KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN · KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN A Szövetség ez idő alatt arra is törekedett, hogy a magyar-ságnak az Európai Unióhoz való csatlakozással

2 KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN

Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

Negyedszázad érdekvédelmi munkája, de az utóbbi négy esztendő számtalan politikai helyzete is bebizonyította: a romániai magyar közösség etnikai érdekképviseletére továbbra sincs alternatíva.

Sem a minket megillető jogokkal, sem ezek csorbulásával nem foglalkozik érdemben egyetlen más hazai politikai szereplő sem.

Meggyőződésem, hogy az RMDSZ egy markánsabb újratervezéssel biztosítani tudja a közképviselet jövőjét. Ehhez olyan valós lehetőségeket felsorakoztató jövőképre van szükségünk, amelyből nem hiányzik a kényesebb témák megvitatása sem. Mert a magyarságnak értékeken alapuló szövetségre van szüksége, amely az eddiginél nagyobb alázattal, megértéssel fordul a közösség valamennyi tagjához.

(Szászrégen, 2015. február 27.)

2

Az ország valamennyi településén – tömbben, vegyes környezetben és a szórványban is – minden egyes magyar gyermeknek esélye kell legyen arra, hogy anyanyelvén

tanuljon a bölcsődétől a doktori képzésig. Az RMDSZ oktatáshoz kapcsolódó tevékenysége az elmúlt négy évben ezt az alapvető célt követte.

Minőségi oktatás, jövőnkért

3

A kisebbségek számára előnyös, az RMDSZ által kidolgozott sza-bályozásokat tartalmazó oktatási törvény hatályba lépése után az anyanyelvű közoktatás jelentő-ségére is felhívtuk a figyelmet Minden magyar gyermek számít című beiskolázási kampányunk-kal, amelyet az egyházak, civil- és ifjúsági szervezetek, tanfelügye-lőségek és a média bevonásával valósítottuk meg. Kiemelt célunk volt az iskolák magyar nyelvű könyvekkel való ellátása, ennek jegyében könyvadományozási körutat szervezett az RMDSZ, amelynek során kiadványokat jut-tattunk el a szórványban működő kilenc magyar ház könyvtárának.

Az oktatás terén az elmúlt négy esztendő legjelentősebb megva-lósításai a felsőoktatáshoz fűződ-nek: a Képviselőház 2012-ben elfogadta a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjáról szóló törvényt, ugyanakkor a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyete-men és a marosvásárhelyi Művé-szeti Egyetemen a magyar nyelvű szakképzés a román tannyelvűvel egyenrangú státust nyert.

Nyomon követtük a tanügyi jog-szabályok gyakorlatba ültetését a magyarlakta régiókban, és parla-menti eszközökkel hozzájárultunk a törvény további bővítéséhez.

Kezdeményezésünkre elkezdődött azoknak a felekezeti iskolák működésére vonatkozó egyezmények aláírása, amelyet – a tanügyi törvény értelmében – az oktatási minisztériumnak meg kell kötnie a magyar történelmi egyházakkal.

A kormányból való kilépésünket követően is folyamatos, konstruktív párbeszédet tartunk fenn azok-kal az oktatási döntéshozókkal, akiknek intézkedései befolyá-solják a magyar oktatás jövőjét. Tárgyaltunk a tanügyminiszterrel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ma-gyar nyelvű gyógyszerészképzésé-ről, és az utolsó pillanatban sikerült megoldást találnunk arra, hogy a 2015/2016-os tanévben is megőriz-zük az anyanyelvű oktatást.

Az RMDSZ tizennyolc szórványkollégium létrehozásában segí tett, ezek működésére és fenn tar tá sára anyagi alapokat különítettünk el, és elkezdődött két újabb szórványkollégium épí-tése Bánffy hunyadon és Szamos-újváron.

A Szövetség jelenleg is folyamat-ban lévő legfontosabb projektje ezen a téren a közoktatási stratégia. Célunk az, hogy egy hosz-szú távon fenntartható oktatási intézményhálózatot működtes-sünk, amely a gyermekek igényeit, a versenyképes tudást szolgálja, és biztosítja jövőjüket.

Célunk az, hogy egy hosszú távon fenntartható oktatási intézményhálózatot működtessünk.


A demokrácia egyik hatékony eszközét – a párbeszédet – használtuk fel az elmúlt négy évben arra, hogy közösségünk sajátos törekvéseit itthon megismertessük, elfogadtassuk, hogy a Kárpát-medence

magyarságának közös céljaihoz felzárkózzunk, hogy az Európai Unió napirendjére tűzze az őshonos kisebbségeket megillető jogokat, és ezáltal európai védelmet nyújtson közösségünknek.

Közös célok, közös hang

4

5Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról 5

A romániai magyarság ereje immár negyedszázada az ösz-szefogásban rejlik. Közös ügyeink egységes megjelenítésére hosszú távú együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Polgári Párttal (MPP).

Az elmúlt négy évben a ma-gyar–magyar együttműködés

különböző intézményes formái is kialakultak, olyan közös törekvé-sek is megerősödtek, amelyekben az együttes, hatékony fellépés a célravezető. Ennek égisze alatt az RMDSZ tovább erősítette az együttműködést a határon túli magyar közösségek képviseletét biztosító politikai szervezetekkel és a magyar

kormánnyal. Megerősítettük az RMDSZ és a FIDESZ kapcsolatát, egyeztetéseinken – közösségünk ügyei mellett – fontos téma volt a magyar–román államközi viszony, és arról is megállapodás szüle-tett, hogy az RMDSZ partnerként vesz részt az egyszerűsített honosításra vonatkozó ügyinté-zésben. Szilárd alapokra helyez-tük partnerségünket a KDNP-vel, a magyarság közös ügyeiben való egységes fellépésben állapod-tunk meg. Ugyanakkor partneri kapcsolatot ápolunk a magyar-országi demokratikus ellenzéki pártokkal is.

