9. Ismertesse hobbi célból tartott baromfi- és fácánfélék

tartástechnológiáját, környezeti igényeit!

A dísztyúkok általános jellemzése A felnevelés környezeti igényeiA dísztyúk fajták felsorolása

A víziszárnyasok általános jellemzése- récék, ludak felsorolása

A fácánok általános jellemzése- fácánfélék felsorolása

A keltetés mechanikai, fizikai tényezői, keltetési idők

A madarak rendszertana

• A Földön kb. 9 700 madárfaj él• A madarak rendszerezése nem könnyű, mert

a fajok között jelentős a hasonlóságok

• A madarakat a korszerű rendszerezések a ma élő hüllőkkel együtt a Reptilia csoportba sorolja.

• A törzsfejlődés során a hüllők és a madarak közös őseik révén csak néhány anatómiai tulajdonságban különböznek.

HEFOP 3.3.1.

HEFOP 3.3.1.fotó: Dr. Gyüre Péter

Család: Fácánfélék

Tenyésztett fajok, fajták

• Házityúk (Gallus domesticus)Őshazája: DK-Ázsia – bankivatyúkHazánkban több őshonos tájfajtát tenyésztettek ki. Pl.: magyar kendermagos tyúk

• Pulyka (Meleagris gallopavo)Őshazája: Észak-Amerikahazai fajták: rézpulyka, bronzpulyka

HEFOP 3.3.1.

Dísztyúkok jellemzése:• Közepes vagy nagy termetű madarak. • Testük zömök, rövid, szárnyuk általában lekerekített ; többségük rossz repülő. • Erős csőrük a végén kampós. • Lábuk erőteljes, karmaik jól fejlettek, táplálékukat legtöbben kapargálással

keresik. • Jól futnak. • Hátsó ujjuk többnyire magasan ül. • A hímek általában sarkantyút viselnek, amely védekezésre is szolgál, másrészt

az egymással folytatott párviadalban használnak, olykor halálos sebet ejtve egymáson.

• A két ivar rendszerint igen eltérő (kakas, tyúk). • Ha a fejükön taraj bőrlebenyeket hordanak, az a hímen mindig nagyobb,

színesebb. • A hímek gyakran különleges, szép dísztollakat viselnek. Sok fémfényű faj akad

köztük. • Több fajuk poligám. • Az egész világon sok fajjal elterjedt csoport, földön vagy fákon tartózkodnak.

Táplálékuk zömmel növényi anyagokból tevődik ki, de vannak inkább állati anyagokkal táplálkozók is.

• Fiókáik fészekhagyók.

• A környezeti tényezők hatásait csak mérsékelni

tudjuk, hogy madaraink el tudják viselni a szélsőséges időjárási hatásokat. Vizsgáljuk meg a dísztyúkok tartási helyével szemben támasztott követelményeket.

A pecsenyecsirke hőmérsékleti igénye csibemagasságban, teremfűtés esetén

Teremhőmérséklet oCA csirke kora a csibe szintjén vagy

műanya alattműanyás berendezésesetén 1 m magasban

1. nap2. nap3. nap4. nap5. nap6. nap7. nap2. hét végére3. hét végére4. hét végére5. hét végére6. hét végére7. hét végére éskésőbb

3533

32,532,531,53130282624222018

27262524232323222120191818

(Hybro technológia alapján)

Telepítési sűrűségMikroklíma biztosítása

hőmérséklet: technológia szerint + csibék viselkedése szerint

nyáron hűtés: fokozott ventiláció, hűtőberendezés

télen fütés: kevesebb szellőztetés – magasabb páratartalom

nedvességtartalom: relatív páratartalommal mérünk

1. héttől 2. hétig 60-80 %

2. héttől a nevelés végéig 50-60 %

szellőztetés 5 m3 levegő óra/testsúly kg

(Minden m3 levegőre 2 ,5 cm2 alapterületű szellőzőnyílás –

légsebesség kisebb 0,2 m/s)

2 hetes korig nincs szükség szellőztetésre

elegendő etető-itató felület ! ha kevesebb etető-itató edény - kiegyenlítetlen növekedés

Etető-itató normák, egyéb berendezési tárgyak szükségletei

Delta műanya:Naposcsibe itató (2 l-es):

