MISKOLCI EGYETEM

Állam- és Jogtudományi Kar

Munkajogi és Agrárjogi Tanszék

Közfoglalkoztatás a közútkezelő társaságnál

(szakdolgozat)

Commonemployment at the Roads Management Company

(szakdolgozat angol nyelvű címe)

Konzulens: Dr. Gecse Istvánné

Egyetemi adjunktus

Készítette: Hevesiné Borsai Edina

Miskolc, 2013.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés .............................................................................................. 3

2. A munkaerőpiac elméleti alapjai ....................................................... 4

2.1. A munka fogalmának újradefiniálása a XX-XXI. században, munkaerőpiaci fogalmak 4

2.2. A munkaerőpiac egyensúlyi viszonyai ........................................................................... 6

3. Foglalkoztatáspolitika ....................................................................... 10

3.1. Munkaerőpiac, munkaerő-piaci politikák és a foglalkoztatáspolitika kapcsolata ......... 10

3.2. A foglalkoztatáspolitika területe, feladata, eszközrendszere ....................................... 11

3.3. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája magyar vonatkozásban ............................... 13

3.3.1. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitika fejlődésének főbb állomásai ................... 13

3.3.2 A magyar kormányok foglalkoztatáspolitikai elképzelései 1989-től napjainkig ..... 18

3.3.3. Az európai és a magyar foglalkoztatáspolitika a csatlakozás időszakában .......... 21

3.3.4. A pénzügyi válság hatása a munkaerőpiacra, foglalkoztatáspolitikára ................ 24

3.4. Foglalkoztatási törvény ................................................................................................. 25

3.4.1. A törvény előzményei, története ............................................................................. 25

3.4.2. A törvény célja, szerkezete, tartalma ..................................................................... 26

4. Közfoglalkoztatás és versenyképesség ............................................. 39

4.1. A közfoglalkoztatás történetisége ................................................................................. 40

4.2. Az olcsó munkaerő kínálatot elősegítő politikák .......................................................... 42

4.3. A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze ....................... 45

4.3.1. A közfoglalkoztatás alakulása az Európai Unióban .............................................. 45

5. Nagylétszámú munkanélküliek foglalkoztatása a gyakorlatban .. 49

5.1. A munkanélküliek foglalkoztatásának az egyénre és a környezetére gyakorolt hatása,

társadalmi, közgazdasági haszna.......................................................................................... 51

5.2. Közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásának szervezése ............................... 52

5.3. Országos Közfoglalkoztatási Program a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél ................. 55

5.4 Közfoglalkoztatás 2012-ben .......................................................................................... 61

5.5 Közfoglalkoztatást érintő változások 2013.-ban ............................................................ 66

6. Összegzés ............................................................................................ 70

7. Irodalomjegyzék:............................................................................... 74

3

1. Bevezetés

Napjainkban egyre súlyosabb, megoldásra váró probléma a munkanélküliség

kezelése. Megértéséhez számos kérdést kell megvizsgálni, amíg az okokig, a vélhető

megoldásig eljutunk.

Szeretnék egy kicsit rávilágítani a probléma súlyára, külföldi példákkal,

történetiségre való visszatekintéssel, valamint az Európai Unió hozzáállásával ebben

a témában. Vázolva a magyar kormányok viszonyát a foglalkoztatáspolitikához, a

rendszerváltástól napjainkig.

Borsod – Abaúj – Zemplén megyében a rendszerváltás óta az országos átlagot meg-

haladó a munkanélküliség, és az országos átlagtól alacsonyabb a foglalkoztatottság.

Témám, a közfoglalkoztatás, ami az egyik lehetséges megoldás a munkanélküliség

kezelésére, és egy eszköze a foglalkoztatáspolitikának. Igaz, hogy ez csak átmeneti

segítség, de számos esetben van rá példa, hogy segít visszavezetni a munka világába

az évek óta munka nélkül lévőket.

Leginkább az alacsony iskolázottságú, illetve az iskolai végzettség nélkül lévőket

érinti fokozottan a munkavállalással kapcsolatos nehézség. A közfoglalkoztatott

munkavállalók jelentős része ebből a körből kerül ki. Helyzetüket súlyosbítja még a

mélyszegénység, a társadalom peremére szorultság, valamint a származásuk.

A munkanélküliek ezen köre 80-95 %-ban roma származású.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. - ahol dolgozom immár 20 éve - 1996. óta

folyamatosan jelen van a közfoglalkoztatásban.

Nonprofit szervezetként, az állami feladatok ellátása során van rá lehetőség, hogy

közfoglalkoztatott munkavállalókat alkalmazzunk. Az évek során egyre nagyobb

létszámú közfoglalkoztatási programokat bonyolított le Társaságunk.

2012-ben például már 2800 fő közfoglalkoztatott munkavállalót alkalmazott a

Társaság. Ez a létszám Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legtöbb, 1050 fő,

szemben a 299 fő saját dolgozói létszámmal. Ez a nagy foglalkoztatási létszám

számos nehézséget és többletmunkát vetett fel, de mindenki igyekezet a kihívásnak

megfelelni. Azt hiszem, hogy egy hónap távlatából talán már meg lehet ítélni, hogy a

program sikeres volt. Számos ellátandó feladat megoldásra került, valamint ebben az

4

évben is voltak olyan közfoglalkoztatott munkavállalók, akik a program befejeztével

saját állományunkba kerültek át, így a több éves munkanélküliség után értelmes,

hasznos munkával tölthetik mindennapjaikat, melyért megfelelő juttatást kapnak.

Ez nagyon jelentős változás, hiszen családok élnek úgy, hogy egyik szülő sem

dolgozik és nem is dolgoztak már több generáció óta. Amellett, hogy megélhetést

biztosít a munka, a gyermekeknek is példát mutat és lelkileg is nagyon jelentős, hogy

az egyén hasznosnak ítéli magát, úgy érzi, feladata van, amit elismernek. Az

értelmes, hasznos, munka amitől ember az ember még ma is.

2. A munkaerőpiac elméleti alapjai

2.1. A munka fogalmának újradefiniálása a XX-XXI. században, munkaerőpiaci

fogalmak

A munka fogalma koronként, nézetenként változik. Egyes korokban a munka alantas

dolog, rabszolgák, jobbágyok végzik, ezzel szemben a protestáns filozófiában az élet

célja, melynek eredménye az Istent örvendezteti.

Míg a XIX. században Marx elméletében a bérmunka a kizsákmányolás eszköze,

addig a XX. században az önmegvalósulást, a társadalmi integrációt jelenti a munka.

