Hulladékgazdálkodás

A hulladékgazdálkodás általános kérdései, alapelvei, jogi keretek, közigazgatási eszközök

Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István

Bevezetés

� Műszaki, gazdasági fejlődés, urbanizáció → hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége

� Hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal valóésszerű gazdálkodásban, anyag- és energiagazdálkodásban

� Magyarország: 300-450 kg/fő/év (háztartási és ipari/kereskedelmi hulladék) → nagyrészt lerakásra kerül

� Fejlett ipari országok: alapanyag, másodnyersanyag, másodlagos energiaforrás

� Települési hulladékok elhelyezése – legégetőbb problémák egyike

� A hulladékok előkészítése� A hasznos összetevők kinyerése

� Enyhíti az elhelyezés gondjait� Hasznos nyersanyagok

Bevezetés

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

� Fenntartható fejlődés (Brundtland-jelentés)

� „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” – azaz a szükségletek kielégítése mindaddig harmonikusan biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik

� Harmonikus fejlesztés

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

� EU hulladékgazdálkodási stratégiájának irányelvei

� Megelőzés elve� Már a tervezés szakaszában figyelembe veszi a műszaki

beruházások környezeti hatásait� Technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok

figyelembevételével� Kerüli a természeti erőforrások használatának ökológiai

egyensúlyt károsító hatását

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

� Megelőzés lehetőségei:� Technológia útján történő megelőzés (tiszta technológiák

alkalmazása)� Termékek útján történő megelőzés (életciklus-elemzés)

� Keletkezett hulladék hasznosítása (újrahasználat, újrafeldolgozás)

� Végleges ártalmatlanítás (rendezett lerakás, termikus ártalmatlanítás)

→ cél a hulladék-kibocsátás csökkentése

Fenntartható fejlődés és környezetvédelem

� Integrált megközelítés

� A természeti erőforrások valódi társadalmi értékének kiegyenlítése

� Szennyező fizet elv

� Terhelő, szennyező, károsító tevékenységet folytatók – teljes felelősség a termék teljes életciklusában

� Regionalizmus

� Adott régió terhelhetőségének figyelembevétele

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

� Célok:

� Az ember számára egészséges és az emberhez méltó környezet kialakítása

� A levegő, a talaj, a víz és a növény- és állatvilág megvédése� A környezeti károk megszüntetése

� A környezetvédelmi tevékenység kiterjed:

� A környezetet szennyező és károsító kibocsátások� Csökkentésére ill. megakadályozására� Hatásaik elemzésére

� A hatások műszaki eszközökkel/módszerekkel történő redukálására (additív-környezetvédelem)

� A bekövetkezett környezetszennyezések, károk felszámolására (szanáló környezetvédelem)

Környezetvédelem és hulladékgazdálkodás

� Emberi tevékenység: szükségletek kielégítésére irányul

� Termelés és fogyasztás folyamata (létfenntartásunk alapvető feltétele)

� Termelési folyamat = nyersanyag + alapanyag + energia + segédanyag + közeg (levegő/víz)

� Termelés eredménye = termék (lakossági vagy ipari fogyasztás) + melléktermék + maradékanyag (termelési hulladék) → könnyen hulladékká válhat

Hulladék keletkezésével járó anyag-körfolyamat

Termelésintegrált környezetvédelem

� A folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladékszegény eljárások)

� Technológiai folyamat anyagigényének csökkentése = emissziók csökkenése (termelésen belüli visszaforgatás)

� Fogyasztási hulladék� Települési hulladék – ma a hazai környezetvédelem

kritikus pontja – iparból, szolgáltatásból kerül ki (LCA)

Termékintegrált környezetvédelem

� Célja a termékek oly módon való kialakítása, hogy használatuk után a termelési folyamatokban újrahasznosítani lehessen azokat

� A hasznosítható anyagok beépítése a termékbe� A termékek élettartamának növelése !!!� Több célra hasznosítható termékek előállítása� Többféle csomagolóanyag használatának az elkerülése

