Fenntartható fejlődés a felsőoktatásban

Szakmai anyag

Ügy.sz.hiv.:OKM-11234/2006

Ózdi Vállalkozói Központ és InkubátorAlapítvány

2007.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .2

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS – KAPCSOLÓDÁS A TÁMOP-HOZ 2.

2. INTÉZMÉNYI MODELL 5.

3. TANANYAGFEJLESZTÉS 7.

4. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS 17.

5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS 20.

6. FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE 26.

7. HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS 30.

8. DÖNTÉSHOZATAL ÉS STRATÉGIAKÉSZÍTÉS 34.

9. EDDIGI DÖNTÉSEK, PROGRAMOK 38.

SZAKIRODALOM 42.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .3

1. BEVEZETÉS – KAPCSOLÓDÁS A TÁMOP-HOZ

Jelen tanulmány elsődleges célja, hogy egy olyan szakmai anyag készüljön,amely szerkezetében tömör, lényegre törő ugyanakkor konkrét intézkedésekszempontjából is érdemben használható, azokba beépíthető megállapításokat,javaslatokat és paramétereket tartalmazzon. Az alapvető feladat a fenntarthatófejlődésnek, mint komplex fogalomnak, az Európai Unióban meghatározott és elérendőcélként megfogalmazott ismérveinek illesztése, integrálása a magyar felsőoktatásrendszerének átalakításának, fejlesztésének folyamatába, különös tekintettel a 2.Nemzeti Fejlesztési Terv (ÚMFT) idevonatkozó prioritásaira.

A fenntartható fejlődés fogalmi meghatározása, illetve a felsőoktatásrendszeréhez, feladataihoz való alapvető illesztése az elmúlt néhány évben már néhányformában és tematikában megjelent, többek között ezen tanulmányra vonatkozószerződés mellékletében is. Mindezek részletes ismétlését ehelyütt nem tartomfeltétlenül szükségesnek. Ugyanakkor ezek a meghatározások zömében általánosmegállapítások, a legtágabb keretű alapfeladatok megfogalmazásának szintjén jelentekmeg. Célom az, hogy felsőoktatási intézményi szinten modell értékű szerkezetbenfelvázoljam, meghatározzam azokat a sarkalatos feladatokat, módszereket, amelyeket,illetve amelyekkel a felsőoktatási intézményekben megvalósítható, teljesíthető afenntartható fejlődés komplex fogalmi követelményrendszere az alábbi területeken:

tananyagkészítés,

intézményi gazdálkodás,

döntéshozatal és stratégiakészítés,

minőségbiztosítás és szolgáltatás,

fizikai infrastruktúra fejlesztése,

humán erőforrás gazdálkodás.

Az egyes területeket sorra véve a lehető legkonkrétabb módon próbálommegfogalmazni a fenntartható fejlődés kritériumaihoz kapcsolódó, idevonatkozófeladatokat, majd a feladatok megvalósításának ajánlott módozatait, főként azonvezérelv szerint, hogy a projektszerűen elvégzendő átalakítások, reformtevékenységekminél jobban igazodjanak az NFT II. (ÚMFT) Társadalmi Megújulás OperatívProgramjának (TÁMOP) célkitűzéseihez, pályázati rendszeréhez.

A TÁMOP prioritásként (4. prioritás) fogalmazta meg az emberi erőforrásokfejlesztését a minőségi képzés, a kutatás és innováció területén. A prioritás háromintézkedést foglal magában:

• A felsőoktatás minőségi fejlesztése,

• A Nemzeti Kiválóság Program,

• A felsőoktatás szerepének erősítése a kutatás-fejlesztés területén.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .4

A TÁMOP specifikus céljai között szerepel az egész életen át tartó tanuláselősegítése, amely a felsőoktatást illetően az alábbiakat fogalmazza meg:

• A felsőoktatásban a Bolognai Folyamat teljes körű megvalósulása érdekében akétszintű képzés átfogó kiépítésével folytatni kell a változó munkaerő-piaciigényekhez rugalmasan alkalmazkodó, gyakorlatorientált képzési programokkidolgozását és bevezetését.

• Növelni kell a felsőfokú szakképzésben részt vevők, valamint atermészettudományi és műszaki szakokon tanulók számarányát.

• Elő kell segíteni, hogy a gazdaság igényeinek megfelelő kutatások szerepeerősödjön az intézményekben, ehhez megfelelő humán potenciált kellbiztosítani, amely mind számban, mind minőségben ki tudja elégíteni azelvárásokat. A kutatói utánpótlás biztosításának meg kell teremteni a szakmai éstársadalmi feltételeit.

• A tudásalapú társadalom megteremtésének fontos feltétele a felsőoktatáshagyományos tudásmegosztó szerepének bővítése a tudományos kutatás és azinnovatív tudásalkalmazás területeivel.

A TÁMOP horizontális céljai között pedig szerepel a fenntarthatóságkövetelménye, amely kapcsán a környezeti fenntarthatóságot és a fejlődés társadalmihátterének fenntarthatóságát általánosan érvényesítendő elvként fogalmazza meg avégrehajtandó fejlesztések vonatkozásában. Ugyanakkor kifejti:

„A TÁMOP keretében megvalósuló képzéseknek, fejlesztéseknek hozzá kelljárulnia a fenntartható fejlődést szolgáló tanuláshoz. Az EU 2006 júniusában elfogadott,megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiája értelmében a környezet minőségének,valamint a társadalmi-gazdasági fejlődés környezeti meghatározóinak fenntarthatóságátbiztosító szemléletváltást leginkább az oktatás képes előmozdítani azzal, hogy afenntartható fejlődés eléréséhez szükséges kulcskompetenciákkal látja el az összesállampolgárt. A TÁMOP keretében az oktatás és képzés tartalmának és szemléleténekátalakításával az egyén kompetenciái kerülnek előtérbe. Az új ismeretek befogadására,attitűdök elfogadására és elsajátítására képes emberek formális, nem formális ésinformális tanulás során teszik magukévá a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatosismereteket.”

Az 1993. évi LXXX. (felsőoktatási) törvényben még nem esik szó afenntarthatóság fogalmáról. Az új felsőoktatási törvény (2005. CXXXIX. tv.) 2 § (1)bekezdése azonban már két helyütt is megemlíti a törvény céljaként:

c) „a magyar felsőoktatása… programjaiban és működésében a fenntarthatófejlődés biztosítása, egészségtudatos, környezettudatos szemlélet és értékek közvetítése”

i) „a felsőoktatás rendszerének, az egyes felsőoktatásiintézmények … a társadalom és a gazdaság, valamint a környezetifenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodási, együttműködésiképességének erősítése.”

A törvény indoklása pedig hangsúlyozza: „„javuljon … a társadalom, a gazdaságés a környezeti fenntarthatóság igényeihez való alkalmazkodás”

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .5

A fenntartható fejlődés fogalma igen friss az uniós csatlakozás utáni társadalomés gazdaság valamennyi területén, így a magyar felsőoktatás színterein is. A komplexfogalom definiálása és kibontása folyamatában is főként a környezetvédelem ésenergiakímélő, erőforrás-reprodukcióra irányuló életmód, szemlélet került aközéppontba. Konkrét intézkedés szintjén viszont jóval több, de főként differenciáltabbfeladatok megoldására van szükség a felsőoktatási intézmények saját rendszerében,illetve az intézmények egymás közötti, valamint a társadalommal, gazdasággal,környezettel való kapcsolatrendszerében mint a folyamatok „bezöldítése”. Afenntartható fejlődés célkitűzéseit szolgáló átalakulásoknak lehetnek kezdőpontjaiidőben, kvalitatív és kvantitatív paraméterek szerint, de lezárható, befejezhetőprojektként nem igazán lehet értelmezni. Magukat az átalakítási folyamatokat isfenntarthatóvá, az intézkedéseket pedig rugalmasan változtathatóvá, fejleszthetővé kelltenni.

Mint említettem, a fenntartható fejlődés elsősorban és alapvetően a természetikörnyezet védelmét, hosszú távú fenntarthatóságát, valamint folyamatos fejlesztésétjelenti. A környezet dinamikus állandósága, homeosztázisa, azonban komplex hatásokeredőjeként képes fennmaradni, amely hatások csak közvetetten és együttesen,egymással kölcsönhatásban őrzik meg és fejlesztik a természeti környezetet.

A felsőoktatás különböző ágazati szintjein értelmezve több olyan megoldáslétezik, amely komoly szerepet játszik egy felsőoktatási intézmény hatékony,gazdaságos működésében, társadalmi kommunikációjában, helyi, illetve regionálislétében, hogy mindezek funkciójukat a fenntartható fejlődés érdekében töltsék be. Ilyenaz oktatási ágazat felsőoktatási alrendszerének, valamint a felsőoktatásiintézményeknek, mint az alrendszer elemeinek, önálló entitásainak (amelyek maguk isrendszerek) hatékony működése, megfelelő adaptációja a külvilághoz.

A „Hochschulbildung für eine nachhaltige Entwicklung” (Felsőoktatás afenntartható fejlődésért) című, német társminisztérium által megfogalmazott stratégiaianyag a következő általános és részben konkrétabb feladatokat (a továbbiakbanfeladatok) határozott meg a felsőoktatási intézmények számára:

A felsőoktatási intézmények általános feladatai a fenntarthatóság szempontjából:

A. harcolni a szegénység ellen,

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

Az intézmények további – konkrétabb - feladatai a fenntarthatóság érdekében:

1. segítsék elő a legsürgősebb mai problémák megértését, 2. játszanak vezető szerepet a jövőorientált megoldási javaslatok

kifejlesztésében,3. képzési programjaikkal járuljanak hozzá az öntudatosabb magatartás és a

probléma-megoldás kialakításához,4. játszanak vezető szerepet a helyi és a regionális szerepvállalásban a

fenntartható fejlődésre vonatkozó példaadásban.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .6

Reményeim szerint ez a szakmai anyag egyfajta stratégiai útmutatóként, aTÁMOP említett intézkedéseihez kapcsolódó konkrét projektek akcióterveinekalapjaként, intézményi szintű átalakítási modellként szolgálhat a fenntartható fejlődéstszolgáló szegmensek beépítését, illetve a megvalósíthatóság kritériumrendszerétilletően.

2. INTÉZMÉNYI MODELL

A következő oldalon felvázolom egy felsőoktatási intézmény (egyetem/főiskola)egyszerűsített – három alaptevékenységéből kiinduló -szerkezeti modelljét abból azaspektusból, hogyan kapcsolódnak az intézmény működéséhez a fenntartható fejlődésfeladatrendszerének célterületeiként jelen munkában megjelölt egyes területek. Azegyes területek megnevezésének valamely – vagy esetleg valamely kettő –alaptevékenység(ek)hez közeli ábrázolása azt hivatott érzékeltetni, hogy az adott területmely alaptevékenységgel van szorosabb, esetleg direkt relációban többé-kevésbékizárólagos kapcsolatban.

Ezen kívül a modell tartalmazza azokat a főbb aspektusokat, feladatokat – azelőző fejezetben felsorolt jelölés (betűk és számok) és tematika szerint -, amelyek azegyes célterületeken prioritást kell, hogy élvezzenek. Mindez természetesen csak jelzésértékű, nem azt jelenti, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó többi feladatnak semmiköze sincs az adott területhez. Éppen ellenkezőleg, a fenntartható fejlődés fogalmikomplexitásából eredően a vele kapcsolatos feladatokkal is komplex szemléletben kellfoglalkozni.

A modell sematikus, általános szerkezetet vázol fel. Nyilvánvalóanaktualizálandó, szükség szerinti mértékben egyediesítendő az egyes felsőoktatásiintézmények képzési-tudományos kutatási szakmai specifikációiból, intézményiműködéséből, esetleg humánerőforrás- és infrastruktúra-gazdálkodásából eredősajátosságok alapján. Ugyanakkor természetesen nem input-output nélküli, „légürestérbe” helyezendő el, hanem szervesen és aktívan beintegrált elemeként értelmezendőegy olyan felsőoktatási rendszernek, amely állandó kölcsönhatásban van elsődlegesszinten az ország, illetve azon keresztül Európa társadalmával, gazdaságával,környezetével. Ezzel együtt stratégiai, irányítási szinten együttműködik a regionális,országos felsőoktatásért felelős intézményekkel, tárcával, illetve az ÚMFTidevonatkozó, elfogadott irányelveivel.

A későbbiekben a megjelölt területek – mint fejezetek - tematikája szerinttárgyalom részletesebben az egyes problematikákat, feladatokat. Törekedek arra, hogy abevezetőben megjelölt területek, a felsőoktatási intézmények vonatkozásában afenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatosan felsorolt általános és egyéb feladatok,illetve az intézmények alaptevékenységei (képzés, K+F, működés) összefüggéseikben,kölcsönhatásaikban és a prioritásokat tekintve is egységes rendszert alkossanak.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .7

A fenntartható fejlődés területei és feladatai egy felsőoktatási

intézmény alaptevékenységeinek vonatkozásában

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .8

3. TANANYAGFEJLESZTÉS

A jelenlegi, bolognai nyilatkozatot követő felsőoktatásban az intézményektananyagkészítésének problematikája sem központi, sem intézményi szinten nincskielégítően megoldva, illetve leszabályozva. A megfelelő konkretizálás szintjén atananyagkészítés feladatrendszere sem letisztázott. Az alapvető szerkezeti problémát akétszintű felsőfokú képzésre (BSc/MSc) való átállás jelenti. Ez bizonyos szakokon(agrár, műszaki, gazdasági, informatikai) aránylag egyszerűen kivitelezhető, másholvalamivel problematikusabb (természettudományi, bölcsész és pedagógus szakok),illetve van olyan képzési terület, ahol valószínűleg hosszabb távon marad az osztatlanképzési forma (orvos- és egészségtudományi, állam- és jogtudományi, igazgatási,valamint művészeti szakok).

Az átállás után az általában három éves alapképzési (BSc) tarterveknek egyrésztelegendő elméleti alapot kell nyújtani, hogy biztonsággal ráépülhessen az esetlegesmesterszintű (MSc) képzés két éve. Ugyanakkor a korábbinál rendszerint többgyakorlati ismeret elsajátítására kell alkalmasnak lennie ahhoz, hogy az innen kikerülődiplomás akár munkába is állhasson. A fenntartható fejlődéshez kapcsolódó feladatokfelsőfokú tananyagfejlesztésbe való integrálásának is ezt a megosztott tematikát kellkövetnie az adott intézmény, illetve képzési szakterület sajátosságait figyelembe véve.

