A lap szerkesztője, báró Podmaniczky Lajos ve-zénylete mellett, Kodolányi Antal. Előfizetési ár,a lap megindulásától —e hó közepétől — kezdve f.év végéig 2 ft. 70 kr. — félévre 2 ft. 50 kr.

** („Lelenczház" czim alatt) egy közérdekűmunkát irt Vasvári Kovács Ferencz, s azt előfize-tés utján szándékozik kiadni. A mii, mely nálunkelső e tárgyban, elején a lelenczház elméleti elő-készületeit, azután gyakorlati kivitelét, annak bei-szerkezetét fejtegeti, s később pedig, midőn abenne növekedő gyermekek neveléséről szól, áta-lános érdekűvé is válik s a nevelés barátainak kü-lönösen ajánlható. Följegyzendő azon körülményis, hogy a tiszta haszonnak kétharmada az építendőpesti lelenczházra van szentelve. A 10 ivre terjedőmunkájúi. 8-án és aug. 20-án két füzetben jelenikmeg, s előfizetési ára, 1 ft, Demjén és Sebes pestikönyvárusokhoz a pesti takarékpénztár épületébemielőbb beküldendő.

** (Névmagy aritások.) Felsőbb engedély foly-tán Zwikl János^ huszti vendéglős és János nevűnagykorú fia „Ekesi"-re, — Vavrus Károly ko-sóczi uradalmi kasznár „Várhegyi"-re, — SmerhaJános pesti magánzó „Mérhai"-ra, — SprachConstantia pesti lakos pedig „Szarvassi"-r& vál-toztatták vezetékneveiket.

** (Pályadíjak színmüvekre.) A nemzeti szín-ház ügyeit vezető bizottmány, első pályadíjul 50,második pályadíjul pedig 30 darab aranyat tüz ki,egy vagy két felvonásos eredeti kisebb vígjáté-kokra, több felvonásos vigjátékokat sem zárvánki, melyek egész estét betöltenek. — Továbbá ajelen vagy a régibb magyar életből veendő eredetinépszínműre első dijul 80, második dijul 40 aranytűzetik ki. — A darabok birálására öt tagból állóbizottmány lesz kinevezve, s a darabok előadatásaután a dijakat az aránylag legjobb müveknek ok-vetlen ki fogják adni. Ezenkívül a pályanyertesmüvek szerzői a rendes jövedelmi részeket és száz-tóliakat is kapják. Erre a népszinmüvek szerzői, hadarabjok előadásra méltónak Ítéltetik, palyadijnye-rés nélkül is számolhatnak. A pályamüvek, idegenkézzel írva, bekötve, lapozva, a szerző nevét rejtőjeligés levél kiséretében f. év október 1-sö napjáigBenkő Kálmán nemzeti színházi könyvtárnokhozküldendők. E pályázatnak sikert óhajtunk, bár azakadémiai nagyobb dijak után itélve, nem re-mélünk.

** (Stéger szerződtetése nem sikerült,) mertföltételei oly túlzók voltak, hogy azokat teljesitnilegjobb akarat mellett sem lehet. Kert ugyanÍ3évenkint 12,000 ftot, két havi szabadságidőt, kétjutalomjátékot átalános bérletszünettel, mindenelőadásra 4 zártszéket és 10 bementi jegyet stb.Summa summarum : mind maga vinné el azonjövedelmet, a mit behozna, eőt még annál sokkaltöbbet is.

** (A nemzeti színház arczképcsarnokából aharmadik kép) is megjelent, s Egressy Gábortábrázolja, arczképe körül a következő szerepekjelmezábráival : Hamlet, Lear király, Coriolán,Gritti, Péter czár, a Bankár, Krum Éliás, ésBrankovics György. — A két első képen a jel-mezábrák alatt az illető szerepek neve nem voltföljegyezve, ezen azonban már mindegyik ábraalatt olvasható. E módositást a gyengébbek ked-veért helyeseljük.

** (Halálozás.) Nemzeti színházunk egyikujabb tagja, Barrach József, volt tenorista, jun.16-án éjjel, 32 éves korában jobb létre költözött.Hamvait e hó 18-án takarították el.

— (Sorshúzás.) A hg. Eszterházy-féle sors-jegyek jun. 15-én Bécsben történt húzása alkal-mával a következő számok lőnek a főnyertesek :174,166 szám nyer 40,000 ftot-, 96,859 sz. 8000ftot; 46,071 és 166,143 sz. ny. 1000 ftot; 7422és 33,624 sz. 500 ftot; 113,396, 116,156, 123,334és 174,403 sz. nyernek 400 ftot: (Bővebben a P.U.-ban.)

224

Nemzeti színház.Péntek, jun. 12. „Tévedések vígjátéka." Sha-

kespearetől. 3 felvonásban.Szombat, jun. 13. „Lalla Roukh.-1 Regényes

opera 2 felv. Zenéjét szerzé Dávid Feliczián. Aczimszerepet ezúttal K. Voggenhuber Vilma éne-kelte ; a többi szereposztás a régi maradt.

Vasárnap, jun. 14. „A tündér ujjak." Szinmíí5 felv. Irta Seribe és Legouvé. Ezután F.-Mun-kácsi Flóra és Prielle Kornélia jeles játékát ko-szorúkkal s szűnni nem akaró s újra megújulótapsviharral jutalmazta a közönség. Örülünk, va-lahányszor a hazai színpadon önerőnkből kifejlettművészetet ily fokon, s a közönség által igyméltányolva latjuk.

Hétfő, jun. 15. „XI. Lajos." Tragédia 5 felv.Irta Delavigne Kázmér.

Kedd, jun. 16. „Országgyűlési szállás." Vig-játék 4 felv. Irta Vahot Imre.

&ere?a, jun. 17. „A felolvas óné." Szinmű 2felv. Ezt megelőzte „Robin orvos.'- vigj. 1 felv.

Csütörtök, jun. 18. A bécsi operaház egyiktagjának, Dalffi Lőrincznek föllépteül „A. Huge-nották" Opera 4 felv. Zenéjét szerz. Meyerbeer

Budai népszínház.Június 12. „Szökött katona." Népszínmű 3

felv. Irta Szigligeti.Június 13. „A dajka" és „Férj az ajtó előtt"

1 felvonásos operettek Offenbachtól. HarmathEmma hosszas betegsége után a ,,Dajká"-ban malépett fel először. Hosszantartó volt a taps, mely-lyel kedvenozét a közönség üdvözölte, s a koszo-rúk nemcsak a viszontalálkozás örömét, hanemazon elismerést is fejezték ki, mely Harmath Em-mát ez egyik legsikerültebb szerepében "megilleti.Örömmel jegyezzük még föl, hogy betegsége általmitsem vesztett azon eleven játékból és erőteljescsengő hangból, mely a népszínház színmű énekes-női sorában^számára az első helyet biztosítja.

Június 14. „A dajka" és „Choufleuri ur ott-hon lesz." 1 felvonásos operettek Offenbachtól.

Június 15. „Egy éji kaland" vigj. 1 felvonás-ban. Fordította Kvassay. Ezt követte „A molná-rok találkozása a lábtón'1 némajáték 1 felv.

Június 16. „A nyomorultak." Dráma kétrészben, elő és utójátékkal. Hugó Viktor hason-czimü regénye után irta Hugó Károly.

Június 17. „Don Jüan paródiája" 3 felv.Június 18. Az építkezési adósságok fedezé-

sére : „Álarczos menet" operetté 1 felv. ,,Orestesés Pilades" vigj. 1 felv. s „A dajka" operetté 1felvonásban.

tér.— (Kérelem Párili (üyula úrhoz.) Többen

a pozsonyi kir. jogakademia hallgatói közöl, mégmúlt évi márt. hóban előfizettünk, Teleki Ede gr.ur ívén, az ön által hirdetett „Adatok a jogászéletből" czimű műre, melynek szintén még m. évijúlius hó folytán kellett volna megjelenni.

Később öntől nem függő akadályok közbejöttemiatt, előfizetőit november hónapig türelemrekérte.

Miután azonban nevezett munkája még ezideig sem jutott el kezeinkhez, felkérjük önt,szíveskedjék előfizetőit értesíteni a felől, vájjonelhárittattak-e már azon, a mű megjelenését gátlóakadályok, vagy ellenkező esetben, — miutánelőfizetéseinket főleg a ezégül használt czél érde-kében tevők— minket, pénzeinknek a pesti jogászsegélyző-egylet részére történt átadásáról bizto-sitani. — Pozsony, június 16-án. Többek nevébenRovács Albin.

26-ik s z á m Tizedik évi folyam.Szerkesztői mondanivaló.

6642. Pohorella. Sz. Pál urnák. A legnagyobb szives-séggel teljesitettük volna a megbízást már régen, ha annaktárgya annyira körünkön kivül nem esnék. Mi, fájdalom,annyira el vagyunk foglalva saját szerkesztési ügyeinkkel,hogy előfizetéseink számára „megbízások tárát'' nem állít-hatunk. Mindazáltal várjuk az alkalmat, hogy a magyarirodalom oly régi hívének és nekünk kedves személyesbarátunknak kívánságát teljesíthessük. Ha rövid idó alattnem tehetjük, jelentést fogunk róla tenni.

6643. A Tisza-Szamoshát. líem lehetünk barátai azoly önkéntes szószármaztatásoknak, melyek ismét nagyondivatba kezdenek jőni helyneveink magyarázóinál. Ilyeneke czikkben : Ugornya = ugorj na! Namény = na menj!Vitka = vidd ki! Matolcs = ma tölts! Tunyog = tulnyögj! Mérk = mérj ki! Vállaj = vállalj stb. Az efféléktréfának megjárják, de komolyan irni a tetejébe, hogy„történelmi ismertetés" — az nem szabad.

6644. Darány. M. I. Röviden csak annyit, hogy aritka megtiszteltetésnek nagyon megörvendettünk. Éljena komaság • Éljen a keresztfiu! — Más utón többet.

6645. H.-M.-Vásárhely. K. Márton. Bizony kedvespolgártárs, ha a fejünk tetejére állunk, sem értjük mi azta „Viszont Értesítést.1' Azért nem is felelhetünk rá.

6646. Miskolcz. A. I. A gyüjtő-dija — a mint rég-óta gyakorlatban van — minden tizedik példány.

6647. D.-Egyháza. V. I. Köszönettel vettük. A ké-pet használhatni reméljük. A régibb czikket elküldtük. Akérdésre ugyanazon az utón válaszoltunk.

6648 Rozsnyó. S. M. A küldemények megérkezteks nemsokára következni fognak. A múltkorinak az a baja,hogy a milyen megragadó s gyönyörű az eleje, ép oly lan-kadt második fele. Nem lehetne azon segíteni ?

6649. Bnda. Chenteborough. Igaza van önnek. El-mondtuk az illető rajzolónak.

6650. B.-Füred. Sz. F. Az igért közleményeknekhasznát vehetjük.

6651. H.-M.-Vásárhely. B. L. A jó kivánatokat szé-pen köszönjük, s jobb időket kívánunk mindnyájunknakmind közönségesen.

6652. A Ganges partjára. D. T. A nagybecsü külde-mény megérkezett — köszönet a szíves megemlékezésért!A múzeum, tudtunkra még eddig nem kapta a neki szántládát. A levél egyéb pontjai nagyon megörvendeztettek.Amaz ideig bizonyosan meg fog szűnni minden akadálys mi már is örvendünk a viszontlátásnak. Ölelő karok fog-ják itt várni a haza visszatérő fiait.

SAKKJÁTÉK.182. sz. feladv. — Dósa Gábortól (Pesten).

Sötét.

*) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtóható-ság irányában vállal felelősséget a szerk.

i b c d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

A 177-dik számú feladvány megfejtése.(Sperber F.-töl Debreczenben.)

Világos. Sötét.1. H f 5 — g 7 K e ö - e 42. F g 4 — c 8 K e 4 — e 53. F c 8 — b 7 K e ö — e 44. K c 6 - (1 6 ^Helyesen fejtették meg. Veszprémben;Fülöp József.

— Kis-Kürtösön : Csemíczky Károly. — Kun-Sz.-Miklóson:Bankos Károly. — Sárospatakon : Roth Kálmán.— Felsö-Penczen : Endrödy Géza. — Tályán : H. Nagy Lajos. —Bajmakon • Weisz Fülöp. — Pesten : Cselkó György.

és

21222324252627

Hó-íetinap

Vasár.HétfőKeddSzerdaCsötört.PéntekSzomb.

QJ& 11 EKatholikus és Protestáns

naptár

JúniusD 4 Alajos hitv.Paulina, Kriszt.Szidónia szűzKereszt. JánosProsper püsp.János és Pál v.László király f

P 3 AlajosÁkos, PaulinSidoniaJánosMárthaJeremiásLászló király

T I N AGörfig-oross

naptár

Június (ó)9 F 3 Cyril

10 Timoté11 Bertalan12 Onophrius13 Aquilius14 Elizeus pr.15 Álmos

3>) Első negyed 24-én, 11

P T ÁIzraelitáknaptára

Thamuz456789

lOlO.Sabb.

11.

kél

ó.4444444

p-4445556

ára 48 perez reggel.

N

)

a F

delel

P-1111222

m.20384659122437

-nyűg.

ó.7777777

P-59595959595959

&kél

ó.9

101112

123

P-69

1419273952

II o 1delel

ó.3456678

P-453720

4514236

d -nyűg-

ó.10101111

001

p-31541639

63715

TARTALOM.

Feleki-Munkácsy Flóra (arczkép). — Az öreg akáczfa.Komáromi P. Kálmán. — Zerin vára (folyt.). Csuthy Zs. —A rév-komáromi földrengésekről (folyt, és vége). Szinnyey J.— Felső-zemplénmegyei tótok (képpel). — Vasúti híd aTiszán Tokaj mellett (képpel). — Koritnicza. — Béesilevél. — Egyveleg. — Tárház: Egyház és iskola.— Ipar,gazdaság, kereskedés. — Közintézetek, egyletek. — Bal-esetek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzeti színházinapló. — Budai népszínház. — Nyílt tér. — Szerkesztőimondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.magyar-utczal. sz.)

