Click here to load reader

30 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE Balekká vált Átalvetõ 30 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE Balekká vált nemzedék? Réhon József saját és korosztálya sorsának alakulásáról

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Text of 30 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE Balekká vált Átalvetõ 30...

  • Átalvetõ

    30 Könyvbemutató EKOSZ - EMTE

    Balekká vált nemzedék? Réhon József saját és korosztálya sorsának alakulásáról ír új

    könyvében. (A szerzõ Belényesen született 1931-ben, családja 1940-ben a II. bécsi döntés után Nagyváradra repatriált.)

    Eszmélését a Premontrei Fõgimnázium döntõen befolyásol- ta. 1945-ben „vélelmezett ellenséggé” vált. Tanár hivatásból, ké- miatanár talán véletlenül lett – mondja magáról. Úgy véli, „jól-rosszul, de mindenképpen lelkesen, bizonyos idõszakokban szenvedélyes fanatizmussal” tanított. Igazgatóvá is kinevezték, hat évig tanfelügyelõ is volt. ATanár út címû könyve (Alma Ma- ter Alapítvány, Arad, 2006) nemcsak Firneisz Fábián Györgyrõl, hanem iskolájáról, az aradi Katolikus Fõgimnázium ötvenéves történetérõl és a korabeli Arad életérõl is szól.

    Nyugalomba vonulása után az Alma Mater Alapítvány elnö- ke lesz, alapítója a máig megjelenõ Szövétnek címû folyóirat- nak. Romantikus kaland, hõsök nélkül. – ahogy én látom, az Alma Mater Alapítvány 12 éve. (1991-2002) Alma Mater Ala- pítvány Arad, 2003 címû könyvében érzelmi megközelítésben, törekedve a tárgyilagosságra írta meg az alapítvány és benne az Egyesült Államokba, Kanadába, Németországba, Ausztráliába, Izraelbe, Magyarországra is eljutó folyóirat történetét.

    Balekká vált nemzedék? címû könyve novellisztikus önval- lomás. Leírja, milyen emlékeket ébresztett fel benne Csák Ibolya és Csík Ferenc 1936-os berlini olimpiai bajnoksága. Felvillantja az 1938-ban Budapesten rendezett XXXIV. Nemzetközi Eucha- risztikus Kongresszus emlékkönyvének sorsát, az Áldás kávé reklámját, melynek révén elõször hall Krasznahorka váráról , a kolozsvári Mátyás szoborról; kapcsolja össze Kõmíves Kelemen balladáját Déva várának képével.

    Tanúja a váradi zsidóság gettóba zárásának. Amikor ’43-ban rokonlátogatóba visszatér szülõhelyére Dél-Erdélybe, nagy- bátyját behívják a szigurancára és figyelmeztetik, unokaöccse nem járhat bocskaiban.

    Megörökíti a kisebbségi lét napi konfliktusait, eltöpreng azon, „miért kopik el az anyanyelv, a keresztség szentségének ki- szolgáltatási nyelve az alatt a néhány év alatt, amíg a gyerek eljut az elsõ gyónásig, az elsõáldozásig,.”

    1958-ban jár elõször a magyar fõvárosban. Attól kezdve a magyar gazdaság, politika, kultúra, sport minden rezdülésére fi- gyel. 1990 április 8-át gyõzelemként éli át, késõbb õ is elszenve- di a taxisblokádot.

    Az emlékezés szomorúsága járja át a könyvet. Valóban ba- lekká vált Réhon József nemzedéke? A választ az olvasóra bízza a könyv szerzõje. „Nem lehetek megbocsátó magammal és nem- zedékemmel, ha hitünk megvallását, vallásunk gyakorlását ké- rem számon… Templomba titokban jártunk, ha egyáltalán mer- tünk. Lelkiismeretünket nemcsak három péteri tagadás terhelte meg… Asötét évtizedek után nehéz volt belépni a gyóntatószék- be. Kevésnek tûnt a kiszabott penitencia.”

    Réhon József úgy érzi, nemzedéke lojális volt a román állam- hoz, elsõsorban a román néphez, de „vigyázó szemét” ennek el- lenére Budapestre vetette.

    „Ha nemzedékem valamiben valóban baleknak tekinthetõ, az elsõsorban a kádárizmus megítélése és az ahhoz társuló, még ma is élõ nosztalgia” foglalja össze önvallomását Réhon József

    (Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007.) - Gutai István

    Lapunk munkatársának, Szász István Tasnak az el- múlt hónapban három új könyve jelent meg. Ezek a már ismert

    Egy haza két ország címû sorozat X. XI. és XII. kötetei. A Levelek Európából címû, azokat a publicisztikai

    írásait tartalmazza az Erdélyi Napló hasonló néven is- mert rovatából, melyeket a Magyarország Uniós taggá válása és Románia belépése közötti idõszakban írt. A Humus Sapiens címû kötet a szerzõ egyéb írásainak gyûjteménye. Naplójegyzetekbõl, esszékbõl, beszé- dekbõl, recenziókból válogatott írások. A mindkét kö- tetet érintõ bevezetõt Kocsis István író-történész jegy- zi, egy önmagában is érdekes hatalmas, 80 oldalas Tri- anon tanulmány formájában. A harmadik kötet címe: Az egészség nem ügy, és Brooser Gábor professzor emeritus elõszavával jelent meg. Tartalma a szerzõ egészségpolitikusi küzdelmeivel kapcsolatos írásai- ból válogatott anyag, mely az utóbbi hat év neoliberá- lis rombolási folyamatait követi az egészségügyben.

    Az említett új könyvek és a sorozat régebbi darabjai is megrendelhetõk utánvéttel a szerzõnél.

