5. Országos Önkormányzati és Közigazgatási Konferencia
Budapest, 2014.01.16.
Energiatudatos településformálás, a helyi önkormányzatok szerepe a jövő
energiavilágában
Koncz LászlóVezérigazgató
FŐGÁZ
A FŐGÁZ általában
2
3
A FŐGÁZ újdonságok
CNG – környezetbarát autózás földgázzal
Integrált energetikai megoldások
Ami már ismert
Internet-ről:Települések az energia önellátás útján
A güssingi energia-önellátó modellEnergia önellátó város – Vas megye
Energia-önellátás terve uniós pénzből BorsodbanPéldaértékű magyar önfenntartó falu
Energia önellátó város
Az energiafüggetlenség előnyei:• az energiafüggetlenség kevesebb környezetterhelést jelent,
• csökkenti a lakosság és az önkormányzatok kiszolgáltatottságát,• az energiafüggetlen közösségek valóban fenntartható életformát valósítanak meg,
• az energiafüggetlenségre való törekvés és megújuló energiaforrások hasznosítása élénkítik a helyi gazdaságot,
• az energiafüggetlenség erôsíti a társadalmi összefogást.Forrás: Településfejlesztési füzetek 29.
4 üzenet, amire talán emlékezni lehet a döntések során!
4
Üzenet 1-3
5
EU energiahatékonysági elvárások
Decentralizált energiatermelés terjedése
Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára
1 2
3
Az EU 2020-ig jelentős energiapolitikai célkitűzéseket fogalmazott meg, melynek egyik eleme az
energiahatékonyság javítása
6
20%energiahatékonysági
javulás
20%csökkentés az
üvegházhatású gázok kibocsátásából
20%a megújuló
energiaforrások elvárt részaránya
Az Európai Tanács által 2007-ben elfogadott, 2020-ra teljesítendő célkitűzések
A 2010-es előrejelzések szerint a célkitűzés teljesülése kétségessé vált
Az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv (EED)
- A tagországoknak 2014. június 5-ig kell átültetni (főszabály)- Az Irányelv intézkedései jogilag kötelező érvényűek a tagországok számára- Célja, hogy a tagországok az energiaátalakítástól és -elosztástól kezdve a
végső felhasználásig az energialánc minden szakaszában fokozzák az energia hatékonyabb felhasználását célzó erőfeszítéseiket
Európa 2020 stratégia
1
Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (I)
… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik
7
Energiahatékonysági célkitűzés
Tagállam által vállalt energiahatékonysági célkitűzés meghatározása; Magyarország az Európai Bizottság felé jelezte1, hogy a 2020. évi primerenergia-felhasználás célértéke 1113 PJ, a bruttó végső energia felhasználás célértéke pedig 760 PJ
Épület-felújítási stratégia
Hosszú távú tagállami épület-felújítási stratégia meghatározása 2014. április 30-ig
Kormányzati épületek 3%-os éves felújítása
2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő teljes épületállomány alapterületre vonatkoztatott 3 %-ának éves felújítása; az érintett kormányzati épületek nyilvántartási listájának nyilvánosságra hozatala 2013. december 31-ig
Energiahatékonysági kötelezettségi rsz.-ek és alternatíváik (1,5%-os éves megtakarítás)
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek (vagy alternatív szakpolitikai intézkedések) bevezetése annak érdekében, hogy 2014-2020 között a végső felhasználóknak értékesített energia évi 1,5%-os megtakarítása biztosított legyen2
Terület Előírt intézkedések
3. cikk
4. cikk
5. cikk
7. cikk
Közintézményi beszerzés
A központi kormányzatok magas energiahatékonyságú termékek / szolgáltatások / épületek beszerzési kötelezettsége
6. cikk
1
Az energiahatékonysági irányelv számos területen fogalmaz meg kötelezettségeket (II)
… melyek az államot, a szabályozót, és az iparági szereplőket is érintik
8
Számlázás, számlainformációk
Pontos és tényleges fogyasztáson alapuló adatok szerinti számlázás; múltbéli fogyasztásra vonatkozó információk elérhetőségének díjmentes biztosítása
1. Műszaki és pénzügyi alapon meghatározott kivételekkel
Fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítása
