„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt

„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a

felnőttoktatásban” projekt

Waste Management Systems and Recycling Industry in Adult Education

Lifelong Learning Programme Leonardo da Vinci sub-programme

Transfer of Innovation action(Supported by the European Comission)

A Szelektív hulladékgyűjtés és –kezelés (képzők képzése)

Környezettudatos életmód, környezeti terhek csökkentése

„Módszertani / oktatástechnikai ” modul

Veszprém, 2010.

Környezeti fenntarthatóság Veszprém, 2010.

„Szeretek tanulni, de utálom, ha oktatnak!”

Winston Churchill

(1874 – 1965)


Motiváció a felnőttoktatásban"A felnőttek általában szívesen tanulnak, mert tudják, hogy ez számukra nagyon fontos változást eredményezhet."

"A felnőttek nem szívesen tanulnak, mert kinőttek az iskoláskorból és úgysem fog már az agyuk, vagyis felesleges időtöltésnek tartják és általában nem is szívesen vállalkoznak rá."

Sokkal könnyebb dolgunk lesz a tanítási folyamat során, ha a hallgatóink belülről fakadó tanulási kedvvel vesznek részt a képzésben.


EMLÉKEZET, FIGYELEM

- rövidtávú, ill. hosszútávú memória

bevésés, ismétlés szerepe


EMLÉKEZET, FIGYELEMMennyit jegyzünk meg az anyagból, ha:

a) magunkban elolvassuk: kb. 10 %-otb) valaki elolvassa/elmondja, mi

figyelemmel kísérjük: kb. 20 %-otc) vizuálisan megjelenítve: kb. 30 %-otd) halljuk is, és vizuálisan is megjelenik

előttünk: kb. 50 %-ote) elmondjuk, kimondjuk hangosan: kb.

70 %-otf) kipróbáljuk, elvégzünk egy gyakorlati

feladatot: kb. 90 %-ot


Óravázlat

1) a hallgatóinkat tájékoztatnunk kell az előttük álló foglalkozás céljáról

2) segít az órát mederben tartani

3) az egyes munkaformák alkalmazásának időigényét is könnyebb megtervezni


Óravázlat- mi az az ismeret-rendszer, amiről az óra szól

- egy adott ismeret-rendszer mely részével foglalkozunk

- mi az a konkrét ismeretanyag, amit fel akarunk dolgozni

- honnan hova akarunk elérni a tanítási folyamatban, vagyis

- honnan hova szeretnénk eljuttatni a hallgatóinkat a tanulási folyamatban

- mi lesz a konkrét ismeret elsajátításának haszna,

- mi fog ráépülni az órán elsajátított ismeretekre (ez főleg modulrendszerű felnőttképzés esetében fontos).


Vázlat készítése és alkalmazásaMit jelent? / Hogyan működik?

- mi a foglalkozás célja

- melyek a foglalkozás célkitűzései

- milyen eszközöket használunk, vagy a gyakorlati rész során, vagy majd a konkrét munkavégzéskor

- milyen módszereket, munkaformákat alkalmazunk, és ebben milyen részvételt várunk el a hallgatóinktól

- mire lesznek jók ezek az ismeretek

- a foglalkozás végére hova fogunk lejutni, és erre hogyan épül rá a következő tananyag-egység


Vázlat készítése és alkalmazásaMit jelent? / Hogyan működik?

- mi a foglalkozás célja

- melyek a foglalkozás célkitűzései

- milyen eszközöket használunk, vagy a gyakorlati rész során, vagy majd a konkrét munkavégzéskor

- milyen módszereket, munkaformákat alkalmazunk, és ebben milyen részvételt várunk el a hallgatóinktól

- mire lesznek jók ezek az ismeretek

- a foglalkozás végére hova fogunk lejutni, és erre hogyan épül rá a következő tananyag-egység


Vázlat készítése és alkalmazása

Mire jó?

- pontosan tájékozatjuk a hallgatókat a céljainkról, mit akarunk elérni, hogyan akarjuk elérni és miért hasznos, ha elérjük

- a tájékoztatás motivál, részvételre serkent

- magunk is átgondoljuk és rendszerezzük az átadni kívánt ismereteket

- a hallgatóinkat is segítjük a rendszerezésben

- keretet adunk a foglalkozásnak: honnan indulunk, hova fogunk eljutni



Mi szükséges hozzá? (tárgyi feltételek)

- gyakorlatilag csak papír és toll VAGY

- számítógép és szövegszerkesztő, vagy prezentációkészítő alkalmazás

Elsősorban nem tárgyi feltételek kellenek hozzá, hanem az oktatói akarat!



Mi az előnye?