A XXI. század a globalizáció, az információ, az informatika és hálózatok társadalma,

és a munka fogalmának újradefiniálása feltehetően időszerű. Ma annyit tudunk, hogy

a XX. századi munkára az volt jellemző, hogy aki akart, tudott dolgozni, az

dolgozhatott. A normál munka állandósult napi nyolc órában és határozatlan idejű

munkaszerződésben. A megszerzett tudás és tapasztalat jól hasznosul, az elfogadható

fizetés kiegyenlített jövedelemelosztást tartott fenn. A biztonságot, kiszámíthatóságot

kötelező biztosítási mechanizmusok garantálták. Mindez a múlté, a munkavagyon

szűkülése következtében (technikai modernizáció, piacok szűkülése stb.) csak a

legjobbak kerülhetnek be a munka világába. A munkaerő folyamatos túlkínálatának

jelenléte a gazdasági rugalmasság és a gyors szerkezetváltások záloga, ugyanakkor

szükséges feltétele a teljesítmény növekedésének is, mely a XXI. század

profittermelésének legfontosabb feltételei közé tartoznak.

A munka ma talán úgy definiálható, hogy jövedelemszerzés érdekében végzett

rendszeres vagy időszakos tevékenység.

5

A munkaerőpiac az adott időszakban és az adott gazdasági feltételek mellett a

munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerőpiac

származtatott piac, alapvetően a kereslet határozza meg, amely a termelési tényezők

és a fogyasztási javak előállításához illetve a szolgáltatásokhoz szükséges emberi

erőforrásigényéből vezethető le.

A munkaerőpiac az a piac, amely a dolgozókat allokálja a munkahelyek között, és a

foglalkoztatási döntéseket összehangolja. A munkaerő-piaci tényezőket a

piacgazdaság alapértéke, a gazdasági racionalitás, a versenyképesség fenntartása és

növelése mozgatja. A valóságos munkaerőpiac esetében, a gyakorlatban sohasem

valósul meg a munkaerő-kereslet és - kínálat tökéletes összhangja.

Az elmúlt ötven-hatvan évben a világgazdaság munkaerő-piaci viszonyai jelentősen

átalakultak.

A II. világháború utáni évtizedekben egész Európában teljes foglalkoztatás volt

(köszönhetően a háborút követő újraépítés munkaerőigényének, illetve a háborús

veszteségek miatt a lakosság alacsony számának és természetellenes összetételének),

majd az ezredfordulót megelőző évtizedekben egyre inkább a munkaerő-piaci

egyensúlytalanság, a túlkínálat vált jellemzővé, napjainkban az öreg kontinens

egyszerre küzd munkaerőhiánnyal és munkanélküliséggel.

Az ókorban és a középkorban, illetve az iparosodás előtti Európában és gyarmatain a

fizetett foglalkoztatás még igen ritka jelenség volt. Sokkal jellemzőbb e korokban a

szolgaság (vagy kényszermunka): a szolgák vagy nem kaptak fizetést (mint a

rabszolgák, a jobbágyok és a szerződéses kényszermunkát végzők), vagy a

megtermelt javaknak csupán a töredékét vihették haza (például a részes aratók). Még

a kereskedelmi átalakulás idején (1520-1650.) és később, az iparosodás során (az

1700-as, 1800-as években) létrehozott munkahelyeken is többnyire a mai értelemben

vett fizetés nélkül dolgoztak az alkalmazottak, de bizonyos mértékben részesültek

ellenszolgáltatásban.

A XX. században a szolgáltatóipar előretörése egyre elfogadottabbá tette a munkaerő

fizetését, kiváltképpen a fejlődő országokban, ahol az ipari termelésben dolgozók

száma csökkenni, míg a vezetők, ügyintézők, a számítógéppel, a marketinggel és a

6

kreatív szakmákkal foglalkozók száma – akiknek munkáját többnyire fizetéssel

kompenzálták – pedig növekedni kezdett. 1

Ma a háztartások jövedelmének 2/3-a munkabér.

2.2. A munkaerőpiac egyensúlyi viszonyai

A valóságban nincs tökéletes verseny a munkaerőpiacon, s a munkaerő-piaci

szereplők, a munkavállalók és munkaadók korlátozottan racionálisak.

A munkaerő-piaci egyensúlyhiánynak két alapesete ismert:

- a munkaerőhiány, ami a túlkeresletet jelenti, azaz a vállaltok nem vagy csak

hosszabb, rövidebb idő után tudják munkaerőigényüket kielégíteni.

- és a munkahelyhiány, amely a túlkínálat, ez mindig munkanélküliséggel jár

együtt.

Az egyensúlyhiány mindkét esetében beszélhetünk a következő típusokról:

- Globális, azaz a munkaerőpiac teljes egészére jellemző az egyensúlytalanság,

szinte minden ágazatban, minden régióban, minden foglalkozási ágban jelen

van a kereslet és kínálat mennyiségi eltérése. Ilyen eset ritkán alakult ki a

történelem folyamán, talán az 1929-es világgazdasági válságot követően

beszélhettünk hazánkban globális munkanélküliségről vagy az 1950-es

években az NSZK-ban globális munkaerőhiányról. A globális egyen-

súlytalanság kizárja azt, hogy egyszerre túlkeresletes és túlkínálatos

munkaerőpiacról beszéljünk egy gazdaságon belül. A munkaerőpiac globális

egyensúlyhiánya a piacgazdaságban az egyensúlyitól eltérő reálbérszint

esetén érzékelhető. A globális munkanélküliséget keresletelégtelenségi

munkanélküliségnek szokták nevezni, amely azért alakul ki, mert a kialakult

bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy részének nem jut munkaalkalom. A

globális munkanélküliség vagy munkaerőhiány a gazdasági növekedés

többéves ciklusait követve ingadozik – ez a konjunkturális egyensúlyhiány.

Az idényszerű gazdasági ágak munkaerő-kereslete rövid távon is ingadozhat

– ez az idényszerű (szezonális) globális egyensúlytalanság.

1 Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 13.old.-22.old.

7

- Szerkezeti (strukturális) egyensúlytalanság akkor alakul ki, ha a

munkavállalók szakképzettsége, lakóhelye nem esik egybe az üres

álláshelyek lehetőségével, a munkaerő-kereslet és a munkaerő kínálata

közötti belső szerkezeti megnemfelelésből fakad. A munkaerőpiac globális

egyensúlyi állapotában is felléphet szerkezeti munkanélküliség, illetve

munkaerőhiány. Ennek lényege, hogy a munkaerő-kínálat és munkaerő-

keresletszakmai, foglalkozási vagy területi szerkezetében átrendeződés, s így

meg nem felelés alakul ki. Az ilyen egyensúlytalanság részint a munkaerő-

piaci szereplők hiányos informáltsága, részint a bérek nem teljes

rugalmassága miatt következik be.

