Upload
dextra
View
70
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje. Kötelező irodalom. Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment . Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Kötelező irodalom
Polónyi István (2007): Tevékenységmenedzsment. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. Csak az előadásokon megjelölt részek.
Kun András István (2007): Feladatgyűjtemény tevékenység- és termelésmenedzsment kurzusokhoz. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen. A feladatgyűjtemény szükséges az órák gyakorlati részein való részvételhez!
Más
odla
gos
tevé
keny
sége
kA Porter-féle értéklánc-koncepció (value chain)
H O
Z Z
Á A
D O
T T
É
R T
É K
Vállalati küldetés és értékteremtő folyamatok
Vállalati kompetenciák
Vevői keresletÉrtékteremtő folyamatok
Mit? Miképp? Kinek?
Az értékteremtő folyamatok elemei
A cél a fogyasztói igények kielégítése Hasznosság, kereslet, érték
Vállalati kompetenciák Folyamatok, tevékenységek
A vállalati kompetenciák Mit tudunk a vásárlónak kínálni:
hatékonyan eredményesen
Mag-üzletág (Core business): a szervezet elsődleges tevékenysége
Mag-kompetenciák (Core competency): egy speciális tényező (képesség, kompetencia) mely a cég szempontjából központi szerepű:
Jelentősen hozzájárul a végtermék nyújtotta előnyökhöz
Nehéz másolni Sok termékbe beépül, sok piacon kamatoztatható Alapvető a hozzáadott érték szempontjából Hosszú távon is jobb tud benne lenni a szervezet
versenytársainál
Magkompetenciák és végtermékek
Végtermékek
1 2 3 4 5 6 7 8 9
Üzletág1
Üzletág 2
Üzletág 3
Üzletág 4
Mag-termék 1
Mag-termék 2
Kompetencia 1
Kompetencia 2
Kompetencia 3
Kompetencia 4
10 11 12
Értékteremtő folyamat
A vállalat erőforrásait és képességeit vásárlói értékké konvertálja
Anyagi folyamatok: termelés, logisztika, raktározás Ellenirányú folyamatok: selejt, hulladék…
Információs folyamatok: Tervezés, irányítás, kontrolling, dokumentálás Visszacsatolás
Marketing Egyéb folyamatok (K+F, pénzügy stb.)
Értéklánc
A vállalati folyamatok láncolata. Iparágfüggő. Üzleti egység szintjén értelmezhető Ahogy a termék áthalad az egyes folyamatokon,
értéknövekedés következik be. Piaci alapú értékfelfogásra épül (vs.
költségalapú) Iparági szinten: ellátási lánc (supply chain)
Tevékenységmenedzsment
Termelés-menedzsment Folyamat-menedzsment Tevékenység-menedzsment Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
A termelési menedzsment fogalma
A termelési és szolgáltatási struktúra tervezésével és a működés folyamatosságának
biztosításával, a termelési és szolgáltatási folyamat
eredményességét érintő tényezők hatékony irányításával foglalkozik.
A vállalat mint rendszer
inputok outputok
átalakitási folyamat
vezetési folyamat anyag energia információ munkaerő
termékek nyereség
Termelésmenedzsment feladataiA transzformációs folyamat tervezése, struktúrájának alakítása
Az áramlási folyamatok irányítása - a tervezés során kialakított struktúra működtetése
- a termeléshez szükséges létesítmények megfelelő elhelyezése
- létesítmények berendezése - a kapacitások és a technológia kialakítása - a termelési folyamat összhangjának
biztosítása - munkaerő iránti igények meghatározása - minőségi normák meghatározása
- információáramlás rendjének kialakítása
- kereslet meghatározása - a kapacitás - és munka-erőszükséglet
meghatározása - a transzformációhoz szükséges nyersanyag
biztosítása, - a minden napi termelés ütemezés - a termelés során felmerült akadályok
elhárítása
A termelési funkció kapcsolata más szervezeti funkciókkal és a környezettel
termelés
technikai mag
marke- ting
logisz- tika
inno- váció
pénz-ügy
emberi erőforrás
Fogyasztók és technológiai jelzések
Termékmegrendelés
Beszállítói kapcsolatok
Termék vagy szolgáltatás
Munkaerő
Termelési eszköz
Néhány tervezési szempont a szoros és laza fogyasztó kapcsolat esetében
Szoros kapcsolatú szolgáltatás
Laza kapcsolatú szolgáltatás
Létesítmény elhelyezés közel a fogyasztóhoz kínálat, szállítás vagy munkaerő mellé
Folyamatszervezés azonnal hatás a fogyasztóra
fogyasztó nincs bevonva
Ütemezés a fogyasztóhoz alkalmazkodik
fogyasztó a teljesítés időpontjában érintett
Termeléstervezés nem raktározható ütemezhető Munkaerő képzettség fogyasztói kapcsolattartás
alapvető csak technikai képzettség szükséges
Minőségszabályozás fogyasztó határozza meg rögzített, normázható Időnormák fogyasztó függő, laza normázható, feszes Fizetés időbér teljesítménybér Kapacitástervezés csúcskereslethez kell
tervezni átlag kereslethez mert raktározható
Előrejelzés rövid távú hosszú távú
Vállalati rendszermátrix elemei1.) Az erőforrás - produktum mátrix A vállalat
erőforrásainak és produktumainak kapcsolatait line-áris és determinisztikus kapcsolatként - az erőforrás-felhasználási koeficiensek segítségével - írják le. Az E-P mátrix a gyártási operációs teret adja meg.
2.) Számszerűsíthető környezeti kapcsolatok (környezeti mátrix) A piaci értékesíthetőséget és az értékesítés kondícióit mutatja be, - azaz a piaci operációs teret adja meg.