Etetőtálca - karton: - műanyag:Súlyszelepes köritató:

Vályús önitató:

Szelepes itató - csepegtetős - csészés

Hengeres önetető, 182-es:Vályús (láncos) önetető:

Automata köretető (csöves):Takarmány mennyisége:

- az első napon: - az első héten összesen:Ivóvízszükséglet az első napon:

Kamillatea szükséglet:Alomszükséglet:

500 db naposcsibe/műanya80 db naposcsibe/itató

100 db naposcsibe/szállító karton80 db naposcsibe/műanyag tálca100 db brojler/40 cm köritató2 cm lineáris itatóhossz/brojler1 cm kétoldalas vályú/brojler

12-15 db/szelep30-35 db/csésze30 db/önetető

5 cm lineáris etetőhossz/állat2,5 cm kétoldalas etetővályú/állat

50 db állat/40 cm köretető

13 g/első nap/naposcsibe145 g/első hét/1 csibe4 l/100 csibe/első nap

5 g (fél marék) 10 l víz0,8-1,0 kg szalma/m2

Az állomány állategészségügyi ellátása Be kell tartani a járványvédelmi és állathigiéniai előírásokat.

Végre kell hajtani az immunizálási és vakcinázási programot.

napos korban vakcinázni baromfipestis és fertőző bronchitis ellen

permet formájában.

10-14 napos korban fertőző bursitis (gumborói betegség) ellen

vakcinázunk (itatásos formában), + 28 napos korban megismétlünk.

3 hetes korban megismételt baromfipestis vakcinázás

Díszbaromfi tartása• Színenként is szétválogatva tartjuk.• Egész évben így ajánlatos tartani őket, mert a

tenyész idényen kívüli összevegyítésnek sok hátrányos következménye lehet.

• A tenyészállományok kiscsoportos elhelyezésekor figyelembe kell venni a helyes ivararányt.

• A szakirodalmak szerint a házityúk helyes ivararánya 1:10, ami azt jelenti, hogy 1 kakas, 10 tyúkot tud megfelelően ellátni a tenyészidőszak folyamán.

• Ilyen ivararány esetén a tojások termékenységi százaléka 80- 90% lesz.

• A díszbaromfiak esetében ez az arányszám módosulhat optimális arány 1:5-1:7-re módosul

• Az állománysűrűség tojó típusú fajtáknál 5-6 db/nm egyedsűrűséget javasol, hústípusú fajtáknál 4-5 db/nm-t ajánl.

• A legideálisabb egyedsűrűség egy nehéztestű fajtánál 1-2 db/nm. a könnyűtestű fajták esetében 3-5 db/nm. a törpéknél pedig 6-8 db/nm. Baromfiainkat tarthatjuk teljesen zárt körülmények között.

• A karámokban érdemes kis ólakat elhelyezni, ahová a madarak éjszakára behúzódhatnak, vagy ülőfákat készíteni.

• A ketrecek belterületét az elhelyezni kívánt madarak száma határozza meg, belmagassága 50-60 cm lehet. Ezeket a ketreceket egymás fölé rakva, 2-3 szintet is kialakíthatunk. Ilyen tartásmódot azonban csak kis mozgásigényű, törpe fajták esetében alkalmazhatunk.

Környezeti tényezők• Az épületen belüli tartásnál mi állíthatjuk be a környezeti

paramétereket, a legoptimálisabb mértékben (hőmérséklet, páratartalom, fény, légmozgás). Előnye az ilyen tartásmódnak, hogy a káros hatásokat kiküszöbölhetjük, pl. csapadék, szél, vadmadarak, ragadozók.

• Az épület anyaga ezért szilárd, tömör és jó hőgazdálkodású legyen. Fontos, hogy madaraink ne tudják kikezdeni a falat, és kívülről se tudjon behatolni semmilyen kártevő.

• A legjobb a tégla, vagy a hézagmentes deszkafal. A tető jól záró, szintén hézagmentes legyen.

