Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Egészségügyi Kar
Ápolás és Betegellátás
Gyógytornász szakirány
A betegoktatás jelenlétének vizsgálata egy mozgásszervi osztályon
Dr. Baffi Istvánné Bársony Bettina
konzulens
2017
2
Köszönetnyilvánítás
Szeretném megköszönni a segítséget egyetemi oktatóimnak, akik hozzájárultak a
tanulmányom befejezéséhez.
Köszönöm Dr. Baffi Istvánné konzulensemnek a szakdolgozatom elkészítéséhez
nyújtott segítségét.
3
Tartalom
1. Bevezetés ................................................................................................................................... 5
1.1. Témaválasztás indoklása .................................................................................................... 5
1.2. Hipotéziseim ....................................................................................................................... 6
1.3. Célkitűzésem, kérdésfelvetésem ........................................................................................ 7
2. Szakirodalmi áttekintés .............................................................................................................. 8
2.1. Betegoktatás jelentősége ....................................................................................................... 8
2.2. Prevenció színterei ............................................................................................................... 10
2.3. Gerinc jellemzői .................................................................................................................... 11
2.4. Porckorongokra ható erők ................................................................................................... 12
3. Gerinckímélő életmód, avagy hogyan védjük meg gerincünket a mindennapok
túlterhelésétől? ................................................................................................................................ 14
3.1. A mozgás szerepe a gerincünk védelmében .................................................................... 14
3.2. Állás .................................................................................................................................. 15
3.3. Ülés ................................................................................................................................... 16
3.4. Számítógép használat helyes kivitelezése ........................................................................ 18
3.5. Fekvés ............................................................................................................................... 19
3.6. Helyes felülés ................................................................................................................... 19
3.7. Helyes emelés kivitelezése ............................................................................................... 20
3.8. A jó cipő ............................................................................................................................ 21
4. Anyag és módszer..................................................................................................................... 22
5. Eredmények ismertetése, kérdőív elemzése ........................................................................... 23
Ön oldalra forduláson keresztül a gerinc megcsavarodása nélkül szokott felkelni? ................... 23
Végez hirtelen nyak mozdulatokat? Szédülés, gyengeség jelen van-e a mindennapokban? ...... 24
Járási segédeszközt használó betegek használják-e a segédeszközt?.......................................... 25
Üléssel kapcsolatos ismeretek kiértékelése ................................................................................. 26
Széles orrú, rugalmas talpú 2-4 cm magasságú cipőt visel? ........................................................ 27
Kapaszkodók, csúszásgátlók használatának jelentősége időskorban .......................................... 28
Betegek emeléssel kapcsolatos ismeretei .................................................................................... 29
Betegek ismeretei a tárgyak helyes felemeléséről és letevéséről ............................................... 30
Fogmosás, mosogatás, porszívózás ismeretei.............................................................................. 31
Betegek kertészkedéssel kapcsolatos ismeretei .......................................................................... 32
Rendszeres mozgás fontossága .................................................................................................... 33
4
7. Következtetés ........................................................................................................................... 34
8. Összegzés ................................................................................................................................. 36
Irodalomjegyzék: .............................................................................................................................. 38
Melléklet .......................................................................................................................................... 39
1. számú melléklet........................................................................................................................ 39
Kérdőív ......................................................................................................................................... 39
2. számú melléklet........................................................................................................................ 41
Előadás anyagok ........................................................................................................................... 41
5
„Az egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége.
Azzá válunk, amit rendszeresen teszünk.”
Arisztotelész
1. Bevezetés
1.1. Témaválasztás indoklása
Tanulmányaim során jól belénk sulykolták, hogy a prevenció mennyivel
hatékonyabb, mint a gyógyító munka a betegségekkel szembeni harcban. Az
elhelyezkedési statisztikák alapján a gyógytornászok jelenleg inkább a gyógyító
tevékenységben kapnak helyet a mai egészségügyi rendszerben. Így az imponálóbb,
eredményesebb munka helyett a gyógyításra kell fókuszálnunk.
Emberekkel dolgozni csak úgy lehet sikeresen, ha megnyerjük céljainknak.
Ezért az oktatás nem csak a megelőzésben, hanem a gyógyító munkában is
nélkülözhetetlen.
Betegoktatás? Pár preventív jelleggel indított „gerinciskolák”, ”ereszd el az
egeret” tornaprogramok az ülő foglalkozásúaknak, a napi tornaórák bevezetése az
iskolákban kormányprogram jut eszembe. Beszéltünk a gyógyító munkában például
a diabeteses betegek oktatásáról vagy az obesitológia területén a diétás és
életmódbeli tanácsadásról.
A gyógytornász oktatói tevékenységről a gyógyításban keveset hallottam.
Lassan körvonalazódott, hogy mi a munkánk során folyamatosan oktatunk: hogyan
végezze helyesen a gyakorlatokat, hogyan üljön föl gerinckímélően, tanácsokat
adunk választható sportra, lakás átrendezésre, hogy használja járási segédeszközét
stb. Tehát, mi pedagógusok is vagyunk, ahogy a betegek mondják: ”tornatanár”. De
ennél sokkal többről van szó, mint tornagyakorlatok betanítása, hiszen emberekkel
foglalkozók mind a tudatosságra kell, hogy törekedjünk, hogy betegünk megértse,
6
hogy a hogyan mellett mit, miért kell így csinálnia. Így kell, megnyerjük a gyógyító
munkánkhoz, mert pont nélküle nem megy az egész.
Vajon ennek az oktatói feladatnak, mennyire teszünk mi gyógytornászok
eleget a munka frontján? Elmondjuk a „miérteket”? Megnyerjük a beteget a hosszú
távú munkához? Van időnk oktatni?
Erre vonatkozóan a szakirodalomban semmit nem találtam, hogy ezt vizsgálták
volna. A különböző gyógytorna technikák eredményességén túl, az oktatói
tevékenységünk lemérése eddig kimaradt.
Mint gyógytornász, fontosnak tartom a helyesen megválasztott technikákat
az adott betegre, de fontosnak tartom a beteg életmódjában történő megváltoztató
szerepünket is. Azt a bizonyos ”hosszú távú kezelési tervet”, amiről szintén sokat
hallottunk az iskolában. Vajon sikerül e megnyerni, életmódot változtatni a
betegeinknél?
1.2. Hipotéziseim
1. Feltételezem, hogy nem megfelelően működik a betegoktatás a kórházakban,
egészségügyi ellátó szervekben.
2. Feltételezem, hogy a krónikus mozgásszervi betegek helytelen szokásainak a
hátterében a megfelelő ismeret hiánya áll.
3. Feltételezéseim szerint az emberek nem fordítanak kellő figyelmet gerincük
kíméletére.
4. Feltételezéseim szerint a mozgásszervi megbetegedéssel élők sem ismerik, és
nem használják a gerinckímélő eszközöket.
5. Feltételezem, hogy még a mozgásszervi betegséggel élők sem mozognak,
sportolnak rendszeresen.
7
1.3. Célkitűzésem, kérdésfelvetésem
Célom, hogy egy szúrópróba szerű vizsgálatot végezzek a betegoktatás
lemérésére. Arra gondoltam, hogy egy mozgásszervi rehabilitációs osztály,
ahol már az akut feladatok megoldódtak, több idő telt el team munkában,
több szakember találkozott a beteggel, vagy egy reumatológia, ahol
gondozott betegek vannak, s már rendszeres a találkozás a szakemberekkel,
egy ilyen osztályon végzem a vizsgálatomat. Ha itt nem kapok jó eredményt,
akkor a többi mozgásszervi osztályon, még rosszabb eredményre számítok.
8
2. Szakirodalmi áttekintés
2.1. Betegoktatás jelentősége
Nyugat-Európában ismerték fel a terápiás betegoktatás jelentőségét és
elkezdtek vele foglalkozni az 1970-es években. Betegoktatásnak, mint fogalomnak
minősül minden olyan egészségügyi dolgozók által végzett tevékenység, amely a
betegek megfelelő tájékoztatását szolgálja.1
A betegoktatás hangsúlyozására számos lehetőség áll az egészségügyi
dolgozók rendelkezésére. Írásos anyagokat kellene készíteni minden mozgásszervi
megbetegedéssel élőnek. Ezeknek a nyomtatott dokumentumoknak lényegre törően
össze kellene foglalnia a betegek hiányos ismereteire vonatkozó ismereteket. Másik
lehetőség a szóbeli tájékoztatás, ami színesebbé tehető powerpoint előadások
formájában, képekkel illusztrálva mindent. Harmadik lehetőség a telekommunikáció
eszközeinek a bevonása. A számítógép, TV, internet világában a médián keresztül is
el lehetne juttatni az információt a betegekhez reklámokkal, interjúkkal,
honlapokkal, CD-kel.
