A Fóbiák Diagnosztikája És Terápiája

8/11/2019 A Fóbiák Diagnosztikája És Terápiája

http://slidepdf.com/reader/full/a-fobiak-diagnosztikaja-es-terapiaja 1/5

A fóbiák diagnosztikája és terápiája

Bitter István dr.

SOTE Psziciátriai és Pszicoterápiás !"inika# B$dapest

Minden ötödik-hatodik embernek vannak az életében hosz-szabb-rövidebb ideig tartó

idôszakok, amelyeket az életvitelt is akadályozó kóros félelem, fóbia jellemez. A fóbiák

jelentôsen károsthatják a szo!iális alkalmazkodást és a m"nkateljestményt, rokkantsághoz

vezethetnek. A kezeletlen fóbiások döntô többségénél szövôdmények is fellé#nek$ de#resszió,

alkohol és%vagy gyógyszer ab&z"s%de#enden!ia, öngyilkosság, ill. annak ksérlete. A korai

felismerés és terá#ia jelentôsen javtja a fóbiák #rognózisát.

Az aggodalom és félelem a mindennapi életet kísérô jelenségek. A fóbia irracionális félelem bizonyos helyektôl, helyzetektôl, tárgyaktól, élôlényektôl, nyilvánosságtól, stb. A fóbiások

elkerlik a fóbia tárgyát, pl. nem használnak t!megk!zlekedési eszk!zt, nem mennektársaságba.

Amennyiben mégis szembeslnek a fóbia tárgyával, pl. az agorafóbiást b"szra kényszerítik,s#lyos szorongásos tnetei jelentkeznek, gyakran pánikrohama is, amelyek az elkerlôviselkedést fokozzák. A fóbiás már elôre retteg, hogy olyan helyzetbe kell kerlnie, amelytôlfél$ ez az "n. anticipációs szorongás.

Az elkerlô viselkedés miatt a fóbiások élettere egyre jobban besz%kl. A fóbiás betegekgyakran próbálják oldani kezeletlen szorongás"kat alkohollal és nem orvos által rendelt, vagya rendeltnél nagyobb mennyiség% gyógyszerrel.

A fóbiáknak három fô csoportja kl!níthetô el$

&. Agorafóbia'. (zociális fóbia

3. (pecifik"s )szimple*+ fóbia

Agorafóbia

Preva"encia

Az agorafóbia havi prevalenciája -/0, nôk k!z!tt gyakoribb, mint férfiak k!z!tt. Azepidemiológiai adatok szerint gyakrabban ford"l elô az agorafóbia pánikbetegség nélkl,azonban az orvoshoz ford"lók t!bbségénél pánikbetegséggel egytt ford"l elô az agorafóbia.

T%netek

Az agorafóbia fô jellemzôje az a szorongás, hogy a beteg nem t"d egy adott helyrôl k!nnyen,felt%nés vagy szégyenkezés nélkl biztonságos helyre meneklni. A legjellegzetesebbagorafóbiás helyzetek k!zé tartozik a t!megtôl való félelem, a sorban állástól, az otthoniegyedlléttôl vagy otthontól való eltávolodástól, a boltoktól, ár"házaktól, mozitól, színháztól,lifttôl, hidaktól való félelem és a k!zlekedési fóbia.



A fóbiás helyzetben szorongásos rossz"llét jelentkezik, amely elérheti a pánikrohams#lyosságát is. 1yakori tnet a szédlés, gyengeség, bizonytalanság érzése, az izzadás, ahideg vagy meleg �"llámok2, s#lyosabb esetekben mellkasi fájdalom, f"lladás érzése,halálfélelem.

A betegek megpróbálnak elmeneklni a fóbiás helyzetbôl, pl. kiállnak a sorból és elhagyják a boltot. 3annak betegek, akik a fóbiás helyzetet kísérôvel képesek elviselni$ csakházastárs"kkal szállnak fel t!megk!zlekedési eszk!zre, nem szállnak be egyedl liftbe, nemmennek át egyedl az "tcán stb.

Szociá"is fóbia

Preva"encia

A szociális fóbiát az "tóbbi évekig ritka betegségnek tartott"k, azonban a pontosabbdiagnosztikai kritéri"mok szerint végzett epidemiológiai vizsgálatok alapján a szociális fóbiaélettartam prevalenciája meghaladja a &40ot5 6gy adott idôpontban )pont prevalencia+ alakosság kb. -0a szenved szociális fóbiában.