Erőforrás-produktum mátrix Produktumok
Erőforrások
T1 Ti Tn Erőforrások nagysága
(kapacitás) óra/időszak
E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási
koeficiensek
Környezeti mátrix
Produktumok
T1 T2 Ti Tn
Minimálisan értékesítendő (szerződési kötelezettség (Db/időszak)
Maximálisan értékesíthető (db/időszak)
Egységár (Ft/db) Fedezet (Ft/db)
Erőforrás-produktum mátrix Produktumok
Erőforrások
T1 Ti Tn Erőforrások nagysága
(kapacitás) óra/időszak
E1 a11 a1i a1n b1 E2 a21 a2i a2n b2 Ei a i1 a i i a i n b i Em am1 am i amn bm erőforrás felhasználási
koeficiensek
Erőforrások nagysága
(kapacitás) óra/időszak
b1 b2
b i
bm
Erőforrás-produktum kapcsolatfajták
P E
T1 T2 T3 T4 T5 T6 T7 T8 T9 T10
E1 a b1 A1 E2 b b2 E3 c b3 A2 E4 d d b4 A3 E5 f g b5 E6 h i j b6 B E7 k l m b7 E8 n p q b8
Termékszerkezet – fazekas műhely vállalati rendszermátrix
Köcsög Tányér
Agyag (kg/db) 1,0 0,5
Korongidő (ó/db) 0,5 1,0
Festék (kg/db) 0 0,1
Kapacitás
50 kg/hét 100 Ft/kg
50 ó/hét 800 Ft/óra
10 kg/hét 100 Ft/kg
Minimum (db/hét) 10 10
Maximum (db/hét) 100 100
Egységár (Ft/db) 700 1060
Fedezet (Ft/db)
e1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1, p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX
200 200
Fazekas műhely vállalati rendszermátrix megoldása
T1
T233,3
33,3
Tehát hetente
33 köcsög és 33 tányér a megoldás
Fedezet: 13,2 eFt/hét
e1: 1*T1+0,5*T2 < 50e2: 0,5*T1+1*T2 < 50e3: 0,1*T2 < 10p1,p2: 10 < T1 < 100p3, p4: 10 < T2 < 100cfF: 200 T1+200T2=MAX
Határozza meg a maximális árbevételt és a maximális fedezettömeget biztosító termékszerkezetet is!
T1 T2 T3 T4 T5 T6 b (óra/év)
E1 4 2 000
E2 2 1 3 000
E3 1 1 000
E4 2 3 6 000
E5 2 2 5 000
MIN (db/év) 100 200 200 200 50 100
MAX (db/év) 400 1100 1 000 500 1 500 2000
ÁR (Ft/db) 200 270 200 30 50 150
f (Ft/db) 100 110 50 -10 30 20
Megoldás T1:
erőforráskorlát 2000/4=500 > piaci korlát 400 T2-T3: Melyik a jobbik termék?
Árbev. max: 270/2 < 200/1 tehát T3
T3=(3000-200*2)/1=2600>1000
T2=200+1600/2=1000<1100
Fed. max: 110/2 > 50/1 tehát T2
T2=(3000-200*1)/2=1400>1100
T3=200+600/1=800<1000
Megoldás 2. T4: megéri-e?
Árb. max.: 1000/1 > 500Fed. max.: 200
T5-T6: lin. prog.e1: 2*T5+3*T6≤6000e2: 2*T5+2*T6≤5000p1, p2: 50≤T5≤1500p3, p4: 100≤T6≤2000cfÁ: 50*T5+150*T6=maxcfF: 30*T5+20*T6=max
Megoldás 3.
e2
e1
cfF
cfÁ
Fed. max: T5=1500, T6=1000Árb. max: T5=50, T6=1966
ÁKFN struktúra
Áb – árbevétel
- Kp – proporcionális költség
F - fedezet
- Kf - fix költség
Ny - nyereség
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra elemei
Árbevétel
Volumen
Kf
költség
volumen
volumen
Kp
Ár-Költség-Fedezet-Nyereség struktúra
Termelés volumene
Kf
Árbevétel
N
Kp
A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség-struktúra
1. Proporcionális költségek (Kp) a./ Eredeti proporcionális költségek (Kpe) - alapanyag-
felhasznált félkész termék- közvetlen bér és közterhei- egyéb közvetlen költségek (pl. volumennel egyenesen arányos gyártási és értékesítési különköltségek)
b./ Redukált proporcionális költségek (Kpr) a főbb szervezeti egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenével arányosan változó része
2. Fix költségek (Kf) a./ Eredeti fix költségek (Kfe) - értékcsökkenési leírás-
egyéb fix költségek b./ Redukált fix költségek (Kfr) a főbb szervezeti
egységek, illetve azok csoportjai költségeinek a termelés volumenétől független része
A költségreagálást figyelembe vevő vállalati költség Vállalati összes költség
Kö = Kp + Kf Költségváltozási tényező:
=Kp/Kö Rezsi tényező:
R = Kpr/Kpe
R20 % a gépiparban, R 3 - 5 % az élelmiszeriparban, a könnyűiparban
ÁKFN struktúra
Áb – árbevétel
- Kp – proporcionális költség
F - fedezet
- Kf - fix költség
Ny - nyereség
Az ÁKFN struktúra – a volumen függő költségszerkezet
Áb
K Fix
Áb
K Prop
Q
K
N
Qx, Ábx
ÁKFN struktúra – példa 1
Egy vállalat adatai:Ab: 1000 mill Ft
Kö: 900 mill Ftδ = 0,7
Mekkora a nyereség?
Költség struktúra: KÖ = KP + KF
δ = KP/KÖ
Kp= 0,7*900 = 630 mill FtKf = 900-630 = 270 mill Ft
Áb:
- Kp:
F:
- KF:
N:
1000 mill Ft
- 630 mill Ft
370 mill Ft
- 270 mill Ft
100 mill Ft
ÁKFN struktúra – példa 2 Áb:
- Kp:
F:- KF:
N:
1000 mill Ft
- 630 mill Ft
370 mill Ft
- 270 mill Ft
100 mill Ft
A vállalat 10 %-os béremelésre kényszerül, amelynek nyomán a proporcionális költségek 5 % -kal a fix költség pedig 30 mil-lió forinttal növekednek
Hány %-os áremeléssel lehet az eredeti nyereségtömeget visszaállítani ?
Áb:
- Kp:
F:- KF:
N:
1000,0
- 661,5
338,5
- 300,0
38,5 100,0 mill Ft
- 300 mill Ft
400,0 mill Ft
- 661,5 mill Ft
1061,5 mill Ft
Δa= 6,15 %
Mi is történt?
ÁbQ
K
N
Qx, Ábx
K össz
Áb
K Fix
K Prop
Másik megoldás – volumen növelés
ÁbQ
K
N
Qx, Ábx
██
N
Qx2
Készlet a vállalatnál adott pillanatban meglévő, a termelési
vertikum különböző fokozatában elhelyezkedő anyagok, félkész-, és késztermékek állománya. - szélesebb értelemben a készlet magában foglalja az inputokat és outputokat és a termelésközi állapotban lévő termékeket.