- Motiválja a hallgatókat

- Segíti az oktatót az időkeretek betartásában

- Segíti az oktatót a témafeldolgozásban, a rendszerezésben

- Egy-egy foglalkozás után kiegészíthető tapaszta-latokkal, gyakorlati fogásokkal, bővíthető, hosszú távon segíti az oktatómunkát

- Oktató és hallgató rendszerben látja az ismeretanyagot



Mi a hátránya / kockázata?

- Egyetlen hátránya, hogy meg kell csinálni! - Ha elmarad, annak van kockázata: ha a hallgató azt érzékeli, hogy az oktató „csak úgy beesik” az órára, akkor valószínű, hogy ő sem fog aktív ré-szese lenni a foglalkozásnak.


Előadás ex katedraMit jelent? / Hogyan működik?

Az oktatásmódszertanban általában az előadás módszerét értjük alatta, abból is a leginkább porosz utas előadásfajtát. Az oktató a tudás letéteményese, elmondja az ismeretanyagot (jó esetben alátámasztja szakirodalommal, prezentációval vagy kisebb szemléltetéssel, táblára ír egyes fontos információkat), a hallgatóság jegyzetel, és befogadja az ismereteket.

A közlés csatornája jobbára egyirányú, kérdezésre általában nincs lehetőség vagy csak az előadás végén.


Előadás ex katedraMire jó?Általában magasan kvalifikált, az előadás témájában jó előképzettséggel rendelkező hallgatóság számára alkalmazható módszer. Erősen motivált, nagyon érdeklődő hallgatóságnak szánt új ismeretek közlésére alkalmas. Pl.:

- szakmai közönséghez egy új kutatási eredmény eljuttatása

- a hallgatóság számára olyan információk közlése, amelyekkel előnyökhöz juthat

- egyetemi előadás, ahol a hallgatóság a kimeneti eredményben érdekelt (általában formai ellenőrzéssel, szankciókkal jár együtt: jelenlét ellenőrzése, leckekönyv aláírása stb.)


Előadás ex katedra


- előadóterem

- előadó

- esetleg: segédanyag az előadónak

- esetleg: tábla, íróeszköz



Mi az előnye?

- Kis költségigényű

- Nem igényel nagy felkészülést, ha az előadó tapasztalt és az előadott témának nagy szakértője

- Kevésbé felkészült előadó is meg tudja oldani a feladatot, ha jó a segédanyag



- A hallgatók figyelme hamar ellankad, főleg ha a hallgatóság

• kevésbé motivált

• figyelmi kapacitása kicsi (csak kevés ideig tud koncentrálni, hamar elfárad)

• könnyen átvihető a figyelme (egy idő után nem koncentrál a témára, másra figyel és elkezd mással foglalkozni, esetleg a többieket is zavarja)




- Az oktató hajlamos „lustálkodni”, mert ez a munkamódszer tőle is kevesebb munkát igényel. Ezért néha kevesebb időt fordít az órára való felkészülésre, előfordul, hogy nem frissíti a régebbi jegyzeteit, és előállhat az a helyzet, hogy a hallgatóság tájékozottabb a szakmai újdonságokat illetően, mint maga az oktató.



Prezentációval segített előadás

Mit jelent? / Hogyan működik?

Általában az előadás módszerének kiegészítésére használjuk. Célja, hogy kiegészítse az előadáson elhangzottakat, kiemeljen, és vizuálisan megjelenítsen egy-egy fontos gondolatot.

Az információs és kommunikációs technológiák elterjedésével egyre inkább alkalmazzák az oktatók.

Leggyakoribb a Microsoft Office alkalmazások közül a Power Point prezentációkészítő használata.



Mire jó?

Az előadás kiegészítésére. Megerősíti a hallott előadást, kiemeli a fontos gondolatokat és ismereteket. Átmenet a passzív és aktív tanulás között, mivel a hallgató passzív befogadója az előadásnak, de már aktív figyelem szükséges a diák értelmezéséhez, az előadás és a dia összekapcsolásához.

Aktivizálja a hallgatókat, kérdésfeltevésre serkenthet.




- számítógép és prezentációkészítő szoftvere, projektor VAGY

- írásvetítő fólia és írásvetítő (kevésbé jól felszerelt oktatótermekben)


Prezentációval segített előadásMi az előnye?

- Egy vagy két diakockán elhelyezhetőek a foglalkozás céljai és célkitűzései is. Így megspóroljuk a „papíros” vázlatkészítést, és vizuálisan is megjelenítjük a célokat.

- Segíti a bevésést. Mivel az előadást, a hallott ismeretanyagot kiegészítjük vizuális ismeret-anyaggal, jó esély van rá, hogy a hallgatók még 3 nap után is emlékeznek a hallott és látott ismeretanyag 50 %-ára.

