39
A fenntartható A fenntartható település település Előadó: Előadó: Ertsey Attila Ertsey Attila építész, építész, a a KÖR Építész Stúdió KÖR Építész Stúdió munkatársa, munkatársa, a a Független Ökológiai Központ Független Ökológiai Központ (FÖK) szakértője (FÖK) szakértője

A fenntartható település

  • Upload
    pisces

  • View
    22

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A fenntartható település. Előadó: Ertsey Attila építész, a KÖR Építész Stúdió munkatársa, a Független Ökológiai Központ (FÖK) szakértője. Hatások, védekezés és az okok. A klímaváltozás hatásai és a hatások elleni védekezés területei: - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A fenntartható település

A fenntartható településA fenntartható település

Előadó: Előadó: Ertsey AttilaErtsey Attila építész, építész,

a a KÖR Építész Stúdió KÖR Építész Stúdió munkatársa, munkatársa, aa Független Ökológiai Központ Független Ökológiai Központ (FÖK) szakértője (FÖK) szakértője

Page 2: A fenntartható település
Page 3: A fenntartható település
Page 4: A fenntartható település
Page 5: A fenntartható település

Hatások, védekezés és az okok A klímaváltozás hatásai és a hatások elleni védekezés területei: - felmelegedés: passzív napvédelem, passzív és aktív hűtés, - sivatagosodás, vízkészletek veszélyeztetettsége:

- fenntartható vízhasználat: víztakarékosság, esővízhasznosítás, vízvisszaforgatás

- fenntartható szennyvízkezelés: decentralizáció, visszaforgatás

- integrált vízgazdálkodás: vízvédelem, vízvisszatartás, tározás,

- fenntartható tájhasználat: erdősítés, erózióvédelem (legeltetés, szántás, mezsgyék),

- lehűlés: hőszigetelés, hővisszanyerés - nyári túlterhelés miatti áramszünetek: decentralizált, autonóm

energiarendszerek, passzív hűtés, trigeneráció A klímaváltozás kiváltó okainak kezelése:

- CO2 emisszió kiváltása megújuló energiaforrásokkal,

- CO2 emisszió kiváltása hatékonyságnöveléssel: kogeneráció, trigeneráció,

hőszivattyú - hulladékhő hasznosítás: hőerőművek, atomerőmű

Page 6: A fenntartható település

Építészet, településfejlesztés

CO2 emisszió kiváltása ill. csökkentése:

- energiatakarékosság és átállás megújuló energiaforrásokra, - közlekedés volumenének csökkentése településtervezési

eszközökkel - építőanyagok beépített energiatartalmának csökkentése:

természetes építőanyagok, újrahasznosítás Klímaszabályozás: - tájhasználat: erdőtelepítés, zöldterületek, vízfelületek,

erózióvédelem - párologtatás: növényi tisztítók

Page 7: A fenntartható település

A város, mint parazita- funkcionális zónák szerinti várostervezés, (le Corbusier)- logisztikai fejlődés - centralizáció, tőkekoncentráció, kiszolgáltatottság- a „Városi levegő szabaddá tesz” elve visszájára fordul- szuburbanizációUrbanizálódó falu- centralizált ellátórendszerek - utazási kényszer- nem fenntartható életmódKőolajháború

Válságjelenségek

Page 8: A fenntartható település

Pruitt-Igoe 1971

Page 9: A fenntartható település

•Phoenix városa: az agglomerációt is figyelembe véve a laksűrűség az 1950-es 2431 fő/nkm-ről 1990-re

904-re csökkent

•A következő 40 év várható lakónépesség-növekedése 6800

nkm mezőgazdasági terület megszűnését jelentheti (ezáltal a beépített terület az 1950-es 44

nkm-ről és az 1990-es 1087 nkm-ről 7000 nkm fölé növekedhet).