A termelői készletek jellemző csoportjai: késztermékek, alkatrészek, kiegészítő termékek, termelési készletek, anyagok
A készletelemzés célja A készletezés általános célja: meghatározni,
hogy mikor kell a rendelési tételeket feladni, és hogy mekkora legyen a rendelés.
A készletezés céljai: a termék iránti változó kereslet kielégítésére az egyes műveletek függetlenségének
fenntartására a termelésütemezés rugalmasságának
biztosítására biztonsági tartalék az anyagok szállításánál adódó
csúszások kivédésére a nagyobb rendelési mennyiségből adódó előnyök
kihasználására
Készletezési költségek
A készletezési döntéseket a készletezéssel kapcsolatos költségek figyelembe vételével kell hozni. A következő készletezési költségekkel kell számolni: készlettartási költségek (termékváltás/átállítás költsége) megrendelési költségek hiányköltség
A megfelelő rendelési/gyártási mennyiségek meghatározása az összköltségek minimalizálásával történhet, ahol az összköltség a három költségfajta - a készlettartás, a megrendelés/átállás és a hiányköltség - felmerüléséből származik.
A készletezési rendszer 1.
A készletezési rendszer gondoskodik a készletek fenntartásához és szabályozásához szükséges szervezeti rendszerről és működési politikáról. A rendszer felelős a termékek megrendeléséért és átvételéért: a megrendelés feladásának időzítésért, annak nyomon követéséért, hogy miből mennyit mikor és kitől rendeltek.
A készletezési rendszer alapfeladata meghatározni, hogy egy adott termékből mikor rendeljünk és mennyit kell egy alkalommal rendelni
A készletezési rendszer 2.
A rendelés időpontja lehet:rögzített időközönkénti (T), a készletszint meghatározott minimális
szintjétől függő (R) A rendelési tétel lehet:
rögzített mennyiségű (Q)a készletezés maximális szintjétől függő (S)
A készletezési rendszer 3.Rendelési idő
Rögzített: T
Változó: R
Rögzített:
Q
TQ
RQ
Rendelési mennyiség
Változó: S
TS
RS
Készletezési modellek A "fűrészfog" modell
A készletenlévő termé-kek mennyi-sége
L L L idő
Q
R
Amikor a készlet R pont alá esik, akkor történik az újrarendelés. A rendelés L időszak végére érkezik be.
Készletezési modellek A "fűrészfog" modell
A fűrészfog modell akkor használható, ha mindent biztonsággal ismerünk: a termék iránti kereslet állandó és az égész periódus
alatt változatlan, az átfutási idő (a rendeléstől az átvételig) állandó, a termék egységára állandó, a készlettartás költsége az átlagos készleten alapul, a rendelési és a termékváltási költség állandó a termék kereslete maradéktalanul ki van elégítve
(nincs várakozás)
Készletezés összes költsége K =
D*ka +
a termék éves
beszer-zési
költsége
D kr _______ +
Q a termék
éves rendelési költsége
Q ___ kt 2 az éves készlet tartási költség (mert
átlagos készlet:
Q/2)
ahol: K = összköltség ka = a termék egységköltsége, ára Q = megrendelt mennyiség n = rendelések száma D = a termék éves összkereslete kr = a rendelés feladásának költsége kt = készlettartási egységköltség
Optimális rendelt mennyiség Az optimális rendelt mennyiség az a rendelt készlet,
amelynél az összes készletezési költség a legalacsonyabb
Az összköltség ott minimális, ahol az összköltség függvény meredeksége zérus.
költség
K összköltség
Kt*Q/2 készlettartás költsége
D*kr/Q rendelési költség
QOPT rendelési
mennyiség
Optimális rendelt mennyiség
K = D* ka + D*kr/Q + Q/2/kt
TC=D*P+DS/Q+(Q/2)H
TC’=0+(-DS/Q2)+H/2
0 = 0+(-DS/Q2)+H/2
Qopt = (2FS/H)-0,5
Néhány példafeladat
D = 2,000 tS = 100 euró
rendelésenkéntH = 25 euró/év/tonna
Q0 = 120 tL = 12 napN = 250 nap
EOQ = √ (2 ∙ 2,000 t ∙ 100 euró) / 25 euró = 126,49 td = 2,000 t / 250 nap = 8 t ROP = d ∙ L = 8 ∙ 12 = 96 tElső újrarendelés = 120 / 8 – 12 = 3. nap
Meghatározandó:Meghatározandó:
EOQEOQ
dd
ROPROP
első újrarendelés első újrarendelés időpontjaidőpontja
Biztonsági készlet
R
L
biztonsági készlet
idő
Q
készletenlévő
termékekszáma
B
egy lehetséges (de a kiszolgálásiszínvonalon kívül eső )
felhsználás, ami hiányt okoz
elvárt maximáliskiszolgálásiszínvonal
EOQ modell biztonsági készlettelkészletszint
Time
Q
Rendelési ciklus
Biztonsági készlet
b
Biztonsági készletb = z ∙ σ
ahol
z = biztonsági faktor a normál eloszlásból
σ = a kereslet szórása az utánpótlási idő alatt
Ha z =1,65 (95%) és a kereslet szórása 200 egység L alatt, akkor:
b = 1,65 ∙ 200 = 330 egység
Példa L = 10 nap d = 30 tonna Kereslet szórása a teljes L alatt 20 tonna Elfogadott kockázati szint: 5% b = ? ROP = ?
bb = = zz * * σσ = = 1,65 * 20 = 33 tonna 1,65 * 20 = 33 tonna ROP = 300 + 33 = 333 tonnaROP = 300 + 33 = 333 tonna
További példák Q0 = 600 t Q = 200 t d = 10 t/nap L = 8 nap b = 33 t
ROP = 8 * 10 + 33 = 113
QQ00 = = QQ = 400 t = 400 t dd = 16 t/nap = 16 t/nap LL = 20 nap = 20 nap bb = 66 t = 66 t
ROP ROP = 386= 386
Optimális termelési mennyiség modellje
L
készletépítés =
beérkezési ráta - felhasználási ráta
= p - d felhaszná-lási
ráta = d
termelés folyik
nincs termelés csak felhasználás
készleten lévő termékek száma
idő
Egyperiódusos, vagy "újságárus” modell
Itt az optimális döntés olyan mennyiség készletezése, ahol az utolsó egység eladásából származó haszon nagyobb, vagy egyenlő, mint az a veszteség, amely akkor keletkezik, ha az utolsó egység eladatlan marad.
MP > ML - ahol MP = az N-edik termék eladásából származó haszon ML = az N-edik termék el nem adásából származó veszteség
A fenti összefüggést úgy is használhatjuk, hogy az események valószínűségét vetjük össze.
