A hazai klaszterfejlesztés 2007-2013-as eredményei, tapasztalatai

Juhász Miklós MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.

Szeged, 2013. december 12.

Klaszterfejlesztési programok Magyarországon

Az első megalakuló klaszterek:

Pannon Autóipari Klaszter (PANAC)

Kezdeményező a Gazdasági Minisztérium

A három nagy hazai autógyártó (Suzuki, GM, Audi) és több mint 50 KKV bevonása

A klasztertámogatások hatására kb. 50 klaszter működik Magyarországon

Klaszterek működését támogató pályázati kiírások a Strukturális Alapokból

Az I. Széchenyi Terv keretében hazai forrásból kiírásra kerülnek klaszterek megalakítását célzó pályázatok

A 2007-2013 EU költségvetési időszak lehetővé tette hosszú távú klaszterfejlesztési koncepció megalkotását

Pólus Program (2008-2010)

Új Széchenyi Terv klaszterfejlesztési program (2010-)

2010 2005 2000

Kommunikáció, kooperáció, koordináció

•Részvétel a hazai klaszterpolitika kialakításában és végrehajtásában

•Együttműködés a kapcsolódó szervetekkel: NFM, NGM, NFÜ, RFÜ-k, RIÜ-k, egyéb szervezetek

•Együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció a klaszterekkel;

• Több mint 30 bilaterális találkozó évente; • Klasztermenedzser Klub működtetése; • Klaszterfejlesztési iroda önálló honlap;

•Aktív részvétel nemzetközi együttműködésekben: CE, SEE, CIP, ECA

•Nemzetközi konferenciák szervezése (2013. ápr.)

•Klaszterelemzések és tanulmányok kidolgozása

MAG – Klaszterfejlesztési

Iroda

Klaszterpolitika

Nemzetközi tevékenységek

Klaszter- elemzések

Klaszter- támogatások

menedzsmentje

•Részvétel a klaszterek részére kiírásra kerülő pályázatok stratégiai tervezésében

•Akkreditációs rendszer működtetése

2011-től a MAG – Klaszterfejlesztési Iroda felelős az alábbi klaszterekhez kapcsolódó feladatok ellátásáért

Leírás

Fejlődési szint

Elérhető támogatás

Regionális OP-k

Gazdaság-fejlesztési OP

Induló együttműködés

Fejlődő klaszter

Akkreditált Innovációs Klaszter

▪ Hálózati együttműködés kezdete

▪ Kooperáció támogató tevékenységben

▪ Tagok közötti viszony fejlődése

▪ Kooperáció értékteremtő tevékenységben

▪ Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között

▪ Kooperáció beruházásban

▪ Klaszter menedzsment

▪ Klaszter menedzsment

▪ Közös beruházás

▪ Közös beruházás, innováció

Többlépcsős klaszterfejlesztési modell

Klaszterek támogatási rendszere 2007-13

Klaszter menedzsement

• Induló • Fejlődő • AIK

Közös innovációs projektek AIK tagvállalatok számára

Önálló K+F+I projekt AIK tagvállalatok számára

Klaszter akkreditáció

Nemzeti szint (GOP)

Egyéb előnyök

Térségi szint (ROP)

Észak Alföld

Dél-Dunántúl

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

Dél-Alföld

Közép-Magyaroroszág Közös beruházás:

• Fejlődő • AIK

Induló együttműködés

Fejlődő klaszter

Akkreditált Innovációs Klaszter

Eredmények

Fejlődési szint

▪ 2 lezárult pályázati kör (2008, 2011) ▪ 191 támogatott induló együttműködés ▪ 46 támogatott fejlődő klaszter ▪ 8,1 milliárd forint megítélt támogatás

A klaszterfejlesztés eredményei

▪ 22 Akkreditált Innovációs Klaszter ▪ Dedikált kiírásokon: 206 támogatott

innovációs projekt ▪ GOP K+F+I: 82 Mrd Ft megítélt

támogatás (teljes GOP K+f+I prioritásban megítélt támogatás kb. 24%-a)

▪ GOP 1-3 prioritás: 116 Mrd forint megítélt támogatás

Dél-alföldi mérleg

Nemzeti szint (GOP)

Térségi szint (ROP)

