5. sz. tordeltTARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hírek, események

TARTALOMJEGYZÉK

Mazsolázó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Hírek, események . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Német javaslat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Horvátország nyit Jugoszlávia felé . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nincs nitrofen Magyarországon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Könnyebb utat az ingatlanok adásvételére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Óvintézkedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

EU Agrárium és piacszabályozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A fogyasztók 60%-a elégedett az Európai Unióban . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Boldog és egészséges állatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Piacképtelen a vakcinázott hús . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Fischler megemelné az argentin húskvótát . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Antibotikus növekedésserkentôk alkonya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Az olaszok kapva kapnak a bión . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Nem befolyásolja a kvótarendszer a tejszektor szerkezet átalakítását . . . . .Az USA új agrártámogatási tervei hátráltatják a KAP reformját . . . . . . . . . .Biosajt tejcsömör ellen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Keleti Bôvítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Ha adnak fogadd el, ha ütnek, szaladj el? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Verseny fut(tat)ás a SAPARD pénzekért . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Felkészülésünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A francia minôségpolitika . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A magyar kulináris örökség és az európai eredet-megjelölés . . . . . . . . . . .Folytatódik a falugazdászok EU képzése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 vágóhíd és 21 baromfitelep nem EU konform . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Versenyképes kapunyitást! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .A döntés helyben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Csökkent a mezôgazdaságban foglalkoztatottak száma . . . . . . . . . . . . . . .

Riport . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Jövôképek a vidékfejlesztésrôl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Piaci Hírek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Horvát cukorgyártás elôretörése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Növekedett a horvát kereskedelmi deficit . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Környezetvédelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Kudarcot vallott a Barcelonai Csúcs . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Közlöny . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2002. 7. évfolyam 5. szám 1

CONTENTS

Browser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

News, ewents . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .German Proposal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Croatia opens towards Yugoslavia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .No nitrophen in Hungary . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Easier prade concerning real estates . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Precantionary neasures . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

EU Agriculture . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .60% of consumers is satisfied with in the European Union . . . . . . . . . . . . .Happy and healthy animals . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Meat of vaccinated animals is not marketable . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Fischer wants to increase the Argentine meat Quota . . . . . . . . . . . . . . . . .Declination of antibiotic growth promotess . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Italians leap at eco-products . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Quota system has no influence on the re-structuring of milk sector . . . . . .The USA’s plans of a new agricultural supporting system hinders the reform of the CAP . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Bio cheese against surfeit of milk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Eastern enlargement . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Receive is you are given run is beaten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Receive for SAPARD funds . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Our preparation . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Frendch quality policy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Hungarian culinary heritage and the EUROPEAN system of marking of origin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .EU-training of willage consultants is going on . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .44 abbattoirs and 21 poultry farms are not yet EU conform . . . . . . . . . . . .Competitive opening, please! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Locally made decision . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Number of agricultural enfloyees is decreasing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Report . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Future prospects concerning rural tevelopment . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Market news . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Croatian sugar industry is forging ahead . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Cration trade deficit is intreasing . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Environment protection . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Barcelona Summit was a failure gulletin . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2 A Z E U R Ó P A I U N I Ó A G R Á R G A Z D A S Á G A


Az Európai Unió Agrárgazdasága2002. 7. évfolyam 5. szám

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány

Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs KözpontFelelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika

Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93.Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949Fôszerkesztô: Tamás Enikô

Fôszerkesztô helyettes: dr. Székely SándorSzerkesztôségi titkár: Pálfi Adrienn

Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, Jazigián DikránnéLükôné ôrsi Gabriella, Román Zoltán

Készült: AGROINFORM Kiadóház1096 Budapest, Sobieski János u. 17.

HU-ISSN 1416-6194

Economy of the European Union

Volume 2002/7., Issue 5.

Monthly publication, coming out with the assistance and support of theMinistry of Agriculture and Regional Development

Published by the National Agricultural Library and Documentation CentreResponsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika

Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15.

Tel.: 489-4900, Fax: 489-4949Editor-in-chief: Tamás Enikô

Deputy Editor-in-chief: dr. Székely SándorSecretary of the editorial office: Pálfi Adrienn

Editorial board: dr. Vajda László, Jazigián Dikránné,Lükôné ôrsi Gabriella, Román Zoltán

Printed in: AGROINFORM House1096 Budapest, Sobieski János u. 17.

HU-ISSN 1416-6194

MAZSOLÁZÓ

• Egy ország kulturáltságát többek között azon is le lehet mérni, hogyan bánnak ott azállatokkal, beleértve a haszon- és a kedvtelésbôl tartott háziállatokat is. Hogyan látjaMargaret Winberg svéd mezôgazdasági miniszter az állattartás etikáját? A cikksorozat elsôrésze a ... oldalon olvasható.

— • —

• Magyarország területének mintegy 96%-a vidéki térségnek minôsül EU kritériumokalapján, itt él az ország népességének 74%-a. Kistérségi fejlesztésekrôl, pályázatokról, apályázatok elkészítésérôl, a vidéki lakosság helyzetérôl, a magyar vidék perspektívájáról adr. Tóthné Mohácsy Gabriella FVM fôosztályvezetô helyettessel készített interjúból tud-hatnak meg többet a … oldalon.

— • —

• 2004-re halasztották az energiára kivetendô környezetvédelmi adó bevezetését. Elkerül-hetetlen lesz, hogy az áruk és szolgáltatások árai tükrözzék azok környezetvédelmi hatásaitis. Szegényedik a biológiai sokféleség. Részletesebben a Kudarcot vallott a BarcelonaiCsúcs címû cikkben a … oldalon.

— • —

• Magyarországon nincsen forgalomban nitrofen hatóanyagú gyomirtószer. Így nem is ke-rülhetett a német piacon forgalmazott takarmánykeverékekbe magyar importból származó,nitrofen hatóanyaggal szennyezett gabona. Így nem indokolt német részrôl a magyar importgabona minôségi ellenôrzésének szigorítása (Bôvebben a … oldalon).

— • —

• Az észak-ír farmerek egyre inkább átállnak a biovaj és sajttermelésre, ezen termékeket azáruházláncok megkerülésével közvetlenül a fogyasztóknak igyekeznek eladni. (Az élelmesír farmerekrôl bôvebben a … oldalon.)

— • —

• Az EU polgárok 60%-a biztonságosnak tartja az élelmiszereket. A lakosság többségeEU-szerte ódzkodik a GM alapanyagot tartalmazó élelmiszerektôl. Az élelmiszergyártásnyomonkövethetôségének javítását várják a fogyasztók. (További részletek a … oldalon.)

— • —

• Eladhatatlan lesz a vakcinázott hús. Szégyenfolt ugyanakkora az Európai unió agrár-imázsán az a gyakorlat, hogy az emberi fogyasztásra alkalmatlan levágott állatokat nyílt te-rületen, tömegesen, máglyán égetik el. (Érdekes részletek a … oldalon.)

— • —

• Nagylelkû gesztust tenne Franz Fischler fôbiztos, amennyiben 10.000 tonna csúc-sminôségû „Hilton marhahús” exportjára adna egyszeri, kiegészítô kvótát Argentínának. Je-lenleg az EU-nak 2,8 milliárd euró agrárkereskedelmi deficitje van Argentínával szemben (a… oldalon).

— • —

• Az antibiotikus növekedésserkentôk kivonása csak egyike az EU élelmiszer adalékokravonatkozó elképzelésének. Az Európai Unió nagy változtatásokra készül az adalékanyagoktekintetében (Bôvebben a … oldalon).


HÍREK, ESEMÉNYEK


Német javaslatA termeléshez folyósított össze-

gek további csökkentését, illetve a vi-déki körzetek támogatásának felfutta-tását indítványozza az EU agrárrend-tartásának további reformját célzónémet javaslat, mert a belsô árkiegé-szítés, illetve az exportszubvenció apiaci irányzatoktól eltérô hatásokatvált ki. A földterülettel arányos juttatá-sokat Berlin szeretné kiterjeszteni azökológiai követelményeket jobbanszolgáló rétekre, legelôkre, emellettsürgeti a nagyobb gazdaságoknakszánt juttatások maximálását.

Horvátország nyit Jugoszlávia felé

A Jugoszlávia és a horvát kormányelôbbre jutott a kereskedelmi liberalizációirányába és megvan a remény arra, hogy2003 elején a két ország között aláírják aSzabadkereskedelmi Egyezményt.

A kereskedelmi forgalom növekedéseerôteljes a két ország között. Jelenleg azagrártermékek kereskedelmét horvátrészrôl, mintegy 40 millió dolláros többletjellemzi.

KKKKöööönnnnnnnnyyyyeeeebbbbbbbb uuuuttttaaaattttaz ingatlanok adásvételére

Könnyebbé válhat az ingatlanokadásvétele Szlovákiában, miután a kor-mány 19 millió koronás (400 ezer dollár)pótlólagos forrást hagyott jóvá a földhi-vatalok számára. Pozsony reményeiszerint az intézkedés révén gyorsulmajd a hivatalok munkája, ami elenged-hetetlen a hatékony ingatlanpiac kiala-kulásához. A kormány határozott az in-gatlantulajdonosok Interneten elérhetôadatbázisának felállításáról is, amely-hez az EU PHARE-programja 150 ezereurós támogatást biztosít majd.

NNNNiiiinnnnccccssss nnnniiiittttrrrrooooffffeeeennnnMagyarországon

A Népszabadságban 2002. május30-án megjelent „Biobotrány Németor-szágban” c. cikk szerint egy német cégnitrofennel szennyezett takarmányga-bonát hozott forgalomba, amelybôlelôállított takarmánykeverékeket aBioland német biogazdálkodó-szövet-séghez tartozó biofarmoknak adták el.A szennyezett takarmánygabona ere-dete egyelôre nem tisztázott, de„egyes feltételezések szerint egy kelet-közép-európai államból importálhat-ták”. Ennek kapcsán több megkeresésérkezett az FVM Növényvédelmi ésAgrár-környezetgazdálkodási Fôosztá-lyára azzal a kérdéssel, hogy mi ahelyzet Magyarországon a nitrofen ha-tóanyagú gyomirtószer engedélyezé-sével és használatával

Az említett gyomirtószer Magyaror-szágon Mezotox néven utoljára 1989-ben volt forgalomban a mák és a hagy-ma gyomirtására, de gabonafélékgyomirtására soha nem alkalmazták.Ezt követôen több éven át nem volt rákereslet a mezôgazdaságban, így aNövényvédelmi és Agrárkörnyezet-gazdálkodási Fôosztály a hazai forga-lomba hozatali és felhasználási enge-délyét 1998-ban visszavonta, vagyishasználatát megtiltotta. Ez a tiltás2001-ben az EU jogszabályoknakmegfelelôen miniszteri rendeletként ismegjelent. Megalapozatlan tehát az afeltételezés hogy a német piacon2002-ben forgalmazott takarmányke-verékekbe magyarországi importbólszármazó gabona révén került volna anitrofen szennyezés. Emiatt sem indo-kolt német részrôl a magyar import ga-bona minôségi ellenôrzésének esetle-ges szigorítása.

FVM Sajtó

HÍREK, ESEMÉNYEK – EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS


ÓvintézkedésekAz FVM Állategészségügyi és Élelmi-

szer-ellenôrzési Fôosztálya a 2002. éviXXII. Törvénnyel módosított 1995. éviXCI. Torvény 6. § (4) c) pontjában bizto-sított jogkörénél fogva az alábbi9240/2002. számú közleményt adja ki:

Németországban a hatóságok megál-lapították, hogy a már több mint 10 évebetiltott nitrofen nevû, rákkeltô hatásúgyomírtószerrel szerrel szennyezett ga-bonát használtak fel állatok takarmányo-zására. A szer maradványait állati ere-detû termékekben is kimutatták.

A fentiek miatt azonnali hatállyal – to-vábbi intézkedésig – az alábbi rendelke-zések lépnek életbe:

• A Németországból érkezô bio-barom-fihús szállítmányokat 2002. június 4-tôl a határállatorvos záradékkal látjael. A záradék tartalma: „a szállítmánycsak akkor hozható belföldi forgalom-ba, ha a nitrofen kimutatására irányu-ló laboratóriumi vizsgálatok negatíveredményûek”.

• 2002. június 5-tól baromfihús csakakkor importálható, ha a szállítmányta német hatóság igazolása kíséri, mi-szerint a baromfihúst nitrofen jelenlé-tére megvizsgálták és az eredménynegatív volt.

• Németországból takarmánykeveréket– kivéve a tejpótló takarmánykeveré-ket – behozni tilos.

FVM Sajtó

FOGYASZTÓVÉDELEM

Az Európai Élelmiszer- és ItalgyártókSzövetségének (CIAA) április 11–12.között Európai Élelmiszer Csúcs (Euro-pean Food Summit) címmel, Brüsszel-ben tartott konferenciáján az élelmiszer-biztonság is szerepelt a napirenden. Atéma mottója: az európaiak nagy több-sége elégedett az élelmiszerek minôsé-gével. A megállapítás egy felméréseredményein alapszik, melyet a konfe-rencián hoztak nyilvánosságra.

Nagy számban jelentek meg a ta-nácskozáson az élelmiszeripari vállala-tok és az EU intézményeinek képviselôi.Az alapanyag-termelô, feldolgozó és azélelmiszerkereskedelmi vállalatok és ér-dekvédelmi szervezetek 300 vezetôképviselôje mellett, az Európai Unió leg-

felsôbb szintjérôl Franz Fischler mezô-gazdasági és David Byrne egészség-ügyi és fogyasztóvédelmi fôbiztosok isrészt vettek a tanácskozáson.

A konferencián bemutatott felméréshárom témacsoportot vizsgált: elsôkénta kockázati tényezôk megítélését, a mó-dosított génállományú (GM) alapanya-gokkal kapcsolatos megítélést és a fo-gyasztói információk fontosabb forrásait.Az adatfelvételt 5 ország egyenként1000 fôs mintáján vizsgálták. Az öt vizs-gált ország az Egyesült Királyság, Fran-ciaország, Németország, Olaszországés Hollandia, így az eredmények azUnió népességének többségét repre-zentálják.

A fogyasztók 60%-a elégedett az Európai Unióban

És a 40 %?