Kolozsvári sajtótájékoztató Biró Zsolttal

Megerősítettük a kapcsolatot a határon túli magyar szervezetekkel és a magyar kormánnyal.

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN

A Szövetség ez idő alatt arra is törekedett, hogy a magyar-ságnak az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos reményeit beváltsa a kisebbség-védelem terén. Ennek jegyében több előrelépés is történt, mint például az, hogy az Európai Néppárt (EPP) történetében először a 2012-ben megszerve-zett bukaresti kongresszuson fogadtak el olyan dokumen-tumot, amelyet kisebbségi

szervezet, az RMDSZ kezdemé-nyezett, az okirat pedig azért volt lényeges, mert az Európai Unió egyik fontos feladataként az európai őshonos kisebbségek ügyét jelölte meg. Ugyanakkor az Európai Néppárt múlt évi európai parlamenti választási program-jába, szintén az RMDSZ által megfogalmazott javaslatként, bekerültek az európai kisebbségi keretszabályozás megalkotására vonatkozó célkitűzések.

Pó diumb eszélgetés Kolozsváron

Sem Brüsszelben, sem itthon nem adhatjuk fel a harcot azért, hogy nagyobb nyomatékkal napirendre kerüljön a kisebbségvédelem.

6


Jelentős, európai szintű lépés volt az, amikor 2013-ban az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt (SVP), vala-mint az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közös indítványaként az Európai Bi-zottságnál bejegyezték a Minority SafePack nevű, az európai nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó európai polgári kez-deményezést. Bár a Bizottság elutasította ezt a törekvést azzal az indokkal, hogy tartalma nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe, ennek ellenére kezdeményezői és támogatói

sem Brüsszelben, sem itthon nem adják fel a harcot azért, hogy az eddiginél nagyobb nyomatékkal európai napirendre kerüljön a kisebbségvédelem. Elfogad-hatatlannak tartottam Romá-niának az Európai Bizottsággal egyetértő hivatalos álláspontját

az ügyben, ezért válaszként, felelős érdekvédelmi vezetőként lemondtam a Ponta-kormányban betöltött miniszterelnök- helyettesi és kulturális miniszteri tisztségemről.

Az RMDSZ államelnökjelöltjeként közvitát kezdeményeztem a magyarság autonómiatörekvéseiről, amelyekről elsőként Buka-restben, utána pedig több erdélyi, székelyföldi városban tanácskoz-tam a helyi véleményformálókkal, és úgy gondolom, hogy ezt a párbeszédet folytatnunk kell.

Angela Merkellel az EPP bukaresti kongresszusán

Közvitát kezdeményeztem a magyarság autonómia-törekvéseiről.

7


A részvételi demokrácia eszközeivel az RMDSZ arra törekedett és törekszik a továbbiakban, hogy sikerre vigye a közösség ügyeit. Ennek szellemében mindenekelőtt a parlamentarizmus nyújtotta lehetőségeket használtuk, de

volt, amikor az utcai jogkövetelés eszközével is éltünk. Az RMDSZ-nek továbbra is meggyőződése, hogy a tárgyalóasztalnál elért eredmények azok, amelyek hosszú távon szolgálják a magyarság jövőjét, boldogulását, megmaradását.

Demokratikus küzdelem jogainkért

8


A közösségi összetartozás jegyé-ben, 2013 októberében szerepet vállaltunk a Székelyek nagy menetelése megszervezésében, amelyen az RMDSZ azt a hatá-rozott álláspontot képviselte, hogy az autonómiatörekvések a magyarság jogos igényét jelentik.

Állásfoglalásban, számtalan nyil-vános fórumon szóvá tettük a tu-lajdonjog intézményes eszközökkel végrehajtott csorbítását, amikor a Székely Mikó Kollégium vissza-államosításáról döntött a román igazságszolgáltatás. A közösség szolidaritásának, egységes fellé-pésének jegyében, az egyházakkal közösen szerveztük meg Sepsi-szentgyörgyön az Igazság Napját, amelyen 25 ezer magyar ember

Tüntetés a Székely Mikó Kollégiumért

9


nyilvánította ki a hatósági döntés-sel szembeni felháborodását.

Szót emeltünk azért is, hogy a kilencvenes évek elején az RMDSZ hathatós közbenjárásával elindí-tott egyházi tulajdonvisszaszolgáltatás folyamata ne váljon közigazgatási visszaélések áldozatává, a korrupcióellenes harc kereszttüzében ne hiúsuljon meg a visszaszolgáltatást jóhi-szeműen és törvényes előírások szerint végző tisztségviselők munkája. Nyilvános felszólalása-inkban a jogállamiság mellett, a demokratikus intézmények megerősítéséért foglaltunk állást, egy olyan európai államért, amelyben nem sérülnek a személyi

jogok az igazságszolgáltatásban, közigazgatásban.

