A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése...A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése (mintafelvétel:2008.november-december)

A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK

SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET

A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése

(mintafelvétel: 2008. november-december)

Formádi KatalinGadár LászlóMayer Péter

Korondi MárkNerhaft SzilviaVarga Renáta

Veszprém, 2009. március 10.

Kiadja: Pannon Egyetem Karrier Iroda, Felelős vezető: Gadár Lászlóhttp://kairo.uni-pannon.hu G# tel./fax: 88/624813 H# [email protected]

A kiadvány teljes terjedelmében letölthető: http://www.uni-pannon.huKészült ... ív terjedelemben a Pannon Egyetem Nyomdájában

műszaki vezető: Szabó László Borító: Tungli Ádámtördelve LATEX szoftverrel

G# H#

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 11.1 A kutatás céljáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11.2 A kutatás módszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2

2. A végzettek háttéradatai 7

3. Szakmai tanulmányok 133.1 Végzés éve és szakképesítés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 133.2 A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása . . . . 16

3.2.1 Kompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 173.2.2 Nyelvismeret . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

3.3 Külföldi gyakorlat, hazai továbbtanulás . . . . . . . . . . . . 223.3.1 Külföldi részképzés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

3.4 A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapott diploma 233.5 Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység . . . . . . . 253.6 Továbbtanulási tervek/újabb szakképesítés . . . . . . . . . . . 263.7 A Pannon Egyetem folyó képzés megítélése . . . . . . . . . . 27

4. Munka és munkahely 314.1 Munkába állás ideje . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31

i

TARTALOMJEGYZÉK

4.2 Munkakeresési módok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 324.3 Első munkahelyre kerülés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34

4.3.1 A végzés utáni elhelyezkedési nehézségek . . . . . . . . 354.4 Korábbi munkahelyek és munkakörök . . . . . . . . . . . . . . 374.5 A munkahelyváltás okai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 394.6 Jelenlegi munkaerőpiaci státusz . . . . . . . . . . . . . . . . . 414.7 Munkakörülmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43

4.7.1 Bérezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 464.7.2 Egyéb ösztönzők . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46

4.8 Jövőre vonatkozó tervek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

5. A kérdőívvel kapcsolatos visszacsatolások 515.1 Kritikák a kérdőívvel kapcsolatban . . . . . . . . . . . . . . . 515.2 Kérdőívvel kapcsolatos információk értékelése . . . . . . . . . 54

5.2.1 Kérdőív kitöltésének dátumai . . . . . . . . . . . . . . 555.2.2 Kérdőív kitöltésének ideje . . . . . . . . . . . . . . . . 555.2.3 A kitöltők visszajelzés kérése . . . . . . . . . . . . . . 565.2.4 Kérdések egyértelműsége . . . . . . . . . . . . . . . . . 565.2.5 Elektronikus kérdőív nehézséget okozott-e . . . . . . . 565.2.6 Papír vs. on-line kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

6. Mellékletek 59I. melléklet: Kérdőív . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60II. melléklet: Összetett értékelő táblázat képzési áganként . . . . . 68III. melléklet: Álláskeresési nehézségek képzési áganként . . . . . . 69IV. melléklet: Jövedelmek képzési áganként . . . . . . . . . . . . . 70V. melléklet: Szakok és szakmák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

Karrier Iroda (Ka-Iro) I

G# ii H#

Ábrák jegyzéke

2.1. A válaszadók születési év szerinti megoszlása . . . . . . . . . 82.2. A válaszadók képzési ágai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82.3. A válaszadók oklevél minősítése . . . . . . . . . . . . . . . . . 11

3.1. A frissdiplomások tanulmányainak kezdete . . . . . . . . . . . 153.2. Képzési terültenként az életkor a beiratkozáskor . . . . . . . . 173.3. A munkához fontosnak ítélt és a tanulmányok segítségével

megszerzett kompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 193.4. Pannon Egyetemen kívül más intézményben szerzett diploma

éve . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 243.5. Diplomások publikálási aránya . . . . . . . . . . . . . . . . . 263.6. Elméleti, gyakorlati tudás, nyelvismeret megjelenése a képzé-

sekben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 283.7. Az egyetemi képzés hatása a szakma iránti érdeklődésre . . . 29

4.1. Munkakeresési csatornák alkalmazásának gyakorisága . . . . . 334.2. A kérdőíven felsorolt csatornákon kívüli munkakeresési csa-

tornák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 344.3. Az első munkahelyre kerülés útjainak aránya . . . . . . . . . 364.4. Elhelyezkedési nehézségek tényezőinek száma . . . . . . . . . 38

iii

ÁBRÁK JEGYZÉKE

4.5. Frissplomások beosztása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 414.6. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékeinek átlaga . . . . . 454.7. Fizetési kategóriák megoszlása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 474.8. 1 éven belüli munkahelyváltás tervezése . . . . . . . . . . . . 49

5.1. Kitöltött kérdőívek száma a vizsgálati időtartam alatt . . . . 58

G# iv H#

Táblázatok jegyzéke

1.1. A Pannon Egyetemen 2007. és 2008. évben végzettek képzésiterületenkénti létszáma . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4

2.1. A válaszadók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma 92.2. A diplomázók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszáma 10

3.1. Képzési áganként a képzési formák (%) . . . . . . . . . . . . . 143.2. Képzési áganként a képzési idő . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

4.1. Képzési áganként a diploma megkapása és az első munkábaállás között eltelt idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32

4.2. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékei a válaszok alapján 44

6.1. Összetett értékelő táblázat képzési áganként . . . . . . . . . . 686.2. Álláskeresési nehézségek képzési áganként . . . . . . . . . . . 696.3. Jövedelmek megoszlása képzési áganként (%) . . . . . . . . . 70

v

1Bevezetés

1.1A kutatás céljáról

A Pannon Egyetem 2008 őszén felmérést végzett az egyetemen 2007. január1. után végzettek körében. A felmérés során célunk az volt, hogy az egyetemösszes képzésén és kampuszán végzettek köréből vett mintát kérdezzünk meg.A kutatás elsődleges célja a volt diákok szakmai életpályájának és az almamaterben szerzett ismeretek és kompetenciák hasznosíthatóságának feltér-képezése volt.

A pályakövetési feladatokat a 2006. évi felsőoktatásról szóló CXXXIX.törvény is előírja a felsőoktatási intézmények számára a 34.§ (6) pontjában,mely szerint: „A felsőoktatási intézmények - önkéntes adatszolgáltatás alap-ján - ellátják a pályakövetés feladatait, amelynek keretében figyelemmel kísé-rik azoknak a munkaerő-piaci helyzetét, akik náluk szereztek bizonyítványt,oklevelet.”

Az intézményi pályakövetési vizsgálatok rendszeres elvégzése így ma mártörvényi kötelezettség, része az akkreditációs folyamatnak. A pályakövetésazonban e nélkül is szinte kötelező kellene, hogy legyen a jó egyetem szá-mára, hiszen ez biztosítja az egyik legfontosabb visszacsatolási lehetőséget.

1

1. Bevezetés

Tudni kell a végzett diplomásokról, arról, hogy mennyire készítette fel őketkésőbbi szakmájukra, munkakörükre az adott szak elvégzése, milyen körül-mények között dolgoznak. Az intézményi pályakövetési vizsgálateredményefelhasználható:

• a képzések korszerűsítésére (diplomások elégedettsége, képzési hiány-területek),

• a diszciplináris szakképzés kompetencia alapú gazdagítására (fontos,de a képzésben gyengének ítélt kompetenciák)

• a képzési kínálat munkaerő-piaci szempontú felülvizsgálatára (új kép-zések, hiányszakmák),

• marketig célokra stratégiailag az egyetemi márkaépítés és rövidtávona beiskolázás során (elhelyezkedési esélyek),

• felnőttképzés korszerűsítésére, igényfelmérésre (továbbtanulás vizsgá-lata),

• diplomások munkaerő-piaci helyzetének követésére,

• diplomás szolgáltatások fejlesztésére, kapcsolatok ápolására,

• szociológiai, társadalmi összefüggések kutatására, elemzésére (szakmákelismertségének, szakmák iránti igények vizsgálata),

• a jelenlegi hallgatók pályaorientációjának támogatására.

1.2A kutatás módszertana

A mostani induló felmérés célja, hogy a Pannon Egyetemen végzettek elhe-lyezkedését évről évre követni tudjuk a képzések minőségének és hatásfoká-nak ellenőrzésére. Jelen kutatási jelentésben a 2008-as adatfelvétel eredmé-

G# 2 H#

1.2. A kutatás módszertana

nyeit mutatjuk be, amelynek pontos módszertanát a Pannon Egyetem Sze-nátusa jóváhagyott. Az adatok lekérdezésére 2008. november 1. és december15. közötti időszakban került sor, a végzettek körében önkitöltős-elektronikuskérdőív segítségével anonim módon.

A diplomások on-line kérdőívének kitöltése elektronikus úton történt ún.zsetonos kérdőívek segítségével, mellyel egyedi linkkel voltak elérhetők el akérdőívek. A kitöltés így bármikor megkezdhető, félbe hagyható, és folytat-ható volt, szakaszonkénti lezárás, és mentés lehetőségével. A kérdőív kitöltéseátlagosan 9,7 percet vett igénybe (6,3 szórási értékkel). A kitöltéshez ebbena formában természetesen elektronikus elérésre volt szükség. Az elektronikuskitöltést a költség- és időhatékonyság, valamint az így elérhető jobb válasz-adási hajlandóság indokolja.

A megkérdezettek körébe a Pannon Egyetemen 2007. január 1. után vég-zettek kerültek. A volt diákok eléréséhez szükséges címlisták alapját a Nep-tun rendszer adatbázisa adta. Érvényes E-mail címekre volt szükség, így afelmérésre felkért hallgatók száma karonként és szakonként rendelkezésre állócímlistától függött.

A pályakövetéses vizsgálat eredményességét jelentősen befolyásolta a ren-delkezésre álló címlista érvényessége. A teljes sokaság, a 2007. január 1. ótavégzettek száma 3175 fő az egyetemi nyilvántartás alapján. A 2007-2008.évben végzettek megoszlása területenként és képzési formaként az alábbi:

• 926 levelező képzés

• 2234 nappali képzés

• 14 távoktatásban résztvevő.

A Pannon Egyetemen diplomát szerzők képzési területenkénti megoszlá-sát mutatja az 1.1 táblázat. Az oktatott szakok képzésterületi meghatározá-sát a 2008. évben folytatott kapacitás akkreditáció szerint végeztük el.

A 3175 hallgatóból 1629 hallgatónak nem volt érvényes e-mail címe, velükpostai úton vettük fel a kapcsolatot, amelyből 212-en adták meg az e-mail

G# 3 H#

1. Bevezetés

1.1. táblázat. A Pannon Egyetemen 2007. és 2008. évben végzettek képzésiterületenkénti létszámaképzési terület diplomások létszáma

agrár képzési terület 250bölcsésztudomány képzési terület 228egyéb szolgáltatások szakmacsoport 19gazdaságtudományok képzési terület 870informatikai képzési terület 355kereskedelmi-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport 98közgazdaság szakmacsoport 109mezőgazdaság szakmacsoport 16műszaki képzési terület 432pedagógusképzés képzési terület 603társadalomtudomány képzési terület 20természettudomány képzési terület 29vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 148

címüket, de 45-en határidőn túl küldték vissza, így mindössze 167-en kaptákmeg az on-line kérdőívet. Az e-mailen elérhető hallgatók száma (1546+167)1713 fő volt a megadott határidőre. A kérdőívet az első határidőig visszanem küldő hallgatókat e-mailen keresztül még egyszer megkerestünk. Ennekeredményeként a teljes válaszadási arány 38,5% (661 fő) lett. Ezek közöttvoltak hiányosan, félbehagyott kérdőívek (összesen 166 db), így az elemzésalapjául sozlgáló mintanagyság 495 fő lett, a kiküldöttek 28,9%-a, az összesvégzett 15,6%-a.

A felmérés alapjául szolgáló kérdőív a mellékletben megtekinthető. Azon-line felmérés az alábbi fő témákat foglalta magában:

• A végzettek háttéradatai.

• A szakmai tanulmányokkal kapcsolatos kérdések (a végzés éve, szak-képesítés, a tanult tárgyak alkalmazhatóságára, gyakorlati felhaszná-lására vonatkozó kérdések, a tanultak és az egyetem megítélése).

G# 4 H#

1.2. A kutatás módszertana

• Munkalehetőségek, a munkahelyhez kötődő kérdések (a munkakeresésformája, nehézségei, jövedelem, ösztönzők, munkával kapcsolatos elé-gedettség felmérése. Ennek részeként készítettünk egy listát a munka-helyekről, váltásokról, váltások okairól).

• Jövőre vonatkozó tervek, továbbtanulási szándékok felmérése.

A részletesebb elemzést megelőzően bemutatjuk a mintában szereplőmegkérdezettek háttéradatait, amelyet az egyes kérdések részletes elemzése-kor segítségül hívhatunk majd. Ezeknek a változóknak a magyarázó változószerepére az adott kérdéseknél visszatérünk.

G# 5 H#

2A végzettek háttéradatai

Mielőtt a tartalmi elemzéshez hozzákezdenénk, fontosnak tartunk néhány, aminta megbízhatóságával kapcsolatos módszertani megjegyzést is közzétenni,ami az adatok értelmezését segítheti. Mint minden statisztikai adatfelvételesetében, ezúttal is számolnunk kell a mintavételi hiba lehetőségével. Eza megkérdezettek számából adódóan a felmérés esetében 1,0% körüli. Ahibahatárnak ez a szintje megemelkedik olyankor, amikor a teljes mintánálkisebb alcsoportokat vizsgálunk.

A jelenlegi elemzés 495 végzett hallgató véleményét tükrözi. A megkér-dezettek között a nők és a férfiak aránya közel azonos: a válaszadók 52,9%-anő, 47,1%-a férfi.