- Az ágazati, szerkezeti aránytalanság jelentős zavarokat eredményezhet a

munkaerő foglalkozási és szakmai összetételében és területi, földrajzi el-

helyezkedésében.

A munkaerőpiac normál helyzete az egyensúlytalanság, amely lehet látens, azaz

lappangó (erre példa a szocialista munkaerőpiac) vagy felszínre törően látványos

(Magyarországon a rendszerváltást követően), és lehet katasztrofális, azaz hosszan

elnyúló globális egyensúlyhiány, amely veszélyezteti a társadalmi békét, a

versenyképességet, a gazdasági stabilitást.

1. ábra A munkaerő-piaci egyensúlytalanság fajtái

Az egyensúlytalanság piacgazdasági megjelenési formája, napjaink súlyos társadalmi

feszültségekkel járó jelensége, a munkanélküliség. Valamely ország, térség, foglal-

kozás stb. munkaerőpiacán elméletileg munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a

8

kialakult bérszinteken elhelyezkedni kívánók egy része nem, vagy csak rövidebb-

hosszabb idő elteltével talál elfogadható munkát.

A munkanélküliséget több szempontból csoportosíthatjuk. A legismertebb a

közvetlen okok szerinti megkülönböztetés, amely alapján beszélhetünk súrlódásos és

globális munkanélküliségről. A klasszikus hagyományt követő munkanélküliségi

magyarázat szerint a súrlódásos munkanélküliség jellemzője a munkaerő-kereslet és

kínálat közötti belső összhang hiánya, részbeni meg nem felelése. Ezen belül

megkülönböztetünk:

- Keresési munkanélküliséget, amelyet „frikcionális”, „önkéntes” vagy

„álláskeresési” munkanélküliségnek is neveznek. Ebben az esetben, a munka-

vállaló valamilyen okból elhagyja munkahelyét és hosszabb-rövidebb időre

kinn reked a munkaerőpiacon. Ennek oka lehet az, hogy az információ-

áramlás tökéletlensége miatt a számára megfelelő munkahely megtalálása

időben elhúzódik. Ide tartozik az is, amikor a munkahelyet kereső egy kínál-

kozó állást egy jobb állás reményében elutasít, kivár, azonban a munkaerő-

piaci viszonyok kellő ismeretének hiányában nem reális az elképzelés.

- Strukturális vagy szerkezeti munkanélküliséget, azaz munkaerő-kereslet és a

munkaerő kínálata közötti belső szerkezeti meg nem felelésből fakadót. A

szerkezeti aránytalanság bekövetkezhet a gazdasági szerkezet átalakulásának

hatására, amikor a hanyatló, visszafejlődő ágazatokban (mint például a rend-

szerváltást követően a túlsúlyos nehézipar, bányászat, kohászat) munkaerő

felesleg keletkezik, míg az új kiépülő ágazatok (pl. autóipar, mikro-

elektronika stb.) a munkaerőhiány problémájával találják magukat szembe. A

leépülő ágazatok térségi koncentrációja következtében egy adott földrajzi

térségben jelentősen megnő a munkaerő felesleg (Példa erre a borsodi kohá-

szat, bányászat összeomlása.) Ha az új munkahelyek, ágazatok nem ebben a

térségben telepednek le, akkor annak eredménye az elhúzódó foglalkoztatási

válság.

- Diszkriminációs munkanélküliséget. Ez az emberek diszkriminatív megkü-

lönböztetéséből fakadó jelenség, amely faji, nemi, etnikai, vallási, szociális

okokra, vagy bizonyos korosztályok kirekesztésére vezethető vissza. Példa

9

erre a roma népesség, vagy az ötven éven felüli korosztályok alacsony

foglalkoztatási rátája.

A globális eredetű munkanélküliség fő jellemzője a munkaerő-kereslet és -kínálat

mennyiségi meg nem felelése, amely jelentős mértékben együtt jár a súrlódásos

munkanélküliség valamely típusával. Krónikus, vagy állandósult munkanélküliség

esetében a munkaerő-kínálat mennyiségileg tartósan meghaladja a munkaerő-

keresletet. Példa erre Olaszország déli része és Szicília, ahol évtizedek óta tartós az

alulfoglalkoztatás, s a munkát kereső déliek százezrei északon találnak munkát.

Hazánkban történetileg Szabolcs – Szatmár – Bereg megye helyzete hasonló az olasz

példához. A megye lakosságának foglalkoztatási rátája évtizedek óta alacsonyabb az

országos átlagnál.

Konjunkturális munkanélküliségről akkor beszélhetünk, ha a több éven át tartó

gazdasági ciklusok, a gazdasági dekonjunktúra időszakában a munkaerő-kereslet

tartósan csökken, s a munkaerő-kínálat egy évnél hosszabb időn át jelentősen meg-

haladja a betölthető állások számát. Idényszerű vagy szezonális munkanélküliség az,

amikor egy éven belül jelentős a munkaerő-felesleg, s a munkaerő-kínálat meg-

haladja a rendelkezésre álló munkahelyek számát. Ilyen szociális munkanélküliség

mutatkozhat például a mezőgazdaságban, az építőiparban vagy a vendéglátásban és

az idegenforgalomban foglalkoztatottak körében.

A munkanélküliség különböző szinten, de állandósult a XXI. század fordulójára. A

II. világháború utáni évtizedekre egész Európában a teljes foglalkoztatás volt a

jellemző, ennek egyik oka az, hogy a háború következtében szűkült a munkaerő-

kínálat, másrészt a háború utáni újjáépítés, gyors növekedés munkaerőigényt

indukált. A pótló jellegű beruházások mellett a felgyorsult technikai fejlődés tovább

fokozta a munkaerőhiányt.