Létrehoztuk a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot, amely útbaigazítást nyújt közösségünk tagjainak azokról a jogi eszközök-ről, amelyekkel a nemzetiségük

miatti hátrányos megkülönbözte-tés ellen felléphetnek, ezzel egy időben rendszeresen tájékoztatjuk a nemzetközi közvéleményt vala-mennyi jogsérelmi esetről.

A tulajdonjog védelme mellett a közösség anyanyelv-használati

A jogállamiság mellett, a demokratikus intézmények megerősítéséért foglaltunk állást.

10


jogának bővítése is fontos célunk volt az elmúlt négy évben, ugyan-akkor jogszabályt kezdeményez-tünk nemzeti szimbólumaink használatának törvényesítésére.

A Képviselőház a tavaly fogadta el az RMDSZ törvénymódosító ja-vaslatát, amelyet az igazságszol-gáltatásban a tényleges kétnyel-vűség megvalósítása érdekében nyújtott be: a jogszabály kimond-ja, hogy azokon a bíróságokon, amelyek vonzáskörzetében élő kisebbség számaránya meghalad-

ja a 20%-ot, meg kell valósulnia a teljes körű többnyelvűségnek.

A romániai magyarság auto-nómia-törekvései egyidősek a mo-dern Románia megszületésével, az 1918-ban megfogalmazott gyu-lafehérvári kiáltvánnyal. Ennek

szellemében az RMDSZ program-jának egyik alapvető célkitűzése a közösség fejlődését elősegítő különböző autonómiaformák megteremtése. Ezért, a Kulturális Autonómia Tanács létrehozása mellett, amely napi szükséges cselekvésekben fogalmazta meg a kulturális autonómiára vonatkozó teendőket, a Magyar Polgári Párttal közösen dolgoztuk ki Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezetét, amelynek a közvitája, a beérkező javaslatok általi tökéletesítése folyamatban van.

Kezdeményeztük nemzeti szimbólumaink törvényes használatát.

11


Az elmúlt négy évben jogszabály-kezdeményezéseivel, törvénymódosító javaslataival az RMDSZ parlamenti képviselete olyan törvényi háttér

megteremtésén dolgozott, amely az élet minőség javulását, a fejlődést szolgálja, és őrködött a társadalom kiszolgáltatott rétegeinek jogai fölött is.

Törvényi garanciák közösségünk jólétéért

12


Az anyák gyereknevelési szabadságát szabályozó törvényben a választási lehetőséget biztosító kitételt támogattuk, amely szerint a két évig tartó gyereknevelést választók számára teljes időre biztosítják az állami támogatást.

300 ezer megyei és helyi közal-kalmazottat érintő törvényterve-zetet nyújtottunk be azért, hogy az állam eltörölje a bérpótlék-vissza fizetési kötelezettségüket. Mindemellett fontos szociális kérdésekben is állást foglaltunk, hogy a gazdasági válság árát ne a kiszolgáltatott rétegek fizessék meg: kezdeményezői voltunk a nyugdíjrendszer költségvetés kiegészítésének, az idősotthonok és napközi központok támogatásának, valamint annak, hogy a közszállítás kedvezménye-zettjei továbbra is megkaphassák az őket megillető utazási szelvé-nyeket.

A kismamák, a nyugdíjasok és az egyházi alkalmazottak pénzügyi amnesztiájának kezdeményezője és támogatója volt az RMDSZ a parlamentben és a kormányzatban, ugyanakkor szor-galmaztuk a társadalombiztosí-tási járulék csökkentését előíró jogszabály elfogadását is.

A múlt évben a törvényhozás új önkéntességi törvényt fogadott el, amely tartalmazza a Magyar Ifjúsági Értekezlet és más civil-szervezetek javaslatait is. Meg-szavazta a felsőház azt az RMDSZ által kidolgozott törvényterveze-tet, amelyben a devizahitelesek kötelezettségeinek enyhítését javasolta. A Szövetség azt is szorgalmazta a törvényhozásban, hogy a svájci frankhitelesek hely-zetének enyhítésére a törlesztő-részletet a kölcsön felvételének időpontjában érvényes árfolyam szerint állapítsák meg a bankok.

Az anyanyelvhasználati jogok terén is történt törvénykezési előrelépés: anyanyelvünkön is fordulhatunk szakorvoshoz, illetve a Nép Ügyvédjéhez azokon a te-lepüléseken, ahol számarányunk eléri a 20 százalékot.Konkrét lépéséken alapuló gazda-sági fejlesztési tervet dolgoztunk ki és terjesztettünk be több szaktárcá-hoz Erdély 2020 címmel. Az átfogó dokumentumban az önkormányzati és európai uniós forrásokra alapoz-va határoztuk meg közösségünk fejlődésének irányvonalát.

A kismamák, a nyugdíjasok és a közalkalmazottak pénzügyi amnesztiájának kezdeményezője és támogatója volt az RMDSZ.

13


Örökségünk védelme, kultúránk támogatása

Az értékek megőrzése és az értékteremtés biztosítja egy közösség megingathatatlan önbecsülését. Ez a gazdagság egyértelműen megmutatja, milyen hozzáadott értékkel

sorakozunk fel az európai nemzetek közé. Az RMDSZ kultúrára vonatkozó tevékenysége jelentős volt az utóbbi négy évben a kormányzatban és a Szövetség projektjei szintjén is.