A felmérésbôl az derült ki, hogy nohaaz unióbeliek fontosnak tartják az élelmi-szerbiztonságot, annál mégis aggasz-

tóbbnak tartják a dohányzás, a különfélekörnyezetszennyezések és a stressz ha-tásait. Az EU polgárainak 60%-a bizton-

EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS


Fokozott felelôsség

ságosnak találja az élelmiszereket. Alegelégedettebbek a brit és a holland fo-gyasztók. A GM termékekkel szemben afogyasztók többsége által megfogalma-zott feltétel, hogy az a fogyasztó javátszolgálja, ne a termelôk, gyártók érde-keit. Mindazonáltal az EU lakosságánaktöbbsége elzárkózik a GM alapanyagottartalmazó élelmiszerek vásárlásától,bár a brit és holland fogyasztók e térenengedékenyebbek. Az életkor szerintimegoszlást vizsgálva megállapítható,hogy a nôk és idôsek szkeptikusabbak aGM termékekkel szemben. A fogyasztókérdekeinek nagyobb figyelembevételeesetén a britek, a hollandok és a franciákesetleg megváltoztatnák attitûdjüket.

A konferencia résztvevôi hangsúlyoz-ták, hogy az élelmiszerbiztonság a teljesvertikum minden egyes szereplôjénekfelelôssége, a termelôtôl a fogyasztóig.

A Nestlé vezérigazgatója, PeterBrabeck-Letmathe a termékminôségösszetettségét emelte ki. A minôség,például „egy állati nyersanyag esetén atakarmánynál kezdôdik és a fogyasztóvillájánál végzôdik”. Ehhez kell igazod-nia minden szereplônek. Az új EurópaiÉlelmiszertörvény az igen magas fokúegészségvédelmen alapszik. A feltétele-zésen alapuló szabályt a tudományosigazolásnak kell felváltania, azaz a GMtermékeket csak bizonyított kockázatos-ság esetén lehet diszkriminálni.

Byrne és Fischler fôbiztosok a minô-ség fontosságát hangsúlyozták a meny-nyiséggel szemben. A felállítandó Euró-pai Élelmiszerbiztonsági Hatóságnakfôszerepet szánnak a fogyasztói bizalommegerôsítése terén. Mivel a Európai Kö-zösség mezôgazdasági termeléséneklegfôbb vevôje, illetve feldolgozója azélelmiszeripar, lehetôvé kell tenni a ver-senyképes árak kialakulását, túl a mezô-gazdasági termelés biztonságának fenn-tartásán. Ez, végsô soron a Közös Agrár-politika reformjának kérdését veti fel.

Robert Raeber, a CIAA elnöke el-mondta, hogy évi 600 milliárd eurós ter-melési értékével az élelmiszer- és ital-

gyártó ipar az EU vezetô iparágai közétartozik. A 26 ezer társaság összesen2,6 millió munkavállalót alkalmazva,egyben a legnagyobb foglalkoztató is.Az iparág ilyen számottevô piaci jelenlé-te pedig a fogyasztók millióinak minden-napos megelégedését bizonyítja. Az pe-dig, hogy az európai fogyasztó ma sok-kal jobban megbízik a vásárolt élelmi-szerekben, azt eredményezi, hogy azélelmiszeripar és a vertikum többi szere-plôje egyaránt fokozottabb kommuniká-cióra és átláthatóságra fog törekedni.

Csillag Péter

Boldog és egészséges állatok

Az állattartás etikai és morális kilátásai

Sok állat él, dolgozik és hal meg azemberiségért. Igaz-e ez állítás, vagy ha-mis? A táplálkozásunk és öltözködésünksorán felhasznált anyagok tekintetében

függünk az állatoktól. Tartjuk ôket továb-bá házi kedvencként, valamint állatker-tekben és cirkuszokban is. Ugyanakkorelismerjük, hogy az állatok is egyedi,



érzô lények, és szükségleteiket tisztelet-ben kell tartanunk. Hogyan is bánjunktehát az állatokkal?

A mûszaki és tudományos haladásjavított az emberek életkörülményein,nagyobb lehetôségeket kínálva, ám igengyakran a folyamatos kizsákmányolásalatt álló állatvilág és a környezet rová-sára. Az utóbbi néhány évszázad soránaz élelmiszer- és ruhaipar fejlôdésévelúj, intenzív termelési eljárások terjedtekel, melyek az állattenyésztésre is rá-nyomták bélyegüket. A nem megfelelôhigiénikus körülmények miatt megnôttaz állati betegségek és az élelmiszer-szennyezés kockázata. Az állatok levá-gása és szállítása hajdan brutális elemevolt az állattartásnak. Az állattenyész-tést a hatékonyság és termelékenységszelleme uralta, melytôl idegen az álla-tok igényeinek tiszteletben tartása.

Másfelôl azonban ismereteink az álla-tok táplálásával, betegségeivel, gondo-zásával, biológiai szükségleteivel és vi-selkedésével kapcsolatban folyamato-san bôvültek, melyek az állatok egész-ségének javulását eredményezték. Azállattartás és állatgondozás terén egyrejobb rendszereket fejlesztettünk ki, job-bak az esélyek a betegségek megelôzé-sére és kezelésére.

A huszadik század utóbbi évtizedei-ben egyre növekvô ellenérzést keltett azállatvilágnak és a természetnek az em-ber általi egyoldalú kizsákmányolása.Felhívások láttak napvilágot, melyekbenaz ember és a termelési rendszerek általkizsákmányolt állatok viszonyának átér-tékelésére szólítottak fel bennünket.Ezek az állattartás körülményeinek javu-lását hozták, valamint tudatosították,hogy az állatokkal való kegyetlen bánás-mód nem szolgálja az emberiség céljait.

Az állatoknak lényükbôl fakadó belsô értékük van!

Továbbra is tart a vita az állatok hely-zetével kapcsolatban. Úgy látszik, a kö-vetkezô két alapvetô kérdés áll szembenegymással:

Kivételezett helyzetben van-e az em-beriség az állatvilághoz képest?

Van-e az állatoknak lényükbôl fakadóbelsô értékük?

Az ember, mint faj, természetesen kü-lönbözik az állatoktól. Az emberi agy a ma-ga nemében egyedülálló fejlôdésen mentkeresztül. Az ember gondolatokat létreho-zó képessége nem ismer határokat.

Mindazonáltal úgy hiszem, nagy téve-dés lenne azt a következtetést levonni,hogy az embernek jogában áll elônyt él-vezni az állatokkal szemben. A fajok kö-zött az ember az egyetlen, melyhelyzetébôl adódóan felelôsséget vállal-

hat bolygónk jövôjéért, és cselekedni ké-pes, hogy megóvja a Földet a pusztulás-tól. Az ember jogai tehát - erkölcsi köte-lezettsége miatt - mindössze a termé-szetért és annak életformáiért vállalt fe-lelôsségre szorítkoznak. Ez a fe-lelôsségvállalás azonban jól átgondoltetikai álláspontot igényel.

Az ember felelôsségvállalásánakegyik alapja kell legyen annak elismeré-se, hogy az állatoknak lényükbôl fakadóbelsô értékük van. Az ember önös érde-ke teret kell, hogy adjon egy másik ér-deknek - ez az érdek voltaképpen a töb-bi teremtmény szükségleteinek elisme-rése. A nehézség az, hogy érdekeiketegyedül az ember képes meghatározniés megvédeni.

Hogyan védjük jelenleg az emberszolgálatában álló állatok érdekeit? Nemvolna reális, ha azt képzelnénk, hogy

ezek az állatok képesek lennének mégvisszatérni a szabad élethez. Az embertöbb mint tízezer éve tart állatokat. A

Nézzük az állatok szükségleteit!



legtöbb haszonállat háziasodott, vagynagymértékben alkalmazkodott az em-beri környezethez. Szintén nem volnareális elképzelés, ha beszüntetnénkminden olyan élelmiszertermelési folya-matot, melyben állatok is részt vesznek.Ugyancsak kevesen értenének egyetazzal, hogy az új gyógyszerek kifejlesz-tését akadályozza az állatok orvosbioló-giai célú felhasználásának tiltása. AzÁllatjólléti Törvény elôírása szerint min-den állat meg kell kapja a megfelelôgondozást, valamint a szükségtelen fáj-dalom és a betegség elleni védelmet.

Állandóan fel kell tennünk a kérdéstmagunknak, hogyan is tartjuk állatain-kat. Az állatok érzékelik a fájdalmat,szenvedést és félelmet – de ugyanígy abiztonságot is. Az én feladatom mezô-gazdasági, élelmiszeripari és halászatiminiszterként – mely egyben állatvédel-mi miniszterséget is jelent –, hogy a le-hetô legkisebbre csökkentsem azt aszenvedést, mely az állatokat érheti.Feladatom arra is kiterjed, hogy mun-kámmal elôsegítsem az általunk tartottés tenyésztett állatok természetes élet-körülményeit.

Fenntartható társadalom

Jelenleg hatmilliárd ember él boly-gónkon, és a népesség továbbra is nö-vekszik. Ma még elegendô élelem jutnamindenkinek, de az elosztás nem igaz-ságos. Gyanítható, hogy a Föld eltartó-képességének határa van, mint ahogy atermészet erôforrásainak büntetlen ki-használása is minden bizonnyal véges.A hús és más állati termékek iránti igénydrámai módon növekedett. Ez a fejlôdéskedvezôtlenül befolyásolta az élôállat-elôállítást; egyre több állat él intenzívtartási körülmények között, ami azt je-lenti, hogy nem mozoghatnak tetszésszerint szabadon, hanem zárt térben, is-tállókban tartják ôket, és sokkal kon-centráltabb takarmányt kapnak. Az in-tenzív tartási rendszerek gabonaféle ta-karmányokon alapulnak, így az embe-rek és állatok táplálék-konkurensekkéválnak. A nem megfelelô állattartás sú-lyos környezeti problémákat is okozhat.A szabadon legeltetett állatok hasznoskörnyezetvédelmi szolgáltatást nyújta-nak például a terület nyitottságánakfenntartásával, hozzájárulva ezzel a bio-diverzitás megôrzéséhez. Más szavak-kal, nemcsak etikai, hanem környezet-védelmi és szolidaritási szempontok isindokolják, hogy az állati eredetû élelmi-szerek termelése és fogyasztása során

a legnagyobb körültekintéssel járjunk el. Manapság igyekszünk fenntartható

társadalmat létrehozni. Véleményemszerint az ökológiai szemléletû társada-lom az, amely elismeri az állatok lényük-bôl adódó belsô értékét. Tudatában kelllennünk annak, hogy mi, emberek, nemzsákmányolhatjuk ki könyörtelenül boly-gónkat anélkül, hogy figyelembe ne ven-nénk valamennyi állat érdekeit. Az em-beriség éretté válásának jele lenne, haabbahagynánk végre az állatok és kör-nyezetünk kizsákmányolását. Igényeinktáplálkozás és öltözködés szempontjá-ból nem változtak, de rájöttünk és meg-értettük, hogy ezek nem kell, hogy feltét-lenül együtt járjanak az állatok szenve-désével. Ebbôl kiindulva olyan társadal-mat építhetünk, amely az állatokkal job-ban együtt érez.

A „Boldog és egészséges állatok” cí-mû kiadvány hétpontos akciótervet tar-talmaz, melynek segítségével az erköl-csi megközelítés gyakorlati tudássá ala-kítható, és így javítja az állatokkal valókapcsolatunkat.

Margareta WinbergSvédország mezôgazdasági,

élelmezésügyi és halászati minisztere(Fordította: Lükô Gabriella)



a vakcinázott húsSzámos húsfeldolgozó és élelmiszer-

áruház-lánc jelezte az Egyesült Király-ság Mezôgazdasági Minisztériuma felé,hogy vakcinázott húst nem, vagy csakkülön jelzéssel ellátva és ezzel csökkentminôségûnek nyilvánítva hajlandóak áru-sítani. Politikailag tehát helyes döntésvolt, hogy tavaly a száj- és körömfájásjárvány kitörésekor a tömeges levágásmellett döntöttek, a vakcinás helyett.Ugyanakkor teljességgel elfogadhatatlanszégyenfoltot volt az a gyakorlat, ahogya levágott állatokat nyílt területeken, tö-megesen, máglyákon égették el. Ez nemismétlôdhet meg többet. Összességébentöbb mint 4 millió állatot vágtak le, a BritKincstárnak 2,7 milliárd font (hozzá-vetôlegesen 4 milliárd euró) veszteségetokozva ezzel közvetlenül, a szélesebbgazdasági kihatásokat nem is említve.

David Byrne, az EU Közegészség-ügyi és Fogyasztóvédelmi megbízottjamegerôsítette, hogy javaslatokat dol-goznak ki egy új direktívára a száj- éskörömfájás járvány tekintetében és aztidén legkésôbb májusban az Európa Bi-zottság elé terjesztették (bár feltehetôen2003 közepéig nem kerül bevezetésre).A javaslatok az alábbi hat pontban fog-lalhatók össze:– a potenciálisan fertôzött termékek il-

legális importjának kiszûrése,– az állatállomány azonosításának és

nyomonkövethetôségének javításaés további korlátozások bevezetéseaz állatok szállításánál,

– a felügyelet és az ellenôrzés megszi-gorítása annak érdekében, hogy abetegség minél gyorsabban felismer-hetô és azonosítható legyen,

– az elôre nem látható eseményekre ki-dolgozott cselekvési tervek felülvizs-gálata és körültekintôbb válaszlépé-sek kidolgozása,

– új, biztonságosabb tesztek használa-ta, mely garantálja, hogy az egészsé-ges állatok nem kerülnek levágásra,

– szorosabb együttmûködés az OIE-vel, egy következetesebb nemzetközikeret-megállapodás létrehozására.

(Forrás: Agra-Europe, 2002. április, továbbirészletek: htp://www.europarl.eu.int/commi-tees/fiap_home.htm)

(Ford.: Sz. S.)

PPiiaacckkéépptteelleenn

Fischler megemelné az argentin hús-kvótát

Argentína számára egyszeri kiegé-szítô kvótát kellene adni 10.000 tonnacsúcsminôségû „Hilton marhahús” ex-portjára az Európai Unióba, mondtaFranz Fischler, az EU mezôgazdaságértfelelôs fôbiztosa Barcelonában, miutánrészt vett egy kétoldalú találkozón az ar-gentin mezôgazdasági miniszterrel,Miguel Angel Paulonnal. Fischler hang-súlyozta, hogy ez a lépés lehetôségetadna az Argentínában jelenleg uralkodógazdasági és társadalmi krízis részbenifeloldására. Ugyanakkor ez a lépés érin-tené az éppen folyó EU-MERCOSURtárgyalásokat, és ellentétes azzal a hoz-záállással, amit az USA, – amely mégnem indította meg újra a húsimportot azargentínai száj- és körömfájás járványóta – képvisel a WTO-val. A döntés alá-támasztására Fischler kiemelte azt a le-hetôséget, ami az EU-nak jelenleg 2,8milliárd euró agrárkereskedelemi deficit-je van Argentínával szemben. Ezt továb-bi vámkönnyítésekkel, a mezôgazdasá-gi kereskedelem egy bizonyos összeg-határig való részbeni vámmentesítésé-vel kellene egyensúlyba hozni.