� Nem megfelelően kezelt hulladék� Mennyiségével és veszélyességével arányos környezeti kockázat

� Környezet tudatos védelme:� Emissziók és hatásaik elemzése � Mi ellen védekezzünk?� A védelem elmulasztásának mi a kockázata? (kockázat elfogadható

mértékének meghatározása és a védelem költségeinek optimálása)� Termelő felelőssége

Zárt körforgalmú anyaggazdálkodás

kitermelt nyersanyag + energia (input) = hulladék + emisszió (output)

Hulladékgazdálkodási stratégiai elemei

� A hulladék keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése

� A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása

� A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeinek kielégítő ártalmatlanítása

� A hulladékok által szennyezett területek rehabilitációja

� Előnyben kell részesíteni� Anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák

alkalmazása� Az anyagnak/hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban

tartása� A legkisebb tömegű és veszélyességű hulladékot eredményező

termékek előállítása� A hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltása

Megelőzés

� Termékek útján� Környezetbarát termékek� Hosszú élettartamú termékek� Javító-karbantartó munka� Csomagolóanyag-felhasználás redukálása

� Technológiák révén� Hulladékszegény vagy tiszta technológiák� Üzem- és termelésszervezési módszerek

A keletkező hulladékok másodnyersanyagként vagy energiahordozóként történő hasznosítása

� Hulladékhasznosítás� Másodnyersanyag� Energiahordozó

� Félkész-, késztermék

A nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása

� Környezetszennyezés, környezetkárosítás megakadályozása� Kémiai, termikus és biológiai kezelés (hasznosítási elem)

� Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiakéntifelhasználására a műszaki vagy gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez képest aránytalanul magasak.

� Hulladéklerakás: az anyagi minőség megváltoztatásával nem járó, a környezet elemeitől való elszigetelésen alapulóártalmatlanítási eljárás.

A hulladék mennyiségének csökkentése a gyártási folyamatban

� Átalakítási hatásfok megközelítésével� A technológiai fegyelem betartásával� A termék helyettesítésével� Az alapanyagok, a technológia és az üzemeltetés

megváltoztatásával� A hulladék újrahasznosításával

A hulladékprobléma kezelése

Hulladéklerakás

Energiavisszanyerés nélküli égetés

Energiavisszanyeréssel járó égetés

Anyag-újrafeldolgozás

Újrahasznosítás

Hulladékcsökkentés

Hulladék-megelőzés

Tervezési és gyártási szakasz

Gyártási, elosztási és használati szakasz

Haszn

álat

utá

ni s

tádi

um

‘Low waste’ technológiák

� Technológia:

� Számítógépes irányítás, szabályozás, tervezés� Zárt folyamatok (pl. víz és vegyszer használatánál)� Hulladékok visszavezetése a termelési folyamatba� BAT

Konstrukció

� Fizikai működőképesség növelése� Kiszerelhetőség, szétszerelhetőség� Javíthatóság� Anyag-spektrum szűkítése� Környezetkímélőbb termékekre való áttérés

Anyaghelyettesítés

� Veszélyes anyagok helyettesítése� Újrahasznosíthatóbb és újrahasznosított

anyagok alkalmazása

� Multifunkcionális felhasználás

A hulladékkezelés alapmodelljei

� Hagyományos folyamat-modell (nyitott rendszer)� Nyersanyag-kitermelés� Alapanyag-előállítás� Feldolgozás, gyártás� Elosztás, értékesítés� Felhasználás� Hulladék (lerakás, égetés)

A hulladékkezelés alapmodelljei

� Modern folyamat-modell (zárt rendszer)� Az életút végén a termék visszaforgatása a

termelésbe

� Termék-szintű visszaforgatás� A termék visszaforgatása a közhasználatba

A zárt rendszer modellje

A hulladékkezelés környezetbarát modellje

Körforgási modell

A termék előállítása során keletkező hulladék csökkentése

� A termelés és a környezet kapcsolata� A természet anyagainak átalakítása és/vagy

mozgatása� Termelési folyamat megfelelő részletességű

ismerete

A természet

� Nyersanyag és energiaforrásul szolgál� Az ember természetes élettere� A fölöslegessé vált felgyűlt anyagoknak,

hulladékoknak a befogadója� Hulladékentrópia� Új mesterséges kémiai, radioaktív stb. anyagok

