A hazai régiók kiinduló helyzete és növekedési kilátásai Czakó Veronika ICEG Európai Központ

ICEG Európai KözpontICEG Európai Központ1118 Budapest, Dayka G. u 6/B.1118 Budapest, Dayka G. u 6/B.

Telefon: (1) 248-1160 Fax: (1) 248-1161Telefon: (1) 248-1160 Fax: (1) 248-1161e-mail: [email protected] honlap:www.icegec.hue-mail: [email protected] honlap:www.icegec.hu

A hazai régiók kiinduló A hazai régiók kiinduló helyzete és növekedési helyzete és növekedési

kilátásaikilátásai

Czakó VeronikaCzakó VeronikaICEG Európai KözpontICEG Európai Központ

2005. december 9.2005. december 9.



Háttér

A régiók helyzetének összehasonlítása a következő tartós növekedési tényezők alapján:

• Foglalkoztatás• Humán tőke• Fizikai tőke minősége (K+F, infrastruktúra)

+ Beruházások (hazai és FDI)



Fő kérdések

1. Milyen hasonlóságok és eltérések mutathatók ki a jelenlegi kiinduló állapotban a tartós növekedési tényezőkben?

2. Mik az egyes régiók erősségei és gyengeségei a tartós növekedési tényezőkben?

3. Mely tartós növekedési tényezőknek kell prioritást kapniuk a regionális versenyképesség növelése során?



Nyugat-Dunántúl: kiinduló helyzet

• Képzett munkaerő, de nem megfelelő minőség és szerkezet

• Felsőfokú képzés alacsony színvonala, szerkezeti problémái

• Jelentős FDI és hazai beruházás

• Erős ágazati koncentráció, klaszterek kialakulása

• Magas jövedelmi szint

• Előnyös földrajzi elhelyezkedés (dinamikus régiókkal határos, közel fekszik európai növekedési gócpontokhoz, fontosabb tranzitvonalakhoz)

• Egyre leterheltebb infrastruktúra

• Alacsony K+F



Nyugat-Dunántúl: jövőkép

• K+F és innováció erősítése

• Fizikai tőke minőségének javítása, infrastrukturális fejlesztés

• Humán tőke kínálatának bővítése (magasan kvalifikált)

• Megindult hálózatosodás támogatása

• Környezeti tudatosságban rejlő előnyök kiaknázása

• Meglévő adottságok teljes körű kiaknázása (intenzív, határokon átnyúló együttműködés; nemzetközileg integrált iparágak; jelentős befektetések)



Közép-Dunántúl: kiinduló helyzet

• Magas jövedelmi szint

• Magas színvonalú ipari termelés

• Jelentős mennyiségű FDI, erős agglomerációs hatásokkal

• Magas gazdasági aktivitás és foglalkoztatási szint

• Migrációs többlet a magasan kvalifikált munkaerőnél

• Alacsony a K+F kiadások volumene

• Nincs jelentős képzési és felsőoktatási intézmény

• FDI inkább a munkaerő-intenzív ágazatokban

• Külföldi befektetők kitelepülésének veszélye magas

Közép-Dunántúl: jövőkép

• Infrastruktúra korábbi években jellemző bővülési ütemének fenntartása

• Képzés, humán tőke, K+F fejlesztése

• Külső sokkoktól függő termelés arányának csökkentése

• Meglévő befektetők erőteljesebb integrálása

• Klaszteresedés támogatása

• Szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése

• Régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése





Dél-Dunántúl: kiinduló helyzet

• Kedvező természeti adottságok (Balaton, számos tájvédelmi körzet, öt borvidék)

• Hátrány az aprófalvas településszerkezet magas aránya

• Alacsony gazdasági aktivitás, magas munkanélküliség

• Alacsony munkaerőköltség

• Kevés beruházás

• Legalacsonyabb egy főre jutó ipari termelés

• Paksi atomerőmű, részben biomasszát alkalmazó erőmű Pécsett

• Pécs: tudományos és kulturális központ



Dél-Dunántúl: jövőkép

• Közlekedési és IT infrastruktúra javítása

• Foglalkoztatás növelése

• Kedvező képzettségi szerkezet jobb kihasználása

• Beruházások, elsőssorban FDI vonzása

• Határ menti együttműködés fejlesztése a DK-Európai országokkal

• Energiaiparban rejlő lehetőségek kiaknázása

• Környezetipar és környezeti technológiák előállítása



Közép-Magyarország: kiinduló helyzet• Két rész: Budapest és agglomerációs övezete (a régió nem egyezik meg Bp. valós vonzáskörzetével)