• Támogatási rendszer (jelzálog hitel, autópálya, benzinár,

ingatlanadó, állami támogatás városon kívüli infrastruktúrára)

Page 10: A fenntartható település
Page 11: A fenntartható település

Gyógyítási kísérletek1930. Wright: Broadacre City – decentralizált településhálózat

decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés, munkahely-lakás-városi funkciók gyalogos elérhetősége, a földdel való kapcsolat

1945. Howard: Kertváros - városellátó övezet

250.000 fős önfenntartó térségek; munkahely-lakás-szolgáltatás-zöldterület gyalog elérhető; a városellátó övezet (külterület) legyen akkora, hogy ellássa a várost mező-, erdőgazdasági termékekkel és vízzel

’70-es évektől egyéni kísérletek:

öko-házak, autonóm házak, passzív házak

’90-es évektől kollektív kísérletek: – falufűtőművek, szélerőmű, biogáz-kogeneráció, biodízel, növényi szennyvíztisztítók

Fenntarthatósági vizsgálatok:– Ökológiai lábnyomszámítás– Emscher régió (változás növekedés nélkül, integrált regionális fejlesztés) 1989-99– Autonóm Kisrégió 1999– vízgyűjtő-alapú tervezés (EU Vízügyi Keretirányelv 2000)– fenntartható országstratégiák: Dánia, Hollandia– a fenntartható város koncepciója: Autonóm Város 2004– növekedési kvóták

Page 12: A fenntartható település

Az ökológiai lábnyom

Page 13: A fenntartható település
Page 14: A fenntartható település

Wright: Broadacre City1. MEGYEHÁZA2. REPÜLŐTÉR3. LOVASPÓLÓ4. BASEBALL5. KLUBOK6. TÓ ÉS FOLYÓ7. MŰHELYEK ÉS

MEGYEIÉPÍTÉSZ8. MESTEREMBEREK9. STADION10. SZÁLLODA11. SZANATÓRIUM12. KISIPAR13. HÁZTÁJI14. GARZONOK15. BELSŐ PARK16. ZENEKERT17. NAGYKER ELADÁS18. AUTÓS VENDÉGLŐ19. ÜZEMEK, FELETTE

LAKÁSOK20. ÖSSZESZERELŐ

ÜZEMEK21. SZERVIZ22. GYÁR23. AUTÓPÁLÍYA, VASÚT24. SZŐLŐ,

GYÜMÖLCSÖS25. LAKÁSOK26. ISKOLÁK27. TEMPLOM, TEMETŐ28. VENDÉGHÁZAK29. - 30. TUDOMÁNYOS

KUTATÁS31. ARBORÉTUM32. ÁLLATKERT33. AKVÁRIUM34. LUXUSHÁZAK35. TALIESIN36. LUXUSLAKÁSOK37. VÍZTÁROZÓ38. ERDEI HÁZIKÓK39. COUNTRY CLUB40. APARTMANOK41. ÓVODA42. AUTÓS KILÁTÓ

Page 15: A fenntartható település

Broadacre City

Page 16: A fenntartható település

Broadacre City

Page 17: A fenntartható település

Autonóm Ház

Page 18: A fenntartható település

Autonóm Kisrégió

Page 19: A fenntartható település

Ökologikus vízgazdálkodásMa uralkodó szemlélet: a vizek (csapadék, árvíz, szennyvíz, stb.) gyors elvezetése, műszaki megoldásokkalA víz értékének növekedése és a vízbázisok korlátozott volta új szemléletet igényel:Ökológikus vízhasználat: a teljes vízkörforgás elősegítése, vízmegfogás, kezelés utáni újrahasznosítás, visszaforgatásEz az integrált vízgazdálkodás.Ivóvízvíztakarékosság, a vízbázis terhelhetőségeivóvíz használata csak a megfelelő célra (emberi fogyasztás, tisztálkodás, stb.)Használati vízesővízből: mechanikai szűrés után mosásra, WC-öblítésre, stb.talajvízből (vízminőség függvényében): mosás, tisztálkodás, stb.szürkevíz újrahasznosításából (higiéniai feltételek biztosításával): használt mosóvíz WC-öblítésre, öntözésre, autómosásra, Tisztított szennyvíz újrahasznosítása (egyedi és kommunális)öntözés; felszíni vízkészlet növelése: természetes v. mesterséges tó, tározó; talajvíz visszapótlásVízrendezésVízkárelhárítás: csapadékvíz elöntések, erózió, feliszapolódások, árvíz, belvíz, magas talajvízVízkárok okai (emberi tevékenységek):nem ökologikus folyamszabályozásoknem ökologikus erdőművelés (tarvágás)nem ökologikus mezőgazdaság (rossz szántásirányok, intenzív legeltetés)természetes vízjárások megváltoztatása (útépítés, mélyépítés, stb.)Vízkárok elleni védekezés:ökologikus erdőművelés és mezőgazdaságvízmegfogás, szétterítés, tározásmezsgyék létesítése, erdőtelepítéscsapadékvíz elvezetés, lefolyásszabályozás, vízrendezés, talajvízszint-csökkentés, árvízvédelemÁrtéri gazdálkodás (fokgazdálkodás)

