5. A pénz fogalma, funkciói

A pénz fogalma

• A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott.

• A pénz történetének három időszaka: ▫ Árupénz (primitív pénz) időszaka: az árutermelők

áruikat közvetlenül cserélték ki egymással ▫ Nemesfémpénz időszaka: az arany és más

pénzhelyettesítők használata ▫ Modern pénz, a hitelpénz időszaka. Megjelenése:

Bankjegy Érme Bankszámlapénz

A pénz funkciói

• Alapvető funkciók: ▫ Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű,

minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható nagyságokat fejezi ki).

▫ Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti).

• Másodlagos funkciók: ▫ Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz

szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. (hitel)

▫ Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelmek)

▫ Regionális és világszerep: az országhatáron kívül is betölti az alapvető funkciókat.

Az egyszintű bankrendszer

• Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük.

• Ilyen szakbankok: ▫ Beruházási bank: állami beruházások

pénzügytechnikai szervezése ▫ Takarékpénztár: feladata a lakossági üzletág

kezelése ▫ Külkereskedelmi bank: állami külkereskedelem

lebonyolításában játszik szerepet

A kétszintű bankrendszer

• A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal.

• A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények működési mechanizmusának jellemzői: ▫ nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági

forma jellemző rájuk ▫ vegyes profilúak, ▫ területi kötöttség nélküliek ▫ a bankok között verseny van

A magyar bankrendszer

Hitelintézetek lehetnek:

Bankok

Szövetkezeti hitelintézetek (Takarékszövetkezet, vagy hitelszövetkezet)

Szakosított hitelintézetek (Magyar Export-Import Bank, Magyar Fejlesztési Bank, lakástakarékpénztár)

Jegybank

Hitelintézetek

Pénzügyi vállalkozások

Az MNB szervezeti felépítése

• Részvénytársasági formában működő, önálló szerv • A jegybanktörvény felhatalmazása alapján az rt. szót

nem köteles használni, szemben a hitelintézetekkel • Közvetlenül az Országgyűlés alá rendelt szerv • Együttműködik a Pénzügyi Szervezetek Állami

Felügyeletével (PSZÁF) • Szervezeti egységei:

▫ Közgyűlés ▫ Jegybanktanács: a legfőbb monetáris politikai irányító

szerv, mely éves irányelvekről, jegybanki politika eszközeinek módosításáról dönt

▫ Igazgatóság: segíti a jegybank elnökének munkáját ▫ Felügyelőbizottság: az MNB ellenőrző szerve

Az MNB feladatai

• Készpénzkibocsátás (emisszió): bankjegyeket bocsátja ki, az érmeverés pedig a Magyar Államkincstár (MÁK) jogosultsága.

• Az állam bankja: vezeti az állami költségvetés számláit, lebonyolítja a fizetéseit

• Bankok bankja: hitelintézetekkel közvetlenül tartja a kapcsolatot, befolyásolja azok működését

• Forint értékállóságának biztosítása: infláció alakulásának felelőse

• Külgazdasági feladatok: gyűjti a valuta-, deviza-, aranykészleteket

• Gazdaságpolitikai tanácsadó funkció: köteles az adott ország kormányával együttműködni a gazdaságpolitika kidolgozásában és végrehajtásában

Az MNB monetáris-politikai

eszközrendszere

• Kötelező jegybanki tartalék: jegybanki pénzállomány és a kereskedelmi bankok betéteinek arányát írja elő

• Refinanszírozás: a jegybank által nyújtott hitel hitelintézetek számára

• Kamatszabályozás: jegybanki alapkamatláb: az a kamatláb, amelyet a központi bank számít fel a kereskedelmi bankok számára folyósított hitelek után.

• Napi likviditási tartalék: a hitelintézetek kötelesek likvid eszközökben tartani mérlegfőösszegük 5 százalékának megfelelő összeget.