A tananyagkészítés területén a fent említett valamennyi általános feladat (A-B-C) prioritással rendelkezhet – a képzési területtől függően -, a konkrétabb feladatokközül pedig főként az 1. és 3. feladatokat illetően van lehetőség aktív beavatkozásra(segítsék elő a legsürgősebb mai problémák megértését, képzési programjaikkaljáruljanak hozzá az öntudatosabb magatartás és a probléma-megoldás kialakításához).Az említett feladatok felsőfokú alapképzés tananyagfejlesztéséhez kapcsolhatómegoldásai esetében képzési területtől függetlenül, mintegy horizontális szempontkéntérvényesülnie kell két alapelvnek:

- A tantervek kidolgozása az interdiszciplinaritás elvének lehetőlegoptimálisabb figyelembe vételével történjék, így bennük a fenntarthatófejlődés komplex elemei se kötődjenek elszigetelten az egyestudományágakhoz, szakokhoz, modulokhoz, tantárgyakhoz.

- A fenntartható fejlődés összetett fogalma egyfajta magától értetődőgondolkodásmódban, életmódban - és a későbbi munkakörben kibontakozóalkotó tevékenységben - kell, hogy a hallgatókban kikristályosodjon. Ezértnem célszerű egy kötelező, „univerzális” tantárgy, modul keretei közészorítani a fenntarthatóság témakörét. Sokkal inkább a szakmai specialitásokfigyelembe vételével egyrészt már a klasszikus szakmai tárgyaktematikájába, módszertanába kell szervesen integrálni, illetve rugalmasankezelhető, illeszthető, ugyanakkor kötelező modulokként kell megjeleníteni.

Ugyanakkor számos probléma jelentkezik az egyetemi/főiskolai képzés tanításiés tanulásösztönzési stratégiáiban amelyek valamilyen módon szintén kapcsolódnak atananyagfejlesztés témaköréhez. Ezek lényegesebb példái, illetve a megoldásukra,enyhítésükre alkalmazható módszerek a következők:

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .9

- Az ismeretek szétaprózása, sokféle tantárgyra, modulra széttört oktatás.Egységes, koherens, összefüggő tematikára lenne szükség, mert sikertelenmarad a tudásátadás és a megértés is. Ez szakáganként természetesen egyedivariánsakat jelent – sőt gyakran szakágakon belül is – a hatékony megoldásviszont a „jó modell” tematikák kidolgozásában és adaptálásában rejlik.

- Az absztrakt ismeretek túlsúlya gyakran emészthetetlenné,követhetetlenné és életidegenné teszi a tananyagot. Ennek elkerüléseérdekében fontos az élethelyzetekre, gyakorlati gazdasági szituációkra épülő,gyakorlat- és problémaorientált képzések lebonyolítása. Ehhez szervesenkapcsolódik, hogy a különböző szintű hallgatói kutatómunka (TDK-dolgozat, szakdolgozat, diplomaterv, PhD-kutatás) esetébenalapkövetelmény kell, hogy legyen az életközeliség, gyakorlatiproblémamegoldás, használhatóság.

- A tanulási motiváció hiányából adódó problémák. Érdekeltté kell tenni ahallgatókat (pl. ösztöndíjak, pályázati díjak) és az oktatókat (elismerések) afenntartható fejlődés iránti elkötelezettségre. Meghatározott időközönként felkell tárni az önértékelés során, hogy e téren a folyamatban mi működik és minem.

- A tananyagok rendszerint nélkülözik a közösségi-társadalmi legitimációt,az egyetemen tanultak gyakran egy „elvont világba” kalauzolnak. Gyakorifelfogás, hogy az itt tanultakat csak „belépőjegyként” értelmezik a valós életvalós problémáinak színpadára, hogy majd „ott tanulja meg a diplomásigazából, hogyan és mire is használja tudományát”. Ennek elkerülése,enyhítése érdekében be kell vonni a munkaerő-piaci és civil szervezeteket,önkormányzatokat a képzésbe és a K+F+I munkákba.

- Hiányoznak az aktív és interaktív tanulási stratégiák, a hallgatóktöbbnyire passzivitásra és egyoldalú befogadásra vannak késztetve.Egyértelmű megoldásként kínálkozik az ún. eLearning, új oktatásimódszerek alkalmazása, amely nem a frontális hatásra alapoz. (pl. aprojektoktatás, amely új oktatási stratégia, és amely kiválóan alkalmas atanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia,amely a sajátos célok elérését a valós élet szituációit integráló tanulásitartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú,feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal,módszerekkel, technikákkal, eszközökkel valósítja meg, mindezt az iskolaikeretet kitágítva természetes tanulási környezetben. Az eredményekéntlétrejött projekt további célok megvalósítását motiválja).

A fentiek figyelembe vételével a fenntartható fejlődésre vonatkozó feladatok atananyagkészítés területén két csoportba oszthatók:

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .10

Alaptárgyi és alapozó szaktárgyi tananyagok

Az alaptárgyak oktatásának tematikája, időtartama javarészt kiforrott,központilag koordinált, szerkezetileg rögzített. Intézményi vagy kari-ágazati szintenalakítható oly módon, hogy a szakmai specifikációkat követve bizonyos szegmenseketkiemelnek, a részletezés arányait módosítják. Szerkezeti megújítás csak hosszabb időalatt lehetséges, ha egyáltalán szükséges.

A fenntartható fejlődés komplex metodikája az alapozó szaktárgyakbailleszthető be hatékonyabban. Ezek fő paramétereit az intézményi, illetve kari oktatásistratégiáknak kell tartalmaznia. Az egyenletes terhelés, ugyanakkor a szinten tartásérdekében az egyes tárgyak esetében időben eltolva, esetenként külön órai anyagkéntjelenhetnek meg a fenntartható fejlődés adott szakmai vonatkozásai. Azoknál aszakterületeknél, ahol a gyakorlati képzés nagyobb jelentőséggel bír (műszaki, agrár-,orvosi- és egészségtudományok) a tematikának kifejezetten erre vonatkozó elemeket iskell tartalmaznia (pl. anyagfelhasználás mennyisége és minősége).

A tananyagba való beépítés ajánlott aránya az alaptárgyak és alapozószaktárgyak között 30-70 % (± 10 %, a szakmai specifikációtól függően).

Szaktárgyi, speciális ismereteket közlő tananyagok

Az alkalmazott tudományterületek gyorsan változó igényei, az új ismeretekfolyamatos megjelenései miatt ezeknek a tárgyaknak a tematikája rugalmasan ésgyakran változtatható kell, hogy legyen. A szerkezeti állandóságot atársadalomkutatásokkal, gazdasági folyamatokkal, műszaki és informatikai fejlődéssel,környezeti infrastrukturális változásokkal, illetve ezek igényeivel való, folyamatosvisszacsatolás útján kialakított kapcsolatrendszer jelentse, amely állapot-igény rendszeraz adott szakterület speciális tantárgyainak cél-feladat-eszköz hármasát, illetveutóbbihoz kapcsolódva módszertanát meghatározza.

Az ismeretek rögzítése, frissítése, a folyamatos változtatás fenntarthatóságánakkritériuma egyértelműen az elektronikus formátumok, intézményeken belüli, illetveközötti informatikai hálózati rendszerek létrehozását, működtetését, bővítését indukálja.

A felsőoktatás eredendően alapvető feladata a diplomásképzés. Ezértindokoltnak látom, hogy a tananyagkészítést illetően – ezen szakmai tanulmány tömörszerkezeti keretét kissé megbontva, bővítve – képzési területenként külön is szót ejtseka fenntartható fejlődés ismérvei és a tananyag összefüggéséről.

Az egyes képzési területek esetében a fenntartható fejlődésre, mint komplexrendszerre vonatkozó témakörök, prioritások a tananyagkészítéshez kapcsolódva amegjelölt általános feladatok viszonylatában a következők:

Agrártudomány:

D. harcolni a szegénység ellen,

- Az élelmiszeripar alapanyagaként szolgáló termesztési, tenyésztésistratégia képzési rendszerében olyan termények, termékek

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .11

előállításának is kiemelt figyelmet fordítani, amely minél optimálisabbtápérték mellett a társadalom széles tömegei számára ishozzáférhetőek.

E. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- A növénytermesztéshez és állattenyésztéshez szükséges segédanyagok,erőforrások felhasználásának kvalitatív és kvantitatív paramétereitoptimalizálni kell, szerveshulladék-elhelyezési stratégia helyett ahasznosítási stratégia elvének, ismereteinek elsajátítása legyen a cél(pl.: szervestrágya visszaforgatás, öntözési rendszer időbenioptimalizálása /virágzás környéke/)

F. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A biotermesztés eljárásainak erősítése a tananyagban, különöstekintettel, már a szaporítványok előállításának biokultúrájára, illetve abiominősítés által megkívánt mesterséges szerek, adalékok felhasználásikritériumára.

Állam- és jogtudomány, igazgatás:

A. harcolni a szegénység ellen,

- Kialakítani a joghallgatók szociális érzékenységét, ennek eszközeilehetnek: speciálkollégiumi foglalkozásokon részletesen megismertetniőket a szociális hálóval.

- Fontos lenne a jogászképzés keretén belül erősíteni és kiemelni azt aszempontot, hogy ez a hivatás nem az egyén meggazdagodását, hanema közösség segítését kell hogy szolgálja. Ezt jól szolgálná, ha azegyetemek jogi karai nyitnának a humanitárius szervezetek felé éslehetővé tennék előadások tartását, ill. a hallgatók részvételét ahumanitárius munkában.

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- Meg kell erősíteni az alábbi perifériára szorult részjogterületekhatározottabb tantervbe építését és gyakorlati számonkérését:környezetvédelmi jog, állatvédelmi szabályozás, versenyjog,fogyasztóvédelem stb. Ezek megvalósításához ajánlható megoldások:speciális kollégiumok, jól szervezett és számonkért gyakorlatok,előadások ismert és esetenként külföldi szakértőkkel, nyitás a civilszervezetek felé, támogatni más karok környezeti erőforrásokkalfoglalkozó szakembereinek bekapcsolódását az adott jogterületektanulásakor.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .12

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A jelenleg általában csak névleges nyári gyakorlatok alaposabbmegszervezése és szigorúbb számonkérése. Ennek keretén belül már azelső évfolyam teljesítését követően elő kell írni 3-4 hetes gyakorlatot akövetkező intézmények, hivatalok valamelyikénél: gyámhivatal,büntetésvégrehajtási intézetek, javító-nevelő intézmények, szociálisotthonok, hajléktalan szállók stb.

- Ajánlatos különböző képes és közérthető prospektusok és szóróanyagokelhelyezése a folyosókon, kollégiumokban, könyvtárban, hogy a jogászszakma ne izolált, misztifikált csűrés-csavarás tudományaként ülepedjenle az egyetemi köztudatban.

Bölcsészettudomány:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A társadalom átalakulásait (is) vizsgáló, azokkal összefüggőalaptárgyakban (logika, etika, esztétika, filozófia, szociológia, stb.) atananyagba annak szerves részeként kell beépíteni a társadalmiegyenlőtlenségek kiváltó okairól, az ezáltal generálódott feszültségekenyhítéseiről szóló legújabb humán kutatások eredményeit, téziseit(kiemelt fontosságúak ebből a szempontból a szociológia, szabadbölcsészeti és kulturális antropológia szakok).

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A tananyag hatékonyan mutasson rá a társadalmi folyamatoktörvényszerűségeire és irányíthatóságára, egyben elérhető, kezelhetőjövőkép alkotását is elősegítse (kiemelt fontosságú ebből a szempontbóla politológia, szociológia és történelem szakok)

- A fenntarthatóság komplex elvei beilleszthetően legyenek a vizuális ésdigitális kultúra megismertetésének rendszerébe, az elemzési éskommunikációs képességek kialakításánál szempont legyen afenntartható fejlődés kritériumainak elsajátítása is. (szabad bölcsészetiés kulturális antropológia szakok)

- A nyelvi képzésben a szókinccsel kapcsolatos követelményektartalmazzák a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fogalmakat,terminusokat, definíciókat is (nyelvi szakok).

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .13

Gazdaságtudomány:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A primer munkaerőpiacot érintő vállalati stratégiatervezés gazdaságivonatkozásaiban a profitorientáltság és foglalkoztatásellentmondásait, rövid távon gyakran ellentétes érdekeit, tanulják mega hallgatók hosszabb távon komplex kérdésként kezelni. (főkéntgazdálkodási és menedzsment szakokon)

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- A gazdasági jellegű stratégiakészítésnél az anyag- ésenergiatakarékosság, hulladékreciklálás (a hulladéktárolás éssemlegesítés helyett) alapelvei érvényesüljenek a tananyagban. (főkéntgazdálkodási és menedzsment szakokon)

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A tananyag mutasson rá, hogy a gazdasági életben a kereslet-kínálatkialakítása, az egyes termelő ágazatok profitorientáltságánakgazdasági paraméterei nem csak rövid- vagy középtávon és főként nemcsak pénzügyi szempontból vizsgálandó, meghatározandó. (főkéntkereskedelem, marketing, pénzügyi és menedzsment szakokon)

Műszaki tudományok:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A szakmai tárgyak főként technológiákat érintő szegmenseikidolgozásánál figyelmet kell fordítani a minőségi tömegtermelésrefogyasztási cikkek előállításának teljes vertikumában (nyersanyag,félkésztermék, késztermék-előállítás). Az ipari termelés volumenének alegnagyobb hányada minél szélesebb társadalmi kör által elérhető,ugyanakkor megbízható minőségű termékek gyártása. (kiemelten érintiaz anyagtudományi, vegyipari, közlekedés- és gépészmérnöki karokat)

B+C. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni, az életet úgy alakítani,hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljon rendelkezésére.

A műszaki tudományok képzési területén ez a két feladat elválaszthatatlanegymástól.

- A tantervekben – ipari ágazattól függetlenül – prioritást élvezzenek azenergiatakarékos technológiák, a reprodukálhatóságra való törekvés,a környezetvédelem. A hulladékkezelési módszerekben azártalmatlanítást lehető legnagyobb mértékben váltsa fel a hasznosítás.(valamennyi műszaki ágazatot érinti)

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .14

- A humánerőforrást is földi erőforrásként kezelve a műszaki szakmaitárgyak sarkalatos pontja legyen a környezet és természet védelmemellett a munkavégző ember mentális és fizikai egészségmegóvásáratörekedő műszaki innovációk, illetve azok fejlesztési irányvonalánakmegismertetése.

- A műszaki tudomány fejlődése immár exponenciális mértékben történik.A műszaki újdonságok, új találmányok, módszerek miattitananyagfrissítés immár szemeszterenként szükséges lehet. Enneklegcélravezetőbb formája az elektronikus adathordozók (pl. CD-ROM),illetve a multifunkcionális oktatótermek. Preferálni kell az on-lineváltozatokat.

