A hazai e-közigazgatás fejlesztésének perspektívái

Dr. Baja Ferenc

2007. december 6.

Az EU egységes fejlesztési keretrendszer mentén, kiemelt stratégiai célként kezeli az e-közigazgatás és a szolgáltató állam kiépítését

• A technológia az elkövetkezendő években egyre jelentősebb szerepet játszik abban, hogy a modern közigazgatások meg tudjanak felelni a globalizáció keltette új kihívásoknak. Ezek közül kiemelkedik a gazdasági hatékonyság, a szociális igazságosság és a közszolgálati reform,

• Az egységes e-közigazgatási keretek kialakítása érdekében az EU Miniszterek Tanácsa a tagországok számára az elektronikus kormányzati stratégiák terén ajánlásokat fogalmazott meg,

• A nemzeti tapasztalatokra épülő összehangolt stratégiai iránymutatás, a különböző országok legjobb gyakorlatának megosztása és egyes területek standardizálása mellett minden tagországnak így Magyarországnak is egyedileg kell megtalálnia a saját útját a fenti kihívások megválaszolásában.

Szociális igazságossá

g

Gazdasági hatékonyság

Közszolgálati reform

Annak érdekében, hogy Magyarország nemzeti érdekei mentén, hatékonyan tudja kiaknázni a technológia nyújtotta előnyöket stratégiai látásmódra és a közigazgatási fejlesztések koordinált megvalósítására van szükség

• A Kormány azzal az alapvető célkitűzéssel indította el az e-Közigazgatás 2010 stratégiát, hogy az államreform keretében a hazai közigazgatás is megragadja a technológia nyújtotta lehetőségeket a kormányzati működés átalakításában, tovább fejlesztésében, valamint, hogy Magyarország megtartsa helyét az EU tagországok IKT fejlettségi középmezőnyében,

• Erre a munkára ad felhatalmazást az államreform iránti politikai elkötelezettség, amely a felülvizsgált Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramban és az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció célrendszerében is megnyilvánul, és megerősíti a modern közigazgatás technológiára épülő, ügyfélorientált fejlesztésének igényét.

Közigazgatás modernizációja iránti elkötelezettség

A kormányzati működés technológiára épülő

átalakítása

Technológia nyújtotta lehetőségek

Az e-közigazgatás stratégia célja, hogy olyan közös kihívást jelentő jövőképet és megvalósítási keretrendszert fogalmazzon meg, amely az elkövetkezendő négy év

fejlesztéseinek egységes keretet ad

• A stratégiai szemléletmódnak vannak előzményei a hazai e-kormányzás fejlesztésében. Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv, az eKS keretében az e-közigazgatás fejlesztése az elmúlt években átgondolt, részletes elemzésen alapuló stratégia és akció tervig lebontott programterv szerint valósult meg,

• Az elért eredményekre építve a következő évek feladata, hogy az eddig elsősorban a MEH Elektronikuskormányzat-központ keretei között folyó, az elektronikus ügyintézés alapjait megteremtő munka kiterjedjen a közigazgatás egészére, motorja legyen a modern közigazgatási működés kialakításának és lehetővé tegye Magyarország pán-európai szolgáltatásokhoz való kapcsolódását

• A stratégia átfogja az összes fő területet, amit az intézményeknek figyelembe kell venniük saját szolgáltatásaik kialakításánál, illetve azokat a horizontális és integrációs programokat, melyek elősegítik, illetve megalapozzák az e-közigazgatás legfontosabb elemeinek rendszerbe állítását a kormányzat egészét tekintve.