- Képek, ábrák, statisztikák, stb. : figyelemfelkeltő, színesíti az előadást.


Prezentációval segített előadásMi a hátránya / kockázata?

- Ha túl sok információ van egy dián elhelyezve, akkor nem látható át. Törekedjünk arra, hogy a vizuálisan megjelenített ismeretek valóban alátámasszák és megerősítsék a hallott ismereteket.

- Ha egyszerűen csak felolvassuk a diára írt ismereteket, de nem teszünk hozzá újat, akkor az olyan, mintha felolvasnánk egy tankönyvet. Sok hallgató úgy érzi, hogy ezt otthon is meg tudná tenni, feleslegesen ül az órán.


Prezentációval segített előadásMi a hátránya / kockázata?

- Ha túl sok információ van egy dián elhelyezve, akkor nem látható át. Törekedjünk arra, hogy a vizuálisan megjelenített ismeretek valóban alátámasszák és megerősítsék a hallott ismereteket.

- Ha egyszerűen csak felolvassuk a diára írt ismereteket, de nem teszünk hozzá újat, akkor az olyan, mintha felolvasnánk egy tankönyvet. Sok hallgató úgy érzi, hogy ezt otthon is meg tudná tenni, feleslegesen ül az órán.



A multimédiás lehetőségek használata:

Képek

Filmek

Animációk


Interaktív prezentációval segített előadás

Ebben az esetben egy dia helyettesítheti a táblát vagy flip-chart táblát.

Gyakran alkalmazzuk, ha egy előadás, vagy egy prezentációval segített előadás közben, egy elhangzott kérdés nyomán össze kell gyűjtenünk a hallgatóink tapasztalatait, véleményeit stb., és ezt rögzíteni szeretnénk úgy, hogy mindenki lássa kivetítve.

Jó eszköz arra, hogy gondolkodásra, vitára serkentsük a csoportunkat.



Az együttműködési készséget is fejleszti, és jó eszköz egy szakmai probléma közös megoldására.

Interaktívvá tehetjük a prezentációnkat egyéb módon is, például, ha egy-egy diakockához kapcsolódóan feladatot adunk a csoportnak.


Mi az előnye?

-A kiadott feladattal megerősítjük a hallgatóinkat abban, hogy számítunk a véleményükre, kíváncsiak vagyunk arra, hogy ők hogyan vélekednek az adott kérdésről, vagy ők hogyan oldanák meg az adott problémát.

Felnőtt emberek tanulási folyamatában ez nagyon fontos – mivel azonnal érzékelik a problémamegoldás gyakorlati hasznát.

- Elősegítjük és megkönnyítjük a tanulási folyamatukat.



Egy példa:




- Pontosan ki kell választanunk azt az ismeretet, amire fókuszálni kívánjuk a hallgatóink figyelmét. Fontos, hogy ők is érezzék: ennek az ismeretnek ki-emelt szerepe van, ezért foglalkozunk vele az átlagosnál többet.

- Pontosan kell tudnunk, hogy meddig engedjük a csoportunkat önállóan dolgozni, mikor mennyi vitát engedélyezünk, stb. Ne váljon parttalanná az interaktivitás!, Az ÓRAVÁZLATBAN magunk számára is fel kell tüntetnünk az interaktivitás kézbentartásához szükséges instrukciókat.



Interaktív nagycsoportos munka: ha személy szerint minden csoporttag véleményére vagy tapasztalatára számítunk. Jó módszer arra, hogy összegyűjtsük a csoportban jelen lévő, élettapasztalattal megszerzett ismereteket, vagy ötleteket gyűjtsünk.

Ilyenkor nagyon határozottan moderálnunk kell a nagycsoportos munkát, keményen ki kell szabnunk az időkorlátokat, és gondoskodnunk kell arról, hogy az elhangzottakat valamilyen módon rögzítsünk (pl. táblán, flip-lapon, kivetítővel összekapcsolt laptopon).

Aktív munka nagycsoportban


Ne vesszen el egy gondolat sem, mindenki véleménye számít!

Ügyelnünk kell arra is, hogy előzetesen kialakítsuk, majd be is tartassuk a munka szabályait: mindenkit meghallgatunk, nem szakítjuk félbe az éppen beszélőt, nem kiabálunk közbe, ha szólni akarunk, azt jelezzük a többiek felé stb.

A hatékony nagycsoport 15-16 fős, ennél nagyobb létszámot csak nagyon gyakorlott moderátorok tudnak megfelelően koordinálni.

Aktív munka nagycsoportban


A kiscsoportokba szervezett munkavégzést egyszerűbb koordinálni, viszont más az elsődleges célja. Olyankor alkalmazzuk leginkább, ha egy adott probléma kapcsán több oldalról kialakított véleményt, több-szempontú megoldást várunk.