- A műszaki tudományok felsőfokú oktatásánál (is) kiemelt jelentőségevan az egyetemen belüli gyakorlati képzésnek, illetve az üzemigyakorlatoknak. Ezek tematikájánál, számonkérésénél is alapvetőfontosságú a fenntarthatóság elveinek megjelenése.

Orvos- és egészségtudomány:

A. harcolni a szegénység ellen,

- Az orvostanhallgatók és leendő diplomás egészségügyi dolgozókképzésénél a hallgatókban tudatosítani kell, hogy egy hátrányos helyzetűközség körzeti rendelőjében, nagyvárosok nem éppen előkelő körzeténekmentőállomásán, vagy egy szociális otthonban dolgozó diplomásmunkája is ugyanannyit ér, mint egy klinikai szakorvosé.

- Alapvető szempont legyen a képzésben a szociális érzékenység irántiattitűd felmérése, a szociális érzékenység fejlesztése (kiemelten fontos adiplomás védőnők esetében is)

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- Már az egészségügyi oktatásban érvényesüljön azenergiatakarékosságra és környezetbarát anyagok, mint egészségügyisegédeszközök használatára való törekvés.

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A tananyag szerves részét képezze és visszakérdezhető legyen az azalapvető pszichológiai jellegű ismeretanyag, amelynek birtokában egyegészségügyben dolgozó diplomás nem csak a gyógyításban tudközreműködni, hanem az egészséges életmód felé való orientálásban,egészséges életmódra nevelésben is (főként gyermekeknél)

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .15

Természettudományok:

A természettudományok esetében nem célszerű a felsőoktatás fenntarthatófejlődésre vonatkozó általános feladatait külön tárgyalni, mivel főkéntalaptudományokról lévén szó, a tananyag tematikájának alapvető vonása kell, hogylegyen az adott tudományág sajátságaihoz igazított komplexitás. A természettudományikarokról kikerülő diplomások, ha a kutatás világában helyezkednek el, nagyobb részt azaz alapkutatások területei (elsődleges célja új ismeretek megszerzése a különbözőfolyamatok, jelenségek alapvető lényegeiről, sajátosságairól, konkrét alkalmazási,technológiai cél nélkül).

Az alapkutatások fontossága vitathatatlan, de az alkalmazott kutatásokhoz(konkrét gyakorlati célok elérése végett végzett, új ismeretekre irányuló eredetivizsgálatok) vezető megfelelő kapcsolódási pontok, csatornák híján öncélúvá válik. Alegfontosabb fogalom ebből a szempontból a felhasználhatóság, amely viszontalapvetően feltételezi – legalábbis a fenntarthatóság logikája alapján – a gazdasági-társadalmi és környezeti visszacsatolások (feed-back) információinak aktív ésfolyamatos figyelembe vételét és hasznosítását.

A természettudományos felsőoktatás fentiekből eredő, fenntarthatóságszempontjából speciális helyzetére való tekintettel önálló, de az aktuális szakhozszervesen kötődő tantárgyként, modulként kell a társadalomismeretet (fő kapcsolódásaz „A” feladattal), környezetvédelmet („C” feladat), energiaracionalizálást („B”feladat) és minőségbiztosítást ( „B” és „C” feladatok) a tananyagba iktatni.

Nem véletlen, hogy a TÁMOP támogatási konstrukcióinál előtérbe kerül atermészettudományi, illetve - az előbb említett metodikát követve – a műszaki,valamint – amint a logikai sor lezárásaként a következőkben olvasható – informatikaidiplomát szerző hallgatók számának növelésére irányuló szándék. A fenntarthatófejlődéshez kapcsolódó feladatok szempontjából ezen három képzési terület kiemeltjelentőségű.

Informatika:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A tananyag tartalmazza az alapvető informatikai rendszerekműködésének, használatának megtaníthatóságát, a társadalom minélszélesebb körében való elterjeszthetőségének stratégiáját is. (főként azáltalános informatikai tárgyak vonatkozásában)

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- Az általános informatika területén a rendszerfejlesztés, hardverkészítésfolyamatának oktatásakor szempont legyen a direkt (a rendszerek sajátfejlesztésekor) és indirekt úton (a felhasználás útján) megvalósíthatóenergiatakarékosság elve. Az alkalmazott informatikai képzés területénkülönösen fontos, hogy az informatikai és termelési rendszerekbemutatása során, illetve a számítógépes termelésirányítás és atermelési folyamatok modellezésének oktatásakor az

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .16

energiatakarékosság ismérvei és a visszaforgatható energiaforrások(hulladékgazdálkodás) nyújtotta lehetőségek számonkérhető formábantudatosuljanak a hallgatókban.

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A 21. század életét az informatika fejlődése gyökeresen meghatározza,befolyásolja. Immár külön tudományágnak tekinthető, kezelendő éséppen robbanásszerűen fejlődése és szinte felmérhetetlen lehetőségeimiatt különösen fontos, hogy a célirányos felsőfokú informatikaiképzésben diplomát szerzettek tisztában legyenek azzal, hogy mirealkalmas eszköz és tudáshalmaz van birtokukban. A felsőfokúinformatikai képzés tananyagainak mindenképpen tartalmazni kellpszichológiai, szociológiai szegmenst is és nem csak mellékesen. Atársadalom (beleértve annak kultúráját, erkölcsét) a gazdaság, akörnyezet szinte valamennyi, ember által irányítható színteréninformatikai rendszereken át zajlik az irányítás, koordináció,kommunikáció. Külön előadás formájában meg kell érteni azinformatikus hallgatókkal – szervesen a tantárgyak szakmai tartalmáhozkötődve -, hogy az informatika nem alkothat külön világot, eszköznekkell lennie, nem hatalomnak. Ha leendő diplomásai, tudósai azegyetemről, főiskolából – esetleg azok által - a társadalom és természetvalós törvényszerűségeitől, igényeitől elszakadó virtuális világbanalkotnak, tevékenységük nem az élhető jövőt szolgálja, de még éppenellene is működhet.

Művészképzés:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A művészképzés tulajdonképpen csak eszköz, meglévő tehetségkibontakoztatását segíti elő. Fontos feladata, hogy a művészhallgatókkalnemcsak, hogy megértesse, de alkotó munkájuk szerves részévé tegye azta gondolkodásmódot, hogy a művészet nem öncélú, hanem úgyszinténeszköz, amely egyes talentummal megáldott emberek alkotásai folytángenerálhatnak másokban érzéseket, befolyásolhatják gondolkodás-módjukat, világképüket, így a mindennapi élethez való hozzáállásukat,tevékenységüket. A felsőfokú művészképzés tananyagának kell, hogylegyen társadalomismereti, pszichológiai, szociológiai vonatkozása is.Tekintettel a művészvilágra már hallgatói szinten is jellemzőérzékenységre, dogmatikus jellegű struktúrák befogadása szembeniáltalános ellenérzésekre, módszertanilag ezeket a szegmenseket célszerűa tananyagba „észrevétlenül” beintegrálni.

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- Ez a feladat voltaképpen a művészet sajátja kell, hogy legyen. Az egyesalkotások sugallta impressziók személyiségformáló hatása döntőjelentőségű és ezzel a leendő művészeknek teljességgel tudatukban kell

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .17

lenniük. A mai modern társadalom szokásvilágában rövidtávon aleghatékonyabb eszközök a színház- és filmművészet és zeneművészetrendelkezésére állnak.

Pedagógusképzés:

A. harcolni a szegénység ellen,

- A pedagógiai tárgyak tantervkészítésénél legyen kihangsúlyozva, hogya pedagógus követelmény- és eszközrendszerének kialakítását lehetőlegne befolyásolja az iskolák területi szegregációja. Az esélyegyenlőségelve működjön a falu-város, külváros-belváros, K-Ny Magyarországkérdésében is.

- Az esélyegyenlőség problémája – amely alapvetően generálja aszegénység problémáját - megjelenik más dimenziókban is, példáulcsaládok közötti különbség, szülői társadalmi háttér befolyása (diplomásszülők gyermeke könnyebben lesz diplomás), ezt enyhítheti, ha apedagógiai módszereken belül nagyobb hangsúlyt kap az egyénikézségek, képességek figyelembe vételére alapozott tanítás.

B. a Föld erőforrásait takarékosan felhasználni,

- Érdemeljen kiemelt figyelmet a szaktárgyi módszertanok kialakításánála természeti és ember alkotta erőforrások védelmére, azokreprodukálására való törekvés pedagógiai eszközeinekkihangsúlyozása, illetve ezen eszközök elsajátításának számonkérése apedagógus hallgatóktól. Kiemelt tárgyak ebből a szempontból azáltalános iskolai pedagógia vonatkozásában a természetismeret,biológia, földrajz, illetve középiskolai folytatásai, valamint az ipari,mezőgazdasági szakközépiskolák szakmai tárgyainak pedagógiaiismeretanyaga és módszertana. Mindezek szinte elválaszthatatlanulösszefüggnek a következő feladattal.

C. az életet úgy alakítani, hogy a jövőbeli generációnak élhető világ álljonrendelkezésére.

- A feladat a pedagógusképzés esetében többlépcsős, éppen ezértkülönösen fontos annak hatékonysága. A pedagógus hallgatókbanugyanis egyrészt ki kell alakítani későbbi szakmájukat illetően egyolyan életszemléletet, amelyben egyértelműen és adott szakáhozigazodva jól körülírhatóan benne foglaltatnak a fenntartható fejlődésfeladatainak, kritériumainak megvalósítására való törekvés, másrésztegyben annak átadására predesztináló tudáshalmazt, képességet is.

- Mindezek hatékony elsajátítására az alábbi eszközök kiemeltenfontosak:

o a gyakorlati pedagógusképzés arányának legalább 30 %-kal valónövelése,

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .18

o a pedagógus hallgatók érzékenységének növelése a gyermekekszociális hátterét illetően (családlátogatások, kommunikációselemek, kapcsolatteremtés fontosságának kihangsúlyozása atananyagban),

o valamennyi szaktárgy módszertanába lehetőleg óránként és ne„elhanyagolható” utolsó leckeként legyen beépítve az anyagkörnyezeti, társadalmi, kulturális, esetleg gazdasági szempontúfenntarthatósággal kapcsolatos kötődései (pl. földrajznál nemellékesen legyen megemlítve a nemzeti parkok védelme, kémiánállegyen hangsúlyozva az egyes vegyületek, anyagok környezetihatása, stb.)

4. INTÉZMÉNYI GAZDÁLKODÁS

Az intézmények megfogalmazott általános feladatai közül a „B” feladat (a Földerőforrásait takarékosan felhasználni) áll legközelebb az intézményi gazdálkodástémaköréhez, a további feladatok közül a 2. és 4. feladatok (játszanak vezető szerepet ajövőorientált megoldási javaslatok kifejlesztésében, illetve a helyi és a regionálisszerepvállalásban a fenntartható fejlődésre vonatkozó példaadásban) élvezhetnekprioritást. Természetesen nem választható élesen szét az intézményi gazdálkodás,valamint a döntéshozatal és stratégiakészítés területe, mivel egymással folyamatos,kétirányú kölcsönhatásban vannak.

A felsőoktatási intézmények gazdálkodását illetően a fenntartható fejlődésselkapcsolatos feladatokat több aspektusból érdemes vizsgálni. Egyrészt külön kellválasztani a hallgatói kvótákból származó költségvetési tételeket és a vállalkozásijellegű tevékenységekhez kapcsolódó költségnemeket, másrészt a gazdálkodó egységszerkezete, volumene, intézményi rendszerbe való beilleszkedése szempontjából kell afeladatokra koncentrálni.

Ha az intézményi gazdálkodást a fenntarthatóság elvének egyik legfontosabbfeladata, az erőforrás- (beleértve a humánerőforrást is) és energiatakarékosságszempontjából vizsgáljuk, gyakorlatilag a bevétel-kiadás rendszer komplex, többszintűalakításának, illetve az erőforrás-felhasználás igénybevételének kölcsönösoptimalizálásáról van szó. A bevétel-kiadás arány pozitív irányba való növekedése és azerőforrás-felhasználás csökkentése (energiatakarékosság) általában egyenes aránybanvan egymással. Rövid- esetleg középtávon a környezetvédelmi és energiatakarékosságiberuházások mondanak ennek ellent, de hosszabb távon semmi esetre sem.

Jelenlegi helyzet:

A felsőoktatási intézmények gazdálkodása jelenleg túlzottan központosított.Intézményi szinten a központi (rektori, esetenként dékáni szinten is) hivatalokrendszerint több erőforrás-felhasználással (emberi, technikai, energiafogyasztásbeli)

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .19

működnek, mint az indokolt lenne és gyakran még inkább többel, ha funkcionálisszempontból is vizsgálat alá vetjük a hozzátartozó feladatok, hatáskörök indokoltságát.Ehhez szervesen társul az alapvetően normatív – hallgatói létszámból eredő –költségvetési bevételekkel operáló gazdálkodás.

Mondhatni, a központosított intézménygazdálkodási állapotnak éppen megfelelőez a normatív alapon működő bevételi rendszer - a bevétel jelentős részétmegmerevedett belső szabályozása alapján központi működésére elemésztve – viszontaz intézményi bevételek növelésére alkalmas egységek tudományos kutatási, fejlesztésimunkáját eredendően nem inspirálja. Ugyanis a többszintű, elhúzódó, az eredetiszakmai szempontok érdekszférájából kikerülő döntési procedúra és a központiintézményi hivatalok direkt és indirekt részesedésének mértéke a vállalkozói – és azazzal együtt járó innovatív - affinitás feleslegességének képzetét adja, ehelyett amaximum a begyökeresedett „hallgatóvadászatra” ösztönöz.

Mindez viszont – ok-okozati összefüggés alapján – hosszabb távon kihat aképzés minőségére is, amely így nem követve a gazdasági, munkaerő-piaci igényeketelavulttá válik. Ennek eredménye aztán a hallgatói létszámcsökkenés, ergo a normatívfinanszírozás csökkenése és a fent felvázolt intézményi gazdálkodási mód márislabilissá válik, ugyanakkor az intézmény kutatási, képzési színvonalában is jelentősminőségbeli, igen nehezen behozható elmaradás komoly, veszélyével jár.