Napjainkban a krónikus megbetegedések száma egyre nagyobb számban és
egyre fiatalabb korban fordul elő. Ez az emelkedés az egészségügyi ellátó rendszer
és az egészségügyi dolgozók túlterhelését okozza. Egy krónikus betegségben
szenvedő egyénnél meghatározza a kezelés sikerességét, eredményességét az, hogy
mennyire képesek megtanulni (mennyire tudja az orvos, dietetikus, gyógytornász
megtanítani) a fennálló állapottal való együttélést. Nagyon fontos lenne a betegeket
megfelelő oktatásban részesíteni a betegségükkel kapcsolatban és elérni azt, hogy
változtassanak az egészségükkel kapcsolatos hozzáállásukon. Ezért lenne szükség a
felvilágosító programokra, amelyeknek tartalmaznia kellene a megelőzés
1http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010_0020_kozossegi_magyar/10_a_kzssgi_pol_szerep
e_a_betegoktatsban_s_az_letmdtancsadsban.html
9
lehetőségeit, a betegségének lényegét, a rizikótényezők minimálisra csökkentését, a
gyógytorna, mozgás fontosságát, a mindennapokat megkönnyítő segédeszközök
használatának jelentőségét, a gerincbetegségek kialakulásához vezető hibákat, a
tevékenységek gerinckímélő kivitelezését, helyes táplálkozást, folyadékbevitel
fontosságát és a helyes gyógyszerszedést. A betegek tájékoztatása alkalmával
figyelembe kellene venni a beteg hozzáállását és a meglévő ismereteit a
problémájával kapcsolatban, ennek megfelelően mindig betegre adaptált
tájékoztatást kellene biztosítani, amely az életkorát, foglalkozását, betegségeit,
mindennapi igényeit figyelembe veszi. Emellett fontos figyelembe venni a betegek
hangulatát, érzelmeit is, törekedni kell arra, hogy ne legyenek depressziósok, a
mindennapi életbe a lehető legjobb állapotba kerüljenek vissza, a lehető legteljesebb
életet élhessék a mindennapok során.2
2 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/2770/1/vargane_betegoktatas_nover_2012-25-2_24-34.pdf
10
2.2. Prevenció színterei
Nemcsak fiatalkorban, de időskorban is nagyon fontos, hogy kellő figyelmet
fordítsunk az egészség megőrzésére. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő
táplálkozás, figyelve a minőségi ételek fogyasztására, a BMI megfelelő értéken
belüli tartására, elegendő folyadékbevitelre, kalcium, D-vitamin és egyéb ásványi
anyagok megfelelő bevitelére, rostokban, fehérjékben gazdag táplálkozásra és a
telítetlen zsírsavak fogyasztására. Fontos a rendszeres fizikai aktivitás, mert a
nagyizmokat átmozgató mozgás hatására csökkenthető az esések gyakorisága,
illetve súlyossága. Fontos a szellemi aktivitásra is figyelni a mindennapokban,
valamilyen aktív szellemi tevékenység keresésével, tanulással, olvasással,
rejtvényfejtéssel. Az egészség megőrzése szempontjából elengedhetetlen a
rendszeres orvosi és szűrővizsgálatokon való megjelenés.
A megelőzésnek 3 formáját különböztetjük meg, a primer (elsődleges), a
szekunder (másodlagos) és a tercier (harmadlagos) prevenciót.
Az elsődleges megelőzés a szervezetre káros folyamatok kialakulásának a
megakadályozásával tevékenykedik. Lényege, hogy az emberekben olyan
szemléletmód alakítódjon ki az egészséggel kapcsolatban, amellyel az egészség
jelentőségét felismerik, és erre figyelve építik fel a mindennapjaikat. Emellett fő
feladatai közé tartozik az egészségnevelés, egészségmegőrzés, egészségvédelem.
Az egészségvédelem a közegészségügy területén foglalkozik, aminek a feladata,
hogy a társadalmat megvédje a fertőző betegségek elterjedésétől és környezeti
ártalmaktól. Az egészségmegőrzés feladata az egészségi állapot fenntartása és az
egészségügyi ellátás megfelelő biztosítása. Az egészségnevelés az egészséges
életmódra való nevelésre irányul. Nagyon nagy hangsúlyt kellene fordítani
reklámok, előadások hangsúlyozásával már fiatalkortól kezdve.
A másodlagos megelőzés alapját a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzése
képezi. Feladata a betegségek, kóros állapotok korai diagnózisának felismerése,
illetve a felismerést követő hatékony kezelés megkezdése.
A harmadlagos megelőzés feladata a kialakult betegség, elváltozás kezelése,
teljes rehabilitációja.
11
2.3. Gerinc jellemzői
Gerincünknek 2 fontos tulajdonsággal kell rendelkeznie a mindennapok
során. Stabilnak és mobilitásra is képesnek kell lennie. Stabil alapot kell
biztosítania, hogy a fejet középhelyzetben megtartsa állás, járás, mozgás közben,
emellett biztosítja a belső szervek megtámasztását, sérülésektől védi a gerincvelőt.
Stabilitást kell biztosítania a rajta eredő és tapadó szalagoknak, izmoknak. Ez azért
fontos, hogy biztosítsa a harmonikus, összehangolt elmozdulásokat a különböző
irányokba. A mobilitás biztosítja, hogy minden elmozdulás alkalmával a fej
középen maradjon. A mozgások eltérőek az egyes gerincszakaszon attól függően,
hogy az zárt vagy nyílt kinematikus láncban zajlik-e.3
Álláskor az alsó végtagok a test szimmetrikus vagy asszimmetrikus
alátámasztását hozzák létre. Ha megtekintjük az asszimmetrikus támaszkodást,
látható, hogy a gerinc a támaszkodó láb irányában konkávvá válik, ez a medence
ellenoldalra billenésének eredményeképpen jön létre. Ilyenkor, a csípőlapát a
támaszkodó oldalon magasabban helyezkedik el, mint a nem támaszkodó láb
oldalán.
Szimmetrikus támaszkodás alkalmával, mikor mindkét lábat egyformán
terheljük, a testsúly előre húzna, ezt az izmok tónusa ellensúlyozza, amit a
gastrocnemius, soleus, harmstring izomcsoport és a spinalis izmok biztosítanak.
Oldalnézetben szimmetrikus támaszkodás alkalmával az ágyéki gerincen konvex
görbületet láthatunk. Ilyenkor a testsúly mindkét oldalon egyenlően oszlik el, és a
csípőlapátok magassága is egy vonalban marad.4
3 Balogh Ildikó – Mozgás ABC, Kineziológiai alapismeretek
4 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet), Medicina Könyvkiadó, Budapest
12
2.4. Porckorongokra ható erők
A gerinc nyugalmi helyzetében már az anulus fibrosus rostjai nyomás alatt
vannak, mert a nucleus pulposus egy előterhelt állapotba kerül. A nyomás
sohasem nulla a nucleus középpontjában, ennek az oka, hogy a nucleus vizet
szív fel, amitől megduzzad. Ez a belső nyomás eredményezi a discus előterhelt
állapotát. A csigolyatestek eltávolodnak egymástól, mikor a gerinc megnyúlik.
Ekkor a szélessége csökken és az anulus rostjaiban levő nyomás is csökken.
Ha a gerincre axiális irányú kompresszió hat, akkor a discus laposabbá és
szélesebbé válik, a nucleus lapos lesz, ezáltal emelkedni fog a belső nyomása. A
keresztcsonthoz közeledve a discusra ható kompressziós erők egyre nagyobbak.
Axiális kompresziós erő esetén a nucleus 75%-ban, míg az anulus 25%-ban
terhelődik. Tehát ha, 20 kg nagyságú erőbehatás éri a discust, akkor 15 kg a
nucleust, 5 kg súly az anulust érinti. Minél nagyobb a súlyterhelés, annál
nagyobb lesz az erőhatás.