(Forrás: Agra-Europe, April 2002)

(Ford.: Sz. S.)



AAAAnnnnttttiiiibbbbiiiioooottttiiiikkkkuuuussssnövekedésserkentôk alkonya

Az állati takarmányozásban jelenlegmég használatos négyféle növekedés-serkentôt – nátrium monenzint, nátrium-szalinomycint, flavofoszfolipolt és avil-amycint – 2006. január 1. után már nemszabad alkalmazni. Az EU állattakarmá-nyozásról szóló törvénykezésénekmélyreható átvizsgálása kapcsán tetteezt a javaslatot a Bizottság, félve azantimikrobiális rezisztenciának nevezettjelenségtôl, amikor is a kórokozók egyreinkább ellenállókká válnak az alkalma-zott antibiotikumokkal szemben. Az1997 és 1998-ban betiltott szerekkel,szemben a most szóba került anyagokugyan nem használatosak az ember-gyógyászatban, de a Bizottság indoklá-sa szerint tudományos körök egyetérte-nek abban, hogy ezen szerek rutin-használatát is jobb elkerülni.

A javasolt határidô elegendô kell le-gyen az alkalmas nem antimikrobiális al-ternatívák megkeresésére. A Bizottságtisztviselôi állítják, hogy ezen szerek be-tiltása a leginkább érintett sertés- és ba-romfiágazatban sem okoz majd hirtelenfellépô megbetegedés-hullámot, hiszena forgalomból való kivonásuk és mássalvaló helyettesítésük fokozatosan, többévig tartó folyamatban valósítható meg.

A nátrium monenzint fôként szarvas-marha-hízlalásnál használják, a nátri-um-szalinomycint malacnevelésnél éssertéshízlalásnál, a flavofoszfolipolt nyu-lak, tojótyúkok, pulykák, csirkék, borjak,malacok és növendéksertések eseté-ben, míg az avilamycint a malacneve-lésben, pulyka-, csirke-, és sertéshízla-lásban alkalmazzák. A növekedés-serkentôk 6%-át teszik ki (786 tonnát)az állatok és az emberek által elfogyasz-tott összes antibiotikumoknak az Euró-pai Unióban (1999-es adat). Állatgyógy-szerként további 3900 tonna antibiotiku-mot használnak el (29%).

Az antibiotikus növekedésserkentôkkivonása csak egyik eleme az EU táplá-

lék adalékokra vonatkozó szabályozásielképzeléseinek. Engedélyhez kívánjákkötni az ízesítôszerek, színezékek, vita-minok és tartósítószerek felhasználását.A genetikailag módosított termékekkelegy külön javaslatban foglalkoznak.Mindezen tervezetek elsô olvasatánakmegjelenése az Európa Parlamentben2002. második felére várható. A törvé-nyek elfogadása körülbelül két évet veszmajd igénybe.

A táplálék adalékokról általános alap-elvként ki kellene mondani, hogy nemveszélyeztethetik az állatok vagy az em-berek egészségét, nem lehetnek ártal-masak a környezetre nézve, nem vezet-hetik félre a felhasználót és nem árthat-nak a fogyasztónak akkor sem, ha azokcsökkent értékû, állatok számára ké-szült termékek. Az engedélyezésekettízévenként lehetne megújítani. AzEFSA (European Food Safety Authority)meg kellene határozza azokat a maxi-mális maradványanyag értékeket is,melyek a fenti adalékokra vonatkoznak.

(Forrás: Agra-Europe, April 2002)(Ford.: Sz. S.)

AAAAzzzz oooollllaaaasssszzzzooookkkkkapva kapnak a bión

Olaszországban van Európában alegnagyobb bio-terület, összesen 1,2millió hektáron gazdálkodnak vegysze-rek felhasználása nélkül. Gianni Alem-mano mezôgazdasági miniszter hang-súlyozta a szektorok fontosságát és azellenôrzés szigorítását. A mintegy 60cég, mely termeléssel, feldolgozássalfoglalkozik konzorciumot hozott létre(honlapja: www.consortium-bio.it), a célaz ellenôrzés szigorításán túl az átlátha-tóság a fogyasztók számára.

A Konzorcium tagjait a mezôgazdasá-gi kormányzat hivatalos szervei támogat-ják, különös tekintettel arra, hogy abioágazat rendkívüli növekedése miattne tudjanak olyan termelôk és feldolgo-



zók belépni az ágazatba, akik nem veszikkomolyan, vagy nem tartják be a szabá-lyokat, elôírásokat és esetleg megtévesz-tik a fogyasztókat. A konzorcium tagjaiszabályozó kódot használnak, tagjainaktevékenysége tökéletesen átlátható,csakúgy, mint a gyártási feldolgozási fo-lyamat minden egyes láncszeme. 2001-ben 1.550 millió eurót tett ki a bioüzlet,minden egyes olasz család 60 eurót költ

havonta biotermékekre.Az áruházláncok is óriási érdeklôdést

mutatnak a biotermékek iránt, ilyen azEsselunga CTM és a Rinascente-Auchan.A Carrefour a Trans Fair áruházlánccalakar összefogni, hogy minél több bioter-méket kínálhasson vásárlóinak.

– t –(World Organic News

2002. Április/44. száma nyomán)

Az 1984-ben bevezetett tej-kvóta-rendszer legfontosabb célkitûzései közétartozott, hogy a kisméretû családi tej-gazdaságok fennmaradjanak. Ezek agazdaságok csak a magas szintû ártá-mogatással tudták fenntartani megfelelôárbevételüket. A nagyméretû gazdasá-gok termelésének növekedését – ezzeltovábbi fölöslegek felhalmozódását –pedig úgy tudták meggátolni, hogymennyiségi korlátozást vezettek be.

Az Európai Számvevôszék által, azEurópai Unió tejiparának szerkezetiátalakításáról készített elemzés szerinta kvótarendszer nem tudta megôrizni a„családi gazdaságokat”. A tejgazdasá-gok mérete növekedett, a kistermelôkszáma csökkent, és a nagyüzemek ará-nya a tejtermelésben egyre nagyobblett. A Számvevôszék jelentése szerint atejtermelés 60%-át az 50 tehénnél többállattal rendelkezô üzemek termelikmeg. A szerkezetátalakulásnak és a ter-melékenység növekedésének köszön-hetôen a tejágazat szereplôinek átlagosárbevétele magasabb a többi szektor ár-bevételénél.

A kvóták bevezetésekor (1979 és1985) a tejgazdaságok termelékenységenövekedett. A gazdaságok száma évente4%-kal, a gazdaságonkénti tejelô marhákszáma kismértékben csökkent. A gazda-ságonkénti átlagos állatszám évente4,5%-kal növekedett. A kvótarendszerbevezetése nem fékezte le ezt a folyama-tot. A termelékenység tovább nôtt, átla-gos színvonala 119%-kal emelkedett1985 és 1997 között. A növekedés rész-ben az állatonkénti tejhozam emelkedé-sébôl (+29%), részben az átlagos üzem-méret növekedésébôl adódott (+74%); akisüzemek száma csökkent, kvótájukat anagyüzemek között osztották föl.

A családi gazdaságonkénti nettó hoz-záadott érték alapján elmondható, hogya tejgazdaságok bevétele 1984 és 1996között 66%-kal növekedett, az összesgazdaságra számított 61%-kal szem-ben. A Számvevôszék három tényezôv-el magyarázza a növekedést: a piaciárak hivatalos támogatása, a tejgazda-ságok termelékenységének növekedéseés a más ágazatok számára nyújtott Kö-zösségi közvetlen támogatások.

Nem befolyásolja a kvótarendszer a tejszektor szerkezetátalakítását

Mi értelme van a kvótarendszernek?

Nem sikerült fenntartani a kisgazda-ságok bevételeit és eltartó képességü-ket. Ezzel szemben a kvótarendszer je-

lentôsen növelte a többlet profitot a ha-tékonyan mûködô tejipari ágazatban.Ráadásul a fogyasztók és az adófizetôk



túl magas árat fizetnek a tejért és a tej-kvótarendszer mûködtetéséért. A költ-ségvetési kiadások csökkenése melletta fogyasztók továbbra is magas áron vá-sárolják a tejtermékeket, amely egyikkövetkezménye a támogatási intézke-désnek. Az 1997–1999-es idôszakra, azOECD becslése alapján a Termelô Tá-mogatási Egyenérték (Producer Subsidy

Equivalent, PSE) a tej esetében 54%,szemben a mezôgazdasági termékek44%-ával. A tejipar pozitív szerkezetiváltozásait, valamint a termelékenységés a tejgazdaságok bevételeinek növe-kedését figyelembe véve, igen kicsi alétjogosultsága a tej ártámogatási éskvótarendszer további fenntartásának.

Radikális reformjavaslat

A legjobban az szolgálná a tejipar, a fo-gyasztók és az adófizetôk érdekeit, ha akvótarendszert eltörölnék, megszûnne apiaci támogatás, ami az árakat 25–30%-kal csökkentené és kompenzációban azoka termelôk részesednének, akiket a legin-kább sújtana az árbevételük csökkenése.

A kvótarendszer fenntartása a követ-kezô tíz évben 65 milliárd euróba kerül-ne. A Számvevôszék számításokat vég-zett, hogy mennyibe kerülne a tejágazatderegulációja. 300.000-re tehetô azontejtermelôk száma, akiknek árbevételenem érné el a megfelelô szintet. Ezekátlagos kvótája 250.000 liter. A kompen-záció kiszámítása a kvótaeltörlést és az

árcsökkenést követô egy év kifizetéseinalapulna. Kompenzációra az 50-nél ke-vesebb tehénnel rendelkezô gazdáklennének jogosultak.

A teljes költség kb. 18,75 milliárdeuróra tehetô (300.000 x 250.000 x 0,25euró). Ez az összeg is igen magas, áma kvótarendszer fenntartása még sokkalköltségesebb.

(A Számvevôszék 6/2001 számú ta-nulmánya az Interneten, az alábbi cí-men érhetô el: www.eca.ent/EN/RS/2001/rs06_01en.pdf)

Szegedyné Fricz ÁgnesFVM, Élelmiszeripari Fôosztály

Az utóbbi években – különösen azEurópai Unió bôvítése kapcsán – egyreerôsebb törekvések irányulnak az EUmezôgazdasági támogatási politikájánakreformjára. A változások, mint ismeretes,elsôsorban a cukor, gabona, és az állat-tenyésztési ágazatokat fogják érinteni.

Az uniós törekvéseket nagymérték-ben gyengítheti az Egyesült Államok újtámogatási rendszere (tkp. az USA ag-rártámogatási programja, az ún. FarmBill), melyet George W. Bush elnök má-jus közepén hozott nyilvánosságra. Atervek szerint az elkövetkezendô hat évalatt összesen 51 milliárd dollárral növe-lik az agrártámogatások volumenét, a

teljes elôirányzatot 297 milliárd dollárraemelve, 21%-kal bôvítve a meglévô tá-mogatási kereteket.

A cukor vonatkozásában az új törvénya készletgazdálkodással történô piac-szabályozás, illetve a termelés liberalizá-ciója terén további intézkedéseket veze-tett be, melyek a jelenlegi WTO-szabály-ozással és vállalásokkal összhangbanvannak ugyan, mégis vihart kavartak afejlett világ agrárországainak körében.

A múlt év novemberi WTO-konferne-cia rögzített vezérelve volt ugyanis a „ke-reskedelemtorzító belsô támogatások to-vábbi, jelentôs csökkentése a következôhárom év során”. Az USA ennek ellené-

Az USA új agrártámogatási tervei hátráltatják azA KAP reformját



re alkotta, illetve újította meg új támoga-tási rendszerét, mellyel egyúttal fegyvertadott az uniós agrár-érdekképviseletekkezébe is, így azok már most megkezd-ték a EU mezôgazdasági támogatáspoli-tikai status quo-ja melletti érvelést.

Az USA fôbb kereskedelmi partnerei -Kanada, Ausztrália és Brazília – is tá-madták az új törvényt, annak WTO-elvekkel szembeni logikája miatt.

Az USA mindezekkel szemben azzalérvel, hogy az Európai Unió támogatásiszintje kétszerese az USA-belinek, ép-pen ezért álságosnak tartja az EU tilta-kozását.

Az agrártámogatások pénzügyi ter-heinek tárgyában mára két síkon alakul-tak ki feszültségek az Európai Unióban.Egyfelôl a Közösség tagállamain belül, ateherviselô és kedvezményezett orszá-gok között. Franciaország – az EUmezôgazdasági támogatásaiból legna-gyobb arányban részesülô ország - szá-mára az amerikai bejelentés a jelenlegitámogatási szint fenntartását alátá-masztó érveket szolgáltathat a két el-lenérdekelt féllel, Németországgal ésNagy-Britanniával szemben. Ez utóbbikét ország, a 45 milliárd eurós közös ag-rárköltségvetés átalakítását támogatja,az egyenlôbb teherviselés és a Közös-ség keleti kibôvítésének kezelhetô költ-ségvetési hatásai érdekében.

Németország nettó befizetései 2000-ben 9 milliárd eurót tettek ki, éppenannyit, amennyit Franciaország agráriu-ma nettó támogatásként kapott. Statiszti-kai értelemben tehát a német adófizetôkfizetik a francia gazdálkodók szubven-cióit. Ugyanakkor Jacques Chirac franciaköztársasági elnök, május eleji újravá-lasztását követô nyilatkozatában a fran-cia parasztok barátjának nevezte magátés érdekeik védelmére tett ígéretet – ezpedig nem fogja megkönnyíteni a Bizott-ság terveinek megvalósulását.