Szükséges változtatások:

Az intézményi gazdálkodás rendszerében külön kell választani és kezelni ahallgatói létszámból eredő normatív költségvetési tételeket és a vállalkozói jellegűtevékenységből származó bevételeket:

Normatív költségvetési bevételek:

- Lehetőség szerint át kell térni ezen költségvetési tételek esetében is aversenyszférában alkalmazott gazdálkodási módszerekre, rendszerekre.Be kell vezetni a megújított felsőoktatás struktúrájának, illetve ezenbelül az adott intézményi struktúrának leginkább megfelelőgazdálkodási információs rendszert, amely minden költségvetéskészítésére jelenleg is kötelezett, vagy a jövőben arra alkalmasintézményi egység részére is lehetővé teszi a napra kész, folyamatosinformációáramlást. (Pl.: nagyszámú felesleges alkalmazottal működőpénzügyi osztályon adatkezelő szoftverek és belső információs hálózat/Pl.:Linux/ kiépítése. – kapcsolódási pont a HUMÁN ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS-hoz))

- Az önálló költségvetésre alkalmas egységek részére lehetővé kell tenni,hogy az egyetemre/főiskolára általuk beáramló bevételek – ittbeleértendők már a vállalkozási jellegű, K+F tevékenységből származóbevételek is - lehető legnagyobb hányadáról, az érvényes jogszabályadta lehetőségek betartásával maguk rendelkezhessenek. A jelenlegi,többszintes, néhány szinten valós szakmai kompetenciát nem tartalmazó

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .20

döntési, engedélyeztetési procedúrát a lehető legnagyobb mértékbenredukálni kell.

- A nem kizárólagosan intézményi keretekhez kötött, de a normatívbevételekből fedezendő kiadási tételek (Pl.: bérszámfejtés, őrzés-védelem, takarítás, számítógépes rendszergazda-szolgáltatás, kisösszegűbeszerzések) esetében lehetővé kell tenni a gazdálkodási egységekszámára az alternatív választás lehetőségét.

- Ha a közvetlen normatív támogatások közé adott intézménynél különképzési, tudományos, fenntartási célú vagy egyéb meghatározottfeladatokhoz kapcsolódó bevételek is elérhetők, ezek kezelésére is afent leírtak legyenek érvényesek.

Vállalkozási jellegű bevételek:

- A különböző – legfőként K+F jellegű – vállalkozási tevékenységekköltségvetésénél differenciáltan kell meghatározni az intézményirezsiköltség arányát. (Pl.: nem mindegy, hogy egy tanszék általfogyasztott elektromos árammennyiség bizonyos része a kabinetszobadíszvitrinjének világítására vagy éppen az elektronmikroszkópáramellátására fordítódik) Ennek kapcsán volumenében és arányaiban ismeg kell határozni a gazdálkodó egység vállalkozási jellegű munkáinakeszköz- és energiaigényét az egység teljes felhasználásához mérten,illetve fel kell mérni a külső-belső K+F munka igényének arányait.

- A rezsi, illetve hasonló jellegű intézményi költségek levonása után afennmaradó összegre vonatkozóan kizárólagos gazdálkodási jog illessemeg a tevékenységet végző szervezeti egységet, csoportosulást -ugyanis természetesen a vállalkozási tevékenységeket több szervezetiegység konzorciumi társulása projektszerű munkában is elvégezheti, sőtajánlatos az efféle EU-konform szerkezetű felállás -, aminek értelmébenaz szabadon dönthessen a szóban forgó összeg felhasználási arányairól(felhalmozás-befektetés, személyi kifizetés).

Intézményi szintű egyéb konkrét feladatok:

A fent részletezett intézményi gazdálkodási struktúraváltás mellett – sokszempontból annak részeként – szervezeti egységtől független gazdálkodást érintőrészfeladatok is megoldandóak. (Egyben kapcsolódási pontok aSTRATÉGIAKÉSZÍTÉS-hez is.)

- Az infrastrukturális átalakítások kapcsán élvezzenek prioritást azautomatizált, számítógépes irányítással (kezelő szoftverekkel) ellátottrendszerek beépítése. Alapvetően szükséges auditált költségoptimalizálógazdálkodási rendszer bevezetése (pl. SAP) amely módot ad arra, hogya gazdálkodási részegységek napi információt kaphassanak pénzügyihelyzetükről.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .21

- A beszerzéseknél és beruházásoknál csökkenteni kell a centralizációtannak érdekében, hogy a döntést az adott beruházást, beszerzéstlegjobban ismerő, a leginkább költséghatékonyabb megoldástkiválasztani tudó szinten lehessen meghozni.

- Rendszeresen, szemeszterenként tartsanak kétnapos intenzív,számonkérhető tréningeket minden intézményi szinten - különmeghatározott prioritásokkal - a gazdasági alkalmazottaknak, oktató-kutató gárdának, egyéb alkalmazottaknak és lehetőség szerint hallgatóicsoportoknak az intézményi működés és gazdálkodás aktuálisan rájukvonatkozó szegmenseiről. A tréningeken kiemelten legyenek tárgyalva afenntartható fejlődés kapcsán idevonatkozó feladatok, ismérvek (Pl.:aktuálisan alkalmazható energiatakarékossági, környezetvédelmiszempontok, megoldások az egyes intézményi szinteken.) (Tréningekkelkapcsolódási pont még a HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSfejezetben).

- Az intézmény valamennyi gazdálkodási szintjén az anyag- éseszközfelhasználást illetően preferálják az újrahasznosítható, illetvereciklálásból származó, környezetbarát anyagokat.

A fejezet zárásaként, mintegy összefoglalásul elmondható, hogy a fenntartható fejlődésérdekében a gazdasági fejlesztéseknek oly módon kell megvalósulniuk, hogy azokbiztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét, természeti erőforrásokmegőrzését, és figyelembe vegyék a társadalomi érdekeket. Ezen hármas komplexitástaz intézményi gazdálkodás irányításánál alkalmazott, adattár alapú vezetőiinformációs rendszer (VIR) kialakításánál is figyelembe kell venni (lásdDÖNTÉSHOZATAL ÉS STRATÉGIAKÉSZÍTÉS)

5. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS ÉS SZOLGÁLTATÁS

A két, egymással összefüggő témakört illetően a minőségbiztosítási rendszerekfeladata, hogy a felsőoktatási intézmények háromféle alapfeladatukat – képzés, kutatás,egyéb szolgáltatás (lásd a DÖNTÉSHOZATAL ÉS STRATÉGIAKÉSZÍTÉSfejezetben) – egységes szerkezetben, stratégiával és követelményrendszer alapjánvégezzék. Jelen fejezetben viszont a szolgáltatás definícióját kiterjesztem mindháromtevékenységi körre – tehát beleértve a képzést, valamint szakmai és kutató jellegűmunkákat -, ugyanis a fenntartható fejlődésre vonatkozó felsőoktatási feladatok –különös tekintettel az általános feladatok itt prioritást élvező „B” és „C” pontjára és azegyéb feladatok 1. és 2. pontjára – jellege ezt megkívánja, egyben így teszi igazábólértelmezhetővé.

Jelenleg szabvány szerint tanúsított minőségbiztosítási rendszert a magyarfelsőoktatásban leginkább csak intézményi működés szintjén lehet találni. (Megjegyzés:Magyarországon 2001-től az ISO 9001 alapján „minőségbiztosítási rendszer” helyett„minőségirányítási rendszer” a használatos elnevezés.) A következőkben a képzés ésK+F tevékenység, mint szolgáltatási témakörök szerint tárgyalom a minőségbiztosítás

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .22

és szolgáltatás relációját, feladat-eszköz szempontból, a fenntarthatósági kritériumokfüggvényében:

Képzés:

A tantárgyi programok, tantervek minőségbiztosításának fogalma azakkreditáció fogalmával, illetve annak eljárásrendjével társul. A Magyar AkkreditációsBizottsághoz (MAB) benyújtott akkreditációs kérelmekről véleményt készít, amelyet aRegisztrációs Központ és az oktatási miniszter bírál el. Az egyes akkreditálandó tanterviprogramok esetében a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos feladatok érdekében

- meg kell valósítani az azonos képzési területhez tartozó tantárgyiprogramok, komplex tantervek szerkezetének, tartalmának,követelményrendszerének, félévközi feladatterhelésének, előadás- ésgyakorlatlátogatási kötelezettségének egységesítését (kapcsolódás aTANANYAGKÉSZÍTÉS-hez) A tantervkészítés, akkreditációra valóelőkészítés mindig a lehető legkisebb intézményi egységtől induljon ki(pl. tanszékek).

- egységesíteni kell a kreditrendszer szerkezetét, követelményeit képzésiterületenként, de intézményi szinten is, ugyanazon jellegű képzésesetében minden intézményben azonos kritériumok teljesülése jelentsenegy kreditpontot és azonos kreditpont megszerzése érdekébenintézményenként azonos legyen a megkívánt ráfordítás mértéke(tananyag volumene, szükséges taneszközök stb.)

- a tematikák kidolgozásánál egyértelműen meg kell határozni ajövőorientált tananyagrészek helyét, mértékét, cél-feladat-eszközrendszerét és számonkérésük módozatait, amelyek egyúttal a sikeresakkreditáció alapfeltételei közé tartozzanak. A számonkérésnélkötelezően alkalmazni kell az önálló problémamegoldást előtérbehelyező, személyes interaktív formákat.

- lehetőleg minden képzési területen ki kell dolgozni az egyéniképességek, egyéni teljesítmények elismerésének rendszerét, amelyegyben a hallgatóknál tanulmányi, illetve tanulmányaikkal összefüggőkutatási affinitásukat is növeli. Az ehhez kapcsolódó inerciarendszerekkidolgozása kari szinten a legoptimálisabb. (a teljesítményelismerésének pénzbeli forrása kapcsolódik az INTÉZMÉNYIGAZDÁLKODÁS-nál leírt költségvetési egység önálló gazdaságilehetőségeihez.)

- az egyes felsőfokú kurzusok, tanulmányok által megszerzett képesítést,illetve végzettséget igazoló diplomához avagy oklevélhez szervesenkapcsolandó az oklevélmelléklet, amely részletes és tárgyszerűinformációt ad az oklevél tulajdonosa által folytatott és sikeresenbefejezett tanulmányok jellegéről, szintjéről, tartalmáról és ez általsegítséget nyújt a képesítések átláthatóságához és magalapozottelismeréséhez külföldön.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .23

Az oklevélmelléklet tartalma:A dokumentum tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-énkiadott, 2241/2004/EK számú, a képesítések és a szakmai alkalmasság átláthatóságánakegységes közösségi keretéről (Europass) szóló határozata szabályozta, a IV. számúmellékletben.

2006. március 1-jén lépett hatályba a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény,amelyben a 63. § (2) bekezdés szabályozza az oklevélmelléklet kiadását. A bekezdés akövetkezőket tartalmazza:"Az alapképzésben és mesterképzésben szerzett oklevél melléki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározottoklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti és etnikai kisebbségiképzés esetében - a hallgató kérésére - az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmellékletközirat."

Kutatás, tudományos szakmai munka:

Jelenleg a felsőoktatási intézményekben vállalkozási tevékenységként nyújtottszakmai, kutatási szolgáltatások gyakorlatilag nem tanúsított minőségbiztosításirendszerek alapján történnek. Amennyiben viszont az INTÉZMÉNYIGAZDÁLKODÁS fejezetben leírt versenyszférához közelítő metódus és nagyobbköltségvetési szabadság logikáját tovább folytatjuk, kikerülhetetlenül szükségessé válika K+F tevékenységekre is minőségbiztosítási rendszer alkalmazása (megjegyzendő,hogy ugyanez érvényes az alapvetően nem felsőoktatási célú kutató intézményekre, pl.akadémiai intézetekre is). A K+F szolgáltatások minőségének szabályozhatósága ésnívójának meghatározhatósága, egyben emelése érdekében

- a K+F szakmai szolgáltatások terén előtérbe kell helyezni, illetveösztönözni kell a tananyaghoz, szűkebb képzési területhez kapcsolódó,de azon túlmutató, kis létszámú oktató-hallgatói csoportok létrejöttétés munkáját, ahol az interdiszciplinaritás elvét és az ez alapjánkínálkozó lehetőségeket messzemenően ki kell használni. Ezekből acsoportokból kerülhetnek ki a későbbi doktori képzések hallgatói, vagymás kiválósági alapon szerveződött csoportok preferált tagjai.

- az itt keletkezett szellemi termékek, létrejövő alkotások publicitásának,elismerésének lehetőségeit, paramétereit egységes szabályozásirendszer biztosítsa, amelynek kritériumrendszere szerves része legyenaz intézményi stratégiának (kapcsolódás a STRATÉGIAKÉSZÍTÉS-hez)

Bizonyos szempontból mind a képzés, mind a szakmai szolgáltatás témakörébesorolhatóak a megrendelésre szervezett továbbképzési jellegű tanfolyamok,képzések. Ezek lehetnek vállalkozói, közületi, illetve civil szférának nyújtandó, közép-vagy felsőfokú képzések. Tevékenységüknél fogva a képzés, költségvetési eljárásukalapján pedig a K+F szolgáltatásoknál leírt jellemzők vonatkozzanak rájuk.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .24

Egy felsőoktatási intézet minőségbiztosítási (minőségirányítási) rendszerénekdokumentációjában, a fenntarthatóság követelményeinek abszolút figyelembe vételemellett az alábbi tételeknek kell, illetve ajánlatos szerepelni:

- Minőségügyi nyilatkozat, amely tartalmazza az intézmény alapvetőcéljait, működési alapelveit, szolgáltatásaik definiálását, egyébtevékenységeinek megnevezését (pl. információs rendszer működtetése,könyvtári szolgáltatások, stb.)

- Legyen meghatározva a minőségbiztosítási rendszer hatásköre, illetvebehatárolva az általa szabályozott tevékenységi körök (pl.kollégiumok, könyvtár stb. működésére vonatkozik, vagy sem).

- Legyen tömören, de egyértelműen megfogalmazva a rendszeralkalmazása mellett annak fejlesztési stratégiája is, a fenntarthatófejlődés feladatainak figyelembe vételével.

- Legyenek egyértelműen tételezve a folyamatos fejlesztésstratégiájának garanciái (pl. egyéni és csoportos felelősség kérdése,működési hierarchia, minőségbiztosítási audit működése), különfigyelemmel a minőségbiztosítási alapdokumentumokra (pl.minőségirányítási vagy minőségbiztosítási kézikönyv, űrlapok,eljárásleírások)

- A minőségbiztosítási kézikönyvben legyen egzaktul definiálva annakfunkciója, feladatai, a beszámolásra, jóváhagyásra és változtatásrakötelezettek és jogosultak egyértelmű megnevezésével és hatásköreivel.Külön foglalkozzon a formai követelményekkel (pl. sorszámozás,kitöltés rendje).

