Átalvetõ
30 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE
Balekká vált nemzedék?
Réhon József saját és korosztálya sorsának alakulásáról ír új
könyvében. (A szerzõ Belényesen született 1931-ben, családja
1940-ben a II. bécsi döntés után Nagyváradra repatriált.)
Eszmélését a Premontrei Fõgimnázium döntõen befolyásol-
ta. 1945-ben „vélelmezett ellenséggé” vált. Tanár hivatásból, ké-
miatanár talán véletlenül lett – mondja magáról. Úgy véli,
„jól-rosszul, de mindenképpen lelkesen, bizonyos idõszakokban
szenvedélyes fanatizmussal” tanított. Igazgatóvá is kinevezték,
hat évig tanfelügyelõ is volt. ATanár út címû könyve (Alma Ma-
ter Alapítvány, Arad, 2006) nemcsak Firneisz Fábián Györgyrõl,
hanem iskolájáról, az aradi Katolikus Fõgimnázium ötvenéves
történetérõl és a korabeli Arad életérõl is szól.
Nyugalomba vonulása után az Alma Mater Alapítvány elnö-
ke lesz, alapítója a máig megjelenõ Szövétnek címû folyóirat-
nak. Romantikus kaland, hõsök nélkül. – ahogy én látom, az
Alma Mater Alapítvány 12 éve. (1991-2002) Alma Mater Ala-
pítvány Arad, 2003 címû könyvében érzelmi megközelítésben,
törekedve a tárgyilagosságra írta meg az alapítvány és benne az
Egyesült Államokba, Kanadába, Németországba, Ausztráliába,
Izraelbe, Magyarországra is eljutó folyóirat történetét.
Balekká vált nemzedék? címû könyve novellisztikus önval-
lomás. Leírja, milyen emlékeket ébresztett fel benne Csák Ibolya
és Csík Ferenc 1936-os berlini olimpiai bajnoksága. Felvillantja
az 1938-ban Budapesten rendezett XXXIV. Nemzetközi Eucha-
risztikus Kongresszus emlékkönyvének sorsát, az Áldás kávé
reklámját, melynek révén elõször hall Krasznahorka váráról , a
kolozsvári Mátyás szoborról; kapcsolja össze Kõmíves Kelemen
balladáját Déva várának képével.
Tanúja a váradi zsidóság gettóba zárásának. Amikor ’43-ban
rokonlátogatóba visszatér szülõhelyére Dél-Erdélybe, nagy-
bátyját behívják a szigurancára és figyelmeztetik, unokaöccse
nem járhat bocskaiban.
Megörökíti a kisebbségi lét napi konfliktusait, eltöpreng
azon, „miért kopik el az anyanyelv, a keresztség szentségének ki-
szolgáltatási nyelve az alatt a néhány év alatt, amíg a gyerek eljut
az elsõ gyónásig, az elsõáldozásig,.”
1958-ban jár elõször a magyar fõvárosban. Attól kezdve a
magyar gazdaság, politika, kultúra, sport minden rezdülésére fi-
gyel. 1990 április 8-át gyõzelemként éli át, késõbb õ is elszenve-
di a taxisblokádot.
Az emlékezés szomorúsága járja át a könyvet. Valóban ba-
lekká vált Réhon József nemzedéke? A választ az olvasóra bízza
a könyv szerzõje. „Nem lehetek megbocsátó magammal és nem-
zedékemmel, ha hitünk megvallását, vallásunk gyakorlását ké-
rem számon… Templomba titokban jártunk, ha egyáltalán mer-
tünk. Lelkiismeretünket nemcsak három péteri tagadás terhelte
meg… Asötét évtizedek után nehéz volt belépni a gyóntatószék-
be. Kevésnek tûnt a kiszabott penitencia.”
Réhon József úgy érzi, nemzedéke lojális volt a román állam-
hoz, elsõsorban a román néphez, de „vigyázó szemét” ennek el-
lenére Budapestre vetette.
„Ha nemzedékem valamiben valóban baleknak tekinthetõ, az
elsõsorban a kádárizmus megítélése és az ahhoz társuló, még ma
is élõ nosztalgia” foglalja össze önvallomását Réhon József
(Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.)
- Gutai István
Lapunk munkatársának, Szász István Tasnak az el-
múlt hónapban három új könyve jelent meg. Ezek a
már ismert
Egy haza két ország
címû sorozat X. XI. és XII. kötetei.
A Levelek Európából címû, azokat a publicisztikai
írásait tartalmazza az Erdélyi Napló hasonló néven is-
mert rovatából, melyeket a Magyarország Uniós taggá
válása és Románia belépése közötti idõszakban írt. A
Humus Sapiens címû kötet a szerzõ egyéb írásainak
gyûjteménye. Naplójegyzetekbõl, esszékbõl, beszé-
dekbõl, recenziókból válogatott írások. A mindkét kö-
tetet érintõ bevezetõt Kocsis István író-történész jegy-
zi, egy önmagában is érdekes hatalmas, 80 oldalas Tri-
anon tanulmány formájában. A harmadik kötet címe:
Az egészség nem ügy, és Brooser Gábor professzor
emeritus elõszavával jelent meg. Tartalma a szerzõ
egészségpolitikusi küzdelmeivel kapcsolatos írásai-
ból válogatott anyag, mely az utóbbi hat év neoliberá-
lis rombolási folyamatait követi az egészségügyben.
Az említett új könyvek és a sorozat régebbi darabjai
is megrendelhetõk utánvéttel a szerzõnél.