P(MP) > (1 - P) ML - ahol P annak a valószínűsége, hogy a terméket eladják, 1-P annak a valószínűsége, hogy a terméket nem adják el
Azaz: P > ML / (MP+ML)
Példa - Egy termék ára 100 $, költsége 70 $. Minden eladatlan termék újrafelhasználási értéke 30 $. A kereslet a vizsgált időszakban 35 és 40 egység közé becsülhető: azaz 35 termék biztosan elkel, 40 egységnél több viszont biztosan nem adható el. A kereslet valószínűségeit az alábbi táblázat foglalja össze:
A keresett egységek száma
Az adott szintű kereslet valószínűsége (p)
Az adott egység eladásának valószínűsége (P)
35 0,10 1 - 35. egység 1,00 36 0,15 36. egység 0,90 37 0,20 37. egység 0,75 38 0,25 38. egység 0,50 39 0,15 39. egység 0,25 40 0,10 40. egység 0,10 41 0,00 41. egység 0,00
MP= 100 $ - 70 $ = 30 $ML= 70 $ - 30 $ = 40 $P > ML/(MP+ML) = 40/(30+40) = 0,57 – TEHÁT 37 TERMÉK KELLA KÉSZLEZETZÉS VÁRHATÓ NYERESÉGE:P(MP) - (1-P)(ML) = 0,75 * 30 - 0,25 * 40 = 22,5 - 10 = 12,5 $
ABC analízis A készletezésre is igaz, hogy néhány termék rendelkezik
csak nagy részesedéssel, s a termékek többségének alacsony részesedése van. Az ABC elemzéssel a termékeket három csoportba sorolhatjuk:
A: magas értékvolumen B: közepes értékvolumen C: alacsony értékvolumen
Atermé-
kekB termékek C termékek
100
80
60
40
20
20 40 60 80 100
A készlet összértéke
(%)
Az összes készletezett termékfajta (%)
Anyagszükséglet tervezése Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP) Az anyagszükséglet tervezési rendszer (Material
Requirements Planning, MRP) a termelési tervből származtatott termelési vezérprogramra támaszkodva meghatározza a végtermék előállításához szükséges speciális alkatrészek és anyagok fajtáit, a szükséglet pontos mértékét és a termelési cikluson belül ezen tételek rendelésfeladásának, beérkezésüknek illetve gyártásuk befejezésének idejét.
Anyagszükségleti tervezési rendszer (MRP)
Az MRP rendszerben a termékek iránti rendelésekre támaszkodva egy vezérprogramot alakítanak ki. A vezérprogram megadja az adott időszakban
előállítandó végtermékek számát. Anyagjegyzék azonosítja az egyes tételek
előállításához szükséges anyagokat és azok pontos mennyiségét.
A készletnyilvántartás tartalmazza a befejezett végtermékek számát, valamint a raktáron lévő, ill. megrendelt tételek mennyiségét.
Terme-lési vezér-prog-ram= azt mutatja be, hogy az egyes termékekből mikor (pl. melyik héten) hány darabot kell legyártani.
Aggregálttermelés-tervezés
Termelésivezérprogram
Anyagszükséglettervezési program
rendelés-állomány
kereslet-előrejelzés
terméktervváltozások
anyag-jegyzék
készlet-mozgások
készletnyilvántartás
Elsődleges jelentésekTervezett rendelésütemezés
készlet- és termelésirányításhoz
Másodlagos jelentésekJelentések a kivételes esetekrőlTervjelentésekJelentések a teljesítményről
Anyagjegyzék
az A végtermékhez 2 egység B, 3 egység C elemre van szükség. A B elem pedig 1 egység D, és 4 egység E elemből áll (stb.)
A
B(2) C(3)
D(1) E(4) F(2) G(5) H(4)
Tagolt ill. egyszintű anyagjegyzék
Tagolt anyagjegyzék .A
.B(2) .D(1) .E(4)
.C(3) .F(2) .G(5) .(H(4)
A tagolt anyagjegyzéket a számítógépesítés elterjedése előtt használták.
Egyszintes anyagjegyzék .A
.B(2)
.C(3) .B
.D(1)
.E(4) .C
.F(2)
.G(5)
.H(4)
Az egyszintes anyagjegyzéket számítógépes feldolgozás nyomán kezdték el alkalmazni.
PÉLDA: Egy termék anyagszükségletének induló (év eleji) raktárkészlete: 100 tonna. Az anyagfelhasználás alakulása az elmúlt években átlagosan a következő volt: hónap munkanapok száma anyagfelhasználás az adott
hónapban (tonna)
január 20 20 február 18 20 március 20 25 április 22 30 május 21 30 június 22 30 július 21 22 ÖSSZESEN 144 177 A minimális(biztonsági) készletmennyiség a tapasztalatok alapján: 12 tonna. A rendelés-feldolgozás ideje: 2 nap A legyártási és szállítási idő: 30 nap Az átvételi és beraktározási idő: 3 nap Az év első hét hónapját tekintve tervezési időszaknak: Mekkora az utánpótlási idő? Hányadik munkanapon kell feladni az első újrarendelést? Mennyit kell rendelni ha az egyszeri rendelési költség s=10000 Ft, a raktározási költség pedig c=354 Ft/hó/tonna ? Mekkora a maximális, és a folyókészlet? Mekkora az átlagkészlet és a fordulatok száma a vizsgált időszak alatt?
Napi átlag felhasználás = 177/144 = 1,23 tonna/nap Indulókészlet 100 t, teljes elfogyása 100/1,23 = 81,3 azaz 82 nap A biztonsági készlet elfogyása 10/1,23=8,13 azaz 8 nap Utánpótlási idő = rendelés-feldolgozás ideje + legyártási és szállítási idő + átvételi és beraktározási idő = 35 nap Gazdaságos rendelés:
q =c
sF **2= q =
2 177 10000
354
* *=
100 tonna
induló készlet = 100 tonna
biztonsági készlet = 12 tonna
82 nap 74. nap
39. nap 35 nap
rendelt mennyiség
= 100 tonna
átlagkészlet: n MAX - n MIN
n = ----------------------------------- + 2
n MIN = (100-12)/2 +12 =
56 tonna
fordulatok száma:
f=F
n = 177/56 = 3,16
forgási sebesség: s = 1/ f = 1 /3,16 = 0,316
Logisztika fogalma Logisztika
menedzserszemlélet áramlási folyamatok (alapanyagok, félkész-,
késztermékek, energia, információ, és személyek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának
- tervezése - szabályozása - megvalósítása
célja a teljes áramlási folyamat optimális összköltségének és vevő-kiszolgálási folyamatának elérése
A logisztika története A Római Birodalomban a "logisták" a légiók élelemmel történő
ellátásáról gondoskodtak, munkájuk során készleteket képeztek, és intézték a légiók elszállásolását.