A 2007-2008-ban végzett hallgatók átlagos életkora 30 év (0,33 hibahatár-ral), mely nagy szórást mutat. A végzés szempontjából legfiatalabb hallgató1988-as, a legidősebb 1949-es születésű. A legnagyobb tartományt az 1981után születtek teszik ki. 1970 előtt született a hallgatók egytizede, egyötö-dük pedig 1970 és 1980 között. A válaszadók születési év szerinti megoszlásta 2.1 ábra mutatja.

A képzési területek meghatározásánál a Felsőktatási Törvénybeli besoro-lást alkalmaztuk, vagyis a graduális képzéseket képzési területnek, a felsőfokúszakképzéseket szakmacsoportnak, a doktori képzéseket tudományterületnekhívtuk. Az így adódó felosztás szerint a válaszadók megoszlása a képzési te-

7

2. A végzettek háttéradatai

12%

6%

14%

46%

22%

1970 előtt 1970-1975 1976-1980 1981-1985 1985 után

2.1. ábra. A válaszadók születési év szerinti megoszlása

rületek szerint az 1.1 táblázat szerint alakult.A megfelelő mintanagyság és a statisztikai értékelhetőság érdekében a 2.2

ábra szerinti képzési területeket összevonva az alábbi összevont képzési ága-kat alakítottuk ki. Az összevont kategóriáknál megadjuk az egyes szakterü-letekhez tartozó képzési területeket és szakmacsoportokat.

18%

27%33%

15%7%

Mérnöki Humán Gazdaságtudományi Műszaki informatika Agrár

2.2. ábra. A válaszadók képzési ágai

1. Mérnöki képzés részét képezi a műszaki képzési terület, a természettu-dományi terület és az egyéb szolgáltatások szakmacsoport.

2. Humán képzés része a pedagógusképzés képzési terület és a társada-

G# 8 H#

lomtudományi képzési terület.

3. Gazdaságtudományi képzés része a gazdaságtudományi képzési terület,valamint a közgazdáság, vendéglátás-idegenforgalom és kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportok.

4. Műszaki-informatikai képzéshez tartozik az informatikai képzési terü-let.

5. Agrár terület magában foglalja az agrárképzési területen kívül a me-zőgazdasági szakmacsoportot.

Az összevonást követően szűkültek a képzési ágak a 2.1 táblázat szerint,amely mutatja a képzési áganként a populáció nagyságát, és arányát a vá-laszadókhoz képest.

2.1. táblázat. A válaszadók saját besorolás szerint képzési ágankénti létszámaképzési ág diplomások létszáma arány (%)

Mérnöki képzés 88 17,8Humán képzés 130 26,3Gazdaságtudományi képzés 158 31,9Műszaki informatikai képzés 86 17,4Agrár terület 33 6,7

Összesen 495 100

Hasonlóképpen a végzettek képzési ágankénti besorolását mutatja a 2.2táblázat.

A képzési formáknál a felsőfokú szakképzés, a főiskolai (alapképzés), egye-temi (mesterképzés) és a szakirányú továbbképzés kategóriákat határoltunkle. A mintában szereplők a képzési forma szerint az alábbi megoszlást mu-tatják:

• a felsőfokú szakképzést végzett, szakmenedzser képesítést kapott amegkérdezettek 11,9%-a (59 fő)

G# 9 H#

2. A végzettek háttéradatai

2.2. táblázat. A diplomázók saját besorolás szerint képzési ágankénti lét-száma

képzési ág diplomások létszáma arány (%)

Mérnöki képzés 480 15,1Humán képzés 851 26,8Gazdaságtudományi képzés 1225 38,6Műszaki informatikai képzés 355 11,1Agrár terület 266 8,4

Összesen 3177 100

• főiskolai oklevelet kapottak aránya 33,5% (166 fő)

• egyetemi diplomát kapott a megkérdezettek 51,9%-a (257 fő)

• szakirányú továbbképzést végzettek aránya 2,6% (13 fő).

A megkérdezettek átlagosan közepes minősítésű oklevelet kaptak. Az ok-levél minősítésére kapott átlag 3,2 (0,89 ,szórással). A volt hallgatók közüla legtöbben (56,2%) jó minősítéssel fejezték be tanulmányait. Az oklevélminősítések részletes megoszlását mutatja a 2.3 ábra.

G# 10 H#

2%16%

56%

15%

11%

Elégséges Közepes Jó Jeles Kiváló

N=495

2.3. ábra. A válaszadók oklevél minősítése

G# 11 H#

3Szakmai tanulmányok

A kérdőívben jelentős blokkot képviselt a tanulmányokkal kapcsolatos kérdé-sek, amivel célunk, hogy visszacsatolást kapjunk a frissdiplomásoktól, akikmár kiléptek a munkaerő piacra, de még elevenen él bennük az egyetemitanulmányok, és a munkájuk megkezdéséhez nagyrészt arra tudnak támasz-kodni.

A válaszadó diplomások megoszlása képzési áganként és képzési formán-ként a 3.1 táblázatban látható.

3.1Végzés éve és szakképesítés

A mintában szereplő hallgatók közül a legtöbben 2003-ban (átlagérték 2003,4± 1,9 szórással) kezdték meg a tanulmányaikat a Pannon Egyetemen. Aválaszadók közel 5%-a 2000 előtt kezdte tanulmányait az egyetemen, egy-egy hallgató 1992-ben és 1995-ben.

A tanulmányok megkezdésekor mért átlagéletkor 23,6 év.

Vizsgáltuk azt is, hogy mutat-e szignifikáns különbséget a tanulmányokmegkezdésekor az átlagéletkor a képzési területek esetében. A válaszadókátlagéletkora a tanulmányok megkezdésekor egyes képzési területeken az át-

13

3. Szakmai tanulmányok

3.1. táblázat. Képzési áganként a képzési formák (%)

képzési ág Felsőfok

úszak

képzés

Főiskolai

vagy

BSc/B

A

Egyetem

ivagyMSc/M

A

Szak

irán

yútovább

képzés

Mérnöki képzés 9,1 29,5 61,4 -Humán képzés - - 94,6 5,4Gazd.tud. képzés 19,0 67,1 10,1 3,8Műszaki inf. képzés 19,8 31,4 48,8 -Agrár terület 12,1 21,2 66,7 -

PE 11,9 33,5 51,9 2,7

lagtól nagyobb mértékű eltérést mutat:

• a „legidősebb” átlagéletkor (29,6 év) a pedagógusképzésnél és az egyébszolgáltatás szakmacsoportnál jelenik meg, de ez utóbbi mindössze 3főt takar

• a társadalomtudomány képzési területen, mezőgazdasági szakmacso-portnál, közgazdaság szakmacsoportnál, természettudomány képzésiterületen 18,2-19,3 év az átlagos életkor, mely a többihez képest néhányévvel alacsonyabb, amint azt az táblázat is mutatja.

A 3.1 ábrán a tanulmányok kezdetének évét mutatjuk be. A felmérés a2007. és 2008-ban végzettekre vonatkozik, így a végzést rögzítettük a tanul-mányok kezdete ezáltal szórást mutat.

Természetesen a képzési kínálat egymásra épülő jellegénél fogva a képzésiszint mutatja a legerősebb összefüggést az életkorral. A felsőfokú szakkép-

G# 14 H#

3.1. Végzés éve és szakképesítés

6%

22%

43%

29%

2000 előtt 2001-2002 2003-2004 2005 után

N=495

3.1. ábra. A frissdiplomások tanulmányainak kezdete

zésnél és a főiskolai (BA/BSc) képzésnél 21,9 év, míg az egyetemi képzésnél(MA/MSc) 24,3 év a tanulmányok megkezdésekor mért életkor. A szakirányútovábbképzésnél, ahol jellemzően a munkaerőpiacról visszatérő hallgatókrólvan szó, az átlagéletkor a tanulmányok megkezdésekor 38 év. Összességébenelmondható, hogy általában a felsőfokú szakképzés esetében jellemzőbb azérettségi utáni kezdés, ebben kivételt képez a kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció szakmacsoport (logisztikai műszaki menedzserasszisztens).

A diplomájukat a válaszadók 35,2%-a 2007-ben, 64,2%-uk 2008-ban kapta.A tényleges tanulmányi idő hosszát meghatározza az egyes képzési for-

mák modelltanterv szerinti időtartama. A felsőfokú szakképzésen tanulók aPannon Egyetemen átlagosan 2,5 évet töltöttek el, a főiskolai szakon vég-zettek pedig 4,4 évet. Az egyetemi képzésnél az egyetemen töltött idő 4,6év, ami azzal magyarázható, hogy néhányan kiegészítő képzésben végeztekegyetemi szakon, ami rövidíti az összátlagot. Ezt bizonyítja a szélső értékektartománya: az egyetemi képzésnél 2 és 11 éves tanulmányok szerepelnek mi-nimum és maximumként. A szakirányú továbbképzés átlagos időtartama 2,2

G# 15 H#


év. Mindez tehát már az átlagok szintjén is azt mutatja, hogy a megkérde-zettek jelentős része nem tudta a modelltanterv szerinti keretben befejeznitanulmányait. Az egyes képzési ágak szerint a diploma megszerzéséhez szük-séges időt mutatja a 3.2 táblázat.

3.2. táblázat. Képzési áganként a képzési időképzési ág tanulmányok ideje életkor beiratkozáskor (%)

Mérnöki képzés 5,3 ± 1,9 20,0 ± 3,6Humán képzés 3,7 ± 1,9 29,3 ± 9,7Gazdaságtudományi képzés 4,0 ± 1,6 23,0 ± 7,4Műszaki informatikai képzés 4,5 ± 1,8 20,5 ± 5,0Agrár terület 4,5 ± 1,4 21,6 ± 5,5

PE 4,3 ± 1,8 23,6 ± 8,0

Képzési területenként a 3.2 ábrán mutatjuk be a beiratkozáskori életkort.

Az előzetes feltevéseket igazolja a megkérdezett hallgatók nemek szerintimegoszlása különböző képzési területeken: a férfiak aránya az informatika te-rületén a legmagasabb, ahol a válaszadók 86%-a férfi. A gazdaságtudományiképzésen végzett válaszadók 68,4%-a nő, a humán szakon végzettek 63,1%-a. Az agrár- és a mérnöki képzéseken végzettek esetében a nemi megoszlásközel azonos arányú.

3.2A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása

A képzések korszerűsítésének egyik lényeges visszacsatolási eleme a végzett-jeink megkérdezése alapján is történhet. A visszacsatolásban az ő elhelyezke-désük utáni hiányosságokat, erősségeket lehet megítélni, ami hozzájárulhata szakok tantervének jobbításához, korszerűsítéséhez.

G# 16 H#

3.2. A tananyag alkalmazhatósága, gyakorlati felhasználása

23,329,7

19,820,521,8

1920,219,3

22,630

18,2518,5

0 10 20 30 40

mezőgazdasági szakmacsoport

társadalomtudomány képzési terület

egyéb szolgáltatások szakmacsoport

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

természettudomány képzési terület

vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport

közgazdaság szakmacsoport

agrár képzési terület

informatika képzési terület

műszaki képzési terület

pedagógusképzés képzési terület

gazdaságtudományi képzési terület

N=495

Átla

g

3.2. ábra. Képzési terültenként az életkor a beiratkozáskor

3.2.1

Kompetenciák

A kérdőívben a végzett hallgatók kompetenciáit és nyelvismeretét is feltérké-peztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a megkérdezettek munkájához milyenkompetenciák és ismeretek szükségesek, és ezek közül mit adott az egyetem.A munka szempontjából szükséges ismeretek közül az alábbiakat választot-tuk ki, de egy későbbi felmérés fejlesztésnél a képzési kimeneti követelményekvizsgálatával is érdemes lenne foglalkozni, de akkor az összehasonlíthatóságképzési területek között sérül:

• gazdasági ismeret

• pszichológia

G# 17 H#


• jog

• kommunikáció

• társadalomismeret

• idegen nyelv

• informatika

• természettudományi ismeretek

A volt hallgatók az iskolai osztályozás mintájára értékelték az egyes kom-petenciákat a munkájukhoz való szükségesség szempontjából. A kapott ér-tékek alapján a legfontosabbnak az informatikát, a kommunikációs ismere-tet és az idegen nyelvet értékelték: mindegyik 4-es feletti értéket kapott.A számítástechnikai-informatikai ismereteket a hallgatók 57,4%-a nagyonfontosnak tartotta, a kommunikáció esetében az ötös skálán a legmagasabbértéket 54,8%, az idegen nyelv esetében 47,3% adta. A munka szempontjá-ból a többi ismeretet is közepesen fontosnak tartották, a legkevésbé a jogottartották szükségesnek a munkájuk szempontjából.

Arra a kérdésre, hogy ezek közül mit adott az egyetem, az előzőhöz ké-pest mindegyik esetben rosszabb értékeket adtak a megkérdezettek. Amintlátható, a kapott értékek 2,4 és 3,2 között mozognak. A munka szempont-jából kiemelt fontosságú ismereteket, mint például az informatikát a volthallgatók közepesen értékelték az egyetemen tanultakat (de még így is atöbbihez képest a legmagasabb értéket ennek tulajdonítottak). A kommu-nikációs ismeretek a középmezőnyben vannak, míg az idegen nyelvi képzésa legalacsonyabb értéket kapta a hallgatók megítélése alapján. Ez utóbbiszerepelt a leggyengébben a volt diákok értékelésénél: a válaszadók 38,7%-a egyes minősítést adott az ötös skálán. Erre a későbbiekben, az egyetemmegítélésénél még visszatérünk.

A 3.3 ábrán is bemutatjuk a munkához fontosnak ítélt kompetenciákat,összehasonlítva azt, hogy az pannon egyetemi képzés mit adott hozzá.

G# 18 H#


0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Elvárt kompetenciák Ebből mit adott az egyetemN=319

3.3. ábra. A munkához fontosnak ítélt és a tanulmányok segítségével meg-szerzett kompetenciák

A kompetenciákra kapott válaszokat a képzési területek (szakok) és aképzési formák (nappali, levelező, távoktatás) szerint is elemeztük. A mun-kához szükséges és az egyetem által kapott kompetenciák a képzési formaszerint nem mutat statisztikailag lényeges eltérést.