Fogolyszínű magyar tyúk

Fehér és fekete erdélyi kopasznyakú tyúk

Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk

Selyemtyúk

főnixchabó

cochin

Dísztyúkok

• Fodrostollú

Orpington

BrahmaHollandbóbitás

Takarmányozástan és a baromfi táplálkozás-biológiája

• Magvak fogyasztása– A tápanyag őrlése– kapirgálás

• Rovarok fogyasztása– Kapirgálás– Magas fehérjetartalom

• Legelő baromfi– Nyelőcsőtágulat– Rostfogyasztás szükségessége– Erős zúzógyomor

• Viziszárnyas– A víz átszűrése– Kevés nyálmirígy– Vízhez kapcsolódó szaporodási viselkedés

HEFOP 3.3.1.fotó: Dr. Gyüre Péter

Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék

• Hazánkban őshonos, fészkelő faj a nyári lúd (Anser anser). A házi lúd őse.

• A házi lúd egyik hazai fajtája a fodrostollú lúd

HEFOP 3.3.1.

Magyar lúd

Fodros tollú magyar lúd

Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék

• Hazánkban a legnagyobb teremtű madár a bütykös hattyú. A hímek (gúnár) akár 12 kg. is lehet.

HEFOP 3.3.1.

Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék

• Bütykös hattyú (Cygnus olor)

HEFOP 3.3.1.

Rend: LúdalakúakRend: LúdalakúakCsalád: RécefélékCsalád: Récefélék

• A récék kisebb termetű fajok. Két A récék kisebb termetű fajok. Két csoportra oszthatók:csoportra oszthatók:

- - ÚszórécékÚszórécék (teljes testükkel nem (teljes testükkel nem

merülnek a víz alá)merülnek a víz alá)- - BukórécékBukórécék (akár 30-40 méter mélységre (akár 30-40 méter mélységre

is lebuknak.is lebuknak.

HEFOP 3.3.1.

Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék

Úszórécék: a leggyakoribb hazai faj a tőkés réce (Anas platyrhynchos). A házi kacsa őse

HEFOP 3.3.1.

Rend: LúdalakúakCsalád: Récefélék

Bukórécék• Barátréce (Aythya

ferina)• Kontyos réce (Aythya

fuligula)

HEFOP 3.3.1.

Réce tartás

Fehér magyar kacsa

Tarka magyar kacsa

Család : Fácánfélék

• Hazánkban díszmadárként tartják a pávát (Pavo cristatus)

Őshazája: India

HEFOP 3.3.1.

Aranyfácán

• Az Aranyfácán (Chrysolophus pictus) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A kakas és a tojó ismertetőjegyei• A kakas hossza 100-110 centiméter között van, ebből a farok 70-80

centiméter.• Az aranyfácán tojó hossza 70-80 centiméter,  ebből 40-0 centiméter a

farok hossza. • testtömege 600-800 gramm. • A kakas tollazata színpompás, fhasa, melle és a combja sötétvörös, a

hát teteje érczöld barnás ibolyakék vállakkal. A hát alsó része, a fartő és a farok felső fedőtollai sötétsárgák.

• A fejen van az erős, a tarkóra lecsüngő selymesen aranysárga bóbita, amelyhez a bársonyfekete keresztcsíkos, nagy narancssárga gallér kapcsolódik.

• A farok hosszú, barna kormánytollain fekete hálós rajzolat található. A farok oldalt külön sötétvörös lándzsatollak díszitik.

• A lábak mindkét ivarnál sárgák.• A tyúk tollazata csak sárgás-barna. • A csibék krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal

Fácán jellemzése• A kakas 2 évesen a tojó 1 évesen válik ivaréretté. • Az aranyfácán csibéi krémszínűek, vörhenyesbarna pehelytollakkal. • Talajlakók, repülésük nehézkesnek mondható, de ettől függetlenül

éjszaka a fákon alszanak. • A nemek csak párzási időben találkoznak.• Költési időszak: április-május közt.• Párzást követően a tojó 22 nap alatt költi ki az 5-12 sárgás színű

tojást. • A fiatal madarak 12-14 nap után repülnek ki.• Közeli rokonával, a gyémántfácánnal hajlamos kereszteződni.• Táplálkozása, életmódja• Talajon élők., bogyókkal, magvakkal, virágokkal, pókokkal és

rovarokkal és egyéb növényi részekkel és virágokkal táplálkoznak. Az aranyfácán fogságban 8 évet él.