VI. (Bölcs) Leó bizánci császár (866-912) írta a logisztikáról: "A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelően felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadművelet minden igénye szerint, időben és jól.„
A jelenlegi hadtápellátás alapjait Antoine Henri Jomini (1779-1869), Napóleon tábornoka fektette le. A logisztikát a stratégia és a taktika mellett a hadtudomány harmadik ágának nevezi. A logisztika az ő felfogásában "a csapatmozgások, csapatutánpótlások, valamint az erődítmények, szálláshelyek építésének gyakorlati művészete és alkalmazott tudománya."
A XX. század elejének katonai szakírói a logisztikát a hadviselés fő pillérének tekintik, s a logisztika szó az utánpótlásért, a szállításért, az építkezésért, az orvosi ellátásért felelős egységeket illetve ezzel összefüggő tevékenységeket jelöl
A gazdasági logisztika A logisztika megjelenését a gazdaságban a XX. század ötvenes-hatvanas
éveiben az USA-ban. A "business logistics„-nak az a feladata, hogy megvalósítsa az anyagáramlás, a nyersanyagtárolás, a félkésztermék-helyváltoztatás, a csomagolás, a késztermék-raktározás, valamint a késztermékek fogyasztóhoz történő eljuttatásának optimális koordinációját.
Európában a logisztika mint az üzemgazdaságtan egyik területe jelenik meg a hatvanas évek végén.
A logisztika fejlődésének több lépcsőfokát szokták megkülönböztetni: I. fázis: a hatvanas évekbeli alkalmazás célja a disztribúció
optimalizálása, II. fázis: a termelés tervezése és irányítása a szerződések teljesítése
érdekében, III. fázis: készletoptimalizálás (JIT= "Just in time", CÍM= ="Computer
Integrated Manufacturing) IV. fázis: kooperáción alapuló vezetési koncepció, CIL (Computer
Integrated Logistics)-rendszerű logisztikai menedzsment
A logisztikai szemlélet jellemzői
LOGISZTIKA
összköltség-szemlélet
rendszer-szemlélet
törekvés avevőkiszolgálás magas
szinvonalára
kereszt-metszetifunkció
folyamat-orientáltság
A logisztika területei - Makrologisztika Általában földrajzi, területi alapon határolhatók el
makrologisztikai rendszerek. Makrologisztikai rendszerként értelmezhető pl. egy nemzetgazdaság, egy kontinens, vagy az Európai Unió is.
A logisztikát a nemzetgazdaság egyes ágaira, ágazataira vonatkoztatva megkülönböztethetjük: - az ipari-, - a mezőgazdasági-, - a szállítási-, - a kereskedelmi-, - a katonai logisztikát
Az infrastrukturális területekhez kapcsolódva meg szoktak különböztetni "városi (city) logisztikát". "kikötői logisztika", export-" ill. "import-logisztika" stb
A logisztika területei - Mikrologisztika A vállalatok, intézmények belső logisztikai rendszereit nevezik
mikrologisztikai rendszereknek. A vállalatok esetében a mikrologisztika általában három fő területét szokták megkülönböztetni: - a beszerzési logisztikát, - a termelési logisztikát, - az értékesítési (vagy disztribúciós) logisztikát.
Meg lehet különböztetni olyan mikrologisztikai területeket is, mint a marketinglogisztikát, vagy a vállalaton belüli öko-(vagy sokszor újrahasznosító)-logisztikát. (Ez utóbbi a hulladékok és göngyölegek újrahasznosításával, ill. megsemmisítésével foglalkozik.)
Más megközelítésben a logisztika üzemi funkcióiként az alábbiakat szokták kiemelni: - beszerzés, - anyaggazdálkodás, - disztribúció.
Forrás: Prezenszki 2000. Logisztika I. BME MTI, 2000 37. old.
LOGISZTIKAI RENDSZEREK
Makrologisztika Mikrologisztika Metalogisztika
Vállalati Katonai Egyéb
szervezethez
tartozó
Fuvaroztató
vállalatok
kooperációja
Logisztikai
vállalatok
kooperációja
Logisztikai és
fuvaroztató
vállalatok
kooperációja
Iparváll-
alati
Kereskedelmi
vállalati
Szolgáltató
vállalati
Logisztikai
vállalati
Egyéb
szolgáltató
vállalati
Kearney-féle logisztikai mátrix
A logisztika üzemi funkciói
beszerzés anyaggazdálkodás disztribúció
Szolgáltatás
Szállítás
Anyagáramlás/ raktár
Anyagáramlás tervezés irányítás-controll
Információs és kommunikációs rendszer
Menedzsment, vezetés
A vállalati logisztika területei
szállítók
termelés vevők
beszerzés raktározás
raktározás értékesítés
=termékáramlás
=információ áramlás
beszerzési logisztika
termelési logisztika
értékesítési logisztika
A logisztikai rendszer szerkezete
Beszerzés A termelés
ellátása Értékesítés
Anyagi folyamatok
lebonyolítása
Beszállítás Anyagmozgatás Kiszerelés, kiszállítás, disztribúció
szállítók → Készletezés Anyag és vásárolt
alkatrészkészlet
Félkész termékek és befejezetlen
termelés
Késztermék-készlet → vevők
Információ-
kezelés
Kínálat-menedzsment,
szállító-nyilvántartások
A termelési program és
folyamat nyilvántartása
Kereslet-menedzsment
, vevő-nyilvántartás
Forrás: Chikán, (2003): Vállalatgazdaságtan. Aula Kiadó, Budapest 337. o.