- A minőségbiztosítási eljárásokkal kapcsolatosan:

definiálják az eljárások leírásának tartalmát, a felelősségi köröketilletve nevezze meg a lehetséges elkészítőket és jóváhagyókat,

részletesen és pontosan dolgozzák ki a minőségirányítási utasításokrendszerét, amely az egyes részlegvezetők által elkészített és aminőségbiztosítási vezető által elfogadott, a minőségbiztosításirendszer hatáskörébe tartozó tevékenységekről, azokszabályozásáról szól,

készüljenek minőségbiztosítási dokumentum-sablonok (amely aminőségbiztosítási rendszer szerkezeti elemeivel szembenikövetelményeket tartalmazza), űrlapok (az intézményvezető, vagyfőként K+F munkánál az aktuális részleg-, vagy csoportvezető általjóváhagyott üres dokumentumok, külön a képzéssel, K+Ftevékenységgel és egyéb szolgáltatással kapcsolatosan), intézkedésitervek (amelyet az intézmény, vagy önálló részleg vezetése határozmeg, különös tekintettel a fenntarthatóságra és a tervváltoztatáslehetséges módozataira), specifikációk dokumentumai (amely a

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .25

minőségbiztosítási kézikönyv egyes alfejezeteiben legyenekszabályozva), bizonylatok (a szakmai és minőségbiztosításitevékenység alatt keletkező igazolások, feljegyzések, adathalmazokrögzítésére szolgáló dokumentumok – elektronikus rögzítés ésformátum preferálva).

- Legyenek jól körülhatárolva a minőségbiztosítási irodában dolgozókfeladatkörei, különös tekintettel a minőségbiztosítási vezető és aminőséghitelesítési vezető feladataira és hatásköreire (pl. milyenrendszerben kommunikáljon a minőségbiztosítási vezető apartnerszervezetekkel, a minőséghitelesítési vezető a MinőségbiztosításiTestülettel, az Intézményi Tanáccsal, a MAB-bal, stb.)

- Legyen kidolgozva a folyamatgazdák rendszere (valamennyifolyamatnak legyen felelőse aki figyelemmel kíséri a külső és belsőszabályok betartását, az adott folyamatot értékeli és szükség eseténjavaslatot ad a módosításokra, fejlesztésekre).

- Legyen kiépítve a speciális eseti problémamegoldó körök és fejlesztőcsoportok rendszere (eseti megbízás alapján dolgoznak, illetveközreműködnek a minőségbiztosítási audit feladatainak ellátásában).

Egy felsőoktatási intézmény ugyanakkor, mint szolgáltató szervezet is kell, hogyműködjön. Ezen szerepe jóval tagoltabb és komplexebb, minthogy egyszerűen afelsőfokú képzés és kutatás-fejlesztés szimpla keretei közé lehessen szorítani. Azintézmény szolgáltatói jellegű működésére, illetve az ott működő szolgáltatóirendszerekre igen sok variáció adódik, de mindezek egyenként és összességébenegyaránt csatolhatók a fenntartható fejlődés alapú intézményi működéshez. Akövetkezőkben felsorolok néhány jellemző lehetőséget, amelyet egy egyetem vagyfőiskola szolgáltatási rendszer szintjén biztosíthat, elláthat:

Vállalkozás- és kutatásfejlesztési szolgáltatások

Az egyfajta inkubátorház-jellegű szolgáltatási rendszer lehetőséget nyújthatazoknak az innovatív vállalkozásoknak, amelyek nem rendelkeznek saját irodával, ígyirodatechnikai és telekommunikációs berendezésekkel, még nem eléggé jártasak avállalkozás üzletvitelében, jövedelmükből még nem tudnak megfelelő szakembereketfő- és mellékállásban foglalkoztatni. A jelentősége, hogy nem kell széttagoltinfrastruktúrafejlesztést végrehajtani, valamint erőforrás-megosztással koncentrálnilehet a back-office tevékenységeket. Az inkubáció hozzájárul egy strukturált üzletikörnyezet kialakulásához, minimalizálja az új üzleti vállalkozások körüli kezdetiakadályokat, s megalapozhatja a már működő vállalkozások továbbfejlődéséneklehetőségeit, irányait, valamint előmozdítja a vállalkozások közötti együttműködéskialakulását is. Megkülönböztetett figyelem irányulhat ezen szolgáltatási területen belül,a kutatói teamekre, kutatói projektekre, amelyek tevékenységüket szintén vállalkozóijelleggel végeznék.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .26

Kapcsolatépítő, kommunikációs és piacfejlesztő szolgáltatások

Egy felsőoktatási intézmény infrastrukturálisan, működési és kommunikatívjellegénél fogva is ideális színtér konferenciák, előadássorozatok, szakmaiszemináriumok, workshopok és innovációs börzék megrendezésére. Mindezekgyakorlati megvalósulása számos intézményben már kisebb-nagyobb múltra tekintvissza. Az ilyen jellegű intézményi szintű szolgáltatási rendszer kvalitatív fejlesztésénélalapvető lehetőség a fenntartható fejlődés követelményeinek, eszmerendszerénekaktualizálása az adott szakterülethez.

Tanácsadó szolgáltatói rendszerek

A felsőoktatási intézményeken belül kiépített és működtetett rendszer hallgatók,oktatók, kutatók, illetve klientúrát bővítve az adott régióban működő innovatív kis- ésközépvállalkozások részére biztosíthat megfelelő szakmai tanácsadókat, amelyek azoktatást, kutatást, tanulást, illetve a szakmai és gazdasági működést segítik. (Pl. tanulási,életviteli, karrierépítési, pszichoszociális jellegű, könyvelési, adóügyi, jogi, pénzügyi,marketing tanácsadás.) A számtalan lehetőség közül az igényfelmérés alapján célszerűpreferálni. Ugyanakkor a tanácsadás kibővülhet kapcsolt szolgáltatásokkal, példáulpiacfelmérés, üzleti terv készítés, megvalósíthatósági tanulmányok készítése, stb.

Információszolgáltató rendszerek:

A hagyományos szolgáltatások (pl. könyvtár) mellett, illetve azokfejlesztéseként a felsőoktatási intézmény ingyenes hozzáféréssel biztosítsa afelsőoktatásban, illetve tudományos kutatásban résztvevők számára a nélkülözhetetlenelektronikus információforrásokat, továbbá adjon meg minden lehetőséget, hogy akeresőrendszerek használatát, megismerését megkönnyítse a bekapcsolódó hallgatók,kutatók számára. Ugyanakkor bővíteni, fejleszteni érdemes azokat a nemrég induló, deegyre népszerűbb információszolgáltató rendszereket, amelyek már átlépik azintézményi kereteket. Ilyen például a diplomás pályakövető rendszer, avagy az alumni(öregdiák) rendszer, amely az Európai Unióban már több éve kialakult, sikeresenadaptálható és általa a végzős hallgatók - igényeiknek megfelelően - a diplomamegszerzése után is kapcsolatot tarthatnak felsőoktatási intézményükkel, illetve azzal aszűkebb közösséggel, akikkel együtt végeztek, akikkel egy szakmai közösségheztartoznak.

Kulturális és rekreációs szolgáltatások:

Különösebb magyarázatot nem igényel, amikor a felsőoktatási intézményeket, mintkulturális rendezvények, előadások, ismeretterjesztő műsorok, prezentációk, kiállításoklehetséges színtereként említjük. Ugyanakkor egyben a felgyorsult, egyre stresszesebbéletmód talán egyik legjellemzőbb színtere is egyben a felsőoktatás. Gyakran nincs holvisszanyerhetnék az oktatók, kutatók, hallgatók a testi, lelki frissességüket. Alig vanlehetőség a test rendszeres kondicionálására. Ilyen téren jelentősinfrastruktúrafejlesztés, öltözők, torna- és a fitnesstermek, szauna, masszázs éspihenőterek kellenek. Emellett a vendéglátást is fejleszteni kell. (pl. presszó, bár,étterem) amely a konferencia-túrizmussal (vendégházak, vendégszobák kialakítása)együtt gazdaságilag is megfontolandó kérdéskör.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .27

6. FIZIKAI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

Egy felsőoktatási intézmény fizikai infrastruktúrájának fejlesztése kapcsán, afenntartható fejlődés feladatait tekintve többféleképpen csoportosíthatóság jelenik meg.Egyrészt az egyetem/főiskola alaptevékenységeihez (képzés, kutatás-fejlesztés,intézmény-működtetés és egyéb szolgáltatás) kapcsolódó infrastruktúra-csoportosítás,másrészt munkahelyi jellegű illetve hallgatói-szociális jellegű felhasználás területeszerinti beosztás (ahol a munkahely tovább differenciálható a képzés, kutatás, illetveegyéb működési és szolgáltatási jellegű munkakörök szerint). Mindezek esetébenazonban elkerülhetetlenek az átfedések, ezért célszerű a fizikai infrastruktúrafejlesztésének területét szakmai-technikai aspektusból vizsgálni, különválasztva aberendezés-működtetési fejlesztéseket (idesorolva az anyagfelhasználási stratégiát) ésaz alapvetően funkció szerinti ingatlanfejlesztéseket.

A fizikai infrastruktúra fejlesztésének területén a felsőoktatási intézményekszámára megfogalmazott általános és egyéb feladatai közül prioritást élvezhetnek a „B”illetve 2. és 4. feladatok. A következőkben felsorolom a felsőoktatási intézményekfizikai infrastruktúra fejlesztésének konkrét feladatait, módszereit és eszközeit afenntartható fejlődés elvének függvényében, illetve a fent említett szakmai-technikaibontásban.

Berendezés-működtetéssel és anyagfelhasználással kapcsolatos fejlesztések:

- Az egyes energiahordozók (gáz, elektromos áram, víz, sűrített levegő,stb.) mérésére lehetőleg felhasználási helyenként kell mérőhelyeketkialakítani.

- Nagyobb egységek (tanszékek, műhelyek, laborok) esetébenenergiafelhasználást optimalizáló szoftverek, illetve hálózati jellegűszámítógépes rendszerirányítást kell kiépíteni.

- Törekedni kell a gyakorlati képzés során elhasználódott, illetveleselejtezett anyagok újrahasznosítására, vagy energiahasznosításszempontú kezelésére (pl. fémtani anyagvizsgálat alatt felhasználtpróbadarabok beolvasztása és újraöntése, felhasznált faiparisegédanyagok eltüzelése, egészségügyi felsőoktatás gyakorlatiképzéséből kikerülő textíliák újrahasznosítása vagy fűtésre történőeltüzelése, stb.)

- A reciklálási lehetőségek optimális kihasználása mind berendezés-működtetés (pl. fűtési rendszerek, hűtővízrendszer kialakítása), mindanyagfelhasználás (pl. zárthelyik, adminisztrációs feladatok céljára újrafeldolgozott papír alkalmazása).

- Az intézmény minden alaptevékenysége szintjén szelektívhulladékgyűjtés és a nehezen lebomló és feldolgozható anyagok (pl.egyszer használatos pille-palack) kiváltása természetes, reciklálhatóanyagokkal.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .28

- Beruházás jellegű beszerzéseknél fontos irányadó elv a kompatibilitásés fejleszthetőség legyen (főként elektronikus és informatikai jellegűgépeknél, berendezéseknél)

Funkció szerinti ingatlanfejlesztések:

- Intelligens, ugyanakkor egészséges épületek kialakítása („intelligenscampus”). Mindezeknél alapvető aspektus, hogy a meglévőinfrastruktúra fejlesztésekor a költséghatékonyság, korszerűenergiagazdálkodás és épület-felügyelet, valamint az egészségvédelemirányelvei érvényesüljenek.

- Az egyes épületek ki- és átalakításakor alapvető fontosságú azakadálymentesítés, a környezettudatos építkezés. Ez utóbbinak szervesrésze kell, hogy legyen az olyan esztétikai kivitelezés, amely szem előtttartja az állagmegóvást és a kulturális, építészeti értékek megőrzését is,az adott fejlesztés mindig integráns része legyen a meglévő környezetifeltételeknek.

- Az egyes termek, helyiségek létesítésénél, átalakításánál vezérelvlegyen a többfunkciós felhasználhatóság. Például előadótermekkorszerűsítésénél szempont legyen a konferenciateremként valóhasználhatóság infrastruktúrájának megteremtése (elektronikustolmácsrendszerek installálási lehetőségének biztosítása, mobilizálható,többfunkciós kivetítőrendszer alkalmazásának lehetősége, stb.)

- A „klasszikus” egyéb felsőoktatási szolgáltatások ingatlanjaiban (pl.könyvtár, egyetemi múzeum) a felújítások alkalmával törekedni kellhogy lehetőség nyíljon számítógépes rendszerszervezés technikaimegvalósítására, illetve bővítésére, fejlesztésére.

- A modern információs-kommunikációs technológiák alkalmazása,rendszerbe építése a felsőoktatási intézmények különböző jellegűmenedzsment szolgáltatásainak – ilyenek például atartalommenedzsment, front-office, back-office, elektronikusügyintézés, információ-menedzsment, on-line tanácsadás - hatékonyimplementációját is elősegítik. Mindezek külön-külön is szolgálják afenntartható fejlődés céljait, követelményeit.

- A kollégiumok, menzák, klubok kialakításakor törekedni kell arra, hogyképzés szempontjából inaktív időszakban vendéglátási, turisztikaicélokra is felhasználhatóak legyenek.

A fent vázolt feladatokhoz kapcsolódva néhány definíció, módszer- éseszközrendszer részletesebb kifejtést is megérdemel:Intelligens campus:

Már a jelenleg alkalmazott technológiával és technikával is építhetők olyanenergiatakarékos épületek melyek funkciója nemcsak az, hogy védelmet nyújtsanak akörnyezeti hatásokkal szemben, illetve esztétikus külsővel harmonikus életteret

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .29

teremtsenek, hanem működésük, üzemelésük folytán képesek energiát és pénztmegtakarítani és a környezetet is védeni. Az intelligens campus olyan épületegyüttes,amely a mai technika és a modern építészeti anyagok felhasználásával komplexegységet alkot. A mai elvárásoknak megfelelően, energiatakarékos módon biztosítja ahallgatók, oktatók-kutatók, dolgozók kényelmét és biztonságát.

Az egyetemi épületek építésekor és működtetésekor összetett követelményekhezkell igazodni, melyek az építészet, épületgépészet és az informatika eszközeivelvalósíthatóak meg. Cél, hogy minden felsőoktatási intézmény a munkaerő-piaciigényekhez, a hallgatói oktatói-kutatói, dolgozói, valamint a társadalmi igényeknek,elvárásoknak megfelelő épületet tudjon építtetni, kialakítani, továbbfejleszteni. Azintelligens campus épületei energiatakarékosak és olyan épület-felügyeletirendszerrel rendelkeznek, ami a kívánt funkciók komplex működését biztosítja mind azirányítók, mind a szolgáltatásokat igénybevevők számára. Az intézményekmeghatározhatják, hogy milyen ütemben, mit és hogyan szeretnének szabályozni. (pl.egy adott épület, vagy épület-komplexum fűtéstechnikai berendezéseinekautomatizálása, annak vezérlési szintjei). Az igények növekedésével az újabb és újabbszabályzó rendszerek illeszthetők egymáshoz, így a szolgáltatás köre vertikálisan éshorizontálisan is bővíthető.