14


Az erdélyi magyar épített örökség felújítására kormány-zati forrásokat különítettünk el, korrigáltuk az ilyen jellegű támogatások szintjén tapasztalt aránytalanságokat, jelképes épületek – templomok, kúriák, kastélyok – nyerték vissza haj-dani fényüket. Kiemelt figyelmet szenteltünk a magyar vonatkozá-sú kulturális események, illetve a magyar nyelvű irodalmi-kulturális időszakos kiadványok kormányza-ti támogatásának.

Kolozsvár ékessége, a Mátyás szobor restaurálása az elmúlt négy év egyik jelentős örökség-védelmi megvalósítása. Minde-mellett 2012-ben, első kulturális miniszteri mandátumom idején, az RMDSZ, a Házsongárd Alapít-vány és a Kelemen Lajos Műem-lékvédő Társaság összefogásával műemlékké nyilvánítottunk 397 kultúrtörténeti ritkaságnak számító síremléket a Házsongárdi temetőben, 2014-ben pedig nem-zeti identitásunk egyik jelképe, az aradi Szabadságszobor is felkerült a hazai műemlékek lajstromára.

2014-ben nemzeti identitásunk egyik jelképe, az aradi Szabadság-szobor felkerült a műemlékek lajstromára.

15


Háromszékre negyven év után hazavittük Gábor Áron rézágyúját, az alkotóműhelyként és tudomá-nyos kutatóintézetként is működő Erdélyi Művészeti Központ megalapításával pedig intézményi keretet teremtettünk az új értékek létrehozására. A sepsiszentgyör-gyi Bod Péter Megyei Könyvtár, az RMDSZ kezdeményezésére, egye-dülálló kulturális projekt megvaló-sításához látott hozzá: az erdélyi magyar gyűjtőkönyvtár az 1989 után idehaza megjelent kiadvá-nyokat gyűjti össze, őrzi meg, és digitalizált változatban teszi majd

az érdeklődők számára hozzáfér-hetővé. Népszerű örökségvédelmi programot indítottunk Öröksé-günk Őrei címmel, amely főként a szórványban ösztönzi az értékőr-zésre a legfiatalabb nemzedéket.

A hazai szellemi és épített örök-ségnek nemzetközi figyelmet szereztünk, amikor az UNESCO szellemi világörökségi listájára ja-vasoltuk a csíksomlyói pünkösdi búcsút, az épített világörökség várományosi listájára pedig fel-terjesztettük Torockó építészeti különlegességeit.

Az alkotómunka előtt tisztelegve, 2013-ban először nyújtottuk át az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat, amellyel azoknak a jeles személyiségeknek a tevékenysé-gét méltányoljuk, akik számára

Az Erdélyi Művészeti Központ megalapításával intézményi keretet teremtettünk új értékek létrehozására.

16


az értékteremtés napi gesztus. Ez idáig az elismeréssel Bartha Ciupe Ernő képzőművész, Bocsárdi László színházi rendező, Bogdán Zsolt színész, Jánk Károly költő, Kézdi Imola színész, Részegh Bo-tond képzőművész, Székely Csaba drámaíró, Veress Szabolcs kép-zőművész, Vida Gábor író értékal-kotásáért mondtunk köszönetet.

Szellemi és épített örökségünknek nemzetközi figyelmet szereztünk.

Bogdán Zsolt átveszi az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat

17


Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról 19

Akkor éreznénk az elmúlt 25 év teljes súlyát, hogyha holnap reggelre se híre, se hamva nem lenne annak a több mint 1400 oktatási

intézménynek, amelyben óvodától az érettségiig magyar nyelven lehet tanulni. Ha a 154 középiskolának hűlt helye lenne, vagy a 18 szórványkollégiumot hiába keresnénk a Bánságtól Mezőségig, arról nem is beszélve, hogy semmivé foszlana a teljes körű anyanyelvű felsőoktatásunk, s csak a Bölcsészkaron lenne tucatnyi magyar hely. De legalább ekkora lenne a rémület, hogyha holnap reggel a kulturális intézményekből csak az a néhány maradna, amely már 1989 előtt haldoklott, végnapjait élte. És mekkora lenne a döbbenet, ha a több mint nyolcszázezer hektár közbirtokossági erdőből semmi sem maradna, vagy ha az eddig visszaszolgáltatott több száz egyházi ingatlanra holnap lakat kerülne. Arról már nem is beszélek, hogy mennyire furcsállnánk, ha a nyelvi jogok holnap reggelre megszűnnének, és a helységneveket ismét románul kellene írni a magyar újságokban és kiadványokban, ha csak kétévente kérhetnénk útlevelet, és akkor sem biztos, hogy elhagyhatnánk az országot.

Igen, ez lehetne az egyik módja annak, hogy – egy drasztikusabb megvilágításban – lássuk, érezzük, mi mindent veszíthetnénk el, és akár még el is veszíthetjük, ha nem vagyunk éberek. Mert ez alatt a negyedszázad alatt azt is megtanultuk, együtt és külön-külön is, hogy semmit nem hoznak el nekünk, semmit nem kínálnak fel tálcán, és azt is megtapasztaltuk sajnos, hogy akár a megszerzett jogok is visszavonhatók.

(Kelemen Hunor, Kolozsvár, 2015. január 31.)


Érdekképviselet: 25 éves érték

Az erdélyi magyar közösség 25 éve arról döntött, hogy jogai, értékei, jövője és megmaradása érdekében létrehoz egy olyan érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetet, amely a parlamentben, kormányzatban, helyi és megyei önkormányzatokban,

– 2007 óta pedig – az Európai Parlamentben ügyeiért cselekszik. Az RMDSZ igyekezett megőrizni ezt a negyedszázados értéket, eleget tenni ennek a feladatnak az elmúlt négy évben is, választásról választásra alakítani a közösség sorsát.