A kiscsoportok általában 3-6 fősek, és szinte bizonyosak lehetünk benne, hogy a csoporttagok más-más szemlélettel közelítenek a probléma megoldásához. Eltérő egyéniségek, más-más előzetes tudással, előképzettséggel, élettapasztalattal – ennek köszönhetően több oldalról tudják szemlélni a kérdést.

Térhasználat: pl. körben ülve

Aktív munka kiscsoportban


A pármunka nem igényel nagy térrendezést. Elegendő, ha az egymás mellett ülők közelebb hajolnak egymáshoz, vagy esetleg minden második ember átteszi a székét a párjával szemközti oldalra.

Párban akkor dolgozunk leggyakrabban, ha gyakoroltatni szeretnénk valamit (pl. egy megtárgyalt témakörben az egyikük kérdéseket tesz fel, a másikuk válaszol, majd cserélnek), vagy egy kisebb probléma megoldásán dolgoztatjuk a párokat.

Aktív munka párban


- Ha minden pár ugyanazt a problémát kapja, a megoldások ismertetése után nagycsoportban értékelhetjük a megoldásokat, kiválaszthatjuk a legjobbat, és kiegészíthetjük a kevésbé jó megoldásokból.

A megoldás kidolgozásában így mindenki közreműködik, külön-külön dolgoztunk, mégis együttesen találtuk meg a megoldást.



- Ha a párok különböző kérdéseket kapnak, a megoldásokat mindenképp nagycsoportban szükséges ismertetni, hogy mindenki hallja, értékelje és megtanulja. A párok elmondják, hogy milyen kérdést kaptak, és milyen megoldásra jutottak. A többiek már a hallott megoldást értékelik, ebből ők is okulnak és tanulnak. Így a tanórán több kérdést tudunk feldolgozni, és külön-külön minden pár hozzájárul a feldolgozás sikeréhez.

Ezt a fajta feladatkiosztást a kiscsoportos munkánál is alkalmazhatjuk. Abban az esetben kevesebb kérdéssel tudunk foglalkozni, viszont valószínűleg átfogóbb, több véleményt integráló megoldások fognak születni.



A kiscsoportos és a pármunka alkalmazásakor be kell kalkulálnunk a térrendezésre szánt időt, a feladatok kiadására és a megoldások ismertetésére, a megoldások megvitatására, korrigálására szükséges időtartamot, és néhány percet szakí-tanunk kell az elvégzett munka összefoglalására is!

A kiadott feladatok jellegétől függően, gondoskodnunk kell a szükséges eszközökről.

Az időkereteket és eszközlistát az óratervünkben mind tüntessük fel!



A vita, mint munkamódszer, igen sajátos módszere az ismeretszerzésnek, kompetencia-fejlesztésnek.

Interaktív munkamódszer, amely az oktató és a hallgatóság közös aktivitására épül, ugyanakkor a hallgatói csoport egyes tagjai között is fenn áll az interaktivitás.

Sok oktató kollégánk nem is vállalkozik a módszer alkalmazására, mert egyrészt a vitavezetőnek mindig semlegesnek kell maradnia a vitában.

Vitavezetés


Általános vélemény, hogy a magyarok vitakultúrája kevéssé fejlett, az érvek hiányát megpróbáljuk hangerővel és agresszivitással pótolni.

Ha elég határozottak vagyunk, és mederben tudjuk tartani a vita folyását, akkor sokat nyerhetünk a módszer alkalmazásával!

Vitavezetés


A vita alapvető célja, hogy ütköztessünk egymástól eltérő nézeteket, és – ha lehet – meggyőzzük a vitapartnereinket saját nézetünk (vélt vagy valós) helyességéről.

Egy hétköznapi vitában elképzelhető, hogy a feleknek nem sikerül meggyőzniük egymást, és semmit sem változtatnak a saját eredeti álláspontjukon.

Vitavezetés


A felnőttképzésben alkalmazott vitának azonban van egy nagyon fontos kimeneti célja:

a konszenzus megteremtése, az egységes, mindenki számára elfogadható és képviselhető álláspont kialakítása.

A jó vita során a vitapartnerek problémalátása letisztázódik, fejlődik a logikus gondolkodás, a kommunikációs készség, és az egymás iránti tolerancia.

Vitavezetés


Az oktatási céllal lebonyolított vita általában mesterségesen gerjesztett vitahelyzetet.

Ha egy oktató jól ismeri már a csoportját, és tudja, hogy egy adott kérdésben eltérő véleményekre számíthat, akkor létrehozhat egy spontánnak tűnő vitahelyzetet, kiprovokálva ezzel a csoporttagok saját, de különböző véleményének ütköztetését.

