KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI

IGAZGATÁS

A diasort hatályosította:Dr. Bod Péter Ákos és dr. Kaibás Gábor Márk (2012)

A konzultáció tematikája

1.A magyar pénzügyi és költségvetési politika fejlődési útja napjainkig

2.Az állampénzügyek intézményei és gyakorlata

3.A pénzügyi intézményrendszer és a pénz- és tőkepiac

4.Költségvetési és pénzügyi rendszerünk nemzetközi kapcsolódásai

1. FEJEZET

A MAGYAR PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI POLITIKA

FEJLŐDÉSI ÚTJA NAPJAINKIG

AZ 1. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI

A hallgató szerezzen ismereteket:

a pénzügyi kultúránk kialakulásáról, a pénz gazdaságszervező szerepéről, a pénzügyi és költségvetési igazgatás

rendeltetéséről

A MODERN PÉNZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNYEI, A PÉNZ

FUNKCIÓI

Árupénz Arany + pénzhelyettesek

Modern pénz=hitelpénz

Pénzfunkciók:értékmérés, forgalmi eszköz, fizetési eszköz, felhalmozási (megtakarítási, kincsképző) eszköz

PÉNZÜGYI KULTÚRÁNK EREDETE

Pénzügyi kultúránk előzményei: a piacgazdaság globalizációs törekvései, az Osztrák-Magyar Monarchia hatása, a két világháború utáni pénzügyi modernizációs folyamat

A tervgazdaságtól a modern piacgazdaságig: a pénzkultúra változásának folyamata, átalakulása

A pénzügyi közigazgatás intézményeinek formálódása a rendszerváltozás folyamatában

Pénzügyi és költségvetési igazgatásunk európai uniós összefüggései

A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS FOGALMA

Fogalama: az államháztartás egészére vonatkozó közigazgatási, valamint a pénzügyi magánszektor felügyeletével kapcsolatos államigazgatási feladatok ellátására irányuló állami tevékenység.

Rendeltetése: az állami gazdaságpolitika (elsősorban a fiskális politika, monetáris politika) céljai megvalósításának elősegítése, a jogszabályokban meghatározott eszközrendszer működtetése.

Területei: közpénzügyek és magánpénzügyek

2. FEJEZET

AZ ÁLLAMPÉNZÜGYEK INTÉZMÉNYEI ÉS GYAKORLATA

A 2. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI

A hallgató szerezzen ismereteket

az államháztartás rendszeréről, a központi költségvetésről szóló törvény előkészítéséről, elfogadásáról és végrehajtásáról, a takarékos állami gazdálkodás követelményeiről, a nemzeti vagyon kezeléséről a költségvetési és pénzügyi folyamatok ellenőrzéséről

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA ÉS RENDSZERE

Az állam és a helyi önkormányzatok közfeladatot ellátó és finanszírozó gazdálkodásának rendszere, az állampénzügyek összessége.

Az államháztartás törvényben meghatározott alapegységei az államháztartás alrendszerei.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE

A KÖLTSÉGVETÉS FOGALMA, KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

Az államháztartás alrendszereinek költségvetése

jogszabályban meghatározott, mérlegszerűen összeállított, olyan pénzügyi terv (formailag: szerkezeti rend)

és pénzügyi alap (tartalmilag: meghatározott tevékenységek), amely

a költségvetési évre vonatkozóan a közfeladatok ellátásához szükséges

teljesítendő bevételeket és a teljesíthető kiadásokat

előirányzatonként teljes körűen tartalmazza.

A KÖLTSÉGVETÉS FOGALMA, KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK

Költségvetési alapelvek:

egységesség, teljesség, valódiság, rendszeresség, Részletesség.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI

Közgazdasági természetük szerint (folyó- és tőkebevételek) és jogi jellegük szerint (közhatalmi és magánjogi bevételek):

Kö

zbev

étel

ek Folyó

bevételek

Közhatalmi bevételek

Adók és adójellegű bevételek

Jövedelmet terhelő adók (legnagyobb tételei a személyi jövedelemadó és a társasági adó)

Forgalmat terhelő (közvetett) adók (pl. áfa, jövedéki adó)

Társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások

Vámok

Vagyoni típusú adók

Egyes illetékfajták

Bírságok és pótlékok

Magánjogi bevételek

Nem adójellegű bevételek

Díjbevételek (pl. igazgatási szolgáltatási díj, eljárási illeték, stb.)