Page 20: A fenntartható település

EnergiaellátásForrásoldal és fogyasztói oldal felmérése és összevetése

Potenciálfelmérés (forrásoldal)- napenergia: háztetők felülete, napsütéses órák száma (térkép)- szélenergia: magasság, szélsebesség szerint, térkép, ill. mérés alapján- biomassza-mennyiség: a jövőkép tájhasználata szerinti mennyiségek

meghatározása, az alábbi összetevőkkel:- szilárd: tűzifa (erdő, energiaerdő); mezőgazdasági hulladék

(szalma, stb.); ipari hulladék; szelektált szemét- folyékony: hígtrágya, növényi olaj (repce, stb.), ipari szennyvíz (vágóhíd,

stb.)- vízienergia: vízhozam, esésviszonyok, duzzasztás- geotermikus energia

Hatékonyságnövelés (fogyasztói oldal)- energiatakarékosság: hőszigetelés, takarékos fogyasztók alkalmazása- hőszivattyú alkalmazása: földhő, levegő, nap, víz, hulladékhő- kapcsolt energiatermelés: CHP, blokkfűtőmű, ko- és trigenerációTényleges fogyasztás: hatékonysággal csökkentett fogyasztási igényVillamos energia tarifákFelvásárlási ár: 18-24 Ft /kWh (0,07-0,1 EU)Eladási ár: 21-25 Ft/kWhNémetországi vételár: 0,4 EUKistermelői ár: 0,5 EUOsztrák „zöldáram”: 0,16-0.32-0,6 EU

Page 21: A fenntartható település

Felhasználás energiafajták szerintNapenergia: használati melegvíztermelés (HMV); fűtés: Biosolar (fafűtés +

napkollektor); áramtermelés: napelem (photovoltaikus cellák); szárításSzélenergia: áramtermelés (szélgenerátorok); vízemelés (szélkerekek)Vízienergia: áramtermelés (turbinák, lapátos kerekek); egyéb: pl. malom, fűrészmalomBiomassza: hőenergia-termelés (kazánok, faapríték-fűtés, stb.)

áramtermelés (kétfázisú égetőmű + gázmotor)talajerő-utánpótlásüzemanyag, biodízel (ARD; RME)

Geotermikus: fűtés, HMV (hőcserélő, hőszivattyú); áramtermelés: turbinaEnergiamodellek

- Hagyományos energiaellátás modellje- Megújuló energiaellátás modellje- Kombinált energiaellátás modellje- Központi energiaellátás modellje- Nem központi energiaellátás modellje- Napenergia: egyedi HMV-ellátás; közösségi Biosolar távhőellátás- Szélenergia: szélgenerátor méretezés pl.: 1 db generátor 300/86 kW (csúcs/átl.); 1 háztartás: ~ 1500 kWh/év; 1 generátor ellát ~ 520 háztartást- Meglévő távhőmű átalakítása Biosolar fűtőművé

Értékelés, megtérülésMit érdemes használni?

Page 22: A fenntartható település

Biosolar falufűtőmű, Lindgraben Gyökérzónás tisztítótelep

szélgenerátor Biogáz-telep, Burgenland

Page 23: A fenntartható település

Falu és táj, autonóm kistérségek- a fenntartható, organikus tájhasználat által a vidéki-falusi településforma fenntarthatóvá tehető és felesleg-potenciált biztosít a város számára.

Átmeneti területek - kertváros, kisváros, urbánus falu- fenntarthatóvá tehetőek, a szuburbanizációt fékezik: decentralizált, fenntartható településfejlesztéssel

Nagyváros- nem tehető fenntarthatóvá és autonómmá, de javíthatófenntartható rehabilitáció + városellátó övezet kialakítása, barnamezős fejlesztések révén

Tudatossá kell tenni a település és a táj összefüggését.