•31 induló és 13 fejlődő klaszter támogatva

•2 klaszter 2008-ban és 2011-ben is sikeresen pályázott (mindkétszer fejlődő klaszterként)

•1,5 Mrd Ft megítélt támogatás

•az induló/fejlődőként támogatott klaszterek

közül 7 szerzett később AIK címet

•A jelenlegi 22 AIK közül 8 működik a régióban

Az Akkreditált Innovációs Klaszter címpályázat bemutatása

•Az akkreditált klaszter cím mint magas minőségi követelményszint megtartása

•A klaszterek sokszínűségének valamint az iparági sajátosságok figyelembevétele

•A minimális 50 pontot elérő klaszterek gazdasági adataik alapján megfelelnek a pályázat célkitűzéseinek

•Új Széchenyi Terv által megfogalmazott szakpolitikai célkitűzésekhez való illeszkedés

Az AIK pályázat megújításakor figyelembe vett alapelvek

Olyan hálózati együttműködések, klaszterek kiválasztása, melyek innovatívak, export orientáltak és magas hozzáadott értéket képesek előállítani.

A pályázat célja

• Az új AIK kiírás során, a klasztereknek egységes Stratégiai útmutató alapján kell kidolgozniuk stratégiájukat

• A klaszter-stratégia értékelése során a fő hangsúlyt a klaszterben rejlő együttműködési lehetőségek, innovációs potenciál, jövőkép és a korábbi eredmények bemutatása kapják.

Stratégia értékelés

Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon

Iparága Száma

Akkreditált klaszterek

Összesen 22

Egészségipar 5

Informatika 8

Környezetipar 2

Csomagolás-technika/ műanyagipar

1

Építőipar/ Energetika

2

• 22 Akkreditált Innovációs Klaszter többsége a régió központokhoz köthető;

• Összes klasztertag száma: 782, összes KKV tagvállalatok száma: 677;

• AIK tagvállalatoknak megítélt támogatás GOP 1-3. prior.: ≈116 Mrd Ft (K+F: ≈82 Mrd Ft);

• Tagvállalatok által foglalkoztatottak összlétszáma: ≈70.000 fő.

Gépipar/járműipar 3

Bútoripar 1

Jelenleg 22 klaszter rendelkezik „Akkreditált Innovációs Klaszter” címmel

Észak-Alföld (2)

▪ Pharmapolisz Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter

▪ Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter

Dél-Dunántúl (2)

▪ Biotechnológiai Innovációs Bázis ▪ Információmenedzsment

Innovációs Klaszter

Közép-Dunántúl (5)

▪ Alliance Informatikai és Innovációs Klaszter

▪ Rendszertudományi Innovációs Klaszter

▪ PharmAgora Életminőség Klaszter

▪ ÖKOPolisz Klaszter ▪ Közép-dunántúli

Regionális Informatikai Klaszter Dél-Alföld (8)

▪ Goodwill Biotechnológiai Klaszter ▪ Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ▪ ArchEnerg Regionális Megújuló

Energetikai és Építőipari Klaszter ▪ Havaria Környezet- és

Egészségtechnológiai Klaszter ▪ 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai,

Nyomdaipari Klaszter ▪ AIPA Klaszter ▪ Sárrét Metál Klaszter ▪ Hírös Beszállítói Klaszter

Közép-Magyarország (3)

▪ Mobilitás és Multimédia Klaszter ▪ Magyar Medikai Gyártók ▪ Zöldépítési Innovációs Klaszter

Észak-Magyarország (1)

▪ Észak-magyarországi Informatikai Klaszter

Nyugat-Dunántúl (1)

▪ Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter

Akkreditált Innovációs Klaszterek tagvállalatai által elnyert gazdaságfejlesztési célú támogatások

Klaszter-tagvállalatok erős pályázati aktivitása

A GOP-1-3. prioritásaiban és a KMOP gazdaságfejlesztési prioritásában elnyert támogatás

Klaszter-tagvállalatok által elnyert K+F+I célú támogatás aránya

15

Közvetlen uniós klaszterkiírások 2014-től

2007-2013 CIP

2014-2020 COSME

• Európai Klaszter Együttműködési Platform (ECCP)

• Több mint 800 regisztrált klaszter

• A klaszterek nemzetköziesedésének támogatása, matchmaking rendezvények

• Európai Klaszter Kiválósági

Kezdeményezés • Képzők képzése (klaszter

menedzsment) • Klaszter benchmarking

(bronz és arany fokozatok)

• Európai Klaszter Obszervatórium • Az európai klaszteresedés

tudásbázisa

• Klaszterek nemzetköziesedése • Európai Strat. Klaszter Partn.