Pest, junius 28-án 1863.

E l ő f i z e t é s i f A l t é t e l e k 1 3 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva :

Egész évre (január—december) \(i íi. Fél évre (január-június) fi ft.C'snpan Vasárnapi U.JKag : < wupan Politikai

Egész évre (január—december) *> ft • ... Egész évre (január—december)Fél évre (január-június) S ft Fél é (j ift.

g ( j ) g ft.Fél évre (január június) 9 ft.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Guszfár. — Nyomtatja Landerer és Heckenast, egyetem-uteza 4-ik szám alatt Pesten 1868.

Ki ne ismerné ama magyar példabeszé-det : „Nem Csáky szalmája'-! Ezen példa-beszéd — Budai Ézsaiás szerint (PolgáriLexicon I. D. b. 493. lap.) Csáky Lászlórólkelt, kinek képét itt bemutatjuk.

A Csáky-család hírneves család; a ve-gyesházbeli királyok alatt Máté nádor, Ugrintárnokmester, Miklós erdélyi vajda, Györgyszékelyek főispánja, FerenczUlászló alatt bihari főispán,Miklós 1500-ban csanádi püs- ;pök volt.

Zsigmond királynak egy le-vele, mely 1422-ben Debreczen-ben Csáky Miklós és Györgyrészére kelt, érinti, hogy e csa-lád már Sz.-István király idejé-ben virágzó és nagybirtoku csa-lád volt. Thuróczy szerint Sza-bolcs vezér vére van ereiben.

Régiségtárunkból örömmelvonjuk elő e család tagját, Lász-lót, ki Csáky István (e kereszt-néven VH-dik) és WesselényiAnna gyermeke volt. Nincs meg-irva, mikor született, de miutánbátyja, István, 1603-ban jöttvilágra, és apja 1605-ben haltel, igen valószínű, hogy ö 1 604-ben köszöntött be az életbe.

1615-ben Szád vár és Sárosranézve, melyeket atyja Rudolfcsászártól kapott, és anyja elide-genitni szándékozott, ellenmon-dott, illetőleg még ekkor „suijuris" nem lévén., gyámja sgondnoka lépett fel nevében.Ekkor fordult meg neve először.

Lászlónak könnyű volt hir-nevét megalapítani, mert máratyja István, családja nevét nagyfényre emelte; róla szól az 1600. iokt. 25-ki törvény (Art. 4),mely Erdély megmentőjének ne-vezi. Másrészről azonban fivére István, abibornok, ki csupán Brandenburgi Kata er-délyi fejedelemnö körüli udvarlásban töltéidejét, a család hitelét és pénztárát veszé-lyeztette. •

László magtalan lévén, birtokaiban job-bágyai felett gyakorolta az apaságot; lágyan

Régi magyarok régi arczképei.V I I . <' s á k y L á s z l ó .

fogta őket, teljesítette kivánataikat, a mi-ben csak lehetett. Igy történt, hogy azoknagy része jóságával visszaélt. Léva várá-hoz tartozó faluiban való szérűiről annyipolyvát és szalmát vihettek, a mennyitakartak. Midőn később Léva az Eszterháziakalá került, szintén folytatták a jobbágyokez eljárást, mígnem a gazdatisztek érthető

C S Á K Y L A S A L Ó.

módon magyarázták meg, hogy „nem Csákyszalmája ez!" — Innen ered a inai napig isfennmaradt közmondás.

László : már fiatal korában Léva, Tata,Pápa örökös kapitánya volt, Lévának külö-nösen örökös ura. Hogy római kath. hitenvolt, azon tettéből is látjuk, hogy 1638-ban

ő telepitette meg Pápán a pálos szerzete-seket. Különben a vallási súrlódásokat nemszerette. — Midőn a nevezett évben a ma-gyarok a spanyol származású Mária királynőkoronázásában, minden vallási viszály nél-kül, az alsóbb rend a felsőbb renddel meg-egyezett, a február 14-i ünnepélyen, mintfőnemes, szintén résztvett, és azután közre-

működött, hogy a kedélyek, me-lyek a protestáns ügyben feliz-gatva voltak, továbbra is csen-dességben tartassanak.

Azon 1646-i oklevélen, mely-lyel Ferdinánd Fyricz Mihálytmegnemesiti, Csáky Lászlót, mintkir. udv. ajtónállót találjuk alá-jegyezve. E minőségben járt, el1647. jun. 16-án, midőn IV. Fer-dinánd koronázásán Pozsony-ban, Sz. Márton egyházában 100fényes testőrrel jelent meg, ésegy hónapra reá többekkel arany-sarkantyús vitézzé üttetett. Ek-kor tájban már a római szentbirodalmi lovag czimet is viseltes királyi tanácsos és kamaráslett.

164 7 j ulius 17-én a pozsonyi. országgyűlésen hozott 155 czik-

kely megerősítésére is meg volthiva; épen igy 1649 jun. Á-é,n.

Csáky László azon sok czi-met s rangot, melyet viselt,,nem érdemetlenül nyerte; bátor,előretörő jóltevő ember és • b*-

, zafi volt.Hogy szép törvénytúdomá-

nyi ismeretekkel bírt, kitűnikabból, hogy az 1649. április hó-ban tartott pozsonyi prszággyü-

! lésen Magyarország birájává vá-1 lasztatott. A királyi felség sze-

mélyében ítélte el a fölebb ho-zott ügyeket, közbirája volt a

hétszemélyes táblának -, országgyűlésen amásodik hely illette s a nádor távollétébenelnökösködött.

1651-ben a Sz. Jánosrend szerzeteseirészére kiadott adománylevélen is előfordulneve, országbírói czimmel alájegyezve. JNemcsak az országban, hanem annak határain

I:

I( M l

-i i-

226

ft!

D e z s ő .(1330.)

„Márvány Srökltse, dal ülje nevét."V ö r ö s m a r t y .

I.

Sötét felhő van az égen; —Veszt jelent az, s borzadalmat! . . . .,— A rengeteg közepébenAz oláhság vett hatalmat!

Fönt a hegyen Bazarád áll,Az oláhok vad vezére.„Itt a czikázó villámnálKöttessék közöttünk béke ! "

De vissza-szól Károly király:„Nekem nem kell béke-jobbodItt az égnek villáminál! . . .— Megyek, mig elérem Oltót!"

Harczi lárma, csatazaj kél,Fönt a hegyen villan a kard,Rohan alá az ellenfél,ölni, vágni a kis magyart.

„Hol a király ?" szól Bazarád, —„,Erre, erre! itt a fölség!'"S dübög a föld léptök alatt,Süpped a völgyben a zsombék.

„Ki elfogja élve-halva,Úrrá teszem itt e földön !Ide bátran, rajta, rajta!A ki vitéz erre j ő j ö n ! ! " . . . .

II .

„Én királyom, mentsd meg magad!Nem sajátod a te élted !Annak él te a hazáé,A ki annyiakat é l t e t !

Mentsd meg magad . . . vedd ez öltönytSiess hamar add át lovad....Oh e dolmány csak te érted)Dobogó hű szivet takart!

És hazámért! . . . . oh de siessNyomodban az oláh hada . . . .Eltedre tör, már-már itt van!Hah ! mint hallszik harczi zaja!" . . .

így esd Dezső. — „Nem, nem vitéz!Ha kell, legyek véráldozat!Haln i dicső a h a z á é r t !Ne késleltesd haláiomat!"

„„Halni dicső a h a z á é r tDe ha élsz, dicsőbb a sugár —És ragyogóbb, mint a napfény! —Mely szeretett hazánkra vár!""

így esd Dezső, s arcza lángol . . .S Károly király hajt a szóra . . . .Gyorsan ad át bibor ruhát;S Dezső ül királyi lóral . . . .

. . . . Csörren a kard, kopja repül,Sivit a nyil, a düh kiá l t ;De mentve van már a k i r á l y . . .S ő megmenti majd a h a z á t ! . . .

tul a némot birodalomban is jó hangzásúvolt e név; igy 1653-ban IV. Ferdinánd ró- tmai császárrá koronázására is hivatalos volt,s Regensburgban fényes szerepet játszott.

Jelszava volt : „Dum spiro, spero." (Migélek, remélek)

A remény, melyet e jelszóban kifejez,nem soká tartotta életben, mert elég ko-rán, 1655-ben, alig 50 éves korában már!meghalt.

ACsákyak czimere : egy turbános törökfö, kék mezőben. A török fő a rege szerinttörök vezér feje, kit a csatamezön egyCsákyvágott le.

Lévának, midőn Csáky László birta, ne-vezetes vára volt, s a török időben erőshatárerődül szolgált a bányavárosoknak sfelső vidéknek, minélfogva gyakori ostro-mokat s viszontagságokat szenvedett. Jelen-leg teljesen romokban van.

Mellékelt arczképünk erőteljes férfias jvonásai erős leiekről tesznek tanúságot. '

II E. S.

„ I t t a király, magyar k i r á l y ! "Zúg Bazarád, s törtet arra;Megy utána az oláhság,Rontva-dulva a magyarra.

Drága élte egy magyarnak !Tiz oláh hal egyért halált! . . .De Bazarád mind azt zúgja :„Élve-halva csak a k i rá ly t ! "

„Ide, ide, itt a király!"Dezső kiált lánghevébe — .És Bazarád előre tör,Utána zúg harczi népe.

„Reszkess vezér! kardom éleFejedre sújt! . . . É l e t - h a l á l ! ",„Élet-halál'" — és lesújt ráAz ég dörgő villáminál.

De visszavág vad Bazarád,S szikrát vet a kemény aczél . . . .S mint a szikra egyet csillan . . .És fellövel mellén a vér . . . .

„Édes hazám, szabad l e s z e s z ! . . . .S én meghalok te éretted,Hogy vad ellen ne tapodjaSoha „dicső szent földedet!" . . . .

Csörren a kard, reszket a lég,A düh tombol, a kedv kiált . . . .— Elesett bár Dezső vitéz,Megmenté a magyar hazát !

Szél Farkas.

Z c r i ii v á r a .(1661—1665.)

Történeti rajz. — Csuthy ZHgmondtól.

(Vége.) '

A várörség, hatalmas urával élén, ez ese-ményt nem mulasztá el felhasználni; mertminden kéz fegyvert fogott és szállást mégmagának a foglyul esett basának sem adott.Ez órában 1000 ló volt Zrinyi birtokában,a többit gazdáiknak kellett a Mura vizébefulasztani. A vezénylő basa, először csak ke-vésre becsülte a veszteséget, küldött is azon-nal gyalogságért: mielőtt azonban ezek meg-érkeztek volna, Zrínyinek 300 gyalogja márott vala két ágyúval, ezekkel a gróf mind-addig vitézül fenntartá magát, mig többiemberei is megérkezének, és most egyesülveoly lelkesen harczolt Zrinyi, hogy a basadühtől és haragtól marczangoltatva, távozékZerin vára alól. Kanizsában oly sok volt asebesültek száma, hogy ezek közöl — a dög-haláltóli félelem miatt — 800-at Budárakellett szállitani, kik oda érve, jajszóvalmondák társaiknak : inkább a pokolban,mint Zerin vára alá, csatába.

A szétvert törökök azon része, mely Ka-nizsánál maradt, arra vigyázott : vájjonZrinyi harezosai megmaradnak-e tovább isZrinyi mellett ?! ki ezt jól tudván, azok bo-szuságára, naponkint jobban erősitette ma-gát. Jöttek ugyanis hozzá 8 zászlóalj biro-dalombeli katonák, a grátzi fegyvertárbólkapott 1000 puskát, 500 mázsa puskaport,4 fél kartácsot, nagy mennyiségű golyót, smás egyéb hadi eszközöket, a folyam XÍmeg volt rakva hajókkal, ugy, hogy e pillanatban, az ellenség ezt látva, Zerin vára vidékéröl mind egy szálig eltakarodott.

A törökök, különösen pedig a basák, aZrinyiek által okozott nagy veszteségekmiatt szomorkodva, és a szultán haragjánakbüntetésétől félve, — azt rendelte el a nagy-vezér, hogy minden élelmi készletet a törökhatárszélekről Horvátország belsejébe kellszállitani; de ezt gr. Zrinyi Miklós megelőzveminden Kanizsa vidéken találtató szénaszalma, sarju-kazlakat, búza, rozs, zab, kukoricza, árpa-magtárakat, a törökök boszujára, katonái által felégetett, — mire Montécuculi azt monda elvbarátinak kárörömmelazok füstjében előre láthatja Zrinyi a magivárának romjait.

A törökök félelme, nem is volt alapnél-küli, mert miután 1664-ben márczius 16-ána nagyvezér 150, hadiszerekkel megter-helt nagyszerű hajóval KonstantinápolybólBelegrádra érkezett volna, Zerin vára ellenkészülve : keményen megbüntette azon tisz-teket, kik Zerin vára megrohanásánál megfu-tottak, a főbbtiszteknek fejeit vágatta el, aszigetvári basát pedig, mivel nem ütött ki,elevenen megnyuzatta, a többieket vagy fel-nyársoltatta, vagy megfojtatta.

Zrinyi Miklós jól ismerve a veszedelemnagyságát, mely kedves várát fenyegette, anagyvezér útját minden áron nehezíteniakarván, az egy mérföld hosszú, 17 lépésszéles, roppant tölgyfa-gerendákon fekvőóriási eszéki hidat felégette, a dárdai sánczo-kat széthányatta, Babocsa várát bevette,honnét Kanizsa alá sietett, az ezt ostromlóbirodalombeli sereghez, melynek egyik fő-vezére gróf Montecuculi volt.