Település és táj összefüggései

Page 24: A fenntartható település

Integrált életmód- munkahely és lakás közti közvetlen kapcsolat- decentralizált ipari és mezőgazdasági termelés- gépjárműközlekedés csak települések köztAutonómia, decentralizáció- autonóm közműhálózat, decentralizált energiaellátás és szennyvízkezelés- önigazgatásFenntarthatóság- környezetterhelés csökkentése: Input-Output- önfenntartó képesség- egyensúly

A fenntartható város pillérei

Page 25: A fenntartható település

Klimatikus fenntarthatóság:- olyan beépítési sűrűség és építménymagasság, mely esetén a terület ligetes erdőként viselkedik (10-20%, 4 emelet)Energetikai fenntarthatóság:- fűtésre rendelkezésre álló biomassza-mennyiség (MTA adat) és meglévő lakásszám alapján számítva egy lakás fenntartható hőenergiaigénye:

~ 55 kWh/m2év (meglévő lakásállomány értékei: 200-400)- egy lakás fenntartható áramigénye: ~ 3 kWh/nap (meglévő átl.: 10).A fenti értékek javítása: energiatakarékosság és megújuló energiaforrások alkalmazása révén lehetséges.Fenntartható vízellátás:- ivóvízigény minimum: víztakarékosság, visszaforgatás és esővízhasznosítás révén 60 l/fő (mai városi átlag: 150-200 l/fő)- esővízigény minimum: 30 l/fő- ez min. 34 m2 telek/fő ill. min. 300 fő/ha laksűrűség mellett biztosítható

A fenntarthatóság indikátorai I.

Page 26: A fenntartható település

A fenntarthatóság indikátorai II.Fenntartható szennyvízkezelés:- emisszió minimum: 90 l/fő (mai városi átlag: 150-200 l/fő)- kezelés, visszaforgatás: helyben, természetközeli technológiákkal, energiaigény nélkül- helyigény: min. 3 m2/fő zöldterület- tisztított szv. hasznosítás: párologtatás 30-100%, öntözés, stb.Fenntartható közlekedés:-a közlekedés volumene az integrált életmód alkalmazásával minimalizálható;- a helyi közlekedés arányát növelni kell (kerékpár, gyalogos);- a környezetterhelés megújuló energiákkal csökkenthető. Fenntartható hulladékkezelés:-emisszió minimalizálása, szelektív gyűjtés;- összetétel környezetbaráttá és újrahasznosíthatóvá alakítása;- visszaforgatás maximalizálása, a kibocsátás helyéhez közeli újrahasznosítás;- lerakóra szállítandó mennyiség csökkentése, ill. felszámolása;- veszélyes hulladékok kezelése, illetve kiváltása.

Page 27: A fenntartható település

• Fenntarthatósági deficit:

ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság nem, vagy csak részben biztosítható, a hiány számszerűsíthető. Az ökológiai lábnyom nyomán a deficit területben definiálható (m2 illetve hektár). Ha ez a vizsgált területen nem áll rendelkezésre, a városellátó övezetben kell biztosítani, illetve többlettel rendelkező területről vásárolni.• Fenntarthatósági szufficit (többlet): ha a mintaterületen a vizsgált részterület szempontjából a fenntarthatóság biztosítható, s ezen felül többlet áll rendelkezésre. Az ökológiai lábnyom nyomán a többletet is területben definiáltuk. A többlet hasznosítható, illetve deficittel rendelkező terület számára értékesíthető.

• Szatellit-terület – városellátó övezet:

a fenntarthatósági deficitet a mintaterületen kívül, a városellátó övezetben lévő úgynevezett szatellit-területen lehet biztosítani (zöldfelület, biomassza-, szélenergia- vagy egyéb potenciált biztosító terület stb.).

• Növekedési kvóták:

A megőrzendő szabad (zöld)területek településeinek növekedési kvótáit a sűrűn lakott térségek megvásárolják, ezzel kompenzálják a kieső (pl. ingatlanértékesítési) bevételeket.

Fenntarthatósági deficit, növekedési kvóták

Page 28: A fenntartható település

Fenntarthatósági vizsgálatLehatárolás

- a vizsgálandó terület ökológiai lehatárolása - a „fenntarthatóság szigete” (Island of Sustainability);

- a mintaterületen belül vizsgálandó a fenntarthatóság állapota, a területet körülvevő tágabb környezettel való kölcsönhatások.

Vizsgálat és részvétel „helyi részvételi folyamat” a Local Agenda 21 szerint:1. lépés: nyers elemzés,2. lépés: közös jövőkép, illetve identitás megragadása,3. lépés: részletes elemzés,4. lépés: az első lépések (első projektötletek) meghatározása,5. lépés: a megvalósítás programjának meghatározása,6. lépés: projektmenedzselő szervezet felállítása a folyamat folytatására és gondozására.