Tőke utáni jövedelmek (pl. kamatbevételek, állami vagyon utáni osztalék)

Egyéb folyó bevételek

Tőkebevételek Vagyontárgyak és föld eladásából származó bevételek

Sajátos jellegük miatt érdemes külön kiemelni az állami tulajdonú vállalkozások értékesítéséből származó privatizációs bevételeket.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI

Kö

zb

ev

éte

lek

Folyó bevételek

Közhatalmi bevételek

Adók és adójellegű bevételek

Jövedelmet terhelő adók (legnagyobb tételei a személyi jövedelemadó és a társasági adó)

Forgalmat terhelő (közvetett) adók (pl. áfa, jövedéki adó)

Társadalombiztosítási járulékok és hozzájárulások

Vámok

Vagyoni típusú adók

Egyes illetékfajták

Bírságok és pótlékok

Magánjogi bevételek

Nem adójellegű bevételek

Díjbevételek (pl. igazgatási szolgáltatási díj, eljárási illeték, stb.)

Tőke utáni jövedelmek (pl. kamatbevételek, állami vagyon utáni osztalék)

Egyéb folyó bevételek

Tőkebevételek Vagyontárgyak és föld eladásából származó bevételek

Sajátos jellegük miatt érdemes külön kiemelni az állami tulajdonú vállalkozások értékesítéséből származó privatizációs bevételeket.

Garanciális szabályok:- megállapítani törvényben vagy törvény felhatalmazása

alapján önkormányzati rendeletben lehet- kihirdetés és hatálybalépés között legalább 30 napnak el

kell telnie

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI

Adminisztratív besorolás (szerkezeti rend szerint)

Fejezet

CímAlcím

JogcímcsoportJogcím

Előirányzat-csoport (működési célú előirányzat-csoport, felhalmozási célú előirányzat-csoport, kölcsönök előirányzat-csoport)

Kiemelt előirányzat

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI

Funkcionális osztályozás (COFOG)

állami működési funkciók, jóléti funkciók, gazdasági funkciók, államadósság-kezelés

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KIADÁSAI

Közgazdasági osztályozás:

folyó kiadások és támogatások, tőkejellegű kiadások és támogatások, kölcsönök

XII. 31. I. 10. II. 28. a költségvetési év során

VI. 30.

A Kormány az államháztartásért felelős miniszter javaslatára meghatározza a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait.

A fejezetet irányító szerv vezetője a megtervezett bevételeket és kiadásokat egyezteti az államháztartásért felelős miniszterrel.

Az Országgyűlés meghatározza a költségvetési fejezetek bevételei és kiadási főösszegét és az egyenlegét.

A kincstári költségvetés elkészítése.

A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával kapcsolatos szabályok meghatározása.

A Kormány benyújtja a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlésnek.

A fejezetet irányító szerv vezetője megtervezi a fejezetbe sorolt költségvetési szerv és előirányzat bevételeit és kiadásait.

Az Országgyűlés törvényt alkot a központi költségvetésről.Ennek hiányában: Alaptörvény 36.§(7) bek.

Az elemi költségvetés elkészítése.

A zárszámadási törvény tervezetének megküldése az ÁSZ-nak.

VII. 31.

A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek.

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELFOGADÁSA

III. 31. V. 31. VII. 31. IX. 30. XI. 30.

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

Prognózis

az államháztartásért felelős miniszter terjeszti a Kormány elé a gazdaság- és pénzügypolitika fő irányait tartalmazza központi költségvetés bevételei, kiadásai és egyenlege a költségvetési évet követő 3 évre vonatkozó makrogazdasági prognózis fő mutatók: GDP, infláció, folyó fizetési mérleg

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

Tervezési körirat

az államháztartásért felelős miniszter adja kifő makrogazdasági paramétereket tartalmazzaintézményekben tervezhető létszám, és béralakulás, dologi költségek alakulása

A KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

Tervezési módszerek

Finanszírozás tárgya szerint (vagyis mire irányul a finanszírozás): intézmény-finanszírozás, feladatfinanszírozás, költég-finanszírozás

A tervezés technikája szerint: bázisalapú tervezés, nullabázisú tervezés, programtervezés, normatív tervezés

