentes beilleszke-dése, a meghitt családi légkör biztosí-tása alapja lesz a kiegyensúlyozottszemélyiség megalapozásának.Mérei Ferenc pszichológus gondola-

taival szeretném összegezni, mi is pszi-chológiai értelemben az iskolaérettség.Mérei Ferenc szerint nem érettségrôl,hanem alkalmasságról van szó! A pszi-chológus azt diagnosztizálja a vizsgála-tai során, hogy képes lesz a gyermekmegfelelni bizonyos alkalmazkodásikövetkezményeknek az iskolai életben.