A biodiverzitás szolgálatában

A biodiverzitás szolgálatábanKözzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál (https://magyarmezogazdasag.hu)

A biodiverzitás szolgálatában

A nap kérdése az volt, hogy mit kínálhat a tudomány és a gyakorlat egymásnak. Az elhangzottelőadásokban elsősorban tudományos kutatások eredményeivel támasztották alá a biodiverzitásszükségességét, továbbá mért adatokkal igazolták a permakultúra és az agroerdészet módszereinekeredményességét. A rendezvényt életre hívó szervezeteket, a résztvevő gazdálkodókat és azérdeklődőket összekötő kapocs a gyorsan fogyatkozó biológiai sokféleség fontossága irántielkötelezettség.

Mérhető minősítés

A gödöllői SZIE doktorandusza, Szilágyi Alfréd a permakultúrás, a bio- és a konvencionálisgazdaságok ökoszisztéma-szolgáltató képességéről végzett összehasonlító vizsgálatainakeredményeiről számolt be. A kutatások elsődleges célja, hogy létrejöhessen az alternatívgazdálkodások mérhető minősítési rendszere, ami a permakultúrás gazdaságok szempontjábólkülönösen fontos, mivel azok szellemisége és gyakorlata túlmutat az EU bio-jogszabályain.

A permakultúra

1. oldal (összes: 4)


Az emberi élőhelyek és mezőgazdasági rendszerek olyankialakítása, mely a természetben zajló ökológiai folyamatokat

utánozza, veszi mintául. A rendszer minden egyes elemét annakszükségletei, az általa nyújtott hasznok és alapvető tulajdonságaiáltal összehangoltan illeszti az egészbe. A részek közti szinergia a

hulladék, az energia-, valamint a munkaerő-szükségletminimalizálásával valósul meg.

Modernkori gyakorlati úttörőjének Sepp Holzer ausztriaigazdálkodót tartják, aki a saját gazdaságát az 1960-asévekben szervezte meg ezen elvek alapján. Az elméletialapokat pedig két ausztrál, Bill Mollison és David Holmgren,

valamint munkatársaik fektették le az 1970-es évek folyamán egysor publikációjukban.

A permakultúra kifejezés a „permanent agriculture”, vagyis állandómezőgazdaság szavakból származik. A permakultúra definíciója Bill

Mollison szerint: „olyan mezőgazdasági termelő rendszerektervezése és működtetése, amelyek rendelkeznek a természetes

ökoszisztémák változatosságával, stabilitásával és rugalmasságával– az emberi közösségek és a természetes táj olyan integrációja,

mely lakóinak biztosítani tudja az élelmet, energiát, lakást, illetveegyéb anyagi és nem anyagi szükségleteket”. Az 1980-as években

alakultak meg az első permakultúrás kísérleti projektek,szövetségek. Bebizonyosodott, hogy a permakultúra elvei

megvalósíthatóak a legkülönbözőbb földrajzi, domborzati éséghajlati körülmények között. A permakultúra világmozgalommá

vált, napjainkban különböző szövetségek, ökofalvak alakultakvilágszerte, így Európában is. Magyarországi ökofalvak például

Gyűrűfű, Gömörszőlős, Somogyvámos, Visnyeszéplak, Agostyán,Magfalva.

(Wikipédia)

A minél teljesebb körű vizsgálat érdekében több kollégát is bevont a kutatásba. Mészáros Fanni abeporzóközösségeket nézte meg közelebbről három, a Szentendrei-szigeten lévő gazdaságban aztvizsgálva, hogy melyik gazdaságban működik legjobban a beporzás.Az eredmények összegzése után kiderült, hogy a permakultúrás gazdaságban volt a legnagyobb apollinátorok száma, azt követően a biogazdaságban, és a legalacsonyabb értékeket a szokványosgazdaságban mérte.

Érdekes tapasztalásként megfigyelte, hogy a beporzók legfőképpen a gyomflórát látogatták, tehát azirtás helyett érdemes elgondolkodni a hatékony gyomgazdálkodáson, ahogy a dísz- éstakarónövények alkalmazásán is.

Másik társuk, Kolár Anna a dekompozíció és a humusztartalom terén végzett adatgyűjtést. Enneksorán 90 dekompozíciós zsákot helyezett ki a tanulmányozott gazdaságokban és azok lebomlásifolyamataira összpontosított. Mind a bomlási folyamatok hatékonyságában, mind a humusztartalomszempontjából a permakultúrás minták végeztek az első helyen.Az eredmények ígéretesek, további cél a területek szénelnyelő és szénkibocsájtótulajdonságainak megfigyelése.