A terhelés másképp hat egészséges és nem egészséges discus esetén. 100 kg
súllyal, ha megterhelünk egy egészséges discust, akkor az 1, 4 mm-el laposabb
és szélesebb lesz. Abban az esetben, ha a beteg discust terheljük hasonló súllyal,
akkor 2 mm-rel lesz laposabb és terhelés megszűnte után nem lesz képes
helyreállítani az eredeti vastagságát. Károsodott discusnál az ízületek helyzete
megváltozik, hátul az ízületi rés kiszélesedik.
Asszimmetrikus erők is hatnak a gerincünkre. Extenziós (hátrafelé irányú)
elmozdulás alatt a felül levő csigolya hátrafelé fog elmozdulni, beszűkül a
csigolyák közötti tér hátul, ezáltal a nucleus előrenyomódik. Az előrenyomódó
nucleus, az elül levő anulus rostjainak megfeszülését eredményezi.
Flexiós (előrefelé irányú) elmozdulás közben a felső csigolya elmozdul előre,
elöl a csigolyák közötti tér lecsökken, ez a nucleus hátrafelé mozdulását
13
eredményezi. A nucleus a hátul levő rostokat nyomja és a feszülés
emelkedéséhez vezet.
Laterálflexió (oldalra mozdulás) közben az oldalra hajlással azonos oldalra
billen a felső csigolya, ezzel egy időben a nucleus ellenoldalra nyomódik.
Rotációs (forgó) elmozdulás alatt az elmozdulással ellentétes irányban futó ferde
rostokban feszülés jön létre, míg az azonos irányú rostok ellazulnak.
A porckorongot érő erőbehatások a discus belső nyomásának és az anulus
rostjainak feszülését eredményezik. A nucleusban létrejövő mozgás
eredményeképpen az anulus rostok megfeszülnek és ellenállnak az
elmozdulásnak, így ez a rendszer képes visszaállítani az eredeti helyzetet.5
5 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet), Medicina Könyvkiadó, Budapest
14
3. Gerinckímélő életmód, avagy hogyan védjük meg gerincünket
a mindennapok túlterhelésétől?
3.1. A mozgás szerepe a gerincünk védelmében
A fizikai erőnlét megőrzéséhez, a megfelelő izomerő meglétéhez, a teljes
mozgáspálya fenntartásához elengedhetetlen a mozgás, mint a prevenció egy fontos
építőköve. Hiszen a rendszeres tornával növelhetjük a mozgásterjedelmet, az
állóképességet, izomerőt, koordinációt, egyensúlyt. Fontos a hátizmok rendszeres
erősítése, megfelelő hátizommal megelőzhető különböző gerinc
rendellenességeknek, elváltozásoknak a kialakulása. A gyakran végzett mozgás
hatására javul a testtartás. A mozgás alapvető életjelenségek egyike, mely simán,
folyékonyan, harmonikusan zajlik, megfelelő ritmussal, iránnyal, sebességgel,
ezáltal a kivitelezése gazdaságosnak tekinthető. A mozgással vagyunk képesek
hely- és helyzetváltoztatásra, illetve biztosítja az ember és a világ közti
kölcsönhatás meglétét. Emellett szükséges a szervezet megfelelő működéséhez.
Fejleszti az izmainkat, javítja a vérkeringést, növeli a szív és a tüdő
teljesítőképességét. Minden mozgás fejben kezdődik, a kivitelezése annyira
automatikussá válik, hogy nem is tudatosul bennünk minden egyes hely vagy
helyzetváltoztatáskor. Tudatossá válik, ha fájdalmas, szokatlan, megerőltető. Ha
nem figyelünk a megfelelő mozgásra, akkor a kialakult problémák megoldására
elengedhetetlen a mozgásterápia, gyógytorna, melynek célja a kialakult fájdalom
csökkentése, a fennálló mozgáskorlátozottság csökkentése/mérséklése, a csökkent
izmok izomerejének növelése/javítása, a helyes légzés megtanítása, a gazdaságtalan
mozgás gazdaságossá tétele. A mindennapok során a megelőzés célja az lenne, hogy
a fájdalom ne alakuljon ki, elkerüljük a mozgásterjedelem csökkenését, izomerő
romlását.6
6 Hilde Sabine Reichel – Regina Groza Nolte (2001): Fizioterápia, Medicina Könyvkiadó, Budapest
15
3.2. Állás
A testhelyzet, amit álló helyzetben észlelünk testtartásnak nevezzük. Ezt a
testhelyzetet álláskor az idegrendszer biztosítja, emellett szükséges az izmok
megfelelően összehangolt működése. Az extensor, azaz nyújtó hatású alsó végtagi
izmok működése szükséges álláskor, a flexor, vagyis a hajlító izomcsoportok
ízületrögzítő hatása sem elhanyagolható. Álláskor a csípőízületben a hyperextensió
létrejöttét a ligamentum iliofemorale elnevezésű szalag megfeszülése gátolja meg.
A mély hátizmok és a hasizmok megfelelő működése elengedhetetlen a törzs
megtartásához. A tarkóizmok működése tartja a fejet a megfelelő helyzetben. A
trapéz izom és a musculus levator scapulae biztosítja a felső végtagok megfelelő
helyzetét álláskor. Meghatározza az állás milyensége is, katonás, feszes álláskor
20%-al több energiára van szükség, ha elernyedt helyzetben állunk, akkor pedig
10%-al kevesebb energiára van szükség.7 Ha ezen izmok egyensúlya felborul,
kialakul egy izomdisbalance, ami a helytelen testtartáshoz vezet, azaz a fej előre
helyeződik, a vállak előre esnek, úgynevezett protrakciós válltartás alakul ki, a
medence billen előre vagy hátra. Ez hátfájdalmakhoz, gerincproblémákhoz vezet.
Fontos figyelni a megelőzésre a mindennapokban állás alkalmával is, mert helytelen
állás először fájdalmak kialakulását okozza. Ha kialakul egy testrészben
izomfeszülés az fájdalmat fog provokálni mozgások alkalmával ez újabb
izomfeszülés kialakulásához vezet. Ez egy ördögi kör.
Megelőzés miatt nagyon fontos állás alkalmával a helyes testtartás beállítása,
aminek a kivitelezése a következő: csípőszélességű terpeszben legyenek a lábak,
előre nézzenek a térdek, lábfejek, a térdeket nyújtsuk ki, medencét enyhén
billentsük hátra, mellkas legyen kiemelve, lapockák közelítenek a gerinchez,
fejtetővel plafon felé nyújtózunk. Helyes állás alkalmával a porckorongok 100%-
osan terhelődnek, ha a helyes testtartásra nem figyelünk ez 150%-ra emelkedik.
7 Tarsoly Emil – Mészáros Tamás (2011): Funkcionális anatómia, Gyógytornászhallgatók számára, Medicina
Könyvkiadó, Budapest
16
3.3. Ülés
A hosszú ideig tartó folyamatos ülés a gerinc minden szakaszára káros
hatású. Főleg azokban az esetekben, ha ezt puha, süppedős székben, mély fotelban,
túl alacsony széken ülve vagy kanapén tesszük. Ezekben az esetekben a csípő
lentebb kerül a térdízület magasságához képest, illetve alacsony ülőhelyről való
felemelkedéskor a gerincre túlterhelés hárul. Ülőmunka során hajlamosak vagyunk
elhanyagolni testtartásunkat, ezáltal a helytelen testtartás miatt az ágyéki
porckorongok nagy terhelésnek vannak kitéve. Emellett a munkahelyen több órán át
történő ülés alkalmával, illetve az ülő helyzetben töltött szabadidő végzésekor,
pihenéskor a törzsizomzat gyorsan elgyengül. Ami a későbbiekben a hátfájdalmak
kialakulásához vezet.
Ezért elengedhetetlen gerincünk védelmében az ülés helyes kivitelezése.
Ehhez a következőkre kell, hogy figyeljünk minden alkalommal: ülés közben a
talpak leérjenek a földre, ha a lábakat a levegőben lógatjuk ülés közben akkor a
lógatott láb súlya plusz terhet ró az ágyéki gerincszakasz porckorongjaira, medence
legyen enyhén előre billentve, mellkas kiemelve, közben a nyak- fejtető fölfele
nyújtózik.