A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSA

Az állampénzügyeket lebonyolító pénzügyi és költségvetési igazgatási szerveket aszerint csoportosítjuk, hogy azok - az államháztartási-költségvetési rendszer működtetésével (pl. Kormány, fejezetet irányító szerv vezetője, kincstár, ÁKK Zrt.),- a közbevételek igazgatásával (pl. NAV),- a közvagyonnal való gazdálkodással (pl. MNV Zrt.), vagy- az államháztartási-költségvetési gazdálkodás ellenőrzésével (pl. ÁSZ, KEHI)összefüggő feladatokat és hatásköröket látnak el.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ

IGAZGATÁSI SZERVEK 1.

számára az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénnyel jelöli ki a költségvetési gazdálkodás határait,

rendelkezik a rendkívül kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékkal,

megállapítja a kincstári költségvetés és az elemi költségvetést,

rendeletben szabályozza a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását,

jogosult előirányzatokat átcsoportosítani,

a gazdálkodásról éves beszámolót, az előirányzat-maraványról elszámolást készít.

előirányzatokat zárolhat, csökkenthet, törölhet,

fejezetek között előirányzatok átcsoportosíthat,

elemi csapás esetén az Áht.-tól eltérhet.

A Kormány

A fejezetet irányító szerv vezetője

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERVEK 2.

A KINCSTÁRI REND

Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.Területi alapon szerveződik.Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti.

Az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló központi hivatal.Területi alapon szerveződik.Az államháztartásért felelős miniszter által kinevezett elnök vezeti.

Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló

részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és

forgalomképtelenek.Az alapítói és tulajdonosi jogokat

az állam nevében az államháztartásért felelős

miniszter gyakorolja.

Egyszemélyes, az állam tulajdonában álló

részvénytársaság, amelynek részvényei névre szólóak és

forgalomképtelenek.Az alapítói és tulajdonosi jogokat

az állam nevében az államháztartásért felelős

miniszter gyakorolja.Fő feladata:• a költségvetési előirányzatok és azok változatásainak nyilvántartása• pénzforgalmi számlavezetés• törzskönyvi és egyéb nyilvántartás vezetése• család- és egyéb szociális támogatások folyósítása• központi illetményszámfejtés• pályázatos támogatások, követeléskezelés

Fő feladata:• a költségvetési előirányzatok és azok változatásainak nyilvántartása• pénzforgalmi számlavezetés• törzskönyvi és egyéb nyilvántartás vezetése• család- és egyéb szociális támogatások folyósítása• központi illetményszámfejtés• pályázatos támogatások, követeléskezelés

Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése. Ennek keretében• szervezi az államkötvény kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről,• kidolgozza a központi költségvetés finanszírozási tervét és az államadósság finanszírozásának stratégiáját,• gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,• szervezi a másodlagos állampapír-papírpiacot• elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait

Az államháztartás központi alrendszere finanszírozási igényének teljesítése és meghatározott adósságot keletkeztető ügylet kezelése. Ennek keretében• szervezi az államkötvény kibocsátást, hitelfelvételt és adósság-átvállalást, és gondoskodik az azokhoz kapcsolódó kifizetések teljesítéséről,• kidolgozza a központi költségvetés finanszírozási tervét és az államadósság finanszírozásának stratégiáját,• gondoskodik az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek kezeléséről,• szervezi a másodlagos állampapír-papírpiacot• elemzi az adósságszolgálat és az állampapír-piac folyamatait

A kincstár Az ÁKK Zrt.

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉVEL FOGLALKOZÓ

IGAZGATÁSI SZERVEK 3.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei

A társadalombiztosítás a társadalom közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszere, amely biztosítási és szolidaritási elvek alapján működik.

Főbb bevételek: munkaadók és munkavállalók által fizetett járulékok és hozzájárulások.

Két ága:Egészsébiztosítási alap• Országos Egészségbiztosítási Pénztár• kiadások: pénzbeli és természetbeli ellátások

Nyugdíjbiztosítási alap• Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság• kiadások: nyugdíjak döntő többsége

A KÖZBEVÉTELEK IGAZGATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERV 1.

Adóhatósága NAV adóztatási szerve, mint állami adóhatóság,a NAV vámszerve, mint vámhatóság ésa települési önkormányzat jegyzője, mint

önkormányzati adóhatóság.