Kanizsa ostroma, temérdek véráldozatdaczára sem sikerülvén, sőt haditanács kö-vetkeztében, melyben jelen volt Condé her-czeg és Touraine tábornagy is, a hadseregazt odahagyta; miért az udvar neheztelt isa vezénylő tábornokokra, — a roppant török2rö, a birodalmi sereg után egyenesen ment'erin vára alá, mely oly szúrós tövis voltizemében. A Mura partjain június utolsónapjaiban foglalt helyet.

Herczeg Hohenlohe átmenvén a Murahidján, azt maga után elrontatta, melyet azillenség Hohenlohe kemény ágyuztatásaiblytán minden erővel sem volt képes hely-reállítani. Most a törökök lö-távolságnyiraerősen elsánczolák magukat. A császári tá-bornokok, a folyam mélysége kinyomozásairánt azonnal megtették intézkedéseiket,hogy azt, a hol szükség, mellvédekkel ellát-hassák; különösen figyelembe vették kétőrháznak minél erősebb csapatokkali meg-rakását a Dráva partján.

De az ellenség is rögtön megtevé készü-leteit a támadásra, mely czélból a tatárok aMurán, az úgynevezett pokol-lyukánál, nagyszámmal mentek át, és Kottorinál felül ésalól, tömegesen mutaták magukat, és habára két őrház védserege által akadályoztattakis az átszállásban : mindazáltal, mind kétrészrőli sok veszteség után folytonosan ha-ladt az ellenség előre. A foglyul esett törö-kök erősen álliták, hogy az ö erejük 20,000tatárból, 30,000 törökből és 30 darab ágyú-ból állott.

Esti 7—8 óra közt június 25-én, az em-iitett két őrház közt, egy szép erdőben,nagyszámú gyalogság foglalt szállást, hol afolyam egy kissé kanyarodik Légrád felé,mely a vár felé eső partoknál igen mélyenbeárkolja magát, és két közlekedési vonaltképez, a hegytől a réten keresztül az erdőighúzódva. Ebből lövöldözött a gyalogság olyszakadatlanul, hogy a légrádi közlekedésvégett uj hidat kellett a Murán állítani.

26-án nagyobb és kisebb ágyukat vite-tett fel az ellenség a vár körüli hegyre, ésmagát sánczkosarakkal jól felkészítve, lö-vette a várat Légrád és a kanyarulat köztitérről. Éjjeli 12 órakor pedig juh és másegyéb állatok bőréből hidat csináltatván,nagy csendben átszállóit a vizén, 300 em-berrel megállva egy helyen, hol egy kisföld-könyök a tért a Murától elválasztja. Amint ezt gróf Strozzi észrevette, nehogyaz ellenség magát megfészkelhesse ott, ösz-szevont seregével 27-kén korán Piccolominívezérlete alatt onnét az ellenséget elűzte.— A törökök azonban másfelöl, közel a vá-roshoz, egy alkalmas hegyre ágyukat sze-gezve ki, a vizén keresztül szabadon lőhet-tek ellenfelük táborát. Ezen álláspontotvizsgálva Strozzi, mindjárt átlátá, hogy ne-

227

kik meleg éjszakájuk fog lenni, a minthogyaz éjjel nem is aludtak, a rendkívüli izgatottság miatt.

Ugyanis midőn látná gróf Strozzi, hog}az ellenségnek komoly szándéka volna a ki:szigetet megtartani, s arról Zerin várát elfoglalni — mely neki könnyen sikerülne isegyszersmind ezzel Stiriát, Horvátországo'és a többi tartományokat is meghódítanikivont karddal kezében, szokása szerint, íRapp ezredből 25 lovastól kisérve, rárontottaz ellenségre, ugy hogy az csak ugy dűltelőtte, és 300 török halva maradt — Strozzilelkes csapatainak vágása alatt.

A csata ezután reggeli 2 órakor vettekezdetét s tartott 8 óráig, és 3000 török 5basával maradt foglyul a császáriaknál.Azonban fájdalom! midőn épen az üdvözlőiratokat kapta volna gr. Strozzi vitéz tet-teiért az udvartól, a magasból egy golyóhalálosan érve, földre teritette. — Halálátaz egész hadsereg mélyen gyászolta, Hohen-lohe zokogva siratta, különsen pedig a köz-legénység, mert mint édes atya gyermekei-nek : ugy ez katonáinak hűségesen gondjátviselte. Ha valaki közülök sebet kapott, an-nak 2—3 darab aranyat adott, inkább kato-náinak, mint magának szolgált, — a maganélkülözésével is megosztotta ételét a bete-gekkel; ezért a katonák kivétel nélkül sirat-ták. Csupán Montecuculi maradt részvétlen;mivel Strozzi becsülöje volt Zrínyinek !

Június 28-án 30—401épésnyire sánczoláel magát az ellenség Zerin vára alatt, melysánczokból, a 30-án kirontott várörséget,oly kemény tűzzel fogadta, hogy Zobell őr-nagy, és bajor kapitány Bucher, midőn asánezok rohamára vezették csapataikat, mind-ketten áldozatul esének, mely szomorú ese-mény a megijedt katonákat annyira lehan-golá, hogy a roham abban maradt.

31-én az ellenség különböző vonalokon,a körhegytöl kezdve, egész a mocsár taváighatott, ugy hogy a féldhold alakú futó árok-tól nem volt tovább 50 lépésnél. Ekkor avár parancsnoka, Avantcourt — ki a táborierőditéstudományban igen szakavatott volt— a mint a lehetőség és az idő rövidségeengedte, a vár eddig kapott csorbáit, nagybőrös ládákkal, kemény széles deszkákkal,erős vastag faczölöpökkel fölhalmozva, ki-igazittatá; mivel ugy találá, hogy Zerinvára nem bevehetetlen, mint sokan hitték,és fekvésénél fogva, a benne levő legénység-hez képest, nem is eléggé kiterjedt, az ak-kori körülményeknél fogva hátrányára voltneki.

Július 1-sö napján balra a hajóhidtól,magas ágyutelepeket csináltattak a törökök,melyekről a hajóhidat szabadon látva lőhet-tek. A várba e napon futárok érkeztek, kikbizonyosnak álliták, mikép a török harezolóerő 100,000 főből áll, a tevék, öszvérek, te-herhordó állatok hajtóival együtt pedig ösz-szesen 200,000-böl, mely temérdekség, mintide s tova úszó sötét felhő, vagy mint egynagyszerű erdő, melynek lombjait a viharföl s alá hajtogatja, ugy látszott messziről.

2-án és 3-án az ellenség védsánczait,mindig közelebb-közelebb vitte a vár felé,mely működésében a német sereg gyakorikirohanásával bármint igyekezett is akadá-lyozni : de az kivánt eredményre nem ve-zetett ; mivel az ostromlottak a sok utazásmiatt nagyon kimerülve valának. 4-én este-felé gróf Montecuculi is megérkezett. 7-énpedig gróf Budiani 600 gyalog és 1400 ma-gyar lovassal jött segitségül, szintén ugyan-ekkor jelent meg egy ezred horvát lovasságKnezevics vezérlete alatt. — Ezeket követ-ték 10-én Montecuculi, Sporck, Lakran,Schneidau lovas ezredek a Sparr-féle dra-gonyosokkal, — ezek után jött 12-én grót

Zrinyi Péter 4000 főből álló hadosztályával,hozván magával két hozzá menekült szöke-vényt is, kik közöl egyik Marseilléből, ezelőtt14 évvel esett foglyul, a másik pedig Pio ez-redéből, Érsekújvár ostromakor került fog-ságba, s ezek is mindketten hitelesen álliták,hogy az ellenség ereje, teve- s öszvér-hajtók-kal együtt 200,000. — 13 án nagy veszteség-gel ugyan, de mindazáltal, mindig közelebbfúrta magát a várhoz. 16-án átalános roha-mot kisértett meg az ellenség, de eredmény-telenül. 17-én egy tonna puskapor lobbantföl, mely a horvátok kapitányát megölve, alegénység közt is nagy rombolást vitt vég-hez. Legnagyobb szerencsétlenség volt azon-ban báró Avancourt, az egész várvédelemlelke, s Zrinyi nagy tisztelőjének halála, kiszintén ezen nap, midőn a futóárkokat szem-lélte volna, fején keresztül agyonlövetett.

20-án reggeli 5 órakor, nagyszerű erő-vel ágyuztatott Zerin vára, és már 8 óratájban, átalános roham vette kezdetét, mi-nek folytán, az ellenség a várfalakat kezdémeghágni, s ezen erőszakos nyomulása áta-lános zavart idézett elő az ostromlottak sor-falai közt; mert a sánezőrök elfutottak, ahegyi őrök állásukat elhagyva, a hid felésiettek, hogy azon átmenve, a belső sánezokmögé menekülhessenek, hol azonban, minde-nütt futókra találtak, kik a zavarban utatvesztvén, az ellenségtől űzetve, mind lekonczoltattak. — A tartalék-csapatok, ezen mészárlás láttára, sietve tódulának a hid felé,mely az ellenség által elmetszetvén, sokanelmerültek, sokan pedig úszva, a még szabadpart alatt levő 5 hajóra akartak menekülni,de ezek is tul lévén terhelve, elmerültek, —sokan a habok közt úszva lövettek agyon,— s fájdalom, ezen zavar miatt 1700-an es-tek az ellenség dühe áldozatául, — ezekközt gróf Thurn is, sok tekintélyes főbbiszttel, — s alvezérrel.

Gróf Hohenlohe, magára hagyatva, aizerencsétlenséget összetett kézzel néző Mon-;ecuculitól és kárörvendö barátitól, — most

már csak azon működött, hogy a dühös el-lenséget vad üldözésében fenntartóztathassa;miután a hadsereg fedezet nélkül maradt. —Hohenlohe tábornokot czélja elérésében azelemek segiték, mert 21—24-én folyvást sza-kadt az eső, s oly vihar keletkezett, melynekhatalma előtt még a vad törökök is remegveomlottak rakásra. És épen ezen körülmény-nek lehet tulajdonítani, hogy a német seregvégkép föl nem emésztetett.

2 5-kén a sereg romjainak lehetett látni,miszerint az ellenség a nagy áradás miatt,tömegestől nem ronthat neki a várnak, ha-nem vissza ment táborába, az őrhelyeketerősen megrakván. 27-én a német sereg elvo-nulása után Montecuculi — Budai, Katonaés mások szerint — Zrinyi Miklós iránti irigy-ségből, a vár megtartására nemhogy vala-mit tett volna — ki eddig is a törökökminden lépéseit csak behunyt szemmel nézte,és táborát is az ország belsejében tartotta— hanem parancsot adván az őrizet marad-ványának a várbóli kijövetelre, azt magánakZrinyi Miklósnak szeme láttára felgyújtotta.U7-kén tehát a délelőtti órákban a törökökalá ásták a sánezokat, tornyokat és őrháza-kat, leginkább pedig ezek szegleteit, mindentfelvettetve, elégetve, a várt földig lerontották!

így lett vége Zerin várának, mely szüle-tésétől fogva szálka és tövis volt a törökökszemében, mely miatt annyi török követ ér-kezett Bécsbe — ismét viszont, német kül-döttség Konstantinápolyba —• mely mindenbékekötés és alkudozás föltételéül tüzetett kiés a mely miatt a békekötések sokszor fel-bontattak! — Hatalmas ura iránti irigységdöntötte porba!

Szomorú sorsát Zerin várának, eleste

gyászos napján kelt levelében, Zrinyi Miklósérzékenyen adta tudtára a stíriai kormány-nak Csáktornyáról, panaszolva soraiban fáj-dalommal, miszerint Zerin vára, mely alattoly sok török erőszak hajótörést szenvedett,falai alá temetvén el körülbelől 60,000 em-berét, daczára az ott táborozó nagy hadse-regnek, az ellenség által földig lerontatott,melynek védelmére Montecuculi még csakfegyverét sem húzta ki hüvelyéből; pedigha ő annak megmaradásaért erélyesen har-czolt volna meg az ellenséggel, melyet meg-verhetett volna, nem kellé vala mindaddigonnét távozni, mig benne szive dobog, igyazon helyen az utókor mindenesetre oltártépített volna számára!

Bálványos vár romja.(A székely havasokon.)

A székely havasokra vezetem nyájas olva-sómat.

Három-szék a szép Erdély egyik legérdeke-sebb része; van termékeny rónája, falvakkal sűrűnberakva, vannak szép erdői, regényes helyekkel sgyógyforrásokkal bővölködve; de bora nincs,ahhoz már hideg az éghajlata, mert síkja is egypár ezer lábbal fekszik magasabban a tenger föld-szinétől, s september második hetében is hallottammég az arató székely leányok vig dalait.

A Három-szék Csikfelőli részében levő hava-sok között van a Bálványos, (Torja fekszik a köz-ségek közöl legközelebb hozzá), mindenfelől ren-getegektől körülvéve.

A ki a Három-szék három nevezetességét: aBálványost, a torjai büdös barlangot, s a Sz. Annatavát meg akarja nézni, az keressen magának ve-zetőt s vagy nyergeitessen vagy gyalog induljonaz útra, erre szekér nem járhat csak egy darabon,a meddig fáért járnak az erdőre —- azután csakösvényekre akadhatni.

Torjáról egy patak mentén fölfelé haladva,nemsokára csak erdőt s vadregényes tájakat lá-tunk magunk előtt, melyeknek életet a zengő ma-darakon kivül az itt-ott legelő, véres szemű biva-lyok adnak.