20


2012-ben az önkormányzati és parlamenti választáson sikerült megőriznünk korábbi politikai súlyunk. 203 polgármesteri tisztséget szereztünk, a ko-rábbi választáshoz viszonyítva hetvenezerrel több szavazatnak köszönhetően megnőtt az ön-kormányzati képviselőink száma is. Ugyanakkor a parlamentben 18 képviselője és 8 szenátora van a magyar közösségnek, az 5 százalékos küszöböt pedig olyan körülmények között is sikerült át-lépnünk, hogy a magyar–magyar versenyben is felül kellett kere-kednünk. A magyar választók

kilencven százalékának támogatásával, bizalmával helytáll-tunk a megmérettetésben.

2014 tavaszán egy újabb választá-si kihívás, az európai parlamenti választások rajtja előtt 270 ezer támogatói aláírást iktattunk a Központi Választási Irodában, ami ötvenezer kézjeggyel jelentett többet, mint 2009-ben. Az EP-vá-lasztásokon elért eredményeink

pedig biztosították a magyarság brüsszeli képviseletének folyto-nosságát. Ugyanabban az évben az RMDSZ jelöltjeként indultam – immár másodjára – az államelnökválasztáson. Ez a megmé-rettetés alkalmas volt arra, hogy a többség-kisebbség kapcsolatát terhelő előítéleteket az RMDSZ kampányának központi témájává tegyem, rámutattam arra, hogy a hazai társadalom hosszú távú fejlődése csak ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezésével valósulhat meg.

Biztosítani tudjuk az ország politikai stabilitását.

21


Mandátumom ideje alatt két alkalommal vállalt kormányzati szerepet az RMDSZ. Az a meggyőződés vezérelt bennünket, hogy a romániai magyar embe-rek érdekeit a leghatékonyabban kormányzati eszközökkel érvé-nyesíthetjük, biztosítani tudjuk az ország politikai stabilitását. A hazai politikai erővonalak folyamatos változása közepette is mindkét kormányzati időszakban fontos közösségi fejlesztéseket, beruházásokat tudtunk támogatni mindkét kormányzatban végzett munkánk során.

Az utóbbi 20 év legjelentősebb infrastrukturális beruházását – a 12-es számú országút teljes felújí-tását – Székelyföldön kormányzati munkánk eredményeként tudtuk kivitelezni: A Kovászna megyei

23Kelemen Hunor a Szövetség négyéves munkájáról

Kökösnél kezdődő, 220 kilométer hosszúságú országút átszeli a Székelyföldet, és Szászrégennél ér véget.

Ebben az időszakban jelentős szerepet vállaltunk az egészségügyi decentralizáció folyamatá-ban, amely a helyi döntéshozók hatáskörébe helyezte az egész-ségügyi ellátás megszervezését. Hitelprogramot kezdeményeztünk a kis és középvállalkozók tevékenységének támogatására, amelyből fedezhetők az ellátási, gyártási, eladási, kivitelezési, szolgáltatási, bérkifizetési, adó- és illetékbefizetési költségek. Az erdélyi magyar gazdák érdekében szorgalmaztuk a területalapú támogatás növelését, ami főként a hegyvidéken, nehéz körülmé-nyek között munkálkodókat segíti,

a marhatenyésztők számára pedig új támogatási rendszert dolgoz-tunk ki.

Ezekre a tapasztalatokra támasz-kodva is kitartunk amellett, hogy a helyi projektek, fejlesztések támogatására a kormányzás a leghatékonyabb eszköz, de ellen-zéki alakulatként is igyekszünk folyamatos párbeszédet fenntar-tani azokkal a kormányzati dön-téshozókkal, akik a közösségünket

érintő fontos ügyekben segíteni tudnak.

Jelenleg az egyik legnagyobb kihívás számunkra az új választójogi törvények parlamenti elfogadásának előkészítése. Ezek a jogszabályok nagymértékben befolyásolják azt, hogy a követ-kező négy esztendőben mennyire lesz erős a magyarság az önkor-mányzatokban, a parlamentben. Az új jogszabályokban az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét igyekszik érvényesíteni, hogy a 2016os önkormányzati és parlamenti választások után is folytathassuk a közösség érdekében végzett munkánkat, megőrizhessük azt az értéket, amely negyedszázada nyújt biztonságot a romániai magyar közösségnek.

Az új választójogi törvényekben az RMDSZ továbbra is az arányos képviselet elvét igyekszik érvényesíteni.

Szabad Európa Kávéház Székelyudvarhelyen


Friss szemlélet a Szövetségben

Az RMDSZ nőszervezetének megalakulásával másfél éve új lendületet kapott az érdekvédelmi munka, a közösségépítés. Immár 23 megyei és területi, számos helyi

nőszervezet nyújt lehetőséget a romániai magyar hölgyeknek arra, hogy beleszóljanak a közügyekbe, azt a szemléletmódot képviseljék, amely eddig hiányzott a közéletből.