T%netek

A szociális fóbiában szenvedôk fô panasza, hogy s#lyos és tartós szorongás"k jelentkezik, hamás emberekkel kell beszélnik, találkozni"k. 6z a félelem akadályozza, hogy részt vegyenek családi, baráti találkozásokon, tárgyaljanak, vizsgázzanak, de még azt is, hogy telefonáljanakvagy esetleg ajtót nyissanak, ha valaki csenget. 6zek a helyzetek azonnal szorongást

provokálnak, amelyek elérhetik a pánikroham s#lyosságát is. A betegek attól félnek, hogy

mások szorongónak, gyengének vagy�

olondnak2 tartják ôket. 7élnek beszédet, elôadásttartani, mert attól tartanak, hogy remeg a kezk vagy a hangj"k. 8em mernek mások elôttenni, inni vagy írni, mert attól tartanak, hogy remegni fog a kezk és szégyenben maradnak.

A betegek "gyan#gy, mint az agorafóbiában vagy specifik"s fóbiában szenvedôk felismerik, hogy a félelmk t#lzott és alaptalan. A szociális fóbia t!bbnyire gyermek ésifj#korban jelentkezik, s az elôford"lhat, hogy a gyerekek nem ismerik fel félelmeikindokolatlanságát.

A szociális fóbiában szenvedôket is jellemzi az anticipációs szorongás és az elkerlôviselkedés.

6gyszer%bb esetekben a szociális fóbia csak egyes helyzetekre terjed ki, pl. fellépésre)�ámpaláz2+ vagy vizsgahelyzetre, ilyenkor izolált szociális fóbiáról beszélnk. (ajnosgyakoribb, hogy a szorongás a legt!bb szociális helyzetre kiterjed, ez a generalizált szociálisfóbia.

Specifik$s &szi'p"e() fóbia

Preva"encia

A leggyakoribb fóbia az epidemiológiai vizsgálatok alapján az élettartam prevalenciameghaladja a &40ot. (zerencsére a legt!bbsz!r ki sem derl a specifik"s fóbia, ritkán okoztneteket és még ritkábban zavarja az életvitelt.



T%netek

A fóbia egyetlen helyzetre, tárgyra, élôlényre terjed ki. 9eggyakoribb specifik"s fóbiák azállatoktól való félelem )pók, kígyó, k"tya fóbia+, a magasságtól, mélységtôl, vértôl, repléstôlvaló félelem. A fóbia tárgyával néha soha nem találkoz"nk )pl. :"dapest "tcáin kígyókkal+,

azonban k"tyafóbia esetén s#lyos k!vetkezményekkel is számolhat"nk$ a beteg esetleg csakkísérettel t"dja elhagyni otthonát, m"nkahelyét.

A fóbiák kór"efo"*ása

A fóbiák t!bbnyire krónik"s lefolyást m"tató betegségek. Az elkerlô viselkedés miatt a betegélettere egyre kisebb lesz, akár a lakásra sz%klhet be. 1yakori az "n. komorbiditás, azaz nem�sak2 agorafóbiája, szociális vagy specifik"s fóbiája van a betegnek, hanem t!bbféle

betegsége. A fóbiák elôford"lhatnak egymással sz!vôdve, kényszerbetegséggel, gyakranalkohol és;vagy gyógyszer ab#z"ssal;dependenciával, major depresszióval egytt. 1yakoriaka hipochondriás panaszok és félelmek, fôleg az agorafóbiás csoportban. <l. a szédlés, amellkasi panaszok miatt ismételten keresik fel ezek a betegek háziorvos"kat és

belgyógyászati, ne"rológiai, flészeti stb. szakrendelésekre járnak.

1yakoriak a felesleges és esetleg k!ltséges vizsgálatok$ vérvételek, 6=1, r!ntgenvizsgálatok, >?@, de még a szívkatéterezés is. A fel nem ismert fóbiás betegek tneteikre alegkl!nb!zôbb gyógyszereket kapják, amelyek rendszerint mellékhatásaikkal tovább rontjákállapot"kat. <l. a szorongás alatt mért emelkedett vérnyomás és tachycardia miatt a fóbiás

betegek t!megesen részeslnek feleslegesen bétablokkoló kezelésben. A betegek egyrészének megalázó helyzeteket kell elt%rnie, amikor esetleg orvostól is azt hallják, hogy �znem betegség2, �zedje !ssze magát2, �sak akarni kell2, stb.

