20.Témakör: A növekedés határai Téma: A népesedés kérdései. A fenntartható fejlődés

Fogalmak: demográfia, természetes szaporodás, szülési hajlandóság, halálozási arány, gyermekhalandóság, népességnövekedés, demográfiai robbanás, várható élettartam, eltartottak aránya, túlnépesedés, ipari forradalom, iparosodás, városiasodás

Ismertesse a források felhasználásával napjaink demográfiai jellemzőit, problémáit és társadalmi, gazdasági következményeit!

(Forrás: Patric Buchanan cikke.)

A világ lakossága az utóbbi 40 évben megkétszereződött, és ma több mint 6 milliárd ember él a Földön. A fejlődő országokban végbement demográfiai robbanás miatt az afrikai, ázsiai és latin-amerikai földrészeken minden 15 hónapban 100 millióval gyarapodik a népesség, míg Európában csökken. (…) Európa úgy tűnik belenyugodott, hogy kultúrája leáldozóban van. A tömeges bevándorlás az iszlám országokból teljesen átalakítja a hagyományos európai népesség etnikai összetételét. (…) Franciaországban ma 5 millió muzulmán él, az Európai Unió összes államában 12 millió. Németországban 1500 muzulmán mecset van, és az iszlám a második helyen áll a vallások sorrendjében.

A demográfia az emberek számosságát vizsgálja a születésszám, halálozás, szaporodási jellemzők és a költözés szempontjából. Matematikai elemzések segítségével képes nemcsak a múltra és jelenre vonatkozó összefüggéseket megállapítani, hanem előrejelzéseket állít fel a jövő népességére vonatkoztatva. A demográfiai tények szociológiai természetűek.A természetes szaporodás időszakában a népesség száma évről évre kismértékben növekszik a magas szülési hajlandóság következtében. A halálozási arány magas, a várható élettartam alacsony (25–38 év). Az őskortól Kr.u. XVIII. századig tart lényegében hasonló jellemzőkkel. A lassú növekedési folyamatot természeti katasztrófák, háborúk, éhínségek törik meg időről-időre.

A népességnövekedés ciklusai

1. paleolitikum: magas születési és halálozási ráta, alacsony élettartam (kb. 20 év) a népesség alacsony szinten stagnál2. a neolitikus forradalom után az élelemtermelés nagyon lassú népességnövekedést tesz lehetővé: Krisztus születése körül a Földet kb. 250 millióan lakják3. a középkorban a népesség – valamivel magasabb szinten – stagnál, különösen a nagy járványok miatt4. Az ipari forradalom és velejárói (védőoltások és főleg a mezőgazdaság forradalma!) hatására csökken a halálozási ráta, növekszik a várható élettartam, de a születésszám még magas jelentős népességnövekedés5. a jóléti társadalmak békés és (zömmel) önkéntes születésszabályozó eszközökkel visszafogják a születési rátát ismét stagnál, vagy akár csökken is a népesség

Demográfiai átmenet: az a korszak, amikor a születési ráta még magas, de a halálozási már lecsökkentEgyesek beszélnek második demográfiai átmenetről is: a népességfogyást előidéző nagyon alacsony születési ráta kialakulásakorA demográfiai átmenet idején nő meg az egyes államok népessége

A XX. század második felében az ipari forradalom vívmányai a fejlődő országokban is elterjedtek, javultak az életkörülmények, létrejött a közegészségügyi ellátás, a halálozások jelentős mértékben csökkentek. Kelet-Ázsiában, Afrikában a népesség robbanásszerű növekedése zajlik. A világ lakossága az utóbbi 40 évben megkétszereződött, és ma több mint 6 milliárd ember él a Földön. A prognózisok szerint a XXI. század végén 10 milliárd körül fog stagnálni a világ népessége. Stabil népesség irányába tart Földünk népessége a d e m o g r á f i a i á t m e n e t t e ó r i á j a szerint is. Eszerint a fejlett országok demográfiai folyamatai tulajdonképpen előképei az egész világon majdan végbemenő tendenciáknak. A jólét, a műveltség növekedésével törvényszerűen csökken a népszaporodás üteme, mert megváltozik az emberek életmódja és a világról, benne a népesedésről, a családnagyságról vallott felfogása. A demográfiai átmenet végbe fog menni mindenütt.

A demográfiai átmenet elmélete

A nők átlagélettartama általában magasabb, mint a férfiaké. Általában a világon kicsit több fiú születik (52%), mint lány (48%), ezért a fiatalabb korosztályoknál férfitöbblet mutatkozik, de mivel a nők halandósága idősebb korban alacsonyabb, mint a férfiaké, ezért az idősebb korcsoportoknál általában nőtöbblet mutatkozik.A fejlett országokban ezután az átmenet utáni szakasz után kb. 1950-től az egyaránt alacsony születési és halálozási arány vált jellemzővé, a várható élettartam magas. A népesség növekedése lelassul, esetleg csökkenésbe vált át, ahogy a csökkenő népesség korfáját bemutató ábra mutatja. Ha a születésszám csökkenése állandósul, megkezdődik a társadalom elöregedése. Ezt szemlélteti az öregedő népesség korfáját bemutató. Az öregedő társadalmakban, napjainkban főleg Nyugat-Európa országaiban, az idősek egyre nagyobb aránya és mind magasabb kora növeli a gazdaság terheit; emelkednek az egészségügyre és nyugdíjellátásra költött összegek. Nagyobb szavazati arányuk miatt növekedhet az idősek politikai befolyása, a modernebb, változtatásokat javasló eszmék háttérbe szorulhatnak.Egészen torz korfákat hozhat létre az erős bevándorlás, például az amerikai nyugdíjasvárosok korfájára a fiatalok alacsony száma a jellemző, másutt a fiatal férfi vendégmunkások nagyarányú beáramlása módosítja a népességnek nemcsak a kor, hanem a nem szerinti összetételét is.