A képzési területek szerinti elemzésnél figyelembe kell venni, hogy azagrárterületen kapott vélemények 30 megkérdezett véleményét jelenítik meg,így azt tájékoztató jellegűnek kell tekinteni. Figyelembe véve az elemszámotaz alábbi területeken lehet következtetéseket levonni:

• nem meglepő, hogy a gazdasági ismereteket a gazdaságtudományi és azagrárképzésen végzettek tartják kiemelten fontosnak (mindkettő eset-ben 3,8 érték), viszont az egyetem szempontjából elégedettségre ad

G# 19 H#


okot, hogy az egyetem által kapott gazdaság ismereteket is ezen a te-rületen végzettek minősítették a legjobbnak (3,9 és 3,8).

• a természettudományi ismeretek fontossága a mérnöki és az agrárkép-zéseken végzettek számára a legfontosabb (3,7 és 3,5), akik teljesen elé-gedettek az egyetemen kapott természettudományi ismeretekkel (3,8 és4,1-re értékelték)

• a pszichológia fontosságát a humán szakosok emelték ki (3,9), ennél ki-sebb értékben (3,2) a gazdaságtudományi területen végzettek. Elmond-ható, hogy e tekintetben mindkét képzési területen elégedetlenebbek ahallgatók: a humán területen végzettek 2,8-ra, a gazdaságtudományiterületen végzettek 3,1-re értékelték az egyetemet.

• a jogot a gazdaságtudományi képzési területen tartják fontosabbnak(2,9) a munka szempontjából a megkérdezettek, s ezzel az átlagnálelégedettebbek is (3,3).

• a kommunikáció esetében nincs lényeges különbség a képzési terüle-tek szerint: ezt az összes megkérdezett szaktól függetlenül nagyon fon-tosnak tartotta (4,2 átlag), viszont ebben az egyetem a fontossághozképest nem nyújtott eleget (3,0 átlag).

• a társadalmi ismeretnél nincs lényeges különbség a képzési területekközött: a hallgatók nem tartják kiemelkedően fontosnak az ezirányújártasságot, de az egyetemen kapott ismereteket elegendőnek érzik.Legkevésbé a műszaki informatikusok tartották hasznosnak ezt az is-meretkört.

• az idegen nyelvet képzési területtől függetlenül mindenki nagyon fon-tosnak tartotta (3,8) és képzési területtől függetlenül nagyon rossznakítélte az egyetem teljesítményét a nyelvoktatás tekintetében (2,4). Min-den területen egyaránt fontossá vált az idegen nyelvek aktív használata,ismerete.

G# 20 H#


• informatikai ismereteket szintén mindenki nagyon fontosnak tartotta(4,3), de ebben is gyengébben szerepelt az egyetem (3,15) kivéve aműszaki informatikai képzési területet (3,9).

Az eredmények ismeretében elmondható, hogy az egyetem képzéseit érde-mes gyakorlati-piaci szemszögből is megvizsgálni, s probléma-orientáltabbáalakítani a frissdiplomások visszajelzése alapján.

3.2.2

Nyelvismeret

A volt hallgatóktól megkérdeztük, hogy milyen nyelveket beszélnek-használnaka munkájuk során. Azt kértük, hogy a nyelvismeretet ne a nyelvvizsga meg-szerzésével értékeljék a válaszadók, hanem a tényleges aktív nyelvtudással. Aválaszadók átlagosan 2 (1,8) nyelvet beszélnek. Az előzetes feltételezésekkelellentétben, nincs szignifikáns különbség a nyelvek száma és a képzési terü-letek között, ahogy azt a 6.1 táblázatban is bemutattunk. Az adatok ugyanönbevallás alapján történtek, de bízunk benne, hogy minden válaszadó olyannyelvismeretet tüntetett fel, amelyen tényleges tud kommunikálni. A gazda-ságtudományi és a humán képzés esetében 1,9 a megadott nyelvek száma,némileg magasabb, mint a többi képzési ágé. A képzési formák esetében afelsőfokú szakképzés elmarad néhány tizeddel a többitől, de ez a hibahatá-ron belül esik. Figyelembe kell venni, hogy a felsőfokú szakképzés esetébenaz oklevél követelményei között csupán egy nyelvvizsga megszerzése szerepel.A többi képzéshez közelítő átlagérték arra utal, hogy a hallgatók többségemár használható nyelvtudással érkezik az egyetemre, nem ott szerzi meg azt.

A válaszadók kétharmada (62,8%) az angol nyelvet nevezte meg az elsőhelyen, közel egyharmada pedig a német nyelvet (28,7%). Ezt követte a vála-szok 1-2%-ában az orosz, a francia nyelv első helyen szerepeltetése. Másodiknyelvként a legtöbben a német nyelvet (50,2%) jelölték be, majd az an-gol (32,6%), orosz, francia, olasz, spanyol nyelvek szerepeltek. A nyelvtudásfontosságára a későbbiekben (az egyetem megítélésénél) még visszatérünk.

G# 21 H#


Összességében megállapíthatjuk, hogy a nyelvismerete a diplomásoknakkielégítő, de ahogy látni lehet a kutatásunk alapján is, a munkavégzéshez ezelengedhetetlen.

3.3Külföldi gyakorlat, hazai továbbtanulás

3.3.1

Külföldi részképzés

A válaszadók mindössze 6,3%-a vett részt külföldi részképzésen az egyetemiévek alatt. Ez mindössze 31 főt jelent, így azok képzési területek szerintimegoszlása csak tájékoztató jellegűnek tekinthető:

• Agrár képzési terület: 3 fő,

• Bölcsésztudomány képzési terület: 6 fő,

• Gazdaságtudományok képzési terület: 10 fő,

• Informatika képzési terület: 1 fő,

• Műszaki képzési terület: 6 fő,

• Pedagógusképzés képzési terület: 1 fő,

• Társadalomtudomány képzési terület 3 fő,

• Természettudomány képzési terület: 1 fő.

A külföldi részképzések között Németországot és Ausztriát említették alegtöbben. A nemzetközi tapasztalat pozitívan befolyásolta a hallgatók aktívnyelvtudását: a külföldi részképzésen résztvevők közül egy volt diák négynyelven beszél, 10-en három nyelven, 18-an 2 nyelvet és 2 fő egy nyelvenbeszél.

G# 22 H#

3.4. A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapott diploma

Figyelembe véve az Egyetemen – az Erasmus és más programok keretében– kínált külföldi részképzési lehetőségek széles körét, ez az adat feltétlenülalacsonynak mondható. Érdekes lenne megvizsgálni a külföldi részképzés ha-tását a munkába állás idejére és a fizetésekre, de az elemszám miatt azonbannem mutatható ki szignifikáns eltérést.

3.4A Pannon Egyetemen kívül más intézményben kapottdiploma

Arra a kérdésünkre, hogy frissdiplomásaink folytattak-e más egyetemeken istanulmányokat, összesen 84-en válaszoltak igennel, a teljes minta 16,9%-a.Köztük is a pedagógusképzés képzési területen végzettek vannak legtöbben(a kérdésre választ adók 65,5%-a, 55 fő). A humántól elmarad, de a többiképzési terület hallgatóihoz képest még magasabb a gazdaságtudományokképzési területeken végzettek száma: 19% (16 fő) rendelkezik más egyete-men szerzett oklevéllel. A többi összevont képzési területnél csak néhányhallgató (4-5 fő) rendelkezett más intézményben kapott diplomával. A vá-laszadók egynegyede (21 ember) jelölt meg két felsőoktatási intézményt is.A válaszokból az derült ki, hogy legtöbben a pedagógusképzés területén (hu-mán képzési területen) rendelkeznek egy vagy kettő másik diplomával is.Kettő más intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik 14 pedagógusképzésiterületen végzett hallgató (ők a háromdiplomások 67%-át jelentik). A hall-gatók által megnevezett legnépszerűbb oktatási intézmények a következőkvoltak, beleértve a jogelőd intézményeket is, mai neveket alkalmazva:

• Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ

• Pécsi Tudományegyetem

• Eötvös Lóránd Tudományegyetem

• Eszterházy Károly Főiskola

G# 23 H#


• Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

• Budapesti Corvinus Egyetem

Más intézményben megszerzett diplomák közül a legrégebbi oklevelet1975-ben, legfrissebbet pedig 2008-ban állították ki: mindkét évnél egy-egyfőről van szól. A válaszadók 11,9%-a (10 fő) 2002-ben szerezte meg másikdiplomájukat. A diplomák megszerzési éveinek átlaga 1997,6 év. A hallgatókfele 1994 előtt, másik fele pedig 1994 után kapta kézhez a Pannon Egyetemenkívül szerzett diplomáját-oklevelét. A más intézményben kapott diplomákévek szerinti eloszlását a 3.4 ábra szemlélteti.

0

2

4

6

8

10

12

1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008

3.4. ábra. Pannon Egyetemen kívül más intézményben szerzett diploma éve

A 3.4 ábráról jól leolvasható, hogy 1986. kiemelkedő év volt a más intéz-ményekben megszerzett diplomák tekintetében, majd csak a 2000. év utánindult újra növekedésnek a más intézményekben megszerzett diplomásokszáma. A fentiekből az derül ki, hogy erre a kérdésre válaszolók másodikképzésre jöttek a Pannon Egyetemre, tehát vonzóak vagyunk a munkaerő-piacon már tapasztalatot szerzettek körében. Mindamellett azt is meg kelljegyezni, hogy ez a magas arány egyben abból is adódik, hogy az itteni kép-zés befejezése után (2007-2008) ennek a körnek még nem volt ideje újabbdiplomát szerezni – ezt majd egy későbbi adatfelvételből láthatjuk.

A Pannon Egyetemen másoddiplomázókat megvizsgáltuk a képzési formaszerint: az eredmények alapján a másoddiplomások 70,2%-a egyetemi szintűképzésen folytatta tanulmányait a Pannon Egyetemen. A máshol diplomát

G# 24 H#

3.5. Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység

szerzett hallgatók 13,1%-a szakirányú továbbképzésen vett részt a PannonEgyetemen, 9,5% felsőfokú szakképzésen, 7,1%-uk főiskolai képzésen (BAs,BSC). Ez az adat érdekes lehet a későbbi MSc képzések beiskolázása soránis, ami egyelőre sajnos nem mondható sikeresnek a teljes egyetemet tekintve.

3.5Egyetem utáni tudományos szakmai tevékenység

A volt diákok egyetem utáni tudományos szakmai tevékenységének ismérvelehet a rendszeres publikáció, szakmai-konferencia előadás tartása, valaminta szakterületéhez kapcsolódó szabadalom, találmány elfogadtatása. Ezekbőlaz eredményekből arra lehet következtetni, hogy a megkérdezettek elsősor-ban gyakorlati tevékenységet folytatnak. A végzettek 15,2%-a szokott rend-szeresen publikálni a szakmai munkájával kapcsolatban – vélhetően ez nemképezi a munkájának szerves részét. Ez az érték nem is olyan kicsi, ha aztvesszük, hogy a legtöbb munkakörben nem feladat a publikálás, ugyanakkor atudományos-szakmai elkötelezettség magas szintje pozitívumnak tekintendő.A szakmai publikáció készítése, konferencia-előadás tartása elsősorban a mes-terképzésen végzett hallgatók körére jellemző: a publikálók 69,9%-a egyetemiszinten végzett, 20,5% főiskolai vagy bachelor szinten, 9,6% a Pannon Egye-tem felsőfokú szakképzésén.

A rendszeresen publikáló hallgatók elsősorban mérnöki (műszaki és ter-mészettudományi), humán (pedagógusképzési) és gazdaságtudományi kép-zési területen végeztek. A részletes megoszlást mutatja a 3.5 ábra.

A válaszadók 4,2%-nak van szabadalmazott találmánya. A 21 válaszadó-ból, akik jelezték, hogy van valamilyen találmányuk mindössze két esetbennevezték meg a találmányt, pedig úgy érezzük ebben nincs titkolnivaló, éppellenkezőleg. A kérdőívben megadott találmányok a következők:

• egy, a vendéglátás és szálloda szakon végzett diáknak saját koktél re-ceptje van, amit a Redbull megvásárolt, és

G# 25 H#


33%

25%20%

12%10%

Mérnöki Humán Gazdaságtudományi Műszaki informatika Agrár

3.5. ábra. Diplomások publikálási aránya

• egy műszaki informatikusként végzett hallgatónak elektronikus műsze-rek témában hat szabadalma készült.

A Karrier Iroda útjára indította A NAGYBETŰS kiadványát, amelyethagyományteremtő jelleggel az alumni magazinként kívánjuk előfizetős for-mában üzemeltetni. A tartalmi fejlesztése folyamatosan zajlik. Ez úton iskeressük azokat az öregdiákokat, akik bármilyen sikerrel rendelkeznek, és er-ről szívesen nyilatkoznának. Kérjük a kedves ólvasót, hogy az Impresszumvalamely elérhetőségén jelezze, hogy van ilyen irányú megjelentetni valója.

3.6Továbbtanulási tervek/újabb szakképesítés

A válaszadók 42,2%-a tervez a jövőben további iskolarendszerű tanulást.Csak a továbbtanulást tervezők 69%-a adta meg, hogy melyik intézménybeszeretne jelentkezni, feltételezhető, hogy a többiek még nem választottakintézményt maguknak. Az említéseket vizsgálva a választott intézményekés szakok között a legtöbben a Pannon Egyetem vezetés és szervezés mes-

G# 26 H#

3.7. A Pannon Egyetem folyó képzés megítélése

terszakát említették, de ez is mindössze 10 fő szándékát tükrözi. Vezetésés szervezés szakot választott még egy fő a Pécsi Tudományegyetemen. Őkmindannyian a gazdaságtudományok képzési területen végeztek. A többi fel-sorolt szaknál nem mutatható ki csoportos igény. A kapott válaszok egy-egyfő terveit szemléltetik, így igen nagy szórást mutatnak statisztikailag a szá-mok.