A KÖZBEVÉTELEK IGAZGATÁSÁVAL FOGLALKOZÓ IGAZGATÁSI SZERV 2.

A NAV általános hatáskörű állami adó- és vámhatóság, a miniszterelnök által kijelölt miniszter felügyelete

alatt álló, államigazgatási és fegyveres rendvédelmi feladatokat is ellátó kormányhivatal,

élén a miniszter javaslatára a miniszterelnök által határozatlan időtartamra kinevezett elnök áll,

jár el a klasszikus adóhatósági ügyekben, bűnüldözési és nyomozóhatósági feladatokat végez,

hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén köteles eljárni.

Állami Számvevőszék

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól

a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn

az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely független a Kormánytól

a függetlenség biztosítékai a jogállás, a költségvetési gazdálkodás és a vezető tekintetében állnak fenn

a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve

a Kormány költségvetési ellenőrzési szerve

rendel-tetéserendel-tetése

a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítása

alatt működő központi hivatal

a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítása

alatt működő központi hivatal

jogállása

jogállása

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI-KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSÉVEL FOGLALKOZÓ

IGAZGATÁSI SZERVEK

az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki

újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg,

személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály

vonatkozik

az Országgyűlés által 12 évre választott elnök, aki

újraválasztható és akit mentelmi jog illet meg,

személyére szigorú összeférhetetlenségi szabály

vonatkozik

a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök által kinevezett

elnök

a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök által kinevezett

elnök

vezetője

vezetője

az államháztartás egészét jogosult vizsgálni,

ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és

eredményességi szempontok szerint végzi

az államháztartás egészét jogosult vizsgálni,

ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és

eredményességi szempontok szerint végzi

ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi

költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt

költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank

ellenőrzésére

ellenőrzési hatásköre nem terjed ki a központi

költségvetésről szóló törvény alkotmányos fejezeteibe sorolt

költségvetési szervek és a Magyar Nemzeti Bank

ellenőrzésére

vizsgálati

jogkör

vizsgálati

jogkör

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS EGYENLEGE

Elsődleges egyenleg (nem tartalmaz sem privatizációs bevételt, sem kamat-egyenleget) illetve teljes egyenleg

Nemzetközi számviteli standardok:GFS-egyenleg: pénzforgalmi elven (még

tartalmazza a privatizációs bevételeket)GFS-egyenleg privatizációs bevételek nélkülAz államháztartás ESA 95 szerinti egyenlege

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNYFINANSZÍROZÁSA

korábban: kedvezményes jegybanki hitelekkel (deficitfinanszírozás) -- inflációs!

piaci módon a belföldi pénzpiacokról: államkötvények, kincstárjegyek kibocsátással, illetve külföldi pénzpiacokról

MNB szerepe a külföldi hitelfelvételben az 1990-es évek derekáig; majd: ÁKK Zrt. létrehozása

A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI

Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök• az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen• ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell• kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök• az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni• a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshoz kötése

Egyéb eszközök• Költségvetési Tanács •költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő• kincstári biztos• önkormányzati biztos

A TAKARÉKOS ÁLLAMI GAZDÁLKODÁS ESZKÖZEI

Az államadósság-csökkentését szolgáló eszközök az államadósság tervezett mértékét a központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni úgy, hogy annak a GDP-hez viszonyított aránya csökkenjen ha ennek elérése a költségvetési év folyamán veszélybe kerül, a központi költségvetésről szóló törvényt módosítani kell kivétel az adósság-szabály alól: különleges jogrend és a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése

A költségvetési gazdálkodással összefüggő eszközök az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek kiegyensú-lyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodást kötelesek folytatni a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletének hozzájáruláshozEgyéb eszközök Költségvetési Tanács költségvetési felügyelő, költségvetési főfelügyelő kincstári biztos önkormányzati biztos

A KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS

Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét a központi költségvetésről szóló törvény megalapozottságának vizsgálatával támogató szerv.

Feladata: a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében való részvétel.

A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat zárószavazására csak akkor kerülhet sor, ha a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulását a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat elfogadásához megadta.