A
beszerzési
logisztika
feladatai,
folyamatai
szállítók vásárlás
beszállítási forgalom
árúfogadás, regisztrálás
fizikai kezelés
komissiózás
raktá-rozás
megrendelési diszpozició
igényfelmérés
előkészítés (pl a gépnél)
minőség biztosítás tovább
szállítás
termelési logisztika
beszerzési logisztika
Hagyományos és
"just in time"
beszállítás
gyártás a beszállítónál
meo a beszállítónál
csomagolás a beszállítónál
raktározás a beszállítónál
Hagyományos beszállítás
Just in time beszállítás
szállítás
raktározás logisztikai
szolgáltatónál
árúfogadás a termelőnél
meo a termelőnél
raktározás a termelőnél
első gyártási művelet a termelőnél
raktárba betárolás
előkészítése
betárolás
raktár
kitárolás
szállítás
szerződés lebonyolítás
logisztikai folyamatok
adminisztrációja
viszárúk
minőség biztosítás komissiózás
csomagolás
disztribúciós logisztika
termelési logisztika
kiszállítás
előkészítése
vásárlók
eladás/marketing
Értékesítési
logisztika
Logisztikai
költségek
elkülönítési
lehetősége
1. Beszerzésnél a.) fizikai területen
árufogadás belső szállítás raktározás
b.) adminisztratív területen rendelési diszpozíció a beérkezés nyilvántartásba vétele az árufogadás adminisztrációja
2. Termelési logisztika a.) fizikai területen
belső szállítás közbenső raktározás, tárolás
b.) adminisztratív területen termelés előkészítés termelési logisztikai diszpozíció
3. Értékesítésnél a.) fizikai területen
csomagolás raktározás értékesítésre előkészítés disztribúció
b.) adminisztratív területen értékesítési diszpozíció disztribúciós logisztika irányítása
A logisztikai szolgáltatások a.) Fő funkciók
A (szállítási) szerződés-lebonyolításhoz kapcsolódó diszpozíciós funkciók -
Szállítási funkció b.) Mellékfunkciók
Átrakási funkciók Raktározási funkció Csomagolási funkció Manipulációs funkció Információhoz, adatcseréhez kapcsolódó funkciók
c.) Kiegészítő funkciók Az eladást elősegítő funkciók Vevőszolgálat Szállítmánybiztosítás Vámkezelés
Logisztikai területek Szállítmányozás - a szállítmányozók (speditőrök) a
szállítmányozási szerződés keretében saját nevükben, megbízóik számlájára vállalják, hogy megszervezik a szerződésben lévő utasítás szerint az árueljuttatást, - kiválasztják az ahhoz szükséges vállalkozókat (fuvarozó, közbenső speditőr, rakodó, stb.) és megkötik a fuvarozási és egyéb szerződéseket, valamint ellátják az árueljuttatáshoz szükséges egyéb teendőket.
Fuvarozás - a fuvarozók a fuvarozási szerződés keretében arra vállalkoznak, hogy az árút meghatározott feladási helyről, meghatározott rendeltetési helyre díj ellenében továbbítják. (A fuvarozó fő tevékenysége, a helyváltoztatás mellett kiegészítő tevékenységeket is felvállal, pl. raktározást, okmánykezelést, stb.)
Vasúti áruszállítás Előnyök Hátrányok
viszonylag független a külső környezeti hatásoktól
a közúti szállításhoz képest kisebb a szállítás fajlagos energiaigénye
szinte minden árufajta szállítását lehetővé teszi
a közúti szállításhoz képest kisebb a környezetkárosító hatása
előre jól kalkulálható a tarifarendszer
viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje
viszonylag kicsi a hálózatsűrűsége, ha a feladó és/vagy a címzett nem rendelkeznek iparvágány-kapcsolattal
viszonylag nagy dinamikus igénybevételek érhetik az árukat, különösen a vasúti kocsik tolatása közben
kevésbé rugalmas alkalmazkodóképesség a fuvaroztatói igények változásaihoz.
Közúti áruszállítás Előnyök Hátrányok
a legsűrűbb vonalhálózattal rendelkezik
viszonylag rövid az áruk szállítási ideje
szinte minden árufajta szállítása lehetséges
nagyméretű alkalmazkodóképesség a fuvaroztatók igényeihez
viszonylag kis mértékűek a szállítás közbeni áruigénybevételek és az ebből származó károk
nagymértékű függőség a külső környezeti hatásoktól, illetve az előre nem látható eseményektől
a vasúti szállításhoz képest nagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye és környezetszennyező hatása
egyszerre nagy árumennyiség továbbítására csak korlátozottan alkalmas
leginkább élőmunka-igényes és balesetveszélyes
útvonal-korlátozások, hétvégi szállítási tilalmak korlátozhatják
a nemzetközi forgalom az egyes kölcsönös megállapodásán alapuló engedély-kontingensekhez kötött
Vízi áruszállítás Előnyök Hátrányok
a legkisebb a szállítás fajlagos energiaigénye
a legkisebb a környezetkárosító hatása
minden árufajta szállítására alkalmas
díjszabásai viszonylag rugalmasak
viszonylag hosszú az áruk szállítási ideje
a feladó és a címzett közötti közvetlen szállítási kapcsolatok kialakítására nem alkalmas
a szállítási határidők átlagos időjárási viszonyok mellett betarthatók, de akadályozó tényezők léphetnek fel
itt a legnagyobbak a szállítás közbeni áruigénybevételek
Légi áruszállítás Előnyök Hátrányok
nagy szállítási távolságok esetén viszonylag rövid az áruk szállítási ideje
viszonylag kis mértékűek az árukat érő igénybevételek, ezért viszonylag kicsi a csomagolás költségigénye is
a szállítási határidők betartását egyedül a szélsőséges időjárási viszonyok zavarhatják
csak az áruk egy bizonyos köre esetén vehető számításba
az áruk repülőtérre való fel-, illetve elfuvarozására és emiatt gyakran többszöri átrakásra, átmeneti tárolásra van szükség, ami jelentős mértékben megnövelheti az áruk szállítási idejét
itt a legnagyobb a szállítás fajlagos energiaigénye; így magasak a fuvardíjak
környezetvédelmi szempontból kedvezőtlen lehet a zajhatás
Csővezetékes áruszállítás Előnyök Hátrányok
nagyfokú megbízhatóság független a külső
környezeti időjárási hatásoktól
alacsony fajlagos üzemeltetési költség
hibamentes konstrukció és gondos üzemeltetés esetén minimális a környezetszennyezés veszélye
a szállítható áruk köre nagy mértékben korlátozott, csak azonos fajtájú áru szállítására alkalmas
viszonylag alacsony a szállítási sebesség, így hosszú a szállítási idő
kis alkalmazkodóképesség a szállítási igények változásaihoz
a vezetéképítésnek nagy a beruházási költségigénye.