Intézményi fejlesztések koordinálása

Átfogó horizontális és integrációs fejlesztések

biztosítása

Modern közigazgatás kialakítása

Az e-kormányzás kiterjesztése a közigazgatás

egészére

eKS stratégiai alapokra építkezés

A technológiai változások illetve az EU, valamint a hazai közigazgatási modernizáció által indukált összetett hajtóerő rendszer elemei

• A 21. század kormányzata alá van rendelve a technológiának. A korszerű info-kommunikációs technológia a politika hatékony eszközrendszerét adja, a szervezeti változások előmozdítója, a közszolgáltatások kiszolgálója és a modern közigazgatás demokratikus folyamatainak úttörője. A modern kormányzat számára az IKT stratégiai vagyonnak tekinthető,

• A technológia kihívások mellett meghatározó hajtóerő a 2006-ban hivatalba lépett kormány elkötelezettsége egy, az állam egész működését átfogó reformfolyamat megvalósítására. A reformfolyamat céljait bemutató dokumentumokból az e-közigazgatás fejlesztésére több is hatással van,

• Az EU stratégiai irányait meghatározó dokumentumok gazdasági versenytényezőként kezelik az innovatív eszközöket alkalmazó szolgáltató állam működését. A hatékonyság javításának meghatározó forrását a minél szélesebb körű felhasználói kör bevonásában látják.

Átalakulási kényszer

Átalakulási kényszer

Hatékony közigazgatás

Ügyfélorientált szolgáltatások

Ügyfélbevonás

Elektronizálás a szolgáltatás nyújtásában és a belső működésben

A modern hazai közigazgatás, a fenntartható finanszírozású, jobb minőségű és jobban hozzáférhető szolgáltatások kialakításának jövőképe

• A közigazgatás olyan jövőképe vázolható fel, ahol kiemelt cél és elkötelezettség, hogy a közigazgatás használja ki jobban a technológia nyújtotta előnyöket a közszolgáltatások nyújtásában és ezáltal járuljon hozzá ahhoz, hogy:

Az állampolgároknak hétköznapi életük során nagyobb választási lehetőségük legyen személyre szabottabb módon igénybe venni az oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás és adózás szolgáltatásait;

Egy modernebb jogi környezet és korszerű működési keretek kialakításával javuljon a közigazgatás, a kormányzati működés hatékonysága;

Erősödjön az állampolgárok demokratikus joggyakorlási lehetősége.

• Ugyanakkor a jövőkép nem csak a kormányzat technológiára épített átalakulásáról szól, hanem arról is, hogy tegyük a kormányzatot átalakulóvá, tartsuk meg a folyamatos innovációs képességet és kapacitást a technológia újításainak adaptálására.

Kormányzás megújítása

Társadalom közügyekben való részvételének erősítése

Közigazgatás szolgáltatóvá tétele

Költséghatékonyabb működés

Integrált kistérségi és a regionális döntési szint

megerősítése

A felvázolt jövőképhez képest jelenleg milyen problémák merülnek fel a közigazgatás működésével kapcsolatban, ill. melyek azok a területek, amelyekre a

fejlesztéseket építeni lehet

• A legfontosabb megállapítások a következők:

A közigazgatási hatósági eljárások általában túl lassúak, átláthatatlanok és nem kellően hatékonyak,

A magyar közigazgatás arányaiban azonos létszámmal, de magasabb költséggel működik, mint az uniós átlag,

A közigazgatási szolgáltatások során még nem kielégítő az info-kommunikációs technológiák használata, a megfelelő tartalmak és szolgáltatások kínálata csekély, a szolgáltatások statikusak, kevéssé interaktívak és nem felhasználóbarátok,

Elmaradottak a kapcsolódó háttérfolyamatok és rendszerek, hiányzik az interoperabilitás, valamint az állampolgárok elektronikus azonosíthatósága,

A hátrányos helyzetű térségekben a lakosság nehezen fér hozzá az IKT szolgáltatásokhoz.