Tagjai: a Költségvetési Tanács elnöke, akit a köztársasági elnök hat évre nevez ki, az MNB elnöke és az ÁSZ elnöke.

költségvetési felügyelő

kincstári biztos

a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a

pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása

a takarékos, hatékony költségvetési gazdálkodás segítése, a költségvetési gazdálkodási folyamatok költségvetési ellenőrzése és a

pazarló, megalapozatlan, fedezet hiányában történő kifizetések megakadályozása

feladatai

feladatai •az államháztartás kp-i

alrendszerébe tar-tozó költségvetési szervhez rendelhető ki•két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány)•az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország-gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki

•az államháztartás kp-i alrendszerébe tar-tozó költségvetési szervhez rendelhető ki•két konjunktív tartalmi feltétel (meghatározott időn túli és mértékű tartozásállomány)•az ún. alkotmányos fejezetek esetén a Kormány kezdeményezésére az Ország-gyűlés, egyébként az államháztartásért felelős miniszter rendeli ki

ki-rendelé

s feltétel

ei

ki-rendelé

s feltétel

ei

A KÖLTSÉGVETÉSI FELÜGYELŐ, A KINCSTÁRI BIZTOS

reparatív jellegűreparatív jellegű

a már bekövetkezett fizetésképtelenség

következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el

a már bekövetkezett fizetésképtelenség

következményeinek enyhítésére vonatkozó és további mélyülését megakadályozó feladatot lát el

tevékenységé

nek jellege

tevékenységé

nek jellege

javaslattételi, véleményezésijavaslattételi, véleményezésierős jogosítványok a

költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében

erős jogosítványok a költségvetési szerv gazdálkodása

tekintetében

jogosít-ványaijogosít-ványai

•a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével)•nincs tartalmi feltétel•a Kormány rendeli ki

•a Kormány irányítása alá tartozó fejezetnek a fejezetet irányító szervéhez és a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez rendelhető ki (az NFÜ kivételével)•nincs tartalmi feltétel•a Kormány rendeli ki

A NEMZETI VAGYON FOGALMA

Az állam és a helyi önkormányzat vagyona nemzeti vagyon.

Állami vagyon• az állami tulajdonban lévő dolog, a dolog módjára

hasznosítható természeti erő, valamint az e körbe nem tartozó mindazon vagyon, amely vonatkozásában törvény az állam kizárólagos tulajdonjogát nevesíti,

• az állami tulajdonban lévő, tagsági viszonyt megtestesítő értékpapír és az államot megillető egyéb társasági részesedés,

• az államot megillető olyan immateriális, vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít.

A NEMZETI VAGYON ELIDEGENÍTÉSE

Nemzeti vagyont elidegeníteni versenyeztetés útján, a vagyontárgy jellegétől függően közvetlenül vagy közvetetten lehet.

Az állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházására törvényben meghatározott esetekben (pl. nemzetközi kötelezettség teljesítése, katasztrófa megelőzése, elhárítása vagy enyhítése, helyi önkormányzat vagy más szervezet javára közfeladat ellátásának elősegítése céljából) van lehetőség.

Ingyenes átruházásról a Kormány dönt, 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom.

A VAGYONGAZDÁLKODÁS SZABÁLYAI

A vagyonkezelő felelős a rábízott vagyonért, de a tulajdonosi jogok gyakorlásában korlátozott,

a vagyonkezelő a rábízott vagyont vagy maga kezeli vagy másnak használatra átengedi,

meghatározott értékhatárt elérő nemzeti vagyon egyéb módon történő hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő természetes személy vagy átlátható szervezet részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával kerülhet sor,

a nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházására csak törvényben meghatározott esetben és módon van lehetőség, az ingyenesen átruházott nemzeti vagyonon a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,

az állami vagyont az MNV Zrt. tartja nyilván,az államháztartási vagyonnal való gazdálkodást az Országgyűlés az

Állami Számvevőszék útján ellenőrzi.

