1

1

Turizmus társadalmi-gazdasági alapjai

3. téma:A turizmus környezete

2

A turizmus rendszerének felépítése

A TURIZMUS A TURIZMUS RENDSZERERENDSZERE

A turizmus alanya

A turizmus tárgya, intézményi alrendszer

HELY

vállalkozások

Szerve-zetek

Gazdasági környezet

Techológiaikörnyezet Politikai

környezet

Társadalmi, kulturális környezet

Természeti környezet

2

3

A turizmus környezete

A környezet: azon elemek, amelyeket a szereplık nem tudnak átalakítani – de amely befolyásolja mőködési terüket

Elemei:• Gazdasági• Társadalmi-kulturális• Politikai• Technológiai• Természeti

4

A (köz)gazdasági környezetA gazdasági környezet szerepe a turizmus fejlıdésében:• Ipari forradalomig (Angliában) társadalmi és pénzügyi elit • Technikai találmányok révén iparfejlıdés, vállalkozói

jövedelmek és a vagyon növekedés,koncentráció• Kb. 1860 után: vagyonos nemesek, nagybirtokosok +

vállalkozók a szállodaipar vendégei • I. világháború után: tisztviselık ipari középvezetık, polgári

középréteg a vendég (nemesek, földbirtokosok elszegényednek)

• Javuló szociális törvényhozás, fizetett szabadság: munkások is részt vesznek az idegenforgalomban (már nem csak „leisure-class”, hanem személyes jövedelem

A közgazdasági környezet a turisztikai fejlıdés meghatározó tényezıjévé válik.

3

5

A turizmusra ható közgazdasági tényezık

Pozitív:• a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedése• jobb jövedelem-eloszlás• stabil valutahelyzet• kedvezı konjunktúra-helyzetNegatív:• gazdasági válságjelenségek• az ipari termelés visszaesése (munkanélküliség,

létszám- és bérstop, rövidített munkaidı, túlmunka kiesése),

• bizonytalan valutahelyzet• kedvezıtlen konjunktúra-helyzet

6

Nemzetközi turisztikai bevételek (2004)• 2005 – 548 mrd EUR• 2004 – 509 md EUR (623 md USD )• 2003 – 463 md EUR (523 md USD)

Nemzetközi turisztikai bevételek, 1950-2004 (milliárd USD)

0

100

200

300

400

500

600

700

1950 1960 1970 1980 1990 1995 2000 2004

2004 - bevétel/turista: 820 USD (világátlag)

Világ GDP (2003: 36000 md USD)

Magyarországra érkezı külföldi turisták költése,

• 2007 – küldı ország szerint,

• 2004-2007 összesen

4

7

8

Nemzetközi turista – érkezések %-os változása régiónként (UNWTO)

5

9

A gazdasági környezet hatásának megjelenése

• A bruttó társadalmi termék (GDP) és a turisztikai kiadásokalakulásának összehasonlítása– Általános tapasztalat: az elmúlt 20-30 évben a turisztikai kiadások

erısebben növekedtek mint a bruttó társadalmi termék.

• A változó valutaárfolyamok hatása: Nnemzeti valuta 10%-os felértékelése ⇒ a külföldrıl érkezık szállásköltsége 12-15%-kal is nıhet – árengedményekkel, kiegészítıszolgáltatásokkal kompenzálható

• Fontos az árbeli versenyképesség (globalizáció miatt)• A turisztikai kiadások nagyobb hányada a külföldi

turizmusra jut– Oka: árrugalmassági foka lényegesen nagyobb mint 1 . – Miért?– A GDP-ben nem mért gazdasági és nem gazdasági hatótényezık

(pl. politikai helyzet, idıjárási viszonyok, motivációk stb.). – Tendenciájában a turisztikai kiadások összességében (belföldi

turizmusban is) hasonló

10

Árak a turizmusbanÁrérzékenység• Az ár 1%-os változása

hány %-oskeresletváltozásteredményez

– Teljes jövedelem– Turizmus részesedése

a jövedelembıl– Szolgáltatás

megítélése

A turizmus nem alapszükséglet �alapvetıen árérzékenykereslet

Ár növekedésére a kereslet:

• csökken:Tömegtermék• növekedik: Luxustermék

EUR/fı(2004)

Átlagos szállodaárak néhány nagyvárosban

12020. Budapest

16914. Prága

2108. Párizs

2147. Koppenhága

2156. Milánó

2195. Genf

2334. Tokio

2363. New York

2382. London

2431. Róma

6

11

WTTC Turisztikai Ár-Versenyképesség MutatóFigyelembe vett tényezık (0-100)• Szállodaár-index (HPI) - Szobaár/éjszaka• Vásárlóerı-index - 1 USD értékő termék ára• Fogyasztói árindex - Nemzetközi infláció 1995-tıl• Adók - ÁFA, idegenforgalmi díj, stb.

