A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE

koalíciós-tarifális versus üzemi alkotmányjog

legális konfrontáció versus bizalomteljes kooperáció

általában: munkáltató feletti szint munkáltatói szint

A kollektív munkajog jelentősége:

- jogforrási tényező: kollektív szerződés

- kollektív önrendelkezés

- az EU munkajoga feladatokat határoz meg

- a munkajogi politika alakításában szerepe van

- formálja az egyéni/individuális munkajogot

- az üzemi megállapodás határozza meg az üzem/munkáltató belső rendjét

CODETERMINATION BY WORKERS – WORKERS’ PARTITIPATION

EU hatásra alakult ki a munkavállalói részvétel

1998: Human Rights Act

Collective redundancies 1975

Transfer directive 1977

Trade Union Reform and Employment Rights Act 1993

Employment Rights Act 1996

A részvételi jogok főbb területei:

- csoportos létszámcsökkentés

- kivel kell konzultálnia a munkaadónak? - a munkavállalói képviseletek jogai:

- megfelelő időben joga van tárgyalni- minden érdemi információt meg kell kapnia- ACAS Code of Practice- jogorvoslat lehetősége- unfair dismissal

- mit jelent a konzultáció?

- a munkáltató személyében bekövetkező változás- transzfer irányelv átvétele 1981-től- kivel kell konzultálni?- mi a konzultáció tárgya?

- az egészség és biztonság (health and safety)- Health and Safety at Work Act 1974

- Health and safety (Consultation with Employees) Regulations 1996

- Safety Representatives and safety Committees Regulations

1977: függetlenek a szakszervezetektől

- belső (foglalkozáshoz kötött) nyugdíjrendszerek

- képzés

Munkavállalói részvétel a francia jogban (la représentation collective)

Jellemzője: többlépcsős képviseleti rendszer

- délégué du personnel

- a már meglévő jogok megóvása, ellenőrzése

- II. Világháború előtt jött létre (accords Matignon 1936)

- jelentősége: a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolat-

tartás

- minden egyéni ügyben kezdeményezhet konzultációt

- comités d’ entreprise

- az üzemi tanácshoz hasonló szervezet: jogi személy (1945)

- alapvető különbség: a comité vezetője a vállalkozás vezetője

- jogköre: a szociális intézmények vállalkozáson belüli igazgatása

- minden kérdésben kérhet konzultációt (Auroux reformok)

- droit d’ alerte

A MUINKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL INTÉZMÉNYES FORMÁI – NÉMETORSZÁG

Részvétel a vállalkozásban: 1976 – Mitbestimmungsgesetz

Részvétel a munkáltató döntéseiben: 1972: Betriebsverfassungsg.

A német üzemi alkotmányjog rendszere:

- a szakszervezetek jelenléte a munkahelyeken (Zugangsrecht)

- az üzemi tanács választása, működésének időtartama (4 év)

- szervezete: elnök, választmány, feltételek biztosítása, titoktartás

- üzemi gyűlés, jelentősége, funkciója

- egyes munkavállalói rétegek képviselete

- központi üzemi tanács

- konszern üzemi tanács

A Betriebsrat jogköre:

- kiindulási alap: bizalomteljes együttműködés

- kooperáció, belső konfliktusfeloldás (Einigungsstelle)

- általános feladat: a munkavállalók panaszjoga

- részvétel szociális ügyekben:

- Mitbestimmungsrecht (ha nincs jogszabály vagy ksz.)