3.7A Pannon Egyetem folyó képzés megítélése

A Pannon Egyetem megítélését három dimenzióban vizsgáltuk: az itt kapottelméleti ismeretek, a gyakorlati ismeretek és a nyelvoktatás vonatkozásában.

Az egyetem által nyújtott elméleti ismereteket a szakma sikeres gyakor-lásához a volt hallgatók jónak ítélték meg: az ötfokú skálán a kérdésre adottválaszok átlaga 3,85. A válaszadók 72%-a jónak, illetve nagyon jónak ér-tékelte elméleti szempontból az egyetemen elsajátított ismereteket. Ennéljóval rosszabbnak ítélték meg azt gyakorlati szempontból és az idegen nyelviképzés oldaláról

Az egyetem által adott gyakorlati ismereteket a szakma sikeres gyakor-lásához a hallgatók mindössze 29,2%-a tartotta jónak, illetve nagyon jónak.Elégtelen minősítést a válaszadók 14,1%-a adott. Az ötfokú skálán a kérdésreadott válaszok átlaga 2,84.

Az egyetemi nyelvoktatást még rosszabbul értékelték: a volt hallgatókegyharmada (32,6%) teljesen rossznak tartja a nyelvi képzést a szakma mű-velése szempontjából, az ellentábor, a jónak, illetve nagyon jónak minősítőka válaszadók csupán 21,7%-át adják. Az ötfokú skálán a kérdésre adott vá-laszok átlaga 2,44.

A 3.6 ábrán mutatjuk be az elméleti, gyarlati ismeretek és a nyelvtudásátadását a képzés során hogyan ítélik meg a diplomások.

A Pannon Egyetemi képzés megítélését összevetettük az oklevél minősí-tésével, a képzési területekkel és a jelenlegi fizetések változókkal. Az adatok

G# 27 H#


3,852,84

2,44

0 1 2 3 4 5

%

Az egyetem mennyire teremtett megfelelő feltételeket a szakma műveléséhez szükséges idegen nyelv elsajátításához?Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő gyakorlati ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához?Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő elméleti ismereteket a szakma sikeres gyakorlásához?

N=408

3.6. ábra. Elméleti, gyakorlati tudás, nyelvismeret megjelenése a képzésekben

egyike sem mutat szignifikáns eltérést a főátlagokhoz képest: az oklevél minő-sítése, a képzési területi besorolás, az elért fizetés egyike sem befolyásolja azelméleti és gyakorlati oktatás megítélését: minden esetben a fentieknek meg-felelően gyengébbnek látják a gyakorlati képzést, illetve különösen a nyelviképzést. Figyelembe véve azt, hogy az idegennyelvtudást kiemelten fontos-nak tartják a válaszadók, ez az értékelés mindenképpen fontos problémáravilágít rá.

Külön kérdésben foglalkoztunk a szakmai érdeklődéssel, illetve az egye-temi képzés erre gyakorolt hatására. A szakma iránti érdeklődést az egyetemiképzés nem befolyásolta számottevően: a megkérdezettek 54,1%-a így érté-kelte a képzést, 39,5%-át viszont számottevően növelte. 6,4% meglehetősennegatívan nyilatkozott, kiábrándítóan hatottak rá az egyetemi tanulmányok.

Az egyetem szerepét a szakma iránti érdeklődés megítélésére megvizsgál-tuk az összevont képzési területek szerint és az egyetem által nyújtott elmé-leti, gyakorlati ismeretek és idegen nyelvi képzés szerint is. Kirajzolódik, hogyazok, akiknek a véleménye szerint az egyetemi képzés számottevően növelte a

G# 28 H#

3.7. A Pannon Egyetem folyó képzés megítélése

szakmai iránti elkötelezettségét, az elméleti képzést magasabbra értékelték,mint a gyakorlatit. Az idegen nyelv oktatásában és a többi kategóriában sincskülönbség az átlaghoz képest. Ugyanakkor a nagyjából karok szerint össze-vont képzési területek alapján van egy kismértékű eltérés az átlaghoz képestaz agrár- és a mérnöki képzés esetében, amelyeknél az egyetemi képzés po-zitívan befolyásolta a szakma iránti érdeklődést, az előbbinél 66,7%-ban, azutóbbinál 48,8%-ban jelölték meg. Az eredményhez hozzá kell tenni, hogy azagrárterület 33 válaszadó véleményét mutatja. Az eredményeket a 3.7 ábránmutatjuk be.

A szakma iránti érdeklődés megítélését a válaszadók jelenlegi fizetéséneka nagyságrendje és az oklevelük minősítése sem befolyásolja.

Számottevően növelte, 40%

Nem változtatott rajta, 54%

Kiábrándított belőle, 6%

3.7. ábra. Az egyetemi képzés hatása a szakma iránti érdeklődésre

A kérdőívben később feltettük azt a kérdést a volt hallgatóknak, hogyha újra pályaválasztás előtt állnának, ismét ezt az egyetemet választanák-e.Pozitív képet ad, hogy a válaszadók 87,3%-a igennel válaszolt. Az egyetemetválasztók 64,4%-a ugyanezen a szakon tanulna tovább, ha most kellene vá-lasztania. Az egyetem és a szak választása szempontjából nincs értékelhetőeltérés a képzési területek szerint. Ez azt mutatja, hogy a fenti hiányosságokellenére az egyetem és a szakok megítélése jónak mondható, vagy legalábbisnem érzékelnek a válaszadók jobb alternatívát. Mindazonáltal a fenti negatív

G# 29 H#


értékelések kezelése versenyelőnyt jelenthet, figyelmen kívül hagyása viszont– versenytársaink fejlesztései esetén – akár már középtávon is hátrányos hely-zetbe hozhatja a Pannon Egyetemet.

G# 30 H#

4Munka és munkahely

A kérdőív harmadik jelentős blokkjában a munkakereséssel, a munkakeresésnehézségeivel, munkába állással, munkahelyi elégedettséggel, fizetési kate-góriákkal kapcsolatos kérdések szerepeltek, amelyek értékelése szerepel a 4fejezetben.

4.1Munkába állás ideje

A diplomaszerzés fő célja nyilvánvalóan a munkaerőpiaci helyzet javítása.Ennek fényében különös jelentősége van a diploma utáni elhelyezkedési, il-letve a későbbi munkahelyváltási lehetőségeknek. A válaszadók elmondásaszerint a diplomaszerzés és a munkába állás között átlagosan mindössze 1,7hónap telt el (2,7 szórással). A megkérdezettek 51%-a azonnal munkába állt,további 11,9% a végzés után 1 hónappal már dolgozott, 8,9% 2 hónap múlva,további 10,4% 3 hónap múlva, további 13% 3-6 hónap alatt talált munkát.Az elhelyezkedési idő nemek szerint nem mutat lényeges eltérést: a férfi dip-lomások esetében 1,4 hónapot vett igénybe a munkába állás, a nők esetében2,1 hónapot.

A képzési területek szerint a munkába állás ideje nem mutat jelentős

31

4. Munka és munkahely

különbséget, a részletes megoszlást a 4.1 táblázat mutatja. Összességébenelmondható, hogy a Pannon Egyetemen szerzett diplomával könnyen találtakmunkát a diplomások. Nincs jelentős különbség a képzési ágak között sem azátlagos munkába állási időt, sem a minimum, maximum elhelyezkedősi időttekintve. A kérdőív hibája, hogy nem kérdeztünk rá a tanulmányi idők alatttörténő munkavégzésre, ez midenképp javítandó a jövőben.

4.1. táblázat. Képzési áganként a diploma megkapása és az első munkábaállás között eltelt időképzési ág eltelt idő (hónap) szórás min. max.

Mérnöki képzés 2,14 3,17 0 18Humán képzés 1,31 2,46 0 12Gazdaságtudományi képzés 1,60 2,40 0 14Műszaki informatikai képzés 1,69 2,77 0 14Agrár terület 2,92 2,80 0 10

Összesen 1,74 2,69 0 18

4.2Munkakeresési módok

A frissdiplomásoktól megkérdeztük, hogy milyen módon próbáltak munkátkeresni a végzés után, s ezek közül mi alapján találtak rá az első munkahe-lyükre. Az egyes munkakeresési csatornákat a következőképpen használtákmunkakeresésre a megkérdezettek (több választ is megjelölhettek). Az ered-ményeket a 4.1 ábrán is ábrázoltuk.

• Internetes hirdetésre jelentkezett a válaszadók 44,4%-a

• újsághirdetésre jelentkezett 35,6%

• munkaközvetítő, fejvadász céggel felvette a kapcsolatot a megkérdezet-tek 34,3%-a

G# 32 H#

4.2. Munkakeresési módok

• szülői kapcsolatok révén 17% próbált elhelyezkedni

• egyéb, személyes kapcsolat révén 35,4%

• Pannon Állásbörzén tájékozódott 11,9%

• gyakorlati helyen próbált maradni 9,3%

• tanszéki, egyetemi hirdetés révén keresgélt 7,5%

34,3

17

35,6

7,5

44,4

35,6

9,311,9

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

%

Munkaközvetítő-, fejvadászcégen keresztül

Szülői kapcsolatok révén

Egyéb, személyes kapcsolatok révén

Tanszéki, egyetemi hirdetés révén

Internetes hirdetésre jelentkeztem

Újsághirdetésre jelentkeztem

Gyakorlati helyen maradtam

Pannon Állásbörze segítségével

4.1. ábra. Munkakeresési csatornák alkalmazásának gyakorisága

Arra a kérdésre, hogy a felsoroltakon kívül még milyen módon kerestekállást a frissdiplomások, 80 válasz érkezett, melyek megoszlását a 4.2 ábraszemlélteti. A válaszadók több választási lehetőséget is megjelölhettek a kér-dőíven.

A munkakeresési módok közül átlagosan 2 forrást említettek meg a meg-kérdezettek (átlag 1,95 ± 1,7 szórással). Képzési területenként vizsgálva álta-lában 2 feletti értéket találunk (a legmagasabb az agrárképzési területen 2,6),

G# 33 H#


54%

14%

5%

2%

4%

5%

6% 2%1%

1%6%

Már volt állásom BME Állásbörze InternetTanulmányi verseny Még nem kerestem Saját keresésTovább tanulok Más állásbörze Ajánlottak állástSzemélyes kapcsolat Egyéb

4.2. ábra. A kérdőíven felsorolt csatornákon kívüli munkakeresési csatornák

azonban a humán képzési területet, ahol átlagosan 1,3 csatornát használnaka friss diplomások.

4.3Első munkahelyre kerülés

Az első munkahely megszerzése különösen fontos és egyben nehéz a friss dip-lomások számára. Ekkor még nem rendelkeznek azokkal a gyakorlati készsé-gekkel, munkahelyi kultúrával, piacismerettel, amelyet a munkaadók elvár-nak, értéknek tekintenek. A Pannon Egyetem végzőseinél is megfigyelhető aza jelenség, hogy a személyes és családi kapcsolatháló ezen a – későbbi karrierszempontjából is – kritikus ponton jelentős szerepet játszik. Az első mun-kahelyre nem szülői, de személyes kapcsolatok segítségével került a legtöbbválaszadó (29,2%). Ennek az előfordulása a humán és a gazdaságtudományiképzéseken végzettek körében magasabb az átlagnál. Második-harmadik leg-gyakrabban említett csatorna az újsághirdetésre jelentkezés (19,8%) és az

G# 34 H#

4.3. Első munkahelyre kerülés

internetes hirdetésre jelentkezés (17,9%) volt, mely szakterülettől függetle-nül kiemelt figyelmet kap a munkakeresésnél. Az újsághirdetésre jelentkezéslegnagyobb arányban a humán szakterületen végzettek körében fordult elő.

A válaszadók 8,4%-a a gyakorlati helyén maradt: elsősorban a gazdaság-tudományi területen végzettek körében jellemző és a nők aránya magasabbennél a kategóriánál. A munkaközvetítő cég, szülői kapcsolatok, tanszéki,egyetemi hirdető és a Pannon Állásbörze csak néhány válaszadónak segítettaz elhelyezkedésben. A fejvadász céget és a Pannon Állásbörzét elsősorbana műszaki-informatikai szakterületen végzettek említették meg.

Az első munkahely megtalálásának forrásaként a tanszéki, egyetemi hir-detőn látott állásajánlatok csekély jelentőségűek a végzettek megítélése sze-rint: minden esetben csupán néhány fő, főleg férfiak jelölték meg.

Összességében tehát a válaszadók számos csatorna közül válogathattak amunkaerőpiacra való bejutáskor. Ezek között a nyílt, formális, valamint az in-formális csatornák nagyjából azonos súlyt képviselnek. A 4.3 ábrán mutatjukbe az első munkahelyre milyen lehetséges utakon kerültek be a diplomásokés milyen arányban.

4.3.1

A végzés utáni elhelyezkedési nehézségek

Bár az elhelyezkedés a fentiek értelmében a többség számára nem jelen-tett komoly problémát, a munkahelykeresést mégis a szűk kínálat jellemeztea válaszadók értékelése alapján. Elsősorban a megfelelő munkahelyek hiá-nya, illetve alacsony száma jelentett gondot: az elhelyezkedést a válaszadók33,3%-a nagyon nagy problémának tartotta. A volt hallgatók képzési terüle-tenként eltérő nehézségekkel és problémákkal néztek szembe a diplomaszerzésután. A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztük, hogy a végzés után mi jelentettea szakmában elhelyezkedők számára a legtöbb gondot, nehézséget. A vála-szokat 1-5 skálán az iskolai osztályozás mintájára értékelték: az 1 egyáltalánnem jellemző, az 5 teljesen jellemző.