0,00Japán

8,50UK

91,86Indonézia

94,35Malajzia

97,75Pápua Új-Guinea

100Türkmenisztán

65,12Magyarország

IndexOrszág

WTTC: World Traveland Tourism Council

12

Árfolyamok a turizmusbanÁrfolyam: a hazai fizetıeszköz és a turisták fizetıeszközének átváltási

aránya (pl. ‘ EUR = 245 Ft vs 1 EUR = 235 Ft)Árfolyamkülönbség• Veszteség, nyereség• Kockázat• Stabilitás - kiszámíthatóságErısödés külsı valutákhoz képest• Ösztönzi a kiutazást• Csökkentheti a beutazást• Hazai vállalkozások nyeresége csökkenGyengülés külsı valutákhoz képest• Csökkentheti a kiutazást• Ösztönzi a beutazást• Hazai vállalkozások nyeresége nı• Belföldi turizmus ösztönzése

7

13

Társadalmi-kulturális környezet

• Az idegenforgalom fejlıdése nem kizárólag közgazdasági tényezıktıl függ.

• A nem gazdasági szükségleteket és értékeket is mindig figyelembe vevı turizmus nem különül el a többi gazdasági tevékenységtıl.

Társadalmi rend: • Középkor: rendi állam, papság, nemesség• 18-19.szd.: liberalizálódás, harmadik rend, gazd.

teljesítményen alapszik• 20. szd.: demokrácia, szociális piacgazdaság

14

Napjaink társadalmi-gazdasági rendjének fı vonásai

8

15

A modern turizmusra gyakorolt hatások• Jóléti társadalom: magas diszkrecionális jövedelem és jobb

jövedelemelosztás• Szolgáltató társadalom: gazdasági növekedés elısegítése• Fogyasztói társadalom: a jövedelmeket elfogyasztják, nem

megtakarítják• Mobil társadalom, oktató társadalom: igény a turizmus irántTehát:

Demokrácia, piacgazdaság: a turizmus iránti igény, motivációnövekszik

A turizmus visszahat a társadalomra: a társadalom szerkezetének megváltozása

• Kulturális globalizáció, ellaposodás, hasonulás…• A földtulajdon és az infrastruktúra idegen kézbe kerülésének

veszélyePl: a tömegturizmus betörése a 20. sz. közepén (Spanyolország, stb.)

Ellenintézkedések:• a kulturális sajátosság támogatása, • ingatlanok külföldieknek történ eladásának megnehezítéseV.ö.: európai integrációs törekvések

16

A politikai környezet

• A turizmus az emberi együttélés egyik megnyilvánulási formája

• A felsı hatalom - politikai magatartás befolyásolja és meghatározza– a turizmus közvetve vagy közvetlenül politikai funkciókat tölt be– a turizmus a politikának impulzusokat ad.

• Kerete: társadalmi forma– liberális jogállam: állampolgárok szabadsága

• politikailag adott a turizmus korlátlan fejlıdésének feltételei, • a szociális jóléti állam jóléti célja: a turizmus közvetett és közvetlen

támogatása lehetséges (pl. szociális turizmus, anyagi jólét)– totalitárius állam:

• az idegenforgalom állami és politikai funkció, politikai céloknak rendelik alá, tervszerően irányítják,

• elzárkózási tendencia

9

17

A turizmus mint gazdaságpolitikai tényezıHozzájárul • az anyagi jólét emeléséhez • a külgazdaság (bevételegyensúly) és a belgazdaság

területén (kiegyenlítési funkció a gazdaságilag gyenge vidékeken).

• az állam gazdaságpolitikájával a turizmuspolitikahordozójává válik.

A turizmus állami támogatása:• Turizmuspolitika • Regionális politika• Ágazati politikák

– Közlekedéspolitika, vidékfejlesztés, kulturális, oktatási, politika, egészségügy, mezıgazdaság

18

A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /1• Közlekedéspolitika: kölcsönös kapcsolat

– A turizmus függ a közlekedéstıl– A közlekedés függ a turizmustól

(közlekedésfejlesztések indítéka)

• Közlekedési utak

• Közlekedési eszközök

• Díjszabás-politika

10

19

A turizmusra ható fıbb gazdaságpolitikák /2• Szociálpolitika

– Jobb szociális törvények– Szabadidı és munkaidı törvényi szabályozása– Jövedelmek újraelosztása

• Területrendezési politika– A turizmus számára legkedvezıbb környezeti feltételek

biztosítása– A turizmus táj- és környezetromboló hatásának

megakadályozása• Kultúrpolitika

– A népi szokások, hagyományok megırzése– Mőemlékek megırzése– Kulturális fejlettség, vallás, mővészet, tudomány támogatása