Egy intelligens campus keretében megvalósítandó példák:

Audio-videó eszközök komplex rendszerré hangolása. Így lehetőség nyílik az újoktatási formák megvalósítására (pl. egységes eLearning és benchLearningrendszerek hatékony működtetése).

Az épületen belüli és kívüli világítótestek vezérelhetőek, szabályozhatóaklehetnek akár jelenlét-érzékeléssel, akár előre beállított időpontok alapján, deekkor alkalmazható az úgynevezett jelenlét szimuláció is, arra az esetre, ha nemtartózkodik senki sem az épületen belül, lehetővé téve a hatékony őrzést,védelmet.

Az épület energiaellátó rendszerének komplex vezérelése, amely különösenfontos a megújuló energiaforrások esetében, ahol a megtermelt energiát azépület elektromos rendszerében lehet felhasználni, vagy valamilyenenergiatároló egységben tárolni.

A klímaberendezések és fűtéstechnikai eszközök automatikus és szenzorosvezérelése. Így minden évszakban biztosítani lehet az optimális belső klímát,levegőtisztaságot.

Az intelligens campus által megvalósítható energiatakarékos szemléletmódba szervesenintegrálhatók a környezetbarát anyagok felhasználásával, az újrafelhasználással,reciklálással, a megfelelő hőszigeteléssel, valamint a hőkiáramlás folyamatosmonitoringozásával kapcsolatos kérdések, amelyek által az energiaveszteségminimalizálására, illetve a korszerű környezetgazdálkodásra lehet törekedni.

Egészséges épület:A felsőoktatási intézmények épületeinek elsődleges feladata nem az esztétikai

látvány (bár kétségtelenül az is fontos), hanem elsősorban az, hogy az épületek,szerkezetük, berendezésük által biztosítsák a benne dolgozók, tevékenykedőkszervezetének biológiai-fizikai működését elsődlegesen befolyásoló feltételeket. Ezek ahatások öt érzékszervünkkel nem észlelhetők, de tudatunk alatt biológiailag reagálunk a

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .30

fellépő hatásokra (pl. a radioaktív, vagy rövidhullámú sugárzásra). A biológiailag károshatásokat keltő építészeti megoldások láthatatlanok, a kedvezőtlen hatást gerjesztőanyagokról, berendezési tárgyakról pedig az érintettek általában nem rendelkeznek kellőismerettel. A főként a homlokzatra összpontosító "látványépítészet" figyelme nem terjedki a káros hatásokat ébresztő építészeti kérdésekre. A környezet- és egészségvédelemmindig elsődlegesebb fontosságú, mint az öncélú architektúra megjelenése. A belsőés külső környezet védelme az ökologikus építészet feladata, amely magába foglalja abio-szolár, a bio- és az energiatakarékos építészeti célkitűzéseket. Az ökologikusépítészet elve, hogy a meglevő, tradicionális struktúrába ágyazva, az értékekmegőrzésével (társadalmi, szerkezeti, természeti) és a források körültekintőfelhasználásával fejleszti és alakítja át az épületet.

Ugyanakkor az egészséges épületek kialakítása nem ér véget magának azépítménynek a fizikai megteremtésével, átalakításával. A közvetlen környezet is szervesrésze annak. Alapvető fontosságú a szennyezést megkötő, egyben a zajártalmatcsökkentő zöldfelületek megőrzése és növelése. Ennek eszközei lehetnek:

Fasorok megtartása és új fasorok telepítése. Zöldesített homlokzatok tervezése a déli homlokzaton lombhullató, az északi

homlokzaton örökzöld növény telepítésével. Zöldtetők alkalmazása minden olyan felületen, ahol lapostető vagy alacsony

hajlásszögű magastető készül. A parkok fejlesztése, többszintű növényzettel, fasorokkal, facsoportokkal és

részben nyílt vízfelületekkel, részben vizes élőhelyekkel. A vízzáró burkolt felületek csökkentése, a burkolt felületekről az esővíz gyűjtése

és hasznosítása a zöldfelületek érdekében. A meglévő épületek környezetének zajterhelés-csökkentésében a növényzet mellettfontos szerepet játszik a külső hangszigetelés, illetve új épületek esetében a fokozottanhangterjedést gátló építőelemek használata.

A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO) szerint az egészség nemcsak abetegség hiánya, hanem a teljes szociális és szellemi jólét állapota. A káros toxikológiai,negatív biológiai beltéri hatásokkal terhelt immunrendszer az élettartam lerövidüléséhezvezet. Tudatosítani kell, hogy a civilizált társadalom életének 80-90 %-át zárt terekben,épületben tölti, következésképpen szinte állandó és szoros kölcsönhatásba kerül alakásban, a munkahelyen fellépő belső hatásokkal. Ezek pozitív és negatív hatásúak islehetnek. Az épületek külső-belső szerkezete, struktúrája, anyagminősége jelentősenronthatja avagy javíthatja nemcsak a bennük végzett tevékenységek hatékonyságát, deakár a bennük huzamosabban dolgozók életkilátásait aszerint, hogy alátványépítészetnek, vagy az ökologikus építészetnek az irányelvei érvényesültek azépület tervezésében.

Az energiafelhasználás csökkentésének, optimalizálásának eszközei (példák):

- A fűtési energiafelhasználás csökkentése utólagos hőszigeteléssel (kiemelvea külső oldali hőszigetelés, illetve a környezetbarát szigetelőanyagokhasználatának fontossága).

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .31

- Napterek, zárterkélyek kialakítása, amelyek a déli homlokzati szakaszokonsegítik a napenergia passzív befogadását, a napsütés nélküli időszakbanpedig puffer-zónaként működnek.

- Egyes esetekben üveggel fedett belső udvarok átriumok kialakítása,amennyiben a szellőzés megoldható.

- Az épületszerkezet energetikailag zónák szerinti tervezése (például az északihomlokzat mögé eső zónát, ha lakófunkció van mögötte fokozottan kellhőszigetelni, azonban amennyiben lehetséges, érdemes ezt a zónátalacsonyabb fűtési igényű területek számára fenntartani, melyek jólhasznosítják a mögöttük levő épületrész hulladékhőjét).

- A helyiségek egyenletes és káprázásmentes megvilágításának tervezésénélprioritást élvezzen a természetes fény.

- Gépészeti felújítás esetén a szürkeszennyvíz vezeték és a feketeszennyvízvezeték szétválasztása csökkenti a szennyvízterhelést és a szennyvízdíjat.

- A klímaberendezések nyári használatának elkerülésére az épület közvetlenkörnyezetében párologtató zöldfelület vagy vízfelület alkalmazása.

- A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése során a komposztálható hulladékszervezett elhelyezése segíti az épület körüli zöldfelület gondozását, és atavaszi időszakban a virágládákba is megfelelő friss földet szolgáltat.A nem komposztálható, de éghető hulladék esetében megoldható a fűtésicélú tüzelés, ha az épületben van biztonságosan működő kémény éstüzelőberendezés.

Az energiaracionalizálás, korszerű energiatermelés szakterületén még jelentős,kiaknázatlan, ugyanakkor hatékonyságában fejlesztendő-fejleszthető szektor anapenergia hasznosítása napkollektorok, áramtermelő napcellák révén (fűtés- ésmelegvíz-szolgáltatásban egyaránt), illetve a biomassza, bioenergia felhasználásaközpontilag automatizált kazánokban, kazánrendszerekben.

7. HUMÁN ERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁS

Egy felsőoktatási intézmény, mint munkáltató által foglalkoztatottakatalapvetően két csoportba szokás osztani: az egyik az oktatói-kutatói személyzet, a másikaz intézmény fenntartását, működtetését végző személyzet. Ha a fenntarthatóságkomplex rendszerének irányelvei alapján vizsgáljuk az intézmények humán erőforrásgazdálkodását, ez a megosztás szintén mérvadó lehet. A fenntartható fejlődés kapcsánmegfogalmazott általános feladatok közül az „A” és „C”, (illetve, ha az embert a Földegyik erőforrásaként kezeljük, bizonyos szempontból a „B” is), az egyéb feladatokközül pedig az 1. és 2. pontban megfogalmazottak állnak igazán közel a humánerőforrás gazdálkodás területéhez.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .32

Oktatói-kutatói állomány:

Egy egyetem/főiskola oktatói-kutatói (valós) humán erőforrás igényét többparaméterből álló igényrendszer optimalizálásával kell meghatározni. Az oktatóiszemélyzet létszámát alapvetően az egyes szakokon tanuló hallgatók és az újonnanfelvettek száma szabja meg, viszont a kvantitatív és kvalitatív jellemzők közül azutóbbinak kell prioritást biztosítani. Ugyanakkor bizonyos képzési területeken (főkéntműszaki tudományok, természettudományok és orvosképzés) különös jelentőséggel bíra gyakorlati kutatói munka, amely a hallgatói létszámon kívül – ahhoz esetenkéntrelatíve kevésbé kötődve – szintén erőteljesen kell, hogy meghatározza az oktatói-kutatói személyzet összetételét. Ezeken a területeken ugyanis a közép és hosszabb távúképzési stratégia sarkalatos meghatározó eleme az intézeti kutatás.

A fenntartható fejlődés vezérelvei figyelembe vétele mellett az alábbiaspektusok fontolandók meg, illetve eszközök állnak rendelkezésre:

- Reform alapelvként megfogalmazható, hogy a tudományos fokozatmegléte ne jelentsen automatikus garanciát és törvényszerű szabadutat bármilyen jellegű oktatási-kutatási funkcióra. Szinte valamennyiképzési területen vannak stratégiailag irányító pozícióban olyan –tudományos múltjuk miatt általában megbecsült, de tekintélyelv alapján„regnáló” – magas tudományos fokozattal rendelkező oktatók, kutatók,akiknek egyrészt szakmai tudása is frissítendő, másrészt az únióscsatlakozás, illetve a bolognai folyamat által megkívántszemléletváltást, képességbővítést nem tették magukévá.

- Az életfogytig való tanulás elvét az egyetemi/főiskolai oktatók,kutatók, tudósok is tegyék magukévá. Csak így várható el többekközött, hogy a fenntartható fejlődés ne csak „elméleti űrben lebegőfogalom” legyen, hanem a gyakorlatban is megvalósítható komplexvezérelvként működjön.

- Az ÚMFT-ben megfogalmazott prioritások szerint az Oktatási ésKulturális Minisztérium állítson össze olyan tréningszerűenközvetíthető (pl. 80-100 órás tanfolyam, 7-10 naponta 6 órásoktatással), egyben számon kérhető tematikát, amely sikereselvégzése egyrészt erőteljes projektszemléletű orientációt nyújtana,másrészt jogosítványt jelentene irányító pozíciókba a felsőoktatásiképzést, kutatást illetően. A tréning évente, az aktuális információk ésfrissített tematika alapján ismétlendő. A tréningek lebonyolítói közöttfeltétlenül szükséges már sikeres operatív programokat lebonyolítószervezetvezetők, projekt-menedzserek részvétele. A tréningektematikájának szerves része kell hogy legyen a fenntartható fejlődéskomplex feladat- és eszközrendszere, az adott képzési-kutatási területreaktualizálva

- Működési jellegében, stratégiájában legyen különválasztható a képzésioktatási tevékenység és a tudományos kutatói munka. Legfőbbösszekötő kapocs a mindkét területen résztvevő hallgatók, illetve azokaktivizálása, bevonása. Mind a képzési, mind a kutatói részlegek –különösen utóbbiak – vezetői alkalmassági szempontjai között jelenjen

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .33

meg a menedzseri képesség és a TÁMOP-ban, illetve GOP-banmegfogalmazott irányelvek, prioritások, fejlesztési elgondolásokrendszerében való jártasság.

- Az oktatói-kutatói állomány utánpótlásában, bővítésében humánerőforrás bázisként alapvetően az adott kar vagy szak posztgraduális,doktori képzése működjön. A PhD-programokat, témaköröket agazdaság és tudomány (prioritással az alkalmazott tudományokra)igényéből kiindulva, az oktatói-kutatói „hiányposztok” figyelembevételével alakítsák ki, határozzák meg, ugyanakkor a követelményekközé – a doktori záróvizsgák részeként, illetve a munkahelyi tézis-előkészítő viták kötelezően felvetendő kérdése(i)ként - szervesenintegrálva legyenek a fenntarthatóság aktuális szakmai és tudományosismérvei is.

Ehhez kapcsolódva néhány mondattal feltétlenül érdemes említeni a fenntarthatófejlődés érdekében végzett tudásmegosztás legfontosabb eszközéről, atovábbképzésről. A továbbképzések célja, hogy a megszerezett tudás beépüljön a napigyakorlatba, s a résztvevők az elsajátítottakat minél szélesebb körben adják átmásoknak is. Lényeges továbbá, hogy olyan továbbképzések lebonyolítására legyenekforrások biztosítva, amely a fenntartható fejlődés ismeretein túl a pedagógiai célokmegvalósítását is támogatják.

A feltételek akkor optimalizálhatók, ha a felsőoktatási intézménybenrendszeresen megtörténik a célok teljesítésének értékelése, ha működikteljesítményértékelési és fejlesztési rendszer, s ezek ismeretében rendszeresenfelülvizsgálják a továbbképzési programot, tervet. A célok eléréséhez szükség vanfelkészült, kompetens szakemberekre. Ennek érdekében a felsőoktatási intézménynekgondoskodnia kell az oktatók, hallgatók kompetenssé tételéről, ennek egyik formájaéppen a továbbképzés. Bizonyos időközönként ellenőrizni, értékelni kell, hogy a célokmegvalósítása megfelelő ütemben, megfelelő módon zajlik-e. Ha nem, akkor azt kellmegvizsgálni, hogy ennek mi az oka.