Az EU Bizottsága június közepére te-szi közzé az agrárköltségvetés reformjá-ra vonatkozó tervezetét. Ebben kell vég-re megoldást találni a 2004-ben csatlako-

zó Magyarországgal együtt tíz ország –Ciprus, Csehország, Lengyelország, Mál-ta, Szlovákia, Szlovénia, Észtország,Lettország, és Litvánia – ügyére is, amelya Közös Agrárpolitika problematikájánakmásik dimenziója. Az EU Bizottsága azújonnan csatlakozó államok mezôgazda-sága által okozott további pénzügyi teherkezelésére tette meg ez év elején azt ajavaslatát, mely szerint az új tagok kez-detben az EU támogatási szintjének25%-át kapják, ami 10 éves bevezetésiidôszak alatt éri el a 100%-ot. Természe-tesen ezt a tagjelöltek nem fogadhatjákel, mivel ez végsô soron azt jelentené,hogy ezen országok lakosságát 2013-ig„másodrendû” állampolgárokként kezel-nék. Annak érdekében azonban, hogy azEU ide vonatkozó javaslata érdembenmegváltozzon, a csatlakozni kívánó or-szágok részérôl is engedményeket vár-nak, melyek között szerepelhet pl. Ma-gyarország esetében a külföldiek földvá-sárlási moratóriumának lerövidítése.

Csillag Péter

BBBB iiii oooo ssss aaaa jjjj tttt tttt eeee jjjj cccc ssss öööö mmmm öööö rrrr eeee llll llll eeee nnnnÉszak-Írország farmerei egyre inkább

átállnak a bio-vaj termelésre, mivel akonvencionális tejtermékekkel a piac te-lítve van. Az Egyesült Ír Biotermelôk né-ven ismert termelôi csoportosulás 600tehenet tart és havonta mindössze40.000 liter tejet ad el, mint bio-tejet a250.000 literbôl.

Vidéken a biotermékek iránti igény jó-val szerényebb, mint Nagy-Britannia na-gyobb városaiban. De Anglia számosmás vidékén is jellemzô, hogy a bio-tejfelét, mint konvencionális tejet adják el.

Erre a furcsa helyzetre úgy reagálnaka brit és ír farmerek, hogy egyrészt vajjáköpülik a bio-tejet, másrészt a nagy áru-házláncok megkerülésével közvetlenüla fogyasztóknak adják el termékeiket.

– t– (World Organics News 2002/április 14. 44. szám)

KELETI BÔVÍTÉS


A keleti bôvítés kérdése eddig ismegosztotta az Európai Unió tagálla-mait. Ezután még inkább! Létezik egyBôvítési Munkacsoport (EWG = Enlar-gement Working Group), amelynek az afô feladata, hogy formába öntse, képvi-selje az Európai Unió közös tárgyalásiálláspontját (Common Position = CP) abôvítési tárgyalásokon.

Lengyelország – az Unió jelenlegi so-ros elnöke azon fáradozik, hogy a június21–22-én esedékes Sevillai EU Csúcs-találkozó idejére egyezségre jussanak atagállamok.

Jelenleg ettôl még távol vannak!Mint köztudott a Bizottság által köz-

zétett javaslat szerint a közvetlen kifize-tések az újonnan csatlakozó közép-keleteurópai országokban a csatlakozás évé-ben 25%-kal indulnának, amelyek 10éves periódus alatt, évente növekvôszázalékban érnék el az EU-15-öknélszokásos 100%-ot.

Az érintett országok az egyenlô elbí-rálás elvének súlyos csorbulását látjákebben a bizottsági javaslatban és nemok nélkül emlegetnek diszkriminációt…

Az északi EU tagállamoknak egymeglehetôsen makacs, ám laza szövet-sége a 25%-ot is sokallta. Szerintükegyenesen fel kellene függeszteni aközvetlen kifizetéseket, a csatlakozástkövetô elsô években.

Ez az érvelés következtetni enged anagyon is határozott politikai nyomás-gyakorlásra, annak érdekében, hogy ki-kényszerítsék a Közös Agrárpolitika re-formját.

Az Egyesült Királyság, Németország,Hollandia, Svédország, kitart amellett,hogy az Agenda 2000 nem helyezett ki-látásba az újonnan belépôknek közvet-len kifizetéseket, az EU költségvetésé-nek 7 éves programja szerint.

HHHHaaaa aaaaddddnnnnaaaakkkk ffffooooggggaaaadddddddd eeeellll ,,,, ha ütnek szaladj el?

Mit hozhat Sevilla?

Angol logika

Margaret Beckett, az Egyesült Király-ság mezôgazdasági minisztere szerintaz EU-nak meg kell próbálni még job-ban lecsökkenteni, vagy meg is szüntet-ni a közvetlen kifizetéseket.

„Az teljesen érthetô, hogy a csatlako-zó országok egy átmeneti idôszak utánegyenlô elbánást akarnak. A kérdés az,hogy ez azt jelentené, hogy fel kell ôkethozni egy bizonyos szintre, vagy nekünkkell lesüllyednünk hozzájuk” tette fel akérdést a miniszter asszony - kristály-tiszta angol logikával, lényegretörôen.

Akik a közvetlen kifizetések ellenvannak, úgy érvelnek, talán az lennejobb, ha 2007-ig semmilyen közvetlenkifizetést nem eszközölne az Unió azújonnan belépôknek, így „szélárnyék-

ban” alkudozhatna a tagjelöltekkel, segyúttal, ami a lényeg a megtakarítottpénzt a tárgyalások egy késôbbi idôsza-kára tartogathatná.

Hozzá kell tenni, hogy sokkal nehe-zebb lesz a jelölt országok kormányai-nak rávenni a lakosságot a csatlakozáselôtti népszavazásnál, hogy az EU-bavaló belépés mellett voksoljanak 2003-ban, ha a csatlakozás nem jár jól érzé-kelhetô gazdasági elônyökkel az EUrészérôl.

Az „Északi Négyek” álláspontját, –ami a Közös Agrárpolitika reformját illeti–, nem osztja a tagállamok többsége.

A Bôvítési Munkacsoport (EWG)legutóbbi találkozóján Franciaország ésSpanyolország mindketten a közvetlen

KELETI BÔVÍTÉS


kifizetések mellett érveltek, mint amit bekell építeni az Európai Unió tárgyalásipozíciójába.

Olaszország, Portugália, Finnországés Luxemburg támogatják a francia-spa-nyol álláspontot, sôt Írország, Görögor-szág és Belgium, dacára Berlin ellenke-zésének szintén a közvetlen kifizetése-ket támogatják.

Franciaország, Spanyolország, Gö-rögország, Portugália, Dánia és Luxem-burg valamennyien a közvetlen kifizetési

formula mellett érvelnek, mint olyan mel-lett, amirôl tárgyalni kell.

Annak ellenére, hogy az „Északi Né-gyek” (Egyesült Királyság, Németor-szág, Svédország és Hollandia, egyhan-gú álláspontot képvisel, vétójoggal bár-melyik tagország élhet. A keleti bôvítéspolitikai jelentôsége óriási, különös te-kintettel az idô nyomására. A tárgyalá-sok feladása óriási kockázatot magábafoglaló lépés lenne.

Ôrült iram

A Bôvítési Munkacsoport szembekell, hogy nézzen a tárgyalások ôrült ira-mával. Hogy mégis végül egyezségrejussanak, hetente kétszer üléseznek. Avélemények annyira eltérôek mind a fôkérdésekben, mind a részletekben, hogy

az ambiciózus döntési menetrend ve-szélybe kerülhet.

További részletek: [email protected].

T. E. (AgraFocus nyomán 2002/május)

Bár jó hosszú idôt vett igénybe, de vé-gül az Európai Unió vidékfejlesztésénekbeígért mannája hullani kezd Közép- ésKelet-Európa mezôgazdaságának beruhá-zás-éhes sivatagára – fogalmaz egy, a kö-zép-kelet európai országokkal foglalkozóangol nyelvû havilap.

A 10 tagjelölt országból 7 már kész –hosszú adminisztrációs késedelmek után –a SAPARD pénzek fogadására. A 3 lema-radt ország is már az utolsó lépéseket te-szi az akkreditáció befejezésére.

Remények szerint Lengyelország 2002.júniusában, Románia júliusban, és hazánkamilyen gyorsan csak lehet, fogadni tudjaezeket a forrásokat. Igen, a SAPARD egy-féle fôpróba azon kihívásokra, amelyekkela csatlakozó országoknak uniós tagkéntnapról napra szembe kell majd nézniük.

A verseny bizonyos szempontból min-dig szembe állítja a versenyzôket, különö-sen akkor, ha a nagyon is kézzel foghatópénzrôl van szó…

A késedelemnek van egy nem teljesennegatív következménye: a felhalmozódott

SAPARD pénzek kifizetése megkezdôdhet.Az Unió költségvetésébôl az elkövetkezôhónapokban és években a 2000, 2001 és azidei év SAPARD pénzei megtalálják útjukata csatlakozó országokhoz. 2006-ig a tagje-lölt országok évente az Unió vidékfejlesztésiügyrendjének megfelelôen 1,5 és 1,8 mil-liárd euróhoz juthatnak. Sôt ezen felül aStrukturális Alapokból 7–10 milliárd euró isátutalásra kerül a nemzeti kormányokhoz.

A SAPARD pénzek gyors és hatékonyeljuttatása, az átgondolt és jó felhasználástovább differenciálja a csatlakozókat. Az isaz egyik célja az Európai Uniónak, hogyújabb rangsort állítson föl a csatlakozókközött az EU-s pénzek hatékony felhasz-nálására.

Kitûnô projektek indulnak be, mégis abefogadó országok szeretnének idôt nyer-ni valami módon a 2004. január 1-i végsôhatáridô elôtt. Annál is inkább, mert azadott ország agárágazatának versenyké-pessége lehet a tét.

T. E.(AgraFocus nyomán 2002/május)

Verseny fut((ttaatt))ás a SAPARD pénzekért

FELKÉSZÜLÉSÜNK


A HÍR (Hagyományok, Ízek, Régiók)program kapcsán minisztériumi szintûfrancia-magyar együttmûködés alakult kia minôség-jelölés, a földrajzi jelölés, azeredetvédelem területén. Ennek kereté-ben franciaországi látogatásra került sor2001. október végén, ahol a francia part-nerek összeállítást készítettek a prog-ramjuk mûködésérôl. Bemutatták a sza-bályozást, ami lényegesen különbözik amagyartól, illetve a magyar rendszermintájául vett német rendszertôl. Úgygondoljuk, hogy a francia szabályozásszervezettebben kapcsolódik az uniósrendszerhez.

A francia elismerési fokozatok minôsé-gi paraméterei és ellenôrzési rendszereegyben azt is jelenti, hogy egyúttal azuniós elismerés feltételrendszere is telje-sül. A franciákat szisztematikus minôség-politika jellemzi, amely 1935 óta mindmáig folyamatos. Elôször a bornál vezet-ték be a szigorú minôségi elôírásokat, mamár nagyon sok terméknél mûködik ez arendszer. Az összes forgalomba kerültterméknek közel 30%-a valamilyen meg-különböztetô jelzéssel van ellátva. Ezrendkívüli elônyt jelent a termelônek, agyártónak, a forgalmazóak egyaránt,mert általa különleges kereskedelmielônyt élvez. Elônyös a fogyasztónak is,mert biztos lehet benne, hogy ugyanazt amegbízható minôséget kapja.

A rendszerben az ellenôrzô vizsgála-tok során derül ki az, hogy az adott év-ben a termékeknek hány százaléka kap-hatja meg a minôsítést. A döntés meg-hozatalához precíz laboratóriumi vizsgá-latok, független szervezetek által vég-zett, rendszeres érzékszervi vizsgálatokszükségesek.

(Magyarország a korábban jól ismertGutes aus Ungarn, vagy a Kiváló Ma-gyar Élelmiszer védjeggyel ellátott ter-mékeinek nem kell minden évben szigo-rú elvárások alapján megmérettetésrekerülnie.)

Franciaországban az adott földrajziterületen elôállított termékek nem egy-egy cég nevéhez kötôdnek. Az elisme-rés tulajdonosa a francia állam, aki ezértnem számít föl díjat. A rendszerben valórészvételhez szükséges vizsgálatokatvégsô soron a termelô, a gyártó, a fo-gyasztó fizeti meg, éppen ezért mû-ködôképes.

Fontos lenne a francia rendszer ala-pos megismerése: úgy tûnik, hogy afranciák nagyon sok terméknek – rend-kívül következetes tevékenységgel – ki-tûnô kereskedelemi és piaci szituációttudnak teremteni. Ennek szellemében amagyar rendszert is célszerû lennekiegészíteni.

Magyarországot klimatikus adottsá-gai és az egyes régiókhoz, községekhezkötôdô élelmiszerek gazdag választékafeljogosítja arra, hogy kiváló, minôsítetttermékei legyenek.

A HÍR programban szereplô termé-kek közül a mûködôképességet is figye-lembe véve javaslatunk a következô:

Észak-alföldi régió: Szatmári szilvalekvár, Szatmári aszalt szilvaHajdúsági torma

Közép-magyarországi régió: Vecsésikáposzta, Vecsési savanyúkáposzta Budafoki gomba

Nyugat-dunántúli régió: Zalai körte

Dél-alföldi régió: Szentesi fehérpaprikaHomoki spárga

Dél-dunántúli régió: Tóti dió (Lengyeltóti, Gyugy)

Érdemes lenne ennek megfelelôenátalakítani rendszerünket, vagyis nemazt keresni, hogy kit lehet kizárni a HÍRprogramból, hanem hogy kik érdeme-sek, arra hogy részt vegyenek benne. Amagyar gyakorlat nem a mûködôképes-ség, hanem a védelem irányába hat.

A francia minôségpolitika

KELETI BÔVÍTÉS


Azon kellene elgondolkozni, hogy – aszabályozás mellett – hogyan lehet atermelôi csoportok közös minôség- éseredetvédelmét hatékonyabban meg-szervezni.

Dr. Jean Froc, a francia HÍR programtanácsadója szerint minden egyes or-

szágnak van sajátos figyelemre méltótermékcsoportja, amelyre méltán lehetbüszke az adott ország.

Lux Róbert(Magyar Zöldség és Gyümölcs Terméktanács)

Az Európai Unió agrárpolitikájában(KAP) nagy hangsúlyt helyez egyrészt avidéki (falusi) termékek, másrészt a ki-váló minôségû termék-elôállítás fejlesz-tésére.