• Aránytalanul felülreprezentált az egyes tartós növekedési tényezők tekintetében, kiváló versenyképességi adottságok

• Pozícióvesztés a KK-Európa többi világvárosához képest

• Magas a KKV-k aránya, de alacsony beszállítói képesség

• Erős függés az FDI-tól

• Közigazgatási jellegű problémák (megye-főváros, kerületek-főváros közötti adminisztratív szakadások)

• Bp. megoldatlan belső és agglomerációs közlekedési állapota



Közép-Magyarország: jövőkép

• Budapest igényekhez viszonyított elmaradásának mérséklése a közlekedési infrastruktúra tekintetében

• Erőteljes növekedési lehetőség a szolgáltatások és az IKT területén

• Jelentős lehetőségek a turizmus területén (élhetőbb főváros esetén)

• Kreatív iparágakra alapozott további fejlődés



Észak-Magyarország: kiinduló helyzet

• GDP alapján a legszegényebb régió hazánkban

• Nem homogén, jelentős különbség a megyék között

• Alacsony aktivitási ráta, magas munkanélküliség

•A régió megőrizte ipari jellegét, FDI is jelen van a térségben

• Hagyományosan erős felsőoktatás

• Számottevő K+F kapacitás, de nincs kihasználva

•Jelentős idegenforgalmi potenciál (gyógy-, bor-, sportturizmus)



Észak-Magyarország: jövőkép

•A megvalósult Ny-K-i irányú gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés után É-D-i irányú fejlesztésre is szükség lenne.

• Egyetemek és üzleti szféra közötti kapcsolat további ösztönzése, K+F kapacitás nyújtotta lehetőségek kihasználása

• Szakképzés munkaerőpiaci igényeknek megfelelő alakítása

• Turizmusban rejlő lehetőségek kihasználása

• Tranzitszerep jobb kihasználása logisztikai központok létesítésével

•Szlovákiával való kapcsolatok erősítése



Észak-Alföld: kiinduló helyzet

• A legtöbb tartós növekedési tényező tekintetében rossz helyzetben van, kivéve K+F és humán tőke

• Felsőfokú képzés mennyiségi és minőségi mutatói relatíve jók

• Nagyszámú képezhető, relatíve alacsony bérköltségű munkaerő

• Kevés az FDI aránya, de a beruházási ráta magas

• Jó mezőgazdasági háttér mellett feldolgozóipar is jelen van

• Hiányos közlekedési infrastruktúra, korlátozott elérhetőség

• Halmozottan hátrányos helyzetű népesség magas aránya



Észak-Alföld: jövőkép• A tartósan munkanélküliek és az inaktívak munkaerőpiacra való visszavezetése

• Agrárkutatások növekvő jelentősége

• K+F együttműködés fokozódása az agrárszektorbeli magánvállalatok és a Debreceni Egyetem között.

• Közlekedési infrastruktúra és IT ellátottság javítását célzó beruházások

• Árvízvédelem javítása hozzájárulhat az FDI vonzáshoz

• Ukrán és román határon átnyúló kapcsolatok intenzitásának fokozódása



Dél-Alföld: kiinduló helyzet

• Az országos átlagnál alacsonyabb aktivitási ráta

• Közlekedési infrastruktúra visszamaradottsága (autópálya, közút, vasút, tiszai hajózás, helyi repterek továbbépítendők)

• Ugyanakkor közlekedési folyosó a Balkán felé

• Beruházások alacsony szintje és kedvezőtlen szerkezete (főként központi és helyi költségvetési szervek)

• Beruházásokon belül alacsony FDI

• K+F elsősorban biotechnológiában és agrártudományokban



Dél-Alföld: jövőkép• Megközelíthetőség javítása (közlekedési infrastruktúra)

• Egyre intenzívebb kapcsolat a Balkánnal, de fennáll az FDI „átszaladásának” veszélye

• Beruházások, és ezen belül FDI növelése

• Üzleti és info-kommunikációs infrastruktúra megteremtése

• Innovációs és K+ F kapacitások jobb kihasználása a biotechnológia, megújuló energiaforrások kutatása, és az egészségipar területén

• K+F és vállalati szféra közötti együttműködés javítása



Régió Foglalkoztatás Humán tőke Fizikai tőke minősége

K+F Infrastruktúra

Nyugat-Dunántúl

X X X

Közép-Dunántúl

X X

Dél-Dunántúl X X

Közép-Magyarország

X X

Észak-Magyarország X X

Észak-Alföld X X

Dél-Alföld X X

A három tartós növekedési tényező relatív fontossága



Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!

Documents

A hazai régiók kiinduló helyzete és növekedési kilátásai Czakó Veronika ICEG Európai Központ