A megfelelô gyógykezelés elmaradása esetén a betegek alkohollal és;vagy gyógyszerekkel próbálják meg cs!kkenteni szorongás"kat. 6nnek kl!n!sen nagy a veszélye a szociálisfóbiásoknál. 1yakran az alkoholista beteg részletes vizsgálatával derl csak ki, hogy azalapbetegsége fóbia. 1yakori, fôleg a pánikkal, depresszióval sz!vôd!tt agorafóbiások!ngyilkossági kísérlete és !ngyilkosság miatti halála is. A fóbiák akadályozzák a szakmaielômenetelt, a családi életet, a szabad idô tartalmas elt!ltését.

>egfelelô kezelés nélkl nagy arányban válnak a fóbiás betegek keresôképtelenné, rokkanttá.Az elômenetel elmaradása, a táppénz vagy korai ny"gdíj miatti kereset kiesés is s#jtja a

beteget és családját. Az elmaradt vagy hibás diagnózis miatti felesleges vizsgálatok és

kezelések k!ltsége, a táppénz, az idô elôtti ny"gdíj és a szociális segély k!ltségei messzemeghaladják az adekvát terápia k!ltségeit.

A fóbiák terápiája

A fóbiák kezelésének legfontosabb feltétele, hogy a beteg tisztában legyen betegségénektermészetével, gyógyíthatóságával. A háziorvosok nagyon sokat t"dnak segíteni betegeikfelvilágosításával, hiszen a s#lyos sz!vôdmények fellépése elôtti kezeléssel a fóbiák

prognózisa sokkal kedvezôbb. !bb alapítvány, cég, társaság támogatja ingyenes betegtájékoztatók megjelentetését, ezeket a tájékoztatókat érdemes elhelyezni a rendelôvárótermében, valamint odaadni az érintett betegeknek és családtagjaiknak. Az enyhe

tnetekkel jellemzett és nem sz!vôdményes fóbiák kezelését érdemes a háziorvosnakvégeznie. Bálás feladat, igen nagy a jav"lási, gyógy"lási arány ebben a csoportban.





=rónik"s agorafóbia esetén antidepresszív szer, elsôsorban szelektív szerotonin re"ptakeinhibitor )((?@, mint citalopramC(eropramE, fl"o*etinC<rozacE, fl"vo*aminC7evarinE,

paro*etinC(ero*atE, sertralinCHoloftE+ rendelése lehet indikált, konz"ltálj"nk pszichiáterrel.

Szociá"is fóbia

Amennyiben izolált szociális fóbiáról van szó, s annak is egyszer%bb eseteirôl, mintvizsgadr"kk, lámpaláz, akkor bétablokkoló alkalmi adagolása javasolható. 6z a kórkép azegyetlen pszichiátriai betegség, amelyben a bétablokkolók adása javallt. 1eneralizáltszociális fóbiában nagypotenciál# benzodiazepin és a reverzibilis monoaminoo*idáz A bénító)?@>A+ moclobemidCA"rori*E adagolása javasolható.

Specifik$s fóbia

>int említettk, ritkán igényel kezelést, akkor viszont t!bbnyire szakorvosi segítséget kelligénybe venni. Amikor a speciális fóbia csak átmenetileg okoz nehézséget, akkor

nagypotenciál# benzodiazepint rendelhetnk, pl. replési fóbia esetén &,G' mg alprazolamotegy 6"rópán belli #tra.

'rodalom$ (. Ameri!an )sy!hiatri! Asso!iation$ A *+M-' diagnosztikai kritéri"mai.

Anim"la, "da#est, (/. - 0. itter '.$ )szi!hiátria. Második kiadás. +#ringer 1"ngari!a,

"da#est, (/. - 2. +hader 3.'., 4reenblatt *.5.$ Az ak"t szorongás farmakoterá#iája.

)sy!hiatria 1"ngari!a (6, /7-/6, (/. - 8. +!h9eizer :., 3i!kels ;., <hlenh"th :.1.$ A

szorongásos zavarok hossz& táv& kezelése. )sy!hiatria 1"ngari!a (6, /(-=6>, (/. - /.

?ringer @., Móro!z ;.$ ;linikai viselkedésterá#iák. Magyar )szi!hiátriai ?ársaság, "da#est,

(>/. - =. orld 1ealth Brganization$ A mentális és viselkedészavarok CB-(6 szerinti

osztályozása, 1B-M)?, "da#est, (8.

1áziorvos ?ovábbké#zô +zemle ($ 0-8 D(=E

Documents

A Fóbiák Diagnosztikája És Terápiája