A csapat tagja volt Horváth Enikő, aki talajélet-vizsgálatokat végzett. A talajcsapdák kihelyezése, atalajminták futtatása mellett évenként háromszor 25 × 25 × 25 centiméteres talajkvadrátokat ástakki és átvizsgálták az azokban található élőlényeket. Gilisztákból egyértelműen a permakultúrásgazdaságban volt a legtöbb és a hagyományosban a legkevesebb.

A talajélet motorjai



A SZIE Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszékének PhD-hallgatója, TóthEszter érdeklődése középpontjában is a talajélet összefüggéseinek vizsgálata áll. A soroksáritangazdaságban összehasonlító méréseket végzett három egymás melletti, forgatásos, forgatásnélküli és forgatás nélküli, takarónövénnyel borított parcellán. A laboratóriumi eredmények isigazolták, hogy a növények fejlődését szolgáló, talajban élő mikroorganizmusok a gyökerekközelében érzik magukat a legjobban.A talajélet két motorja a benne lévő, élő és elhalt gyökérzet. Ennek fényében tehát a manapságalkalmazott szokványos szántóföldi művelés egyáltalán nem kedvező a termőföld láthatatlansegítőinek.

Az elhangzottakat Grünceisz Berta, az Életfa Természetbarát Egyesület képviselője is megerősítettesaját konyhakerti tapasztalatai alapján. A budapesti születésű, tíz éve kertészkedő gyakorlatiszakember egy 600 négyzetméteres kertet művel családjával a bükkaljai Kács településen, már akezdetektől permakultúrás szellemben. A korábban rendszeresen rotált és műtrágyával kezelttermőföldet illetően elsődleges feladat volt a kizsigerelt talaj regenerálása. A forgatás mellőzésénekés az állandó szénás-trágyás takarásnak köszönhetően már öt év elteltével látható volt a talaj fölsőrétegének megváltozása. Most, tíz év távlatában már kb. 10-15 centiméteres humuszréteg alakult ki.Az általuk képviselt módszer nem csupán művelési mód, hanem a természettel való kapcsolatra,együttműködésre épít és a termelésen túl tanulásra és fejlődésre ad lehetőséget.

Széles körű elterjesztés

A permakultúra elterjedésének nemzetközi előmozdításán dolgozik Vida Kitti és Tóth Lilla. Aközelmúltban az ERASMUS+ Youth for Europe programjában egy spanyol csereprogram keretébennégy országból érkező 30 fős fiatal csapatukkal a silány minőségű élelmiszerek és az agárágazatbanföllépő problémák megoldására a permakultúra elterjedését találták alkalmasnak.Konkrét javaslatokat dolgoztak ki, amit benyújtanak az Európai Parlamentnek is, ezzel fölhívva a



döntéshozók figyelmét.

Programjuk szerint szükség van Permakultúra Alap létrehozására, az egészséges termékektámogatására a piacon, pályázati rendszerre az újonnan alakuló permakultúra-közösségek részére,oktatási program kidolgozására a legkisebbeknek és európai kutatócsoport létrehozására. Mindezekszéles körű alkalmazása és elterjesztése a társadalmak jólétét szolgálja.

A nemzetközi együttműködés fontossága a Magyar Permakultúra Egyesületben ismegfogalmazódott. Mihály Melinda a Visegrádi Alap által támogatott 2019-es nemzetköziPermakultúra Fesztiválról számolt be, ahol Magyarország mellett Ukrajna, Szlovákia, Csehország ésLengyelország is képviseltette magát. A találkozó célja a stratégiai együttműködés lehetőségeinekföltérképezése volt, ami elsősorban a hatékonyabb tudásmegosztást szolgálná.

A délutáni szekcióban a MAPER kutatócsapat az érdeklődőkkel workshopok keretében azondolgozott, hogy fölmérjék a kutatók és gazdálkodók közötti sikeres együttműködés feltételeit,lehetőségeit, majd meghatározzák az arra irányuló konkrét lépéseket.

Szerző: Horváth AnettKözzététel ideje: 2020. 02. 13., csütörtök, 09:00

A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2020/02/13/biodiverzitas-szolgalataban


https://magyarmezogazdasag.hu/2020/02/13/biodiverzitas-szolgalataban

Documents

A biodiverzitás szolgálatában