Azonban kiderült, hogy lesz a demográfiai átmenetnek egy harmadik szakasza is, amely során egyes régiókban tartósan és valószínűleg megfordíthatatlanul több lesz a halálozás, mint a születés, s megindul az elöregedéssel együtt járó népességfogyás, ami csak népességpótlással, migrációval pótolható. Tehát a Föld népességszámának stabilizálása csak globális méretekben látszik megvalósíthatónak. Kisebb területegységek stacionér állapota csak elméletileg vagy rövid átmenetként lehetséges. A népesség elért szintjének és struktúrájának megőrzése, ami biztosítja a termelés és az életnívó elért szintjének fenntartását a harmadik demográfiai átmenet szakaszába lépő régiókban csak a nemzetközi migráció révén lehetséges. A nemzetközi vándorlás régi jelenség, azonban a globalizáció számos új problémát vet fel ezen a területen is. A globalizáció azt jelenti, hogy a tőke, a tudás és az információ egyre akadálytalanabbul áramlik a világban. Ez lehetővé teszi a helyüket, egzisztenciájukat kereső mobil rétegeknek, hogy a hagyományos asszimilációval, nyelvváltással, integrációval járó letelepülés, beilleszkedés helyett a folyamatos mozgást válasszák

A demográfiai és a gazdasági fejlődés kapcsolata 1.

1. demográfiai tényezőkA jobb életminőség nagyobb gazdasági teljesítőképességet is eredményezA kevesebb korai halállal tervezhetőbb az élet.Kevesebb gyerek több idő és energia másra.Kevesebb gyerek kevesebb eltartott (mára megfordulóban van az arány: elöregedés!) 2. Méretekkel összefüggő hatásokNagyobb népesség nagyobb fogyasztópiac nagyobb vállalkozókedv gazdasági fejlődés3. Technikai tudás és demográfiaNagyobb népesség arányosan több tudós, feltaláló, innovációPersze vannak „okos” és kicsi országok is, sok egyébbel összefügg

A népesség növekedése számos országban, régióban, például Fekete- Afrikában olyan gyors, hogy a nemzeti jövedelem kedvező mértékű emelkedése esetén sem teszi lehetővé az életviszonyok javulását. Nem ritka Földünkön az évi 2- 4 %- os népességnövekedés (Jemen, Uganda, Nigéria, Fülöp- szigetek stb.), amit nehéz a gazdaság, a termelés bővülésével meghaladni. Tehát évtizedek múlva is nélkülöző milliárdokkal kell számolni Földünkön, s előállhat olyan helyzet, amikor jelentős területeken olyan fenntarthatatlan állapotok következnek be, amelyek környezeti krízist, tömeges menekülést váltanak ki.

Napjainkban azokban a térségekben, ahol a növekvő népesség jellemző, a gazdasági nehézségek egyebek között a nem munkaképes korú, eltartott fiatalok óriási számára vezethetők vissza, hisz a gyermekkorúak aránya akár 40-50% is lehet. Ez a legszegényebb, mezőgazdasági jellegű országokra jellemző, ahol magas a születési és a halálozási arány is és alacsony a várható élettartam (például: India, számos afrikai ország). Kínában a folyamatot mesterséges állami beavatkozással megállították, kötelező norma lett a családonkénti egyetlen gyerek. A kínai családok gyakran különböző módokon megszabadulnak leánygyermeküktől. Az állami beavatkozás demográfiai, etikai, társadalmi következményei még beláthatatlanok.Az ENSZ népesedési alapja, az UNFPA 2004-es jelentése szerint a világ lakossága tovább nő: a jelenlegi 6,4 milliárd évente 76 millió fővel gyarapodik. Az ENSZ prognózisa szerint 2050-ben a jelenleginél 2,5 milliárddal él majd több ember a világon, pontosan annyival, amennyien 1950-ben összesen éltek.A túlnépesedés felveti a Föld eltartóképességének korlátait. A demográfiai robbanás kérdésköre kapcsolódik a fenntartható fejlődés gondolatához, felveti a légszennyezés, a szeméthegyek, a fosszilis energia hiánya, a talajszennyezés, az esőerdők kiirtása, a túlzott urbanizáció miatti problémákat.

A f e n n t a r t h a t ó f e j l ő d é s (sustanaible development) fogalmát csak néhány évtizede használja a tudomány és a politika. Használata azon a formálódó konszenzuson alapul, hogy az emberiség fejlődése, a további civilizációs előrehaladás, csak környezetünk mai és jövőbeli állapota fenntarthatóságának figyelembevételével mehet végbe. A globalizáció, ami növeli és felgyorsítja a találmányok, az ismeretek és főleg az emberek áramlását, a nemzetközi migrációt, korábban ismeretlen problémákat vet fel.

A Világ népessége és változásai a nagyobb országok és régiók szerint. (Az ENSz „közepes” becslése és

előrejelzése) 1950- 2050

Felhasznált irodalom:S z a b ó A. F e r e n c: FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS NÉPESEDÉS (MIGRÁCIÓ) A GLOBALIZÁCIÓ KORÁBAN