A hatvanas évek közepétől a hetvenes évek közepéig terjedő időszak volt konti-

nensünkön a munkaerő-hiányos állapotból a munkahelyhiányos állapotba való

átmenet időszaka. A lassuló gazdasági növekedéssel magyarázható az első (1973.) és

a második (1980.) olajárrobbanás, majd az azt követő világgazdasági válság (1980-

1982) egy új világgazdasági korszak kezdetét jelezte. A 80-as évektől a munkanél-

küliség a mindennapok részévé vált a fejlett világban. Az Európai Unió a kilencvenes

években az egyik legfontosabb céljának a foglalkoztatás bővítését tartotta, a

10

Lisszaboni Stratégiában 2010-re a teljes foglalkoztatást vizionálja. A 2008-ban kitörő

pénzügyi válság következményeként azonban nem teljesülnek ezen célkitűzések, a

válság stagnáló aktivitást, csökkenő foglalkoztatást, növekvő munkanélküliséget

hozott. Közép – Kelet Európában, így Magyarországon is a II. világháborút követően

csak a nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején találkozhattunk először a

munkaerőpiac nyílt egyensúlytalanságával. A szocializmusban, a bürokratikus koor-

dináció gazdasági rendszerében a munkaerőhiány volt a jellemző. A rendszerváltás, a

tervgazdaságból piacgazdaságba való átmenet transzformációs válságot idézett elő,

amely a korábban felsorolt munkanélküliségi okokkal (súrlódásos, globális egyen-

súlytalanság) együtt jelentős foglalkoztatási válságot, munkanélküliséget eredmé-

nyezett. Magyarországon megközelítően másfél millió munkahely szűnt meg, a

regisztrált munkanélküliségi ráta 1993. februárjában érte el a legmagasabb értéket

(13,1%).2

3. Foglalkoztatáspolitika

A foglalkoztatáspolitikának napjainkban kiemelkedő szerepe van.

3.1. Munkaerőpiac, munkaerő-piaci politikák és a foglalkoztatáspolitika kapcsolata

A munkaerőpiaci politikák és a foglalkoztatáspolitikák között nincs világos határ,

sokszor keverednek a fogalmak.

A munkaerőpiaci politikák körébe tartozik a szociálpolitika, az oktatáspolitika, a

vidékfejlesztési politika, adópolitika stb. A munkaerő-piaci politikák része és legha-

tékonyabb eszköze maga a foglalkoztatáspolitika.

A foglalkoztatáspolitika olyan társadalom és gazdaságpolitikai eszközrendszer,

amelynek célja a munkaerő lehető leghatékonyabb felhasználása úgy, hogy alapvető

feladata az is, hogy javítsa a hátrányos helyzetben lévő csoportok foglalkoztatási

esélyeit.

2 Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 23.old.-26.old.

11

2. ábra. A foglalkoztatáspolitika mint társadalom, illetve gazdaságpolitika

3.2. A foglalkoztatáspolitika területe, feladata, eszközrendszere

A foglalkoztatáspolitika területei:

- a munkaerő megoszlásának befolyásolása, hatékony munkaerő-allokáció,

- képzési rendszerek kialakítása megfelelő szakemberekkel,

- munkaerőpiacról kiszorultak integrálása, munkanélküliség kezelése.

A profitorientált piacokon a gazdálkodó szervek csak annyi munkaerőt

foglalkoztatnak, amennyi számukra szükséges és gazdaságos. A XXI. század elején a

foglalkoztatáspolitika alapvető társadalmi céljának tekinti a munkanélküliség

csökkentését, valamint a rendelkezésre álló munkaerő-kapacitás teljesebb ki-

használását. A munkanélküliség megszüntetése nem lehet cél, hiszen egy dinami-

kusan működő gazdaságban elkerülhetetlen egy kisebb-nagyobb munkanélküliség.

A foglalkoztatáspolitika feladatai:

- munkaerőpiac külső szabályozása,

- foglalkoztatási célok érdekében koordináció más politikákkal,

- munkahelyteremtést elősegítő eszközök kialakítása, működése, amellyel eléri a

munkaerő-kereslet növekedését, olyan nagyságának és struktúrájának kialakítását,

amely minél teljesebb mértékben képes foglalkoztatni a kínálatként megjelenő

munkaerőt,

12

- a munkaerőpiacra belépő kínálat nagyságának és szakmai/képzettségi struktú-

rájának kialakítását, amely megfelel a kereslet igényeinek,

- a munkaerő-kínálatnak a kereslethez való minél tökéletesebb folyamatos igazodása

(hogy a munkavállaló ezzel meg tudja előzni a munkahely elvesztését, illetve

mobilitási készségével és képességével, munkaerőpiaci szolgáltatások igénybe-

vételével fel tudja gyorsítani az új munkahely megtalálását) azaz a munkahely-

keresletnek megfelelő kínálat kialakítása

- a munkaerőpiac befolyásolása annak érdekében, hogy mindenki, aki szeretne

munkát vállalni, megtalálja a legmegfelelőbb állást,

- a munkaerő-kínálat csökkentése, átmeneti problémák kezelése pl. a képzésben

résztvevők számának vagy a képzési idő hosszának növelésével,

- alapvető feladata, hogy javítsa a hátrányos helyzetben lévő csoportok esélyeit a

foglalkoztatásra, reintegrációs politika a munkaerőpiacról kiszorultak számára,

- olyan támogatás biztosítása, amely munkakeresésre ösztönzi őket,

- a társadalmi gondoskodás és szolidaritás elve alapján azok megélhetésének bizto-

sítása, akik önhibájukon kívül kerültek ki a munkaerőpiacról,

- szociális gazdaság kiépítése a foglalkoztatás-bővítés érdekében.

A foglalkoztatáspolitika eszközrendszerénél alapvető működési mechanizmusuk és

beavatkozási időpontjuk alapján megkülönböztetünk aktív és passzív eszközöket.

1. aktív eszközök: a foglalkoztatottság növelését célozzák. A munkaerőpiacon a

kereslet és kínálat mennyiségét befolyásolják, illetve a kereslet-kínálat

összekapcsolódását segítik elő. Ez lehet:

a.) preventív, amikor a munkanélküliséget megelőzi, kialakulását akadályozza,

b.) követő, amikor már egy kialakult egyensúlyhiány kialakítása a cél.

2. A passzív eszközök alapvetően a munkanélküliek segélyezését, szociális el-

látását oldják meg. Mértékük és feltételrendszerük központi kérdés, mivel köz-

vetlenül nem tudjuk befolyásolni a foglakoztatást, csak ösztönözhetik a munka-

keresést.

13

Napjaink aktív foglalkoztatáspolitikájának kiemelt célja a munkaerőpiaci integráció,

a munkahelymegtartó támogatások, a passzív eszközök homlokterében a munka-

vállalási készség javítása, az érdekeltség erősítése áll.

3.3. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikája magyar vonatkozásban

A magyar foglalkoztatáspolitikát az ezredfordulóra egyértelműen meghatározza az

Európai Unió normarendszerre. Az Unió szemlélete szerint a foglalkoztatáspolitika a

közösségi szociálpolitika új és speciális területe. Új amennyiben az 1997-ben

elfogadott amszterdami szerződéssel vált a közösségi politika részévé. Speciális,

mert szabályozása csorbítatlanul hagyja a tagállamok kompetenciáját a foglalkoz-

tatáspolitika alakításában és nem jogi eszközökkel segíti a közösségi célok elérését.