Elektronikus úton történő szállítás
ElőnyRendkívül olcsó
Időigénye elhanyagolható
Házon belülre érkezik
Hátrány Csak szoftveres
termékek és adatok Csak kiépített hálózat
esetén Lopás veszélye nagy
Kombinált szállítási rendszerek A kombinált szállítás esetén egy szerződés keretében két vagy több közlekedési ágazat vesz
részt egy adott szállítási feladat megoldásában, az áru egy szállítási egységben jut el a feladótól a címzettig.
A kombinált szállítási rendszerek két fő csoportja konténeres szállítási rendszerek: két vagy több közlekedési alágazat együttműködésével
bonyolítják le a feladó és a címzett közötti konténerforgalmat tágabb értelemben vett huckepack szállítási rendszerek: az egyik közlekedési alágazat
szállítójárművein továbbítják a másik közlekedési alágazat szállítójárműveit.
A kombinált forgalom növelésének célkitűzései a környezetszennyezés és zajártalom csökkentése a közutak zsúfoltságának csökkentése a közlekedésbiztonság növelése a közutak elhasználódásának késleltetése kedvezőbb energia- és nyersanyag-felhasználás a vasút és a vízi út szabad kapacitásának kihasználása a közúti fuvarpiac megvédése, illetve növelése a környező országokban.
A kombinált szállítás típusai konténeres szállítás közúti-vasúti kombinált szállítás (RO-LA) közúti-vízi kombinált szállítás (RO-RO) folyami-tengeri kombinált szállítás
Árueljuttatási rendszereka.) közvetlen vagy direkt forgalom
b.) vonali forgalom
c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer
d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere
e.) "hub and spoke" rendszer
Árueljuttatási rendszerek 1
a.) közvetlen vagy direkt forgalom - egy feladó, egy címzett, útközben fel és lerakodás nincs
b.) vonali forgalom - egy fuvareszköz, menetrend szerinti ki- és berakodás
Árueljuttatási rendszerek 2
c.) árugyűjtő és áru-terítő rendszer - fuvareszköz kiindulási és végpontja azonos (az egyes megállóhelyek gyűjtő, és elosztó pontok lehetnek)
Árueljuttatási rendszerek 3d.) szállítmányozói gyűjtőforgalom rendszere - gyűjtőponttól gyűjtőpontig történő (általában nemzetközi) szállítás
Árueljuttatási rendszerek 4
e.) "hub and spoke" rendszer - a légi és közúti fuvarozás összekapcsolása, valamint a légi forgalom lebonyolításában az ún. "kerékagy küllő rendszer ( a kerékagy a kontinenseket lefedő hálózatok regionális központjait jelenti). A forgalom részint a küllők és a kerékagyak között, majd a kerékagyak közötti légi forgalomban történik.
Raktározás, disztribúciós központok Raktározás, disztribúciós központok - A disztribúciós központ
a raktározási, tárolási tevékenység mellett elosztási és további feladatokat is ellátnak. Szétválogatják az árut az egyedi megrendeléseknek megfelelően, s ki is szállítják azt. Emellett egységrakomány-képzést, átcsomagolást, szortírozást, árumegjelölést, okmánykezelést és - szükség szerint, a vevőigényeknek megfelelően - még a termelés utolsó fázisát is elvégzik. Kontroll- és dokumentációs tevékenységet is elláthatnak.
Megkülönböztethető termékorientált disztribúciós központ - ez olyan helyen fekszik, hogy a
termelőüzemekből kiinduló termékáramlást földrajzilag kedvezően tudja összefogni,
piacorientált disztribúciós központ - ezt egy nemzetközi piacra dolgozó cég olyan országokban létesít, ahol termékeit forgalmazzák - célja, hogy a forgalmazó kiskereskedők gyorsan és alacsony költséggel tudják feltölteni készleteiket.
vevők vevők vevők vevők
3 lépcsős disztribúció
termelői
raktárakkal
3 lépcsős disztribúció
központi
raktárakkal
2 lépcsős disztribúció
központi
raktárakkal
1 lépcsős disztribúció
központi
raktárakkal
A disztribúciós struktúra kialakításának lehetséges megoldásai
Közraktár A közraktárak nyilvános raktárak, amelyeket áruforgalmi és
közlekedési csomópontokban létesítenek - ezek raktárteret és logisztikai szolgáltatásokat (átcsomagolás, okmánykiállítás, vámügyintézés, disztribúció stb.) biztosítanak. Ez egyben a külföldi eladó számára is lehetővé teszi a helyi piachoz való alkalmazkodást.
A közraktárak a beraktározott áruról közraktárjegyet adnak ki. A közraktárjegy két részből áll: zálog és árujegyből, mindkét jegy külön-külön is átruházható, de csak együtt biztosítja a tulajdonjog gyakorlását. A közraktárjegyre hitelt lehet felvenni a bankoktól, - ekkor a zálogjegy a hitelezőhöz kerül, a hitel fedezeteként, - (s az adós csak akkor juthat hozzá árújához, ha kifizette adósságát és visszakapta zálogjegyét).
Egységrakomány Az egységrakomány-képző eszközök kisebb árudarabok
egybefogása céljából speciálisan kialakított, szabványméretű segédeszközök, amelyek - biztosítják a küldemények külső, egységes méretét (ISO
standard), - lehetőséget adnak a megbontás nélküli szállításra és
tárolásra, - segítik a fuvareszközök és tárolóterek jó kihasználását, - halmozhatók, stabilak, - többször felhasználhatók.
Fajtái: raklapok, konténerek, logisztoboxok, egyéb egységrakomány-képző eszközök
sling=lapos tálca pántokkal átfogva, big-bag=zárható, szabványos táska, bag in bag = a big-bag-ek összefogva nagyobb táskába)
Logisztikai központ Típusai: Az áruforgalmi központok speciális,
csomópont-orientált logisztikai üzemek: olyan logisztikai csatlakozóközpontok, ahol az áruáramláshoz kapcsolódó logisztikai funkciók ellátására megtalálható a funkcióvégző vállalkozók legtöbbje. Az áruforgalmi központok rendkívül széleskörű szolgáltatási palettával rendelkeznek.
A logisztikai szolgáltató központok minőségileg mást jelentenek, mint az áruforgalmi központok. Ezeknél nem az átrakási funkció dominál, mint az áruforgalmi központoknál, hanem az, hogy a logisztikai szolgáltató központ egy régió gazdaságának integráns része.
Projekt-menedzsment
(= tervezés?)
Projekt
„„Egyedi, egyszer előforduló tevékenységek Egyedi, egyszer előforduló tevékenységek konkrétan meghatározott célok elérésére, konkrétan meghatározott célok elérésére, adott határidők betartása mellett.”adott határidők betartása mellett.”