Százalékos adatokkal ismertetve a következőket figyelhetjük meg: helyes
ülés szabályait betartva a porckorongok 140%-osan terhelődnek. Helytelen üléskor,
amikor a talpak leérnek a földre ez 185%-osra emelkedik. Ez tovább emelkedik, ha
helytelenül ülünk nem figyelve gerincünk kíméletére és a talpak sem érnek le a
földre ez az arány 275%-os.
17
Helyes ülést biztosító levegővel telt ülőlabdák/ülőpárnák, ékpárnák,
térdeplőszékek, nyeregszékek és deréktámaszok használatával az ülőmunka
gerinckímélő helyzetben végezhető. Használata azért fontos, mert a gerincre üléskor
nagyobb terhelés hárul.
A betegségek kialakulásának kivédése miatt nagyon fontos, hogy figyeljünk
a megelőzésre a mindennapok során. Ezért levegővel telt eszközök használatával
hozzájárulhatunk a gerinc kíméletéhez. Instabil eszközön ülés bizonytalan
egyensúlyi helyzetet teremt, ennek hatására folyamatosan, dinamikusan változik
mind a derekunk, mind a gerincünk helyzete. Aktivizálja a törzsizomzatunkat, így a
gerinc körüli központi, mély izmok is aktívan dolgoznak, ami segít tehermentesíteni
és egészségesen tartani a porckorongokat, ezáltal csökkenti, megelőzi az ülőmunka
okozta derék-, és hátfájdalmakat. Elkerülhető az izmok túlterhelése, kifáradása,
fájdalma és rossz keringése.
Ha megtekintjük a hagyományos széken ülés és a levegővel telt labdán ülés
között a különbséget, akkor a következőket látjuk. Széken ülés alkalmával a
gerincre statikus terhelés hat, azaz az izmok tartós megfeszítésével tartjuk fenn az
adott testhelyzetet. A tartósan összehúzott izmokban összenyomódnak az erek, ami
hosszantartó üléskor akadályozza a vérellátást, tápanyag-, és oxigénellátást. Ezzel
ellentétben levegővel telt labdán/párnán ülve gerincünkre dinamikus terhelés hat.
Ilyen esetekben az izmok összehúzódása és elernyedése ritmusos, szabályos, gyors.
A dinamikus összehúzódás és elernyedés biztosítja az izmok tápanyag-, és oxigén
ellátását. Porckorongokra egyenletes terhelést biztosít, miközben korrigálja
testtartásunkat.
A helytelen testtartás és az ülő életmód napjaink nagy civilizációs ártalma,
ami a gerincproblémák számának folyamatos növekedését okozza napjainkban.
Ennek a magas aránynak az oka visszavezethető az evolúcióhoz, illetve a
filogenezishez, amikor négy lábon járásról a két lábra való felegyenesedésre
áttértünk. Két lábon járáskor az alsó végtagra nagyobb terhelés hárul, mint a felső
18
végtagra. Az evolúció során a törzs felegyenesedése az ágyéki gerincszakasz
megváltozásával jött létre.8
3.4. Számítógép használat helyes kivitelezése
Mai modern korunkban számítógépet használunk a munkához, hírek
olvasásához, online rendeléshez, online játékhoz, filmnézéshez, kapcsolattartásra és
kikapcsolódáshoz. A folyamatos számítógép használat egészségkárosító hatással
bír. Ezért fontos, hogy megelőzzük, illetve minimálisra csökkentsük a rendszeres
használatára visszavezethető negatív következményeket. A technika forradalmának
világában már a fiatalok körében is gyakori probléma a legújabb elnevezésű eltérés
az úgynevezett „chat-nyak”, mely a mobiltelefon és a számítógép rendszeres
használata miatt alakul ki. A több órán át előre döntött fejjel történő telefonozás
hatására a nyaki szakasz rossz testtartásba kerül. A New York-i Gerinc Sebészeti és
Rehabilitációs Központ kutatói azt derítették ki, hogy nyakunkat 27 kilogrammnak
megfelelő nagyságú súllyal terheljük ezekben az esetekben.9 Emellett hosszantartó
üléskor a porckorongokra egyirányú terhelés hárul, ezért félóránként változtassunk
testhelyzetünkön. A gerincünk védelmében elengedhetetlen a megfelelő asztal
magasság beállítás. Az asztalon levő számítógép billentyűzetet 90 fokos
könyökhajlítással tudjuk kezelni, csuklónkat tudjuk megtámasztani az asztalon. A
számítógép magassága akkor megfelelő, ha a képernyő felső széle szemmagasságba
8 Ibrahim A. Kapandji (2009): Az ízületek élettana (3. kötet)
9 http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korunk_pupja__a_telefonnyak
19
kerül így a nyak optimális tartását biztosítja. Gyakran jelentkező nyaki, tarkótáji
fájdalom hátterében a nem megfelelő monitor beállítás áll. Emellett ha nem
megfelelő a képernyő magassága, akkor a nyaki gerinc szakasz görbén, mereven áll.
3.5. Fekvés
Fekvő helyzetben a gerincre, a porckorongokra nehezedő nyomás a
negyedére csökken, mintha álló helyzetben lennénk. Szánjunk napi 20-30 percet
eltöltve pihenő helyzetben, hogy hozzájáruljunk a porckorongok anyagcseréjének
biztosításához, a terhelés csökkentéséhez, ezáltal a gerinc pihenéséhez. A megfelelő
ágy közepesen kemény, nem süppedős és nem gödrös, ez azért fontos, mert életünk
nagy részét alvással töltjük. Így a gerinc megközelítőleg vízszintesen, egyenesen
tud elhelyezkedni háton és oldalt fekvő helyzetben is. A párna csak annyira emelje
meg a fejet, hogy a nyak ne feszüljön túlságosan. Memóriahabos vagy anatómiai
párnák használatával a gerinc anatómiai-kényelmi helyzete tovább javítható. Fej alá
helyezve nyugodt, pihentető alvást biztosít. Felveszik a test alakját, nem okoz
megerőltetést az izmoknak és fájdalmat a gerincnek és a hátnak. A megelőzés
szempontjából nagyon fontos, hogy kerüljük a puha, gödrös ágyon alvást, mert
ezekben az esetekben a gerinc nem tud egyenesen, azaz vízszintesen elhelyezkedni.
Ilyenkor minden testhelyzet változtatáskor nagyobb erőkifejtésre van szükség, mert
a „mélyedésből” először meg kell emelkednünk és utána következik be a fordulás.
Ez könnyen okozhatja a kisízületek megrándulását, ami fokozódó fájdalom
kialakulását eredményezheti a deréktájon. Gerincünk pihenése azokban az
esetekben is csorbát szenved, ha a párna túl magas, ilyenkor a nyakunk hajlított
helyzetben van. 10
3.6. Helyes felülés
A háton fekvő helyzetből hirtelen nagy lendülettel történő felkelés a gerincet
megterheli és deréktájon káros nyíró erők fellépését eredményezi. Ezért a
mindennapok során nagyon fontos figyelni a káros nyíróerők fellépésének
10
Varga Terézia – Milusné Pap Viola: Gerincvédelem a mindennapokban
20
megelőzésére és a hirtelen nyak mozdulatok végzésének kerülésére. A helyes
kivitelezése a következő: forduljunk az oldalunkra, úgynevezett tömbös oldalra
fordulással, miközben a lábunkat az ágy oldalán lelógatjuk és az alul levő
alkarunkra és könyökünkre támaszkodva feltoljuk a törzsünket a gerinc oldalra
csavarodása nélkül.
3.7. Helyes emelés kivitelezése
A legveszélyesebb mozdulatok közé tartozik az előrehajlás, főleg ha ezt súly
emelése, cipelése, mindennapi tevékenységek végzése közben tesszük.
Előrehajlásból kivitelezett emelés alkalmával káros nyíróerők lépnek fel a gerincen
és a porckorongokban a nyomás fokozódik. A porckorongokra háruló nyomás
megkétszereződik, ha derékból előre hajolva vitelezzük ki a mozgást. Egy hirtelen,
nagy lendülettel, nem megfelelően kivitelezett mozdulat hatására derékból emelve
nagyon könnyen meg lehet sérteni a gerinc bármely szakaszát, a porckorong
kitüremkedhet, súlyos esetben kiszakadhat, előfordulhat a kilépő ideggyök
becsípődése és a kisízületeken belül elmozdulás.