3.3.1. Az Európai Unió foglalkoztatáspolitika fejlődésének főbb állomásai

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikájának története 2010-ig négy részre osztható.

Az első szakasz a Római Szerződés után 1972-ig, az olajválságig tart, amikor

alapvetően kevés figyelmet kap a foglalkoztatáspolitika.

A második szakasz az EU megalakulásával, azaz a Maastrichti Szerződéssel zárul,

ezt az időszakot a puha foglalkoztatáspolitikának is nevezhetjük.

Sorra hozzák a hangzatos szociális elkötelezettséget mutató irányelveket, megálla-

podásokat, azonban ezek ereje kötelező jellegének elmaradása miatt kétséges.

A harmadik korszak a 2008-as gazdasági világválsággal zárul és az Európai

Foglalkoztatási Stratégia (EFS), illetve a Lisszaboni Stratégia fémjelzi. Erősödött a

korszakban az igény egy szigorúbb koordinációjú foglalkoztatáspolitikára, gaz-

daságpolitika homlokterébe kerül a munkaerőpiac elégtelen működéséből és a romló

demográfiai viszonyokból következő veszély az európai versenyképességre.

I. 1957-1972-ig tartó időszak

A Római Szerződés (1957) abból indult ki, hogy integrált foglalkoztatáspolitikára

nincs szükség, hosszú távon a jól működő gazdaság automatikusan megteremti a tel-

jes foglalkoztatást. 1957-ben a 70 millió foglalkoztatott mellett csak 2,6 millió mun-

kanélkülit találunk, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta alig haladta meg a

3,5%-ot. Az 1950-es és 1960-as években az Európai Gazdasági Közösségben a

14

foglalkoztatás szintje olyan magas volt, hogy a munkanélküliséget kivételesnek

tekintették. A munkanélküliséget az iskola befejezése és a munkavégzés megkezdése

közötti időszakot töltő fiataloknak tulajdonították, illetve a rövid időszakokra munka

nélkül maradó munkavállalóknak, akik átképzés után ismét beléptek a munka-

erőpiacra. Ez a rendszer az olajválságig jól működött. Az 1969-ben tartott hágai

konferencián az EGK kormányai megfogalmazták, hogy az érintett országok

szociálpolitikájának összehangolására van szükség. Két szemlélet állt egymással

szemben: a foglalkoztatáspolitika legyen koordinált vagy harmonizált. A koordináció

azt jelenti, hogy nagy nemzeti önállóság mellett egyeztetéseket folytatnak, a

harmonizáció ezzel szemben egy központi akarat megjelenése a foglalkozta-

táspolitikában, vagyis csökken az önállóság. A koordináció győzött.

II. 1972-1992 a szociális értékek Európája

Az egész Európát megrengető gazdasági válság, majd a 80-as években a dél-európai

országok csatlakozása új típusú gazdasági és foglalkoztatási problémákat vetett fel,

új típusú megoldási kísérletekkel. Az 1979. évi energiaválság nyomán, az évtized

elején új pénzügyi visszaesés következett be. Az európai vezetők felismerték, hogy

szorosabb gazdasági és pénzügyi együttműködés esetén Európa jobban tudná kezelni

az ilyen válságokat, és ez kihatással volt a foglalkoztatáspolitika harmonizációs

törekvéseire is. Míg a gazdaságban érezhető a fellendülés, addig a munkanélküliség

súlyos volt. Az Európai Közösségben a munkanélküliek száma az 1979. évi 6

millióról 1983-ra 12 millióra emelkedett, a fiatalok munkanélküliségi rátája pedig a

legtöbb tagállamban 25% felett állt. Még súlyosabb jelenség volt, hogy a tartós (egy

évig vagy annál is hosszabb ideig fennálló) munkanélküliség egyre általánosabbá

vált. Az EGK tagjai egyre inkább elköteleződtek a harmonizált gazdaságpolitika

iránt. Az 1988-ban a Strukturális Alapok reformja, már a regionális fejlesztés

eszközeként kiemelten foglalkozott a munkanélküliség és foglalkoztatás prob-

lémáinak megoldásával. A korszakra a puha foglalkoztatáspolitika volt a jellemző, a

megfogalmazott célokhoz nem kapcsolódtak számon kérhető intézkedések.

III. 1992-2008. az Európai Foglalkoztatási Stratégia kialakulása

Amint Európa belépett az évezred utolsó évtizedébe, a társadalom – és törekvése –

jelentősen megváltoztak. Az ipari termelés hanyatlóban, a szolgáltatási szektor pedig

felemelkedőben volt. 1987-ben összeomlottak a részvénypiacok, az öbölháború

15

(1990-1991) miatt emelkedtek az olajárak, a német újraegyesítés pedig váratlanul

költségesnek bizonyult. Az 1990-es évekre gazdasági visszaesés volt jellemző,

különösen az évtized elején. Ebben az évtizedben az európai gazdaság- és társada-

lompolitikusoknak új típusú nehézségekkel kellett szembenézniük: a foglalkoztatás

bővülése nélkül végbemenő gazdasági növekedés a szociálisan kirekesztettek

jelentős csoportját hozta létre. A foglalkoztatási ráta 60 százalékra esett, míg a

munkanélküliség 10 százalék felé nőtt. 1992-ben létrejött az Európai Unió a

Maastrichti Szerződéssel.

3. ábra. Európa a Maastrichti Szerződés évében

A Maastrichti Szerződés kimondta, hogy a gazdasági integrációval egyenrangú cél a

magas foglalkoztatás és a szociális védelem. 1994-ben 18,7 millió ember volt állás

nélkül, és sok volt közöttük a fiatal. Válaszul a munkanélküliség szintjének

növekedésére 1994-ben az EU kormányai egy olyan foglalkoztatási stratégiát

fogadtak el (EFS), amelynek célja az európai gazdaság versenyképességének

javítása volt. A munka a foglalkoztatásra vonatkozó közös megközelítés kidolgozása

irányában haladt előre, és 1997-ben az Amszterdami Szerződés elfogadásával a

tagállamok megállapodtak a foglalkoztatási iránymutatások keretében, illetve a

közös stratégiában. Az iránymutatások első csomagja olyan intézkedéseket

határozott meg, amelynek célja biztosítani, hogy a lehető legtöbb ember kaphasson

16

állást, emelkedjék a női foglalkoztatottság aránya, nagyobb számban álljanak

rendelkezésre a gyermekgondozási intézmények, és bátorítást kapjon a vállalkozás.