A megfelelő munkahelyek hiánya/alacsony számának átlaga 3,3 (1,5 szó-

G# 35 H#


6,5

6,2

29,2

3,6

17,9

19,8

8,4

1,3

7,1

0 10 20 30 40

Értékek %-ban kifejezve

Egyéb úton





Tanszéki, egyetemi hirdetésen

Egyéb, személyes kapcsolat útján



6,5

6,2

29,2

3,6

17,9

19,8

8,4

1,3

7,1

0 10 20 30 40

%

Egyéb úton





Tanszéki, egyetemi hirdetésen

Egyéb, személyes kapcsolat útján



4.3. ábra. Az első munkahelyre kerülés útjainak aránya

rással). A megfelelő munkahelyek száma legkevésbé a műszaki informatikaiképzési területeken végzetteket érintette.

A megkérdezettek szerint a végzés után a szakmában elhelyezkedők szá-mára egyáltalán nem okozott gondot a diplomát kiadó intézmény rossz meg-ítélése. A válaszadók 70,9%-a egyáltalán nem tartotta problémának és ebbenképzési területenként sincs eltérés. A válaszok átlaga 1,46 (0,8 szórással).

Munkakeresésbeli tapasztalatok hiánya közepesen jelentkezett probléma-ként: a válaszra adott átlag 2,8 (1,1 szórással). Ebben képzési területenkéntsincs eltérés.

Az egyetemen szempontjából pozitívan eredmény, hogy a végzett hallga-tók 45,6%-a a válaszlehetőségek közül a megfelelő elméleti képzés hiányátegyáltalán nem tartotta problémának, a kapott átlagérték 1,8 (0,9 szórás-sal). A képzési területek között az agrár képzési területen végzettek körébenfordult elő legkisebb arányban ez a probléma.

G# 36 H#

4.4. Korábbi munkahelyek és munkakörök

Megfelelő gyakorlati képzés hiányában nincs a képzési területek közötteltérés, a kérdésre adott válaszok átlaga 2,9 (1,3 szórással).

Megfelelő nyelvtudás hiányát 2,6 ± 1,3 értékkel kifogásolták hiányosság-ként a munkakeresés során, a válaszadók 31%-a egyáltalán nem tartottaproblémának. Legkevésbé a humán területen végzetteknek okozott a megfe-lelő nyelvtudás hiánya nehézséget.

Megfelelő informatikai ismeretek hiányát a válaszadók 49,6%-a egyál-talán nem tartotta problémának a végzés után. A kérdésre adott válaszokátlaga 1,9 ± 1,1.

A válaszlehetőségek között megjelent a hallgatók túlképzettsége, amellyelazt szerettük volna feltérképezni, hogy a végzés után a hallgatók megítéléseszerint a friss diplomások túlképzettek-e és ez milyen mértékben jelent prob-lémát. A kapott válaszokból az derül ki, hogy nem jellemző, a válaszadók50,5%-a egyáltalán nem tartotta ezt problémának. A kérdésre adott válaszokátlaga 1,8 ± 1,0 szórással.

A 4.4 ábrán mutatjuk be, hogy hogy az egyes tényezők milyen aránybanképviseltek nehézséget a diplomások körében.

4.4Korábbi munkahelyek és munkakörök

A kérdőívet kitöltőktől megkérdeztük, hogy a diploma megszerzése óta hol,milyen munkakörben dolgoztak illetve dolgoznak jelenleg. A végzett hall-gatók 59,6%-nak egy munkahelye volt, 15,2%-nak kettő, 2,6%-nak hárommunkahelye volt. A kitöltött kérdőívek alapján a legtöbb embert foglalkoz-tató és megnevezett vállalatok a következők lettek:

• Flextronics International Kft. 6 fő,

• Nokia Siemens Networks Magyarország Kft. 6 fő

• Continental Teves Magyarország Kft. 6 fő

G# 37 H#


3,29

1,46

2,8

1,86

2,912,6

1,88 1,85

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

5

Megfelelő munkahelyek hiánya/alacsony száma

Diplomát kiadó intézmény rossz megítélése

Munkakeresésbeli tapasztalatok hiánya

Megfelelő elméleti képzés hiánya

Megfelelő gyakprlati képzés hiánya

Megfelelő nyelvtudás hiánya

Megfelelő informatikai ismeretek hiánya

Túlképzett

N=315

4.4. ábra. Elhelyezkedési nehézségek tényezőinek száma

• MOL Nyrt. 5 fő

• Pannon Egyetem 5 fő

• IBM IDC 5 fő

• Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal 4 fő

• Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 3 fő

• E.ON IS Hungary Kft. 2 fő

• Ericsson Magyarország Kft. 2 fő

• Unilever Magyarország Kft. 2 fő

• Videoton Elektro-PLAST Kft. 2 fő

G# 38 H#

4.5. A munkahelyváltás okai

• DENSO Gyártó Magyarország Kft. 2 fő

• EDS Magyarország Kft. 2 fő

• ING Biztosító Zrt. 2 fő

• OTP Bank Nyrt. 2 fő

A vállalatok mellett több megkérdezett iskolákat adott meg foglalkozta-tási helyként.

• általános iskola 4 fő

• szakképző iskola 3 fő

• szakközépiskola 3 fő

• gimnázium 9 fő

• szakközépiskola, szakiskola 2 fő

• gimnázium, szakközépiskola 2 fő

• óvoda 1 fő

• általnos iskola, gimnázium 1 fő

A kapott válaszok alapján kigyűjtöttük a diplomások által megnevezettmunkaköröket, amelyet a mellékletben szakok szerint listaszerűen bemuta-tunk. Mind a szakok, mind a munkakörök megnevezése a hallgatók általmegadottakat tükrözi, ennek megfelelően a szakok megnevezése nem mindenesetben egyezik meg az akkreditált szak megnevezésekkel.

4.5A munkahelyváltás okai

A kezdő munkavállalók esetében általános jelenség a megfelelő munkahelykeresése. Ennek során a diploma megszerzése után a válaszadók nagy része

G# 39 H#


több munkahelyen is kipróbálja önmagát. Az első munkahely megszerzésiutáni munkahelyváltás okait három csoportba sorolhatjuk a megnevezett vá-laszok alapján:

1. magánjellegű okok

• új szakma, végzettség megszerzése

• családalapítás

• költözés

• változtatás iránti igény

• szakmai motiváció hiánya

2. munkahelyi problémák

• felettesek személye

• munkahelyi bizonytalanság

• nem megfelelő munkafeltételek és körülmények

• bérezés

• megszűnt a cég

• leépítés

• lejárt a szerződés

3. egyéb okok

• előléptetés

• saját vállalkozás

• jobb ajánlat

A válaszadók közül a legtöbben – közel egyharmaduk - a jobb ajánlatotnevezte meg, hasonló arányban, egytizedük említette a költözést, nem meg-felelő munkakörülményeket. A bérezést és a cég megszűnését a válaszadók8-8%-a említette. A többi ok ennél kevesebbszer, a megkérdezettek néhányszázalékánál merült fel.

G# 40 H#

4.6. Jelenlegi munkaerőpiaci státusz

4.6Jelenlegi munkaerőpiaci státusz

A kutatásban szereplő hallgatók munkaerőpiaci státuszukat tekintve aktívak,elenyésző az inaktívak aránya (2,4%). Az inaktívak között találunk néhánygyesen, gyeden lévőt, munkanélkülit és továbbtanuló hallgatót.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi munkahelyén milyen munkaviszonybandolgozik, a volt diákok 44,4%-a nem válaszolt. Azok, akik bejelöltek válasz-lehetőségeket a főállású munka a jellemző: a megkérdezettek 88,7%-a főál-lásban dolgozik, ezen belül 70,5%-a beosztott alkalmazottként, 16% közép-vezető és 2,2% a felsővezetők aránya. A részmunkaidőben dolgozók aránya2,5%, míg a szerződéses munkaviszony a válaszok 6,2%-ban jelentkezett. Azegyéb munkaviszonyban dolgozók aránya elenyésző, 2,5%. A pontos megosz-lást a 4.5 ábrán mutatjuk meg.

Főállásban, felsővezető

2% Főállásban, középvezető

16%

Főállás, beosztott71%

Részmunkaidőben2%

Szerződéses munkaviszonyban

6%

Egyéb3%

4.5. ábra. Frissplomások beosztása

G# 41 H#


Arra a kérdésünkre, hogy az egyetemen tanultakkal azonos szakterületendolgozik-e a megkérdezett, a megkérdezettek 44,4%-a nem adott értékelhetőválaszt. A kérdésre válaszoló végzettek 65,7%-a az egyetemen tanultakkalazonos szakmai területen dolgozik. Ez a végzés óta eltelt rövid idő fényébentalán természetesnek is tekinthető, a későbbi felvételekben azonban feltétle-nül érdemes lesz nyomon követni a későbbi szakmai váltásokat is.

Azoknak, akik nem az egyetemen tanultaknak megfelelő területen dol-goznak, az egynegyede a gazdaságtudományi képzési területen (24,5%) ésa pedagógusképzési területen (23,4%) végzett, ennél kisebb arányú a mű-szaki képzési területen, az informatikai és agrárképzési területen végzettek(15 főnél kevesebb megkérdezettre jellemző). Ha az összevont képzési terü-letek szerint nézzük meg a tanult szakterületen kívül dolgozó diplomásokarányát, a gazdaságtudomány terület 31,9%-ot, a humán terület 25,5%-ot,a mérnöki képzés 18,1%-t tesz ki. Ezek az arányok az végzettéggel nemazonos szakterületen dolgozók közötti megoszlást mutatják (94 főt). Téveskövetkeztetések levonása előtt, érdemes az eredményeket összevetni az egyesképzési területek teljes mintanagyságával. A gazdaságtudományi területena felmérésben szereplők, a teljes mintanagyság 18,9%-át jelentik a pályael-hagyók, a humán területnél 18,5%-ot, a mérnöki képzésnél 19,3%-ot tesz-nek ki. A pályaelhagyók vélhetően szituatív lehetőségeket használnak ki:nem mutat összefüggést a pályaelhagyás és másoddiploma szerzése, nincstudatos készülés a továbbtanulás és a külföldi munkavállalás tekintetében.A pályaelhagyók 87,2%-a nem szerzett más diplomát az egyetemen kívül,56,5%-uk nem tervez külföldi munkavállalást a következő 5 évben. A pálya-elhagyók 89,4%-a nem vett részt az egyetemi évek alatt külföldi részkép-zésben, viszont a kapott oklevelük/diplomájuk minősítését tekintve a jobberedménnyel végzettek dolgoznak más szakterületen: 58,5%-uk jó minősítés-sel végzett, 20,2%-uk jeles-kiváló minősítéssel. Ez azt is jelentheti, hogy ajó érdemjegyet szerzők nem feltétlenül akarnak, vagy tudnak elhelyezkednia szakmájukban, amit az egyetemi képzéssel megszereztek, és ez látható amellékletben is.

G# 42 H#

4.7. Munkakörülmények

4.7Munkakörülmények

A volt hallgatók jelenlegi munkakörülményeikkel többnyire elégedettek, kö-zepesen jónak minősítették azokat. Az elégedettségi tényezők közül az aláb-biakra kérdeztünk rá:

• Jövedelem /fizetés

• Egyéb bónuszok, juttatások

• Időbeosztás (munkaidő, munkabeosztás)

• Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómia

• Munkahelyi légkör, munkakörnyezet

• Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő

• Szakmai kihívás, szakmai feladatok

• Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés

• Karrierlehetőség, előrelépés

• Munka társadalmi megítélése, presztízse

Az elégedettségi tényezők megítélését mutatjuk be a 4.2 táblázatban ésa 4.6 ábrán. A különböző tényezőket 1-5 skálán értékelték a válaszadók

Legjobbnak a munkahelyi légkört, a munka feletti önállóságot, autonó-miát emelték ki a volt hallgatók. Képzési területenként megvizsgálva az elé-gedettségi tényezők alakulását a következőket emelhetjük ki:

• a jövedelmükkel, fizetésükkel a legkevésbé a humán képzési területenvégzettek elégedettek, azon belül is a pedagógusképzési területen 2,6-osátlagértéket mutat. Néhány fő véleményét tükrözi, de hasonlóképpen

G# 43 H#


4.2. táblázat. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékei a válaszok alapjántényező átlag, szórás

Jövedelem, fizetés 3,21 ± 1,1Egyéb bónuszok, juttatások 3,14 ± 1,3Munkaidő, időbeosztás 3,72 ± 1,1Önállóság, autonómia 4,00 ± 0,9Munkahelyi légkör, munkakörnyezet 4,14 ± 1,0Munkahely-lakóhely távolsága 3,98 ± 1,2Szakmai kihívások 3,72 ± 1,1Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés 3,52 ± 1,5Karrierlehetőség, előrelépés 3,14 ± 1,3Munka társadalmi megítélése, presztízse 3,42 ± 1,2

vélekedtek a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai is (2,4átlag, mindkét esetben 1,1 szórással)

• a fizetésen kívüli egyéb bónuszokkal, juttatásokkal szintén az előbbicsoportok elégedetlenebbek: a pedagógusképzésnél 2,4, a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportnál 1,8 értékek szerepelnek (1,3 és 1,1szórással)

• a munka időbeosztásában nincs lényeges különbség a képzési területekközött, kivételt képeznek az agrár- és a kereskedelem-marketing, üzletiadminisztráció szakmacsoport tagjai, akik kevésbé elégedettek a többiterülethez képest (3,3 érték, 0,9 szórással, illetve 2,8 átlag 1,6 szórással)

• a munka feletti ellenőrzéssel, önállósággal a megkérdezettek mindegyikeazonos mértékben nagyon elégedett

• a munkahelyi légkörrel, munkakörnyezettel a pedagógusképzés képzésiterületen nem elégedettek a megkérdezettek – a válaszok átlaga 3,9,1,2 szórással

G# 44 H#


3,213,143,7244,14

3,983,723,523,143,42

0 2 4 6

Munka társadalmi megítélése,presztízseKarrierlehetőség, előrelépés

Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődésSzakmai kihívás, szakmai feladatok

Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő

Munkahelyi légkör, munkakörnyezet

Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómiaIdőbeosztás (munkaidő, munkabeosztás)Egyéb bónuszok, juttatások

Jövedelem, fizetés

N=263

Átla

g

4.6. ábra. Munkahelyi elégedettségi tényezők értékeinek átlaga

• a munkahely-lakóhely távolsága, bejárási idő szinte egyáltalán nem je-lent gondot a megkérdezettek számára, azzal nagymértékben elégedet-tek

• szakmai kihívások, feladatok tekintetében a vendéglátás-idegenforgalomszakmacsoport tagjai elégedetlenebbek (a válaszok átlagértéke 3 ± 0,7szórással)

• továbbképzési lehetőségekkel a legelégedettebbek a természettudomá-nyi képzési területen végzettek, legelégedetlenebbek a vendéglátás -idegenforgalom szakmacsoport és a kereskedelem-marketing, üzleti ad-minisztráció szakmacsoport tagjai (3 illetve az 2,4 átlag, 0,7-1,3 szó-rással)

• a munka társadalmi megítélésével és presztízsével a pedagóguskép-zési, vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport tagjai elégedetleneb-bek (2,4 és 2,8 átlag 0,5-1,2 szórással). Hasonlóan a karrierlehető-

G# 45 H#


ségekkel és előrelépésekkel (2,6 és 2 átlag, 1-1,2 szórással). Mindkétszempontnál a legelégedettebb csoport tagjai műszaki (informatikai-,műszaki képzési területen) képzésen vettek részt.