A minôségi termelést kívánja elôsegí-teni Franciaország és Magyarország kö-zös, csatlakozást elôkészítô programja:

agrárágazati együttmûködés és aminôségi áruk piacának megteremtése.A szerzôdést 2000. december 13-án ír-ták alá, amellyel hivatalossá vált a kétország munkakapcsolata. A program aszakértôk közös munkáját, valamint a vi-déki minôségi termékek jelölésének ki-dolgozását tartalmazza.

Az Európai Unió agrárpolitikájában(KAP) nagy hangsúlyt helyez egyrészt avidéki (falusi) termékek, másrészt a ki-váló minôségû termék-elôállítás fejlesz-tésére.

A minôségi termelést kívánja elôsegí-teni Franciaország és Magyarország kö-zös, csatlakozást elôkészítô programja:

agrárágazati együttmûködés és aminôségi áruk piacának megteremtése.A szerzôdést 2000. december 13-án ír-ták alá, amellyel hivatalossá vált a kétország munkakapcsolata. A program aszakértôk közös munkáját, valamint a vi-déki minôségi termékek jelölésének ki-dolgozását tartalmazza.

A program az alábbi szakaszokból áll:– kutatás, felmérés– elemzés– egy vagy két termék kiválasztása– az IGP vagy AOP bevezetési le-

hetôségeinek tanulmányozása a kivá-lasztott termék(ek) esetében.

A kutatás során közel tucatnyi az ere-detvédelmi programba illô, tradicionálismagyar terméket választottak ki. Ezekneknagyobb részét Lux Róbert, a MagyarZöldség és Gyümölcs Terméktanács titká-

ra javasolta. Az általa ajánlott termékek jólreprezentálják a magyar kulináris vagyont.Emellett még azért értékes Lux úr informá-ciója, mert a gyümölcs- és zöldségtermesz-tés, eredményei alapján jelenleg is a ma-gyar agrárgazdaság húzóágazata, illetveezen megfelelô szektorok kistermelôikönnyebben szervezôdnek. Végül is 11 ter-méket vettek fel a listára:

– vecsési káposzta– budafoki termesztett sampinyon gomba– gönci sárgabarack

A magyar kulináris örökség és az európai eredetjelölés*

Európai minôség-jelölések

Mi kell az uniós minôsítés elnyeréséhez?

* Hagyományok, Ízek, Régiók címû konferencián elhangzott elôadás szerkesztett változata

KELETI BÔVÍTÉS


– szatymazi ôszibarack– fehér spárga– szentesi fehér paprika– tóti dió– hajdúsági torma– szatmári szilvalekvár– mezôföldi napraforgó méz– miskei fûszerpaprika.

Mindegyik terméket külön elemezték,többféle kritérium alapján:– a termék: klimatikus igényei, „savoir-

faire”, hagyomány, közismertség– az elôállítás: természetes módszer, ár,

piac– az elôállítók: szervezeti kapacitás, mo-

tiváció. Ez az utolsó pont az egyik leg-fontosabb, mivel ez jelzi a termelôk kö-zös akaratát a szervezôdésre, valamintrészvételi szándékukat ebben a prog-ramban.

Ezután tíz magyar és francia szakértôsegítségével választják ki azt az egy, vagykét terméket, amely(ek)nél a leginkább al-kalmazhatók az európai minôségvédelmijelölések. Majd ezeknél a termékeknél azttanulmányozzák, hogyan illeszthetôk beaz uniós rendszerbe.

Magyarországnak kettôs elônyt jelentez az együttmûködés:– a családi típusú gazdálkodási forma a

nagyüzemi típus mellett a magyarmezôgazdaság másik fontos szerep-lôjévé válhat, ami az EU irányelveivel isharmonizál (1998-as 87-es számú kor-mányzati döntés)

– a magyar régióknak, termelôi csoportok-nak lehetôségük van arra, hogy a fran-cia partnerek tapasztalatából tanulhas-sanak. Viszont meg kell jegyezni, hogy afranciák csak a program elôkészítésé-ben segítenek (elméleti, formai követel-mények). Annak mûködtetése viszont a

magyar gazdálkodó szervezetektôlfügg. Szerencsére már az elsô (felmé-rés) szakaszban számos biogazdálkodófigyelmét sikerült felkelteni.

A program segíteni kívánja a gyengébbadottságú mezôgazdasági területek fejlô-dését, és valamint a tradicionális agrárter-mékek megôrzését. Emellett a magyar fo-gyasztók újra felfedezhetik ennek a bôsé-ges kulináris vagyonnak az eredeti, tisztaízét. A munka még éppen csak elkezdô-dött, de máris ígéretesnek tûnik a folytatásaz eddig összeírt gazdag örökség láttán.

Fordította: Kripner Vera

A közös munka haszna

A falugazdászok – átfogó, egész or-szágra kiterjedô – képzési programja2001. márciusában kezdôdött el a földmû-velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium(FVM) és a Phare Tárcanélküli MiniszterHivatala (Phare TNM) kezdeményezésé-vel. Az FVM Megyei Hivatalai biztosítják aképzési helyszíneket és értékesítik azadott megyékben dolgozó falugazdászo-kat az elôadások pontos helyszínérôl ésprogramjáról.

A továbbképzés átfogó célja a falugaz-dászok felkészítése az Európai Unióból

csatlakozásunk után érkezô támogatások,– elsôsorban a Strukturális Alapok – foga-dására és naprakész ismeretek áradása aPhare, SAPARD és ISPA programokról,feladatokról, az Európai Unió támogatási,értékesítési elképzeléseinek, a régió fej-lesztési terveinek, valamint az intézményiháttérnek a bemutatása. A képzés forrásaaz „EU csatlakozás Nemzeti Programja”FVM költségvetési célelôirányzat.

Tekintettel arra, hogy a falugazdászok,akik közvetlen kapcsolatban állnak a gaz-dálkodókkal, felkészülten várják a

Folytatódik a falugazdászok EU képzése

KELETI BÔVÍTÉS


SAPARD Program indulását, a képzésiprogramban kiemelt helyet foglal el az ag-rárágazat EU felkészülésének bemutatá-sa, valamint a SAPARD Program általá-nos ismertetése.

Az elméleti háttér megismerése melletta SAPARD Hivatal elôadói gondoskodnakarról, hogy a résztvevôk a gyakorlatban isbepillanthassanak a Program mûködésé-be, a pályázat benyújtásának feltétel-rendszerébe, a pályázatok kezelésénekfolyamatába, a pályázatok benyújtásátólegészen a szerzôdéskötésig, végül pediga nyertes pályázatok – projektek – meg-valósításának menetébe. Az intézményiháttér fejlesztésérôl, az akkreditációs fel-tételek teljesítésérôl, a SAPARD Mûködé-si Kézikönyv szerkesztésérôl, egyes ele-meirôl (pl. pályázati felhívások, pályázaticsomag összetétele) szintén átfogó képetkaphat a hallgatóság, és az elôadóval kö-zösen értelmezik azokat a kérdéseket,melyeket erre szükségesnek találnak.

A SAPARD Program ismertetése mel-lett az elôadások témakörei az alábbiak:• Magyarország és az EU csatlakozás,• Az EU támogatási alapok Magyaror-

szágon,• Struktúrapolitikai alapelvek,• Elôzetes Nemzeti Fejlesztési Terv és a

Nemzeti Fejlesztési Terv, valamintkoordinációjuk,

• EU konform agrártársulások,• Regionális feladatok és lehetôségek,• Projektek a gyakorlatban (programo-

zás, projektciklus, mintaprojektek be-mutatása, üzleti terv készítése, moni-toring és közbeszerzés),

• A fenntartható mezôgazdaság (a Nem-zeti Agrár-környezetvédelmi Programrészeként).

Az elôadókat a Phare Hivatala, Regio-nális Vidékfejlesztési Irodák, az FVM, aSzent István Egyetem Környezetgazdálko-dási Intézete, agráregyetemek, valamintfôiskolák biztosítják. Az oktatáshoz szük-séges forrásanyagok Strukturális és Kohé-

ziós alapok, Phare kézikönyv, Környezet-védelmi- és Közlekedési ISPA kézikönyvegységesen rendelkezésre állnak a me-gyei FM Hivataloknál.

A szakmai oktatásra hetente más-másmegyében, két egymást követô napon,pénteken és szombaton, kerül sor. Tavalytavasszal öt megyében zajlott le a képzé-si sorozat. 2002 áprilisától kezdôdôen pe-dig tizennégy megyében tartanak az elôbbemlített témakörökben elôadásokat. Bara-nya megye, Bács-Kiskun megye, Békésmegye, Borsod-Abaúj-Zemplén megye,Csongrád megye, Gyôr-Moson-Sopronmegye, Hajdú-Bihar megye, Heves me-gye, Komárom-Esztergom megye, Nógrádmegye, Fôváros és Pest megye, Sza-bolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagy-kun-Szolnok megye és Tolna megye. Azelôadássorozat – a Tolna megyében szer-vezett képzéssel – ez év június 29-én zá-rul le. A 2001. év elôadásait a PROMEIKht., a 2002. évben megrendezésre ke-rülô elôadásokat a Kecskeméti Fôiskola,Kertészeti Fôiskolai Kar Regionális Szak-tanácsadó Központja szervezte, illetveszervezi.

Tekintettel az eddigi elôadások tapasz-talatainak értékelésére, összegezve el-mondható, hogy a résztvevôk egyönte-tûen kevesebb általános jellegû elôadásttartanak szükségesnek, számukra jobbanhasznosíthatóak a gyakorlati példák, akonkrét probléma felvetés, ezért a képzéstematikája is ehhez az igényhez igazodvaépül fel. Az elméleti elôadásokat gyakorla-ti példákkal készítik ki az egyes témakörökelôadói, illetve külön gyakorlati jellegû fog-lalkozás épül az elméleti bevezetôkre.

Remélhetôleg a sikeresnek tartottelôadások a – falugazdászok igényei sze-rint – még tovább bôvített tartalommal gaz-dagodnak a késôbbiek folyamán.

Kónya EditFVM Integrációs Fôcsoportfônökség

Európai Integrációs FôosztálySAPARD Koordinációs Osztály

KELETI BÔVÍTÉS


Szlovénia után Magyarország és Észtor-szág zárta le a leghamarabb az állat- és nö-vény-egészségügyi fejezetet, idén ta-vasszal. Szlovénia már 2001 decemberébenpontot tett e fontos fejezet végére. A fejezetlezárása azt jelenti, hogy ezek az országokelfogadják az EU csomagot, mind a növény,mind az állategészségügyre vonatkozóan,néhány derogációs kérelmet kivéve.

A hazai vágóhíd kapacitás 10%-át, 44 ha-zai vágóhidat érinti a derogációs kérelem. Va-lamennyi vágóhídnak be kell mutatnia az EUBizottságának egy fejlesztési tervet. A 44 vá-góhíd EU-s követelményeknek megfelelôátalakítása mintegy 2,2 milliárd forintba kerül.

Ezen kívül 21 baromfitelep – az összeshazai baromfitelep 7%-a a csatlakozást kö-vetô 6 év elmúltával meg kell feleljen az EU-s elôírásoknak, különös tekintettel a tyúkoktartási körülményeire. Az átmeneti idôszakalatt sem a vágóhidakról, sem a barom-

fitelepekrôl kikerülô áru EU-s országokbaexportra nem mehet.

Derogációs kérelmet fogalmazott meg Ma-gyarország a sertés és borjú férôhelyre vonat-kozóan is, de ezen kérelmeket visszavonta.

Észtország nem kért semmilyen derogá-ciót az állat- és növény-egészségügyi feje-zetre vonatkozóan. A tallini szóvivô szerint -a csatlakozás idôpontjára – minden állatte-nyésztési egység meg fog felelni az EUszabványainak.

Szlovénia van az élen a csatlakozási tár-gyalásokat tekintve: 31 fejezetbôl 26 fejezet-tel már célba ért. Szlovéniát szorosan köve-ti Ciprus, Magyarország és a Cseh Köztár-saság, valamint Észtország és Litvánia. Bul-gária formailag szintén megnyitotta amezôgazdasági fejezetek tárgyalását, egye-dül Románia nem kezdte még el a tárgyalá-sokat az Európai Unióval.

– t –

44 vágóhíd és 21 baromfitelep nem EU konform

Az Európai Unióval történô agrárkereske-delmi megállapodásokról, az Unió agrárke-reskedelmi preferenciarendszerérôl, ver-senyképességi hatásokról, és részletekbemenôen a baromfiágazat helyzetérôl, vala-mint a húsipari és a zöldség-gyümölcs exportversenykilátásairól volt szó „A belsô piac ka-pujában” címmel májusban rendezett konfe-rencián. A rendezvényt a Szent István Egye-tem Vezetô- és Továbbképzô IntézetPiacgazdaságtani Tanszéke szervezte, azzala szándékkal, hogy az agrárgazdaság piaciszereplôit – az EU-integráció folyamatábanimmár az Unió egységes belsô piacának ka-pujához érkezve – naprakész, rendszerezettismeretekkel lássa el az agrárexport le-hetôségeirôl és kilátásairól, annak a prefe-renciális rendszernek a keretében, amit a tár-gyalásokon kialakított kereskedelmi kedvez-mények, vámkvóták lehetôvé tesznek. Ag-rárexportunk nem kis hányada már ma is ekedvezményrendszer ill. a belsô piac feltéte-lei között van versenyben. Szabó Sándor, aKülügyminisztérium fôosztályvezetôje (és atárgyalások egyik „frontembere”) ismertette

azokat a változásokat is, amelyeket az idénjúlius 1-én hatálybalépô Magyar-EU agrárke-reskedelmi megállapodások tartalmaznak.Jelentôsnek nevezhetô a piacnyitás mindkétfél részérôl, 350–350 termék esetében teljesvámmentességrôl állapodtak meg. A magyartermékek közül a méz és az almasûrítményexportja is teljes piaci liberalizációt élvez. Amegállapodás eredményeként a magyarmezôgazdasági és élelmiszerexport 97%-avámmentes lesz (a 2001. évnek megfelelôforgalmat feltételezve), míg az Unió Ma-gyarországra irányuló exportjában a vám-mentesség aránya 84%. A vámbevételkiesés a magyar oldalon 4,9 milliárd forintratehetô, az EU-nál 10 milliárd Ft.