- önkéntes üzemi megállapodás

- a munkáltató tájékoztatási kötelessége

- részvétel személyzeti ügyekben:

- foglalkoztatás biztonsága

- kiválasztási irányelvek (Auswahlrichtlinien) : üt. hozzájárulása kell

- kérdőívek, nyilvántartás, képzés

- egyéni személyzeti ügyek – felmondásvédelem

- részvétel gazdasági ügyekben: tájékoztatás

AZ OSZTRÁK MUNKAALKOTMÁNY – ARBEITSVERFASSUNGSGESETZ (1974)

Egységes törvény: tarifális – üzemi alkotmányjogi rész

Üzemi alkotmány:

- választás: a szakszervezetek befolyása

- az üzemi tanács jogköre: hasonlít a német megoldáshoz

- az üzemi megállapodás jelentősége

Hasonlóságok és különbségek

A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI DIMENZIÓI

ILO 135. számú egyezménye a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről

- kihirdetve: 2000. évi LXVII. törvény

- kik a munkavállalók képviselői (3. cikk)

- szakszervezetek és egyéb képviselők kijátszásának megakadályozása

(5. cikkely)

AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS

A 94/45/EK irányelv az EUÜT-ről

- az irányelv megalkotásának okai

- a vállalkozások nemzetközivé válása

- az irányelv fogalomrendszere

- közösségi szintű vállalat, vállalatcsoport

- központi vezetés, ellenőrző vállalat

- különleges tárgyalótestület

- az eljárás megindulása

- a lehetséges megállapodás tartalma

- bizalmas információk

- a szubszidiárius előírások

2003. évi XXI. törvény

AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG – SOCIETAS EUROPAE

2157/2001/EK rendelet az SE statútumáról

2001/86/EK irányelv a munkavállalók részvételéről

- az irányelv fogalomrendszere

- a különleges egyeztető testület létrehozása

- a megállapodás lehetséges tartalma

- az egyeztetési eljárás lefolytatása

2004. évi XLV. törvény az EU részvénytársaságról

A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL A MAGYAR JOGBAN

- a kerekasztal tárgyalások, az Mt. koncepciója

- az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról

- az 1989. évi XXIII. törvény a pártokról

- a szakszervezetek mozgástere

- az Mt. 19. §-a és következményei

- a szakszervezet fogalma; általában a munkavállalói képviselet

- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet

- a szakszervezet reprezentativitása és a ksz. kötési képesség

- német, angol, francia megoldások

- az Mt. 29. § következetlensége

- az Mt. 33. § és a 65. § (1) bekezdése; EBH 2004. 1148.

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA I.

- az Mt. 43. § (1) bekezdésének értelmezése

- „kell” választani

- a választással összefüggő munkáltatói feladatok általában

- mit jelent az „önálló telephely” fogalma

- Mt. 65. § elemzése

- üzemi tanács, központi üzemi tanács, konszern

- az Mt. 45. §-a, mint kógens szabály

- központi üzemi tanács delegálási rendje:

- kiindulási pont: minden egység képviseletét biztosítani kell

- viszonyítási pont: az üzemi megbízott, illetve a legkisebb egység, de létszámkorlátokkal (3 – 13 fő)

HOLDING VAGY KONSZERN SZINTŰ ÜZEMI TANÁCS

- Holding, konszern fogalma

- Az elismert vállalatcsoport

- A tényleges vállaltcsoport

- Jelentősége: - a társasági jogban

- a versenyjogban

- a számvitel jogában

- Jelentősége a munkavállalói részvételnél

- szakszervezetek, kollektív szerződés

- üzemi tanács

Ki köthet kollektív szerződést?

Mt. 31. § (1) Kollektív szerződést egyrészről - a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet,

vagy több munkáltató, - másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet

köthet.(2)-(4)

- miért köthetett korábban az üzemi tanács- pozitív, negatív hatások- jogdogmatikai, jogpolitikai megfontolások

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA II.

A választási bizottság

- megalakítása

- az üzemi tanács által- üzemi tanács hiányában- megalakításának időpontja- tagjai – kizáró feltételek

Az aktív és a passzív választójog

- aktív választójog: munkajogviszony léte (Mt. 47. §)

- atipikus munkajogviszonyok

- a bedolgozó jogállása

- passzív választójog (Mt. 46. §)

- munkajogviszonyok minősítése

- cselekvőképesség

- kizáró okok

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA III.