• Nyíltpiaci műveletek: központi bank értékpapírokat forgalmaz

• Árfolyampolitika: jegybank és a kormány közösen határozzák meg

A hitelintézeti rendszer

• Pénzügyi szolgáltatások: ▫ Betétgyűjtés ▫ Hitelnyújtás ▫ Bankszámlaügylet (pénzforgalmi szolgáltatás) ▫ Garanciaügylet (bankgarancia, bankkezesség) ▫ Értékpapír forgalomba hozatali ügylet ▫ Faktoringügylet (követelések megvásárlása) ▫ Pénzügyi lízing ▫ Hitelképesség vizsgálata

• Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: ▫ Pénzváltás ▫ Pénzfeldolgozás ▫ Elektronikus átutalási rendszer működtetése

Hitelintézetek ügyletei

• Passzív bankügyletek: Betéteket gyűjtő, azok után kamatot fizető bankügyletek (legrégebbi üzletág). ▫ Betétek gyűjtése ▫ Értékpapír kibocsátás ▫ Jegybanktól származó források megszerzése ▫ Bankközi piacon történő hitelfelvétel ▫ Tőkeemelés

• Aktív bankügyletek: a passzív bankügyletek során bevont források kihelyezése, azaz a bankoknál elhelyezett letétekből hitelek nyújtása, vagyis hitelezés. A bank az összegyűjtött pénzt olyan műveletek végzésére fordítja, amelyek során követelése keletkezik a partnerekkel szemben. ▫ Hitelezés (magán- és vállalkozási hitelek) ▫ Lízing ▫ Faktorálás ▫ Forfetírozás

Betétek

• Hozam-, vagy kamatfizetés ellenében elfogadott idegen pénz gyűjtése

• A betétek csoportosítása a betét pénzneme szerint:

▫ Hazai fizetőeszközben

▫ Külföldi valutában/devizában

• Futamidő szerint:

▫ Rövid (1 évnél rövidebb) lejáratú

▫ Közép (1 évtől 3-5 éves) lejáratú

▫ Hosszú (3-5 évnél hosszabb) lejáratú betétek

Betétek csoportosítása

• Kamatozás módja szerint:

▫ Fix: a kamatláb nagysága előre meghatározott

▫ Változó: induló kamatlábat referencia-tartományhoz kötik (pl. jegybanki alapkamat) és aszerint változtatják

▫ Változtatható kamatozású betétek: hitelintézet bizonyos feltételek esetén egyoldalúan megváltoztathatja.

Betétek csoportosítása

• A betétek lejárata szerint:

▫ Látra szóló: a tulajdonos minden megkötés nélkül, bármikor rendelkezhet számlája felett – kamatveszteség nélkül

▫ Felmondásos: bármikor felmondható, de a banknak szerződéstől függően csak bizonyos idő elteltével kell teljesítenie a megbízást

▫ Határidős: meghatározott időre szól, csak kamatvesztés árán lehet a lejárat előtt felvenni.

Fizetőeszközök fajtái

• A pénzforgalom lebonyolítása fizetőeszközök segítségével történik.

• Fizetőeszközök fajtái: (pénz) • készpénz:

▫ bankjegy ▫ érme ▫ számlapénz

• pénzhelyettesítők: ▫ csekk ▫ bankkártya ▫ váltó

A számlapénz

• A modern pénz (számlapénz, hitelpénz), olyan bankkal szembeni kötelezettség, amely képes betölteni a pénz funkcióit.

• A pénz kézzelfogható formáját megszünteti, elektronikus formában cserél gazdát.

A csekk

• A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, melyben a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a csekkben meghatározott összeget a csekk birtokosának fizesse ki.

• A csekkügylet szereplői: ▫ A kibocsátó - aki kereskedelmi szerződés esetén a vevő

- a csekkszerződés alapján a banknál lévő követelése terhére kibocsátja a csekket.

▫ A címzett, a fizetésre kötelezett pénzintézet. ▫ A kedvezményezett, akinek a javára a csekken

szereplő összeget a címzett kifizeti.

A csekk fajtái

• bemutatóra szóló csekk: forgatható, a kifizetést annak teljesítik, aki benyújtja;

• megnevezett személyre szóló: nem forgatható, csak annak fizetik ki, akinek a nevére szól;

• keresztezett csekk: csak a megjelölt bank jelentkezhet a címzettnél beváltásra (bankközi elszámolásban használatos).

A váltó

• A váltó követelést megtestesítő értékpapír. Értelmezése, hogy az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja egyenlíteni.

A váltó fajtái

• Idegen váltó:

▫ A kibocsátó egy másik személyt felszólít, hogy a váltóban feltüntetett kedvezményezett részére feltételekhez nem kötött módon a váltóban szereplő összeget fizesse ki.

• Saját váltó:

▫ A kibocsátó kötelező fizetési ígéretet tesz, hogy a váltóban meghatározott összeget maga fizeti ki.