� Környezetbarát vagy természetes anyagok� Környezetidegen mesterséges anyagok

A termelési folyamat és a technológia kapcsolata

� Hulladék:� Selejt� Veszteségek� Technológiai hulladék

� A hulladéktermelés csökkenésének esetén:

� Csökken az anyag- és energiaköltség, nő a nyereség� Csökkennek a raktározási készletek, nő a nyereség� Termelőkapacitások szabadulnak fel� Csökken a hulladék kezelésére fordítandó költség� Csökken a hulladékok okozta környezetterhelés� Csökken a környezeti erőforrások igénybevétele

A hulladékcsökkentés lehetőségei

� Alaphelyzet: főtermék centrikus technológiai folyamat� Hulladékok relatív csökkentése (Tisztább termelés,

hulladék prevenció)� Hulladékok abszolút csökkentése (újabb technológiai ág,

hulladékszanálás)

A termék felhasználása során keletkezőhulladék csökkentése

� Elveszíti használati értékét� Újrafelhasználható

� Többutas termékek� Melléktermékek, termelési és kommunális hulladék

A környezetvédelem egy állandó kihívás (= folyamatos fejlesztés).

A környezetvédelem kimerül a törvényi szabályozások teljesítésében.

…csökkenti a rizikót és átláthatóbbá teszi a termelést

…növeli a komplexitást és rizikót

…csökkenti a vállalati eszköz- és energiafelhasználást

…növeli a vállalati eszköz- és energiafelhasználást

…vállalatra jellemző innováció…vásárolt szolgáltatás

A környezetvédelem mindenkit érint A környezetvédelem a felelős szakértők dolga.

A környezeti problémákat minden érintett részleg részvételével oldják meg.

A környezeti problémákat műszaki úton oldják meg.

A környezetvédelem a termék- és gyártásfejlesztés szerves része

A környezetvédelem csak akkor kerül napirendre, amikor a termék és az eljárás már kifejlesztésre került.

A hulladékok és emissziók keletkezését a forrásnál kell megakadályozni. A gyártás és anyagfelhasználás kockázatának csökkentése.

A hulladékok és emissziók szűrők és kezelés következtében más formában kerülni ki. „csővégi”(End of Pipe) megoldás Utólagos („tüneti”) kezelés

…költségcsökkenéshez vezet…többletköltségekhez vezet

„Hol és miért keletkezik a hulladék és emisszió?”„Mit kezdjek a hulladékokkal és emissziókkal?

Preventív környezetvédelemReaktív környezetvédelem

Technológiába integrált megelőzőkörnyezetvédelem

� Tisztább termelés (TT)� Preventív hulladékmegelőzési, -csökkentési stratégia� Hol és miért keletkezik a szennyezés?

� Szennyezés = elpazarolt nyersanyag� Hogyan lehet a nyersanyagokat és az energiát minél

hatékonyabban hasznosítani?

� End-of-pipe technológia� Reaktív megközelítés – csővégi technológia

Tisztább termelés

� Gyakorlati intézkedések:

� Változtatás a terméken� Gondosabb bánásmód� Alap- és segédanyagok kiváltása� Technológiai változtatás� Belső visszaforgatás� Külső visszaforgatás

Magyar szabályozás

2000. XLIII. évi törvény a hulladékgazdálkodásról(módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény)

A törvény célja:

a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;

b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányúhasznosítása, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