A közigazgatás átfogó működési problémái

Központi elektronikus szolgáltató rendszer

A közigazgatási szolgáltatások törvényi háttere

A leggyakrabban keresett szolgáltatások fejlettsége

Háttérintézmények informatika helyzete

Közigazgatási szolgáltató kultúra

e-Szolgáltatások az önkormányzatoknál

A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalását szolgáló stratégiai keretrendszer

• A jövőkép és a jelenlegi helyzet közti rés áthidalása 3 fő területen igényel átalakulást:

Az IT fejlesztéseknek a kormányzati intézményeket középpontba állító hagyományos ügyintézési filozófiával ellentétben, az állampolgárok és a vállalkozások köré kell épülniük. Ez a szemlélet, jelentősen csökkentheti a papír alapú munkavégzést, a duplikációk kiszűrésével növeli hatékonyságot, elégedettebbé teszi a felhasználókat és nagyobb politikai eredményt ért el,

A közigazgatásnak a „shared services” egymással megosztott/integrált szolgáltatási kultúra felé kell elmozdulnia –a front office, a back office és az információ, valamint infrastrukturális területeken. A hatékonyság érdekében szükséges a standardizáció, egyszerűsítés és funkcionális feladatok megosztása és integrációja,

Szükséges a közigazgatási hozzáértés és tudás szélesítése és mélyítése, különösen az ügyfélorientált kultúra kiépítése, valamint IKT fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához szükséges ismeretek és képességek terén.

Professzionális megvalósítás

Ügyfélorientált

állampolgári és vállalkozási szolgáltatások

Integrált kormányzati

szolgáltatások

A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szerveződniük, ennek érdekében 5 horizontális és 1 ágazati részcél és ezekhez

rendelt program határozható meg.

Horizontális

Felhasználói igényekre épülő szolgáltató modell kialakítása

Folyamatok egyszerűsítése

Adat-és információmenedzsment

IT standardizáció

Vertikális

EU20 leggyakoribb szolgáltatás

elektronizáltságánaknövelése

• A felhasználói érdekek fókuszáltabb előtérbe helyezése valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és működési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illetően egységes keretek figyelembe vételével fejleszthetők tovább,

• A vertikális programok a fő ágazati területek szerinti csoportosításban az EU 20 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg.

Az eKS 2005 vezette be először az integrált szolgáltatás fogalmát a KR kialakításával. Az elkövetkezendő évek feladata ezen tapasztalatok alapján az

integrált,megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban.

• Annak érdekében, hogy a közigazgatási rendszerek még hatékonyabban és átláthatóbban működjenek, illetve a felhasználó igényekre való reagálás még fókuszáltabb legyen, megosztott és integrált szolgáltatási megközelítésre van szükség,

• Az integrált, megosztott szolgáltatások kialakítása egyrészt lehetőséget ad a közigazgatási szervezetek számára a meghatározó funkcionális területeken a párhuzamosságok kiküszöbölésére, a pazarlás felszámolására, valamint a tevékenység integrációja biztosítja a további fejlesztések egységes keretek között történő megvalósítását, a reformokhoz szükséges befektetések és a megvalósítási idő csökkentését.

EKG biztonság fejlesztése

Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése

Központi e-fizetés

kialakítása

Integrált kormányzati

funkciókkiépítése

Egységesállampolgári azonosítás

megteremtése

Megosztotte-közigazgatási szolgáltatások

kiépítése

Az átfogó programokhoz összesen 20, intézményekhez rendelt projekt tartozik

Átfogó Programok Projektek

Interoperabilitási átfogó program 1. Felhasználói igényekre épülő szolgáltató modell2. Szolgáltatási folyamatok egyszerűsítése3. Adatmenedzsment4. Információmenedzsment5. Technikai standardizáció

Ügyfélközpontú szolgáltatások átfogó program

1. Okmányirodai szolgáltatások2. Adó, járulék és vámszolgáltatások3. Egészségügyi és szociális szolgáltatások4. Oktatási szolgáltatások5. Munkavállalással kapcsolatos szolgáltatások6. Egyéb szolgáltatások

Online infrastruktúra átfogó program 1. EKG fejlesztése2. e-Fizetés kialakítása3. Állampolgári azonosító eszköz kialakítása