Jobbra a pataktól a felhők között megpil-lantjuk a Bálványost. — Sok várromot láttammár, de ennél jobban egy sem lepett meg; a hegyalján csergedező borviz- (savanyuviz-) forrásbólfölfrissülve, rá adtam magamat a romok megnézé-sére. Útnak sehol semmi nyoma; sűrűség és sziklaminden felől; a csiga-utnak helyét cserje s fanőtte be : nincsen is reá szükség, ritkán fordulmeg itten ember, a ki fölmenjen oda, hogy e ra-kás kőből emelkedő romfalat lássa. — Az ut fára-dalmait kárpótolja a nagyszerű kilátás, mely acsúcsról nyilik : előttünk fekszik a Háromszék, aCsik s Erdővidék, bérczei-s völgyeivel; távolabbpedig, Brassón tul, a 8000 lábnyi magas Bucsesdemeli föl ősz fejét, mint egy hatalmas őre e széptájnak.

A vár jelenleg már tökéletes rom, nincs egyép része sem. Mily modorban volt épitve, nem le-het meghatározni. A süvegalaku hegy tetején fe-küdt a vár, a tulajdonképeni erősség s urilak;alantabb egy másik kerítés romjait látni a hegyetkörülvéve, e közt voltak talán a cselédlakok.Víztartóknak s más ily helyeken található részek-nek semmi nyoma — az idő a lehulló kövek általmindent eltakart szemeink elől.

Hogy ki épité e várat, bizton meghatározninem lehet. A néprege tündérek által mondja föl-épitettnek, 8 innen valószínű, hogy már akkor isvolt itt valami építmény, midőn Uopor Sándor, azőshitet elhagyni nem akaró magyarok egyike,I. István fegyverei elől ide vonult e hegyek közé3 épité a várat s áldozott Hadúrnak, a honnanaevét is vette.

1242-ben a tatárjárás alkalmával a vidék la-kosai ide menekültek e várba, mint biztos men-helyre, a hős Oporok karjaiban keresvén menedé-ket, hanem a vér és zsákmányszomjas csoportokide is eljutottak, de minden cseleikkel kénytelenekvoltak azt elhagyni. — Igy járt később más cso-port is, mely hazánkba jött pusztítani, — Bálvá-nyos elől eredmény nélkül pusztultak.

Midőn Magyarhonban az Árpádok kihaltaután szüntelen viszály volt a trón végett, midőna királyok hatalmát s tekintélyét azok száma ki-sebbité, Bálványos vár ura s Erdély vajdáin

228

Ü

fi

Opor László is elhagyva a királyokat, függetlenüluralkodott a mig Róbert Károly Csák Máté hatal-mát igyekezett megtörni, addig Ottó, Opor Lász-lóban keresett hatalmas szövetségest, ki egye-sült hatalom — s a birtokában levő korona általhivé megszilárdíthatni királyi székét — s hogyOport lekötelezze, nőül szándékozott venni an-nak leányát. — Az útból a német eredetű sérzelmű szászok téritek vissza bajor rokonukat,figyelmeztetvén, ne bizzékOporban; vissza is tért,ámbár hódolatát elfogadta. — 1307-ben újraútra kelt, s Oporhoz jött Bálványosra, a szászokmásodszori figyelmeztetésére nem hallgatván, —Oportól azon tanácsot kapta: mondana le a magyarkoronáról örökre; — Ottó makacsul ellentállt ekívánatnak, de egy év múlva megunván börtönét,lemondott a koronáról s Opor az útra kísérőketadva, az országot elhagyatta vele, azonban a ko-ronát kezei között tartotta s csak 1310-ben adtaki Róbert Károlynak.

Zsigmond 1402-ben megerősítette az Oporo-kat e birtokukban, a kik is azt ezen adománylevélkiadása előtt újból épiték, a mit az okirat bizonyít.A tizenhetedik században kénytelen volt ura aztelhagyni s igy a vár pusztán maradván, az idő be-

_ folyása által mostani sorsára jutott.A vidéken él egy történeti alapú népmonda,

azon időből, midőn még az Oporok az ősi hit hiveivoltak s e várhárom testvérbirtokában, a - _-.--. „^_kik egy torjaiszép keresz-tyén leányt,ámbár kéttes tvér éle-tébe került,várukba hoz-tak s e hatal-mas nemzet-ségnek e há-zasság adta akésőbbi sarja-dékokat.

Miután it-ten szemlén-ket elvégez-tük, haladjunkegy, a völgy-ből hegynek "vezető ösvé-nyen tovább.A vidék elra-gadó; én ezenutón menve,két lovas em-berrel talál-koztam. Meg-szólitnak.

— Hováuram?

— Fel ab ü d ö s bar-lang felé —relelém rö-viden.

— Magányosan, vezető nélkül? |— Ugy biz' én! Kerestem vezetőt, de a fér-

fiak mind aratni vannak, öreg asszonynyal unal-mas, menyecskével bajos, gyermekkel nem biztos,leánynyal meg veszedelmes vezettetni magát azembernek, igy hát magam jöttem. Térképem jóiránytűm biztos, nincs mitől tartanom.

A két ember ez alatt leszállt a nyeregből,mindig nézve akkori különös öltönyömet, a veresinget, fehér nadrágot, melyeket zöld öv forrasztaössze, a pisztolyt, török kést; — az igaz, hogyezekhez a matróz-kalap és nagy bot furcsán ve-hették ki magukat a — havasok között.

— Honnan jő uram?— A Fekete-tengerről!— Hohó! — mond az idősb.— Szokásom néha sétálni — bagaria csiz-

mám állja — nem szoktam sajnálni.— Már ez furcsa, — mond az öreg ur. —

Honnan jő ma?— Hajnalban intultam Kézdi-Vásárhelyből,

ottan reggeliztem s azóta megmásztam a Bálvá-nyost és mostan itt vagyok.

— Azóta tán csak evett valamit. Tudja, hányaz óra? Van-e enni valója?

— Oh igen ettem, — egy zöld szilvát csíp-tem egy az útra nyúló galyról. Lehet négykörül, azt hiszem, órámat Brassóban hagytam a

szász nyelvet tanulni. Enni valóm? ugy hiszem,lesz még egy kis cognac a csutorámban.

Erre mosolyogtak. Az öreg a nyereg kapá-ból elő vett egy darab szép fehér czipót s gyö-nyörű sárga körtéket, élőmbe tette, hogy kóstol-nám meg; alig volt elég kóstolónak is az a jókoradarab és rakás. Azután a fiatalabb szólt :

— Jőjön be hozzám, én a négy Torja jegy-zője vagyok, Csiszár Farkas, — ebédeljünk a szé-kely földön olaszosan.

Azután beszéltünk sok mindenről.Nagyot hevertem a gyepen, ők lementek s én

pedig fölfelé. Haliam mikor mondja az öreg a fia-talnak : furcsa biz az; bécsi deák, fekete tengerimatróz, Pestmegyébe haza megy, s útközbenfölmegy a Bálványosra, — bizony holnap én isfölmegyek, megőszültem s nem v jltam még fönt.Furcsa legény biz ez!

Azután felértem a Sósmezőre, egy öregszékely huszár káplár volt ott családjával egykunyhóban. Csiszér Farkas monda, bátran menjekhozzá az ö nevében.

Sósmező szép gyepes hely, akkor imitt-amottlátszott rajta egy kunyhó-omladék, a hol a bete-gek szoktak tanyázni, a kik a közeli sósfórdőkethasználják.

Fölmentem a torjai büdöshöz, egy kis szikla-

dély legszebb * a világ egyik leggyönyörűbb tája,a Sz. Anna tava. Magas erdős bérezek között,melyeken a bükk a fenyő felváltva nő, fekszik emély, fenékig átlátszó tengerszem, — egy kialudtkráterben, magasan fenn a havasok tetején; —lcirását nem kisértem meg, csak ide vezetem nyá-jas olvasóimat, leirta azt Jókai arany tollával s aMohossal együtt szépen szerepel a „Tengerszemtündére" czimü kedves regéjében.

Történnek ide most is népes bucsujárások,ámbár tája elhagyatva van s kápolnája rombadőlve, melynek falaiba számos jeles név van je-gyezve, többi közt a Jókai Móré és Lisznyaí Kál-máné ; legalól én is oda jegyeztem az enyimet :

Luppa Péter.

Bálványos vár (Erdélyben)

barlang, melyben kénlég fejlődik s a sebes ré-szekre igen jól hat, vigyázni kell s nem szini be-lőle, mert egy lélekzés elkábit, a többiek halálthoznak, a mint ezt a barlang előtt néhány sir bi-zonyítja. Télen sokszor döglik bele farkas s azodújából kiosonó medve; a fölötte szálló madarakpedig halva esnek le. — Viz is csepeg e barlang-ban, melyet mint szemgyógyirt messze elhordanak.— Tája gyönyörű : vadregényes, erdős, sziklásbérezek tömkelege.

A huszárnál vacsoráltam, a ki magát ittengyógyittatá. Másnap azután tovább mentem. Azöreg huszár alig mert magamban elbocsátani erengetegbe, a hol már nincsen gyalogút. Oh, is-merni kell azt a székely vendégszeretetet, melya gazdag rónán ép oly őszinte, mint a szegénybérezek között.

Rengetegen mentem, a hol emberi vagy állatinyomot alig láthatni, itt-ott a fákon akad egyfejsze csapása a vezetőknek, mely útba igazit. Akidőlt óriás fák halmaza miatt itt-ott alig lehethaladni a gr. Mikesek gyönyörű bükkös erdejében.

Végre elértem a Mohost. Hajdan egy nagytó volt az, most hínárral benőve, melyet moh le-pett be. Innen neve. Csak imitt-amott látni egykis víztükröt előcsillogni, — a ki e zöld ingósikra lép, az elveszett, alásülyed, nincsen menek-vése, a hinárban meghal!

Egy erdődarabon áthaladva, elénk tárul Er-

Képek a hazai uépéletből.XXIX. H a j ó v o n t a t ó k a Dunán.

A ki a két testvér fővárosunkat egymás-tól elválasztó hatalmas Duna partjain valahasétált, bizonyosan el nem kerülhette figyel-mét, a viz hullámain lebegő számtalan ki-sebb-nagyobb hajó és csolnak, melyek a szá- „mukra rendelt kikötő-helyek felé sietve,

azokat gyak-ran roppantmennyiség-ben lepik el,és a partotis rendkívülélénkítik.

I l y e napróbb jár-ni ü ve kenszokták aDuna men-tében levőszomszédoshelységek,különösenUj-Pest, Du-nakeszi, Sz.-Endre, Tót-íalu,Megyer,Vácz, Ercsi,Adony, Cse-pel , Sorok-sár stb. gyü-mölcs- észöldségter-melő, ke-ii yé r s ü t őlakói napon-kint , legin-kább alko-nyat felé be-állítani ter-ményeiket,

mi leginkább mindennemű gyümölcsből éskenyérből áll.

Minden nagyobb európai város a népnekegy-egy különös osztályát birja felmutatni,melyek kül-alak, jellem, öltözet és foglalko-zásra nézve egymástól feltűnően különböz-nek. Ilyenek a nápolyi lazzaroni, kiket márszámtalan művész ecsetje méltatott a meg-örökitésre, — ilyenek a római banditák, aeampanai barátok, az utczai hangora-(gui-tarre) művészek és nyilvános tánezosnökMadridban, a berlini és bécsi eckensteherek(utczasarkon álló hordárok) stb. Budapestinyilvános utczai-életünkből, a többek közta falusi gyümölcs- és kenyérárusok osztá-lyát méltán sorolhatjuk a főváros sajátsá-gaihoz.

Ezek képezik tulajdonképen a piaczi ren-des kofáknál a nagykereskedőket, mertezektől veszik meg a gyümölcsöt nagyobbmennyiségben, puttonyszámra a pesti kofák,és ugy adogatják el azután apróbb részle-tekben a piaczon.

Igen mulatságos néha látni, midőn egyily szállítmány megérkezik. Még ki sem kö-

tött, máris mindenik szeretne reá alkudni,mindenik igyekszik magát biztosítani és az-ért gyakran még a parttól egy ölnyire vana jármű, midőn már körül van véve féligvízben gázoló kofáktól, már itt egymásraárverelik a megérkezett portékát, és a fog-lalót előre kinálgatják. E közben roppantlármát és tolakodást visznek véghez, s a ha-jón levőknek a siketülésig telekiabálják fü-leiket, s még azon veszedelemnek is kiteszik,hogy a terhelt hajó még föl is fordulhat, mimiatt nem egyszer bottal kénytelenek elhaj-tani a tolakodó vevőket.

Nem csoda aztán, ha a jóravaló gyü-mölcs Pesten oly roppant drága, mikor ilyéletveszély között lehet csak hozzájutni.

A hajó népe portékájától mentül hama-rább jó áron megszabadulva, s a szükséges

229

nyugalomban viszi őket a viz haza. Mertmunka után mily édes a nyugalom!

Midőn valamely tengeri kikötőbe érke-zik egy nagy kereskedelmi hajó s hozza aföld másik részéből a várva várt árukat, aszenvedély nem ébredhet fel erősebben, mintitt, e parányi hasonlatban. Mint rohanja mega közeledő s színig megrakott dereglyét akofák sóvárgó seregei Z. G.

Örömünnep egy külföldi téboly dában.Poroszország, Halle, jun. 12.