Az exportunk versenyképességi esélyeitelemezte Halmai Péter egyetemi tanár ésElekes Andrea adjunktus (SZIE). A vámok el-törlésének hatására a Magyarországon nem-exporttámogatott termékek piaci esélyeiegyértelmûen javulnak, és még kedvezôbb ahelyzet, ha az EU ad exporttámogatást, mertakkor egy harmadik országba történô kivitelis kedvezôbbé válik. Azon termékeknél vi-

Versenyképes kapunyitást


KELETI BÔVÍTÉS

szont romlanak a piacra jutási esélyek, ahola korábbi magyar exporttámogatás nagyobbvolt, mint az Unió által eltörölt vám (példáulsertéshúsok). Továbbá rosszabb a helyzetakkor is, ha Magyarország adott exporttámo-gatást egy harmadik országba irányuló kivi-telre, az Unió pedig nem. Figyelemmel kelllennünk a konkurenciára is, mert a csatlako-zás után az EU egyéb országokkal kötöttpreferencia-szerzôdései jelentôsen módosít-hatják a versenyhelyzetünket.

Vajda László, az FVM fôcsoportfônöke azegységes belsô piac filozófiáját, logikájátigyekezett megvilágítani. A csatlakozást kö-vetôen a belsô piacra való bejutás, a piacli-beralizáció és az adminisztráció egyszerûsö-dése miatt, költségcsökkentô hatással lesz atermelésre. A versenyhelyzet élezôdése vár-hatóan a termelékenység növelését, a ter-melési szerkezet korszerûsítését kényszerítimajd ki. A csatlakozási tárgyalásokon képvi-selt álláspontunkról elmondta, hogy fontoslenne a belépéssel egyidôben, rögtön azegységes belsô piacon lennünk.

Az agrárágazatokat terméktanácsi szintenképviselô vezetôk is pozitívnak ítélték meg a

kilátásainkat és az egyes szektorokban ki-használható versenyelônyeinket elemezték.A baromfiágazat a megállapodások soránkiemelten jó helyzetbe került, mert az eddigikülönbözô termékek export-kvótáinak egyesí-tésével lehetôvé válik a változó piaci le-hetôségek rugalmas kihasználása. A zöldségés gyümölcs külkereskedelem terén ma Kö-zép-Európában Magyarország a legerôsebb,így ezen a piacon is jó esélyeink vannak.

Az Unió bôvülése során az eddigi csatla-kozások tapasztalatai arra engednek követ-keztetni, hogy a közösségi preferencia érvé-nyesülése miatt az agrárkereskedelem bizo-nyos mértékben az Unión belülre fog kerülni(magas külsô EU-s agrárvámok). Agrárpoliti-kánk középpontjába tehát mindenképpen aversenyképességet kell, hogy állítsuk – fi-gyelmeztetett végszónak is beillôen MeiselSándor a Világgazdasági Kutató Intézetmunkatársa.

Székely Sándor

OmgK

Magyarország 2001-ben 12,8%-kalnövelte agrárexportját az elôzô évihez(2000-hez) képest. 2001-ben a teljesexport 2.542 milliárdra, míg az import11,7%-kal 1.132 milliárd dollárra nôtt.Így ennek eredményeként az országagrárkereskedelmi többlete 13,6%-kalnôtt, 1.410 milliárd dollárra. A mezô-gazdaságban foglalkoztatottak aránya

1998-as 7,5%-hoz képest 2001-re márcsak 6,2%.

A szektor egészségét azonban meg-kérdôjelezi az, hogy a beruházások atöbbi ágazathoz képest elmaradtak amezôgazdaságban és az élelmiszer-iparban az elmúlt 4 évben.

– t –

Csökkent a mezogazdaságban foglalkoztatottak száma´́

A Balatoni Szövetség azt szeretné, ha akülföldiek ingatlanvásárlásának engedé-lyezésérôl a helyi önkormányzatok dönte-nének. A Balatoni Szövetség elnökségeerrôl nemrég törvénymódosítási javaslatotfogadott el, amelyrôl szeretnék, ha az új Or-szággyûlés tárgyalna – adta hírül a táviratiiroda. A somogyi, veszprémi és zalai Bala-ton-parton élôk közös érdekképviseletét el-

látó szervezet 756 tagú, abban a tóparti te-lepülések önkormányzatai és civil szerveze-tei mellett a három megye közgyûlése isképviselteti magát. A tanácskozáson el-hangzott, hogy a Balatoni Szövetség ve-zetôi nem megszüntetni akarják a külföldiekbalatoni ingatlanvásárlásait, hanem arra tö-rekszenek, hogy azt a helyben élôk érdekei-nek megfelelôen szabályozzák.

A döntést helyben

RIPORT


A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Mi-nisztériumban 1999-ben létrejött a Vidékfej-lesztési Programok Fôosztálya azzal a kézen-fekvô feladattal, hogy az agrárszektort a terü-letfejlesztéssel tevôlegesen is összekösse.Alapvetô célként a mezôgazdaságból élôkéletkörülményeinek általános javítását, az ag-rárgazdálkodás mellett alternatív foglalkozta-tási lehetôségek kialakítását tûzték ki,mindezzel lehetôvé téve a vidéki népességhelyben történô boldogulását. A Fôosztálycélzott vidékfejlesztési programok készítésé-nek ösztönzésével és koordinálásával igyek-szik ezt elérni. A magyar vidékfejlesztési poli-tika szakmai irányításán túl, feladata a vidék-fejlesztés szereplôinek felkészítése is az Eu-rópai Unióhoz való csatlakozásra.

Dr Tóthné Mohácsy Gabriella fôosztály-vezetô-helyettest kérdeztem a fejlesztésekkelkapcsolatos munkájukról, távlatos terveikrôl ésleginkább arról a jövôrôl, vajon milyen is lesz vi-déken az élet, amikor már az Európai Unióbanleszünk.– Ha lépünk egy nem is túl nagyot az idôben,

csak annyit, hogy már túl vagyunk az Unió-val való tárgyalásokon és magán a csatla-kozáson is néhány évvel, a vidéki Ma-gyarország kinézete, állapota vajon mibenlesz más, mint most?

– A mostani állapot olyan mértékben szorulváltoztatásra, hogy a jövô vidéki Magyaror-szága a jelenleginél csakis perspektiviku-sabb, az ott élôket jobban megtartó lehet.A magyar mezôgazdaság részaránya aGDP-bôl 1990-hez képest még a felénél iskevesebbre esett vissza, a mezôgazda-ságból élôk bruttó keresete az egyéb gaz-dasági ágak kereseti átlagának a három-negyedét sem éri el, a munkanélküliségiráta a falvakban, és különösen az 500 fôalatti településeken jóval magasabb az or-szágos átlagnál. A magyar vidéket a né-pességszám tartós fogyása mellett a folya-matos elöregedés jellemzi. És mindez nema lakosság egy szûkebb rétegének problé-mája, hiszen az Európai Unióban alkalma-zott kritériumok alapján Magyarország te-rületének mintegy 96%-a vidéki térségnekminôsül, ahol az ország népességének kö-zel háromnegyede, 74%-a él.

A vidék jövôképében Magyarországon iskulcsfontosságú a többfunkciós mezôgaz-daság kialakítása, amely a gazdasági ha-tékonyságot, az erôforrások bölcs haszno-sítását és szociális szempontokat, a foglal-koztatás elôsegítését egyaránt szolgálja.Az agrártermelés szerkezetének átalakítá-sával az ökológiai termékek, a tudás- ésfoglalkoztatás-igényes minôségi élelmi-szer termelése, a helyben hozzáadott ér-ték mellett jövedelemszerzési lehetôségetjelenthet a tájápolás, a természeti környe-zet védelme, a nem élelmiszercélú terme-lés és termékhasznosítás. A gazdálkodásmellett a tevékenységek bôvítése: a kéz-mûves mesterségek felélesztése, a falusiturizmus nyújthatja a megélhetést, a többlábon állás biztonságát. Erôs tulajdonosi,gazdaszemlélet kialakulása szükséges amezôgazdasággal foglalkozóknál, az újagrárgenerációnál. Az idôsebbek problé-máját pedig – hosszútávon – a kielégítônyugdíjfeltételek megteremtésével azUnióban támogatott korai nyugdíjazás se-gítené megoldani. A jövô vidéki társadal-mában növekvô szerepet kapnak azegyüttmûködéseken alapuló programok, apartnerség, a közös kezdeményezések.

– Milyen szerepe, súlya van a vidékfejlesz-tésnek az Európai Unió agrár- és támoga-táspolitikájában?

– Az utóbbi 10–15 évben a tagországok gaz-daságpolitikájában a piacszabályozás mel-lett egyre növekvô szerepet kap a vidékitérségek fejlesztése. Magyarázata a követ-kezôkben összegezhetô. A 80-as évek kö-zepéig meghatározó irányt képviselt az in-tenzív mezôgazdasági termelés. Az ezzelegyütt járó túltermelés, természeti környe-zetromlás, a foglalkoztatás csökkenésemiatt bekövetkezô elvándorlás Európa-szerte elmélyítette a vidéki térségek lesza-kadását. Az EU elsôsorban a hagyomá-nyos mezôgazdasági termékek terén túl-termeléssel küzd, ugyanakkor a GATT-e-gyezmény leszorítja az exporttámogatáslehetôségét és ez a folyamat napjainkbantovább erôsödik a WTO-tárgyalások során.Ezért az EU folyamatosan csökkenti a gaz-dák számára nyújtott közvetlen támogatá-sokat és új fejlesztéspolitikát érvényesítve

Jövôképek a vidékfejlesztésrôl

RIPORT


növekvô mértékben támogatja a vidéki la-kosság életkörülményeit javító, a helyben-tartást célzó fejlesztéseket. A mezôgazda-ság, mint jövedelemtermelô ágazat tehátfolyamatosan szûkülô lehetôséget jelent avidéken élôk számára. Fentiekkel össze-függésben az 1999. márciusában, az EUBerlini Csúcsértekezletén megszavazottAgenda 2000 dokumentum már lehetô-séget ad az un. modulációra, nevezetesenarra, hogy a tagországok pénzeszközöketcsoportosítsanak át a gazdáknak normatívalapon nyújtott közvetlen támogatásokbóla program-finanszírozású, vidékfejlesztéstcélzó intézkedésekre. Jól példázzák aszemléletváltást a két nagy és jelentôsagráriummal rendelkezô uniós tag, Fran-ciaország és Németország kormányzati in-tézkedései. Korábban Franciaországban a legnagyobbagrártámogatást élvezôk, a gabonaterme-lôk – a támogatott agrártermelôk 10%-a –kapták a támogatások 1/3-ad részét, mi-közben a gabonapiacot a tartós túlterme-lés jellemezi. Ezt módosította Franciaor-szág az 1999. szeptemberében megjelentorientációs törvénnyel, oly módon, hogy li-mitálta a gabonatermelôknek nyújtott tá-mogatást és a megtakarítást – évi mintegy150M eurót – átirányította a vidékfejlesztéstámogatására, példát adva ezzel a többitagország számára is. Németország néhány éve igen markánsbio-offenzívába kezdett. A támogatásoknála fogyasztóvédelemre helyezi a hangsúlyt,ami egyben rögtön feltételezi a minôségetis, azaz a minôségi termelést ösztönzi amennyiségi termeléssel szemben. Ennekjegyében az ökológiai termesztést 2010-rea jelenlegi 3%-ról 20%-ra kívánják emelni.

– Milyen helyet foglal el a vidékfejlesztés amagyar agrárpolitikában?

– A vidékfejlesztés a magyar agrárpolitiká-ban is növekvô súlyú. A 2000 év óta önállópénzügyi forrás, a vidékfejlesztésicélelôirányzat segíti az új fejlesztéspolitikaérvényesítését. Kulcskérdés a helyi adott-ságokra alapozott terület- és földhasználatérvényesülése, ehhez a regionális eltéré-seket figyelembevevô vevô ösztönzôrend-szer szükséges. Azokon a vidéki területe-ken, ahol a termôhelyi adottságok ked-vezôek az agrárgazdálkodás számára, a

versenyképes mezôgazdasági termeléstkell elôsegíteni. Ehhez a kormányzatnakátgondolt földbirtok-politikát és szövetke-zetpolitikát kell érvényesíteni, és ösztönöz-ni a szaktanácsadási rendszer kiépülését-mûködését. A hatékony gazdálkodás alap-ja a szaktudás. A minôségi munkavégzés-hez, a minôségi termék elôállításához tu-dás, képzettség szükséges. A hatékonyságtovábbi feltétele a feldolgozási és értékesí-tési vertikum kiépítése. Azokban a térsé-gekben, ahol a termôhelyi adottságok nemteszik lehetôvé a versenyképes mezôgaz-dasági termelést, a helyi adottságokra ala-pozott egyéb jövedelemszerzési le-hetôségeket kell ösztönözni kormányzatieszközökkel az elszegényedés megakadá-lyozása, munkalehetôségek teremtése ér-dekében. A fejlesztések összehangolásá-hoz és hatékonyságához mértékadó kere-tet nyújtanak az integrált kistérségi agrár-struktúra- és vidékfejlesztési programok.

– Kiktôl erednek és milyen szervezeti formá-ban jönnek létre ezek a fejlesztési progra-mok?

– A kistérségi vidékfejlesztési programok azuniós gyakorlatnak megfelelôen alulrólépítkezve, helyi partnerek részvételévelkészültek, az önkormányzatok, a helyi vál-lalkozások, a civil szervezetek és termé-szetesen a lakosság széleskörû bevoná-sával. Az FVM pénzügyi támogatással ésképzéssel, segédanyagokkal, útmutatók-kal segítette a helyzetelemzésre, SWOT-analízisre alapozott 7 éves stratégiai prog-ramok, ezt követôen a 3 évre szóló opera-tív programok készítését. Az ország teljesterületét lefedve, 200 önként alakultkistérség készítette el ily módon, egységeselvek szerint kistérségi agrárstruktúra- ésvidékfejlesztési programjait. Az EU Struk-turális Alapjait képezô pénzeszközök prog-ramokon keresztül nyerhetôk el, ezért aprogramozás megismerése és elsajátításaa lakosság számára az uniós pénzfelhasz-nálás betanulási folyamatát jelenti. Az el-készült operatív programok projektjei alap-ját képezhetik az elôcsatlakozási és acsatlakozást követôen megnyíló unióspénzeszközök felhasználásának.

– A programok – megfogalmazásuk szerint –keretként biztosítják a fejlesztések össze-hangolását és hatékonyságát. A programo-

RIPORT – PIACI HÍREK


kat alkotó egyes projektek megvalósításá-hoz pályázat útján nyerhetô támogatás. Apályázati lehetôségek megismerésében, apályázatok elkészítésében kap-e intézmé-nyes segítséget a vidéki lakosság?