A választási bizottság feladatai:- meghatározza a választás időpontját- meghatározza a választandó üt. létszámát- megállapítja és közzéteszi a választásra jogosultak és a választható munkavállalók névjegyzékét- meghatározza a jelöltállítás határidejét- megvizsgálja a jelölés érvényességét, közzéteszi a jelöltek listáját- ha a jelölés érvénytelen, dönt a határidő meghosszabbításáról- a jelölés lezárását követően elkészítteti a szavazólapokat- összeállítja a szavazatszedő bizottságokat és megszervezi a szavazást- megállapítja és közzéteszi a szavazás eredményét, tájékoztatja a munkáltatót- elkészíti és közzéteszi a választási jegyzőkönyvet

AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA IV.

A jelöltállítás

- munkavállalók 10%-a, vagy legalább ötven munkavállaló

- a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, tagjai közül

- mit jelent a „képviselettel rendelkező” szakszervezet?

- 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat

- mikor érvényes a jelöltlista

A jelölés elfogadása

- munkavállalói jelölés esetén

- szakszervezeti jelölés esetén

A szavazás, az érvénytelen és az eredménytelen szavazás

Érvényes, eredményes szavazás

- ki lehet az üzemi tanács tagja

- ki lehet az üzemi tanács póttagja

- a kiesett tagok pótlásának rendje

AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE I.

Az üzemi tanács első ülése, napirendi pontok

- elnök megválasztása

- ügyrend kialakítása

Az ügyrend fontosabb tartalmi elemei

- az ülések rendszeressége

- az állandóan szinten tartandó kérdések meghatározása

- a lehetséges üzemi megállapodások tárgykörének meghatározása

- az üzemi tanács és a szakszervezet kapcsolatának kialakítása

- a központi üzemi tanács és az üt.-k kapcsolatának kialakítása - az üzemi tanács és a munkavállalók kapcsolattartása rendjének meghatározása

- az üzemi tanács szavazása eljárás rendjének kialakítása

- az irattározás, a jegyzőkönyvvezetés, illetve egyéb adminisztratív feladatok meghatározása

AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE II.

Az elnök jogállása, kötelességei, jogai

A tagok jogállása, kötelességei, jogai

Az üzemi tanács képviselete

A titoktartási kötelesség

- az üzleti, üzemi titok fogalmának meghatározása

- üzemi megállapodás a titoktartás tárgyában

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE I.

Az üzemi tanács jogállása:- a jogi személyiség hiányának problémája

- eljárási „jogképesség”

Az üzemi megállapodás; az Mt. 64/A. §-ának elemzése

- az üzemi megállapodás lehetséges tárgyai

- az üzemi megállapodás jogi természete

- az üzemi megállapodás és a kollektív szerződés kapcsolata

Az üzemi tanács működése feltételeinek biztosítása

Az üzemi tanács tagjainak kedvezményei

Az üzemi tanács tagjainak védelme

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE II.

Az együttdöntési jogkör

- az együttdöntési jogkör jogi természete

- az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB határozata

- az együttdöntés, mint közös döntés

Az együttdöntési jogkör és a kollektív szerződés szerepe

- a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004. 1148

- az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása

- az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontja és az Mt. 33. §-a

A jóléti célú pénzeszközök, illetve intézmények és ingatlanok meghatározása

- az Mt. 142/A. § (3) bekezdéssel való összefüggése

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE III.

A felhasználás és a hasznosítás meghatározása

- a jóléti ingatlan adásvétele

- polgári jogi (anyagi jogi problémák)

- polgári eljárásjogi problémák

- a jóléti ingatlan egyéb hasznosítási lehetőségei

A közös döntés megtagadása

- Mt. 197. § c) pont: kötelező döntőbíráskodás

- az arbitrage jogi természete

- az eljáró személy, testületi kijelölése

- az MKDSZ szerepe

- a döntés és jogkövetkezményei

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE IV.

A munkáltató véleménykérési kötelessége:

- a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezete

- munkavállalók nagyobb csoportja

- a munkáltatói intézkedések köre

- a munkáltató lehetséges belső szabályzatai

- munkarend, bérszabályzat, magatartási normák,

etikai kódex stb.