Hazámbóli távozásom előtt, midőn t. szer-kesztő úrral alkalmilag néhány szót válthatniszerencsés valék, ígértem, hogy jelen tudományoskülföldi utazásom ideje alatt, a szorosabb orvosi,de különösen elmegyógyászati észleleteim mellett

kétnemű betegeknél mutatkozott. A nők művel-tebb osztálya diszes szalagokra jegyzett föliratokhímzésével, — színes papir, művirág, csokrok éskoszorúk fűzésével foglalkozott; — az alsóbb osz-tálybeliek és tunyábbak szalma-koszorúkat fűz-tek, ezeket zöld mohával körültekergeték és igyhosszú szalagok, vagy más különböző idomokalakjában az ajtók, ablakok, és köröskörül a szé-les ereszek párkányai díszítésére illesztek. — Aférfiak osztályán a műveltebbek saját fölfogásukés érzeményök sugallta sorokat, főuratokat próza-vagy versalakban készítenek, melyeket az ügye-sebb és papirkéreg munkával bánni tudók áttetsző(transparent) ív vagy más alakban kimetszvén, abetű-hézagokat szines papírral beraggatták; azalsóbb osztálybeliek és különösen az ügyesebbkézmivesek különböző alakú faállványokat ésdiadalíveket készítenek az osztályok térés ere-szeinek szögleteiben, melyekre a király é§ királynékoszorúkkal diszitett gipsz mellszobrai helyeztet-tek ; ezenkívül az örökzöld fenyűfagalyak csopor-

Képek a hazai népeiéiből : XXIX. Hajóvontatók a Dunán. — (Lotz után rajzolta Jankó.)

vásárlásokat megtéve, útnak indul hazafelé,s elkezdődik a nehéz munka, — a hajó-vontatás. Az apróbb hajók csak az evező-lapátból készítenek maguknak hevenyészettárboezot, mig a nagyobbak állandóval bir-nak, melyre a hajó végéhez erősitett köteletfelvonják, s egy kormányos beleül, a többileány, asszony és gyermek a parton beleka-paszkodik a kötélbe, és húzza, a mint tőlekitelik, ismét haza felé.

Ilyen hajóvontató jelenetet mutat LotzKároly íestészünk jeles eredetije után készültmai képünk.

Sokkal jobb dolguk van azoknak, kik aDunán lefelé laknak, mert habár ők is meg-szenvedtek — még talán jobban mint eme-zek, mert tele hajót kellett felhuzniok a vizellenébe — de legalább fáradságuk utánbőven megjutalmazva a jó vásár által, egész

figyelmemet e téren azon történtekre is kiterjesz-tem, melyek a nagyobb olvasó-közönségnek isnémi érdekes és tanulságos eszmecserét nyújthat-nak, ígéretemet beváltani sietek, — bár a tárgy,melyről szóiandok, magában véve igen egyszerű, sa közéletben gyakran, és becses lapjának hasábjainilyesmi bizonyára avatottabb tollakkal rajzolta-tott már : azonban mégis megkísértem ezt, annyi-val inkább, mivel hazánkban népünk nagyrészeilyesmiről ugyszólva fogalommal sem bir, a té-bolydák viszonyait nem ismeri, és átalában ezek-ről téves, sőt nagyrészben botrányos eszmékettáplál! — Ezeket előrebocsátva, megkísértem egytébolydai ünnepély leírását.

F. é. mártius 18-ika Halleben I. Napóleon1813-ik évi márt. 18-án történt legyőzetésénekemlékére és a német nemzetiség győzelmére szen-telt 50 éves örömünnep volt, egyesítve a poroszkirály történetesen épen ez időtájba eső születésinapjával. — Már ittlétem első napjaiban feltűntelőttem azon rendkívüli élénkség és tevékenység,mely e nagyszerű intézet egyes osztályain mind-

tozatai, valamint ezek fölé és köré függesztettáttetsző szines papir-lámpák tarka tömegei azegésznek némi varázs-alakot kölcsönzének. Lé-lektani szempontból igen nevezetes itt azon kö-rülmény, hogy mindezen díszítést, ennek beosz-tását és elrendezését minden idegen befolyás nél-kül — az egyes osztályok javult betegei sajátbelátásuk szerint korlátozatlanul tevék. — El le-vén ekként minden rendezve és pedig valóbanigen ízletes öszhangzással, — elközelgett lassan,a rég várt nagy nap is. Az egész intézeti egész-ségügyi személyzet, a javult betegek nagy részé-vel ünnepiesen öltözve — harangszó jeladás utánaz imaházba gyűlt, buzgó imát mondandó a Min-denség urának az elmúlt nehéz idők szerencsésátküzdéseért; ugyanezen szellemben tartott em-

I lékbeszédet az intézet sok embertani (anthropo-' logicus) tapintattal bővelkedő régi lelkésze. Isteni

tisztelet után a nap hátra levő része kedélyes ésártatlan mulatságok élvezése, valamint élénk tár-salgás közt folyt le. Közeledett az alkonyat, azünnepnek tulajdonképen legérdekesebb része :

*-- i-t- '

230

lí

meggyujtattak az éji lámpák, — megvilágittatotta színes transparentek özöne, — szóval, a térésereszek valóban bűvös fényben úszva, az egészintézetnek, kis távolból nézve, sajátságos érdekesalakot kölesönzének. (Ezen — mintegy 500 elme-beteg számára berendezett nagyszerű intézet, avárostól ' s órai távolban— gyönyörű angolkerttelövezett dombos helyen fekszik.) —A nagy társalgótermekben U alakban fölállított és hideg étkekkelmegrakott terített asztalok körül, a férfi betegekrendben helyet foglalván, várták az intézet főnö-két, ki pár perez után, díszes vendégkoszoru ésaz intézeti orvosok kíséretében (mely utóbbiaksorába én is tartoztam) megjelenvén, az ünnepetmintegy megnyitotta. Az intézet lelkésze — azigy egybegyült társaság közepén egy emelvényreállva, újból egy, az ünnep jelentőségét taglaló,fölviditó és buzdító, rövid lelkes beszédet mon-dott, és végül a német nemzet felvirágzása és akirály egészségeért, fölköszöntéssel poharat ürí-tett, melyre háromszor indult föl a lelkesült tö-meg zajos éljenzése. Erre, mint egy kisebbszerüorkán, megdördült az intézet betegeiből rendezetténekkar, mintegy 60 érczteljes torokból szenve-délyesen danolva el a nemzet hymnusát; majdegyes élezesb betegeknek az orvosok egészségéremondott — olykor igen találó felköszöntése után,különböző alkalmi népdalokat énekelt. Szóval, azegész jelenet oly meglepő és megható volt reámnézve, hogy akaratlanul is könyek gördültek sze-meimből, — meggondolván azt, hogy az orvos éselmegyógyász mily nemes és nagyszerű föladatravan hivatva, ki mint e ritka jelességü intézet fő-nöke, Damerow titkos tanácsos, a valódi tudo-mány tiszta fogalmának teljes birtokában, ember-ismerettel gazdagon, egyszerű és szelíd bánás-módjával — a charlataneriának legkisebb árnyékanélkül — eme világtól eltaszitott elmezavarodot-takból is embert, sőt hasznos társas lényt idomitniképes; kinek Argus-szeme a történhető vészt előremegpillantván, jókor elhárítja, megelőzi, és éberszelleme folytonosan őrködik annyi száz szeren-csétlen jobbléte felett.

A nőknél, némi kivétellel, hasonló szertartás-sal ment végbe az ünnepély, sőt itt, egyesek te-kintetbevételéből, még gyenge puncs is hordatottföl, valamint az ápolónők által kiszolgált seres-poharak is bámulandó gyorsasággal kerengtek.Az igy elköltött estebéd után kezdődött zongoramellett a vegyes tánczvigalom, és lankadatlanélénkséggel, minden legkisebb botrány nélkül,egész éjfél után 2 óráig tartott. Az egész ünne-pély igen kedélyesen folyt le, a feltűnő rend, szépösszhangzat, oly rendet és pontosságot mutatott,hogy a ki saját szemeivel nem látta, mesés dolog-nak tartaná.

Ezen fesztelen társadalmi együttlét, az elme-gyógyászatnak — különösen az ujabbkori angol„No-restraint- (nem korlátozási) rendszernek"vivmánya, melynek üdvös előnyeit már az eddigellensulyzó (antagonisticus) német elmegyógyá-szok is belátván, intézetükbe észrevétlenül be-ojtják.

A hajdani kamra-rendszernek (Zellensystem)ez merő ellentéte. Mig ebben a szegény elmekó-rosok teljesen elkülönözve, egymástól elzáratvaalig láttak és szólhattak mással, mint az olykorigenis szeszélyes, durva ápolóval, ki kérdéseikreés kérelmeikre mitsem hallgatva, sokszor aligválaszolt rövid és részvétlen hideg fel ilettel : —most megsemmisítve e rendszer, — életbe vanléptetve a társadalmi együttlét, és imé a betegekengedékenyebbek, — javulásuk tetemesb, sőt nyo-mott helyzetüket is könnyebben tűrik. (Megjegy-zendő azonban, hogy e nemkorlátozási rendszertnem kell a szó szoros értelmében — és némelyegyes angol intézetnél divatozó czélszerütlentulzási modorban értelmezni; mertaNo-restraint-elv teljesen és minden tekintetben (absolute) nemáll és ki sem vihető.)

Az itt leírtak élő bizonyságot nyújtanakafelől, miszerint a jelen kor tébolydái nem zárhe-lyek, — mint ezt sokan hitték s talán máig is hi-szik, de oly üdvös gyógyintézetek, melyekben atestileg ugy, nrnt lelkileg megroncsolt elmekórosnemcsak gyógy- men- és nyughelyét talál, delélek nemesítő élvezeteket is nyer, — és bizonyárasok ép eszü tobzódó jöhetne ily intézetekbe látniés megtanulni — mint élveznek ártatlanul és oko-san az elmebetegek.

Örömem kétszeres lenne, ha e csekély soroka tébolydák iránti félszeg nézetek tisztázásáracsak a legparányibb mértékben is befolyhat-nának ! Dr. Bolyó Károly.

Hclgoland szigete.Midőn néhány hét előtt végzett kellemes

utazásomból egy pontot becses lapja számárakiemelek, teszem azt azon czélból, hogy t. olvasó-közönségének legalább csekély részével megis-mertessek egy, mind fekvésénél, mind lakosainakéletmódja- és körülményeinél fogva talán nemegészen érdektelen kis szigetet, értem Helgo-landot. *)

Helgoland az északi tengernek egy kicsiny,de regényessége és gyógyfürdői miatt csaknemminden nemzet fiai által gyakran látogatott aligegy négyszeg mérföldnyi területű sziklaföldje,Hamburgtól északnyugatra mintegy 23 mérföld-nyire. — 1807 előtt Schleswig-Holsteinhoz tarto-zott, azóta az angolok birják; a dugáruskodásnakhajdan hires fészke. — Maga a sziget hosszú kes-keny háromszög alakjában mintegy 200 lábnyimagasan csaknem függőlegesen emelkedik ki azőt körülölelő nyugtalan hullámok lánc?olata kö-zöl; csak délkeleti oldalához mintegy hozzáta-pasztva terül el egynéhány száz lépésnyi szélesalacsony homokföld, a felső résztől „alföld" néváltal megkülönböztetve. Itt űzi örökös ár-apály-játékát a föld mosása által rozsda-vörös szinérőlelnevezett „vörös tenger." Az alföldről egy 190fokkal bíró kényelmes lépcsőzet visz a tulajdon-képeni városba a íönsikra. Itt van a templom,iskola és távolabb a burgonya-földek és csekélylegelőkön tul a sziget észak-nyugati legmagasabbpontján a világitó torony; ez egy szilárd kő, rézés vasból Összeszerkesztett éghetlen és a legma-kacsabb viharokkal már majd félszázad óta da-czoló tömör, nem épen magas bástya. Az erősüvegablakoktól védett erkélyen belől 16 terjedel-mes, platinából készült tányér olvasztja a mindentányérba alkalmazott kis lángokat egy nagy tűz-gomolylyá, mely az arra menő számos hajóknaksötét viharos éjeken vezércsillagul szolgál. — Aházak, mint átalában Némethon minden kisebbvárosaiban is — mind fából vannak, de azért egy,két, sőt három emeletüek. — A szigettől mintegytiz pereznyire fekszik egy lakatlan homokos hosz-szu keskeny sziget vagy inkább zátony, világhirütengeri gyógyfürdőivel. — A lakosok száma mint-egy 2000, mind ágostai hitvallású. Apáiktól örök-lött fries nyelvüket hiven megörzötték, noha anémet, sőt angol és franczia nyelveket is nagyob-bára értik. Istenitiszteleti és tanitási nyelv a né-met. A vallásosság és nevelés jó karban vannak.Emberemlékezet óta nem fordult elő súlyosabbbűnvádi eset. — A három osztályból álló népisko-lában három tanitó működik. írni, olvasni mind-nyájan tudnak, noha nagy része soha sem volt tulszülőfölde természetszabta határain. — Egyszerű,csaknem sanyarú életmódjuk daczára koldus nin-csen, s szégyenlené a legutolsó lakos is szegény-ségét bevallani. E szegény életmód iránti tekin-tetből teljesen adómentesek. Kicsiny és soványföldjük burgonyán kivül egyebet alig teremvén,gabonát, húst és egyszóval minden élelmi szert,úgyszintén kőszenet (mert fa nincs) hajók szál-lítják oda. Házi állatokat — a juhokat kivéve,melyektől tejet, vajat és húst nyernek — nemismernek. Ez idő szerint egy tehénnel, mint rit-kasággal dicsekedtek, lovat meg épen nem láttaks legalább is annyira vágynak annak láthatásáramint mi az oroszlánéra. — Egyedüli keresetmód-juk a halászat (különösen a tőkehalakat szárítjákés eladják) és a nyári idény alatt folyvást nagy-számú vendégek ellátása, s azokkali csigakeres-kedés. Csaknem minden ház fogadó, az élelem en-nélfogva, kivált vendégek számára, felette drága.Használható vizük a sok tengervíz daczára nemlévén, az esővizet a legnagyobb gonddal cister-nákba felfogják, és ugyancsak fösvényen bánnakvele. E tavasz folytán esőjük nem lévén, a hóviz-beni fogyaték már nagyon aggasztotta őket, mi-dőn ott létemkor pünköst másod napján egy futóeső némileg eloszlatta aggodalmaikat. —• öltöze-tük igen szeszélyes, s ugylátszik szintén őseikhagyománya. Minden nőnek, legyen az ifjú vagyagg, ünnepi köntöse a piros szoknya széles sárgaszegélylyel, és fejük körül a vállig hajlott feketekalap. Honi szinük, melyet közös anyjuktól a szi-gettől kölcsönöztek, csaknem egy a mi kedves há-rom színünkkel, t. i. zöld, vörös, fehér, mert amint az ismeretes vers Helgolandról mondja :

A legrégibb magyar vármegye-pecsét.

