A házi dolgozattal kapcsolatos formai követelmények

1. A dolgozat terjedelme

minimum 2-3 oldal, amibe nem értendők bele a szöveg végén mellékletként prezentált táblázatok,

képek, ábrák stb.

az áttekinthetőség érdekében a szöveget bekezdésekre kell tagolni

2. A szövegoldalak megjelenítése

Times New Roman, 12-es betűméret

baloldalon 3,0 cm-es, a többi helyen 2,5 cm nagyságú margó

1,5-es sortávolság

a főcímek Times New Roman 14-es betűmérettel

3. Ábrák és táblázatok

az ábrákat és a táblázatokat be kell számozni (fenn)

a forrás megjelölése (alul)

esetenként (kb. 5-6 ábra felett) célszerű ábrajegyzéket is készíteni

a főszövegben csak az oda szervesen illeszkedő, részletesen elemzett, normál méretű táblázatok,

ábrák stb. helyezhetők el

a kiegészítő, illusztratív jellegű táblázatokat, ábrákat stb. mellékletbe helyezze el

A feladatokkal kapcsolatos kérdéseket és a megoldott feladatokat az

1szabozoltan@gmail.com címre küldje!

Há zi feládáttá r tö rte nelem tántá rgybö l 11 . évfolyam

I. A nemzetállamok és a birodalmi politika kora

1) Szövetségi rendszerek Bizonyítsa be egy rövid fogalmazással, hogy a XIX. század második fele a diplomácia nagy kora volt!

Használja az alábbi ábrát, a szövetségi rendszerek kialakulásának bemutatására!

2) Az ipari forradalmak Fogalmazza meg az ábra segítségével a második ipari forradalom lényegét! Gyűjtse össze az első és a

második ipari forradalmat megkülönböztető tényezőket!

II. A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora.

1) A kiegyezés Ön egy angliai újságíró. Azt a feladatot kapja, hogy írjon egy cikket az Osztrák-Magyar Monarchia

létrejöttéről. A cikknek feltáró jellegűnek kell lennie! Tehát, be kell mutatnia a kiegyezéshez vezető

utat és a kiegyezés lényegi elemeit! Fogalmazását igyekezzen újságcikkszerűen megírni, tehát

törekedjen a lényegi megállapításokra és a tömörségre!

2) A dualizmus társadalma Mutassa be a dualizmus korának társadalmi modelljét! Válaszolja meg, hogy mi az a torlódó

társadalom és ennek milyen hatása van a korabeli Magyarországon!

III. Az első világháború és következményei

1) Az első világháború Hasonlítsa össze az amerikai polgárháborút és az első világháborút! Milyen változások következnek

be technikailag, harcászatilag 50 év alatt!

Képek az amerikai polgárháborúból:

Képek az I. világháborúból:

2) A trianoni békediktátum gazdasági hatásai Bizonyítsa a térkép magyarázásával, hogy a trianoni békediktátum milyen negatív hatással volt a

magyar gazdaságra!

Ne feledje! A béke által a kiegyezés gazdasági szerződésére vonatkozó részei is semmissé váltak. Írja

le azt is, hogy az új országok területei a háború előtt és után milyen gazdasági viszonyban álltak

egymással!

3) A trianoni békediktátum Az a feladat, hogy csoportosítsa Apponyi érveit tartalmuk szerint! Milyen dokumentumra hivatkozik

Apponyi a kedvezőbb békefeltételek elérése érdekében? Milyen konkrét intézkedést akart elérni

Apponyi?

„Igen tisztelt Elnök Úr, Uraim! Engedjék meg, hogy még egyszer megköszönjem, hogy alkalmat adtak

nekünk álláspontunk kifejtésére. Tulajdonképpen szóbeli tárgyalást kívántam, mert nézetem szerint

ez az egyedüli eszköz, amely bennünket a megértéshez és az előttünk fekvő szövevényes kérdések

helyes megismeréséhez vezet. A Legfelsőbb Tanács azonban akaratát más irányban már

megállapította, így meg kell ez előtt hajolnom. Elfogadom tehát az elém állított helyzetet, és hogy

idejüket túlságosan igénybe ne vegyem, egyenesen a tárgyra térek.

A mi szemünkben a tegnapot a mai naptól a békefeltételeknek hivatalos megismerése választja el.

Érzem a felelősség roppant súlyát, amely reám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország

részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót kimondom, hogy a békefeltételek, úgy amint Önök

szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. …

Önök felszólítottak bennünket, hogy tegyük meg észrevételeinket. … A legjobb akarattal iparkodtunk

keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. És Uraim! Ezt az álláspontot

már megtaláltuk. Ez a nemzetközi igazságosságnak, a népek szabadságának nagy eszméje, amelyet a

Szövetséges Hatalmak oly fennen hirdettek, továbbá a béke közös nagy érdekei, az állandóság és

Európa rekonstrukciója biztosítékainak keresése.