Nemek szerint vizsgálva az elégedettséget, a férfiak nem számottevő mér-tékben, de árnyalatnyival minden esetben elégedettebbek az adott tényezővelkapcsolatban.

4.7.1

Bérezés

A végzett hallgatók bruttó bérezésére vonatkozó kérdésre a megkérdezettekközel fele nem válaszolt. A legtöbben 100.000-150.000 Ft közötti bért jelöl-ték be (26,7%), a 150.000-200.000 Ft közötti bérkategóriába a válaszadók18,7%. Kevesebb, mint 100.000 Ft bruttó bért a válaszadók kevesebb, mintegytizede kap munkahelyén. Az általunk megadott válaszlehetőségek közötta legmagasabb fizetési kategóriát, több mint 300.000 Ft bruttó havi jöve-delmet a megkérdezettek 15,1%-a kap. A többi értékkategóriát közel azonosarányban jelölték meg.

A legmagasabb bruttó bérkategóriák (250.000 Ft feletti havi jövedelem)az átlagosnál jóval nagyobb arányban a műszaki informatikusoknál jellem-zőek. 100.000 Ft alatti havi bért az agrár területen végzettek, 100-150.000Ft-ot pedig főleg a humán területeken végzettek jelöltek be. A fizetések meg-oszlását a 4.7 ábrán mutatjuk be.

4.7.2

Egyéb ösztönzők

A jövedelem mellett az egyéb ösztönzők szerepe is kiemelt fontossággal bíregy munka megítélésénél. Erre a megkérdezettek mindössze a válaszadók7,2%-a válaszolt, így azok részletes, több változó szerinti elemzése statiszti-kailag nem lehetséges. Mindemellett a felsorolt juttatásokat három csoportba

G# 46 H#


5% 13%

10%

7%

8%8%

49%

Kevesebb, mint 100. 000 Ft

100. 000 - 150. 000 Ft között

150. 000 - 200. 000 Ft között

200. 000 - 250. 000 Ft között

250. 000 - 300. 000 Ft között

Több, mint 300. 000 Ft

Válaszhiány

4.7. ábra. Fizetési kategóriák megoszlása

soroltuk, amelyek megoszlása egyenlő arányú volt. A felsorolt juttatások azalábbiak:

1. teljesítményhez kötött, anyagi jellegű juttatások

• ügyfelek utáni százalékos juttatás

• teljesítmény alapján év végi kéthavi fizetés

• teljesítményfüggő jutalom

• teljesítményfüggő prémium

• plusz juttatás a jó munkavégzésért és az új kollégák betanításáért

• forgalom utáni juttatás

• értékelés alapján, projektmunka esetén pénzbeli juttatás

2. szociális juttatások (beleértve a cafeteria rendszert)

• magánorvos

• étkezési utalvány

• ajándékutalvány

• üdülési csekk

G# 47 H#


• ajándék (10.000 ft felett)

• hazaút-támogatás

• sportolási lehetőség

• céges autó

• wellness utalvány

• magánnyugdíjpénztár

• céges parti

• nyelvtanulás

3. teljesítményhez nem kötött, anyagi jellegű juttatások

• éves prémium

• évi kétszeri jutalom

• egy havi prémium

• 13- és 14. havi fizetés

• két részletben egy havi fizetés fele

• készpénz karácsonykor

4.8Jövőre vonatkozó tervek

A volt hallgatók 71,6%-a nem tervez munkát változtatni a jövő évben. Azok,akik változást terveznek a következő évben, 9,6% szakmán belül más terü-leten, 14% pedig szakmán belül, de más cégnél tervezi a szakmai karrierjét.A jövőbeni pályaelhagyók (legalább is tervezett) aránya mindössze 4,8%.

A változtatást tervezők arányánál azonban feltétlenül figyelembe kellvenni a jelenlegi – és már a megkérdezés idején is jellemző – munkaerőpi-aci helyzetet. Az 1 évben belül munkahelyváltást tervezők arányát mutatjaa 4.8 ábra.

G# 48 H#

4.8. Jövőre vonatkozó tervek

Külföldi munkavállalással számol a megkérdezettek 39,7%-a. Képzési te-rületenként nincs jelentős különbség, kivételt az agrár végzettségűek jelen-tenek, akiknek egyáltalán nincsenek ilyen terveik. A férfiaknál egy árnya-latnyival nagyobb a külföldi munkavállalási hajlandóság: a nők kétharmadabiztosan nem tervez külföldi munkavállalást.

5% 7%2%

36%

50%

Igen, szakmán belül, más szakterületen

Igen, szakmán belül, más cégnél

Igen, szakmán kívül

Nem

Válaszhiány

4.8. ábra. 1 éven belüli munkahelyváltás tervezése

G# 49 H#

5A kérdőívvel kapcsolatos visszacsatolások

A közvetlen eredményeken túl a jelenlegi felvétel a Pannon Egyetemen egyrendszeresen elvégzendő vizsgálat pilot projektje is egyben, bár voltak mára múltban is jónak ítélhető vizsgálatok. Éppen ezért különös jelentőséget tu-lajdonítottunk annak, hogy a vizsgálat a jövőbeni felvételek jobb megalapo-zottságához is elvezessen. Kérdőívünk végén ezért lehetőséget biztosítottunka válaszadóknak arra, hogy elmondhassák véleményüket, építő kritikákkalsegíthessék a következő felméréseket.

Pozitívumként említhetjük, hogy sok válaszadó üdvözölte a felmérést, je-lezte érdeklődését az eredmények iránt. Volt, aki a környezetbarát onlinemódszert, volt olyan frissdiplomás, aki pedig a kritika, saját vélemény nyil-vánításának lehetőségét emelte ki.

5.1Kritikák a kérdőívvel kapcsolatban

Kérdőívünk végén lehetőséget biztosítottunk a válaszadóknak arra, hogy el-mondhassák véleményüket, építő kritikákkal segíthessék a következő felmé-réseket.

Pozitívumként említhetjük, hogy sok válaszadó üdvözölte a felmérést,

51

5. A kérdőívvel kapcsolatos visszacsatolások

hogy egyáltalán kíváncsiak a véleményére, és jelezte érdeklődését az ered-mények iránt. Volt, aki a környezetbarát online módszert, volt aki pedig akritika, saját vélemény nyilvánításának lehetőségét emelte ki.

„Véleményem szerint igen hasznos egy ilyen kérdőív, hiszen képet kapha-tunk arról, hogy a diákok a diploma átvétele után hogyan és milyen módontudnak elhelyezkedni. Jó, mivel az intézményt is értékeli, ami segíti a továbbifejlesztésekben, a tantervet tekintve. Rávilágít a pozitívumokra és negatívu-mokra is. Persze mindezekhez az kell, hogy minél többen kitöltsék!”

Többen javasoltak még kérdéseket:

• Álláskeresés időtartamára vonatkozóan

• Az összes és sikertelen interjúkra vonatkozóan

• A sikeres interjúk hány lépésből álltak?

• Mennyire maradtak a pályán a végzettek?

• Milyen további képzésre volt szükség ahhoz, hogy a megszerzett diplo-mát hasznosíthassák?

• Ha már az illető rendelkezett munkahellyel, akkor a diploma jelentett-eelőrelépést, fizetésemelést?

• Változtatott-e a válaszadó munkahelyet a diploma megszerzése óta?

• Milyen problémákkal találkoztak az álláskeresés során?

• Milyen programnyelveket használnak a munkájuk során?

A többség kritikaként jelölte azt, hogy a kérdőív nem tesz különbségetnappali és levelező tagozatosok között. Ugyanis a munkahely-kereséssel kap-csolatos kérdések főként olyanokra vonatkoznak, akiknek ez az első diplomá-juk, és még nem volt munkahelyük. A levelezősök és a kiegészítő képzésbenrésztvevők többnyire munka mellett folytatták tanulmányaikat. Emiatt hiá-nyolták azt a válaszlehetőséget, hogy már volt munkájuk (továbbá, ha lett

G# 52 H#

5.1. Kritikák a kérdőívvel kapcsolatban

volna ilyen válaszlehetőség, akkor több kérdést átugorhattak volna). Az errevonatkozó kérdésekre emiatt sokan nem válaszoltak, mert szerintük válaszaiktorzítanák az eredményeket. Javaslatuk szerint a jövőben a nappali és leve-lező tagozatosokra külön kérdések vonatkozzanak munkakereséssel, nyelvis-merettel kapcsolatban.

A munkahely-kereséssel kapcsolatos kérdéseknél hiányolták továbbá azt aválaszlehetőséget is, hogy még folytatják tanulmányaikat (más szakon, mes-terképzésben, PhD képzésben), ezért nem is kerestek állást.

A válaszadók megjegyezték továbbá azt is, hogy a kérdőív nem ad lehető-séget arra, hogy gyakornoki programban való részvételt, valamint külföldönvaló munkavégzést megjelöljenek.

Volt, aki azt hiányolta, hogy a munkahely-keresés során felmerülő gon-doknál családi körülményekre, életkorra, gyakorlati tapasztalatra vonatkozólehetőségek nem voltak.

Főként a levelezősök jelezték azt, hogy a nyelvtudással, egyetemi nyelvok-tatással kapcsolatos kérdések számukra irrelevánsak, mert nekik az egyetemnem biztosít nyelvtanulást, emiatt az erre vonatkozó kérdésre többnyire nemválaszoltak.

Azok, akik más egyetemeken szereztek már diplomát, azt jelölték meghibaként, hogy a kérdőívben nem volt lehetőség több évet beírni, ezért csakaz egyik diplomájuk megszerzésének évét jelölték meg. Sőt, szeretnének mégtöbb válaszlehetőséget, mert van olyan, akinek a Pannon Egyetemen szer-zetten kívül 3, 4 oklevele van még.

A kérdőív hibájaként többen megjelölték, hogy a bónusz juttatásoknálnem lehet mindent pénzben kifejezni (pl.: szolgálati autó, szolgálati telefon,kulturális-, sportprogramok, stb.).

Felmerült az a probléma is, hogy a külföldön dolgozók keresete és egyébjuttatásaik nem hasonlíthatók össze az itthoni viszonyokkal.

További hiányosságok, észrevételek a kérdőívben:

• A kérdések nem voltak mindig világosak, érthetőek

G# 53 H#


• A megadott válaszlehetőségek nem voltak mindenhol elegendők

• Nincs „nem tudom” válasz opció

• Az igen-nem válaszlehetőségeknél lehetnének fokozatok

• Lehetne olyan lehetőség, melynél a képzésre vonatkozó észrevételeket,kritikákat lehetne jelezni

• Lehetnének régiók közötti különbségekre vonatkozó kérdések (álláske-resők hol próbálkoztak, és milyen sikerekkel jártak)

• A kérdőív mérhetné az időt

• Lehetne „egyéb, éspedig:” opció

• Néhány kérdésnél a válasz indoklására lehetne lehetőség (például: miértnem keresett állást)

• Néhányan tolakodónak érezték a fizetésre és az egyéb juttatásokra vo-natkozó kérdéseket

• Nem volt lehetőség arra, hogy egyszerre több állást betöltők ezt fel-tüntessék

• Nem volt arra vonatkozó kérdés, hogy milyen formában dolgoznak aválaszadók (pl.: részmunkaidő - emiatt a kereset esetleg torz képet ad-hat, megbízásos jogviszony, stb.)

5.2Kérdőívvel kapcsolatos információk értékelése

A kérdőív végén megkérdeztük, hogy

• Hány percet vett igénybe a kérdőív kitöltése?

• Szeretnél kivonatos értesítést kapni a kiértékelt eredményekről?

G# 54 H#

5.2. Kérdőívvel kapcsolatos információk értékelése

• Mennyire voltak egyértelműek a kérdőívben feltett kérdések?

• Okozott-e bármiféle nehézséget az, hogy jelen kérdőív online? (Kezel-hetetlen a felület, zavaró a kinézet, nem úgy működnek a gombok,ahogy az elvárt, stb.)

• Jobban preferálnál egy papír alapú kérdőívet a jövőben?

A kapott válaszokat rögzítettük és az alábbiakban kiértékeltük.

5.2.1

Kérdőív kitöltésének dátumai

Az on-line rendszer rögzítette, hogy mikor történt befejezett kérdőív mentés.Az adatokat nap szerint ábrázoltuk az 5.1 ábrán.