24


A Szövetség csíkszeredai kong-resszusának határozatát léptet-ték életbe azok a magyar nők, akik a 2013. szeptember 28-án megszervezett első Országos Küldöttgyűlésükön megalakí-tották Kolozsváron az RMDSZ Nőszervezetét. A hazai társada-lomszervezési munka, képzések,

szociális, kulturális és oktatási tevékenységek mellett a szerve-zetnek európai jelentőséget köl-csönzött az, hogy a múlt évben az Európai Néppárt Nőszervezetének tagjává vált. Öröm számunkra az, hogy az RMDSZ nőszervezetének sorait fontos tisztséget viselő hölgyek erősí-tik, akiknek határozott hangja, véleménye a parlamentben, minisztériumokban, kormányzati hivatalokban, városi és községi polgármesteri hivatalokban, helyi és megyei önkormányzatokban is

számottevő. A nőszervezet éle-tében fontos pillanat volt, hogy az RMDSZ európai parlamenti listáján jelöltje előkelő helyen szerepelt.

Azt szeretnénk, hogy a 2016-os önkormányzati és parlamenti választáson minél több romániai magyar nő vállalja a megmérette-tést, erejével és szaktudásával se-gítse megalapozni azt a tartalmi megújulást, újratervezést, amely a magyar közképviselet számára elengedhetetlen.

2016-ban minél több romániai magyar nőnek vállalnia kell a megmérettetést.

Országos küldöttgyulés Kolozsváron

25


25 év alatt sokat változott a világ körülöttünk. Felnőtt egy olyan nemzedék, amelynek nincs közvetlen tapasztalata

a kommunista diktatúráról. Számára már mindaz természetes, amiben élünk, az élete része, és nem elérendő cél. Ennek a nemzedéknek más a viszonyítási alapja, mások a perspektívái és elvárásai.

Kötelességünk megértenünk őket és rámutatnunk arra, hogy a politikai és érdekvédelmi szövetségnek, munkának van értelme, szükség van rá.

25 év alatt mi is sokat változtunk és változni fogunk. Válaszainknak a jövőre kell vonatkozniuk és nem a múltra. A mai nemzedékek problémáira a válaszaink nem lehetnek ugyanazok, mint évtizedekkel ezelőtt. De maradnak azok a közös értékek és közösségi érdekek, amelyek létrehozták és megtartották a mi Szövetségünket.

(Kelemen Hunor, Kolozsvár, 2015. január 31.)



Fiatalok lendületbenEgy társadalomnak vagy politikai érdekképviseletnek a megújulása csupán akkor válik valósággá, ha a közösség fi ataljai értő és tevékeny szereplői a közéletnek. Az RMDSZ számára is ők jelentik

a jövőt: politikusokként, közösségi elöljárókként, társadalomszervezőkként. Hiszen közösségünk intézményrendszerét nekik, értük építjük, ezért velük és általuk kell működőképessé tennünk hosszú távon.

28


A 2012-es önkormányzati válasz-tásokon 22 fiatal polgármester és 402 fiatal önkormányzati képviselő gazdagította az RMDSZ képviseletét a Magyar Ifjúsági Értekezlettel (MIÉRT)

való együttműködésünknek köszönhetően.

Meggyőződésünk, hogy a Szö-vetség vérkeringését a hiteles, lendületes és dolgos fiatal férfiak

és nők biztosítják, akik merik vállalni korosztályuk ügyeinek képviseletét. Ezért az eddiginél is több fiatal jelöltre lesz szüksége a Szövetségnek, a közösségnek a 2016-os önkormányzati, illetve parlamenti választáson.

Ugyanakkor a szervezeten belüli önkéntességet továbbra is tá-mogatjuk, hogy minél több fiatal magáénak érezze az RMDSZ-t, befogadó és nyitott közéleti szervezetként viszonyuljon hozzá.

Az RMDSZ jelentős összeggel támogatja a kolozsvári Európa Ifjúsági Fővárosa projekt magyar ifjúsági rendezvényeit. Ezzel is jelezni szeretnénk: fontos számunkra, hogy a magyar fiatalok tevékenysége eredményes, sikeres legyen. Szakmai pályájuk ösztönzőjeként, az értékalkotás feltételeinek és a mindennapok biztonságának megteremtéséért a Communitas Alapítvány az utóbbi négy évben 208 fiatal erőfeszítéseit méltányolta alkotói ösztöndíjá-val, ugyanakkor keretet bizto-sítunk a magyarlakta régiók ifjúsági programjainak, rendez-vényeinek támogatására.

A Szövetség vérkeringését a hiteles, lendületes és dolgos fiatal férfiak és nők biztosítják.

MIÉRT-küldöttgyulés Nagyváradon

29


Együtt többek, hatékonyabbak és eredményesebbek vagyunk – ennek jegyében az elmúlt négy évben az RMDSZ a közképviseleti álláspontjait folyamatos széles körű társadalmi egyeztetésre alapozva fogalmazta meg, alakította ki. Úgy gondoljuk, hogy a történelmi

egyházak, szakmai szövetségek és egyesületek, civilszervezetek véleménye, tevékenysége a politikum számára is hasznos, fontos. Az ilyen jellegű egyeztetés, vélemény- és tapasztalatcsere intézményi kereteit is kialakítottuk az elmúlt négy évben.

Konzultáció és szolidaritás: Együtt többek vagyunk

30


A Kulturális Autonómia Tanács létrehozásával, 2012-ben olyan kooperációs felületet teremtet-tünk, amelynek keretében a romá-niai magyar közösségért dolgozó, több szakterületen munkálkodó döntéshozók, véleményformálók vitathatták meg azokat a társa-dalomszervezési programokat, amelyeket az oktatás, kultúra, művészetek, kutatás terén indí-tott el az RMDSZ. Célunk az, hogy a közösségépítést konkrét, reális igényeken nyugvó, napi cselekvést tartalmazó ütemtervek alapján végezzük.