(ESCP) és Európai Klaszter Együttműködési Platform

• Pályázat: 2014 Q1 (3m €)

• Klaszteralapú projektek a Horizon 2020-ban új iparági értékláncok fejlesztésére

• Pályázat: 2015 Q1 (24,9 m €)

• Klaszter menedzsment kiválóság • Első pályázat: 2014 Q1 (1m

€)

• Európai Klaszter Obszervatórium • Kiírás: 2015 Q1 (3,5m €)

Régi és új kezdeményezések – relatív kis keretösszegek uniós szinten

A klaszterek sikerét befolyásoló legfontosabb tényezők

Hálózati együttműködés

● Stabil, prosperáló vállalati tagok ● Formális és informális

kommunikáció, akár versenytársak között is

● Erős, aktív klasztermenedzsment szervezet, melyet a tagok elismernek és bizalmukba fogadnak

Stratégiai gondolkodás

● A klaszterbe szerveződő szereplők közösen határozzák meg a fejlődési stratégiát

● A stratégia megvalósításának alapja a szereplők közötti konszenzus

Közös célok

● A jól működő klaszterek alapvető feltétele, hogy a tagok egyenként és közösen is rendelkezzenek rövid és hosszú távú célkitűzésekkel

● A klaszter közös, hosszú távú víziójának meghatározása, elfogadása az egyéni célok megtartása mellett

Aktivitás

● A tagok bevonása és aktív közreműködése elengedhetetlen a sikeres együttműködéshez

● Tiszta szervezeti viszonyok megteremtése

● A klasztertagság előnyeinek és a sikerhez szükséges ráfordítások, áldozatok ismerete

A klaszterek sikerét

befolyásoló legfontosabb

tényezők

A klaszterfejlesztés tapasztalatai

+ - • Hosszú távú gondolkodás az

együttműködés terén

• Jól működő klaszterek megalakulása, működése

• A klaszteresedés elterjedése, népszerűsége

• Relatív stabil klaszter politika, jól definiált célokkal

• Klaszterek differenciálása

• Kiválasztási procedúra, akkreditáció

• Klaszterfejlesztésért felelős dedikált intézmény

• Üzleti együttműködéseket támogató speciális pályázati felhívások

• Előnyök nyújtása az együttműködő vállalkozások számára

• Nagy számú, elaprózódott klaszter kezdeményezés (a kritikus tömeg hiánya)

• Számos esetben a valós, hosszú távú együttműködés hiánya

• Támogatás függőség

• A támogatási rendszer kiszámíthatatlansága

• Szabályozó környezet hiányossága: adózás, számvitel stb.

• „Nemzetköziesedés” alacsony szintje

A klaszterek fejlesztését, támogatását fontos továbbvinni a következő tervezési időszakban is, azonban nagyobb hangsúlyt kell fektetni a fenntartható klaszterek fejlesztésére;

Kiemelt fókusz a már működő - működési múlttal rendelkező- klaszterek továbbfejlesztésén

• tagok közötti bizalom hosszabb múltra tekint vissza; • a klasztermenedzsment szervezet állandósága, nyújtott szolgáltatásainak színvonala

meghatározó • Klasztermenedzsment szervezetek fejlesztése, mennyiség minőség

Túl a vissza nem térítendő támogatásokon;

Minősítési rendszer fenntartása (erős szűrő kritériumokkal), a tapasztalatok beépítésével;

Klasztertagság nemzetköziesítése, nemzetközi piacra jutás elősegítése;

A klaszteresedés általános üzleti környezetbe (adózás, számvitel stb.) történő beágyazódását segíteni, fejleszteni kell.

Tanulságok, feladatok, kihívások

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Juhász Miklós

MAG Zrt – Klaszterfejlesztési Iroda

klaszteriroda@magzrt.hu

www.klaszterfejlesztes.hu