- a munkáltató átszervezésébe tartozó tényállások köre

- a munkáltató szervezetének átalakítása a munkáltató

személyében bekövetkező változás nélkül

- szervezeti egység önálló szervezetté alakítása

- a privatizáció (lásd külön)

- korszerűsítés, különösen a teljesítménykövetelmény

változására

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE V.

- a személyügyi nyilvántartás rendszere

- adatlapok tartalmának kialakítása, személyes adatok védelme

- a személyügyi nyilvántartás kezelése

- a személyügyi terv- kapcsolódása a foglalkoztatáshoz, a képzéshez

- a képzési terv

- a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele

- korengedményes nyugdíjazás

- rehabilitáció

- éves szabadságolási terv- kapcsolata a munkáltató gazdasági tervével

- összefüggése a munkarenddel

- Mt. 134. §: a szabadság kiadásának rendje

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VI.

- új munkaszervezési módszerek, teljesítménykövetelmény

- kapcsolata a csoportos létszámcsökkentéssel

- Mt. 143. §. a teljesítménykövetelmény megállapítása

- Mt. 143/A. § a teljesítménykövetelmény korrekciója

- pályázatok

AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VII.

-a munkáltató tájékoztatási kötelessége

- az Mt. 65. § (4) és az Mt. 21. § (2) bekezdésének kapcsolata

- a szakszervezetek és az üzemi tanács együttműködése

- a tájékoztatási kötelesség tárgya- a munkáltató gazdasági helyzete- a munkáltató tevékenységi körének módosítása- a munkáltató jövőbeli beruházásai- bérek, keresetek alakulása, likviditás- a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerő felhasználása- a távmunka helyzete- a munkaerő-kölcsönzés helyzete

- az üzemi megállapodás jelentősége ebben a körben

A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI

- az üzemi tanács döntési mechanizmusa az Mt. 65. §-ában meghatározott esetekben

- eljárási rend, határidők

-az Mt. 67. § és a szakszervezet kifogáshoz való jogának kapcsolata (Mt. 23. §)

- párhuzamos jogok és kötelességek – eltérő jogkövetkezmények- az üzemi tanács jogorvoslati lehetősége- az üzemi tanács, mint perbeli fél (Pp. 351. §)- mit kérhet keresetében az üzemi tanács?- mit jelent a munkáltatói intézkedés érvénytelensége?- mit jelent mondez ingatlan adásvétele esetén?

AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ

VÁLTOZÁS ESETÉN I.

- a munkáltató személyében bekövetkező változás fogalma

- a munkáltató tájékoztatási kötelessége (Mt. 85/B. §)

- az üt. és a szakszervezetek együttműködése

- a tájékoztatási kötelesség tartalma

- a tájékoztatási kötelesség teljesítésének határideje

- a munkáltató konzultációs kötelessége

- a jogi, a gazdasági, és szociális jogkövetkezmények

- e kötelességek megsértésének jogkövetkezményei

AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN

BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS ESETÉN II.

- az ideiglenes üzemi tanács intézménye

- az ideiglenes üzemi tanács megalakítása, szervezési elvek

- az ideiglenes üzemi tanács működésére vonatkozó szabályok

- a jogutódlással érintett munkavállalók képviselete

- a lehetséges tényállások; tényállás üzemi megbízott esetén

- az üt. létszámának változása, jogkövetkezményei

AZ ÜZEMI TANÁCS MEGSZŰNÉSE

- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése

- az érintett telephely megszűnése

- az üzemi tanács visszahívása

- a visszahívás intézménye – lehetséges okok

- a visszahívásra irányuló szavazás

- a visszahívásra irányuló indítvány érvényessége

- a visszahívásra irányuló szavazás érvényessége

AZ ÜZEMI TANÁCS TAGJA MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE

- lemondás, visszahívás, cselekvőképesség elvesztése

- munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá

- munkáltató (vezető) közeli hozzátartozójává válik