Integrált ügyfélszolgálat átfogó program 1. Integrált ügyfélszolgálati hálózat kiépítése

Integrált kormányzati funkciók átfogó program

1. Költségvetés Gazdálkodási Rendszer, KGR2. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ, KSZK

Megosztott e-közigazgatási szolgáltatások átfogó program

1. Egységes dokumentumkezelő rendszer2. Területi alkalmazás-szolgáltató központok, ASP

Tudásmenedzsment átfogó program 1. Tudásmenedzsment

Az e-közigazgatási fejlesztések EU-s forrásai I.Az Államreform Operatív Program

prioritási tengelyei

1. A folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés a jogalkotási és kormányzási képesség javítása az ügyintézési folyamatok és eljárások megújítása és szervezetfejlesztés a közigazgatási tudásháttér megteremtése

2. Az emberi erőforrás minőségének javítása a beléptetési és előremeneteli politika korszerűsítése teljesítményalapú karrier-utak megteremtése, kultúraváltás ösztönzése

3. Fejlesztések a Közép-magyarországi régióban ugyanaz, mint az előző két prioritási tengelyben

Pénzügyi forrásmegosztás

Az Államreform operatív program az ÚMFT teljes keretének 0,58%-át használja fel.

Prioritások

Teljes forrás (hazai társfinanszírozással,

milliárd forint)

Százalékos megoszlás

Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés

22,1 54,0 %

Az emberi erőforrás minőségének javítása

5,9 14,4 %

A KMR-ben megvalósuló fejlesztések 12,0 29,3 %

Technikai segítségnyújtás 0,9 2,2 %

Összesen 40,9 100 %

Akciótervben nevesített projektek (2007-2008)

Sorszám Projektgazda KonstrukcióÖsszeg

(millió Ft)

3.1.2.2Miniszterelnöki Hivatal, Elektronikus

Kormányzat KözpontElektronikus közigazgatási keretrendszer

kialakítása900

3.2.2.1Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és

Közigazgatási Képzési KözpontTeljesítményértékelési képzések 664,27

3.2.2.2MeH (Kormányzati Személyügyi

Államtitkárság), KÜM bevonásávalUniós döntéshozatalban való részvételi

képesség javítása243

3.1.1.2 Magyar Szabványügyi TestületMüszaki jogszabályok egyszerűsítése,

szabványok megismertetése200

3.1.2.1 Miniszterelnöki HivatalKiemelt költségvetési intézmények

szervezetfejlesztése II. ütem888

3.2.2.3 OITH Tudásalapú igazságszolgáltatás-fejlesztés 206

3.1.1.1 Miniszterelnöki Hivatal Dereguláció és eljárások egyszerüsítése 360

Összesen: 3 461

Ideiglenes Akcióterv alapján már elindult projektek

Sorszám Projektgazda KonstrukcióÖsszeg

(millió Ft)

312Miniszterelnöki Hivatal (Államreform

Bizottság Titkársága)Közfeladatok felülvizsgálata 104

311Miniszterelnöki Hivatal (Közpolitikai

Titkárság)Egyes intézmények szervezetfejlesztése 143,184

313Miniszterelnöki Hivatal (Közpolitikai

Titkárság)Az államreform koncepcionális

megalapozása504

321Miniszterelnöki Hivatal (Kormányzati

Személyügyi Államtitkárság)

Személyügyi központ szervezetfejlesztése és teljesítmény-

értékelés 1 789,20

Összesen: 2 540,38

Az e-közigazgatási fejlesztések EU-s forrásai II.Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

prioritási tengelyei

1. A közigazgatás és a közigazgatási szolgáltatások belső folyamatainak megújítása a szakrendszeri fejlesztések a központi elektronikai szolgáltatások fejlesztése

2. A közigazgatási szolgáltatásokhoz történő hozzáférést támogató fejlesztések ügyfelek virtuális és fizikai elérési lehetőségeinek a javítása az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kapacitásbővítése elektronikus azonosítás