Ez gyakorlott vitavezetőknek ajánlott, akik nem ijednek meg a váratlan helyzetektől, és határozott vezetési módszerekkel el tudják kerülni, hogy elfajuljon a vita.

Vitavezetés


Ha kevéssé ismerjük a csoportunkat, vagy egy adott helyzet megoldását akarjuk elérni, akkor egy szerepjátékkal (szimulált helyzettel) is megteremthetjük a vitát.

Gyakran folyamodnak ehhez a megoldáshoz azok a kollégák, akik egy bizonyos gondolatmeneten akarják végigvezetni a csoportot, mert így határozottabban tudják koordinálni a vélemények ütköztetését.

Ez a módszer ajánlott azoknak, akik gyakorlatlanabb vitavezetők, el akarják kerülni a spontán viták során keletkező váratlan helyzeteket, vagy váratlan reakciókat.

Vitavezetés


Feltételek:

- gondos előkészítés, tervezés a vitavezető részéről:

(1) a konfliktushelyzet pontos kidolgozása,

(2) a szerepek pontos meghatározása, pontos instrukciók elkészítése (lehetőleg írásban) az egyes szerepeket „játszó” vitapartnerek részére,

(3) vitavezetési stratégia kialakítása annak érdekében, hogy semleges maradhasson, és irányítása alatt tartsa a vitát.

Vitavezetés


Feltételek:

- pontos feladat-kiadás:

(1)a vita céljának, időtartamának, szabályainak is-mertetése

(2) a konfliktushelyzet pontos ismertetése,

(3) a szereplapok ki-osztása, és ha szükséges, egyenkénti értelmezése, félrevonulva, a többi szereplőtől elkülönülve,

(4) az elvárt eredmény ismertetése.

Vitavezetés


Akkor vezethető le eredményesen és támadó megnyilvánulásoktól mentesen egy vita, ha a partnerek

- egymásnak ellentmondó véleményeket képviselnek ugyan, DE minden véleményt nyitottan fogadnak, előítéletektől mentesen. Tiszteletben tartják mások álláspontját.

- a vitás kérdésről elegendő ismerettel rendelkeznek, kialakítják saját a véleményüket, hajlandóak ezt másokkal megosztani, és hajlandóak mások álláspontját megérteni, mérlegelni.

Vitavezetés


Akkor vezethető le eredményesen és támadó megnyilvánulásoktól mentesen egy vita, ha a partnerek

- az érvek hatására hajlandóak saját véleményükön változtatni, alakítani.

- elfogadják és betartják a vita formai szabályait (téma, időkeret stb.), és még egy érzelemgazdag, túlfűtött vita esetén sem ragadtatják el magukat.

- elfogadják a vitavezető személyét, és tiszteletben tartják a koordinátori szerepét.

Vitavezetés


Az esetpélda tulajdonképpen egy valós történet leírása, leegyszerűsített formában.

A történet magva szorosan kapcsolódik a tanult ismerethez, elsajátított gyakorlathoz.

Esetpéldák elemzése


Mire jó?

Gyakorlati példán mutatja be, hogy mások hogyan hasznosították, alkalmazták az adott ismeretet, vagy gyakorlatot.

A tanulóinkkal elemezhetjük a példát, és azonnal láthatják, hogy a történet elmesélője miben alkalmazta jól az adott gyakorlatot, vagy miben tévedett, hogyan lehet javítani, hatékonyabban alkalmazni.




Esetpélda!

Ez lehet egy régebben vagy frissen készített interjú, egy valakivel megtörtént esetnek a leírása, vagy egy újságcikkből, publikált írásból kivett eset. Soha ne feledjük el feltüntetni az esetpélda forrását – ettől sokkal hitelesebbé válik, és mi is elkerüljük a „gondolat-lopás” gyanúját.



Mi az előnye?

Nem kell bizonygatnunk, hogy az elsajátított ismeretnek gyakorlati haszna van, alkalmazható.

Felhasználói, alkalmazói oldalról erősíti meg az oktatott anyagot.

A pozitív esetpélda az ismeretek vagy gyakorlatok jó alkalmazását, jó hasznosulását mutatja be, a negatív esetpélda pedig jó alkalmat biztosít a hibaelemzésre.




Mindig párosul valamilyen, ismeret-feldolgozást segítő munkaformával, többnyire vitával.

Ebben az esetben az oktatónak fel kell vállalnia a vitavezető, a moderátor szerepet.

Ha egy esetpéldának konkrét szereplője van és esetleg beszél az elkövetett hibákról, ballépésekről, akkor moderátorként ügyeljünk arra, hogy ne minősítsük az adott személyt, és ezt a hallgatók se tegyék.