További hangsúlyos kérdést jelentett az alkalmazkodóképesség, amelynek célja

annak biztosítása, hogy az állásban lévő emberek képesek legyenek új munka-

területekhez alkalmazkodni, ha a szükség ezt kívánná meg. A hangsúly lassan

áthelyeződött a munkával rendelkező személyekre, illetve az ő segítségükre abban,

hogy megmaradjanak és előrelépjenek állásaikban. Ez azt jelentette, hogy a

munkanélküliségről át kellett helyezni a hangsúlyt a foglalkoztatásra.

Az Európai Unió foglalkoztatáspolitikai stratégiája kapcsán ismét felmerült a

harmonizáció kontra koordináció kérdése. Bár a harmonizáció még mindig várat

magára, a koordinációt pontosan meghatározott eljárási rendben rögzítik, ezzel

kötelezve a tagállamokat egy szorosabb együttműködésre egymással és a

Közösséggel. A foglalkoztatáspolitikai stratégia (EFS) szellemében 1997-ben a

luxemburgi csúcson megfogalmazzák a Foglalkoztatáspolitikai Irányelvekben a

négy alappillért: foglalkoztathatóság, vállalkozói készségek fejlesztése,

alkalmazkodóképesség, esélyegyenlőség.

4. ábra Foglalkoztatáspolitikai irányvonalak 1997-ben

Az EU törekvések középpontjában 2000-ben a növekedés, versenyképesség és

munkahely-teremtés hármas követelményrendszere állt. Az állampolgárokat

leginkább ez utóbbi érdekelte, a legjobban a munkanélküliség aggasztotta. Az EFS

következő állomása a Lisszaboni Stratégia, ahol a különálló fejlesztéspolitika

célkitűzéseit az EU először foglalta átfogó programba.

17

A stratégia egy átfogó reformprogram, mely fő célként tűzi ki, hogy Európa 2010-re

- a világ legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá váljon,

- mely képes a fenntartható fejlődésre,

- több és jobb munkahely és nagyobb társadalmi kohézió megteremtésére.

Nemcsak irányokat határoztak meg, hanem konkrét közel 30 számszerűsített célt is,

melynek egy része a foglalkoztatást érintette.

A munkapiaci részvétel elérni kívánt mértékét is számszerűsítették:

- ennek 2010-re összességében el kell érnie a 70 %-ot,

- a női foglalkoztatottság arányának a 60 %-ot

- az idősebbek munkapiaci részvételének pedig a 80 %-ot.

- A munkanélküliség vágyott szintjét4 %-ban határozták meg,

- és kimondták, az évtized végére az akkor még 15 tagállam teremtsen 20

millió új munkahelyet.

A lisszaboni célkitűzéseket kiegészítették 2001-ben a környezet iránti tisztelet

kívánalmával (a fenntartható fejlődés stratégiájával), amelynek lényege, hogy az EU

jövedelemstratégiáját a környezetvédelem, a gazdasági növekedés és a szociális

előrehaladás kombinált szempontrendszerére, hármas egységére, összhangjára kell

építeni. 2003-ban elkezdődött a Lisszaboni Stratégia és ezzel együtt az EFS féléves

értékelése, mely nevét a készítő speciális munkacsoport vezetőjéről kapta Wim Kok

holland miniszterelnökről.

A jelentés „Munkahelyek, Munkahelyek, Munkahelyek - Több munkahelyet

teremteni Európában” (Jobs, jobs, jobs – creating more jobs in Europe) címet viselte.

Ebben megfogalmazták, hogy veszély fenyegeti a lisszaboni célkitűzéseket.

Konkrétan négy tényezőcsoportot nevesített a jelentés:

- demográfiai időbomba

- foglalkoztatottság és a termelékenység nem segíti eléggé a gazdasági növekedést

18

- globalizáció és innováció

- az EU bővítésének kockázatai.

Mindezek ellenére a Wim Kok- jelentés azt hangsúlyozza, hogy bármennyire is am-

biciózusak a lisszaboni célkitűzések, azok megvalósításáról Európa nem mondhat le.

Ehhez azonban a tagállamok meg kell sokszorozniuk erőfeszítéseiket; és az új

tagállamoknak is arányos erőfeszítéseket kell tenniük.3

3.3.2 A magyar kormányok foglalkoztatáspolitikai elképzelései 1989-től napjainkig

Magyarország, mint szocialista ország a rendszerváltásig foglalkoztatáspolitikájában

figyelmen kívül hagyta az EGK törekvéseit. A tervgazdaság a teljes foglalkoztatás

mítoszát, mint politikai értéket kezelte. Magyarország az Európa nyugati felében

kialakuló munkanélküliséggel szemben, mint rendszerelőnyt hirdette, hogy a

szocialista berendezkedésű államokban ez ismeretlen fogalom. Az állami tulajdonú

vállalatok, intézmények korlátlanul felszívták a lakosság aktív állományát.

A rendszerváltás következtében a piaci viszonyok kialakulásával ez az idilli helyzet

is megszűnt, hirtelen több mint egymillió munkahely szűnt meg hazánkban, rövid

idő leforgása alatt 10 % feletti munkanélküliséget regisztráltak. A kezdeti viszonylag

erős és széles szociális háló a tartós és emelkedő munkanélküliség miatt egyre

szűkült.

A kormányok 1989-2000-ig viszonylag kevés figyelmet fordítottak a foglal-

koztatáspolitikára, bár megszülettek a szükséges törvények és intézmények. Az

intézkedéseket nem egy jól felépített stratégia jellemezte, hanem inkább ad hoc

történtek a dolgok.

A rendszerváltás követően az Antall-kormány 1990 nyarán mutatta be a Nemzeti

Megújhodás Programját, melynek középpontjában az egyensúly biztosítása és az

infláció megfékezése állt. A kormányprogram szólt a munkanélküliek ellátásáról,

valamint arról, hogy a munkavégzés lehetőségét mindenki számára biztosítani kell.

A munkanélküliek ellátási kényszere miatt született meg az 1991-es foglalkoztatási

törvény, amely alacsony színvonalú volt.

3 Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika 74. old.-78. old.

19

Lényeges problémát jelentett a kiépülő ellátórendszer (munkaügyi központok

hálózata) szakemberhiánya, a foglalkoztatási és szociális intézményrendszer

összekapcsolódásának megoldatlansága. A kormány cselekvési lehetőségét alap-

vetően meghatározta a gazdasági visszaesés – 1993-ra már 19 % -al maradt el a

gazdaság teljesítménye az 1989-estől – s többek között ezért jött létre nagyon

alacsony színvonalú szociális ellátórendszer és egy alapvetően szűkmarkú és igen

kis cselekvési terű foglalkoztatáspolitika.