Ezért emelés alkalmával is elengedhetetlen a helyes kivitelezés. Mindig
vegyük figyelembe a felemelendő tárgy súlyát, formáját. Nem a tárgy súlya, hanem
annak emelési módja a meghatározó.11
Álljunk az emelendő tárgyhoz közel
amennyire csak tudunk. A derék, törzs egyenesen tartásával, kis terpeszben vagy
harántterpeszben állva a térdeket behajlítjuk és közelítjük kezünket az emelendő
tárgyhoz. Fogja át az emelendő tárgyat 2 kézzel és a térd fokozatos nyújtásával
álljon fel. Emelés közben figyeljünk arra, hogy a törzs és a derék ne csavarodjon el,
ezt úgy kerülhetjük el, ha teljesen szemben állunk az emelendő tárggyal. Helytelen
emeléskor messze van tőlünk az emelendő tárgy, a derekunkat hajlítva és vagy
csavarva emelünk, a térdeink hajlítása nélkül.
11
Varga Terézia – Milusné Pap Viola (2013): Gerincvédelem a mindennapokban, Springmed Kiadó,
Budapest, 60. o
21
3.8. A jó cipő
A cipő kiválasztásakor figyelnünk kell rá, hogy megfelelő méretű,
magasságú, rugalmasságú, zártságú legyen, emellett fontos szempont, hogy
kényelmes viseletet biztosítson. A jó cipő biztosítja a boltozat megfelelő
megtámasztását. Az MBT, RYN, azaz gördülő talpú cipők használatával javul a
testtartás, segíti az ízületi felszínek nyomáscsökkentését (a csípő- és térdízületre
nehezedő nyomás csökken), gondoskodik a fokozott mélyizom aktivitásról, fokozott
vérkeringést biztosít, fokozza a kalóriaégetést, gondoskodik a gördülékeny járásról.
”Olyan érzés RYN-ben járni mintha egyenetlen, puha talajon mezítláb járnánk.”12
A magas sarkú lábbelik hosszan tartó használatával az előláb terhelése
fokozódik, a harántboltozat süllyedéséhez vezethet, növeli a bütyök/kalapácsujj
kialakulásának az esélyét. A túl szoros, hegyes orrú lábbelik viselése a lábujjakat
összeszorítja, tönkreteszi a harántboltozatot. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat
elkerüljük a cipő választásakor is nagyon fontos szempontnak kell lennie a
megelőzésre való figyelem. Hiszen lábunk állapota meghatározza az
életminőségünket, ezért nagyon fontos megelőzni a statikai lábelváltozások
kialakulását, a már kialakult elváltozásokat meg kell szüntetni, enyhíteni kell. A
mozgásszegény életmód lúdtalp kialakulását eredményezi. A sima, kemény
útburkolat az egyenetlensége, rugalmatlansága által a lábizmok állandó aktív
működésének csökkenéséhez vezet, ami hosszútávon a lábizmok elgyengülését
eredményezi. A prevencióhoz nagymértékben hozzájárulunk, ha a kockázati
tényezőket a minimálisra csökkentjük (kerüljük a szoros, magas sarkú cipőket).
Arra kell törekedni, hogy a felnőttkorra kialakuló hibás lábtartást megelőzzük,
ehhez elengedhetetlen, hogy fiatalkorban megelőzzük a lúdtalp kialakulását. Ha a
lábfejen elváltozás alakul ki (lúdtalp, bütyök, kalapácsujj) akkor a felette levő
ízületekben (térd, csípő, gerinc) is elváltozást fog eredményezni.
12
http://drshoes.hu/ryn_cipo_szakuzlet?gclid=Cj0KEQiA8orFBRCEpODivaOft_EBEiQAy3mlfap2kc6M71bDtP46-
22
4. Anyag és módszer
A vizsgálatomat a Szent Ferenc Kórházrész Reumatológiai Osztályán
végeztem Miskolcon. Kutatásomat novembertől márciusig végeztem 81 betegnél,
40-80 éves korosztálynál, nagyobb számban hölgyeknél. Minden betegnél jelen volt
a gerinc probléma, ha csak érintőlegesen is.
A kutatásom felméréséhez kérdőíves módszert alkalmaztam. A kérdőív 28
kérdést tartalmazott, melyekre igennel vagy nemmel lehetett válaszolni. A kérdések
a beteg mindennapi gerinccel kapcsolatos mozgás tevékenységére kérdeztek rá,
hogy az adott mozgás vagy tevékenység helyes kivitelezését ismerik-e,
alkalmazzák-e? A szakirodalomban említett, gyógytornászként fontosnak tartott
testhelyzetek, testhelyzet változtatások, gerinchasználat fizikai munkánk során,
segédeszközök és nem utolsó sorban a rendszeres sporttevékenység érdekelt. A
kérdőívet lásd 1. számú mellékletben.
23
5. Eredmények ismertetése, kérdőív elemzése
Ön oldalra forduláson keresztül a gerinc megcsavarodása nélkül
szokott felkelni?
1. ábra Betegek felkeléssel kapcsolatos ismeretei
Az első ábrán láthatjuk, hogy a jelenlevők 70%-a, azaz 57 ember válaszolt
igen válasszal, vagyis figyel a helyes kivitelezési módra. A résztvevők 30%-a, tehát
24 válaszadó válaszolt nem válasszal. A diagram jól mutatja, hogy elég sok
mozgásszervi beteg tisztában van a helyes felkelési móddal. De a 30 % akkor is
jelentős, mert gerincproblémás betegekről lévén szó, a 100%-al lehetünk csak
megelégedve, nem beszélve a megelőzés szempontjából nézve.
Igen
Nem
24
Végez hirtelen nyak mozdulatokat? Szédülés, gyengeség jelen van-e a
mindennapokban?
2. ábra Nyak mozdulatok, szédülés, gyengeség jelenlétének vizsgálata
A második diagram a szédülés, gyengeség előfordulását és a hirtelen nyak
mozdulatok végzésével kapcsolatos ismereteket ábrázolja. A kérdőívet kitöltők
közül 55-en, vagyis a betegek 68%-a válaszolta, hogy gyakran fordul elő szédülés,
gyengeség felkeléskor. Mindössze 26 résztvevő, tehát 32%-uk válaszolta, hogy nem
fordul elő náluk a mindennapokban.
Lényeges a szédülés, bizonytalanság érzés csökkentése, kivédése már ebben a
korban, az elesés megelőzésében.
0
10
20
30
40
50
60
Igen
Nem
Szédülés, gyengeség előfordul?
Végez hirtelen nyak mozdulatokat?
25
Járási segédeszközt használó betegek használják-e a segédeszközt?
3. ábra: Segédeszköz használatra vonatkozó ismeretek
A harmadik diagram a járási segédeszköz használatára vonatkozó adatokat
mutatja. A résztvevők közül 27-en válaszolták, hogy használnak segédeszközt, 54
jelenlevő nem használ segédeszközt a mindennapok során. A 27 segédeszközt
használó beteg közül 25 résztvevő, vagyis 93%-uk válaszolta, hogy megfelelő
helyzetben van a könyöke, míg 2válaszadónak, tehát 7%-uknak nem megfelelő a
könyök tartása a segédeszköz használatkor.
Ha a nagytompor magasságáig történő beállításra vonatkozó adatokat
nézzük, akkor 21 segédeszközt használónak, vagyis 78%-nak van megfelelő
magasságúra beállítva az eszköz, 6 válaszadónak, azaz 22%-uknak nem.
Tudjuk, hogy milyen ártalmas a rossz vagy rosszul használt segédeszköz, s
hogy alapvető, hogy ha kapunk valamit, azt meg kell tanulni használni. Az eszköz
kiválasztása, beállítása, használata fontos gyógytornászi feladat.
0
10
20
30
40
50
60
Használ segédeszközt?
Könyök enyhén hajlított helyzetű?
Nagytombor magasságig
vanbeállítva?
Igen
Nem
26
Üléssel kapcsolatos ismeretek kiértékelése
4. ábra Üléssel kapcsolatos ismeretek felmérése
A negyedik ábra a betegek üléssel kapcsolatos ismereteit vizsgálja.