A gyakorlati munkavégzés közben történő elsajátítás tulajdonképpen gazdaságelméleti fogalom, az oktatásba a termelésből „szivárgott át”.

Az elmélet alapja, hogy ugyanazon tevékenység folyamatos ismétlésével, begyakorlásával javítható a termelékenység, és ezzel kölcsönhatásban áll saját magunk folyamatos tökéletesítése, kisebb innovációk kigondolása.

Learning-by-doing


A tanulási-tanítási folyamat esetén többnyire csak „szimuláljuk” a munkakörülményeket (pl. tanműhelyben, laboratóriumban stb.), de a gyakorlás során biztosítani tudjuk, hogy a hallgatóink megismerjék az adott munkafolyamatokat, begyakorolják az egyes munkafázisokat, és jártasságot szerezzenek.

Ha lehetőségünk van valós körülmények között gyakorlati munkát végezni akkor ne sajnáljuk a fáradságot a szervezésre, és a lehetőségekhez képest minél hosszabb gyakorlati munkavégzést tervezzünk be.

Learning-by-doing


A mi projektünk esetében, vélhetően nem lesz alkalom arra, hogy a másodlagos célcsoport számára hosszabb „learning-by-doing” fázisokat tervezzünk be a tanulási-tanítási folyamatba.

Azonban törekedjünk arra, hogy gyakorlati helyet biztosító helyi vállalkozások közreműködésével mutassuk meg az ismeretek gyakorlati hasznosulását.

Learning-by-doing


Egy kirándulás mindig változást jelent az eddigi tanulási környezethez képest: tanulni megyünk, mégis mások lesznek a körülmények, és más a célunk.

Egy jól megválasztott helyre szervezett tanulmányi kirándulás nagyon meg tudja erősí-teni az addig elsajátított ismereteket, és elősegíti a bevésést, ha látjuk, hogy működnek a dolgok a „nagybetűs” életben.

Tanulmányi kirándulás


- hatalmas motivációs erővel bír, még azok is aktivizálódnak, akik eddig tétlenül és szótlanul ültek az órákon

- segíti a csapatmunkát, a csoportösszetartást: meg kell terveznünk, hogy kell-e és milyen felszerelés, mennyi élelmet és innivalót vigyünk magunkkal, hogyan jutunk a kijelölt helyre (odamegy-e mindenki egyénileg, vagy közösen utazunk) stb.



Segíti a közös tanulást.

Ki kell jelölnünk a tanulmányi feladatot, pl. mi az, amit megfigyelünk, mi az, amit konkrétan megkérdezünk, esetleg kérhetünk-e valamilyen mintát, munkadarabot, vagy prospektust – amik segítik a további tanulmányi munkát.

Figyelem!

Az oktatónak előzetesen ismertetnie kell a viselkedési szabályokat, és azokat szigorúan be kell tartatni!



A pedagógus kollégák körében nem túlzottan kedvelt módszer, mivel igen sok előkészítést igényel.

A hallgatók viszont nagyon is kedvelik, mivel bátorítja a kreatív megoldások keresését, az egyéni problémamegoldó készség előtérbe kerülését, ugyanakkor alkalmas egy feladat csoportos megoldására, az együttműködési készségek, az egymás munkája iránti bizalom és tisztelet erősítésére.

Projektmódszer


A módszer alkalmazásához tudnunk kell, mi a projekt. Nagyon egyszerűen meghatározva:

(1) olyan lépéssorozat, amelynek tervezése és végrehajtása egyedi szervezeti környezetben történik,

(2) meghatározott idő alatt akar elérni előre meghatározott célokat,

(3) meghatározott emberi, pénzügyi, tárgyi, technikai erőforrásokat használ a célok eléréséhez.

Projektmódszer


A pedagógia értelmezése szerint a projekt: egy olyan tervezet, amely egy megszabott időegység alatt elvégzendő, összetett feladat bemeneti feltételeit, munkafolyamatát, és kimeneti célját határozza meg.

A projekt-módszer nagyon határozottan épít a hallgatók és oktatók közötti kölcsönös partnerségi viszonyra, a közös tervező, szervező és kivitelező munkára. Éppen ezért, inkább a felnőttoktatásban kedvelt.

Projektmódszer


Hogyan működik?

Lehetőleg közösen kiválasztunk egy problémát, amelynek a megoldásán az egész közösség dolgozik. Mindenki a legjobb tudása szerint járul hozzá a megoldáshoz.

Meg kell terveznünk, hogy milyen feladatok elvégzésével jutunk el a megoldásig, melyik feladatnak ki a felelőse és kinek a közreműködését tudja igénybe venni, hol és milyen formában dolgozik.

Projektmódszer


Hogyan működik?

