A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN

Fleischer TamásMTA Világgazdasági Kutatóintézet

<http://www.vki.hu/~tfleisch> <tfleisch@vki.hu>

Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana

Szolnok, 2004 november 26.

Múlt órai tanulságok összefoglalása

A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit.

A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak.

A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat..

Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

Emlékeztető:sugaras, egyközpontú (centripetális) ill. rácsos (centrifugális) hálózatok

Múlt órai tanulságok összefoglalása

A városi köztérről, közlekedésről

(Mumford, Lewis: A város a történelemben) a város Hajlék, Erőd, Templom, - azaz védelem természeti, társadalmi és spirituális/szakrális értelemben

A város találkozási pont Mi a házak közti teret, a közteret, az utcát állítjuk középpontba: a

város: Fórum, Korzó, Piac - azaz eszmék, emberek és áruk találkozási helye. Helye?

(Augé, Marc: Non-places: Introduction of an Anthropology of Super-modernity 1995) Helyek és nem-helyek

A hely attribútumai: identitás, reláció és történet Nem-hely-ek: az utazás, kereskedelem, találkozás terei. [FT:] egy dimenzióval vagyunk jelen: utas, vevő, ügyfél,

„ketteske” Feladat: otthonossá tenni a nem-helyeket, azaz hellyé (?)

Forrás: Dr Lackner Kristóf egykorú rézmetszete

1. ábra. Sopron 1610 körül és a város címere

1/b. ábra. Szolnok ábrázolása

2. ábra. Sopron, Kolostor utcaForrás: Sterbencz Károly illusztrációja. Sopron útikalauz, Sopron, 1956illetve saját felvétel 2003 október

Sok belső célpont: a sűrű belső kapcsolatrendszer egyik feltétele

3. ábra. Párizs, Quartiere LatineForrás: Engwicht, David: Towards an Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

4. ábra. Székely kapu kispaddalForrás: Szatyor Győző rajza, Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány. Mezőgazdasági Kiadó, 1984

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (1)

Forrás: Engwicht, David: Towards an

Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (2)

Forrás: Engwicht, David: Towards an

Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (3)

Forrás: Engwicht, David: Towards an

Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (4)

Forrás: Engwicht, David: Towards an

Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

5. ábra. Elfordulás az utcától – öt felvonásban (5)

Forrás: Engwicht, David: Towards an

Eco-city. Calming the traffic. Envirobook, Sydney, 1992

Forrás: Szabóki Zsolt – Gera Mihály: A Belváros.Képzőművészeti, Budapest, 1988.

6. ábra. Az Erzsébet híd hat forgalmi sávot présel át a Belvároson

7. ábra. Az Erzsébet-híd képe díszítette az akkor új ötszázforintost

8. ábra. A pozsonyi híd is felkerült a korabeli csehszlovák pénzre

A városi közlekedésről

Áramlás-centrikus közlekedéstervezés (60-as 70-es évek) Akkori cél: helyet csinálni a gépkocsinak, a gépkocsi-

közlekedésnek Kiiktatni, ami útban van: a villamosmegálló, a járda, az

átkelőhely, a rakodó autó, a fák, a házak… – …vagyis maga a város… A város alárendelése az átmenő forgalomnak.

Példa a városi úthálózat integritása megszűnik, hogy az országos úthálózat egységben legyen kezelhető.

A városi közlekedésről

Cél: megváltoztatni (visszafordítani) a prioritásrendet: átmenő gépkocsi, megálló gépkocsi, közforgalmú közlekedés, kerékpáros, gyalogos helyett ugyanez fordítva.

Visszafoglalni a felszínt, a „járdát” a közterületet; Nem-helyből hellyé varázsolni a város belakott részeit Ez nem csak közlekedési kérdés, várospolitikai,

környezeti, egészségügyi stb. Amit mindenki tehet azért, hogy jobb legyen a város:

a gyalogos méltósága. Természetesnek tekinteni, kikényszeríteni a gyalogos előnyét.

9. ábra. Szolnoki képeslap: így képzelték száz éve a mai várost

A tanulságok összefoglalása

A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak.

A közlekedési hálózatoknak fontos szerep jut a belső struktúra megőrzé-sében: a hálózatok memóriaként őrzik a kialakult belső (gazdasági, társa-dami) kapcsolatok szerkezetét és konzerválják a kapcsolati viszonyokat.

A városokban vissza kell fordítani azt a több évtizedes folyamatot, ami felszámolta a helyi kapcsolatokat, a gyalogos-távolságban elérhető célpontokat és mindent alárendelt a gépkocsik minél zavartalanabb áramlási lehetőségeinek.

Kistérségekben új struktúrák alakulnak a korábbi kizárólagosan központ-irányú kapcsolatok mellett. Ezt igazolják társadalmi, gazdasági folyamatok, környezeti igények; továbbá lehetővé teszik új hálózati felismerések és technológia lehetőségek.

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS SZEMPONTJAI A VÁROSI KÖZLEKEDÉSBEN

Fleischer Tamás

MTA Világgazdasági Kutatóintézet

<tfleisch@vki.hu> <http://www.vki.hu/~tfleisch>

Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai Uniós integráció gazdaságtana

Szolnok, 2004 november 26.

A HARMADIK BLOKK VÉGE