A szervezeti folyamatok integráns részei.A szervezeti folyamatok integráns részei.
Folyamatok a szervezetben
Szokásos üzleti
folyamatok
Projektek
Változás &bizonytalanság
Rutinszerű &rendszeres feladatok
A rendszeres tevékenységek és a projektek Az alaptevékenységek esetében a
menedzsment feladata a hatékonyság (az eredményesség mellett) biztosítása.
A projekteknél az eredményesség (siker) az elsődleges (természetesen minél hatékonyabban elérve)
Projektek legfőbb jellemzői Feladatok és folyamatok egyedi kombinációi Szűk fókusz, specifikus teljesítménycélok Van kezdete és vége A projekt vége jól meghatározott:
Időkeret Cél elérése Bizonyított, hogy a cél nem érhető el
Elkülönített erőforrások Költségvetés korlátozott Tervezhető (elkülönítetten) Fokozatos kidolgozás Kockázatos
Projekt-hierarchia Stratégia Program: egymással kapcsolatban álló projektek és a projekteken
kívül álló (rész)feladatok olyan csoportjait, melyeket egymással koordinált módon menedzselnek szinergikus előnyök elérése céljából. A szinergia megjelenhet mind a projektek megvalósításában, mind az irányítás területén.
Portfólió alatt projektekből, programokból és egyéb tevékenységekből álló olyan halmazokat értünk, melyeket valamilyen célból hasznos együtt kezelni.
Az alprojektek a projektek olyan összetevői, melyek önmagukban is kezelhetők projektként. A nagyobb projektek alprojektjei gyakran további alprojektekre bonthatók.
A fentieken kívül gyakran használt kategória az úgynevezett kulcsprojekt. A kulcsprojektek egyes programok kivételes fontosságú, húzóprojektjei, melyek meghatározzák a program összes többi elemét. Rendszerint a programok legnagyobb projektjei is egyben.
Projekt-menedzsment "A projektmenedzsment a projekt valamennyi szempont
szerinti megtervezése, követése és ellenőrzése, és mindazok motiválása, akik részt vesznek a projekt céljainak az előre meghatározott időben, költségkereteken belül és megfelelő minőségben történő megvalósításában."[
• Projekt-szerű menedzsment: a projektmenedzsment eszközeinek használata nem-projekt tevékenységekre
• ≠ Pályázat-menedzsment, de a pályázat elnyerése és a vállalások megvalósítása maga is egy speciális projekt.
A projekt-menedzser(Stevenson)
Felelős:
Feladatok elvégzése MinőségEmberi erőforrások HatáridőkKommunikáció Költségek
Egyéb szerepek a projektben
Projekt koordinátor: tárgyal a funkcionális vezetőkkel, jelent a projektmenedzsernek
Projektmenedzsment-csapat (team) tag Projekt-bajnok: „erős ember” aki
promotálja és támogatja a projektet Projektmunkatárs (projektmunkás):
végrehajtja a feladatokat
A projektciklus
Szükségletek meghatározása Célok kialakítása Projekt-tervezés Projekt-megvalósítás Projekt-monitoring és -értékelés
Project life cycle
Meghatározás Tervezés Végrehajtás „Leszállítás”
CélokSpecifikálás
MegvalósíthatóságFeladatok
FelelősségekCsapatok
IdőtervekKtgvetésForrások
KockázatokMunkaerő
Jelentések
Változtatások
Minőség
Vevők képzéseÁtadási dokumentumok
Erőforrások felszabadítása
Munkaerő visszahelyezése
Tudáskezelés
A változtatás költségeTervezés,
előkészítésMeghatáro-
zásMegvalósítás Zárás
Time
Érintettek befolyása
Válozásköltség
Projektmenedzsment eszközök
Probléma-faProblémaelemző eszköz a problémák-részproblémák közti összefüggések
bemutatására, a probléma felbontására hierarchikus Cellákban történő ábrázolás
Ugyanaz másképp…
Halszálka (Ishikawa) diagramm Szintén az ok-okozati viszont mutatja be, főleg
minőségmenedzsmentben használják.
Cél-fa A problémafa „párja” Célhierarchiát mutat be, mely célok a probléma-fa problémáira
reflektálnak
Logikai keretmátrix
Előfeltevések
4. Tevékenység (input)
3. Output (eredmény)
2. Rövidtávú cél
1. Stratégiai cél
4. Feltevések, kockázatok
3. Ellenőrzési eszközök2. Indikátorok1. Célstruktúra
Feladatlebontási struktúra (WBS) azonosítja a diszkrét feladatelemeket segít áttekinteni a projekt teljes
feladatterjedelmét
GANTT-diagramm
Egyfajta oszlopdiagramm ami bemutatja a projekt ütemezését, menetrendjét.
Az egyes résztevékenységek kezdő és végpontjait, és ezáltal a nagyobb tevékenységekét is.
Bemutathatja a részfeladatok közti összefüggéseket, függőségeket is.
Alkalmas a projekt készültségi fokának illusztrálására is.
GANTT-diagramm (alap)ID Tevékenység Felelős Időintervallumok (nap, hét, hó)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8
9
10.
11.
GANTT-diagramm
6.
5.
4.
3.
2.
1.
IdőintervallumokTevékenységek
GANTT-diagramm (MS-Project)
GANTT-diagramm
6.
5.
4.
3.
2.
1.
IdőintervallumokTevékenységek
today
A hálódiagramm Hívják elsőbbségi (precedence)
diagrammnak is
Tevékenység-élű (AOA)
Tevékenység a csomópontokban (AON)
Tevékenységek
Események (állapotok)
A hálódiagramm Út
Tevékenységek olyan sorozata, amely a kezdőponttól a végpontig tart
Kritikus út: A leghosszabb út; meghatározza a projekt
hosszát; nem feltétlenül egy ilyen van Kritikus tevékenységek
A kritikus út tevékenységei Tartalékidő
Ennyit csúszhat (időben) az adott út anélkül, hogy a projekt hossza nőne; a kritikus út és a kérdéses út hosszának különbsége
Tevékenység élű háló
1
2
3
4
5 6
Locatefacilities
Orderfurniture
Furnituresetup
InterviewHire andtrain
Remodel
Move in
AOA
Tevékenység a csomópontokban háló
1
2
3
5
6
Locatefacilities
Orderfurniture
Furnituresetup
Interview
RemodelMove in
4
Hire andtrain
7S
AON
Köszönöm a figyelmet!