A Horn-kormány 1994-ben úgy ítélte meg, hogy súlyos egyensúlyi és elosztási

problémák terhelik a magyar gazdaságot, ezért az erőltetett gazdasági növekedés

miatti feszültségek kezelésére helyezte a hangsúlyt, és fő célként jelölte meg ma

munkanélküliség csökkentését. A megszorító intézkedések kilátásba helyezésével és

megvalósításával korántsem merült ki a kormány cselekvési terve. Létre kívánták

hozni az ún. társadalmi-gazdasági megállapodást, amely arra szolgált volna, hogy a

munkavállalók és a munkaadók képviselőivel megállapodjanak a válságkezelés

legkényesebb elemeiről. A Horn-kormány konszenzuson alapuló foglalkozta-

táspolitikát akart, amelyben a fellendülés következtében javulni fog a munkaerőpiac

helyzete is. A kormány cselekvését erősen befolyásolta az Európai Unióhoz való

csatlakozás víziója.

Az Orbán-kormány gazdaságpolitikájában „Az új évezred küszöbén” címet viselő

programban az egyensúly és stabilitás, a munkahely-teremtés volt a központban.

A négyéves FIDESZ – kormányzás fontos tendenciája volt az érdekegyeztetés

struktúrájának átalakítása, pontosabban az együttműködés megszüntetése, a

konzultációs fórummá minősítés, valamint az egységes érdekegyeztető tanács

szétaprózása. A kormányprogram szól ugyan a rászorultak támogatásának szüksé-

gességéről, ám ennél lényegesen fontosabb az „önmagukért tenni akaró” polgárok

támogatása. Az Orbán-kormány nem csak a legszegényebbekért, hanem az

adófizetők pénzének hatékony felhasználásáért is felelősséget akar vállalni. Ennek

indokaként jelenik meg a „dolgozni akarás” megkülönböztető kategóriája, s az, hogy

a munkanélküliséget, továbbá az ezzel gyakran együtt járó szegénységet több

esetben is morális kategóriákkal, negatív megítéléssel kapcsolták össze. A munka-

nélküliségi ellátás terén rövidebb járadékos időszakot vezettek be. Megszüntették a

munkanélküliek jövedelempótló támogatását, így a munkanélküli járadék megszű-

20

nésekor már csak az aktív korúak rendszeres szociális segélyét lehetett igénybe

venni, mégpedig harminc napos igazolt közmunka ellenében. Az ellenszolgáltatás e

módja arra nem volt alkalmas, hogy a munkaerőpiaci integrációt segítse, ám alá-

támasztotta azt a vélekedést, hogy a segélyből élés széles rétegek által a munka

helyett tudatosan választott életforma. Az eddigieknél ellentétes lépés volt a

minimálbér jelentős emelése, 2001-ben, 25.500 Ft-ról 40.000 Ft-ra. Ennek egyik

oka, hogy Magyarországon ne az alacsony bérű munkaerő révén legyen verseny-

képes, s némiképp igazságosabban terítsék a gazdasági növekedés hasznait a magyar

társadalomban. Emellett és elsősorban a munkaerőpiacra történő visszatérést kívánta

ösztönözni a kormány, vagyis az alacsony jövedelmű „dolgozni akarók” rétegét

igyekezet így megcélozni. Az Orbán-kormány foglalkoztatáspolitikájának az volt az

egyik nagy problémája, hogy a foglalkoztatás erősen függött a gazdasági növekedés

mértékétől, ami viszont 2000 után mérséklődött. A 2002-es kormányváltás és az azt

követő időszak ismét egy gazdasági megingással esett egybe, amelynek korrigá-

lásához a Medgyessy-kormány által tudatosan fokozott jövedelemkiáramlás is

hozzájárult.

A Medgyessy-kormány gazdaságpolitikai programjának neve „Cselekedni most és

mindenkiért” elnevezést kapta, tartalma pedig a külső és belső egyensúly bizto-

sítására vonatkozott. A „jóléti rendszerváltás” első lépéseként a „száznapos

program” pontos megvalósítása elkezdődött. Ez nem volt figyelemmel a gazdasági

következményekre. Teljesítésben szerepet játszott egyfajta politikai lelkiismeret-

fordulás is. A kormány a rugalmas és atipikus foglalkoztatási formák, egyúttal a

szociális védelem, valamint a munkavállalói jogok magas színvonalára kívánt

törekedni, s a munkaadók alacsonyabb költségeit szolgáló szabályokat is szeretett

volna életbe léptetni. Fontos célként jelenik meg a távmunka elterjesztése,

elsősorban a fogyatékkal élők munkaerőpiaci integrációja érdekében. Erősíteni

kívánták az oktatási intézmények és a gazdaság kapcsolatát a munkaerőpiaci

tervezés hatékonyabbá tételével, a kutatás és a fejlesztés területén intenzívebb kap-

csolatok kiépítésével a cégek és az egyetemek között. Cél az információs és

kommunikációs technológiák széleskörű elterjesztése az oktatás minden szintjén és

formájában. Ez a foglalkoztatáspolitikai elképzelés teljesen összhangban van a már

bemutatott EFS-sel.

21

3.3.3. Az európai és a magyar foglalkoztatáspolitika a csatlakozás időszakában

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a Közösség foglalkoztatás-

politikáját az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) és a Lisszaboni Stratégia hatá-

rozta meg. Az európai gazdaság problémáira kettős választ adott az Európai Unió:

I. a Gazdasági és Monetáris Unió, amelynek célja a makrogazdasági stabilitás

megteremtése

II. a Foglalkoztatási Unió, ami olyan munkaerőpiacok létrejöttének az előse-

gítésére irányul, amelyek alkalmazkodni képesek a változásokhoz, rugalmas-

ságot garantálnak a vállalatoknak és biztonságot a dolgozóknak.

A lisszaboni célkitűzések teljesítése feltételezi, hogy az új foglalkoztatáspolitikai

irányvonalak három átfogó és egymással kölcsönösen összefüggő célra épüljenek.

Ezek:

- a teljes foglalkoztatás,

- a munka minőségének és termelékenységének javítása

- valamint a társadalmi összetartozás erősítése.

A három átfogó cél elérése érdekében a tagállamoknak foglalkoztatáspolitikájuk

átalakításakor a következő specifikus irányvonalakat kell figyelembe venniük,

valamennyi esetében érvényesítve a nők és a férfiak egyenlőségének szempontjait:

a.) aktív és preventív intézkedések a munkanélküliek és az inaktívak számára,

b.) munkahely - teremtés és vállalkozás,

c.) felkészülés a változásokra, az alkalmazkodóképesség és a munkaerőpiaci

mobilitás elősegítése,

d.) a humán tőke fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás támogatása,

e.) a munkaerő – kínálat növelése és az aktív öregedés elősegítése,

f.) nők és férfiak egyenlősége,

g.) a munkaerőpiaci integráció elősegítése és a küzdelem a munkaerőpiacon

hátrányos helyzetben lévő emberek diszkriminációja ellen,

22

h.) ösztönzés a munkavállalásra (hogy megérje dolgozni),

i.) a be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett munkává,

j.) a regionális munkaerőpiaci különbségek csökkentése.