A hulladékgazdálkodás alapelvei

a) a megelőzés (integrált szennyezésmegelőzés) elve: a legkisebb mértékűre kell szorítani a képződő hulladék mennyiségét és veszélyességét, a környezetterhelés csökkentése érdekében;

b) az elővigyázatosság elve: a veszély, kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének;

c) a gyártói felelősség elve: a termék előállítója felelős a termék és a technológia jellemzőinek a hulladékgazdálkodás szempontjából kedvezőmegválasztásáért;

d) a megosztott felelősség elve: a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett szereplőknek együtt kell működniük;

e) az elvárható felelős gondosság elve: a hulladék mindenkori birtokosa köteles a lehetőségeinek megfelelően mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék környezetet terhelő hatása a legkisebb mértékű legyen;

f) az elérhető legjobb eljárás elve: törekedni kell az adott műszaki és gazdasági körülmények között megvalósítható leghatékonyabb megoldásra; a legkíméletesebb környezet-igénybevétellel járó, anyag- és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a környezetterhelést csökkentő folyamatirányításra, a környezetkímélő hulladékkezelőtechnológiák bevezetésére;

A hulladékgazdálkodás alapelveig) a szennyező fizet elv: a hulladék termelője, birtokosa vagy a hulladékká vált

termék gyártója köteles a hulladékkezelési költségeit megfizetni, vagy a hulladékot ártalmatlanítani;

h) a közelség elve: a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a - környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott - lehető legközelebbi, arra alkalmas létesítményben kerülhet sor;

i) a regionalitás elve (területi elv): a hulladékkezelő létesítmények kialakításánál a fejlesztési, gazdaságossági és környezetbiztonsági szempontoknak, valamint a kezelési igényeknek megfelelő területi gyűjtőkörű létesítmények hálózatának létrehozására kell törekedni;

j) az önellátás elve: a képződő hulladékok teljes körű ártalmatlanítására kell törekedni, ennek megfelelő ártalmatlanító hálózatot célszerű kialakítani és üzemeltetni;

k) a fokozatosság elve: a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, egymásra épülő lépésekben, az érintettek lehetőségeinek és teherviselőképességének figyelembevételével kell elérni;

l) a példamutatás elve: az állami és helyi önkormányzati szervek a munkájukban érvényesítik a törvény céljait és elveit;

m) a költséghatékonyság elve: a hulladékkezelés szabályainak kialakítása, a hulladékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztók által viselendő költségek a lehető legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

A törvény hatálya

A törvény hatálya kiterjed minden hulladékra, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

Nem terjed ki a törvény hatályaa) a levegő tisztaságvédelmi jogszabály hatálya alátartozó, a levegőbe kibocsátott anyagokra,b) a radioaktív hulladékokrac) állati hulladékokra.

Hulladékfajták

� A hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozótárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles. � Veszélyes hulladék (Hgt. 2. számú melléklete)� Települési hulladék� Folyékony hulladék� Semleges (inert) hulladékok

Esettanulmány

� A hulladék fogalmának értelmezése� G. Vessoso és G. Zanetti büntetőügye: a

vádlottak hulladékot gyűjtöttek, szállítottak és tároltak, az olasz jogszabály által megkívánt engedély nélkül. Ez az olasz jog szerint bűncselekmény.

� A vádlottak azzal védekeztek, hogy az általuk gyűjtött, kezelt anyagok nem hulladékok, mert azok további gazdasági hasznosításra alkalmasak.

� Jogi probléma: hulladék vagy gazdaságilag még hasznosítható anyag? – jogértelmezési kérdés

A hulladék fogalma

� A direktívák értelmében mindaz hulladék, amelytől birtokosa megszabadul, illetve akar vagy köteles megszabadulni.

� Az ilyen hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása, kezelése szükségképpen előfeltétele a megfelelő hasznosításnak, újrahasználatnak, de ettől még az adott anyag hulladék minősége nem változik.

� A hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hanem ehhez szükséges a birtokos szándékának, illetve az ő szándékát érintő jogi kötelezettségeknek a megismerése.