– A pályázatok készítését a minisztérium ha-táskörébe tartozó, a 7 régióban alakult Re-gionális Vidékfejlesztési Irodák munkatár-sai és a kistérségi vidékfejlesztési mene-dzserek segítik. Az FVM pénzeszközökkelés rendszeres képzéssel, információkkal,kiadványokkal is támogatja a kistérségi vi-dékfejlesztési menedzser-szervezeteket,mert az uniós példák is mutatják, hogy ahelyi szakmai háttérszervezetek kialakulá-sa és megerôsödése kulcskérdése akistérségi fejlôdésnek. A hazai vidékfej-lesztési pályázatok, a VFC 2000 és a VFC2001–2002 kiírása és a pályázat-elôkészí-tési, értékelési, döntési folyamat már az EUkövetelményekre és eljárásrendre figye-lemmel valósult meg, segítve az uniós fel-készülést. A pályázatok bírálata soránmeghatározó szempont, hogy a pályázat il-leszkedik-e a kistérség agrárstruktúra- ésvidékfejlesztési stratégiájába és van-epartnerségi kapcsolata.

– A beszélgetésünk azzal kezdôdött, hogyEU tagként a magyar vidék miben leszmás a mostani állapotokhoz képest. Befe-jezésként hadd kérdezzem meg: mit gon-dol, milyen sajátosságokat ôrizhetünkmajd meg a múltunkból az embereket, atájat, esetleg hagyományos gazdálkodásiismereteinket illetôen?

– Eddig is sok szó esett arról, hogy az Unióvidékfejlesztési elveiben a helyi kezdemé-nyezések ösztönzése, a helyi erôforrások-ra alapozott fejlesztés alapvetô sarokpon-tok. Beletartozik ebbe a tájgazdálkodás, atermészeti környezet megóvása, a hagyo-mányápolás, a helyi tárgyi és szellemi kul-túra megôrzése, az identitástudat erôsíté-se, a közösségszervezés. Ezek közös, eu-rópai szintû eszmei és anyagi támogatásaremélhetôleg biztosítékot ad a fennmara-dásukra. Természetesen nekünk magunk-nak is sokat kell tennünk, hogy a magyartáj és az emberek a múltunkból következôidentitást és felhalmozott szellemi tôkétmegôrizve magyarnak maradjanak meg.

Székely SándorOMgK

A horvát élelmiszeripar 10%-kal nôtt2000-hez képest az elmúlt évben. Alegnagyobb növekedést a cukorgyártásmutatta (130,4%) míg a tejipar erôtelje-sen csökkentette teljesítményét, 30%-

kal maradva el a 2000. Évi termeléstôl,valamint a húsipar, amely 12%-kal mu-tatott kisebb teljesítményt 2001-ben.

– t –

Horvát cukorgyártás elôretörése

Több mint 375 millió dollárra nôtt Hor-vátország kereskedelmi deficitje, ami szá-zalékban kifejezve 33,7, a Horvát Statisz-tikai Hivatal szerint. A csökkenést az okoz-ta, hogy a horvát élelmiszerimport 23,1%-kal emelkedett, míg az export mindössze15,7 %-kal nôtt.

Horvátország legfontosabb mezôgaz-dasági kereskedelmi partnerei: Olaszor-szág, 12%-os részesedéssel (101 milliódollárral); Magyarország 11% (97,5 millió

dollár); Ausztria 9,3% (78,3 millió dollár);Szlovénia 8,6% (72,5 millió dollár) és Né-metország 8,4%-kal (71,3 millió dollár).

A horvát élelmiszerek legnagyobb fo-gadója az elmúlt évben Bosznia volt31,7% (148,8 millió dollár), Szlovénia10,9% (51,2 millió dollár), Jugoszlávia10,4% (43 millió dollár), Olaszország 9%(42,5 millió dollár) és Japán 7,1%-ban(33,4 millió dollár) részesedett a horvátélelmiszerekbôl 2001-ben.

Növekedett a horvát kereskedelmi deficit

KÖRNYEZETVÉDELEM


Az Európai Környezetvédelmi Iroda(EEB) és a Föld Barátai Európai (FoE-Europe) véleménye szerint a BarcelonaiCsúcs elszalasztotta annak lehetôségét,hogy érdemben foglalkozzon a fenntart-ható fejlôdés kérdésével. Nem születettdöntés sem az EU Fenntartható FejlôdésStratégiájának megvalósításával kapcso-latban, sem annak ösztönzésére, hogy azUnió intézményei egyensúlyt teremtse-nek a gazdasági fejlôdés és a környezet-védelmi feltételek között.

John Hontelez, az EEB fôtitkára az aláb-biakat nyilatkozta. „A 2001-es GöteborgiCsúcs úgy határozott, hogy a tavaszi csúcs-találkozóig ki kell bôvíteni a gazdasági éstársadalmi megújítás programját a környe-zetvédelmi oldallal, és ezért új megközelí-tésre van szükség az ágazati politikák kiala-kításában. A Barcelonai Csúcs azonban akörnyezetvédelmi kérdésekkel csak formáli-san foglalkozott, tudomásul vette a meglévôfolyamatokat, de nem adott semmilyen újösztönzést. Sürgetés helyett csak megelé-gedettséget tanúsítani, ez az európai politi-kai vezetôk alapvetôen rossz hozzáállása.Az pedig egyenesen megbotránkoztató,hogy az energiára kivetendô környezetvé-delmi adó kérdését ismét elnapolták.”

Mind az EEB, mind a FoE-Europe szá-mára csalódást hozott, hogy 2004-re halasz-tották az energiára kivetendô környezetvé-delmi adó kérdését, továbbá, hogy ezt azenergiapiacok liberalizálásáról folyó vitávalkívánják összekapcsolni. A környezetvédel-mi szervezetek sajnálatukat fejezték ki ami-att is hogy az EU alapszerzôdésében elôírtkötelezettséggel, nevezetesen a környezet-védelem ágazati integrációjának folyamatá-val kapcsolatban számos miniszteri tanácselégedettségét a Csúcstalálkozó nem illettemegfelelô kritikával. Az 1998-as Cardiff-iCsúcson indított folyamatból hiányoznak avilágos ágazati célok, határidôk és azon kö-telezettség elôírása, hogy az áruk és szol-gáltatások árai tükrözzék azok környezetvé-delmi hatásait is.

Az említett szervezetek szerint a Barcelo-nai Csúcs nem szolgált további iránymuta-tással a Bizottság és a tagállamok felé an-nak érdekében, hogy sürgôsen tegyenek lé-péseket gazdaság- és ágazati politikájuk ká-ros környezeti és egészségügyi hatásainakcsökkentésére. Az új vegyipari szabályozásmegalkotása elhalasztódott, félô, hogy megsem születik az ipar kemény tiltakozásánakhatására. Az érdekcsoportok erôs ellenállá-sa miatt komoly és magas szintû politikai tá-mogatottságra van szükség a közlekedéskörnyezeti árképzése terén is.

A biológiai sokféleség hanyatlik, emiattnemcsak a meglévô EU jogszabályok megal-kuvás nélküli betartására, de további ösz-tönzôkre is szükség van. Tiszteletben kell tar-tani a genetikailag módosított összetevôkélelmiszerekben történô alkalmazásávalszemben megnyilvánuló társadalmi tiltako-zást is. Hathatós eszközökre van szükség an-nak érdekében, hogy az innováció a csök-kenô erôforrás-használat célkitûzésével páro-suljon. Mindezen elemek azonban hiányoz-nak a Csúcstalálkozó zárónyilatkozatából.

Üdvözlik azonban a szervezetek azoncélkitûzés megerôsítését, hogy a közelgô jo-hannesburgi Fenntartható Fejlôdés Világta-lálkozó elôtt ratifikálja az EU a KiotóiJegyzôkönyvet. További eszközökre vanazonban szükség az EU részérôl annak ér-dekében, hogy sikeres legyen a Világtalálko-zó. Arra biztatják az Unió kormányait, hogyaz elkövetkezendô hónapokban dolgozzákki a Fenntartható Fejlôdés Stratégia ígéreteskülügyi dimenzióit, lényegesen javítva a Bi-zottság által az elmúlt hónapban készítettgyenge javaslatokon.

Végezetül az EEB és a FoE-Europe szo-morúan veszi tudomásul, hogy tovább ha-lasztották a fôbb szakpolitikai elôterjeszté-sek kötelezô fenntarthatósági hatásvizsgála-tának elôírását, s ezt is egyre inkább füg-gôvé teszik egy egészen más célt szolgálófeladat megoldásától.

(Forrás: Az EEB Sajtónyilatkozata – 2002. március 16.)

Kudarcot vallott a Barcelonai Csúcs

KÖZLÖNY

Növénytermesztés

2002/111/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 11.-i Határozata módosítja a92/33/EGK Irányelvet a növényi szaporí-tó anyagok és palánták harmadik orszá-gokból történô import feltételek alóli fel-mentés kiterjesztésérôl (C(2002) 427szám alatt nyilvántartott listájáról).(1). L 41 45. Kötet 2002. február 13. 43. oldal

A Bizottság 411/2002 (EK) számú,2002. március 4.-i Rendelete adaptálja aTanács 3072/95 (EK) számú Rendeletéta Kombinált Nomenklatúra kódjairól bi-zonyos rizs termékekre.L 62 45. Kötet 2002. március 5. 27. oldal

A Bizottság 2002/23/EK, 2002. feb-ruár 26.-i Irányelve módosítja a86/362/EK, 86/363/EK és 90/642/EKIrányelvek mellékleteit a növény védôsz-er maradék maximális szintjénekrögzítésérôl gabonafélékben, állati ere-detû élelmiszerekben és bizonyos növé-nyi eredetû termékekben, beleértve agyümölcs- és zöldségeket (1)L 64 45. Kötet 2002. március 7. 13. oldal

Állattenyésztés

A Bizottság 252/2002 (EK) számú,2002. február 11.-i Rendelete felmentéstad az 1291/2000 (EK) számú Rendelethatálya alól Ausztriának, az export en-gedélyek kiadására a marha és borjú-hús szektorban.L 40 45. Kötet 2002. február 12. 6. oldal

A Bizottság 263/2002 (EK) számú,2001. február 13.-i Rendelete módosítjaa 2550/2001 (EK) számú Rendeletet,amely részletesen szabályozza a2529/2001 (EK) számú Tanácsi Rende-letet a juh- és kecskehús prémium rend-szerét.L 43 45. Kötet 2002. február 14. 9. oldal

A Bizottság 264/2002 (EK) számú2002. február 13.-i Rendelete átmenetiintézkedéseket hoz a juh- és kecskehúsprémium rendszerének alkalmazására.L 43 45. Kötet 2002. február 14. 6. oldal

A Bizottság 314/2002(EK) számú,2002. február 20.-i Rendelete a friss,vagy fagyasztott juh árának áttekin-tésérôl a Közösség reprezentatív pia-cain.L 50 45. Kötet 2002. február 19. 47. oldal

A Bizottság 361/2002(EK) számú,2002. február 27.-i Rendelete módosítjaa 936/97 (EK) számú Rendeletét vámkvóta megnyitásáról a kiváló minôségûhûtött és mélyhûtött marha és mélyhû-tött bivaly húsraL 58 45. Kötet 2002. február 28. 5. oldal

2002/183/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 28.-i Határozata módosítja a95/233/EK és 96/482/EK Határozatokata harmadik országból importált élô ba-romfi importjára, figyelemmel Bulgáriáraés a 96/483/EK Határozat hatálytalaní-tásáról (C(2002) 641 szám alatt nyilván-tartott listájáról).(1)L 61 45. Kötet 2002. március 2. 56. oldal


Az Official Journalban megjelenô rendelkezések

Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket a Hivatalos Lap L sorozatának 2002.februárban és márciusban megjelent számaiból válogattuk. A lista a teljesség igényenélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó ren-delkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon a csatlakozási tárgyalásokra valófelkészülésben, a csatlakozásig tartó átmeneti idôszakban érinthetik.

KÖZLÖNY

2002/184/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 28.-i Határozata módosítja a2002/222/EK Határozatot a hústermé-kek importjára Lettországból és Len-gyelországból (C(2002) 645 szám alattnyilvántartott listájáról).(1)L 61 45. Kötet 2002. március 2. 61. oldal

A Bizottság 416/2002 (EK) számú2002. március 5.-i Rendelete kivételestámogatási intézkedésekrôl a sertéshúspiacon SpanyolországbanL 63 45. Kötet 2002. március 6. 19. oldal

Az Európai Parlament és a Tanács2002/2/EK 2002 január 28.-i Irányelvemódosítja a Tanács 79/373/EGK Irány-elvét a takarmányok forgalmáról és a Bi-zottság 91/357/EGK Irányelvének ha-tálytalanításáról.L 63 45. Kötet 2002. március 6. 23. oldal

2002/208/EC A Bizottság 2002. már-cius 11.-i Határozata a sertéshúsjelölésérôl a 2001/89/EK Tanácsi Irány-elv 11. Cikkelye alkalmazásával Né-metországban (C(2002) 984 szám alattnyilvántartott listájáról).(1)L 68 45. Kötet 2002. március 12. 36. ol-dal

2002/214/EC A Bizottság 2002. már-cius 12.-i Javaslata a koordinált inspek-ciós programról az állati takarmányozásterületén 2002-ben a Tanács 95/53/EKIrányelve szerint (C(2002) 546 számalatt nyilvántartott listájáról).(1)L 70 45. Kötet 2002. március 13. 20. ol-dal

2002/199/EC A Bizottság 2002 ja-nuár 30.-i Határozata az élô szarvas-marha- és sertésféle állatok bizonyosharmadik országból történô importjaállategészségügyi feltételeirôl és az ál-latorvosi igazolásról (C(2002) 334 számalatt nyilvántartott listájáról).(1)..L 71 45. Kötet 2002. március 13. 1. oldal

Zöldség – gyümölcs

2002/112/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 11.-i Határozata módosítja a92/34/EGK Irányelvet a gyümölcs sza-porító anyagok és gyümölcs termesztés-re szánt ültetési anyagok harmadik or-szágokból történô import feltételek alólifelmentés kiterjesztésérôl a (C(2002)428 szám alatt nyilvántartott listájá-ról).(1)L 41 45. Kötet 2002. február 13. 44. ol-dal