A továbbképzések szerkezeti-stratégiai kialakításának, fejlesztésének egyikalapvető lényege, hogy miként épül be az ott megszerzett tudás a tanítás-tanulásfolyamatába, milyen belső szervezeti tudásmegosztó fórumok működnek atovábbképzéseken megszerzett kompetenciák továbbadására, megosztására. Erretöbbféle módszer, eszköz is adódik:

- a tájékoztatás a továbbképzésről, a megszerzett tudásról, annakhasznosíthatóságáról (Beszámolás értekezleten, közzététel a felsőoktatásiintézmény honlapján, a könyvtárban, hírlevélben stb. Bár a tájékoztatásnagyon fontos elem, hatékonysága a tudásmegosztás szempontjábólrendszerint alacsony fokú);

- bemutatóórák megtartása a tanultak felhasználásával, azaz szervezetttudásátadás;

- módszertár létrehozása (gyűjtemény, feladatbank), kivonat, illetve összegzéskészítése a továbbképzésről, az alkalmazott módszerekről;

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .34

- oktatói, hallgatói alkotóműhely, amely önkéntes alapon szerveződő szakmaifórum saját szakmai programmal (Szakirodalom feldolgozása, bemutatása;nemzetközi tendenciák ismertetése adott témában, beszámoló egy-egykonferenciáról, az ott hallottak közös továbbgondolása, saját kutatás,tanulmány bemutatása, belső benchmark fórum stb. Egy-egy új szakmai,módszertani továbbképzés után a kurzuson részt vett oktató, kutató, hallgatófelkínálja tudását, s a szakmai fórumon beszélgetés, közös gondolkodáskeretében osztja meg az érdeklődő oktatókkal, hallgatókkal tapasztalatait,kiegészítve akár a tanultakat a szakirodalomban olvasottakkal.);

- rendszeres, tantervbe illeszkedő képzés, ilyenkor maga a képzés szolgálbelső tudásmegosztó fórumként;

- intézményen kívüli lehetőségek is adódnak a tudás megosztására:konferenciák, intézményi bemutatkozás nyílt napokkal, publikációk aszerzett tudás intézményi hasznosításáról.

Intézményi működést, fenntartást végző állomány:

A működési személyzeti létszám meghatározásának több irányú vezérelvei kell,hogy legyenek a költség- és létszám-optimatizálás. Mindezek megközelítései, eszközeia fenntartható fejlődés tükrében:

- A kizárólag működést, fenntartást végző állomány (nem oktatói-kutatóiközalkalmazott és egyéb saját állományban foglalkoztatott) intézményiszinten nem haladhatja meg a 35 %-ot, ugyanez kari, tanszéki szinten25 %.

- Amennyiben az adott munkakörök megengedik, előtérbe kell helyeznimunkaügyi központ által támogatott munkanélküliek (kiemelve apályakezdő munkanélkülieket), illetve eredendően képzetlen, vagyalulképzett, de az intézmény keretei között betanítható munkavállalókalkalmazását. Kampányszerű, rugalmas létszámot igénylő munkáknál ezirányú tevékenységi körrel rendelkező közhasznú társaságoktólkölcsönzött humánerő-forrás igénybevétele – amelynél külön előnylehet, hogy ÁFA-s szolgáltatási költségként jelenik meg – esetlegévkihagyó, évismétlő hallgatók alkalmazása ajánlott.

- Amennyiben a korábbiakban többször említett informatikai jellegűfejlesztések létszámcsökkentést tesznek lehetővé, azt átképzőközpontokkal, foglalkoztatási közhasznú társaságokkalprojektszerű partneri együttműködésben kell levezényelni.Mindezekre partneri együttműködésben forrásokat kell kutatni az újoperatív programokban (GOP, TIOP, TÁMOP).

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .35

8. DÖNTÉSHOZATAL ÉS STRATÉGIAKÉSZÍTÉS

A döntéshozatal és stratégiakészítés gyakorlatilag nem értelmezhető afenntartható fejlődéssel kapcsolatos területek sorában elszigetelten létező és működőrendszerként. A döntéshozataloknak ideális esetben az adott egységet – jelen esetbenegy felsőoktatási intézmény – és környezetét érintő valamennyi input információdifferenciált befogadásával és cél-feladat-eszköz rendszerébe való beintegrálása útjánkell megszületniük. A döntéshozatalok mechanizmusa és a döntések komplex rendszere,irányultsága jelenti a stratégiakészítés alapjait. Mindebből kifolyólag a fenntarthatófejlődésre vonatkozóan a felsőoktatási intézmények számára megfogalmazottvalamennyi általános és egyéb feladat direkt és indirekt módon érintett ezen a területen.

Akcióterv szinten mind a felsőoktatási ágazat egészének, mind az autonómfelsőoktatási intézményeknek olyan irányban és módon kell a folyamataikat,struktúrájukat, tevékenységeiket, szemléletüket, kultúrájukat megszervezni, fejleszteni,hogy azok a fenntartható fejlődést, mint egyik társadalmi-gazdasági főcélt is szolgálják.

A felsőoktatási intézmények az Intézményfejlesztési Terveikben (IFT)határozzák meg stratégiájukat. Az Intézményfejlesztési Terv (IFT) a felsőoktatásiintézmények stratégiai alapdokumentuma, amely a fejlesztési törekvéseket számbavéve, továbbá a stratégiai jellegű aktivitásokat és magatartást generálva vezetésieszközként szolgálja az intézményirányítást. Éppen ezért funkciója nem szűkíthető le aberuházási döntéseket megalapozó, illetve jóváhagyó vagy az intézményi akkreditációtkiegészítő dokumentum szerepkörére. Az IFT a felsőoktatási intézményeknek afelsőoktatás-fejlesztési politika helyi végrehajtását tartalmazó dokumentuma.Felhasználásával a felsőoktatási intézmények a rendelkezésükre bocsátott államierőforrásoknak, mint vagyonnak a társadalom számára értékes hasznosítását,megóvását, elidegenítésük szükségességét, a tervezett gazdálkodás megfelelőségét ésmegalapozottságát igazolják. Az IFT alapvető célja, hogy alkalmazása és ösztönzéserévén erősödjön a hosszú távú stratégiai tervezés, valamint a fenntartható fejlődésintézményesített rendszerbe állítása, amely az eddiginél hatékonyabb irányítási,működési, menedzselési kultúra megerősítését célozza.

Egy felsőfokú oktatási intézmény egyszerűsített modelljében három alapvetőtevékenységi körbe lehet csoportosítani a működést: képzés-oktatás; kutatás-fejlesztés;intézményi működés és (egyéb) szolgáltatás (tkp. az előző két tevékenységi körönkívüli funkciók).

A fentiekre való tekintettel ebben a fejezetben a döntési kompetenciák ésmechanizmusok szintjén teszek észrevételeket azon célból, hogy a fenntarthatóságalapelvei a stratégiakészítés részei lehessenek. Amint említettem ez a témakör roppantszétágazó és csak akkor értelmezhető, ha a szándékok és irányultságok (a megfelelőértékrendekkel) letisztázottak, de ekkor is olyan vázként kell szolgálnia, amelyet a többiterület változtatásának szándékai céljai töltenek ki. Ellenkező esetben a döntéshozatal ésstratégiakészítés hatástalan, öncélú lesz. Tehát nem lehet univerzális eljárásra vonatkozóreceptet adni e téren, csupán szempontokat, amelyeket az adott intézmény jellemzői,paraméterei alapján kell aktualizálni.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .36

Az új felsőoktatási törvényben a felsőoktatási intézményirányítással kapcsolatosdöntésmechanizmusban (döntés-előkészítés, véleményezés, a végrehajtás ellenőrzése)egy úgynevezett gazdasági tanács felállítása szerepel. A tervek szerint 7-9 fős testület –amelybe tartozik a rektor és a gazdasági igazgató is - tagjai közül két-három főt azOktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium delegál. A többitagot az adott intézmény szenátusa delegálja. Döntéshozatal és stratégiakészítésszempontjából az új felsőoktatási törvény több lehetőséget nyújt, mint amennyit jelenlega gazdasági tanácsok kihasználnak, vagy ki tudnak használni. A jelen munka eddigifejezeteiben – amelyek gyakorlatilag a felsőoktatási intézmények egy-egy területéttaglalták a fenntartható fejlődés vonatkozásában – tárgyaltak döntéshozatal ésstratégiakészítés terén megjelenítendő vonatkozásai, illetve az e téren szükségesváltoztatások a fenntarthatóság érdekében – mintegy összefoglalásként - a következők:

- Meg kell követelni a felsőoktatási intézmények valamennyialaptevékenysége vonatkozásában az intézményi minőségirányításirendszer kidolgozását és alkalmazását, betartását, amelynekintézményi szinten fő letéteményese a gazdasági tanács legyen.

- Költségvetési vonatkozásban meg kell különböztetni a normatívtámogatásokból eredő bevételek és abból fedezett tételekelszámolási rendszerét, illetve a vállalkozási jellegű tevékenységhezkapcsolódó bevétel-kiadás rendszert. Meg kell határozni a kétrendszer esetleges metszetének, átjárhatóságának szabályait (azonosjogcím – pl. áramfogyasztás - költségmegosztási arányainak,elszámolhatóságának szabályozása).

- A döntéshozatal és stratégiakészítés folyamatában – az intézményiminőségirányítási rendszerben egyértelműen leszabályozva és azelőzőekben leírtakra építve - kapjanak nagyobb önállóságot éskompetenciát a kisebb intézményi egységek (karok, szakok,tanszékek) a képzés és K+F tevékenységek terén. A központi irányításinkább csak az intézményi működtetésre koncentrálódjon.

- Célszerű kutatói teamek létrehozása, amelyek feladata pályázatiprojektek kidolgozása, pályázati menedzselése és lebonyolításánakkoordinálása. Jellemzői legyenek:

az adott team működhet külön gazdasági egységként (alapítvány,kft, kht, egyesület), de alapfeltétel (ebben az esetben) legyenszerződéses partneri kapcsolata a felsőoktatási intézményprojektvolumennek megfelelő szintű egységével,

vezetése, tagjai többsége az egyetem/főiskola állományábólkerüljön ki,

munkájába, projektjeibe vonjanak be minél több arra érdemes alap-,mester-, vagy posztgraduális képzésben résztvevő hallgatót,

legyen szerződéses, a projekt célját, szükségességét igazolókapcsolata a gazdaság és/vagy tudomány, társadalom

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .37

szereplőivel (vállalatok, tudományos kutató intézmények, iskolák,kórházak, stb.).

- A felsőoktatási intézmény valamennyi szintjén, illetve valamennyitevékenysége esetén stratégiai vonatkozásban egyértelmű utasításokjelenjenek meg az energiaracionalizálás, erőforrások takarékosfelhasználása, környezetvédelem, informatikai modernizálásérdekében és vonatkozásában, amelyeknek megléte minőségirányításirendszerben is előírásként megjelenő alapfeltétel legyen az adotttevékenység gyakorlása szempontjából.

- A képzési és kutatási tevékenység területén stratégiai szempont legyenaz intézmények közötti átjárhatóság (mindkét területen) és azinterdiszciplinaritás lehetőségeinek kihasználása (főként a K+Ftevékenységek területén).

Hatékony felsőoktatás, illetve annak intézményi szintű – illetve azon túlmutató -komplex stratégiai irányítása, vezetése manapság már elképzelhetetlen hálózatiszerveződés (networking), illetve rendszerelmélet nélkül. A stratégiai vezetés legfőbbtámogató eszközei az egyes belső és külső, minél modernebb információtechnikaifelszereltséggel rendelkező kommunikációs rendszerek lehetnek. Ezeknek legtöbbjejelen műben már említésre került:

Minőségbiztosítási rendszer Vezetői Információs Rendszer Validációs rendszer Diplomás Pályakövető Rendszer Alumni Rendszer Karrierközpontok Felsőoktatási Portál Könyvtári rendszerek Gazdálkodási rendszerek, tanulmányi nyilvántartó rendszerek Egyéb tudásmenedzsment eszközök

A minőségbiztosítási rendszerről külön fejezetben, részletesen is volt már szó, afelsorolásban utána következő két rendszer jellemzőiről, előnyeiről – ugyancsak azokkiemelt fontossága miatt – szintén érdemes kissé bővebben írni.

Vezetői Információs Rendszer:Az adattárház alapú vezetői információs rendszer mind a társadalmi fejlődést,

mind pedig a környezeti értékek védelmét nagymértékben elősegíti. Az adattárházban afelsőoktatás egész területéről integrálódnak adatok az egyes intézmények működéséről.Így egy olyan országos szintű adatbázis gyűlik össze, amely felbecsülhetetlen érték afelsőoktatás stratégiai fejlesztési irányvonalainak kijelölésekor. Teljes körű képetkaphatunk az egyes intézmények működéséről, az eszközök és szellemi kapacitásokfelhasználásának hatékonyságáról, a hallgatókról, oktatókról, kutatókról, egyébszemélyzetről valamint a képzésekről és kutatás-fejlesztésről, mintalaptevékenységekről. Az adattárház alapú intézményi és tárca szintű vezetői

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .38

információs rendszer kialakítása számos előnnyel jár a társadalmi és környezetifenntartható fejlődés szempontjából:

- az adattár segítségével az oktatási tárca gyorsan hozzájuthat afelsőoktatási intézmények ellenőrzött adataihoz, és a korábbináljobban megalapozhatja döntéseit; ezzel nagymértékben hozzájárulhat atársadalmi és ezen keresztül a gazdasági fejlődéshez;

- általa lehetőség nyílik hatékonysági és erőforrás-ellátottságibenchmarkok készítésére, az intézmények összehasonlíthatjákteljesítményüket, lehetőségeiket a felsőoktatási terület egészével, amelya képzés terén minőségirányú, hallgató- és oktatócentrikus fejlesztésilépéseket intonálhat;

- az intézmények számára is megvalósítható lesz az összegyűjtöttinformációk egyszerű újrafelhasználása;

- lehetővé válik az intézményi igazgatási erőforrások hatékonyabbfelhasználása, az automatizáció lehetőségeit maximálisan kihasználvajelentősen csökkenthető az adatszolgáltatással kapcsolatosmunkaterhelés, egyszerűbb és könnyebb lesz mind az intézményvezetősége felé, mind az Oktatási Minisztériumba irányulóadatszolgáltatás. (Az adatszolgáltatást, adatfeldolgozást általábanmagasan kvalifikált szakemberek végzik, akik az így felszabadulóidőben az alapvető feladataikat tudják magasabb minőségbenelvégezni.);

- az adattár alapú VIR támogatja a papírmentes iroda koncepcióját, hiszenaz elektronikus formátumú nagymértékben csökkentik az intézményekpapírfelhasználását;

- az intézményi adattárak az intézmények működéséről is gyűjtenekinformációkat, így például a fűtés, víz, elektromos áram felhasználásoptimalizálását lehetővé teszi, hogy az adattárban integráltan állnakrendelkezésre az adatok, amelyeket hosszabb idősorba rendezve, akihasználtsági mutatókkal és múltbeli energiafelhasználási adatokkalösszehasonlítva lehet kialakítani az intézmények optimális működésétenergetikai szempontból;

Egy kiépülő és konzisztens felsőoktatási vezetői információs rendszer lehetővéteszi az intézmények vezetői számára a stratégiai szemléletmódot, a hosszú távú,széleskörű megalapozott döntéshozatalt azáltal, hogy az intézmény adatvagyonátautomatizált folyamatokon keresztül alakítja információvá illetve tudássá. Afelsőoktatási vezetői információs rendszer révén lehetőség nyílik hatékonysági éserőforrás-ellátottsági benchmarkok készítésére, az intézmények összemérhetik magukata felsőoktatási terület egészével.