    Címe: Szász István T. 2016 Leányfalu, Gyulai Pál 9/b

    Telefon: 06-30/94-87-633 E-mail: [email protected]

  • 2008. június

    EKOSZ - EMTE Könyvbemutató 31

    „Emitt a Görgényi, amott a Kelemen havasok” Kacsó Tibor: Tündérek völgye az erdélyi havasokban

    Kacsó Tibor elsõ írásai a Helyijáratban jelentek meg, késõbb a Paksi Polgár, a Paksi Tükör olvasói találkozhattak nevével. Egyik novellájával díjat nyert a tatabányai mûvelõdési központ pályázatán.

    Beszél a Sóvidék címû könyvében gyermekkori élményeirõl mesél. Azokról az emberekrõl, akik a II. bécsi döntés következté- ben (ha csak néhány évre is) a magyar állam polgárai lehettek.

    A Tovább beszél a Sóvidék-ben a táj emberének szokásait írja le: milyen ott a lakodalom, hogy zajlik a disznóvágás, hogy sül a kenyér, mit csináltak a fonóban…

    Verseit Illanó vágyak, kerengõ sorsok valamint Koronák, tör- zsek, gyökerek címmel L. Németh Erzsébettel és Csuta Tamással közös kötetben jelentette meg.

    2006-ban 56 költemény címmel adott ki kötetet, ugyancsak ta- valy önéletrajzi novellái láttak napvilágot Láttam, hallottam, megéltem címmel.

    Most regénnyel jelentkezik, melynek címe: Tündérek völgye az erdélyi havasokban.

    A fõhõs Kardos Béla (meg merem kockáztatni: a szerzõ ha- sonmása) „nem költõi lélek”, ahogy Kacsó Tibor jellemzi. ”Ki- sportolt ember. akit optimizmusa sosem hagy cserben. Minden helyzetben feltalálta magát, soha nem keseredett el és bármilyen nehézséggel kellett megküzdenie, állta a sarat. Körültekintõ volt, mások véleményét is meghallgatta. Bizonyára neveltetése révén örökölte pontosságát, következetességét, szorgalmát.”

    Szereti a természetet, tanítványaival járja az erdõket, síelni viszi õket és mesél nekik az erdélyi fejedelmekrõl, a székelyek eredeté- rõl, Nyírõ Józsefrõl, Tamási Áronról, Kós Károlyról, Trianonról. .Mint annyi középkelet-európai kortársa, õ is a túlélésért küzd.

    Nagyapja halála következtében örököl és nyaralót kezd építe- ni. Errõl a magánküzdelemrõl szól a könyv elsõ rétege.

    A regény ideje a 70-es évek Romániája. Jegyre adják a lisztet, a tojást, a cukrot, mosógépért, hûtõszekrényért fel kell iratkozni,

    ahol a disszidáló slágerszerzõ számait betiltják, ahol meghurcolják az István, a király hallgatóit. Ahol az iktatási díjról nem ad nyugtát a jegyzõ, ahol külföldit tilos vendégül látni, még ha az vérrokon is.

    Ahol – szerzõ állapotrajza szerint –„a falvakból a fiatalokat város- ba telepítették, tömték velük az újonnan épült gyárakat, melyek hama- rosan csõdöt mondtak. A falvakban maradt öregeket az úgynevezett kollektivizálással megfojtották.”

    A Tündérek völgyében mindezt el lehetett felejteni. Kardos tanár úr, ha szétnéz telkérõl, balra bükkerdõt, jobbra fenyvest lát, tavasszal „amikor „a bérceket még fehér sipka takarta, de fenyõk már levetették subájukat”, a patakparton borotválkozik, a patakban mosakszik, meg- figyeli a barázdabillegetõt, a csillaghullást, õsszel pedig a bükk- és cserfák aranysárgába öltözött lombját, a fenyõtobozok barnulását, té- len pedig ott a síelés öröme.

    A házépítés közben megismeri a helybeliek életét. Említésre érde- mes az erdész véleménye, ami tömény összefoglalása az itteni lét ab- szurditásának:.”Itt a völgyben semmi sem történhet az én tudtom nél- kül, de ha én tudok róla, akkor mehet az ügy, de csak úgy, mintha én nem is tudtam volna róla.”

    Emlékezetes a tanár és a szénégetõ családjának találkozása, az építkezés leírása és a munka, a kétkezi munkás ábrázolása. Utóbbi meglehetõsen ritka a kortárs magyar prózában.

    A könyv bõvelkedik humoros leírásokban is: ilyen például Disznajó település nevének eredetmagyarázata vagy egy tehén étvá- gya, amikor megeszi a nájlonzacskót. Börleszkbe illõ jelenet, amikor az építési tervet engedélyezõ néptanács elnöke Kardos Bélával együtt, négykézláb keresi a leszakadt gombot az irodában.

    A könyv címlapját Török Pál Svájcban élt festõmûvész tervezte, a kötet szövegét Sebestyén-Molnár Árpád gondozta.

    Afotókat – bár ez nincs feltüntetve – gondolom, a szerzõ készítette. - Gutai István

  • Átalvetõ

    32 Mûhely EKOSZ - EMTE

    Piercing1, tattoo2 és más testi díszek 1906-ban lehetett, a berlini állatkerben, egy egyszerû léckerítés-

    sel körülvett területen látni lehetett az egyik afrikai törzs tagjait, ahogyan reggeltõl estig azt csinálták, amit mindig is szoktak, ott- hon, valahol a dzsungelben.

    Ebbõl az alkalomból azonban tudományos vita folyt arról, vajon azok a meztelenü