• Szabadidı-politika– a lakosság (v. csoportjai) szabadidı-helyzetének javítása

intézményi úton

20

A technológiai környezetElemei:• Közlekedéstechnika• Kommunikáció-technika• Szállás-technikaKözlekedéstechnika: a közlekedés gyorsasága, kényelme,

olcsóságaNapjaink pozitív jellemzıi:– Nagyobb biztonság– Nagyobb sebesség– Rendszeresség– Kényelem és komfort– Tömegközlekedés kapacitás-bıvüléseNegatív jellemzık:– A mobilitás ellentétes lehet a pihenéssel– A gyors utazás mellett kevesebb élmény– Zaj és légszennyezés– Tömegfogyasztási jelleg (közlekedési dugók, zsúfoltság)

Kommunikációs technika jellemzı elemei:• Informatika• Elektronikus foglalási és információs rendsszerek• Koncentrálódás, specializálódás, befektetések tıkeintenzitása nıSzállástechnika:• Iparszerő szállások (nagyszállodák)• Automatizált kiszolgálás, személyes jelleg elvesztése

11

21

Ökológiai környezetProbléma: a föld népességnövekedése és a környezet állapotának romlása• Jelei: beépített területek növekedése, rablógazdálkodás a természeti

erıforrásokkal• Következmények ?Turizmus kapcsolata a természeti környezethez• A természeti környezet turisztikai attrakció• A környezet lerombolása a turizmus lerombolásához vezet• Környezetvédelmi célkitőzés:

– A természeti lehetıségek terhelhetıségének és a turizmus, technika, gazdaság fejlesztésének az összehangolása

– De: a terhelhetıség nem állandó, fejleszthetı is!– Környezet terhelés fogalma: természeti viszonyok változása, élılények

életfeltételeinek mennyiségi és minıségi romlása• Minıségi terhelések a turizmus szempontjából

– Levegı, vizek, talaj elszennyezése– Zaj– Táj beépítése, feldarabolása, tájkép rombolása

• Mennyiségi terhelés– Az üdülési területek idegen (nem turizmus) célra történı igénybevétele

• A környezetvédelem megvalósításának eszköze– Területrendezés és területi tervezés– Kibocsátások csökkentése, megelızése– Szelíd turizmus: egyensúly a természeti, társadalmi és kulturális környezettel,

kíméletes bánásmód a környezettel

22

Teherbíró képesség a turizmusban

• Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás

• Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat

• Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdı gazd. tevékenységeket

• Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat

• Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét

12

23

A turizmus hatásai a természeti környezetre

• Közlekedés okozta károk• Szálláshelyek automatizálása• Zajhatások• Szemetelés, szennyvíz• Erózió, vízszennyezés• Kimerülı erıforrások

– Fosszilis energiahordozók– Víz, növény és állatvilágSoroljunk fel példákat a fenti hatások bemutatására

Milyen károsító hatásai vannak a VadkempingezésnekTömegturizmusnak 5 csillagos szállodában afrikai tengerparton

24

Feladat:

• Hogyan változtatja meg a Forint Euróhoz képest történı erısödése

• Egy EU-országbeli turista magyarországi tartózkodását?

• Egy magyar turista EU országbeli utazását?

• Mi a hatása a benzin világpiaci árának 2-5 %-kal való emelkedésének a fenti két turistára?

13

25

A turizmus környezetre gyakorolt hatásai

• Környezeti károk a turizmus által

…….Program, igénybe vett szolgáltatás

………

Szállás forma, idıtartam

Szállás

………

Utazás formája/ eszköze

Utazás

Lehetséges mérséklése

KibocsátásFelhasznált input

Hatások

26

• Fotók!!!

14

27

Milyen kMilyen köörnyezeti elemek lehetnek rnyezeti elemek lehetnek kedvezkedvezııtlenek a turizmusra? tlenek a turizmusra?

• Fotók!!!

28

Milyen kMilyen köörnyezeti elemek lehetnek kedvezrnyezeti elemek lehetnek kedvezııtlenektlenek………….? .?

15

29

A teherbíróképesség mely fajtái a veszélyeztetettek leginkább a következı ábrák

által bemutatott helyzetekben?

• Fizikai: hány fınek van szálláshely, étkezési, közlekedési, szórakozási férıhelykapacitás

• Ökológiai: még nem okoz visszafordíthatatlan környezeti károkat

• Gazdasági: a turizmus-ipar nem szorítja ki a helyi ellátáshoz kötıdıgazd. tevékenységeket

• Társadalmi: a helyi lakosság ellenszenv nélkül el tudja fogadni a turistákat

• Pszichológiai: a turisták létszáma nem rontja a turisztikai élmény értékét

30

16

31

A turizmus környezetre gyakorolt hatásai

• Környezeti károk a turizmus által

…….Program, igénybe vett szolgáltatás

………

Szállás forma, idıtartam

Szállás

………

Utazás formája/ eszköze

Utazás

Lehetséges mérséklése

KibocsátásFelhasznált input

Hatások

32

A turizmus környezetre gyakorolt hatásai, Turizmus Bulletin