Embed Size (px)
DESCRIPTION
Szatmáry Kristóf államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium. A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés. Kkv-k magyar gazdaságban betöltött helye. Számosságukat tekintve a működő összes vállalkozásból 99,8%-ot képviselnek - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A hazai kis-és középvállalkozások fejlesztése valamint
a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztés
Szatmáry Kristóf
államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium
Kkv-k magyar gazdaságban betöltött helye
o Számosságukat tekintve a működő összes vállalkozásból 99,8%-ot képviselnek
o Az üzleti szférában foglalkoztatottak közel 70%-ának biztosítanak munkát
o A GDP-nek több mint a felét állítják elő
o Teljes magyar export 38,6%-át bonyolítják
Vállalatok megoszlása létszám-kategóriák szerint
Foglalkoz-tatottak
száma (fő)
Vállalatok száma
Létszám, (ezer fő)
Megoszlás, %
Válla-latok
Lét-szám
Ért. nettó árb.
Export
0-1 231 923 108 60,8 5,0 6,1 4,3
2-9 119 339 436 31,3 20,2 13,8 6,4
10-49 25 035 482 6,6 22,3 19,5 12,0
50-249 4 398 436 1,2 20,2 19,3 15,7
250-999 659 297,6 0,2 13,8 16,3 19,9
≥ 1000 150 397,5 0,0 18,4 25,0 41,5
Összesen 381 504 2 156 100,0 100,0 100,0 100,0
Állami szerepvállalás a Kkv-k erősítése érdekében
o Üzleti környezet feltételeinek javítása jogszabály módosítás révén
o Kkv-k működéséhez szükséges pénzügyi konstrukciók kialakítása és koordinálása
o Kkv monitoring rendszer kialakítása és irányítása
o Vállalkozásfejlesztési Tanács és munkabizottságai működtetése
o Stratégiák kialakítása: Széll Kálmán Terv, Új Széchenyi Terv, Wekerle Terv
Vegyes kamarák szerepe
o A vegyes kamarákat a kamarai rendszer hozta létre
o A z összekötő híd szerepét vállalják fel
o Feladatuk a vállalkozások külpiacra jutásának segítése
o Magyarország Szerbia fontos export- és importpartnere (Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában és a 9. importőr), valamint közel 500 vegyesvállalat van jelen Szerbiában indokolt volt a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara létrehozása 2009-ben
Regionális együttműködésKiemelt jelentőséggel bír
• a kölcsönös beszállítói kapcsolatok építését és a munkaerő foglalkoztatást növelő közös megoldások alkalmazása,
• a vállalkozói erőt fokozó hálózatosodás,
• EU-s források lehívása - Határon Átnyúló Együttműködési Program (IPA) 2007-2013. között rendelkezésre áll több mint 13 milliárd forintnyi forrás
Jelentős kétoldalú dokumentumok és szervezetek
•Magyar-Szerb Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság (NGM)
•Magyar-szerb kkv-k fejlesztését célzó tárcaközi megállapodás
•Magyar-Vajdasági Gazdaságfejlesztési Tanács a Régióért
Magyarország és a Kárpát-medencei Térség
o A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk
o Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9%
o A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult
o Számottevő még a kihasználatlan potenciál
o Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat
o Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban
o Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése
o A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
Eszközök és intézmények
o Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal, gazdasági vegyes bizottságok)
o Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.)
o Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap), együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel
o Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet
o Makroregionális léptékű stratégiai tervezés - Wekerle Terv
Kárpát-medencei Gazdasági Térség
Wekerle Terv – kidolgozásának indokai
o A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározásao A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti
kapcsolatainak bővítéséhezo Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra o A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági
növekedés súlypontja Közép-Európára helyeződik áto Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív
előnyök o Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is
versenyképessé válnio Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati
hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználásao A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása
Wekerle Terv kapcsolódási pontjai
Wekerle Terv alapelvei
1. Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése
2. Helyi vállalkozók vertikális integrációjaA külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése.
3. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődésétA helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében
Wekerle Terv célrendszere
Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése
o A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő
o További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik
o A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül
o A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre
o Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévéo A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődéso A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti
identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.
Határ menti infrastruktúrafejlesztés
Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út:
o2011. november 24-én átadásra kerültojelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítéséreocél: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak
Régi röszkei határátkelőhely tervezett újranyitásának vizsgálata folyamatban van.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Szatmáry Kristóf
államtitkár
Cím: 1055 Budapest Honvéd u. 13-15.
E-mail: [email protected]