A bankkártya

• A bankkártya egy olyan készpénzfizetést helyettesítő eszköz, melyet a bank ad(hat) a nála számlát vezető ügyfeleinek.

A bankkártya fajtái

• Pénzfelvevő kártya • Pénzfelvevő és fizetési kártya • Hitelkártya (credit card), másként halasztott fizetési

kártya, amelyhez hitelkeretet biztosít a pénzintézet • Terhelési kártya (charge card), egyfajta hitelkártya,

amely nagyobb összegek kiadását teszi lehetővé a birtokos számára hosszabb kamatmentes határidőt biztosítva a többnyire egyösszegű visszafizetésre

• Hűségkártya, pontgyűjtésre alkalmas és a kibocsátók gyakran az értékesítő cégek, illetve bank és értékesítő cég együttesen is kibocsáthatja

• Betéti kártya (debit card) • Előre fizetett kártya (prepaid card), pl. telefonkártya.

Fizetési módok

• Készpénzes fizetési módok: ▫ Készpénz befizetés bankszámlára ▫ Készpénz kifizetése

• Készpénz nélküli fizetési forgalom ▫ Átutalási megbízás ▫ Csoportos átutalási megbízás ▫ Beszedési megbízás (inkasszó)

csoportos beszedési megbízás azonnali beszedési megbízás

▫ Határidős beszedési megbízás ▫ Átvezetési megbízás ▫ Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Készpénzes fizetési módok

• Bankszámlára történő közvetett (postán keresztül), vagy közvetlen készpénz be – illetve kifizetés módszerei

• Készpénzbefizetés bankszámlára: ▫ pénzintézeti befizetési lap segítségével bankfióknál ▫ készpénzátutalási postautalvány (csekk ) ▫ belföldi postautalvány: bárki részére lehet pénzt

küldeni, mivel a számlacím és a kedvezményezett neve nincs kitöltve

▫ bankjegykiadó automatánál történő befizetés

Pénzintézeti befizetési lap

Készpénzátutalási megbízás

Belföldi postautalvány

Készpénz kifizetése

• Bankkártya segítségével

• Pénzintézeti kifizetési lappal: a bank dolgozóinak ellenőrizniük kell, hogy a pénzt felvevőnek megvan-e a jogosultsága a pénz felvételére

• Pénzintézeti postautalvány: az utalvány segítségével a bank fiókhálózatában a jogosult személy felveheti a nyomtatványon szereplő összeget

Készpénz nélküli fizetési forgalom

• A bankszámlák között pénzmozgást értjük ez alatt, hiszen nem szükséges jegybankpénz.

• Belföldi fizetési módok feltétele, hogy mind a fizető, mind a kedvezményezett rendelkezzen bankszámlával

• A fizetés úgy történik, hogy a fizető fél bankszámláját megterhelik az összeggel és a számlapénzt jóváírják a kedvezményezett bankszámláján.

Megbízások fajtái

• Átutalási megbízás: a fizetésre kötelezett megbízza a számlavezető pénzintézetet, hogy a bankszámlája terhére utaljon át a jogosult bankszámlája egy meghatározott összeget.

• Csoportos átutalási megbízás: azonos jogcímen kötegelve benyújtott megbízások összegével a bank megterheli a kötelezett számláját és jóváírja a jogosultak bankszámláin a megjelölt összegeket (pl. bérfizetés lakossági folyószámlára)

Megbízások fajtái

• Beszedési megbízás (inkasszó): a jogosult bízza meg a bankot, hogy a kötelezett bankszámlája terhére és saját bankszámlája javára meghatározott összeget szedjen be.

• Csoportos beszedési megbízás: A jogosult azzal bízza meg számlavezetőjét, hogy az azonos jogcímen kötegelve benyújtott megbízások összegét a megjelölt terhelési napon bankszámlája javára és a kötelezettek bankszámláinak terhére szedje be. (pl. közüzemi díjak beszedése)

• Azonnali beszedési megbízás: A jogosult megbízását a bank a kötelezett hozzájárulása nélkül azonnal teljesíti.

• Alkalmazása alábbi esetekben lehetséges: ▫ ha jogszabály írja elő ▫ ha a kötelezett felhatalmazó levélben bejelenti bankjának azoknak a

számlatulajdonosoknak a nevét, akik jogosultak számlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani

Megbízások fajtái

• Határidős beszedési megbízás: a jogosult megbízza a számlavezetőjét, hogy követelését a megbízásban feltűntetett kifogásolási határidő után szedje be. Ebben az esetben a kötelezett a megbízás teljesítése előtt élhet kifogásolási jogával.