Azt is számba kell vennünk, hogy ki kinek az eredményeire tud támaszkodni, illetve az ő munkájának az eredményére milyen más feladat épül, hogyan áll össze egységes egésszé a teljes projekt.

Ha ezt a tervezőmunkát elvégeztük, akkor a rendelkezésünkre áll egy egyszerű feladatterv, időütemezéssel, feladatvégzőkkel és kapcsolódási pontokkal.

Projektmódszer


Hogyan működik?

Mivel a feladat komplex, a kivitelezéskor szigorúan tartanunk kell a terveket, illetve az eltéréseket korrigálnunk kell.

A projekt-módszerrel megoldott probléma teljes munkafolyamata szigorú munkafegyelemre szorít bennünket, és megtanuljuk értékelni mások munkáját is.

Projektmódszer


Hogyan működik?

Ha elvégeztünk minden feladatot, összekapcsoltuk az egyes részmegoldásokat, és összeállt a projektünk, feltétlenül szánjunk kellő időt az értékelésre, a projekt teljes egészének bemutatására.

Érdemes kiemelni minden részfeladat fontosságát, minden feladatvégző munkájának lényegi elemeit, majd a projektet, a maga komplexitásában.

Projektmódszer


Kockázata

fegyelmezett munkára, együttműködésre csak csekély mértékben hajlamos csoporttal nagyon gondos előkészítést igényel.

Ha eszközhasználatra is sor kerül, különösen, ha veszélyes szerszámokkal is dolgozunk, akkor külön figyelmet kell fordítanunk a munkabiztonságra, az egymás iránti felelősségre.

Projektmódszer


Vendégelőadók / külső közreműködők alkalmazása

Ez esetben három kulcsszót kell szem előtt tartanunk:

- feltárás,

- felkérés,

- kapcsolattartás.

AZ ISMERETÁTADÓ MUNKÁNKAT KIEGÉSZÍTŐ MÓDSZEREK


Feltárás

A feltárás során ajánlatos először a helyi kapacitásokat számba venni, esetleg a saját intézményünkön belül, vagy a településünkön élő, dolgozó szakemberek között szétnézni. Mindig célirányosan végezzük ezt a feladatot, ha már tudjuk, hogy milyen témakörben keresünk vendégoktatót, és milyen feltételekkel vesszük igénybe a közreműködését (pl. hány órára, elméletet oktatni vagy gyakorlatot vezetni, milyen anyagi, tárgyi feltételeket tudunk biztosítani stb.)

Vendégelőadók / külső közreműködők alkalmazása


Feltárás

Érdemes több szakembert feltárni, nem biztos, hogy rögtön az első felkért személy el tudja vállalni a közreműködést.

A kiválasztott szakembereknek derítsük ki az elérhetőségét, fogalmazzuk meg előre, hogy konkrétan mi a kérésünk, és milyen feladatra keresünk közreműködőt.

Ezután egyenként vegyük fel velük a kapcsolatot, esetleg kérjünk személyes találkozót.

Vendég-előadók / külső közreműködők alkalmazása


Feltárás

Ne kérdezzünk meg egyszerre több külső szakértőt. Kellemetlen helyzetbe kerülünk, ha ketten is, hárman is igent mondanak a felkérésre!

Az adott esemény jellegétől függően, az adminisztratív és financiális háttér különböző lehet; vagyis az egyszerű szóbeli felkéréstől a megbízási szerződésig minden elképzelhető. Ezen a téren érdemes segítséget kérni pénzügyi elszámolásban jártas kollégától.



Feltárás

Szóba jöhet külső közreműködő pl. a következő esetekben:

- szelektív gyűjtőpontok felkeresése,

- látogatások megszervezése, helyi hulladék-feldolgozó cégeknél,

jogi következmények (pl. illegális gyűjtő-tevékenység esetén),

- a fém italdoboz újrahasznosításának társadalmi haszna stb.



Érdemes a hallgatóinknak – felnőtt tanulóinknak főleg – olyan könyveket ajánlani, amelyekkel ki tudják egészíteni a tanórákon, gyakorlatokon megszerzett tudásukat.

Néhány oktató kolléga szerint ez felesleges, mondván, hogy a legtöbben úgysem veszik a fáradságot, hogy könyvtárból kikölcsönözzenek, vagy antikváriumból megvegyenek ilyen könyveket, újonnan vett példányokra meg nagyon kevesen áldoznak.

Irodalomjegyzék összeállítása


Az oktatók többsége viszont úgy gondolja, hogy ha a csoportban akár egy érdeklődő is van, aki szívesen utánanézne bizonyos kiegészítő információknak, akkor már megérte a fáradságot néhány könyvcím, szerző felsorolása.