Az erdélyi magyar történelmi egyházakkal fenntartott partnerségünket, együttműködésünket a jövőben is a társada-lomszervezés egyik alappillérének tekintjük. Ennek jegyében az elmúlt négy évben folyamatos egyeztetést folytattunk az egy-

házi elöljárókkal országos és helyi szinten is a szükséges szociális szolgáltatásokról, egészségügy-ről, az egyházi ingatlanok vissza- szolgáltatásáról és oktatási kér-désekről.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével (RMPSZ) és a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségével (MAKOSZ) szorosabbra fontuk az együttmű-ködést, hiszen két olyan szerve-zetről van szó, amely nélkül nem lehet teljes, hiteles a közösségi jövőtervezés. Ők a partnereink oktatáspolitikánk és cselekvési terveink megalapozásában.

Határokon átívelő közösségi érde-keink fontos stratégia partnere a magyar nemzetközösség politikai képviseletét tömörítő Kápátmedencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amely legutóbbi

zárónyilatkozatában, az RMDSZ javaslatára, a Magyar Szórvány Napjává nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor fejedelem születésnapját. Ezáltal, ország-határokat lebontva róttuk le hálánkat azok előtt a kis létszámú magyar közösségek előtt, amelyek a megmaradásért a legnagyobb áldozatokat hozzák meg napról napra.

Célunk az, hogy a közösségépítést konkrét, reális igényeken nyugvó, napi cselekvést tartalmazó ütemtervek alapján végezzük.

31


Szövetségi elnöki mandátumom négy éve alatt az ország magyar-lakta régióiban összesen 425 különböző rendezvényen, ünnep-ségen, évfordulón, fórumon, tanács kozáson, előadáson, város- és falunapon, egyházi, oktatási,

kulturális és médiaeseményen, szakmai beszélgetésen, közéleti vitán, iskola-, óvoda- és útavatón, díjazáson, megemlékezésen, nem-zeti ünnepen, könyvbemutatón, ifjúsági találkozón vettem részt. A következő településeken jártam:

Alsórákos, Alsósófalva, Aranyosgyéres, Arad, Ákos, Ákosfalva, Árkos, Balánbánya, Barót, Bágyon, Bálványosváralja, Bánffyhunyad, Bekecs, Beszterce, Bihardiószeg, Biharfélegyháza, Borzont, Bögöz, Brassó, Csanálos, Csernáton, Csíkcsicsó, Csíkdánfalva, Csíkkarcfalva, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Csíkpálfalva, Csíkrákos, Csíksomlyó, Csíkszentdomokos, Csíkszentmihály, Csíkszentmiklós, Csíkszereda, Csíkszenttamás, Csíkszépvíz, Csíkvacsárcsi, Csomaköz, Csomakőrös, Dálnok, Detrehemtelep, Décsfalva, Dés, Déva, Egeres, Erdőszentgyörgy, Érmihályfalva, Érmindszent, Erzsébetváros, Fazekasvarsánd, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva, Gyergyóditró,

Gyergyóremete, Gyergyószárhegy, Gyergyószentmiklós, Gyergyótekerőpatak, Gyergyóújfalu, Gyilkostó, Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyulafehérvár, Halmi, Havad, Hidegség, Hegyközszentimre, Homorodfürdő, Homoródszentmárton, Imecsfalva, Kalotaszentkirály, Kézdialmás, Kézdivásárhely, Kisbács, Kolozsvár, Korond, Kovászna, Körösfő, Kraszna, Krasznabéltek, Küküllőalmás, Lúgos, Madéfalva, Magyardécse, Magyarfalu, Magyarlapád, Maksa, Margitta, Marosfő, Marosludas, Marosvásárhely, Marosvécs, Máramarossziget, Medgyes, Méra, Micske, Mikefalva, Monospetri, Négyfalu, Nagybánya, Nagydoba, Nagyenyed, Nagyiratos, Nagykároly,

Nagymajtény, Nagyszalonta, Nagyszeben, Nagyvárad, Nyárádselye, Nyárádszereda, Ojtoz, Oltszakadát, Örvénd, Parajd, Páva, Pécska, Petrozsény, Püspökfürdő, Resicabánya, Retteg, Sarmaság, Segesvár, Sepsibesenyő, Sepsikőröspatak, Sepsiszentgyörgy, Szalacs, Szatmárhegy, Szatmárnémeti, Szásznagyvesszős, Szászrégen, Szentábrahám, Szentkatolna, Szék, Székelyhíd, Székelykeresztúr, Székelyudvarhely, Szilágycseh, Szilágyperecsen, Szilágysomlyó, Szováta, Sződemeter, Sztána, Tasnád, Tatrang, Temesvár, Tordaszentlászló, Tóti, Tusnádfürdő, Vajdahunyad, Varsolc, Vasláb, Válaszút, Várfalva, Végvár, Zabola, Zetelaka, Zilah, Zimandújfalu.

4 év összefoglalója erdélyi településnevekben

Szerkesztette: Nagy Debreczeni Hajnal, Bartha Réka, Kurkó Cecilia, Markó Magdi.

Fényképek: Angyalosi Bea, Biró István, Banga Előd-Ernő, Ingo Dejaco, Gönczy Tamás, Henning János és Vargyasi Levente.

Grafikai terv: Porcsalmi Balázs; műszaki szerkesztés: Fazakas Botond.