Kötelezettségek nem teljesítéséhez kapcsolódó, tagállam által alkalmazni kívánt szankciók meghatározása és bejelentése a Bizottság felé 2014. június 5-ig
Energiaátalakítás, -szállítás és -elosztás
A nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés valamint a távfűtés/hűtés nagyobb arányának ösztönzése; 2015. december 31-ig átfogó értékelés készítése a potenciálról és tervezett intézkedésekről
10-11. cikk
14. cikk
15. cikk
Hálózatok és infrastruktúrák hatékonyságának maximalizálása, a keresletoldali válaszintézkedések lehetővé tétele és ösztönzése
Szankciók13. cikk
Energetikai auditok és energiagazdálkodási rendszerek
Költséghatékony, magas színvonalú energetikai auditok elérhetőségének előmozdítása minden végső felhasználó számára, illetve nagyobb vállalatoknál 2015. december 5-ig és négyévente energetikai audit elvégzése
8. cikk
Fogyasztásmérés
Egyedi fogyasztásmérő alkalmazása a villamos energia, a földgáz, a távfűtés/hűtés és meleg víz végső felhasználóinál; 2016.12.31-től egyedi fogyasztásmérő központi fűtéssel ellátott / központi rendszerről biztosított többlakásos épületek esetében is1
9. cikk
Terület Előírt intézkedések
1
A 1,5%-os éves energia-megtakarítási kötelezettség (7. cikk) 2020-ig nagyságrendileg 2500 Mrd Ft beruházást tehet
szükségesség
2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020
3.6
8.3
14.3
20.2
27.3
34.5
41.6PJ
Évenkénti teljes energia-megtakarítási kötelezettség és becsült beruházási igény, a rugalmassági lehetőségek figyelembe vételével1
1. Századvég tanulmány alapján; a MET tanulmány által azonosított megtakarítási kötelezettség értéke nem ismert, de a MEKH szóbeli tájékoztatás alapján meghaladja a Századvég által becsült értéket
9
Minden résztvevő egyetért abban, hogy a kötelezettségi cél minél alacsonyabb szinten történő meghatározása, a rugalmassági lehetőségek teljes mértékű kihasználása indokolt
A 2014-2020 közötti halmozott megtakarítás ~150 PJ, mely összesen ~2500 Mrd Ft
beruházást tehet szükségessé
214
285
356
356
428
428
428
x Megtakarítások eléréséhez szükséges beruházások becsült összege (Mrd Ft)1
1
Az éves átlagos megtakarítási kötelezettség1 felér Miskolc és Pécs városának éves háztartási energiafelhasználásával2
10
PécsLakosság: 148 e fő3
Miskolc
Lakosság: 163 e fő3
1. 2014-2020 átlagában éves 5,9 PJ (ami 2014-es induló 3,6 PJ értékről 2018-ra 7,1 PJ-ra nő); Forrás: Századvég tanulmány2. Átlagos magyar háztartás becsült villamos energia, gáz és távhő felhasználása figyelembe vételével3. 2012-es adatok, ezer főre kerekítve; Forrás: KSH
+
A teljesítés lehetséges formái
- Kötelezett felek által végrehajtott energiahatékonysági megtakarítások a végső felhasználók körében
- Energiahatékonysági szolgáltatókon vagy más, harmadik felek által elért megtakarításokon keresztüli teljesítés
- Nemzeti energiahatékonysági alapba történő befizetés, és ennek keretében történő energia megtakarítás
Bevonható kötelezettek, finanszírozási lehetőségek
Kötelezett: -Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók
Finanszírozó:-Kiskereskedelmi energiaértékesítők és / vagy elosztók
-Egyéb, nem nevesített finanszírozási források
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer részleteinek és hazai implementációjának kidolgozása még folyamatban
Eszköz
Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek és alternatíváik (7. cikk) alapján fennálló kötelezettség
- Évi 1,5% új energia megtakarítás (primerenergia felhasználásként vagy végső energia-fogyasztásként kifejezve, közlekedéssel vagy nélküle Tagország döntése)
- Rugalmassági intézkedések 25% erejéig vehetők figyelembe (ennyivel csökkenthető az összes új kötelezettség)
- A kötelezettségi rendszer alternatívája a végső felhasználók körében történő energia-megtakarítást célzó más szakpolitikai intézkedések végrehajtása
A kötelezettség időtartama2014. január 1. – 2020. december 31.