A Bizottság 349/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete módosítjaa 896/2001 (EK) számú Rendeletetrészletesen szabályozva a 404/93 Taná-csi Rendelet alkalmazását a banán Kö-zösségbe történô importjának szabályo-zásáról L 55 45. Kötet 2002. február 26. 19. ol-dal

A Bizottság 350/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete módosítjaaz 1092/2001 (EK) számú Rendeletet apiaci évben feldolgozásra szánt citromraL 55 45. Kötet 2002. február 26. 20. ol-dal

A Bizottság 352/2002(EK) számú2002 augusztus.25-i Rendelete módo-sítja az 1121/2001 (EK) számú Rende-letet, amely rögzíti a redukciós százalé-kokat a nem tradicionális beszállítók kö-zött történô elosztásra a banán importkvóta alapjánL 55 45. Kötet 2002. február 26. 24. ol-dal

A Bizottság 353/20021(EK) számú,2002 november. 25-i Rendelete rögzítibizonyos indikatív mennyiségeket ésegyes felsô határokat a Közösségbe2002 második negyedében történô ba-nán import engedély kiadásában.L 55 45. Kötet 2002. február 26. 25. ol-dal


KÖZLÖNY

A Bizottság 354/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete módosítjaa 2228/2001 (EK) számú Rendeletet,rögzíti a redukciós százalékokat a nemtradicionális beszállítók között történôelosztásra a banán import kvóta alapján.L 55 45. Kötet 2002. február 26. 27. oldal

Szôlészet – borászat

A Tanács 2002/11/EK 2002. február14.-i Irányelve módosítja a 68/193/EGKIrányelvet a szôlô szaporító anyagokpiaci forgalmáról és a 74/649/EGKIrányelv hatályon kívül helyezésérôl.L 53 45. Kötet 2002. február 19. 20. oldal

A Bizottság 346/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete a krízisdesztilláció megindításáról az1493/1999 (EK) számú Tanácsi rendelet30. Cikkelye szerint Olaszország borter-mô vidékein.L 54 45. Kötet 2002. február 26. 12. oldal

A Bizottság 347/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete a krízisdesztilláció megindításáról az1493/1999 (EK) számú Tanácsi rendelet30. Cikkelye szerint Franciaországbortermô vidékein.L 54 45. Kötet 2002. február 26. 14. oldal

A Bizottság 363/2002 (EK) számú,2002. február 27.-i Rendelete módosítjaaz 1608/2000 (EK) számú Rendeletet,amely átmeneti szabályozást ad a meg-határozott intézkedésekre a Tanács1493/1999 (EK) számú Rendelettel sza-bályozott bor piaci rendtartásról.L 58 45. Kötet 2002. február 28. 7. oldal

Állategészségügy

2002/108/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 11.-i Határozata a bluetongue vak-

cina újra tárolásáról a Közösségi táro-lókban (C(2002) 432 szám alatt nyilván-tartott listájáról).(1). L 40 45. Kötet 2002. február 12. 11. ol-dal

A Bizottság 256/2002 (EK) számú,2002. február 12.-i Rendelete új adalék-anyagok használatának ideiglenesengedélyezésérôl és folyamatos enge-délyezése állati takarmányokban (1). L 41 45. Kötet 2002. február 13. 6. oldal

A Bizottság 258/2002 (EK) számú,2002. február 12.-i Rendelete meghatá-rozza a bevételi veszteséget és a pré-miumot anyajuhonként és nôstény ju-honként a tagországokban és a speciá-lis támogatás kifizetését juhra és kecs-kére a Közösség bizonyos kedvezôtlenterületein a 2001 piaci évben.L 41 45. Kötet 2002. február 13. 16. ol-dal

2002/153/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 20.-i Határozata a 2001/740/EK Ta-nácsi Határozat bizonyos védelmiintézkedésekrôl az egyesült királyságiszáj- és körömfájás elleni védekezés-ben, a 2001/740/EK Határozat hatályonkívül helyezésérôl és a 2001/327/EKHatározat nyolcadszori módosításáról(C(2002) 557 szám alatt nyilvántartottlistájáról).(1)L 50 45. Kötet 2002. február 19. 98. ol-dal

2002/160/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 21.-i Határozata módosítja a Ta-nács 90/426/EGK Irányelve D mellékle-tét az African horse sickness diagnoszti-kai tesztjérôl (C(2002) 556 szám alattnyilvántartott listájáról)L 53 45. Kötet 2002. február 23. 37. ol-dal

2002/161/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 22.-i Határozata elfogadja a Né-metország által elôterjesztett tervet asertésvész leküzdésére vaddisznóknál a


KÖZLÖNY

Saarland-on és a védôoltásról vaddisz-nóknál Rhineland-Pfalz és Saarland-on(C(2002) 617 szám alatt nyilvántartottlistájáról) L 53 45. Kötet 2002. február 23. 43. oldal

2002/162/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 22.-i Határozata módosítja a Ta-nács 2001/925/EK, 2002/33/EK és2002/41/EK Határozatait bizonyos vé-delmi intézkedések meghosszabbításá-ról a spanyolországi sertésvésszel kap-csolatosan (C(2002) 618 szám alatt nyil-vántartott listájáról)L 53 45. Kötet 2002. február 23. 45. oldal

2002/163/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 22.-i Határozata bizonyos védelmiintézkedésekrôl a sertéspestis ellen Lu-xemburgban (C(2002) 671 szám alattnyilvántartott listájáról)L 53 45. Kötet 2002. február 23. 46. oldal

2002/181/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 28.-i Határozata elfogadja az Lu-xembourg által beterjesztett tervet avaddisznó sertés pestis leküzdésére Lu-xemburgban (C(2002) 627 szám alattnyilvántartott listájáról).(1) L 61 45. Kötet 2002. március 2. 54. oldal

2002/182/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 28.-i Határozata elfogadja az Auszt-ria által beterjesztett tervet a vaddisznósertéspestis leküzdésére Alsó Ausztriá-ban (C(2002) 639 szám alatt nyilvántar-tott listájáról).(1) L 61 45. Kötet 2002. március 2. 55. oldal

2002/209/EC A Bizottság 2002. már-cius 11.-i Határozata felújítja a feltétele-ket a sertés mozgatás engedélyezésérea sertésvész miatti zárlati és felülvizsgá-lati zónákban Spanyolországban ésmegalapozza a sertéshús jelölés módjáta 2001/89/EK Tanácsi Irányelv 11. Cik-kelye alkalmazásával (C(2002) 985szám alatt nyilvántartott listájáról).(1)L 68 45. Kötet 2002. március 12. 40. ol-dal

Élelmiszeripar

A Bizottság 257/2002 (EK) számú,2002. február 12.-i Rendelete módosítjaaz 194/97 (EK) számú Rendeletet bizo-nyos szennyezô anyagok maximálisanengedélyezett szintjének rögzítésérôlélelmiszerekben és a 466/2001 (EK)számú Rendeletet bizonyos szennyezôanyagok maximálisan engedélyezettszintjének rögzítésérôl élelmiszerekbenL 41 45. Kötet 2002. február 13. 12. oldal

2002/113/EC A Bizottság 2002 ja-nuár 23.-i Határozata módosítja a2001/217/EK Határozatot az élelmiszer-ben és élelmiszeren használt aromaanyagok regiszterérôl (C(2002) 88 számalatt nyilvántartott listájáról).(1).L 49 45. Kötet 2002. február 20. 1. oldal

2002/150/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 15.-i Határozata koaguált burgonyafehérje és hidrolizátum piaci forgalmá-nak engedélyezésérôl, mint új élelmi-szer összetevô az Európai Parlament ésa Tanács 258/97 (EK) számú Rendeletealapján (C(2002) 506 szám alatt nyilván-tartott listájáról).L 50 45. Kötet 2002. február 19. 92. oldal

A Bizottság 2002/17/EK 2002. feb-ruár 21.-i Irányelve módosítja a90/128/EGK Irányelvet a plasztik szár-mazékok használatáról az élelmiszerek-kel érintkezésbe kerülô anyagokban éscikkekben (1).L 58 45. Kötet 2002. február 28. 19. oldal

2002/201/EC A Bizottság 2002. már-cius 4.-i Határozata a dioxinok, furanokés PCB-k jelenlétének csökkentésérôltakarmányokban és élelmiszerekben(C(2002) 836 szám alatt nyilvántartottlistájáról).(1)L 67 45. Kötet 2002. március 9. 69. oldal


MAZSOLÁZÓ

Tej, tejtermék

A Bizottság 348/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete felmentéstad az 174/1999 (EK) számú Rendelethatálya alól, amely speciális részletesszabályokat ír elô a Tanács 804/68 (EK)számú Rendelete alkalmazására az ex-port engedélyekrôl és export vissza-térítésrôl tej és tejtermékekre és a800/1999 (EK) számú Rendelet hatályaalól az export visszatérítés rendszerérôlmezôgazdasági termékekre.L 54 45. Kötet 2002. február 26. 16. oldal

Cukoripar

A Bizottság 314/2002(EK) számú,2002. február 20.-i Rendelete részlete-sen szabályozza a kvóta rendszer alkal-mazását a cukor ágazatban. L 50 45. Kötet 2002. február 19. 21. oldal

Halászat

2002/196/EC A Tanács 2001 decem-ber 17.-i Határozata a kiegészítôjegyzôkönyv következményérôl lefektetia hal és halászati kereskedelmi egyez-ményt az Európai Közösségek és tagor-szágai, valamint a Szlovák Köztárságközötti csatlakozást megalapozó EurópaEgyezmény alapján. L 66 45. Kötet 2002. március 8. 15. oldal

Kiegészítô Jegyzôkönyv, amely lefek-teti a hal és halászati kereskedelmiegyezményt az Európai Közösségek éstagországai, valamint az SzlovákKöztárság közötti csatlakozást megala-pozó Európa Egyezmény alapján. L 66 45. Kötet 2002. március 8. 16. oldal

2002/197/EC A Tanács 2001 decem-ber 17.-i Határozata a kiegészítôjegyzôkönyv következményérôl lefektetia hal és halászati kereskedelmi egyez-

ményt az Európai Közösségek és tagor-szágai, valamint az Szlovén Köztárságközötti csatlakozást megalapozó EurópaEgyezmény alapján. L 66 45. Kötet 2002. március 8. 18. oldal

Kiegészítô Jegyzôkönyv, amely lefek-teti a hal és halászati kereskedelmiegyezményt az Európai Közösségek éstagországai, valamint a SzlovénKöztárság közötti csatlakozást megala-pozó Európa Egyezmény alapján. L 66 45. Kötet 2002. március 8. 19. oldal

Egyéb

2002/87/EC A Tanács 2002 január28.-i Határozata az elvekrôl, közbensôfeladatokról és feltételekrôl Magyaror-szággal való csatlakozási partnerség-ben.L 44 45. Kötet 2002. február 14. 37. oldal

2002/128/EC 4/2001 Határozat aCsatlakozási Tanács a csatlakozásrólaz Európai Közösségek és tagországaiegyrészrôl, másrészt a Magyar Köztár-saság között 2001 december 18.-án el-fogadja a terminusokat és feltételeket aMagyar Köztársaság részvételérôl a Kö-zösség programjaiban.L 45 45. Kötet 2002. február 16. 37. oldal

A Bizottság 305/2002 (EK) számú2002. február 18.-i Rendelete módosítjaa 94/2002 (EK) számú Rendeletet,amely részletesen szabályozza a Ta-nács 2826/2000 (EK) számú Rendeletéta mezôgazdasági termékek belsô piaciinformációjáról és annak elôsegítéséretörténô mûveletekrôlL 47 45. Kötet 2002. február 19. 12. oldal

2002/144/EC A Bizottság 2002. feb-ruár 19.-i Határozata bizonyos kifizetôhelyek számláinak kifizetésérôl Spa-nyolországban az Európai Mezôgazda-sági Orientációs és Garancia Alap


KÖZLÖNY

(EMOGA) Garancia Szekció által fizetettkiadásokra 2000. pénzügyi évben(C(2002) 519 szám alatt nyilvántartottlistájáról) (1).L 48 45. Kötet 2002. február 20. 32. oldal

A Bizottság 327/2002 (EK) számú,2002. február 21.-i Rendelete módosítjaa 2316/1999 (EK) számú Rendelet a1251/1999 (EK) számú Tanácsi Rende-let bevezetésérôl a termelôi támogatásirendszerrôl bizonyos mezôgazdaságiterményekre. L 51 45. Kötet 2002. február 22. 14. oldal

A Bizottság 345/2002 (EK) számú,2002. február 25.-i Rendelete módosítjaa 2461/1999 (EK) számú Rendeletetrészletesen szabályozva a 1251/1999(EK) számú Tanácsi Rendeletet az uga-roltatott földek ipari célú nyersanyagoktermesztésére való felhasználása a Kö-zösségen belül olyan termékekre, ame-lyeket nem elsôdlegesen használnakemberi, vagy állati táplálkozásra. L 54 45. Kötet 2002. február 26. 10. oldal

2002/18/EK a Bizottság 2002. február22.-i Irányelve módosítja a 91/414/EEKTanácsi Irányelv I. mellékletét anövényvédô szerek piaci engedé-

lyezésérôl beleértve az izoproturont ak-tív anyagként. L 55 45. Kötet 2002. február 26. 29. oldal

A Bizottság 419/2002 (EK) számú2002. március 6.-i Rendelete módosítjaa 2390/1999 (EK) számú Rendeletetamely részletesen szabályozza a1663/95 (EK) számú Rendeletet a for-manyomtatványokról és a számla infor-mációs tartalmáról, amelyet a tagorszá-goknak be kell tartani az EurópaiMezôgazdasági Orientációs és Garan-cia Alap (EMOGA) Bizottsági kifizetései-nél.L 64 45. Kötet 2002. március 7. 8. oldal

A Bizottság 434/2002 (EK) számú2002. március 8.-i Rendelete módosítjaa 94/2002 (EK) számú Rendeletet,amely részletesen szabályozza a Ta-nács 2826/2000 (EK) számú Rendeletéta mezôgazdasági termékek belsô piaciinformációjáról és annak elôsegítéséretörténô mûveletekrôlL 67 45. Kötet 2002. március 9. 6. oldal

Készítette:Román Zoltán

Európai Integrációs Fôosztály


Documents

5. sz. tordeltTARTALOMJEGYZÉK Mazsolázó. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hírek, események