Önök, Uraim, akiket a győzelem a bírói székbe juttatott, önök kimondották egykori ellenségeik, a

Központi Hatalmaknak bűnösségét és elhatározták, hogy a háború következményeit a felelősökre

hárítják. Legyen így; de akkor, azt hiszem a fokozat megállapításánál a bűnösség fokával arányban

kellene eljárni, és mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető

feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbűnösebb. …

Nem hiszem továbbá, hogy ítélettel állunk szemben, mert hiszen az ítélet oly eljárást tételez fel,

amelyben a felek egyforma körülmények között hallgattatnak meg, és egyformán tudják érveiket

érvényesíteni. Magyarországot azonban mindeddig nem hallgatták meg, lehetetlen tehát, hogy a

békefeltételek ítélet jellegével bírjanak.

Vagy talán a nemzetközi igazságosság elvének oly alkalmazásáról van szó, amelynek célja a poliglott

[több nyelvű] államalakulatok helyett, amelyek közé Magyarország is tartozik, oly államalakulatokat

létrehozni, amelyek igazságosabban oldják meg a területi kérdést a különböző nemzetiségek között,

és amelyek hatásosabban biztosítják azok szabadságát? Ha a tényeket tekintem, úgy kénytelen

vagyok kételkedni, hogy ez a törekvés eredményezte a kérdés ily módon való megoldását. …

Menjünk azonban tovább és tekintsük a Magyarország romjain megnövekedett államokat.

Megállapíthatjuk, hogy faji szempontból ezek is éppen úgy, vagy talán meg jobban részekre lesznek

darabolva, mint az egykori Magyarország. …

Talán akkor oly szándékkal állunk szemben, amely a népek szabadságának eszméjét követi? Úgy

látszik, hogy ennek a szándéknak kiinduló pontja az a feltevés, amely szerint Magyarország idegen

nyelvű lakosai szívesebben tartoznának oly államhoz, amelyben az államfenntartó-elemet fajrokonaik

alkotják, mint Magyarországhoz, ahol a magyar hegemónia érvényesül.

Ez azonban csak feltevés… De miért induljunk ki sejtésekből és miért helyezkedjünk feltevésekre,

amikor a valóság megállapítására rendelkezésünkre áll az eszköz… amelynek alkalmazását hangosan

követeljük, hogy e kérdésben tisztán lássunk. És ez az eszköz a népszavazás.

Amidőn ezt követeljük, hivatkozunk a Wilson elnök úr által oly kiválóan szavakba öntött nagy

eszmére, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az államok lakosságának egyetlen része

sem helyezhető akarata, megkérdezése nélkül, mint valami marhanyáj, egy idegen állam

fennhatósága alá. Ennek a nagy eszmének nevében, amely különben az erkölcsi alapon nyugvó

egészséges emberi felfogásnak egy axiómája, követeljük a népszavazást hazánk azon részeire

vonatkozólag, amelyeket tőlünk most elszakítani akarnak. Kijelentem, hogy előre is alávetjük

magunkat e népszavazás eredményének, bármi legyen is az. Természetesen követeljük, hogy a

népszavazás olyan körülmények közt tartassék meg, hogy annak szabadsága biztosítva legyen. …

Ha pedig mi ezt az álláspontot fogadjuk el és ha ellenfeleink követeléseiket és aspirációikat nem merik

a nép ítélete alá bocsátani, úgy vajon kinek a javára szól a föltevés?”

IV. Európa és a világ a két világháború között

1) A kommunizmus és a fasizmus Hasonlítsa össze a hitleri fasizmust a sztálini kommunizmussal!

V. Magyarország a két világháború között

1) Bethleni konszolidáció Az alábbi ábrából írjon egy fogalmazást! Csoportosítsa a konszolidáció folyamatát a következő képen:

1) politikai konszolidáció 2) gazdasági konszolidáció 3) külpolitika

2) Zsidótörvények Miként befolyásolják az alábbi zsidó fiatalember sorsát a két háború között meghozott

zsidótörvények? Írjon egy önéletrajzot (nem amerikai típusút, hanem olyat, amilyet az adott korban

volt szokás írni!) az alábbi adatok szerint!

1898 január – születés anyai nagyszülők zsidók 1917-frontszolgálat Olaszországban, kitüntetés 1920- sikertelen felvétel az egyetemre (Miért? Kiváló eredményű felvételi vizsga.) 1921- felveszi a római katolikus hitet 1922- felvétel az egyetemre … tovább folytassa önállóan, 1943- keleti front (milyen alakulatban szolgálhatott?) 1945– szabadulás a haláltáborból

VI. A második világháború

1) A világháború előzményei, kitörése. Mutassa be hogyan változott Közép-Európa képe 1938 és 1940 között! A fogalmazásban szerepelnie

kell a magyar, cseh, osztrák és a lengyel területi változásoknak és a legfontosabb diplomáciai

találkozóknak!

Főméltóságú Úr!

Szószegők lettünk – gyávaságból – a mohácsi beszéden alapuló örökbéke szerződéssel szemben. A nemzet érzi, és mi odadobtuk becsületét.

A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz! Sem a magyarok ellen, de még a németek ellen sem! Hullarablók leszünk! a legpocsékabb nemzet.

Nem tartottalak vissza.

Bűnös vagyok.

Teleki Pál

1941. ápr. 3.

2) Magyarország a második világháborúban Keresse meg, hogy a képek hol készülhettek! Pár mondatban mutassa be, hogy milyen eseményt

ábrázol a kép, és ennek milyen hatása volt a magyar történelemre!

1. ábra 1938 nov. 2.

2. ábra 1943. január

3. ábra 1944. március 19.