• Átvezetési megbízás: egy számlatulajdonos két számlája közötti megbízást jelenti.

Megbízások fajtái

• Okmányos meghitelezés (akkreditív): A vevő bankjának fizetési ígérete arra, hogy ha az eladó adott határidőn belül a teljesítéssel kapcsolatos okmányokat benyújtja hozzá, akkor a meghatározott összeget kifizeti. (főként a külkereskedelemben használatos)

Bizonylatok

• Bizonylat: a gazdasági esemény megtörténtét hitelesen igazoló okmány.

• Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

Bizonylatok osztályozása

• Keletkezési hely szerint:

▫ Külső bizonylatok (más vállalkozások állították ki)

▫ Belső bizonylatok (vállalaton belül kerültek kiállításra)

• Kezelésük módja szerint:

▫ Szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok (a szigorú számadásra kötelezett nyomtatványok körét, kezelésük módját kell meghatározni)

▫ Egyéb, szigorú számadási kötelezettség alá nem tartozó nyomtatványok

Bizonylatok tartalmi és formai kellékei

• A bizonylat adatainak formailag és alakilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük

Bizonylat kiállítása és javítása

• Kiállítás lehet: ▫ Kézírással ▫ Géppel ▫ Automatikus adatrögzítés útján

• Javítás menete: ▫ Az eredeti bejegyzés olvasható kell, hogy maradjon, és a

helyes új adatokat az áthúzott szám, illetve szöveg fölé kell írni

▫ A bizonylatot javító dolgozó szignója szükséges ▫ Pénztári bizonylatot javítani nem szabad, helyette újat kell

kiállítani ▫ Más által kiállított bizonylatot nem szabad javítani ▫ A javítást 8 munkanapon belül kell megtenni

Szigorú számadású nyomtatványok

• Számviteli törvény szerint szigorú számadás alá vont bizonylat:

▫ Bevételi és kiadási pénztárbizonylat

▫ Pénztárjelentés

▫ Nyugta

▫ Készpénzes és készpénz nélküli fizetés számlája

▫ Gépkocsi menetlevél

Szigorú számadású nyomtatványok

nyilvántartása • A szigorú számadásra kötelezett nyomtatványokról

vezetett nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia: ▫ a nyomtatvány neve és számjele,

▫ a beszerzés kelte, ▫ a tömb(ök ) sorszáma (-tól -ig),

▫ a használatbavétel kelte, ▫ a felhasználás kelte,

▫ a kiselejtezés kelte

• A nyomtatványokat meghatározott módon és ideig kell őrizni a számviteli törvényben előírtaknak megfelelően.

Fizetéshez kapcsolódó időpontok

• Teljesítés napja: az a nap, amikor az eladó átadja az árut a vevőnek, elvégzi a szolgáltatást.

• Fizetés napja: az a nap, amikor a fizetés megtörténik. (Készpénzes fizetésnél a teljesítés napja megegyezik a fizetés napjával.) Bankszámláról történő fizetésnél az a nap, amikor a bank leemeli az összeget a számlatulajdonos számlájáról.

• Fizetési határidő: az a nap, ameddig a fizetésnek legkésőbb meg kell történnie, a fizetési határidőben a felek kölcsönösen állapodnak meg. A vevő érdeke a minél későbbi fizetési határidő, az eladóé pedig a minél rövidebb határidő. A fizetési határidőt a teljesítés napjától számítják.

A készpénzes fizetések, a házipénztár

működése • Annak érdekében, hogy a gazdálkodó

szervezetek a készpénzes kifizetéseiket zavartalanul le tudják bonyolítani, a készpénz tartására és kezelésére házipénztárt létesíthetnek.

• A számvitelről szóló jogszabály előírásainak betartása érdekében pénztárkezelési szabályzatot kell készíteni.