A Salvadori-fácán (Lophura inornata)

•  a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A Kasmír-tragopán (Tragopan melanocephalus) 

• a madarak osztályának tyúkalakúak(Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

A gyémántfácán, más néven Amherst-fácán (Chrysolophus amherstiae)

•  a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

KELTETÉSI ISMERETEK

• Friss tojás az embrió életfolyamataihoz minden szükséges táplálóanyagot tartalmaz.– 12% a héj és héjhártyák; – 56% a fehérje (4 rétegű, baktericid hatású) és jégzsinórok;– 32% a tojássárgája (3 cm átmérőjű gömb) aránya.

• -Biológiailag teljes értékű a tojásfehérje;• -Jelentős az ásványi anyag és vitamin tartalma;

• -A szilárd héj véd és pórusok hatolnak át rajta (gázcsere)

• pórusok száma a tojás tompa végén: 150/cm2; közepén: 140/ /cm2

hegyes végén: 100 /cm2

A az embrió vízszükségletet a tojásból,szervetlen só szükségletét a sziktömlőből fedezi;

„anyagcserecsúcs” a keltetés 10. napján (házityúk kelési ideje 21nap)

8-9. keltetési napig embrionális szakasz, minden szerv, szervkezdemény kialakul,

9. naptól magzati időszak -mennyiségi fejlődés;

Tálcatartó kocsik keltetőgépben

Keltetés fizikai és mechanikai tényezői

1. Hőmérséklet (kotlós bőre 39-40°C, fészek felületén 36-37 °C)

keltetőgépben: 37,2-37,8 °C(42 °C-on elpusztul az embrió)

28 °C-on megáll a fejlődésembrionális küszöb, élettani nulla

2. Páratartalom (relatív)alacsony páratartalom esetén az extraembrionális hártyák összenőnek;túl magas pára esetén légkamra nem növekszik, vontatott lesz a kelés;keltetés 18. napjáig 60% kell, utána kelésig 70%

3. Légcsere, levegőellátás21% oxigén a keltetés egész ideje alatt

4. Tojások helyzete: hegyes végükkel lefelé tálcázzák

(lúdtojás vízszintesen)

forgatás:

kotolós a csőrével, lábával nem szabályos időközönként forgatja a tojásokat;

gyakorlatban 2 óránként billentik a tálcatartókat 45°-os szögben,

5. Hűtés: időnként 27-29 °C-ra hűtés indokolt (önhő)

A kelés időtartama fajok szerint_________________________________Megnevezés A kelés időtartama, nap átlag szélső értékek _________________________________Lúd 30 27 - 33Kacsa 28 26 - 32Pulyka 28 27 - 29Gyöngytyúk 27 26 - 28Tyúk 21 20 - 22Galamb 17 16 - 18

Tojások kelési, keltetési időtartamai•

Házityúk és dísztyúkok:...........21 nap • Gyöngytyúk:............................27-28 nap• Pulyka:....................................27-28 nap• Házikacsa:...............................27-28 nap• Némakacsa (Pézsma kacsa):..35-36 nap• Házilúd:................................. 29-31 nap• Tőkés réce:............................. .28 nap• Mandarin réce:.........................29-30 nap• Karolinai réce:..........................28-30 nap• Vörösvállú réce:.................... .26-28 nap • Vadászfácán:...........................22-28 nap • Ezüstfácán:..............................25-30 nap • Aranyfácán:.............................22-23 nap • Japánfürj (Gazdasági fürj):......16-18 nap • Kaliforniai copfosfürj:...............22-23 nap• Páva:.......................................28 nap - Hattyú:.....................................35-36 nap- Hús- és díszgalambok:............17-18 nap- Postagalamb:..........................17-18 nap- Gyémántgalamb:.....................14 nap - Kacagó gerle:..........................18 nap - Strucc:.................................... .40 nap - Emu:........................................ 56 nap 

A tojás tömege és formaindexe fajonként

Baromfifaj Tojástömeg (g) Formaindex

házityúk 52 1,23-1,40 Gyöngytyúk 35 1,15-1,36 Pulyka 70 1,32-1,60 Kacsa 70 1,30-1,45

liba 140 1,36-1,65