Címe:
Szász István T. 2016 Leányfalu, Gyulai Pál 9/b
Telefon: 06-30/94-87-633
E-mail: [email protected]
2008. június
EKOSZ - EMTE Könyvbemutató 31
„Emitt a Görgényi, amott a Kelemen havasok”
Kacsó Tibor: Tündérek völgye az erdélyi havasokban
Kacsó Tibor elsõ írásai a Helyijáratban jelentek meg, késõbb a
Paksi Polgár, a Paksi Tükör olvasói találkozhattak nevével. Egyik
novellájával díjat nyert a tatabányai mûvelõdési központ pályázatán.
Beszél a Sóvidék címû könyvében gyermekkori élményeirõl
mesél. Azokról az emberekrõl, akik a II. bécsi döntés következté-
ben (ha csak néhány évre is) a magyar állam polgárai lehettek.
A Tovább beszél a Sóvidék-ben a táj emberének szokásait írja
le: milyen ott a lakodalom, hogy zajlik a disznóvágás, hogy sül a
kenyér, mit csináltak a fonóban…
Verseit Illanó vágyak, kerengõ sorsok valamint Koronák, tör-
zsek, gyökerek címmel L. Németh Erzsébettel és Csuta Tamással
közös kötetben jelentette meg.
2006-ban 56 költemény címmel adott ki kötetet, ugyancsak ta-
valy önéletrajzi novellái láttak napvilágot Láttam, hallottam,
megéltem címmel.
Most regénnyel jelentkezik, melynek címe: Tündérek völgye
az erdélyi havasokban.
A fõhõs Kardos Béla (meg merem kockáztatni: a szerzõ ha-
sonmása) „nem költõi lélek”, ahogy Kacsó Tibor jellemzi. ”Ki-
sportolt ember. akit optimizmusa sosem hagy cserben. Minden
helyzetben feltalálta magát, soha nem keseredett el és bármilyen
nehézséggel kellett megküzdenie, állta a sarat. Körültekintõ volt,
mások véleményét is meghallgatta. Bizonyára neveltetése révén
örökölte pontosságát, következetességét, szorgalmát.”
Szereti a természetet, tanítványaival járja az erdõket, síelni viszi
õket és mesél nekik az erdélyi fejedelmekrõl, a székelyek eredeté-
rõl, Nyírõ Józsefrõl, Tamási Áronról, Kós Károlyról, Trianonról.
.Mint annyi középkelet-európai kortársa, õ is a túlélésért küzd.
Nagyapja halála következtében örököl és nyaralót kezd építe-
ni. Errõl a magánküzdelemrõl szól a könyv elsõ rétege.
A regény ideje a 70-es évek Romániája. Jegyre adják a lisztet,
a tojást, a cukrot, mosógépért, hûtõszekrényért fel kell iratkozni,
ahol a disszidáló slágerszerzõ számait betiltják, ahol meghurcolják az
István, a király hallgatóit. Ahol az iktatási díjról nem ad nyugtát a
jegyzõ, ahol külföldit tilos vendégül látni, még ha az vérrokon is.
Ahol – szerzõ állapotrajza szerint –„a falvakból a fiatalokat város-
ba telepítették, tömték velük az újonnan épült gyárakat, melyek hama-
rosan csõdöt mondtak. A falvakban maradt öregeket az úgynevezett
kollektivizálással megfojtották.”
A Tündérek völgyében mindezt el lehetett felejteni. Kardos tanár
úr, ha szétnéz telkérõl, balra bükkerdõt, jobbra fenyvest lát, tavasszal
„amikor „a bérceket még fehér sipka takarta, de fenyõk már levetették
subájukat”, a patakparton borotválkozik, a patakban mosakszik, meg-
figyeli a barázdabillegetõt, a csillaghullást, õsszel pedig a bükk- és
cserfák aranysárgába öltözött lombját, a fenyõtobozok barnulását, té-
len pedig ott a síelés öröme.
A házépítés közben megismeri a helybeliek életét. Említésre érde-
mes az erdész véleménye, ami tömény összefoglalása az itteni lét ab-
szurditásának:.”Itt a völgyben semmi sem történhet az én tudtom nél-
kül, de ha én tudok róla, akkor mehet az ügy, de csak úgy, mintha én
nem is tudtam volna róla.”
Emlékezetes a tanár és a szénégetõ családjának találkozása, az
építkezés leírása és a munka, a kétkezi munkás ábrázolása. Utóbbi
meglehetõsen ritka a kortárs magyar prózában.
A könyv bõvelkedik humoros leírásokban is: ilyen például
Disznajó település nevének eredetmagyarázata vagy egy tehén étvá-
gya, amikor megeszi a nájlonzacskót. Börleszkbe illõ jelenet, amikor
az építési tervet engedélyezõ néptanács elnöke Kardos Bélával együtt,
négykézláb keresi a leszakadt gombot az irodában.
A könyv címlapját Török Pál Svájcban élt festõmûvész tervezte, a
kötet szövegét Sebestyén-Molnár Árpád gondozta.
Afotókat – bár ez nincs feltüntetve – gondolom, a szerzõ készítette.
- Gutai István
Átalvetõ
32 Mûhely EKOSZ - EMTE
Piercing1, tattoo2 és más testi díszek
1906-ban lehetett, a berlini állatkerben, egy egyszerû léckerítés-
sel körülvett területen látni lehetett az egyik afrikai törzs tagjait,
ahogyan reggeltõl estig azt csinálták, amit mindig is szoktak, ott-
hon, valahol a dzsungelben.
Ebbõl az alkalomból azonban tudományos vita folyt arról, vajon
azok a meztelenü