3. FEJEZET

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS A PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC

A 3. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI

A hallgató szerezzen ismereteketa pénzügyi rendszerek alaprendeltetéseiről és

típusairól,a magyar pénzügyi piac intézményeiről,a magánpénzügyek pénzügyi felügyeletét ellátó

szervezetről és az ügyfélvédelmet szolgáló pénzalapokról

a monetáris politikáról és annak eszközeiről

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYRENDSZER ALAPFOGALMAI

alapfogalmak:• pénzügyi rendszer• pénzügyi piac (pénzpiac, tőkepiac,

értékpapírpiac)• közvetlen és közvetett (monetáris és nem

monetáris közvetítők útján történő) finanszírozás

• univerzális és szakosított hitelintézet• tőzsde

új intézmények: a nem pénzügyi intézmények pénzügyi piaci aktivitása

Megtakarítások végső

felhasználói

ÉrtékpapírpiacTőzsde

Megtakarítók

A közvetlen tőkeáramlás

Pénz Pénz

Elsődleges papír

Elsődleges papír

A közvetett tőkeáramlás

Kereskedelmi bankok

Befektetési bankok

Lízingtársaságok

Befektetési alapok

Biztosítótársaságok

Nyugdíjalapok

Pénz

Közvetettpapír

Pénz

Elsődlegespapír

A PÉNZÜGYI PIAC INTÉZMÉNYEI

A PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEK

A Hpt. alapján pénzügyi intézmény a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás.

A pénzügyi szolgáltatások és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatások kizárólag engedély birtokában végezhetőek. Az engedély megadása (kétlépcsős engedélyezési rendszer) két kivétellel a PSZÁF hatáskörébe tartozik.

A biztonságos működés (likviditás és szolvencia fenntartásának) biztosítása érdekében a prudens működésre vonatkozó követelményként a Hpt. számos garanciális feltételt határoz meg.

A TŐZSDE

A tőzsde nyilvános, koncentrált és szervezett piac, amely a tőzsdén forgalmazott pénzügyi eszköz, deviza és áru szervezett, szabványosított kereskedését üzletszerűen bonyolítja le.

A tőzsde jogi személy, alapításához az PSZÁF engedélye szükséges.

A tőzsdei és a tőzsdén kívüli (OTC-piaci) elszámolásokat a Tpt. és a Hpt. alapján elszámolóházként működő KELER végzi.

A PÉNZÜGYI PIACOK FELÜGYELETE

Információs aszimmetriaInformációs aszimmetria

közvetett (megelőző jellegű) védelem:

közvetett (megelőző jellegű) védelem:

közvetlen (reparatív jellegű) védelem

közvetlen (reparatív jellegű) védelem

jogi szabályozás +

PSZÁF

jogi szabályozás +

PSZÁF

kártérítést teljesítő

pénzalapok

kártérítést teljesítő

pénzalapok

A PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETE

jogállása: önálló szabályozó szervszervezeti felépítésebevételei, gazdálkodásafeladat- és hatásköreieljárása• engedélyezés• hatósági ellenőrzés• Piacfelügyelet

a Pénzügyi Stabilitási Tanács és a Pénzügyi Békéltető Testület

•jogállása:jogi személy

•kötelező csatlakozás•bevételei, gazdálkodása•feladatai:

legfontosabb a betétek befagyását követően aktuálissá váló betétes-kártalanítás

•kártalanítás szabályai:•befagyott betét tőke- és kamatösszege•személyenként és hitelintézetenként összevontan•legfeljebb százezer euró összeghatárig

•kizáró okok•jogi szabályozás: Hpt.

AZ ÜGYFÉLVÉDELMET SZOLGÁLÓ PÉNZALAPOK

•jogállása:jogi személy

•kötelező tagság•bevételei, gazdálkodása•feladatai:

legfontosabb a befektetőkkel szembeni kártalanítás

•kártalanítás szabályai:•személyenként és BEVA-tagonként összevontan•legfeljebb húszezer euró összeghatárig•akkor, ha a bíróság a BEVA valamely tagjának a felszámolását rendelte el

•kizáró okok•jogi szabályozás: Tpt.

AZ MNB JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI

Jogállása: részvénytársasági formában működő jogi személy

Magyarország központi bankjaSzervei:• Monetáris Tanács,• igazgatóság,• felügyelő bizottság

Elsődleges célja: az árstabilitás elérése és fenntartása, a forint értékvédelme

További feladatai:• törvényes fizetőeszköz kibocsátása • deviza-és aranytartalékok kezelése• pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása• fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és

szabályozása

A MONETÁRIS POLITIKAFOGALMA ÉS ESZKÖZEI

Az a pénzpolitika, amely a hazai fizetőeszköz értékvédelme és az árstabilitása elérése és fenntartása céljából befolyásolja a pénz- és a tőkepiacon a pénz-és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését.