Grün ist das Lanti,Both ist die Kant,Weisz ist der Strand :Das ist die Flagge von Helgoland.

Halasi Gyula.*) Rajzát közölto a V. U. 1855. évi 35. száma.

A „Nemzeti Képes Újság" egyik számában, ;

Somogyvármegye emlittetik, mint olyan, mely el- 'sőben kapott 1498-ban pecsétet H-dik Ulászló ki- ;rálytól. ;

És csakugyan a magyar diplomatika ezideignem is ismer ennél régiebbet, — miután Schwart-ner„Introductio in rem diplomaticam'1 czimü mü- 'vének sphragisticai részében ezt írja :

„Sümegiensis Hungáriáé Comitatus primus :

fűit, cui Wladislaus II . Anno 1490 (már melyik •igaz, ez-e, vagy a Képes Újság 1498-dik éve?)singulari privilegio (quod P. Szegedi inseruitdecretis et vitis Regum Hungáriáé, qui Transyl-vaniam possederunt p. 253.) insignia, atque adeosigillum impertitus est." '

Perger János diplomatikája Il-ik részében a145-ik lapon hasonlag ez áll : „A vármegyék kö- ,zött mindenekelőtt első volt Sümegh-vármegye,mely Il-ik Ulászló királytól 1409-ben (ez okvet-lenül hibásan áll 1490 vagy 1498 helyett) különösszabadság-levél mellett, tulajdon czimert s pecsé-tet nyert. (Schwartnerből, mint látszik, szó sze-rint átfordítva). „Ilyen pecsétbeli szabadságotkelletett kérni a királytól az 1550-ki 62-ik tör-vényczikkely rendelésénél fogva a többi magyar-országi vármegyékre is. Melynek következésébenHont-vármegye még azon országgyűlés folyamatjaalatt 1550-ben 12 febr. tulajdon czimerének s pe-csétjének ura lett." stb.

Minthogy pedig a magyar tüzetes diplomati-kai irodalom e két szerzővel körülbelül ki van me-ritve : kétségtelenül áll, hogy az eddigi magyarpecséttan a sümegh- vagy somogymegyei 1490,vagy a „Nemzeti Képes Újság" ujabb adata szerint1498-kinél régibb megyepecsétet nem ismer.

Örömömre szolgál, hogy az idézett irók tévesállítását kiigazítván, diplomatikánk s illetőleg pe-cséttanunkhoz egy egészen (?) uj adattal járul-hatok.

Kezembe akadt közelebbről Hunyadvárme-gyének az itt rajzban is közlött pecsétje, mely

nyilván 1490-ben kelt.—És igy azon esetben, haSchwartnernak s illető-leg Szegedinek van igaza,Sümegh megyéjével egyidejű; ha a Képes Újság-nak, akkor ez, és nema somogyi a legrégibbmagyar pecsét.

E pecsétnek mind met-szete, mind betűi, mind

anyaga kétségtelenné teszik hitelességét; ezenkí-vül, amennyiben a Hunyadiak czimerével azonos,szép tanúságot tesz a megye hálájáról, kegyeleté-ről azon ház iránt, mely kebléből emelkedett ki ahazának dicsőségére, védelmére és boldogitására,

A metszet — mint rajzunk is mutatja —régiés kezdetleges; a góth betűk az ekkori feliratokkaiés pénzek betűivel teljesen megegyezők.

A felirat következő : Comitatus hunindien :1490."

E nevezetes pecsét történetéről kevesettudunk.

Annyi bizonyos, hogy 1848-ig, mint a megyeállandó pecsétje használtatott. Ekkor a Hunyad-megyébe került „Vorstand" vette kezéhez, — decsakhamar e pecsét ugy eltűnt, kogy a közelebbiidőkig holléte sem tudatott. Csak küküllőváriigazgató Bágya Ferencz urnák, ki azt magáhozválta, lehet köszönni, hogy e szép clenodium vég-képen el nem veszett s viszont törvényes gazdá-jához került, de még jelenleg sincsen használatban.

A pecsétnyomó szelencze alakú; nagyságát,— kerületét illetőleg — a mellékelt lenyomásmutatja; anyaga ezüst; fejének vastagsága fél ujj-nyinál nem több. Szára helyett egy, a nemirásoslapnak közepén sarkon forduló, félköralaku ezüstlemez szolgál, mely nyugalmas állapotában a pe-csétnyomó fejére lefordul.

A magyar, vagy erdélyi múzeum igen helye-sen tenné, ha e nevezetes történelmi emléket,mely a jelenlegi főispán ur kezeinél van, a nemzetrészére biztosítani megkísértené, mely Hunyad-megye hazafiui érzelmeinél fogva kevés gáttalfogna találkozni.

Zivataros idők, minőknek Hunyadmegye márfájdalom annyiszor ki volt téve, e szép ereklyevégképeni eltűnését okozhatják. Somogymegye,— ha jól tudom — sajátját ugyancsak a nemzetimúzeumnak küldé. P. Szathmáry Károly.

Egyház és iskola.** (A pesti orvosi egyetemen) magán-tanitói

jog elnyerése végett e hó 17-én a tanítói kar előtthárman tartottak próbaelőadást : dr. HasenfeldManó a sós ásványvizekről, dr. Pete Zsigmond atengeri fürdésről, dr. Tóth János a gégebántal-makról értekezett. A tanári kar mindhármokatajánlólag terjesztette fel a kormányhoz kinevezésvégett.

— (Tanodái jelentés). A pesti kir. főgymna-sium tanári kara az érettségi írásbeli vizsgálatokrafolyó év június 30-kát és július 1-ső és 3-ik nap-ját tűzte ki. Az érdekeltek jelentsék magukat mi-elébb az alulirt igazgatónak. — Dr. Rómer Flórián.

** (Érettségi vizsgák.) A kegyes tanitórendiekpesti nagy-gymnázíumában a jelen évi írásbeliérettségi vizsgálatok június 30-án továbbá július1-én és 3-án, — a szóbeliek pedig ugyanezen hó20. 21. 22. és 23-dlk napjain fognak tartatni.Mit az illetőknek ezennel tudtul ad Szepessy Imreigazgató-tanár.

Közintézetek, egyletek."" (A magyar tudományos akadémia) termé-

szettudományi osztályának e hó 22-ki ülésébenSzabó József tartott értekezést s emlité, hogy azőslények csontjai között emberi csontokat is talál-tak, de csak barlangokban, melyekről ugy véle-kedtek, hogy a viz hordta oda, azért átalános hitVolt, hogy az ember az özönvíz után utolsó lénya földön, és csak az őslények elpusztulása utánjelent meg. Most azonban a régisógbuvárok olytárgyakra akadtak, melyeknek, régisége túlhaladminden eddigi számítást, s minthogy ezek emberimüveknek bizonyultak be, kimondották, hogyember már a mammuth-korban is létezett. Ilytárgyakat találtak 1841-ben Francziaországban aSomtne-völgyben, alakjok lándsa, kés vagy vésőalakjára emlékeztet, s kovakőből vannak. Angol-országban ,még a múlt század végén akadtak ha-sonlókra. Értekező szerint hazánkban Kőbánya ésVecsés, Dunakeszi és Vácz, Kurtics és Arad közt,nemkülönben a dunamelléki laza sárga agyag-partban lehetne ősember-maradványokat találni.— Ezután a titkár fololvasta a természeti osztálybizottmányának véleményét Schultze szakmüvefölött, mely a gombákról szól, s 1113 gombafajtkülönböztet meg. — Végül két adományt jelen-tettek be. A maros-vásárhelyi ref. főiskola elöl-járósága, Apáczai Csere János logikáját küldte be,melyből ez az egyetlen meglevő példány; a pio-nicai bíró Pap István pedig 7 éves leánykájaáltal talált régi lengyel pénzdarabot. A pénzneksem numismatikai, sem belértéke nincs, de a ke-gyeletet, melylyel a derék földművelő a hazai tu-dományos intézet iránt viseltetik, köszönettelfogadták.

** (A földhitelintézet bélyegkérdése ügyében)leérkezett legfelsőbb engedmény szerint, a zálogle-velek, jövedéki jegyek és könyvek teljesen bélyeg-mentesek lesznek; valamint a kölcsönadott pénztőlsem fog jövedelmi adót fizetni az intézet.

** (A pesti kath. legényegylet) tagjai e hó 21-kén, igazgatójuk névnapjára szinielőadást rendez-tek. Szigligeti népszínművét a „Csikóst" adták,meglepő szabatossággal. Iparos osztályunk szel-lemi előhaladásának szivünkből örvendünk.

** (Torna-egylet Pesten.) Fővárosunkbantorna-egylet alakításán fáradoznak, s engedélykieszközlése végett a helytartótanácshoz folya-modtak is. Minthogy azonban két folyamodás isérkezett be, a helytartótanács közgyűlés tartásátengedte meg, hogy az ügy érdekében előbb egy-másközt egyesüljenek.

**(A Csepel- gözhajózási-társulat) alapitó rész-vényesei, e hó 21-én közgyűlést tartották Dömsö-dön, s elnökül Hajós Józsefet, jegyzőül Ács Károlytválasztották meg. A gyűlés főtárgyait az enge-délyérti folyamodás, az alapszabályok megállapí-tása s az „Árpád" nevű uj gőzös megvétele képez-ték. E teendők végrehajtására 12 tagú bizottmánvtneveztek ki. A részvény-aláírási ív (50 ftjával)julius^végeig áll nyitva.

(A magyar képzőművészeti társulat) e hó17-én tartott igazgatósági ülésében uj alapitótagokul gróf Csáky László és Ormós Zsigmondurak jelentettek be; a rendes tagok száma pedigujabban ismét 34-el szaporodott. - Örvendetestudomásul vette továbbá az igazgató-választ-mány, hogy a hazai művészet termékeiből rende-zett műcsarnoka kiváló köztetszéssel találkozott.

T Á R H Á Z .— A társulati műalbumra nyitott pályázathozöt darab mű érkezstt be, melyek a biráló vá-lasztmánynak adattak át. — A társulat a ha-zai művészet fejlesztését minden utón elő akar-ván mozdítani, miután jelenleg már oly helyzetbenérzi magát, hogy az ezután évenkint kihirdetendőpályázatok sorát megnyithatja : ezúttal mindjárt300 arany első rendű, — 200 arany másod rendűs 50 arany okvetlen kiadandó jutalmat tűz kipályamüvek számára. A pályázat részletes leírá-sát a hazai művészekkel külön hirdetés tudatja.

** (A temesvári kereskedelmi és iparkamra)eddigi elnöke, Krayer József, leköszönvén: a kamraSimon Imrét, az eddigi alelnököt választá megelnöknek, Eisenstddter Ignácz kamrai tagot pedigalelnöknek.

** (Kereskedő-segédek egylete) alakult Szege-den, mely több jótékony czélon kivül, a beteg ta-gok segélyezését is eszközli. Tagja lehet mindenszegedi kereskedő-segéd hetenkint 10 kr. díj fize-tése mellett. Alföldi derék városunk a kereskedéstekintetében épen nem szegény, igy az egylet si-keres fennállása várható.

** (A magyar gazdasszonyok egylete) addigis, míg sikerülne országos árva-leány-gyáminté-zetet létrehoznia, az eddig begyült pénzből meg-kezdi áldásteljes működését, s 4 kath. árvát a szürkenénékhez, 4 protestánst pedig az evang. árvainté-zetbe ad be.

Közlekedés.** (Ut-kb'nnyités a városligetbe). Többször

történt összeütközés kikerülése végett elhatároz-ták, hogy ezután a városligetből jövő, és az odamenő kocsik külön utón járjanak. A gesztenyefa-sor alatt a középuton csak kifelé lehet hajtatni,mig a jövő kocsik számára ezután a lovaglók voltútját nyitják meg.

x* (Uj postahivatalok.) Al-Csernátonban,Ilyefalván, Maksán és Nagy-Ajtán uj postakiadó-hivatalokat állitanak.

Italesetek, elemi csapások.' ** (Jégverések.) Június 12-én Senyő, — 14-

kén Alpár B. Újfalu, Szántó, Nyirmegyes, F.-Dob-sza, Zenta, Bogáros, Pelejte, Báránd, Csehi, Ke-led, N.-Kikinda, Papina, 16-án Jurkutina, Grida,Oroszlavje, Eörkény, Dombó, határaiban tett ajég nevezetesebb karokat.

** (Jégverések.) Mintha az ég, meg akarnásemmisitni azt a csekélységet is, mit a földek ter-mettek, f. hó 20. s 21-én hazánk több vidékén,u. m. Pest, Nógrád, Bihar, Szabolcs, Békés, Aradmegyékben, a Bánságban Hajdu-kerületben s aSzerémségbcn, borzasztó pusztítást tett a jég, s amagyar biztosító-társasághoz beérkezett jelenté-sek szerint a következő határok termésének na-gyobb részét semmisitette meg : Monor, 0 Buda,Kalocsa, Pánd, Kakucs, Tápió-Bicske, Uj-Har-tyán, Dabas, Üllő, Miskolcz, Berki, Tereske, A.Szátok, Szécsény, Kalló, Szügy, Székelyhid, Sza-lárd Vajda, Nyüved, Kismarja, Olaszi, Fúrta,Oros, T. Igar, Köbölkút, K. Kagya, Marczal, B.Újváros, Mező-Keresztes, Itebe, P. Kenderes,Arad, Sikora, Körös-Tarcsa, Caabacsüd, Szeg-halom, Öcsöd, Sz.-András, Szarvas, Szelevény,Boros-Jenő, Agris, Apatelek, Várviz, Hadház,H.-Böszörmény, Serem. Fájdalom, az elvert ter-mények nagyobb része nem volt biztosítva, s rop-pant a kár, melyet eszerint az anélkül is oly sokcsapás által sújtott gazdáink szenvedtek; valóbankomoly intésül szolgál, hogy a biztosítás jótékony-ságát igénybevenni, minélelőbb és minél többensiessenek. Ugyancsak e hó 20-kán a jég Csehor-szágban is fölötte nagy károkat okozott.