A pénztáros

• Büntetlen előéletű – erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkező személy

• Nem lehet pénztáros: könyvelési, bérelszámolási, anyagbeszerzési dolgozó, aki utalványozási, vagy ellenőrzési joggal van megbízva (összeférhetetlenség)

• A gazdasági egység házipénztárát a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli

• Pénztáros írásbeli nyilatkozatot tesz

A pénztáros feladatai

• A készpénz kezelése és őrzése (címletenként elkülönítve kell tartania, kötegelnie, váltópénzt kell biztosítania)

• Bevételi és kiadási pénztárbizonylat kitöltése

• Pénztárzárás készítése (készpénz címletenkénti összesítése, pénztárjelentés elkészítése)

Pénzkezeléssel kapcsolatos egyéb

tevékenységek • Pénztári számfejtő: a benyújtott bizonylatok alaki

felülvizsgálata után a bevételi vagy kiadási pénztárbizonylat kiállítója

• Pénztári utalványozó: azok a személyek, akik elrendelhetik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését (nem lehet sem pénztáros, sem ellenőr)

• Pénztárellenőr: készpénz bevételezéseket és kifizetéseket pénztári ellenőrzésnek kell megelőznie

Készpénz szállítása

• Vagyonvédelem szempontjai mérlegendőek • Készpénz mennyiségétől függ, hogy azt hány fő,

ki és hogyan szállíthatja • Riasztójelzést adó pénzszállító táskában kell

szállítani alábbi feltételek mellett: ▫ 100 000 Ft-ig 1 fő ▫ 100 000 – 500 000 Ft között 2 fő ▫ 500 000 Ft fölött 3 fő, gépkocsival ▫ 1 millió Ft felett 3 fő, ebből 1 fő fegyveres ▫ 5 millió Ft felett célszerű postai szállítást végezni

Készpénz őrzése

• 10 000 Ft-ot meg nem haladó pénzkészlet: vaskazettában

• 10 000 és 50 000 Ft között állomány: tűzbiztos lemezszekrényben

• 50 000 és 1 millió Ft közötti állomány: kétzáras, betörésbiztos páncélszekrényben

• 1 millió Ft feletti állomány: többzáras, betörésbiztos páncélszekrényben

Készpénz tárolása

vaskazetta

tűzbiztos lemezszekrény

páncélszekrény

Pénztári bizonylatok

• Bevételi pénztárbizonylat

• Kiadási pénztárbizonylat

• Pénztárjelentés

Bevételi pénztárbizonylat

Kiadási pénztárbizonylat

Időszaki pénztárjelentés

Nyugta

• Áfával számítottan 900 ezer forintos értékhatár alatt mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany, ha a terméket megvásárló, a szolgáltatást igénybevevő olyan nem adóalany személy (ide nem értve a nem adóalany jogi személyeket), aki a teljesítés napjáig fizet és számla kibocsátását nem kéri.

• Ezekben az esetekben az adóalany köteles a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére nyugtát kibocsátani.

Nyugta kötelező tartalmi elemei

• a nyugta sorszáma, amely azt kétséget kizáróan azonosítja

• a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint a neve és címe

• a termék értékesítésének, szolgáltatás yújtásának adót is tartalmazó ellenértéke

Ellenőrzés

• Annak tényét, hogy számlát vagy nyugtát kibocsátott-e a vállalkozás, az adóhivatal munkatársai ellenőrizhetik próbavásárlás során.

Feladatok

A pénz korszakai:

• 1. Árupénz

• 2. Nemesfémpénz

• 3. ?

Feladat

A pénz funkciói:

• Értékmérő funkció

• ?

• Fizetési funkció

• ?

• Felhamozási funkció

• Világpénz funkció

Ellenőrző kérdések

• Mi a különbség az egy- és kétszintű bankrendszer között?

• Rajzold le a kétszintű bankrendszert!

• Milyen feladatai vannak a Magyar Nemzeti Banknak?

• Mit jelent a kötelező tartalékráta?

• Mit jelent a refinanszírozás?

• Mit jelentenek a passzív és az aktív bankműveletek? Adjon mindegyikre 2 példát!

Ellenőrző kérdések

• Milyen fizetőeszközöket ismer? Soroljon fel legalább négyet!

• Mi a csekk? Milyen szereplői vannak a csekkügyletnek? • Milyen csekkfajtákat ismer? • Mi a váltó? • Milyen váltófajtákat ismer? • Soroljon fel 3 féle bankkártyát! • Milyen készpénz nélküli fizetési módokat ismer?

Soroljon fel legalább hármat! • Mi a különbség az átutalás és a beszedés között? Milyen

átutalási fajtákat és milyen beszedési fajtákat ismer?