A monetáris politikát – törvény keretei között – az MNB önállóan alakítja ki és valósítja meg.

A monetáris politika eszközei:• jegybanki irányadó kamat (jegybank alapkamat)

meghatározása• kötelező jegybanki tartalék• árfolyam-politika• további eszközök: nyíltpiaci műveletek, devizapiaci

swap-ok, értékpapír-kibocsátás

4. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI RENDSZERÜNK NEMZETKÖZI

KAPCSOLÓDÁSAI

A 4. FEJEZET CÉLKITŰZÉSEI

A hallgató szerezzen ismereteketa nemzetközi pénz- és tőkepiacok magyar

gazdaságra gyakorolt hatásáróla pénzügyi és költségvetési igazgatáshoz

kapcsolódó legfontosabb nemzetközi szervezetekről,

a pénzügyi és költségvetési igazgatás európai uniós összefüggéseiről

A NEMZETKÖZI PÉNZ- ÉS TŐKEPIACOK FEJLŐDÉSI FOLYAMATAI ÉS A MAGYAR

GAZDASÁG

Rendszerválás előtt:• a pénz szerepe passzív, részleges reformok

szilárd törvényi alap nélkülRendszerváltás után:• a tőkemozgások korlátainak felszámolása

(kardinális törvények megalkotása) • „feltörekvő piacokhoz” való tartozás (közvetlen

befektetés és portfólió befektetés beáramlása),• a pénzügyi nyitottság következményei: fúziók

és felvásárlásokA pénzügyi globalizációs jelenségei:• a pénzpiacok nemzeti szabályozása (OECD, BIS,

IMF)

NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI SZERVEZETEK

a legfontosabb multilaterális pénzügyi szervezetek: Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank-csoport (WB)

nemzetközi fejlesztési bankok: az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD), Európai Beruházási Bank (EIB)

a nemzetközi pénzügyi szervezetek je-lentősége: hitelfelvételi forrás és makrogazda-sági konzultáció, szakmai kapcsolat

A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.

Az európai uniós tagság előfeltétele a GMU tagsághoz

A konvergencia-kritériumok teljesítése esetén a tagjelölt ország köteles belépni a GMU-ba

A számszerű kritériumok:• mérsékelt infláció és kamatszint• maximált éves államháztartási hiány (a GDP 3%-a)• maximált bruttó államadósság (a GDP 60%-a)• két éven keresztül kellő árfolyam-stabilitás

a GMU tagság a monetáris önállóság megszüntetésével jár (előnyök-hátrányok)

A PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI IGAZGATÁS EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.

1993 Koppenhága: csatlakozási kritériumok

előzmények: PHARE (Lengyelország, Magyarország): diszkriminatív mennyiségi korlátozások eltörlése, hitelkeret, pénzügyi segély

1999 Agenda 2000: előcsatlakozási alapok (ISPA, PHARE, SAPARD)

2004-től: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok

MAGYARORSZÁG EURÓPAI UNIÓS BEFIZETÉSEI ÉS TÁMOGATÁSAI

Forma:• az Európai Unió költségvetése 7 évre szóló költségvetési keret, amelyről az Eu-rópai Tanács dönt• a hétéves adatok alapján éves költségve-tés készül, amelyről a Bizottság, a Tanács és a Parlament évente döntBevételek:• közös bevételekre épül,• az Európai Unió GDP-jének alig több, mint 1 %-át osztja újra.Kiadások:• funkcionális kiadásokat finanszíroz (elenyésző mértékben finanszíroz közjavakat és közszolgáltatásokat)Az Európai Unió a következő funkciókat gyakorolhatja:• tényleges szabályozó és újraelosztó tevékenység

A TAGÁLLAMI ÉS A KÖZÖS KÖLTSÉGVETÉS

Forma:• az Európai Unió tagállamai naptári évre készítenek költségvetést de országonként eltérő, hogy hány évre készülnek számításoBevételek:• jellemzően adóbevételekre épül,• a nemzeti GDP-k mintegy 30-50%-a felett rendelkezikKiadások:• közjavakat és közszolgáltatásokat nyújt a társadalom számára.Az állam a következő funkciókat gyakorolhatja:• gazdaságirányítási és szabályozási funkció• gazdaságfejlesztő és szerkezet-átalakító célok