Jli iijság?** (Legfelső kézirat az alföldi inség enyhítése

tárgyában.) 0 Felsége, a főkanczellárhoz, e hó19-én a következő kéziratot intézte : „Kedvesgróf Forgáchl Tudomásomra jutván, hogy Ma-gyarországomnak némely részeiben az uralgó szá-razság következtében nagyobbmérvü inség állottbe s hő óhajtásom lévén, ezen lehetőleg segíteni :meghagyom önnek, hogy Nekem az ut- és módról:miként lehetne e segélyt a legrövidebb idő alatteszközölni, ugy az erre megkivántató s alkalmaz-ható eszközök terjelméről a legnagyobb gyorsa-sággal jól megfontolt „javaslatait terjeszsze elő".Ennek következtében a folyton tartó tanácsko-zások, — a már eddig is utalványozott 50 ezer

fton kivül, — a baj mielőbbi gyökeres orvoslásátteszik kilátásba

** (Nagybecsü adomány.) A pesti egyetemfüvészkertjének, Ö Felsége 1332 darab külföldi,részint tengeren-tuli élő növényt ajándékozott.

** (Gróf Csáky Kálmánt) Kassán e hó 22-énkatonai törvényszék elé állították. Vádolva van,hogy a varsói nemzeti kormánynyal van összeköt-tetésben, és fegyvereket szállíttatott a lengyelkirályságba. Még mások ellen is foly a vizsgálat.

** (Az erdélyi országgyűlés megnyitását) jú-lius 1-jéről 15-ikére napolták el.

** (Reményi Olaszországban) sok babértarat. Amint Ferraraban föllépett, az elragadottközönség tizenhétszer kihívta. Többnyire magyarhegedűjén játszik, melyet Brandl Károly pestihangszerkészítő csinált, de amely jóságra a régicremonai hegedükkel vetélkedik.

** (Pályázati eredmény.) A pesti orvostan-hallgatók számára dr. Sauer által gyógyászatiértekezésre kitűzött 20 arany pályadijat a birálótanárok a három legjobb munka szerzői közt fel-osztatni határozták. A pályázó nyertesek : Frey-feld Mihály, Késmarszky Tivadar és SzeremleyMihály.

** (A pesti állatkert) helyiségéül a város-erdőben már kimért 30 holdnyi térséget, a helybelitanács ingyen átengedni késznek nyilatkozott,mihelyt az állatkert felállítására szükséges tőkebiztositva leend.

** (Sajátszerű csolnakázás.) A napokban aDunán egy csolnak evezett keresztül. Benne egyfiatal és egy idősebb ember ült. Amint a Dunaközepére értek, az ifjabb megragadta a másikat, avízbe dobta, a maga is utána ugrott. Utánok siettek,mindkettőt megmentették, s az ifjabb a városha-tóságnak adatván át, azt vallotta, hogy inségemiatt akart öngyilkos lenni, de előbb boszut akartállani azon, ki őt a nyomorba taszította.

** (Az adósok börtöne) a városi tanács köze-lebbi intézkedése szerint a kerepesi-uton a Hein-rich-féle házban lesz. Összesen 70 személy számáralesz fölszerelve. E czélra az emiitett ház első eme-lete ki is van bérelve.

** (A ker epesuti temető őre,) Trangoss, magais a halottak hazájába költözött. A jobb napokhozszokott férfi, reá nehezült sorscsapások után ke-reste magának e komor hivatalt, s a meghasonlottkedély, a szebb jövő reménytelensége, s az em-bergyülölet, mely keblét szaggatá, most már le-csendesült.

** (Ritka áhitatosság.) A váczi izraelita hit-község ős rabbija Palestinába bujdosott, hogyJosaphát völgyében, Salamon temploma romjai-hoz közel lelhessen örök nyughelyét. Elutazásanapján megható egyházi beszédben vett végbu-csut hiveitől, kik őt tömegesen kisértéke gőzösig,melyen zarándok útjára kelt.

**(Híveit szerető lelkipásztor.) M.-Sz.-Mártonbánsági helységben, egy nyomorral küzdő család-apa nem akarván tovább nézni éhező családját,bujában magát fölakasztotta, de még jókor levág-ták. Ez csak egy példa lévén az átalános Ínséggelküzdő faluból, az ottani cs. k. kamarai igazgató-ság ugy akart segíteni, hogy a tized fejében márbeszolgáltatott gabonát a szükölködők közt köl-csön gyanánt kiosztani Ígérte, ha a visszaszolgál-tatásról elég biztosítékot nyújtanak. Erre a nyo-morral küzdők természetesen nem voltak képesek,mit nemesszivü lelkészok látva, érettök fizetésé-nek nagy részével állott jót. A jótettnek önérzeta legszebb jutalma.

— (Megtiszteltetés). Fehérmegyében Kápol-nás-Nyék és Velenczében az ottani vegyes ezéh-ipartársulat tagjai, a gazdasági téren sok érdem-mel biró lelkes hazánkfiát, Kenessey Kálmánt,tiszteletbeli tagnak választották mec A társulatmegbízottjai: Lőrincze József főezéhmester, NagyKálmán ezéhjegyző és Kell Gáspár iparos, múlthéten külön küldöttségben nyújtották át nevezetthazánkfiának a megtisztelő okiratot, illetőlegmesterlevelet. Ez alkalommal mindkét részről lel-kes és megható szavak váltattak.

— (Előfizetési pénzek visszaadása.) Mikové-nyi Bertalan ur által még múlt 1862 évi októberhavában segédszerkesztőségem mellett kiadandóvolt „Radca domáci" tót hetilap máig sem jelen-vén meg, felkérem mindazokat, kik arra, avagy azazzal egyidejűleg kiadatni szándékolt „Házi ta-nácsadó" czimü magyar lapra kezeimhez fizettekelő : hogy az előfizetett összegről nálam rendel-kezni szíveskedjenek. — Kattina József. (Pesten,uri utcza, Trattnerház.)

J

** (Kölcsön, jótékony czélra.) Debreczen vá-Tos tanácsa elhatározta, hogy a szükölködők szá-mára néhány ezer köböl gabonát vasáról. Mint-hogy azonban ezt tenni elegendő pénze nincs, ahelytartósághoz, egy évi visszafizetésre, több ezerforintnyi kölcsönért nyújtott folyamodványt.

** (Névmagy aritások.) Felsőbb engedély foly-tán Haslinger Mátyás pesti szabó és háztulajdo-nos ,,Mogyorósi"-r&, — Droppa Károly rima-szombati kisdedóvó „Ligeti"-re; — Okolicsányi,helyesebben Vitális Vendel pénzügyigazgatóságisegédtiszt, továbbá Károly és Boldizsár testvérei,liptómegyei okolicsnai földbirtokosok „Szemesi"-re változtatták vezetékneveiket.

** (A „Handabanda" megszűnt.) Halála an-nál különösebb, mert annyi előfizetője volt,amennyivel nálunk még az életről lemondani nemszokás. Végrendeletében ezek iránt ugy intézke-dett, hogy kárpótlásul az „Üstököst" vagy ,,Bo-lond Miskát" szabadon választhatják.

** (Zavargás, úrbéri végrehajtás miatt.) T.Medgyes községben, mely úrbéri pőrében földes-urával már több év előtt egyezségre lépett, amintaz uradalom részére kijelölt földterületet körülakarták árkolni, a nép a munkát megakadályozta.Karhatalommal akarták tehát a végrehajtást esz-közöl ni, de 3000 ember gyűlt össze, villákkal és fej-székkel fegyverkezve,— a harangokat félre verveújra ellenálltak, s a lovasságot kővel hajgálták.Ezek után a katonaság támadólag lépett föl, s atömeget szétkergette. Nyomozásokból kitűnt, hogya zavargásban az egész környék részes volt.

** (Gömörmegye hölgyei) a nemzeti múzeumnagy terme számára, öntött vasból, mint a megyefatermékéből, góth stylban készült disz-széketküldöttek. Az ülés és támla bársonyból van, melyutóbbi a megye czimerével van ékesítve. A min-tát Erőssy I. otanni szobrász készítette, az öntéstpedig a Heinzelmann-féle vasgyárban eszközöl-ték. Legyenek üdvözölve Gömör derék hölgyei,mint elsők azon sorban, melyben, hitünk szerint,egykor minden megyénk hölgykouzoruja együttfog diszleni.

** (Ligetinek „Puszta" czimii képét,) mely alondoni kiállításon a magvar művészetet becsü-lettel képviselte, gr. Széchenyi Béla vette meg.

** (Idegen rablók.) Temesvárról érkezett hi-rek szerint e hó 22-kén Szerbiából rablók törtekbe, s .Szászkán át Oraviezáig érkeztek. Az utóbbihelyen népfölkelést szerveztek ellenük, de a rab-lók erősitést nyertek Szerbiából s igy a pol-gárőrjáratok nem foghatták el őket. Egy csend-őrfőhadnagy kellő számú katonasággal Lúgosnálüldözésökre ment. Remélik, hogy kézrekerülnek.

— (A bártfai fürdőt illetőleg.) Lapunk 24-ikszámában megjelent Bártfa-fürdői ismertetésünk-höz pótlólag meg kell jegyeznünk, hogy a fürdőnekleirása (Jhyzer Kornél tr. Bártfa városi fő- ésfürdőorvos s m. akadémiai 1. tag 1861-ki tudósí-tásából van meritve; s hogy e fürdő azóta is tete-mesen haladott, amennyiben több rom megintlakhatóvá tétetett; s hogy a múlt idényben atürdő-vendégek száma a hétszázat meghaladta.

Nemzeti sxinház.Péntek, jun. 19. „A menekültek.-' Dráma 5

felv.Szombat, jun. 20. „Bánk bán." Opera 3 felv.

Zenéjét szerz Erkel Ferencz. A szereposztás,kettő kivételével, uj volt. A ezimszerepet Stégerénekelte. Átgondolt játéka, művészi éneke, olyalakot állított elénk, minőt e szerep előbbi szemé-lyesitőjétől hiába vártunk volna. Jeles éneke többoly helyet ragyogóan színezett ki, melyek azelőttegészen elmosódtak. A zsúfolásig tömött ház ré-széről nem is hiányzott az elismerés. Melindaszerepét Pauliné énekelte, és igyekezete által kiis vívta a közönség tetszését. Sikerültebbjelenetei

232

egyike a „Tiszai jelenet" volt. Simon Petur sze-repébe helyesen beletalálta magát, a magyar szö-veget tisztán ejté ki, és éneke tapsokra ragadta aközönséget. Hofbauer Zs. a királyné szerepét,Kőszeghi meg Tiborczét, szokott jelességgel éne-kelte. Ormai, Pauli és Kaczvinszky is igyekeztek.Az ének- és zenekar szintén elismerést érdemel.Szerzőt sokszor hivták.

Vasárnap, jun. 21. Beau József, a bécsiudvari operaház elsőmimikusának felléptéül „Far-sangi kalandok.'' Víg ballet 3 felv.

Hétfő, jun. 22. Dalfy Lőrincz follépteül ,,Atroubadour." Opera 4 felv. Zenéje Verditől.Dalfy, Ellinger óta nemzeti szinpadunkon próbál-kozott tenoristák között legtöbbet ér.

Kedd, jun. 23. Szilágyi Pál, nyugalmazottszínész, félszázados színészi jubileuma alkalmával,ugyanannak javára s egyszersmind BulyovszkyLilla asszony utolsó tollépteül „Lecouvreur Adri-enne.1' Dráma 5 felv. írták Seribe és Legouvé.Sajnáljuk, hogy a nagy szorongás miatt szá-munkra már nem jutott hely, de elmondjuk, amint hallottuk, hogy ma ismét virágkorzorukárasztották el Bulyovszkynét, kinek játékán többtanulmány, mint bensőség volt észrevehető, shogy a boszankodásig szépen tűnt ki a mel-lette szereplők között, mert készakarva is aliglehetett volna a nőszerepeket gyengébb kezekrebízni, mint ma voltak. A jubileált agg színésztSzilágyi Pált is sokszoros tapssal üdvözölteszerepében a közönség, s előadás végén, a szín-házi összes személyzet környezetében, Egressynéhány szóval fölemiitvén a magyar színművészetkörül ötven év alatt szerzett érdemeit, F.-Mun-kácsy Flóra babérkoszorút tűzött homlokára.

Szerda, jun. 24. „A becsületszó." Vígjáték 1felv. Irta Szigeti J. Ezt megelőzte „A festi) álom-képe." Ballet 1 felv. Zenéjét szerz. Pugni.

Csütörtök, jun. 25. „Bánk bán.1' Eredetiopera 3 felv. Zenéjét szerzé Erkel F.

Budai népszínház.Június 19. „Párisi naplopó.'' Vigj. 3. felv.Június 20., 21. és 22. Háromszor egymás-

után : „Tiz leány és egyférj sem." Wg operetté 1felv. Offenbachtól. Ezt megelőzte : „Alarczosm#net" vagy „Tárgyalás a színpadon.'' Bohoza-tos olasz operetté 1 felv. Az uj operetté nemcsakzenéje kedvességénél, hanem mulattató szövegé-nél s az előadás minden tekintetben kielégítőmeneténél fogva egyike lesz a .lépszinház jobbrepertoire-darabjainak.