Érdemes az ajánlott könyveket és elérhetőségüket a célcsoport lehetőségeihez igazítani.

Az Internet használata. Itt elegendő megadni a szükséges kulcsszavakat ahhoz, hogy megkeressék a világhálón elérhető cikkeket, letölthető elektronikus könyveket, folyóiratokat.



Az idősebb nemzedék általában jobban érzi magát a könyvtárakban, antikváriumokban, könyvesboltokban, ahol személyes segítséget kaphat, kézbe foghatja a könyvet és belelapozhat.

Számukra fontos adat a könyv szerzője, címe, kiadója és a kiadás éve. Hasznos, ha megadjuk azt is, hogy az adott témakörrel kapcsolatban mely fejezetben találnak kiegészítő tudnivalókat.



Mindannyian hajlamosak vagyunk azokat a könyveket ajánlani, amelyekből mi magunk is tanultunk, tájékozódtunk. Ne feledjük azonban, hogy az általunk használt szakirodalom gyakran olyan nyelvezetű vagy olyan szintű ismereteket taglal, amely meghaladja a hallgatóságunk ismereteinek szintjét.

Keressünk tehát olyan ajánlható irodalmat, amely a tanulóink ismeretszintjétől nem sokban tér el, kiegészíti és megerősíti az újonnan tanult ismereteket, és arra ösztönzi a tanulót, hogy magasabb szintre lépjen.



A szakirodalom elérhetőségét illetően legyünk tekintettel a csoportunk egyes tagjainak lehetőségeire is.

Ajánlott, hogy előzetesen tájékozódjunk, kinek mire van módja, mert az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevő felnőtt tanulók lehetőségei nagyban függnek a lakóhelytől, az anyagi lehetőségektől, a lakóhelyen elérhető szolgáltatások fajtájától és minőségétől.



Ha tudjuk, hogy nem rendelkeznek Internet-elérhetőséggel, hívjuk fel a figyelmet a könyvtár-használat lehetőségére, vagy ajánljuk az antikváriumokat.

A kistelepülésen lakó tanulókat kérjük meg, hogy tájékozódjanak: van-e a településen könyvtár vagy Tele-Ház, ahol adott esetben a nyomtatott könyv is, és az Internet-kapcsolat is rendelkezésre áll.

Tájékoztassuk őket, hogy a megyeszékhelyeken gazdag könyvállománnyal rendelkező könyvtárak várják az olvasni vágyókat, érdemes odautazni és csekély összegért beiratkozni.



A legnagyobb motiváló ereje annak van, ha az ajánlott könyveket, folyóiratokat magunkkal visszük és bemutatjuk a hallgatóinknak, belelapozhatnak, meggyőződnek a hasznosságáról – és ha ezek után úgy érzik, szükségük van az adott irodalomra, mindent meg fognak tenni azért, hogy beszerezzék!



Mit jelent?

Bárminek a nyomonkövetéséről legyen szó, a szó klasszikus értelmében arról a munkáról beszélünk, amit a konkrét feladatunk elvégzése után teszünk: figyelemmel kísérjük az adott dolog alakulását akkor is, amikor mi már nem vagyunk rá közvetlen hatással.

Nyomonkövetés


Mit jelent?

A felnőttképzésben alapvetően két fontos dolgot követünk:

- a hallgatóink sorsát abban a tekintetben, hogy tudták-e hasznosítani a megszerzett új ismereteket, járt-e a kurzus a számukra gyakorlati haszonnal

- az átadott ismeretek összhangban vannak-e a gyakorlati élet elvárásaival, adott esetben a munkaerőpiaci elvárásokkal

E kettő szorosan összefügg.

Nyomonkövetés


Nagyon fontos a számunkra ez a visszajelzés, hiszen akkor végeztünk jó munkát, ha a fenti kérdésekre „igen” válaszokat kapunk, természetesen kifejtve a részleteket is.

Ha a válasz bármely kérdésre „nem”, és a kifejtett indokok alapján valóban megkérdő-jelezhető az ismeretek hasznossága, akkor közbe kell avatkoznunk!

Nyomonkövetés


A beavatkozás a probléma természetétől függően alakul, lehet, hogy felül kell vizsgálnunk a képzés tartalmi elemeit, lehet, hogy a kurzus egészét kell újraterveznünk, vagy egyes modulok kimeneti követelményeit stb.

Mindenesetre, alapos elemző és fejlesztő munkát kell végeznünk, hogy végrehajthassuk a szükséges korrekciókat.

Nyomonkövetés


Képzeljük el a képzési tevékenységünket egy ciklusként:

Nyomonkövetés


Köszönöm a figyelmet!

Documents

„Hulladékgazdálkodás és feldolgozóipar a felnőttoktatásban” projekt