A felsőoktatási vezetői információs rendszerek hatékonyan javítják a döntés-előkészítési folyamatok minőségét, valamint az új döntések, szabályozások célba érési(time-to-market) idejét, ezáltal a felsőoktatási intézmények irányítását, stratégiaitervezését, a tervek megvalósításának nyomonkövetését, a korszerű menedzsment

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .39

rendszerek kiépítését és működtetését. A döntés-előkészítés gyorsasága és minősége ésszéleskörűsége alapvetően fontos a felsőoktatási intézményekben, mert az intézményekmunkaerő-piaci, társadalmi és környezetvédelmi sikeressége nagyban függ attól,hogyan tudják nagyon rövid idő alatt a saját igazgatási-irányítási rendszerükbemegfelelően adaptálni az EU jogszabályait, a munkaerő-piaci elvárásokat, akörnyezetvédelmi előírásokat egyidejűleg. Mindez által elérhető, hogy a fenntarthatófejlődés ismérvei ne korlátozódjanak egyes területekre, hanem a felsőoktatás teljesintézményrendszerében érvényre juthasson.

Validációs rendszerek:

A felsőoktatási intézmények hallgatóinak mobilitási mutatóinak alacsonyértékében jelentős szerepet játszik, hogy nincs egységes beszámítási, megfeleltetésirendszer, amely hatékonyan lenne képes a megszerzett tudást és kompetenciákatkreditálni, beszámítani a további képzésekbe. Ugyanakkor az egész életen át tartótanulás elve új oktatási-képzési paradigmaként segíti elő a folyamatosversenyképességet és a munkaerő-piaci sikeresség egyéni és társadalmi céljait.

Egy létrejövő validációs keretrendszer növeli a Magyarország, illetve Európaországaiban megszerezhető végzettségek és képesítések közötti átláthatóságot, egybentámogatja az egyes felsőoktatási intézmények, szakterületek egymásba vetett, kölcsönösbizalmát. Ugyanakkor növeli a mobilitást, és hozzájárul a nem-formális és informálistanulási keretek között megszerzett képességek beszámításához. A validációsrendszerek működésének eredményeképpen megvalósul az európai színtű hallgatóimobilitás objektív értékelési rendszere, a szintek bevezetése egy EU-konform, jobbanáttekinthető és rendszerező képzési jegyzék kiadását eredményezi.

A rendszer eredményeként kialakul egy olyan referenciakeret, amelyek alapjánaz oklevelek egy LLL rendszerben egymásra épülnek. Így világos, hányféle módonlehet egy adott végzettséget (szakképzettséget) megszerezni, mit kell hozzá teljesíteni ésmilyen tudással, kompetenciákkal rendelkezik az, aki az adott oklevelet megszerzi.Ebbe beszámítható a munkában szerzett tapasztalat is és az is eldönthető milyen korábbitanulmányok milyen képzésbe számíthatók be. A képesítési keretek az adottvégzettséget kompetenciák és tanulmányi kimenetek (learning outcomes) szerint írjákle. Ezzel orientálható is a képzési rendszer, illetve mindez információt nyújt amunkáltatók és a diákok számára is.

9. EDDIGI DÖNTÉSEK, PROGRAMOK

Az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottsága 1994-ben kidolgozta a fenntarthatófejlődés – mint komplex fogalom – mutatóit. Az egyes pontok általános érvénybenszólnak az erőforrások felhasználásáról, a környezetszennyezés korlátozásáról, azegészség és biodiverzitás védelméről és sok más mellett az egyén szabadságának,életmódjának, munkájának, tanulásának védelméről. A sokféleség és helyi sajátosságoktiszteletbe tartása mellett emberléptékű települések kialakítására szólítanak fel,amelyeknek természetesen a felsőoktatási intézmények is szerves részei.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .40

A 2002-ben, Johannesburgban megrendezett Fenntartható Fejlődésvilágtalálkozó után japán kezdeményezésre az ENSZ 57. közgyűlése 2002. december20-án a 2005 és 2014 közötti időszakot a „Tanulás a fenntarthatóságért” avagy a„Fenntarthatóságot szolgáló oktatás” évtizedének nyilvánította, melynektémafelelőse az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azUNESCO. Mint minden jelentős, a fenntarthatósággal kapcsolatos kezdeményezés, azévtized gondolata is visszavezethető az 1992-es Rio de Janeiro-i „Környezet ésFejlődés” ENSZ-világkonferencia záródokumentumára (Agenda 21), a „Feladatok aXXI. századra” megállapításaira.

Az ENSZ-határozat felhívás a kormányok számára, hogy az elkövetkező tízévben kiemelten vegyék figyelembe a felkészülést, felkészítést a fenntartható fejlődésre.Építsék be nemzeti oktatási koncepciójukba és stratégiájukba, teremtsék meg afenntarthatóság céljainak elérését segítő tanulás feltételeit. Az évtized programja azintézményi oktatás mellett kiemeli a nem kormányzati szervek, szervezetek és atársadalom valamennyi résztvevőjének szerepét és bevonásuk szükségességét amunkába.

Az UNESCO az ENSZ felkérésére megalkotta a Nemzetközi VégrehajtásiTervet (IIS), amely keretet alkot az évtized nemzetközi és nemzeti programjainakelkészítéséhez, illetve megvalósításához. Ebben rögzítik, hogy a fenntarthatóságotszolgáló oktatás, nevelés, illetve hazai megközelítésben a fenntarthatóság érdekébenfolytatott tanulás elsődleges eszköz a változások előidézéséhez, így mindenki feladataés felelőssége. Célja értékek, magatartás és életvitel közvetítése, kompetenciafejlesztésa jövőre irányuló gondolkodás érdekében, olyan tanulási folyamat elindítása, illetveelmélyítése, mely hosszú távon valamennyi közösség számára igazságosságot, agazdaságot és a környezetet figyelembe vevő döntéshozatalt alapozhat meg. Továbbájavaslatot tartalmaz arra, hogy a tíz év alatt mely tématerületeket emeljék kihangsúlyosan.

A „Tanulás a fenntarthatóságért” évtizedének programja összhangban van atöbbi nemzetközi oktatási kezdeményezéssel, a párhuzamosan futó nevelésiprogramokkal, nemzetközi megállapodásokkal és a fontosabb ENSZ-dokumentumokkal. Így a Dakari Cselekvési Keretprogrammal, az „Oktatástmindenkinek” című programmal, az „Asszociált Iskolák” hálózatával, valamint aTbiliszi és Thesszaloniki Nyilatkozatban, a „Feladatok a XXI. századra” programban ésaz Európai Unió 6. akcióprogramjában megfogalmazottakkal.

A UNECE, az ENSZ Európai Gazdasági Biztossága a tagállamok aktívrészvételével 2004 júliusára elkészítette az Oktatás a Fenntarthatóságért Stratégiát,mely az évtized kezdeményezésével összhangban levő, hosszabb távra szóló, atagországok oktatási és környezetvédelmi miniszterei által megerősített stratégiaidokumentum.1

1 CZIPPÁN; 2006

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .41

Az UNESCO által kidolgozott javaslat az évtized évenkénti témáiraFenntartható fogyasztásKulturális sokszínűségEgészség és életminőségVíz és energiaTermészetvédelmi területek mint tanulási színterekVilágörökség helyszínek mint tanulási színterekOktatás a fenntarthatóságért a tudástársadalombanTársadalmi részvétel és jó kormányzásA szegénység csökkentése és a fenntartható fejlődésGenerációk közötti igazságosság és etika

Az évtized célkitűzései a következők:

- A fenntartható fejlődés általános törekvéseinek megjelenése azoktatásban és a tanulásban.

- Az érdekelt felek közti kapcsolatok és hálózatok elősegítése.

- Lehetőség biztosítása a fenntartható fejlődés által kínált jövőképfinomítására és az átmenet elősegítésére, az oktatás, illetve a társadalomtudatosságának növelése minden területén.

- A tanítás és a tanulás minőségének növelése.

- Stratégiák kidolgozása minden szinten a fenntarthatóság oktatásának éstanulásának ösztönzése érdekében.

A fenti célokkal egyetértésben és azoknak megfelelve az UNECE a „KörnyezetEurópáért” folyamat ötödik környezetvédelmi miniszteri konferenciáján Kijevben,2003 májusában nyilatkozatot fogadott el a fenntarthatóságot szolgáló oktatásról. Ebbenfelhívták a tagországokat, hogy a környezeti nevelést és a fenntartható fejlődésszempontjait integrálják mind formális oktatási rendszerükbe (az óvodai neveléstől afelsőoktatásig), mind informális nevelésükbe. A miniszterek egyúttal felkérték azEurópai Gazdasági Bizottságot, hogy az UNESCO-val szorosan együttműködvekészítse el a fenntarthatóságot szolgáló oktatás stratégiáját. Ezután azt az UNECEKörnyezetpolitikai Bizottsága által létrehozott munkacsoport – melyben Magyarországis aktív szerepet vállalt – dolgozta ki, megalkotásában nemzetközi szervezetek,kormányok, oktatási intézmények, civil szervezetek környezetvédelmi és oktatásiszakértői vettek részt.

A hazai felkészülés elindítására a 2003-ban rendezett „Utak egy élhető ésfenntartható jövő felé” műhelykonferenciáján került sor, melynek résztvevőijavasolták, hogy Magyarországon a program neve „Tanulás a fenntarthatóságért”legyen, ezzel is kifejezve a közösség minden tagja aktív felkészülésének ésközreműködésének szükségességét a fenntartható társadalom kialakításában.

A 2005 márciusában Vilniusban megtartott, környezetvédelmi és oktatásiminisztériumokat mozgósító magas szintű találkozón, melyen részt vett mind a magyarKörnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, mind az Oktatási Minisztériumképviselője, kihirdették az európai régióban az „Oktatás a fenntartható fejlődés

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .42

szolgálatában” évtizedét, és ekkor fogadták el a „Fenntartható fejlődés oktatása”stratégiáját, valamint az ennek megvalósítását elősegítő Vilniusi Kerettervet. A stratégiaösszhangban van és egyben hozzájárul az UNESCO által kidolgozott, „Tanulás afenntarthatóságért” évtizedének megvalósítási ENSZ-kerettervéhez, felöleli az„Oktatás mindenkinek: közös vállalásunk teljesítése” alapvető rendelkezéseit,támogatja a környezetről és fejlődésről szóló riói nyilatkozat 10. számú alapelvének, azAarhusi Konvenciónak, továbbá az ENSZ „Millenniumi fejlesztési céljainak és aminőségi oktatásnak” megvalósulását.2

A stratégián és a keretterven kívül még két UNECE-háttérdokumentum állrendelkezésre: egy a tanulás a fenntarthatóságért múltbeli és jelenlegi folyamataitmutatja be (CEP/AC.13/2004/8/Add.1), egy másik pedig a stratégiában használtszakkifejezések magyarázataként szolgál (CEP/AC.13/2004/8/Add.2).

A fenntartható fejlődéssel kapcsolatos, felsőfokú oktatást érintő döntések ésintézkedések hazai viszonylatában fontos sarokkövek lehetnek ezen mű BEVEZETÉS-ében említett 2005. évi felsőoktatási törvény idézett részei, illetve az ÚMFT TársadalmiMegújulás Operatív Programjának szintén említett prioritásai, céljai. Többé-kevésbéezen a szinten áll jelenlegi szervezettségében a felsőoktatás fenntartható fejlődésalapelvei szerint történő fejlesztése. Jellemző módon néhány helyen intézményi szintenszülettek lépések – például minőségbiztosítási rendszer részeként -, illetve olyanprogramterv-elemek, amelyek a fenntartható fejlődés céljainak, ismérveinek néhányelemét magába foglalják. Az említett kétirányú - nemzetközi→országos, illetveintézményi→helyi – mechanizmus konstruktív és zökkenőmentes találkozására volnaszükség regionális és szakági szinten egyaránt.

Ózd, 2007. március 19.

Dr. Török BélaAz Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány kuratóriumi elnöke

2 BAGI; 2006.

D r . T ö r ö k B é l a : F e n n t a r t h a t ó f e j lőd é s a f e l sőo k t a t á s b a n______________________________________________________________________

Ó z d i V á l l a l k o z ó i K ö z p o n t é s I n k u b á t o r A l a p í t v á n y 2 0 0 7 .43

SZAKIRODALOM Amint korábban hangsúlyoztam, ezen munka célja nem elsősorban szakirodalmi,

illetve publikációs gyűjteményként funkcionálni, hanem, hogy „praktikus”,megvalósítható elemeket, javaslatokat vonultasson fel a fenntartható fejlődésrevonatkozó feladatok kapcsán a magyar felsőoktatásban. Mindazonáltal célszerűneklátom néhány dokumentum, publikáció felsorolását, amelyek tartalmilag – részben,vagy egészében – párhuzamba vonható jelen írás mondanivalójával.

Wheeler, K. A. – Bijur, A. P.: A fenntarthatóság pedagógiája. A remény paradigmája aXXI. század számára. Körlánc Egyesület, Budapest, 2001.

Könczey R.: A környezeti nevelés és szemléletformálás külföldi szabályozásigyakorlatai. KöNKomP, Budapest. A környezeti nevelés Európában (1999):Szerk: Havas Péter. 2. kiadás. KÖRLÁNC Egyesület, Budapest. 2002.

Czippán K.: Az oktatás szerepe - Pálvölgyi T., Nemes Cs., Tamás Zs.: Vissza vagyhova – Útkeresés a fenntarthatóság felé. Tertia Kiadó, Budapest 2002.

Gazdag R.: Fenntartható felsőoktatás – Európai modellek ; Magyar Felsőoktatás.Budapest 2002/8.

Oktatási miniszterek közös kommünikéje (2003): 32. általános konferencia. UNESCO.

Helyzetkép a fenntarthatóságról a hazai felsőoktatásban – Környezeti Nevelési ésKommunikációs Programiroda kiadványa, Budapest, 2003.

Oktatás a fenntartható fejlődésért – UNECE stratégiai tervezet; Európai GazdaságiBizottság Környezetvédelmi Bizottság 11. ülésszak, Genf. 2004.

Fenntartható felsőoktatás – Felsőoktatás a fenntartható fejlődésért; Expanzió HumánTanácsadó, Budapest, 2005.

Czippán K.: Tanulás és oktatás a fenntarthatóságért – egy évtizednyi világméretűelköteleződés; Tanulás a fenntarthatóságért, Országos Közoktatási Intézet,Budapest 2006.

Bagi É.: Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának „A fenntartható fejlődés oktatása”stratégiája; Tanulás a fenntarthatóságért, Országos Közoktatási Intézet, Budapest2006.