A közszféra béremelésének hosszabb távú hatása a köz- és magánszféra bérkülönbségére

Hámori Szilvia – Lovász AnnaSzirák

2011 november 5.

A kutatás célja

• Az 50%-os béremelés célja: a közszféra vonzóbbá tétele a színvonalas munkaerő számára – sikerült?– Elvándorlás és fiatalok pályaválasztása– Telegdy (2006): közszféra bérprémium szinte minden végzettségi és

foglalkozási kategóriában 2004-ben (diplomások: -3,7%) Egyéni döntés: mennyivel keres kevesebbet egy adott

dolgozó, ha a közszférát választja?– Magasan képzettek?

• Cél: a köz- és magánszféra közötti bérkülönbség becslése– Hosszabb távon: 2002-2008– Bérek és juttatások is– A béreloszlás különböző részein (kvantilis regresszió)– Megfigyelhető összetételbeli eltérések kiszűrése (dekompozíció)– Egyéb torzítások kiszűrése: hamis minimálbéresek, eltérő

munkakörülmények

Miért fontos a hosszabb táv és a juttatások figyelembevétele (nem csak a bér)?

Az átlagbérek és átlagjövedelmek alakulása:• A béremelés hosszabb távon nem változtatta meg a bérkülönbséget• A nőknél jelentősen eltér a különbség a két bérváltozó alapján

Miért fontos a megfigyelhető tulajdonságok eltérésének figyelembevétele?

A dolgozói minta jellemzői (arányok)Jelentősek az eltérések a dolgozói összetételben a két szektor között

Férfiak Nők

Változó Magán Köz Magán Köz

Általános iskola 0.16 0.14 0.25 0.19

Szakközép 0.45 0.22 0.25 0.10

Gimnázium 0.26 0.21 0.40 0.32

Diploma 0.13 0.42 0.10 0.40

Potenciális

munkatapasztalat

22.20 22.97 23.67 23.36

Szolgálati

idő

104.68 113.70 106.01 131.41

Az átlagos köz-magánszféra bérkülönbség dekompozíciója (Oaxaca)

2002 2008

Log real income Est. SE P>z Est. SE P>z

Overall

Public sector 11.843 0.011 0.000 12.128 0.011 0.000

Private sector 11.919 0.003 0.000 12.116 0.003 0.000

Raw difference -0.076 0.012 0.000 0.011 0.012 0.325

Explained 0.262 0.013 0.000 0.304 0.013 0.000

Unexplained -0.338 0.010 0.000 -0.293 0.010 0.000

Miért fontos a béreloszlás különböző pontjain becsülni a bérkülönbséget?

Egészen más a helyzet a 10. és 90. kvantilisek esetében (nőké nagyon hasonló)

Béreloszlások - férfiak

0.2

.4.6

.8D

ensi

ty

8 10 12 14 16Ln gross monthly income

male_private_2002 male_public_2002

0.2

.4.6

.8D

ensi

ty

8 10 12 14 16Ln gross monthly income

male_private_2003 male_public_2003

0.2

.4.6

.8D

ensi

ty

10 12 14 16 18Ln gross monthly income

male_private_2008 male_public_2008

• A magánszférában látszik a minimálbéres csúcs• A közszféra béreloszlása összenyomottabb• 2003-ban látszik az elmozdulás jobbra, majd 2008-ra vissza

Béreloszlások - nők

0.5

11

.5D

ensi

ty

8 10 12 14 16Ln gross monthly income

female_private_2002 female_public_2002

0.2

.4.6

.81

Den

sity

8 10 12 14 16Ln gross monthly income

female_private_2003 female_public_2003

0.2

.4.6

.81

Den

sity

10 12 14 16 18Ln gross monthly income

female_private_2008 female_public_2008

Miért fontos a hamis minimálbéresek kiszűrése?

0.2

.4.6

.8D

ensi

ty

10 12 14 16Ln gross monthly income

male_private_2006 male_public_2006

0.2

.4.6

.8D

ens

ity

11 12 13 14 15 16lnrtrueincomepriv

male_private_2006 male_public_2006

• A hamis minimálbéresek problémája csak a versenyszférát érinti lefelé torzítja a versenyszféra bérelőnyét (felfelé a közszféra előnyét)

• Elek-Szabó 2008, Elek et al. 2008, Köllő 2008• Valós bér becslése: a minimálbéren bejelentett dolgozók esetében a minimálbér fölött keresők alapján becsült béregyenlet együtthatóiból (Köllő 2008)

• Jobb lenne a másik módszer?

Bérek „Valós” bérek

Becslés

• Kvantilis regresszió évenként, nemenként:– Függő változó: bruttó havi reálbér– Magyarázó változók: dolgozói (iskolázottság,

potenciális munkatapasztalat és a négyzete, szolgálati idő (tenure) és négyzete, foglalkozás), munkáltatói (régió, méret), munkahelyi (ebédidő, várt és ledolgozott munkaórák eltérése, szerződés típusa)

• Dekompozíció:r ˆ ˆ ˆ( ) ( ) , pub p iv pub priv pub priv

i i i i priv pubI I X X X

Eredmények – férfiak: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása

Reziduális bérkülönbség

Teljes bérkülönbség

Eredmények – nők: a teljes és a reziduális bérkülönbségek alakulása

Teljes bérkülönbség

Reziduális bérkülönbség

Diplomás alminta: reziduális bérkülönbség, férfiak és nők

Férfiak

Nők

A hamis minimálbérek hatása a reziduális bérkülönbség becslésére

Bejelentett bér

Valós bér

Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (férfiak)Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között:

Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:

Adalék: a külföldi tulajdonú cégek szerepe (nők)

Közszféra és a hazai magántulajdonú magánszférabeli cégek között:

Közszféra és a külföldi magántulajdonú cégek között:

Összegzés• A köz- és magánszféra közötti bérkülönbség jelentősen eltérő a

béreloszlás különböző pontjain, a diplomások mintáján belül is– A béreloszlás alján kedvezőbb a közszférában dolgozni, a

magasabb fizetetteknél jelentős a közszféra bérhátránya– A nőknek kedvezőbb a helyzetük a közszférában, különösen a

béreloszlás alsó részein, és jelentős a juttatások szerepe• A dolgozói összetétel jobb a közszférában (diplomások aránya,

átlagos tapasztalat), amely felfelé torzítja a bérkülönbséget, a reziduális bérkülönbség nagyobb mint a teljes

• A hamis minimálbérek kis mértékben, de torzítják a becslést a közszféra javára

• A munkakörülmények mércéi nem túl jók, alig van hatásuk• Az 50%-os béremelés hatása hosszabb távon eltűnt, a

bérkülönbségek visszatértek az eredeti szint közelébe• A közszféra bérei leginkább a külföldi cégekétől maradnak el –

innen jön a bérhátrány legnagyobb része