A sötétzöld szín mutatja a betegek támlás széken üléssel kapcsolatos
ismereteit. 56 válaszadó, vagyis 69%-uk válaszolta a kérdőív kitöltésekor, hogy a
támlás széken a támlának dőlve egyenes háttal ül, figyelve a gerinc kíméletére. 25
résztvevő, tehát 31%-uk adott nem választ.
Világoszöld színnel a betegek támla nélküli széken üléssel kapcsolatos
ismereteit ábrázoltam.46 résztvevő, vagyis 57%-uk válaszolt igen válasszal, azaz
figyel ülés közben arra, hogy gerincét végig egyenesen tartsa, 35-en, tehát 43%-ban
nem választ adtak. Látható, hogy szignifikáns az eltérés a betegek támlás és támla
nélküli széken való üléssel kapcsolatos ismereteiben.
A halványzöld szín a keresztbe tett lábbal ülés előfordulásának gyakoriságát
elemzi. 36 fő, vagyis 56%-uk válaszolta, hogy rendszeresen ül a lábak
keresztezésével, míg 45 fő, tehát 44%-uk kerüli ezt az ülésformát.
Nem mentem bele a helyes ülési testhelyzet méreteibe, csak a szembetűnő
testtartásra kérdeztem rá. Valószínű, még rosszabb adatokat kaptam volna.
Támlának dőlve egyenes háttal ül?
Támla nélküli széken kihúzza magát
Keresztbe tett lábbal ül?
0
10
20
30
40
50
60
Igen Nem
Támlának dőlve egyenes háttal ül?
Támla nélküli széken kihúzza magát
Keresztbe tett lábbal ül?
27
Széles orrú, rugalmas talpú 2-4 cm magasságú cipőt visel?
5. ábra Cipő viselésére vonatkozó ismeretek
A jelenlevők 67%-a, azaz 54 beteg válaszolta, hogy a mindennapokban
figyelnek a helyes cipő viselésére, megdöbbenésemre 27 megjelent, azaz a betegek
33%-a adott nem választ a kérdésemre. Arra gondoltam, hogy a korosabb és
mozgásszervi problémákkal küzdők erre jobban odafigyelnek, stabilitásuk növelése
vagy/és fájdalmuk csökkentése céljából.
Igen
Nem
28
Kapaszkodók, csúszásgátlók használatának jelentősége időskorban
6. ábra Elesés kivédésével kapcsolatos ismeretek
Arra voltam kíváncsi, hogy a résztvevők az elesés megelőzése és a sérülés
elkerülése szempontjából figyelnek-e a csúszásgátló használatára. 45 válaszadó,
tehát a betegek 56%-a használ a mindennapok során csúszásgátlót, ezzel szemben
36 résztvevő, vagyis 44%-uk nem választ adott.
Emellett arra is kíváncsi voltam, hogy használnak-e kapaszkodót a betegek.
58 válaszadó, azaz 72%-uk használ kapaszkodót a mindennapok során és 23-an,
tehát a betegek 28%-a nem választ adott a kérdésemre. Az adatokat elemezve jól
látszik, hogy a betegek a kapaszkodókat jobban ismerik és használják, mint a
csúszásgátlókat.
Egy krónikus mozgásszervi megbetegedéssel élőnek, hogy az állapota
romlását elkerülje egy véletlen elesés következtében ismernie kell a megelőzés
összes lehetőségeit, és alkalmaznia is kell.
0
10
20
30
40
50
60
Igen Nem
Csúszásgátló használata
Kapaszkodók használata
29
Betegek emeléssel kapcsolatos ismeretei
7. ábra Emelésre vonatkozó adatok
Első körben azt vizsgáltam, hogy a résztvevők a tárgyakat két kézzel emelik-
e fel? 59 kérdőívet kitöltő, azaz 73 %-uk válaszolt igen válasszal. Mindössze 22
jelenlevő, tehát a betegek 27%-a adott nem választ a kérdésemre.
Második kérdésként arra voltam kíváncsi, hogy az adott tárgy felemelésekor
annyira közel állnak-e az emelendő tárgyhoz amennyire csak lehet. 64 válaszadó,
vagyis a jelenlevők 79%-a igen választ adott, 17 résztvevő, tehát a betegek 21%-a
adott nem választ a kérdésemre.
Harmadikként a tárgyak talajról való emelési ismereteikre voltam kíváncsi.
38 válaszadó, tehát 47%-uk figyel a helyes emelés kivitelezésére, 43 résztvevő,
vagyis a betegek 53%-a adott nem választ.
Sajnos az adatok azt mutatják, hogy a betegek ismerik, hogy 2 kézzel kell
felemelni az adott tárgyat, illetve közel kell állni a tárgyhoz, viszont a helyes
emelési technikát sokan nem ismerik, nem használják a mindennapok során.
0
10
20
30
40
50
60
70
Igen Nem
Annyira közel áll a tárgyhoz amennyire csak lehet?
A tárgyakat két kézzel emeli fel?
Hajlított térdekkel, egyenes derékkal emel fel tárgyakat?
30
Betegek ismeretei a tárgyak helyes felemeléséről és letevéséről
8. ábra Tárgyak felemelése, letevése
A következő diagramon tovább kérdezősködtem a tárgyak letevésével és
felemelésével kapcsolatos ismeretekről. Egy nap folyamán többször hajlunk előre,
hogy egy tárgyat felemelhessünk, letegyük, ilyenkor a gerincünkre nagy
megterhelés hárul, ezért fontos a gyakoriság miatt a helyes emelési technika
alkalmazása. Kérdőívek elemzésekor megdöbbenésemre azt tapasztaltam, hogy a
betegek fele nem ismeri a helyes kivitelezést.
Az első ábra a fej feletti tárgyak egyenes derékkal való leemelési technika
ismeretét mutatja. 54 válaszadó, azaz a betegek 67%-a figyel gerincének kíméletére,
27 válaszadó, tehát 33%-uk nem választ adott.
A második ábra a talajról való helyes emelésre kérdezett rá. 38 résztvevő,
tehát a betegek 47%-a adott igen választ, ismerve a helyes emelési technikát, amit a
mindennapokban használ is. Sajnos 43 jelenlevő, azaz 53%-uk nem választ adott.
A harmadik ábra a tárgyak helyes letevési technikájának ismeretét mutatja.
44 válaszadó, tehát 54%-uk ismeri a helyes módot a kivitelezésre és figyel is rá. 37
válaszoló, azaz a résztvevők 46 %-a adott nem választ a kérdésemre.
0
10
20
30
40
50
60
Fej feletti tárgyakat egynes derékkal emel
le?
Talajról hajlított térdekkel, egyenes derékkal emel fel
tárgyat?
Tárgyakat egyenes derékkal, hajlított térddel tesz le a
földre?
Igen
Nem
31
Fogmosás, mosogatás, porszívózás ismeretei
9. ábra Mindennapi tevékenységek végzésére vonatkozó adatok
A mosogatással kapcsolatban is a betegek nagyobb számban adtak nem
választ a helyes technika alkalmazására a mindennapokban, mint igen választ. 54
válaszadó, tehát a betegek 67%-a nem a helyes kivitelezési móddal végzi a
mosogatást és mindössze 27 jelenlevő, azaz 33%-uk tudta a helyes kivitelezési
módot és figyelt rá a mindennapokban.
A fogmosási szokásokat nézve mindössze 18 válaszadó, tehát 22%-uk ismeri
és használja a helyes technikát, 63 jelenlevő, vagyis 78%-uk nem ismeri a helyes
kivitelezést vagy nem figyel rá a mindennapokban.
A porszívózás adatait megtekintve a választ adók közül többen ismerték a
helyes kivitelezési módot. 49 megjelent, tehát a betegek 60%-a ismeri a helyes
kivitelezést és meghosszabbítja a porszívó csövét, hogy gerincét végig egyenesen
tudja tartani a mindennapokban. 32-en, vagyis a betegek 40%-a nem hosszabbítja
meg a csövet porszívózás kivitelezésekor.
Ezek mindennapi tevékenységek, s bár nem a súlyokról van szó, mint az
előzőekben, mégis a gyakoriság miatt jelentős a gerinc terhelése.