Page 29: A fenntartható település

1. Nyers elemzés: - saját képességek, adottságok, potenciálok vizsgálata: földhasználat, energiapotenciál, vízbázis, zöldterület, kulturális és gazdasági képességek- Input-Output vizsgálat I.

Autonóm Város

Page 30: A fenntartható település

Autonóm Város2. Jövőkép-készítésForgatókönyvekIntegrált életmód lehetőségei:Mire használhatók az épületek lakófunkció mellett?udvarlefedés, üzlet, vendéglátás, iroda, közösségi funkció, tömbön belüli mélygarázsDecentralizált ipari termelés lehetősége: - kisipari műhely, környezeti zavarás nélkül (zaj, emisszió)Munkahelyteremtés decentralizált városi funkciók teremtésével: szolgáltatás, távmunka, önigazgató szervezetek, hivatalok, kulturális, oktatási intézmények, stb.Alközpont létesítéseDecentralizált mezőgazdasági termelés lehetősége,városon kívüli termelés, (szatellit-terület).Decentralizált kereskedelem : helyi piac,Közösségi Támogatású Mezőgazdaság (C.S.A.)Hulladék szelektív gyűjtése, hasznosítása (biomassza, nyersanyagok), visszaforgatás lehetősége helyben

3. Részletes elemzésEnergiapotenciál felmérése, stb.

4. Projekt-ötletek - modellek

Page 31: A fenntartható település

Autonóm Város - Belváros

Mértéktartó beavatkozás Radikális beavatkozás visszabontással

Page 32: A fenntartható település

Autonóm Város - Panel

Mértéktartó beavatkozás Radikális beavatkozás, visszabontással

Page 33: A fenntartható település

Belváros

Page 34: A fenntartható település

Panel

Page 35: A fenntartható település

ÉrtékelésKlimatikus fenntarthatóság:Belváros D1 és D2: 50% deficit (korábbi 0% zöldterületből 30%)

Panel D1: 36% többlet; D2: 8% deficit (korábbi 9%-ról 116 ill. 71%)Energetikai fenntarthatóság:Belváros D1 hő: 72 kWh/m2a (225-ről), 50% szolár lefedettséggel 36 kWh/m2a (84% megtakarítás); elektromos 73% megtakarítás.D2 hő 81%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik.Szatellit-területen termelt biomassza és szélenergia alapon fenntartható.Panel D1 hő: 62 kWh/m2a (169-ről), 50% szolár lefedettséggel 31 kWh/m2a (82% megtakarítás); elektromos 70% megtakarítás.D2 hő 82%, elektromos 75% megtakarítás. Deficittel rendelkezik.Szatellit-területen termelt biomassza és szélenergia alapon fenntartható.Fenntartható vízellátás:Belváros D1: 35 % deficit; D2: 54% deficit (~40% megtakarítás)Panel D1: 101% (fenntartható); D2: 113% (fenntartható) (~50% megtak.)Fenntartható szennyvízkezelés:Belváros D1 deficit 1800 m2 zöldterületés D2: 200 m2 deficit (korábbi deficit 3200 m2)Panel D1 és D2 fenntartható (korábbi deficit 5280 m2)

Page 36: A fenntartható település

Solanova – Dunaújváros 2005

Page 37: A fenntartható település

Megvalósíthatóság

Belváros: A D1 jövőkép mentén 10 éves megtérülés várható, a projekt 60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 250 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 21 év alatt térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a

beruházási érték 120 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül.Panel: A D1 jövőkép mentén 17 éves megtérülés várható, és a projekt

60 éves életciklusa alatt a befektetett tőkéhez viszonyítva 280 %-os hozam várható, a megtérülés felett. D2 jövőkép mentén 34 év alatt

térül meg a beruházás és 60 évre tervezett élettartama alatt a beruházási érték 80 %-át hozza a befektetett tőke megtérülésén felül.

Page 38: A fenntartható település

Ajánlások

Fenntartható (organikus) vidékfejlesztés

Megújuló, nemzeti energiastratégia

(potenciálfelmérés, hosszútávú átállás)

Fenntartható településfejlesztés

(Budapest Városfejlesztési Koncepciója nem fenntartható)

Természetes építőanyagok, reciklálás

Page 39: A fenntartható település

V É G E

Ertsey Attila építész

t/f: (1)349-1236

[email protected]

Interneten elérhető anyagok:

A Független Ökológiai Központ (FÖK) honlapján (www.foek.hu) letölthető kiadványok:

-Autonóm kisrégió, 1999

-Autonóm város, 2004