� Tanulság: a hulladék fogalmát nem lehet teljes pontossággal meghatározni (birtokos szándéka ill. a szándékát érintő jogi kötelezettség)

Hulladékgazdálkodás

= a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere• a hulladék keletkezésének megelőzése,• mennyiségének és vezsélyességének csökkentése• kezelése,• ezek tervezése és ellenőrzése,• a kezelőberendezések és létesítmények, üzemeltetése,

bezárása, utógondozása,• a működés felhagyását követő vizsgálatok, valamint• az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadás és oktatés.

A hulladékgazdálkodási tevékenységek

� Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy:� az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, � ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést,� biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék

mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

� Előnyben kell részesíteni:a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák

alkalmazását;b) az anyagnak, illetőleg a hulladéknak a termelési-fogyasztási

körfolyamatban tartását;c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot és szennyező anyagot

eredményező termékek előállítását;d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

Az engedély

A hulladékgazdálkodás alapvető jogintézménye az engedély. Minden egyes hulladék-gazdálkodási, -kezelési kérdésnél alapvetőnek kell tekinteni az engedélyezési kötelezettséget.

Hatósági hatáskörök

a) elsőfokú hatóság: környezetvédelmi felügyelőség;b) főfelügyelőség első fokon jár el:

� ország területén történő átszállítás,� hulladék behozatala és kivitele� egész országra területére kiterjedő tevékenység.

� A települési önkormányzat jegyzője jár el elsőfokon:� a hulladékkezelési közszolgáltatási díjhátralék behajtása

során� az elhagyott hulladék egyes kérdései kapcsán.

Felelősség

Aki a környezetet veszélyezteti, szennyezi vagy károsítja, vagy tevékenységét a környezetvédelmi előírások megszegésével folytatja, az jogi felelősséggel tartozik.�Köteles:

� az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni, illetőleg környezetkárosítást abbahagyni;

� az általa okozott károkért helytállni;� a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani.

Fedezetbiztosítás�Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék keletkezik, illetőleg a veszélyes hulladék kezelője köteles a keletkező, illetve a kezelt hulladék mennyiségével arányosan, az okozható károk felszámolására, illetve a veszélyes hulladék ártalmatlanítására fedezetet biztosítani.

�Felelősségbiztosítás�Egyik lehetősége a hulladékgazdálkodási bírság kiszabása

Állampolgári részvétel

Tájékoztatási kötelezettség

� Hulladékgazdálkodással kapcsolatos települési önkormányzati döntés meghozatala előtt a lakosság álláspontjának megismerése

� A települési önkormányzat köteles közmeghallgatást tartani:� Hulladék ártalmatlanítását szolgáló telephely létesítése előtt� Szelektív hulladékgyűjtést elrendelő döntése meghozatala előtt

� A hulladékgazdálkodási terveikben meghatározottak teljesüléséről szólóbeszámolókat közzétenni

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos képzés, nevelés

� a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket valamennyi oktatási intézményben oktatni kell (a Nemzeti Alaptanterv részét képezik)

� lakosság tájékoztatása

Alapfogalmaka) hulladék: bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni

szándékozik, vagy megválni köteles (1. számú melléklet);b) veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel

vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;

c) települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék;

d) folyékony hulladék: az a hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül;

) gyártó: a termék előállítója, illetőleg külföldi gyártó esetén importálója;f) termelő: akinek a tevékenysége során a hulladék keletkezik vagy tevékenysége

következtében a hulladék jellege és összetétele megváltozik;g) hulladékkezelő: aki a hulladékot gazdasági tevékenysége körében a hulladék

birtokosától átveszi, kezeli;h) hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere,

beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, valamint az ezekhez kapcsolódószaktanácsadást és oktatást;

i) újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása;

Alapfogalmak

j) hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása (4. számú melléklet);

k) ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása (3. számúmelléklet);

l) kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történővisszavezetésére irányuló tevékenység;

m) gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a további kezelésre történőelszállítás érdekében;

n) begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén;

o) szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;p) előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását, hasznosítását, illetőleg

ártalmatlanítását elősegítő, azok biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentőtevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával jár;

q) tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél rövidebb ideig tartó elhelyezése;

r) forgalmazó: terméket, árut, szolgáltatást viszonteladónak, illetve felhasználónak, fogyasztónak átadó, értékesítő, gazdálkodó szervezet.