0
10
20
30
40
50
60
70
Mosogatás Fogmosás Porszívózás
Igen
Nem
32
Betegek kertészkedéssel kapcsolatos ismeretei
10. ábra A kertészkedésre vonatkozó adatok
Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy a gyomlálást, ültetést guggolva,
térdepelve vagy kis széken ülve végzik-e? 42 beteg, vagyis a résztvevők 52%-a
válaszolt igennel, azaz figyel a gerinckíméletre kertészkedéskor. 39 beteg, tehát
48%-uk nem választ adott.
Második kérdés a kertészkedés alatti egyenes testtartás kivitelezésére
vonatkozott. A kérdéseket elemezve az adatok meglepő eredményeket mutatnak.
Mindössze 20 fő, tehát a betegek 25%-a ismeri a helyes kertészkedésre vonatkozó
ismereteket. 61 jelenlevő, azaz a résztvevők 75%-a adott nem választ a kérdésre,
azaz előrehajolva kertészkedik. A kertészkedés egy tartós jó vagy rossz
munkahelyzetben végzett tevékenység. A kopásos megbetegedésekre jellemző
indítási nehézség, illetve bejáratódási fájdalom ilyen esetekben hatványozódik s a
becsípődés veszélye is megnő. Ezért lényeges ezeket a munkahelyzeteket jól
végezni.
0
10
20
30
40
50
60
70
Igen Nem
Gyomlálást guggolva/térdelve/ kis széken ülve végzi?
Kertészkedéskor figyel az egyenes testtartásra?
33
Rendszeres mozgás fontossága
11. ábra Mozgás végzésére vonatkozó ismeretek
Elsőként arra kérdeztem rá, hogy végeznek-e valamilyen sporttevékenységet.
50 résztvevő, vagyis a betegek 62%-a adott igen választ, azaz végez rendszeresen
mozgástevékenységet. 31 jelenlevő, tehát 38%-uk nem választ adott.
A második kérdés a kórházban megtanult gyógytorna rendszeres végzésére
vonatkozott. 46 fő, vagyis a betegek 57%-a válaszolta azt, hogy végzi rendszeresen
a megtanult tornát, 35 válaszadó, tehát 43% nem választ adott, vagyis nem tartotta
fontosnak, hogy a mozgás a mindennapok részévé váljon.
Szintén nem mentem bele a rendszeres szó fogalmába, a mozgás
időtartamába, csak tájékozódás jelleggel érdeklődtem erről a lényeges
tevékenységről. De a kép így is lehangoló, ez nyilván még rosszabb lenne a további
szűkítésekkel.
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
50
Igen
Nem
Mozog rendszeresen?
Csinálja a megtanult tornát naponta?
34
.
7. Következtetés
Sajnos beigazolódott a gondolatom a betegoktatás hiányával kapcsolatban.
Az ábrák jól mutatják, hogy a betegek ismereteiben óriási hiányosságok vannak.
Ugyan egyetlen gondozott betegekkel foglalkozó osztályon vizsgálódtam, 80 körüli
betegszámmal, de ez alapján is valószínűsíthető, hogy más, hasonló betegekkel
foglalkozó (jelen esetben a mozgásszervi problémákkal küzdők ismereteit nézve)
osztályon sem kaptam volna jobb eredményeket. Felmérésem során rákérdeztem,
hogy hallottak e már ezekről, amikre a kérdőív rákérdezett, miután régóta járnak
gondozottként vissza az osztályra. Az eredmények is alátámasztják a válaszokat,
hogy csak néhányan, hogy egyikről igen, másikról nem. ”Ha tudtam volna…”
mondatok, gyakran ismétlődtek. ”Kaptak-e tornaleírásokat vagy szóbeli tanácsokat
a gyógytornászuktól az otthoni tornára vonatkozóan?” - kérdésre, megint csak nem
egységes igen volt a válasz. Ezért a tervezett betegismereti felmérésemen túl, már
az elején jelentkező rossz eredmények miatt, bővítettük szakdolgozatomra való
készülődési időszakom feladatát. A kérdőívekkel rendszeres látogatóként,
megszerveztük az osztályon ebben az időszakban végzett oktatói előadásaimat.
Novembertől márciusig délutánonként, hasznos program gyanánt, heti két
alkalommal 1-1 előadást tartottam az éppen akkor benntartózkodó betegek részére.
Az előadást lásd a 2. számú mellékletben. Így általában a két hetes bennfekvési
időszakuk alatt, két előadást meg tudtak hallgatni. Az első előadás a helyes ülést,
állást, felkelést, emelést, mindennapi tevékenységek helyes végzését és a
gerinckímélő eszközök (levegővel telt labdák/párnák, térdeplőszékek)
használatának fontosságát emelte ki. A második előadás a mozgás fontosságát,
járási segédeszköz helyes használatát, mindennapokat megkönnyítő eszközöket
(csúszásgátlók, kapaszkodók, WC magasítók), a táplálkozás és a folyadékbevitel
fontosságát hangsúlyozta. Az előadásokat powerpoint formájában tartottam,
mindent képpel prezentálva, melynek időtartama 30- 35 perc volt. Az előadásaimat
egy 10 perces ülőtornával zártam.
35
A második feltételezésem ezzel beigazolódott, hogy a helytelen szokások oka
az ismeret hiánya. Magamtól is arra gondoltam, hogy ha egy beteg ember tudja,
hogy mivel csökkentheti a fájdalmát, mivel előzheti meg a nagyobb bajt, az
alkalmazza azt. Ha betegek vagyunk, a pénzt sem sajnáljuk eszközökre, bútorokra,
akár a lakást is átalakítjuk. A mozgás fontosságát megértve, majd megérezve
jótékony hatását egész szervezetünkre is akár, még a lustaságunkat is képesek
vagyunk legyőzni.
A harmadik feltételezésem is beigazolódik, hogy az emberek nem fordítanak
kellő figyelmet a gerinc kíméletére. Úgy gondolom, ha a mozgásszervi betegséggel
élők sem figyelnek gerincük védelmére, akkor a megelőzés területén még
kevesebben tesszük ezt. Ha nincs fájdalom, ha nincs kényszer, ha nincs
figyelmeztetés, akkor még jobban elodázzuk ezt a fontos feladatot. Ebben a rohanó
világban még az is nehezen fér bele, ami most kényszer miatt elvégzendő. A nagy
hatékonyságú, megelőző gondolkodás sok akadályba ütközik.
A negyedik feltételezésem, mely szerint a betegek nem ismerik a
gerinckímélő eszközöket szintén beigazolódott. Például szinte, sötét folt volt a
betegek fejében az ülési segédeszközök fogalma. Ezért, ahogy már említettem a
második előadásom teljesen a segédeszközök széles tárházát ismertette.
Konzulensem segítségével, többet be is tudtam mutatni előadásaim során a
résztvevőknek.
Az ötödik feltételezésem, szintén beigazolódott. Anélkül, hogy tisztáztuk
volna előre a rendszeres sport fogalmát, így is szerénynek nevezem a” rendszeresen
mozog-e?” kérdésre kapott eredményt. Sajnos ez már köztudott, hogy a népesség
milyen százalékban mozog rendszeresen, az is köztudott, hogy ennek hiánya milyen
széles következmények okozója. A szemléletváltás elérése, ami a legfontosabb
célunk kell, hogy legyen az egész egészségügyben dolgozóknak és még szélesebb
körnek, s aminek a prevenció területén (mint mindennek) van nagyobb eredménye,
itt is, a gyógyító munkánkban is helyet kell kapnia.
36
8. Összegzés
Nagyon jó volt betegekkel dolgozni, jól éreztem magam a
társaságukban, az előadásaim utáni kötetlen beszélgetések kapcsán. Jó volt,
hogy az első rossz eredmények inspirációja miatt, kiegészült a
szakdolgozatomra való készülődési feladatköröm. Ha csak a tervezett
kérdőív kiosztás, összeszedésre korlátozódtam volna, hiányzott volna utólag,
az a sok köszönő visszajelzés, amit a betegektől kaptam előadásaim után.
Megerősített abban, hogy jó pályát választottam magamnak.
Nagyon örültek az ott dolgozók is, hogy programot csinálok a
betegeknek és nem a TV-én vitatkoznak ki, mit akar nézni. Az orvosok
szintén támogatták a felvilágosító munkámat, mert ők is hiánypótlásnak
nevezték az osztályos munkámat.