A jól látható csúcsok indikálják, hogy a megkérdezettek valamilyen im-pulzust kaptak arra vonatkozóan, hogy töltsék ki a kérdőívet. Az on-linekérdőívet kezelő LimeSurvey nyílt forráskódú szoftver nyilvántartotta, hogymely email címek nem véglegesítették még a kérdőív kitöltését, és azok szá-mára december elején, és közepén emlékeztető emailt küldtünk, hogy töltsékki a kérdőívet. Látványos a csúcs utáni lecsillapodó válaszadási szám is. Aszoftver nem alkalmas arra, hogy az email címmel párosítsuk a kitöltöttkérdőívet, mert minden egyes betáplált e-mail cím egy úgynevezett zsetontkap, amit az emailen küldött link segítségével aktívált a felhasználó. A felnem használt és a befejezetlen zsetonokkal rendelkező email címeken történtmindig a figyelmeztetés.

5.2.2

Kérdőív kitöltésének ideje

Megkérdeztük a kérdőív kitöltésre fordított időt is, hogy a lelkiismeretünketmegnyugtassuk, nem foglaltunk el túl sok időt a diplomásoktól. A válaszokönbevallás alapján történtek, az on-line kérdőív rendszer nem tudja rögzítenia korábban említett zsetonok felhasználási idejét. Az értékelhető kérdőívek

G# 55 H#


kitöltésének idejének átlaga 9,71 ± 6,3 perc volt, de egy kiugró 100 perceskitöltési idő túlzottnak tűnik főleg annak fényében, hogy a következő legma-gasabb érték 30 perc volt. Anélkül számolva az átlagot 9,52 ± 4,8 percnekadódott. A kitöltők 95%-a 25 percen belül töltötte ki a kérdőívet.

5.2.3

A kitöltők visszajelzés kérése

Az utolsó blokkban megkérdeztük, hogy a kitöltők szeretnének-e visszajel-zést kapni a kutatásról, annak eredményéről. Hangsúlyozni kell ez esetben is,hogy ez egy teszt jellegű kérdés, és nem az igennel válaszolók kapnak elekt-ronikus értesítőt, mert a zsetonos rendszer ezt nem teszi lehetővé, a kérdőívanonim minden esetben. A felméréssel az volt a célunk, hogy ha a többségkér visszajelzést, akkor mindenkinek küldünk, akit sikeresen elértünk elekt-ronikus úton, még abban az esetben is, ha nem töltött ki kérdőívet. 482 főválaszolt erre a kérdésre, akik közül 377-en kértek visszajelzés, és 105-en nem,így mindenki számára elküldjük elektronikusan a pályakövetési vizsgálatunkeredményét, reméljük nem töltjük meg feleslegesen a postaládákat.

5.2.4

Kérdések egyértelműsége

Az értékelés egyik lényeges elem, hogy a megkérdezettek mennyire tudtákjól értelmezni a kérdéseket, és mennyire értették meg a kérdést feltevő szán-dékát, mert a válaszok értékelése is más fényt kap, ha ez a kritérium nemteljesül. Szerencsére az 1-5 skálán értékelhető választ átlagban 4,47-re érté-kelték, viszonylag kis, 0,72-es szórás értékkel.

5.2.5

Elektronikus kérdőív nehézséget okozott-e

Az 5.2.4 fejezethez hasonlóan a válaszok értékelésénél a kérdés feltevés for-mája esetén is meg kell győződnünk arról, hogy megfelelő formátumban

G# 56 H#

5.2. Kérdőívvel kapcsolatos információk értékelése

tettük-e fel a kérdéseket, és nincs zavaró körülmény, amit az értékelésnél fi-gyelembe kell vennünk. Az on-line kérdőív feltételezi a számítógép megfelelőhasználatát, és „barátságot” a számítógéppel, de ezt a mai kor követelményeiszinte előírják minden értelmiségi diplomás számára. A kérdésre az értéke-lető kérdőívek között 486-an válaszoltak, és a döntő többség, 482 fő számáranem okozott nehézséget az on-line forma, 4 fő számára valamiért igen.

5.2.6

Papír vs. on-line kérdőív

A jövőre előre tervezve megkérdeztük, hogy mit javasolnak a megkérdezettdiplomások, milyen formában kérdezzük meg a véleményüket. Az on-line kér-dőívnek egyik nagy előnye, hogy jól lehet programozni, és egyes válaszoktólfűggően újabb kérdések, kérdéscsoportok feltételére is van lehetőség, vala-mint nagyon olcsó. Kritikaként általában az irodalom meg szokta említeni,hogy sikeresebb a papír alapú kérdőívek válaszadási aránya. Megjegyezzük,hogy az email címmel nem rendelkezőket postai úton papíron is megkerestük,de 10%-uk jelzett vissza, hogy hajlandó a címét megadni, esetleg a kérdőívetkitölteni. A helyzetet az 1.2 fejezetben bővebben elemeztük. A válaszadásihajlandóság valószínüleg nem a kérdőív formájától függ döntően, hanem aPannon Egyetemmel szembeni elhivatottság kérdése.

A kérdésre az értékelhető 495 válaszadó közül 488-an válaszoltak, akikközül 485-en az elektronikus kérdőívet, 3-an a papír alapú kérdőívet részesí-tették előnyben. Érdekes megjegyzés, hogy nem az a 4 fő választotta a papíralapú kérdőív lehetőségét, akik az 5.2.5 alfejezetben nehézséget éreztek azelektronikus kérdőívben.

G# 57 H#


18159

3613

811

37

34

7955

16612

52343128

205

12321112

0 50 100 150

2008-11-242008-11-252008-11-262008-11-272008-11-282008-11-292008-11-302008-12-012008-12-022008-12-032008-12-042008-12-052008-12-062008-12-072008-12-082008-12-092008-12-102008-12-112008-12-122008-12-132008-12-142008-12-152008-12-162008-12-172008-12-182008-12-192008-12-202008-12-212008-12-232008-12-242008-12-252008-12-262008-12-30

5.1. ábra. Kitöltött kérdőívek száma a vizsgálati időtartam alatt

G# 58 H#

6Mellékletek

59

6. Mellékletek

I. melléklet: Kérdőív

Az On-line kérdőív tartalmi elemei. A kitöltés során kihasználtuk az informa-tika adta lehetőségeket, és legölrdülő menüket, rádiógombokat, jelölőnégyze-teket, szövegdobozokat alkalmaztunk.

I. HÁTTÉRADATOK

1. Melyik évben kezdted meg tanulmányaidat?

2. Melyik évben kaptad meg a diplomádat?

3. Születési éved:

4. Nemed:

5. Milyen szakon tanultál?

6. Milyen képzési formában vettél részt?

• egyetemi

• főiskolai

• felsőfokú szakképzés

• szakirányú továbbképzés

7. Az oklevél minősítése (Jelöld be a megfelelő kategóriát.)

• kiváló (5.00)

• jeles (4.51-4.99)

• jó (3.51-4.50)

• közepes (2.51-3.50)

• elégséges (2.00-2.50)

G# 60 H#

8. Milyen nyelveket beszélsz? A felsorolt nyelvek közül melyiket haszno-sítod a munkád során? Kérjük, sorold fel az összes nyelvet, add meg aszintet és a fontosságát értékeld 1-5ig az iskolai osztályozás mintájára!(Ne nyelvvizsgához kösd a választ, hanem a tudáshoz!)

Nyelv Szint (0-5) Fontos a munkavégzéshez (0-5)

1.2.3....

II. TANANYAG ALKALMAZHATÓSÁGA, GYAKORLATI FEL-HASZNÁLÁS

1. Milyen kompetenciák szükségesek a munkádhoz? Ezek közül mit adottaz egyetem? (Több válasz is lehetséges) (Két oszlopban jelennek mega kérdések, az egyik oszlopban a szükséges kompetenciák szerepelnek,a másikban amit az egyetem adott)

Kompetencia Munkához szükséges Egyetem adott

Gazdasági ismeretekPszichológiaJogKommunikáció 1-5 1-5TársadalomismeretIdegen nyelvSzámítástechnikaTermészettudományi ismeretek

2. Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő elméleti ismereteket a szakmasikeres gyakorlásához?

G# 61 H#

6. Mellékletek

3. Az egyetem mennyire nyújtott megfelelő gyakorlati ismereteket a szakmasikeres gyakorlásához?

4. Az egyetem mennyire teremtett megfelelő feltételeket a szakma műve-léséhez szükséges idegen nyelv elsajátításához?

5. A szakma iránti érdeklődésedet az egyetemi képzés, hogyan befolyá-solta? (Egy válasz lehetséges)

• Számottevően növelte

• Nem változtatott rajta

• Kiábrándított belőle

6. Vettél-e részt egyetemi éveid alatt külföldi részképzésben? IGEN-NEM

7. Ha igen, melyik országban?

8. Diplomáztál a Pannon Egyetemen kívül más egyetemen?

9. Ha igen, hol szereztél képesítést? És milyen szakon?

10. Ha igen, mikor kaptad meg azt a diplomádat?

11. Tervezel a közeljövőben további iskolarendszerű tanulást?

12. Ha igen, hol? Melyik intézményben? Milyen szakon? (Több ablakbanjelenik meg egymás után a kapott válaszok függvényében)

13. Szoktál publikálni (szakmai konferencia-előadást is beleértve)? IGEN-NEM

14. Van szabadalmazott találmányod? IGEN-NEM

15. Ha van, akkor írd le, milyen szabadalmad van.

16. Mit gondolsz most, ha újra pályaválasztás előtt állnál, ismét ezt azegyetemet választanád? IGEN-NEM

G# 62 H#

17. Ha igen, akkor ugyanezt a szakot választanád? IGEN-NEM

III.MUNKA ÉS MUNKAHELY

1. Mennyi idő telt el a diplomaszerzés és az első munkába állás között?

2. Milyen módon próbáltál munkát keresni? (Több válasz is lehetséges)

• Munkaközvetítő-, fejvadász-cégen keresztül

• Szülői kapcsolatok révén

• Internetes hirdetésre jelent-keztem

• Újsághirdetésre jelentkeztem

• Gyakorlati helyen maradtam

• Egyéb, személyes kapcsolatrévén

• Tanszéki, egyetemi hirdetésrévén

• Pannon Állásbörze segítségé-vel

• Egyéb, és pedig:

3. Hogyan kerültél a legelső munkahelyedre? (Egy válasz lehetséges)

• Munkaközvetítő-, fejvadász-cégen keresztül

• Szülői kapcsolatok révén

• Internetes hirdetésre jelent-keztem

• Újsághirdetésre jelentkeztem

• Gyakorlati helyen maradtam

• Egyéb, személyes kapcsolatrévén

• Tanszéki, egyetemi hirdetésrévén

• Pannon Állásbörze segítségé-vel


4. Amikor végeztél, mi jelentette a szakmában elhelyezkedők számára alegtöbb gondot, nehézséget? (Több választ is lehetséges)

• Megfelelő munkahelyek hiánya/alacsony száma

• Diplomát kiadó intézmény rossz megítélése

G# 63 H#

6. Mellékletek

• Munkakeresésbeli tapasztalatok hiánya

• Megfelelő elméleti képzés hiánya

• Megfelelő gyakorlati képzés hiánya

• Megfelelő nyelvtudás hiánya

• Megfelelő informatikai ismeretek hiánya

• Túlképzett

• Egyéb:

5. A diploma megszerzése óta hol, milyen munkakör(ök)ben dolgoztál/dolgozoljelenleg? Mi volt a váltás oka? (Ha csak a munkakör változott a mun-kahely nem, azt is jelöld!)

Munkahely (cég+település)

Eltér-e az akkori lakóhelye a munkahelytől?

Munkakör megnevezése

(pl. recepciós, fejlesztő-mérnök)

Munka időtartama

(kezdés-befejezés ideje: év, hónap)

Váltás oka (pl. jobb ajánlat, költözés)

6. Ha jelenleg nem dolgozol, miért nem? (Jelöld be a megfelelő kategóriát)

• Hallgató

• GYES, GYED

• Munkanélküli


7. Jelenlegi munkahelyeden milyen munkaviszonyban dolgozol?

• Főállásban, felsővezető

G# 64 H#

• Főállásban, középvezető

• Főállás, beosztott

• Részmunkaidőben

• Szerződéses munkaviszonyban

• Egyéb (pl.:vállalkozó):

8. Jelenlegi munkakörödben azon a szakterületen dolgozol, amit az egye-tem tanultál? IGEN-NEM

9. Mennyire vagy elégedett az alábbi területekkel? 1-5

• Jövedelem /fizetés

• Egyéb bónuszok, juttatások

• Időbeosztás (munkaidő, munkabeosztás)

• Munka feletti ellenőrzés, önállóság, autonómia

• Munkahelyi légkör, munkakörnyezet

• Munka-lakóhely távolsága, bejárási idő

• Szakmai kihívás, szakmai feladatok

• Továbbképzési lehetőségek, szakmai fejlődés

• Karrierlehetőség, előrelépés

• Munka társadalmi megítélése, presztízse

10. Mekkora bruttó jövedelemmel rendelkezel jelenlegi munkahelyeden?

• Kevesebb, mint 100.000 Ft

• 100.000 – 150.000 Ft között

• 150.000 – 200.000 Ft között

• 200.000 – 250.000 Ft között

• 250.000 – 300.000 Ft között

G# 65 H#

6. Mellékletek

• több, mint 300.000 Ft

11. Milyen egyéb juttatásokat kapsz? Milyen összegben? (Több válasz le-hetséges. Ha bejelölte a gépen hol értelmezhető megjelenik egy ablak,ahova beírhatja, hogy havonta v. évente mekkora összegben kapja)

• Lakhatási támogatás

• Tanulmányi szabadság

• Ruhacsekk

• Étkezési hozzájárulás

• Szolgálati autó

• Sportolási lehetőség

• Utazási hozzájárulás

• Szolgálati telefon

• Egészségpénztár

• Továbbképzési támogatás

• Üdülési csekk

• Bónusz, és pedig:

• Egyéb:

12. Szándékodban áll munkát változtatni a következő 1 éven belül?

• Igen a szakmán belül más szakterületen

• Igen, a szakmán belül más cégnél

• Igen, a szakmán kívül

• Nem

13. Tervezel külföldi munkavállalást a következő 5 évben? IGEN-NEM

14. Szeretnél kivonatos értesítést kapni a kiértékelt eredményekről?

G# 66 H#

15. Mennyire voltak egyértelműek a kérdőívben feltett kérdések?

16. Okozott-e bármiféle nehézséget az, hogy jelen kérdőív online? (Kezel-hetetlen a felület, zavaró a kinézet, nem úgy működnek a gombok,ahogy az elvárt, stb.)