11
1
A decentralizált termelés térnyerése a hagyományos ellátási modell átalakulását eredményezi…
… ezáltal az egyes szereplők helyzete és a szabályozás is jelentősen változhat
12
Jelenlegi modell
Átviteli hálózat
Elosztóhálózat
Gyár Irodaház
Háztartás
Jövőbeni modellMegosztott / lokális termelés teljes hálózat
management integritássalKözponti modell
Tároló
Minőség szabályozás
TárolóCHP
Áramlás szabályozás
Tároló
Fotovoltaikus erőmű
Minőség szabályozás
Háztartás saját CHP-vel
Tároló
Szélerőmű
2
A decentralizált termelés kihívásai a jövőben jelentősen fokozódhatnak
13
Új ellátási modell eredményeként…
A (villamos) rendszerbe integrálja a kis- és közepes termelőket (új és megújuló források bevonása)
Nagy számú fogyasztó lehet egyben termelő is Intelligens és interaktív hálózat kialakítása Kifinomult vezérlő és felügyeleti rendszerek bevezetése új hálózati elemekkel (pl. tárolók) Termelés megosztása az új rendszeren keresztül K+F folyamatok támogatása (ipar és KKV húzóerő)
2
…az iparág számos kihívással néz szembe
A fogyasztók egyben termelők is lesznek, akiknek jelentősen megváltoznak a fogyasztási szokásaik
Jelentősen változnak az infrastruktúrákkal szemben támasztott követelmények és azok kihasználtsága
Új infrastruktúra elemek és technológiák megjelenése Új kihívások a rendszerszabályozásban Szükségessé válhat a finanszírozás és tarifaképzés logikájának átalakítása …
A következő években várható fejlemények az önkormányzatok számára is változásokat hozhatnak
14
EU energiahatékonysági elvárások
Decentralizált energiatermelés terjedése
Kihívások a szektor szereplői, a szabályozó és minden stakeholder számára
1 2
3
Az energiahatékonysági célok elérése jelentős új beruházásokat igényel – ezek forrása ugyanakkor még kérdéses
Az energiahatékonysági beruházások egyik kiemelt kedvezményezettje lehet a szociálisan rászoruló fogyasztók köre (pl. alacsony jövedelmű háztartások, elmaradott térségek, bérlakásban élők)
Az iparági szereplők eredményességét (osztaléktermelő képességet és a működés fenntarthatóságát) a megvalósuló modell alapvetően befolyásolni fogja
Új lehetőségek a települési önkormányzatok számára a fontos településfejlesztési célok elérésében
Üzenet 4
Kérdés, tanácsadás vagy felmérési igény esetén a FŐGÁZ áll az Önök rendelkezésére!
Köszönöm a figyelmet!
15
A kötelezettségi rendszer javasolt modellje: elsődleges megvalósítók az energiaipari szereplők, ugyanakkor
másodlagos piac is működik, a finanszírozás szétterített
Megvalósítási modell Finanszírozási modell
Elsődleges kötelezett
Másodlagos piaci opció
Energiaipari társaságok
Piaci szereplők (ESCO)
Piaci szereplők (ESCO)
Központi szereplő (állam)
Központi szereplő (állam)
Szétterített finanszírozás:Adó / „hatékonysági
fillér” / költségvetés, stb.
Energiaipari társaságok
EU
Kedvezményezetti önrész
A megvalósításra kötelezett kereskedők szükségszerűen részt vesznek a finanszírozásban;A másodlagos piaci opció megléte miatt az elsődleges kötelezetti kör szűkítése nem indokolt, a tényleges projektmegvalósításban részt venni nem kívánó szereplők a másodlagos piacon „vehetik / válthatják meg” a megvalósított projekteket
Energiaipari társaságok
Van másodlagos piac, melynek szereplői az elsődleges kötelezettek és az ESCO társaságokÁllami részvétel csak akkor indokolt, ha nem feltételezünk kellő másodpiaci likviditást az első két szereplői kör részérőlA szereplők részére a másodlagos piacon történő teljesítés „megvásárláson” túl egy nemzeti energiahatékonysági alap kínálhat lehetőséget a „megváltásra”
JAVASOLT MODELL
Az energia szektor egésze (földgáz, villamos energia, távhő, alternatív tüzelőanyag és üzemanyag kiskereskedelem is) kerüljön bevonásraA kötelezettség kereskedőkre történő alkalmazása javasolt
16
Elméletileg lehetséges megoldás
Javasolt megoldás
Back-up
Számos további részletkérdés tisztázása szükséges egy működőképes és fenntartható modellhez!