3. Kiemelt fejlesztések (Közép-magyarországi régió) ugyanaz, mint az előző két prioritási tengelyben

Pénzügyi forrásmegosztás

Az EKOP az ÚMFT teljes keretének 1,43%-át használja fel

Prioritások

Teljes forrás (hazai társfinanszírozással, milliárd

forint)

Százalékos megoszlás

A közigazgatási szolgáltatások és folyamatok megújítása

35,7 35,8 %

Hozzáférés javítása 41,3 41,3 %

A KMR-ben megvalósuló fejlesztések 21,0 21 %

Technikai segítségnyújtás 1,9 1,9 %

Összesen 99,9 100 %

Akciótervben nevesített projektek (2007-2008)

Sorszám Projektgazda Konstrukció Összeg (millió Ft)

3.1.1.1. IRM, OITH bevonásával A cégbírósági rendszerek korszerűsítése 990

3.1.1.2. KEKKH Jogügyletek biztonsága 150

3.1.2.1. PMISZKKözponti Gazdálkodási Rendszer

kiépítése11 831

3.2.1.2 Kopint-Datorg Zrt.Központi rendszer bővítése és

szolgáltatás-fejlesztése5 000

3.1.2.2. PM Informatikai Szolgáltató KözpontEgyablakos vámügyintézés

megteremtése2 500

3.2.1.1 PM Informatikai Szolgáltató Központ Elektronikus fizetés megvalósítása 4 016

3.1.2.3. Nemzetbiztonsági SzakszolgálatBiztonságos elektronikus összeköttetés

kiépítése750

Összesen: 25 327

Az EKOP, illetve ÁROP akcióterveiben nevesített projektek (2007-2008)

illeszkedése a stratégiai átfogó programokhoz

KGR kiépítése

Cégbírósági rendszer korszerűsítése

Tudásalapú igazságszolgáltatás

INTEROPERABILITÁS

INTEGRÁLT KORMÁNYZATI FUNKCIÓK

TUDÁSMENEDZSMENT

Jogügyletek biztonsága

ÁROPEKOP

ÜGYFÉLKÖZPONTÚ SZOLGÁLTATÁSOK

ONLINE INFRASTRUKTÚRA

Teljesítményértékelés képzések

DeregulációKöltségvetési intézmények

szervezetfejlesztése

Műszaki jogszabályok

egyszerűsítése

E-közigazgatási keretrendszer

Egyablakos vámügyintézés

Biztonságos elektronikus összeköttetés

Elektronikus fizetés megvalósítása

Központi Rendszer bővítése

2009-es irányok:

IT biztonságInteroperabilitás> E-dokumentumkezelés/ digitalizálásÁllampolgári azonosító eszközTudásportálIntegrált ügyfélszolgálat

Európai Távmunka Keretegyezmény

• 2002. július 16-án az európai szociális partnerek aláírták a távmunkáról szóló keretegyezményt

• Ez meghatározta a foglalkoztatók és a munkavállalók számára a távmunkában történő munkavégzés feltételeit

• 2004. májusa óta Magyarország is beillesztette jogrendjébe a keretegyezményt, létrejött a Távmunka Tanács, megteremtődtek a távmunkában történő munkavégzés feltételei

• Lassan hazánkban is terjed ez a munkavégzési forma, főleg a magas kvalifikációt kívánó munkakörökben

• Egyelőre kihasználatlan a távmunkának az a lehetősége, hogy határokon átnyúlóan is lehet végezni

• Hazánkban kicsi a részaránya, de egyes EU tagországokban jelentősebb (Egyesült Királyságban és Hollandiában a foglalkoztatottak 8%-a, Franciaországban, Németországban és Spanyolországban 5% körül)

Köszönöm a Köszönöm a figyelmet!figyelmet!

Dr. Baja Ferenc