17. Jobban preferálnál egy papír alapú kérdőívet a jövőben?

18. Mennyi időt vett igénybe a kérdőív kitöltése?

G# 67 H#

6. Mellékletek

II. melléklet: Összetett értékelő táblázat képzési ágan-ként

6.1. táblázat. Összetett értékelő táblázat képzési áganként

képzési ág Mun

kába

állásideje(hón

ap)

PE-n

kívü

lszerzettdiplom

a(%

)

Továb

btan

ulásis

zánd

ék,ú

jabb

diplom

a(%

)

Pub

likál

(%)

Külföldir

észképzésenvolt(%

)

Beszéltny

elvekszám

a(db)

Mérnöki képzés 2,14 4,5 50,0 27,9 8,0 1,75±0,5Humán képzés 1,31 42,3 34,8 14,2 7,7 1,73±0,8Gazd.tud. képzés 1,60 10,1 48,6 9,9 6,3 1,84±0,6Műszaki inf. képzés 1,69 5,8 31,6 10,8 1,2 1,52±0,6Agrár terület 2,92 12,1 44,8 21,9 9,1 1,66±0,6PE 1,74 17,0 42,0 15,0 6,3 1,72±0,7

G# 68 H#

III. melléklet: Álláskeresési nehézségek képzési áganként

6.2. táblázat. Álláskeresési nehézségek képzési áganként

képzési ág Megfelelő

mun

kahelyek

alacsony

szám

a

PE

rosszmegítélése

Mun

kakeresési

tapa

sztalatokhián

ya

Elm

életik

épzéshián

ya

Gyakorlatik

épzéshián

ya

Nyelvtudá

shián

ya

Inform

atikai

ismeretek

hián

ya

Túlképzettség

Mérnöki képzés 3,19 1,40 3,03 1,78 2,79 2,85 1,65 1,60Humán képzés 3,47 1,67 2,69 1,95 2,70 2,15 1,98 2,04

Gazd.tud. képzés 3,58 1,37 2,81 1,84 2,97 2,80 1,84 1,77Műszaki inf. képzés 2,50 1,44 2,76 2,00 3,19 2,54 2,10 2,05

Agrár terület 3,67 1,43 2,59 1,56 2,90 2,63 1,70 1,76

PE 3,29 1,46 2,80 1,86 2,91 2,60 1,88 1,85

G# 69 H#

6. Mellékletek

IV. melléklet: Jövedelmek képzési áganként

6.3. táblázat. Jövedelmek megoszlása képzési áganként (%)

képzési ág kevesebb

,mint100eF

t

100-150eF

t

150-200eF

t

200-250eF

t

250-300eF

t

több

,mint300e

Ft

válaszhián

y

Mérnöki képzés - 9,1 10,2 11,4 9,1 10,2 50,0Humán képzés 6,9 20,0 13,8 6,2 3,1 1,5 48,4Gazd.tud. képzés 5,1 10,8 7,0 8,9 8,9 3,8 55,7Műszaki inf. képzés 4,7 7,0 8,1 1,2 14,0 22,1 43Agrár terület 12,1 30,3 6,1 9,1 - 6,1 36,4

PE 5,1 13,5 9,5 7,3 7,7 7,7 49,3

G# 70 H#

V. melléklet: Szakok és szakmák

Agrárkémikus agrármérnöki szak:

• Pultos

Agrármenedzser (levelező)

• Tanácsadó

• Pénztáros

Agrármérnöki

• Felszolgáló

• Értékesítő

• Gyakornok

• Kistérségi koordinátor

Angol-francia

• IT team-member

Angol-magyar

• Tanár

Angol nyelv és irodalom

• Angol nyelvtanár

• Bolti eladó

• IT specialist

• Sportújságíró, sportszerkesztő

• Tanár

• Tracing ügyintéző

Anyagmérnök

• Gyártástámogató vegyészmér-nök

Család és gyermekvédelem peda-gógiája

• Óvónő

• Tanár

Etika, ember- és társadalomisme-ret (levelező)

• Kommunikációs vezető

• Kulturális szervező

• Tanár

Francia nyelv és irodalom

• Mentor

• Office Assistant

• Service desk agent

Gazdálkodás

G# 71 H#

6. Mellékletek

• Ingatlanforgalmazó

• Könyvelő

• Pénzügyi asszisztens

• Kontroller

Gazdasági agrármérnöki

• Agrármérnök

• Informatikus

• Könyvelő

• Kutatási asszisztens

• Logisztikus

• Mérnök

• Pénzügyi-számviteli ügyintéző

• Területfejlesztési referens

• Területi képviselő

• Marketing munkatárs

• Talajvizsgálati koordinátor

Gépészmérnöki

• Beszállítói minőségbiztosításimérnök

• Gyártómérnök

• Projektmérnök

• Tervezőmérnök

• Termelési mérnök

Gépipari mérnökasszisztens (le-velező)

• Kereskedelmi asszisztens

Humán erőforrás menedzser(nappali)

• Csoportvezető

• HR munkatárs

• Humánpolitikai és gazdaságiügyintéző

• Junior HR tanácsadó

• Junior IT Specialist

• Munkaügyi előadó

• Munkaügyi koordinátor és bér-számfejtő

• Referens

Idegenforgalmi és szálloda (nap-pali)

• Értékesítés, recepció

• Értékesítési koordinátor

• Értékesítési tanácsadó

• Idegenforgalmi ügyintéző

• Internet coordinator

G# 72 H#

• Jogi asszisztens

• Kereskedelmi ügyintéző

• Kistérségi koordinátor

• Légiutas-kísérő

• Mentőápoló

• Minőségirányítási vezető, mar-keting asszisztens

• Osztályvezető

• Ösztöndíjas foglalkoztatott

• Pályázatíró és idegenforgalmimenedzser

• Pénzügyi ügyintéző

• Recepciós

• Rendezvényszervező

• Revenue Manager

• Service Delivery Analyst

• Tanácsadó

• Titkárnő

• Turisztikai referens

• Utazási tanácsadó

• Utazásszervező

• Ügyfélmenedzser

• Üzletkötő

• Valuta-ügyintéző

• Vendégszolgálati manager

Idegenforgalmi szakmenedzser

• Adminisztrátor

• Felszolgáló

• Gyógyszerész

• Recepciós

• Utazásirodai ügyintéző

• Pultos-felszolgáló

Informatika tanári (levelező, ki-egészítő)

• AIX System Administrator

• Informatika tanár

• Intézeti oktatási titkár, tanár-segéd

• Rendszergazda csoportvezető

• Tanár

Informatika tanári (nappali)

• Informatika tanár

• Informatikus

• Network engineer, Hálózatimérnök

G# 73 H#

6. Mellékletek

• Tanár, gyógypedagógus

• IT Expert

Informatikai statisztikus és gaz-dasági tervező

• Monitoring módszertani szak-értő/ hitelelemző

• Ügyfélszolgálati munkatárs

• Informatikus vegyész (KémiaiInformatika)

• Kutató és fejlesztőmérnök

Kémia- környezettan- tanár

• Tanár

Kertészmérnöki

• Asszisztens

• Főkertész

• Kertvezető

• Műszakvezető

Környezetmérnöki

• EHS mérnök

• fejlesztő mérnök

• konzultáns

• környezetmérnök

• környezetvédelmi koordinátor

• környezetvédelmi tanácsadó

• logisztikai asszisztens

• minőségügyi mérnök

• projektmenedzser

• Sales Manager / Key AccountManager

• tudományos munkatárs

• okleveles környezetmérnök,műszaki munkatárs

Környezettan tanár KL

• Angoltanár

Környezettudományi szak

• kérelemkezelési szakreferens

• laboráns

• labormérnök

• törzskönyvező

Közgazdász gazdálkodási

• Business Support Analyst

• call center agent, marketing as-sistant

• controller

• igazgatói menedzser asszisztens

G# 74 H#

• kérelemkezelési szakreferens

• nagykereskedelmi üzletkötő

• üzleti elemző

• ügyfélreferens

Közszolgálati menedzsment

• pályázati referens

• tagintézmény vezető

Logisztikai műszaki menedzser-asszisztens

• felszolgáló

• gépkezelő

• kontroller és analízis készítő

• szociális igazgatási ügyintéző

• pénztáros

• árufeltöltő

• pultos

• lottógép kezelő

Magyar-német

• Irodavezető

Magyar és irodalom egyszakos

• magyar szakos pedagógus

• óraadó oktató

Magyar nyelv és irodalom KL

• Tanár

MBA

• Ügyfélszolgálati munkatárs

Mérnök informatikus Bsc


• IT On Site Support


• Linux Rendszeradminisztrátor

• Linux System Administrator

• rendszertesztelő

• Software Engineer

• szoftverfejlesztő mérnök

• UHD rendszeradminisztrátor

• rendszergazda, szervizmérnök

• gyártástervező

• rendszermérnök

• Webdesigner és fejlesztő

Minőségügyi szakmérnök

• minőségbiztosítási mérnök

• minőségbiztosítási vezető

• műszakvezető

G# 75 H#

6. Mellékletek

• titkárnő

Műszaki informatika

• Fault Analyst

• fejlesztő

• hálózati mérnök

• informatika, támogatás

• informatikus


• Junior szoftvermérnök


• rendszergazda, SAP adminiszt-rátor

• Software Engineering Analyst

• support analyst

• Support Consultant

• SW Engineer

• szoftver mérnök

• szoftverfejlesztő


• tesztmérnök

• UNIX- rendszerfelügyelet

• tesztelő mernök

Műszaki informatika KL

• IT munkatárs

• Szoftverfejlesztő mérnök

Műszaki informatikai mérnök-asszisztens

• eladó

• filmkészítő

• informatikus

• oktató

• operátor

• rendszer-szervező

• üzletkötő

Műszaki menedzser

• idegenáru-ellenőr

• IT Tanácsadó

• kistérségi koordinátor

• marketing asszisztens


• műszaki menedzser

• nemzetközi fuvarszervező

• projekt mérnök

G# 76 H#

• üzleti ellenőrzés és folyamatfej-lesztés szakértő

• vevőszolgálati koordinátor

• vezérigazgatói asszisztens, ter-melésvezető

Német nyelv és irodalom tanári

• értékesítő

• hálózatfelügyelet

• irodavezető

• német nyelvtanár

• nyelvtanár

• projektmenedzser

• tanár

• telefonos ügyintéző

• vevőszolgálati ügyintéző

• némettanár, német nyelvű HelpDesk

Német nyelv és irodalom KL

• Német nyelvtanár

• Tanár

Nemzetközi tanulmányok

• asszisztens

• PDÖF ösztöndíjas

• projektvezető

• üzletágvezető

Növényorvosi

• Értékesítő/Area Sales Manager

• növényvédelmi mérnökszakértő

• tanár

• olajipari ellátási lánc optimali-záló


Programozó matematikus

• Pénzügyi előadó

Számviteli szakügyintéző

• pénztáros

• szakkollégiumi tanár

• számlavezető

Színháztörténet (nappali)

• közép- és általános iskolai tanár

• szoftver koordinátor

• vágó

Vegyész


Vegyészmérnöki

G# 77 H#

6. Mellékletek

• gyakornok

• kutató fejlesztő mérnök, PhD-képzés

• projekt mérnök

• technológus-tervező

Vegyészmérnöki (főiskolai)

• compoundfejlesztő-vegyészmérnök

• tanszéki mérnök

Vendéglátó és szálloda

• Bartender

• felszolgáló

• felszolgáló, értékesítő

• konyhafőnök

• szállodavezető helyettes

• szalonvezető

• üzletvezető helyettes

Villamosmérnöki


• gyártásvezető

• mérnök diagnosztikus

• pályakezdő/gyakornok


• villamosmérnök

G# 78 H#

Karrier Iroda (Ka-Iro)

A Pannon Egyetem Karrier Irodája az akkori Veszprémi Egyetem részeként2001. január 1-én kezdte meg működését, független egyetemi szervezeti egy-ségként, amelynek célja az egyetem képzéseiről kikerülő hallgatók sikeresmunkavállalásának segítése.

Az irodát életre keltő elsődleges cél egy olyan elhelyezkedési kultúra meg-honosítása volt, ahol a Pannon Egyetem magas színvonalon képzett hallga-tói, és az üzleti szféra képviselői között a kapcsolódási pontok megteremtéséntúl, a tudatos karriertervezés eszközeinek támogatásával az egyetemi hallga-tók segítséget kapjanak, hogy szaktudásuknak és érdeklődési területüknek alegmegfelelőbb állást legyenek képesek megtalálni.

A szabályzatok szerint a Ka-Iro látja el a Pannon Egyetemen a diplo-más pályakövetéssel kapcsolatos munkákat. A sikeres pályakövetés érdekébenfenntart alumni szolgáltatásokat, és folyamatosan fejleszti azokat. A 2008. évegyik legnagyobb vívmánya az egyetemi közösségi portál, e-portfólió rendszerelkészítése, amelynek adminisztrációját a Ka-Iro látja el. (http://mahara.uni-pannon.hu)

A Ka-Iro – mint azt neve is mutatja – nem állásközvetítő ügynökség,azaz elsősorban nem konkrét munkalehetőséget ajánlunk, bár rengeteg lehe-tőség kínálkozik az álláskeresők számára, szerepünk sokkal inkább stratégiaijellegű.

I

Documents

A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése...A PANNON EGYETEMEN VÉGZETTEK SZAKMAI ÉLETÚTJA - A KEZDET A 2007. és 2008. évi végzettek felmérése (mintafelvétel:2008.november-december)