Az eredményeim igazolják, hogy nem megfelelően működik a
betegoktatás. A mai egészségügyi ellátó rendszerek túlterhelése, jelentős
feladatok (pl.: az általam vizsgált betegoktatás) elhagyása vagy
csökkentésével valósítható csak meg.
A betegek pedig egyre információ éhesebbek. Minél nagyobb az
átláthatatlanság, a kiszolgáltatottság az egészségügyben, annál jobban
generálódik ez az éhség. A beteg kérdezne, de nincs kitől, nincs rá idő, s nem
is biztos, hogy tud jó kérdéseket feltenni. Sorra alakulnak a hiánypótlására az
önszerveződő betegklubok, ahol keresik az információt az egészségügyi
rendszeren kívül egymástól, meghívott előadóktól stb., ahol keresik a
számukra megfelelő rendszeres torna lehetőségét. S mindenképpen
beszélnünk kell az interneten keresésről. Tudjuk, hogy a szűrés nélkül
felkerült információ dömpingből, még nekünk is nehéz korrekt válaszokra
bukkanunk, hát még betegeinknek.
Jó lenne a gyógyító munkánk során erre a feladatra kellő súllyal
odafigyelni, az eredményesebb munka reményében. Tudjuk, hogy a
kiválasztott betegséggel küzdőknél is, mint legtöbbnél a teljes
szemléletváltás vezet elfogadható eredményre. Ezért érdemes fáradhatatlanul
37
oktatnunk, most már csak rólunk, gyógytornászokról beszélve, akik többször
találkoznak a betegekkel, egy közvetlen kapcsolatot teremtett torna kapcsán,
ahol közben is tudunk beszélgetni, irányítani, tanácsolni, példát mutatni.
38
Irodalomjegyzék:
1. Kardos Lídia: Anatómia-élettan, Műszaki Kiadó Budapest, 2011
2. Tarsoly Emil, Mészáros Tamás: Funkcionális anatómia
gyógytornászhallgatók számára, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2011
3. Varga Terézia, Milusné Pap Viola, Gerincvédelem a mindennapokban,
Springmed Életmód könyvek, 2013
4. Ibrahim A. Kapandji: Az ízületek élettana, Medicina Könyvkiadó, 2009,
Budapest
5. Hilde Sabine Reichel – Regina Groza Nolte: Fizioterápia, Medicina
Könyvkiadó, 2001, Budapest
6. Vízvári László: Egészségtan, Műszaki Kiadó, Budapest, 2009
7. http://medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/korunk_pupja__a_telefonnyak
8. http://www.doki.net/tarsasag/upload/mra/document/GERINCBETEGSEGE
K.htm
9. http://drshoes.hu/ryn_cipo_szakuzlet?gclid=Cj0KEQiA8orFBRCEpODivaOf
t_EBEiQAy3mlfap2kc6M71bDtP467rdqolgl51pT7DZVWeBdHYJIoEaAiA
T8P8HAQ
10. http://www.kutaso.hu/docs/A_gerinc_es_betegsegei_februar_Kutaso.pdf
11. http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop412A/2010_0020_kozossegi_
magyar/10_a_kzssgi_pol_szerepe_a_betegoktatsban_s_az_letmdtancsadsban
.html
12. https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/az-egeszseges-
eletmod_55bf8f5ac2847.pdf (letöltve: 2017. 03.20.)
13. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/2770/1/vargane_betegoktatas_nover_2012-
25-2_24-34.pdf (letöltve: 2017. 03.20.)
39
Melléklet
1. számú melléklet
Kérdőív
1. Ön oldalra forduláson keresztül, gerinc megcsavarodása nélkül szokott
felkelni?
2. Ébredés után felkeléskor előfordul szédülés, gyengeség?
3. Ön végez hirtelen nyak mozdulatokat?
4. Ön használ segédeszközt? (járókeret, bot, mankó)
5. Segédeszköz használatakor a könyöke enyhén hajlított helyzetben van?
6. A segédeszköz magassága a nagytompor magasságáig van beállítva?
7. Ön támlás széken, a támlának dőlve egyenes háttal ül?
8. Önnek támlás széken ülve a talpai leérnek a földre?
9. Támla nélküli széken egyenes törzzsel ül és a talpak leérnek a földre?
10. Ön széken üléskor gyakran teszi keresztbe a lábát?
11. Ön hosszú ideig tartó egy helyben álláskor egyenes törzzsel és egy kis
terpeszben áll?
12. Ön járás közben figyel arra, hogy törzsét végig egyenesen tartsa?
13. Ön széles orrú,rugalmas talpú, kb 2-4 cm magasságú cipőt visel?
14. Fürdőkádba, zuhanyzóba használ csúszásgátlót az elcsúszás elkerülése miatt?
15. Ön a kádba be- és kiszálláshoz használ kapaszkodót?
16. Ön a zoknit, cipőt széken ülve egyenes háttal szokta fel-, levenni?
17. Fej feletti tárgyakat egyenes derékkal emel le a polcról?
18. Talajról, alacsony helyről hajlított térdekkel egyenes háttal emel fel könnyű
tárgyakat?
19. Ön tárgy emelésekor annyira közel áll a tárgyhoz amennyire csak lehet?
20. Tárgyakat egyenes derékkal, hajlított térddel tesz le a földre?
40
21. Ön nehéz tárgyakat mindig két kézzel emel fel?
22. Ön a mosogatást a csap mellett egyenes háttal kis terpeszben állva, hajlított
térdekkel végzi?
23. Ön a fogmosást enyhe hajlított térddel, egyenes háttal, előre hajlás nélkül
vitelezi ki?
24. Ön porszívózáskor meghosszabbítja a csövet, hogy egyenes háttal tudjon
porszívózni?
25. Ön a gyomlálást guggolva, térdelve vagy kis széken ülve végzi?
26. Ön kertészkedéskor figyel az egyenes testtartásra, kerülve az előrehajlást?
27. Ön mozog rendszeresen vagy végez valamilyen sporttevékenységet?
28. Ön csinálja a megtanult tornát naponta?
41
2. számú melléklet
Előadás anyagok
HELYES
SZOKÁSAINK
KIALAKÍTÁSA
Készítette: Bársony Bettina
Helyes, helytelen testtartás
Helyes ülés támla nélküli széken Ülés támlás széken
Helyes ülés számítógép előtt Helytelen fekvés
Helyes fekvés Memóriahabos, anatómiai párna
42
Helyes felülés Helytelen felkelés
-ha háton fekvő helyzetből, lendületből ülünk fel
-a gerincet terheli és ekkor a deréktájon káros
nyíró erők lépnek fel
Emelés helyes kivitelezése I Emelés helyes kivitelezése II
Helytelen emelés Cipőhúzás
Mosogatás, főzés Takarítás
43
Fogmosás Helyesen végzett kertészkedés
Gördülő talpú cipő - MBT, RYN Aktív ülést biztosító ülőlabdák
Ideális a gerinckímélő aktív üléshez, ugyanakkortorna-, erősítő gyakorlatok is végezhetőek vele.
Aktív ülést biztosító eszközök/ Székek
ÁllószékÜlőpárnák – dinamikusülőpárna
A levegővel töltött párnák a gimnasztikailabdához hasonlóan arra készteti az egyént,hogy egyenes gerinccel tartsa meg afüggőleges helyzetet, s ez által kivédi ahanyag, rossz testtartást
44
Deréktámaszok
Funkció:
Tehermentesítés
Részterhelés
Teljes tehermentesítés
Test oldalirányú kimozdulásának csökkentése
Előrehaladó mozgás támogatása
Funkció:
Test alátámasztása
Stabilitás biztosítása
Hátránya:
Nem segíti az izommunkát
Nervus radialis nyomás alá kerül
Fix
Állítható lábak,csúszásmentes
45
Megakadályozza az elcsúszást a vizes felületű kádba ill. zuhanytálcába való ki és belépéskor.
Könnyen tisztítható,minden standard WC-hez szerszám nélkül csatlakoztatható
D vitamin
Halmájolaj, máj, tojás, tej, tejtermékek, margarinok
Máj, húsok, tejtermékek, gabonakészítmények, növények, olajos magvak
Spenót, karalábé, kelkáposzta, joghurt, mozzarella sajt, tehéntej, kecsketej.
Zeller, brokkoli, káposzta, zöldbab, fokhagyma, kelbimbó,