Készült a kolozsvári IDEA nyomdában.

Kiadja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Elnöki Hivatala.

Készült 2015-ben az RMDSZ 12. kongresszusára.


Szövetségi Elnökség: Markó Béla szenátor, Biró Rozália szenátor, Borbély László parlamenti képviselő, Borboly Csaba megyei tanácselnök, Máté András Levente parlamenti képviselő, Kovács Péter főtitkár, Seres Dénes parlamenti képviselő.

Szövetségi Állandó Tanács: Markó Béla szenátor, egykori RMDSZ-elnök, Biró Rozália szenátor, a Szövetségi Képviselők Tanácsának elnöke, Borbély László parlamenti képviselő, politikai alelnök, Borboly Csaba megyei elnök, az Országos Önkormányzati Tanács elnöke, Máté András Levente parlamenti képviselő, megyei elnök, Kovács Péter főtitkár, Béres István László megyei elnök, Bognár Levente megyei elnök, Bognár Zoltán, a Szabadelvű Kör elnöke, Brassai Zsombor megyei elnök, Csóka Tibor megyei tanácsalelnök, Halász Ferenc megyei elnök, Vass Levente, a Romániai Magyar Kisgazda és Kisvállalkozói Platform elnöke, Fazakas Miklós, Horváth Anna alpolgármester, nőszervezeti alelnök, Kiss Sándor megyei elnök, Ludescher István alpolgármester, Pataki Csaba szenátor, megyei elnök, Péter Ferenc polgármester, a Székelyföldi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Peti András alpolgármester, Póka András György polgármester, a Belső Erdélyi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Ráduly Róbert-Kálmán polgármester, Riedl Rudolf megyei tanácsalelnök, Seres Dénes parlamenti képviselő, megyei elnök, Szabó József helyi tanácsos, a Magyar Ifjúsági Értekezlet egykori elnöke, Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke, Tamás Sándor megyei elnök, Vákár István megyei tanácsalelnök, Antal Árpád polgármester, Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes, nőszervezeti alelnök, Kovács Jenő polgármester, a Partiumi Regionális Önkormányzati Tanács elnöke, Kelemen Márton megyei tanácsalelnök.

Főtitkárság: Kovács Péter főtitkár, Balázs Attila gazdasági igazgató, Bodor László főtitkárhelyettes (Program és ifjúsági főosztály), Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes (kultúra), Illyés Gyula főtitkárhelyettes (önkormányzatok), Magyari Tivadar főtitkárhelyettes (oktatás), Székely István főtitkárhelyettes (társadalomszervezés), valamint a Főtitkárságon dolgozó munkatársak.

Szövetségi Elnöki Hivatal: Nagy Zoltán igazgató, Vincze Lóránt külügyi titkár, és a Szövetségi Hivatalban dolgozó munkatársak.

Az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei: Bognár Levente (Arad), Pogár László (Bákó), Décsei Attila Lehel (Beszterce), Kiss Sándor (Bihar), Kovács Attila (Brassó), Buday Richárd (Bukarest), Borboly Csaba (Csík Terület), Ladányi Árpád Csaba (Fehér), Székely Levente (Galac), Danciu Nicoleta (Gorj), Bende Sándor (Gyergyó Terület), Tamás Sándor (Háromszék), Winkler Gyula (Hunyad), Máté András Levente (Kolozs), Jakab Ughy István (Konstanca), Bálint Mihály (Krassó-Szörény), Brassai Zsombor (Maros), Molnár Endre (Mehedinți), Vida Noémi (Nagybánya terület), Hapenciuc Adriana (Suceava), Pataki Csaba (Szatmár), Balázs Béla Attila (Szeben), Seres Dénes (Szilágy), Halász Ferenc (Temes), Béres István László (Történelmi Máramaros), Verestóy Attila (Udvarhelyszék), Szántó Csilla (Vâlcea).

Szenátusi frakció: Markó Béla frakcióvezető, Biró Rozália szenátor, László Attila szenátor, Pataki Csaba szenátor, Tánczos Barna szenátor, Verestóy Attila szenátor, Végh Sándor szenátor.

Képviselőházi frakció: Máté András Levente frakcióvezető, Antal István képviselő, Borbély László képviselő, Bónis István képviselő, Cseke Attila képviselő, Erdei Dolóczki István képviselő, Fejér László Ödön képviselő, Kelemen Attila képviselő, Kerekes Károly képviselő, Kereskényi Gábor képviselő, Korodi Atilla képviselő, Markó Attila képviselő, Márton Árpád képviselő, Moldován József képviselő, Molnár Zsolt képviselő, Seres Dénes képviselő, Szabó Ödön képviselő.

Európai Parlament: Sógor Csaba képviselő, Winkler Gyula képviselő.

RMDSZ Nőszervezet: Biró Rozália elnök, Csóti Emese ügyvezető elnök, Lőrincz Csilla alelnök, Hegedüs Csilla alelnök, Marina Ida Magdolna alelnök, Tudor Veronka alelnök, Horváth Anna alelnök, Takács Aranka alelnök, Fehér Kardos Gabriella alelnök.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet elnökei és elnökségének tagjai

Köszönöm kollégáimnak a közösség érdekében végzett munkájukat!

Documents

KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN · KÖZÖSSÉGÜNK SZOLGÁLATÁBAN A Szövetség ez idő alatt arra is törekedett, hogy a magyar-ságnak az Európai Unióhoz való csatlakozással