Június i'A. „Luczifer a zöld ördög,'' Némajá-ték 1 felv. tánczokkal. Ezt megelőzte „Orestes ésPylades." Vigj. 1 felv. Francziából fordítottaKvassay. Mióta a társulat Budán működik, maeste. történt először, hogy más darubot adtak,mint amit a 8zinlap:ik jelentettek. A „Chassé-croisé" elmaradásának Takácsné rcszulléte voltoka.

Június 24. „A notve-damei harangozó." Né-zőjáték 5 felv., 1 felvonásos előjátékkal. IrtaHugó Viktor, (irervaise szerepében Csabainé lé-pett föl.

Június 25. „Chassé-croisé." Vigj. 1 felv. —„Fipsz a híres nöszabó." Énekes vigj. 1 felv. —•A két darab közt Petropolis a kaucsuk embertartotta mutatványait.

Szerkesztői mondani való.66Ö3 I>ll«os. B. A. A kiadó-hivatal teljesite u kíván-

takat. Hogy valamely postahivatal egy hírlap minden szá-mától miért követel 1 krnyi dijt még akkor is, midőn azelőfizető maga hozatja el onnan? :tzt nem értjük, s ép olyigazságtalan, mint túlságos tehernek tartjuk, miután arendes lapbélvegen leiül a kiadó-hivatalok az egyes hir-lapsr.ámok vitelbérét itt úgyis kifizetni kötelesek. Többoldalról hallottunk már ily panaszokat, s újra följegyezzükazokat, mint a hirlapjaratást megdrágító állandó akadá-lyokat. ".Tudtunkra csak azon előfizető tartozik a po-tii-

hivatalnak bizonyos kézbesítési átalányt fizetni, a ki •lapot házához kívánja küldetni.

6654. Néhány szó a magyar viseletről. Nemlehet másodrendű tárgyakról ily egetrázó nagy hangonbeszélnünk. Hol vennók akkor a szót, ha a haza igazánveszedelemben forogna! Gazdálkodjunk a nagy hangokkal,mert idónap előtt elrekedtink.

6656. llidvég. L. M. Ugy tudjuk, hogy mind Hart-leben „Olvasótára", mind a Kisfaludy-társaság kiadványairendesen jelennek meg, s fenn nem akadtak. Ha a kötetekmegküldetése késik, legczélszerübb az illető helyen azon-nal kérdést tenni. A „Gazdaság könyve" ügyéről nincstudomásunk.

6656. Keresztes. K. P. M A küldött töredék olytermészetű, hogy kiadását csak akkor lehetne megkisér-lenünk, ha az egész mű már megjelent. Az ajánlott műrenézve meg kell jegyeznünk, houy 7—8 ivre terjedő köz-leményt, ha még oly érdekes Tolna is, heti-lapunkba nemhasználhatunk. Fél év alatt sem lehetnénk készen vele.Legfölebb 6 - 8 számr* valót fogadhatunk el.

6657. B.-Fíired. Sz. F. Az igért. „séták"-nak hasznátfogjuk vehetni.

6658. Kassa. K—s. A V. U. ezidei elsó félévi folya-mából teljes számú példány még kapható.

6659. NaRy-Ajta. Az 1861-ik évi „felirat" különlenyomatban kapható 20 krért Heckenast Gusztáv könyv-kiadó-hivatalában .

6660. Tokaj. J. T. Ha keresni fogja valaki amazévfolyamokat, majd odautasitjuk.

6661. Nem közölhető müvek : Hazám, a te ké-ped . . . . — Pel fiuk Visegrádra! — Tavaszi regg. Talánnem Nem érdekel . . . . Mikor a nap . . . . Volt ae-kem . . . . Az apa és kis fia. — A távolból. - Népdal. Bo.

. - A tanítókhoz. — Tél. Fel-felzokog . . . Nép-. . Szépen ragyog6662. Pest. O. B. Könnyen sejthető okok miatt nem

adható.6663. Sárospatak. R, R. Nem vehettük ki, melyik

félévet érti ön. Átalában mégis megjegyezzük, hogy amúlt évi folyamból teljes példányokkal többé nem szol-gálhatunk, a január -júniusi jelen félévből azonban mégnéhány teljesszámn példány van rendeleezéaünk alatt. íküldeményt köszönettel fogadtuk.

rult .dal.

SAKKJÁTÉK.183. sz. i. — T ó t h P á l t ó l (K.-Sz.-MiklÓBon).

Sólet.

, b c d eVilago*.

Világos iudul. s 4-ík lépéore matot mond.

A 178-dik számú, feladvány, megfejtése.(Dósa Gábortól Pestea.)

i: V a 8 o 8 . F c 5 — b 42. H d 7 — c 5 tetszés szerint3.V vagyH .£

Helyesen fejtették meg. Vtatp rémben:: Fülöp József.— Kin- Kürtösön : Csemiczky Károly. - Kun-Se.- Miklóson:Bankos Károly. Sárospatakon : Roth Kálmán.-- Pelsij-Penetsnt : Endrődy Géza. - TáXyAn : H. Nagy Lajos. —Bajmakon : Weisz Fülöp. Pesten : Cselkó György. —Fehéregyháeén: Belke Tódor - M.- Vásárhelyen ': Dósa E.

Mellék le t : Előfizetési fölhívás aMagyar Kajtó 18«3. ^vi július—decemberifolyamára, — azok xzaiiiára. kik csupán aVasárnapi Uj*»igra vannak Holií«*tv«'.

G c ? H B T I N A P T A K.Ho-

és hetinapKMholiUuh és Protestáns ! Görög-orosz Izraeliták

naptár j naptar naptára

2 980

12S4

Vaw>r.HétfőKeddSzerdaCsötört,PéntekSzomb.

Június--•luliusD 5 Lt!O pápal'éter és l'alPál emlékeTheodorik a|>Sarl. Bold a>sz. Sarlós B. A.Kornél püspök ' Heliodorriiik pk.. Hertu I'dalrik

lunius (ó) Thninuzl> -4 Arszlán 1« K 4 Ti.hó 11Póter és l'ál 17 Bertalan 12l-urzia 18 Leontin 13Tibolt, Áron! 19 Judás 14

20 Methodius 1521 Julián vért 16 Böjt22 Özséb 13 41.Sabb.

© Nap- (J. H o l d -kél | delel | nyug.;; kél | delel j nyűg-

P j PP j6!71

7J81

8!9,9

m. ó.4\

?!s!4859'

Ö.|P.5 46 13

é . ! P .9 36

10 38

ó.jp.1 152' 3

7 J l 4 ' l l ! 4 2 ; 3' 38! 41 • | * ! 4J188 45' 0'429 9 1:449 49 2 40 8'12

5J316:52

Tele hold 1-én 8 óra 2 perez reggel.

•" '• T A R T A L O M . ' •' ' '

Csáky László (arczkép). «. R- S. — Dez»o. SzélF.irkas. Zerin vára (folytatás és vége). Csuthy l&i. —Bálványos vára (képpel). Luppa Péter. Képek a hazai

j népéletböl (XXIX. kép). Z. <?. Örömünnep egy kül-földi tébolydában. Dr. Bolyó Károly, Helgoland szigete.

; Halasi Gyula. A legrégibb magyar vármegye-pecsét.i H. Szathmáry , Károly- Tarhaz : Egyház és iskola. —

Közintézetek, egyletek. Közlekedés. — Balesetek, elemicsapások. ' Mi újság? _ • Nemzeti színházi napló. —Budai népszínház. — Szerkesztői mondanivaló. •— Hetinaptár.

Felelős sigrkentó. Pákh Albert. (Lak.BM£y*r-utcs»l az )

Kiadó-tulajdonon Herkenitxt íiüKilar. - Nyomtatja l.onderer és Herkenat*t, egyetem-utuzá 4-ik *latl Peate» 186b.

E l ő f i z e t é 8 i f ö l t é t e l e k 1 8 6 3 - i k é v r e :a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt, postán küldve vagy Buda-Pesten házhoz hordva

Egész évre (január-december) 10 ft. I Fél évre (július-december)Csupán Vasárnapi Ujsag :

Egész évre (január—december) 6 ft.Fél évre (július-december) d «•

Csupán Politikai ÚjdonságokEgész évre (január—december)Fél évre (július-december)

5 ft.

6 ft.3 ft.

Jelenleg, midőn a közfigyelem minden-felöl az erdélyi országgyűlésre s az ottani köz-élet mozgalmaira van irányozva, kettős ér-dekkel fog bírni e lap olvasói előtt e közélet-nek és benne a román nemzetiségnek egyikkiváló tagjával megismerkedni, ki jeles el-méje, íelvilágosultsága és vérei közt szerzetttekintélye által népének ügyeire intéző be-folyást gyakorol és mint ilyen, mint a ro-mán elemnek a sajtó és a nyilvánosságegyéb terein hatással működővezére, felülről alulról egyarántel van ismerve.

Bar-icz György Kolozsmegyé-ben Zsákon született, hol atyjapap volt. Az alsóbb iskolákatBrassóban végezte, aztán Balás-falvára ment tanulmányait foly-tatni, s itt theologiát is hallga-tott. A szép tehetségű és szor-galmas ifjú már az iskolában ma-gára vonta a figyelmet, s elöljáróibiztatása folytán elhatározta, hogynem lesz pap, hanem oly pályátválaszt, melyen többet hathassonnemzete érdekei előmozdítására.Kilépett tehát a papnöveldéből, smár egy év múlva (1838-ban) ro-mán lapot inditott meg Brassó-ban „Gazeta Transilvaniei" czimalatt, mely a legelső román poli-tikai lap volt Magyarországon,söt az ausztriai birodalomban.Eleinte igen kis alakban jelentmeg, de lassankint növekedettterjedelme és népszerűsége is. Ba-ricz a 48-ki mozgalmak alatt arománok néhány gyűlésében márszónokolt, de csak a forradalomutáni évekre esik irányadó sze-replése. 1849-ben néhány szász-szál öszszeütközésbe jővén, ezekeszközlése folytán az oroszok el-fogták s csak Hurmusaki te-kintélyes bukovinai birtokos közbenjárá-sára bocsátották szabadon. Alig érkezetthaza, újra a szászok eszközlése folytán, azakkori kormányhatóságok záratták be. Mi-kor kiszabadult, vagyona már tönkrejutott,a szerkesztéstől pedig eltiltották. Az iro-dalmi téren azonban nem szűnt meg működniés hatni; évről évre népszerű naptárt adott

Baricz (Baritiu) György.ki, mely ma is leginkább el van terjedve arománok közt, s ezenkívül román-német ésnémet-román szótárt készített. Később en-gedélyt nyert a „Gazeta" folytatására, melyazonban ekkor hivatalos közlönynyé vált,Baricz nézetei pedig sokban eltérők lévén,nemsokára visszavonult a szerkesztéstől, sa lapot Marusán, a jelenlegi szerkesztő vetteát. Baricz néhány év óta a zernyesti papír-gyár igazgatója, jelenleg körülbelöl 48—50

B A R I C Z GYÖRGY.

éves, jó erejében levő férfi s nagy családja

van.Az alkotmányos mozgalmak megkezdő-

désével lépett ismét a nyilvános küzdtérre.Most a „Gazeta Trans."-nek főmunkatársa,s az ő közremunkálása teszi e lapot legte-kintélyesebbé és legnépszerűbbé a románlapok közt; az erdélyi románok minden föl-

merülő kérdésnél Baricz tanácsát kérik ki,a gyűléseken utána indulnak. Nemzete bi-zalmát nagyobb mértékben birja, mint bárkis széles tudománya, mérséklete, és független-sége által közbecsülést vivott ki saját íéleiközt. Többször kinálták meg hivatalokkal, sötOláhországba is magas állomásokra hivták,de mindeddig visszautasította az ajánlato-kat, s függetlenségét meg kívánta örzeni.

A f. évi aprilban tartott kongresszusonnémi meghasonlásba jött Sagunapüspökkel, a románok egy mástekintélyével; s közelebbről aszebeni „Telegrafulu" is megtá-madta egyes nyilatkozatáért, mely„Erdé lynek Magyarországgal!unióját" illeti.

Az általa alapított lap az idéntartotta századnegyedes jubileu-mát. A pest-budai román nőkmegemlékezve ez a lka lomról ,Szent-Györgyre, mint neve nap-jára, diszalbummal t i s z t e l t é kmeg, következő levél kíséretében:

„Mélyen tisztelt ur! A legelsőromán lap az ausztriai birodalom-ban, a „Gazeta Transilvaniei" ezévben négy edszázados jubileumátünnepli meg. Jól tudjuk, mily ne-héz körülmények közt kezdte megön ezen a románok előtt igennagy becsü lap szerkesztését.Igen jól tudjuk, melyek és meny-nyiek érdemei tisztelt uraságod-nak a nyilvánosság terén : a tet-tek maguk beszélnek. Apr. 23-kánSzent György napját, uraságodneve^agját ünnepeljük; ez alka-lom igen kedvező ránk nézve,hogy üdvözöljük uraságodat atávolból és kérjük a mindenha-tót : adjon uraságod részére hosz-szu és szerencsés életet, állandóegészséget és azon lelki erőt,mely-

lyel a románok érdekeit vedé a„ Gazeta" meg-jelenésétől a mostani időig. Kérjük,[fogadja elezen albumot tőlünk mélyen tisztelt urasá-god testvéri emlékül, fogadja elismerésünkjeléül azon lélekkel és kedvvel, melylyel azta román nők ajánlják. Pesten apr. 13-án1863."

Az erdélyi országgyűlésre több kerü-

27-ik szám. Tizedik évi folyam.

Pest, julius 5-én 1863.