Egyes alanyok kötelezettségei

A gyártó kötelezettségeia) a termék és csomagolás kialakítása;b) nyers-, félkész- és késztermék, csomagolóanyag – előnyben

részesítés;c) tájékoztatás;d) hulladék visszafogadása;e) gondoskodás a hulladékról;f) betétdíjas/letéti díjas termék visszavétele

A forgalmazó kötelezettségeia) a termék és csomagolása hulladékáról gondoskodni;b) betét- vagy letétdíjas termék visszavétele

Egyes alanyok kötelezettségei

A fogyasztó kötelezettségei

a) köteles a szervezett hulladékgyűjtést igénybe venni;b) hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve

feljogosítottnak visszaszolgáltatni

A hulladék termelőjének, birtokosának kötelezettségei

a) a birtokába kerülő hulladékot köteles gyűjteni, hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni;

b) a kötelezettségét saját maga teljesítheti (ártalmatlanító vagy hasznosítóberendezés);

c) vagy feljogosított kezelőnek történő átadással teljesíti

Általában a hulladékgazdálkodási tevékenységek engedélykötelesek.

Hulladékgazdálkodási bírság

Aki tevékenységével vagy mulasztásával

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat megsérti, illetve a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget,

b) a hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás vagy bejelentés nélkül vagy attól eltérően végez,

c) a hulladékgazdálkodásra vonatkozó előírások megsértésével a környezetet veszélyezteti, károsítja,

hulladékgazdálkodási bírságot köteles fizetni.

A hulladékgazdálkodási bírságot a környezetvédelmi hatóság szabja ki.A felügyelőség csak a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül szabhatja ki.

A hulladékok környezeti hatása

� Abiotikus, biotikus és antropogén hatások� Szennyeződés� Ártalom� Károsítás� A természeti erők okozta károk

� Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása� Városodási, városiasodási változások� Műszaki-tudományos fejlődés� Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység� A harmonikus kapcsolat megbomlott

A hulladékok környezeti hatása

� A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése

� A levegő szennyeződése� Fertőzésveszély� A rovarok és rágcsálók elterjedése� A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége

� A hulladék� nem alkalmas arra, hogy bekapcsolódjék a természetes

körfolyamatokba� zavarokat okozhat� veszélyezteti az embert

Hulladéklerakás

� Altalaj tulajdonsága� Talajvíz elszennyeződése� Hulladék vízoldhatósága� Szerves anyag adszorpciója� Jelentős hatások:

� Vegyi bomlás (hidrolízis)� Biológiai lebomlás� Fotolízis� Oxidációs� Gáz keletkezése

Hulladékok csoportosítása

� Eredet szerint� települési (kommunális) és� termelési (ipari, beleértve a szolgáltatások és a

mezőgazdaság területén keletkezőket),� ezen belül: veszélyes és nem veszélyes

� Halmazállapot alapján� szilárd� folyékony� iszapszerű� pasztaszerű� gázhalmazállapotú hulladék = légszennyező anyag

� Környezeti hatás szerint� környezetre veszélyes� környezetre nem veszélyes

Települési hulladékok

Kémiai jellemzők(ártalmatlanítás és hasznosítás szempontjából)

� pH-érték:� nyáron enyhén savas, télen enyhén lúgos kémhatású

� nitrogéntartalom:� mezőgazdasági hasznosítás szempontjából

� C:N arány: � komposztálásos ártalmatlanítás alkalmazásakor (megfelelő arányszám: 25-35

közötti érték)

Biológiai jellemzők

� mikroorganizmusok, fertőző betegségeket terjesztő kórokozók (vírusok, baktériumok, féregpeték)

� bomlás: mikroorganizmusok élettevékenysége hatására� törekedni: zárt rendszerű, teljesen gépiesített megoldásokra� hőhatás fontos szerepe