A Wim Kok – jelentés minden tagállamot külön – külön megvizsgált és speciálisan

ajánlásokat készített. Az egyes országokra kidolgozott iránymutatások figyelembe

vették, hogy az EU minden koordinációs törekvés mellett a foglalkoztatáspolitikában

a nemzeti szubszidiaritást vallja, konkrét kormányzással kapcsolatos megálla-

pításokat nem tesz. Az ország specifikus üzenetek hasonló szerkezetűek,

Magyarország esetében általánosságban megfogalmazza, hogy a munkaerőpiacon

alacsony a foglalkoztatás, és ez különösen jellemző bizonyos rétegekre, például

fiatalok, idősek, alacsonyan képzettek. Igen magas az inaktivitás, de nem túl magas a

munkanélküliség. Indokolatlanul nagyok az országon belüli regionális különbségek,

különösen rossz a munkaerőpiaci helyzet a keleti és déli területeken. A munkabérre

rárakódó adók (és járulékok) szintje továbbra is magas, és ez akadályt jelent a

munkahely-teremtés számára. A munkavállalók egészségi állapota aggodalomra ad

okot és részben ezzel magyarázható az alacsony aktivitás. A munkavégzés feltételeit

rugalmasabbá, családbaráttá kell tenni, beleértve a részmunkaidős munkavállalás

vonzóbbá tételét, különösen a nők és az idősebb munkavállalók körében. Szükség

van arra is, hogy erőteljesebbé váljanak a munkanélküliekre és inaktívakra irányuló

megelőző és aktív munkaerőpiaci intézkedések, különösen a leghátrányosabb

helyzetű régiókban. Lépéseket kell tenni az élethosszig tartó tanulás stratégiájának

kidolgozása érdekében.

A Wim Kok – jelentés a sikeres foglalkoztatás bővítésnek négy alapkövetelményét

fogalmazza meg:

- a vállaltok és a munkavállalók alkalmazkodásának megerősödése,

- több ember bevonása a munkaerőpiacra,

- több és nagyobb hatékonyságú beruházások a humán tőkébe,

- a reformok eredményes végrehajtása, aminek jobb kormányzás a feltétele.

23

2004-ben 10 új tagállam csatlakozásakor a Tanács megerősíti a tagállamok (régi, új)

kötelezettségét a Jelentés és a Foglalkoztatási Iránymutatások betartására. Ennek

figyelembevételével készült az első EU-s kormány, Gyurcsány Ferenc Új

Magyarország programja, amely a költségvetési hiány csökkentésére, és az

adórendszer átalakítására irányult.

A Nemzeti Cselekvési Terv és a Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv foglalja össze a

munkaerőpiaccal kapcsolatos kormányzati elképzeléseket. Az előbbi három átfogó,

egymást kölcsönösen erősítő intézkedésre épül. Ezek a foglalkoztatás bővítése és a

teljes foglalkoztatás elérése; a munka minőségének és termelékenységének javítása;

továbbá a társadalmi kohézió erősítése, a hátrányos helyzetű csoportok

munkaerőpiaci esélyeinek növelése. Magyarország 2004 szeptemberében első ízben

készítette el a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervét, amelyben megfogalmazta a

foglalkoztatáspolitika nemzeti prioritásait. A kormány a foglalkoztatási ráta

növelését tekintette a foglalkoztatáspolitika legfontosabb prioritásának.

A társadalmi kohézió erősítése és a társadalmi beilleszkedés elősegítése érdekében a

magyar kormány a foglalkoztatás bővítésére irányuló intézkedések végrehajtása

során kiemelt figyelmet fordít a roma népesség, az idősebb munkavállalók és a

fogyatékos emberek helyzetének javítására. E tekintetben átfogó megközelítésre van

szükség, amely figyelembe veszi – más tényezők mellett – a társadalmi és gazdasági

hátrányok területi dimenzióját is.

A kormány első ízben dolgozott ki olyan dokumentumot, amely számol azzal, hogy

a foglalkoztatás bővítésére irányuló stratégia hatékony és eredményes végrehajtása

megfelelő koordináció kialakítását követeli meg az egyes szakpolitikák között.

Különösen igaz ez három területre. Egyrészt a gazdaságpolitikai döntések alapozzák

meg a foglalkoztatási törekvéseket, így azok kialakításakor számolni kell a várható

folyamatok, tervezett intézkedések munkaerőpiaci következményeivel. Másrészt az

oktatás és képzés rendszerének rugalmasan alkalmazkodnia kell a munkaerőpiac

folyamatosan változó elvárásaihoz. Harmadrészt a szociálpolitikai és foglalkoz-

tatáspolitikai intézkedéseket összehangoltan kell kialakítani és végrehajtani – a

munkavállalásra való ösztönzést a társadalmi kohézió erősítését egyaránt szem előtt

tartva. A nemzeti foglalkoztatási akcióterv mellett a foglalkoztatáspolitika átfogó

értelmezését tükrözi a Humánerőforrás – fejlesztési Operatív Program (HEFOP) is.

24

A HEFOP a nemzeti fejlesztési terv (2004-2006) öt operatív programjának egyike,

költségvetése összesen 750 millió euró (ebből mintegy 562 millió euró közösségi

támogatás, amelyet hazai – elsősorban állami – források további mintegy 187 millió

euróval egészítenek ki). A program – a foglalkoztatási stratégia széles eszköztára és

európai megközelítésére alapozva – a foglalkoztatási programokon kívül magában

foglalja az oktatási rendszert és a szociális területet érintő támogatásokat,

fejlesztéseket, sőt az egészségügyi intézmények – a munkaerő egészségi állapotának

javítását szolgáló – fejlesztéseit.

Az ezredforduló magyar foglalkoztatáspolitikájának összességében fontos középtávú

prioritásaként fogalmazódik meg a munkaerő – kínálat oldaláról, hogy lehetővé kell

tenni a foglalkoztatás bővítését a munkanélküliek és a munkaerőpiacról kiszorult

inaktív népesség számára azért, hogy vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra, és

megelőzzék a munkanélküliség tartóssá válását.

3.3.4. A pénzügyi válság hatása a munkaerőpiacra, foglalkoztatáspolitikára

2008 végén az eredetileg a pénzpiacokról kiindult válság első hatásai már

jelentkeztek a reálgazdaságban. 2009-re világméretű recesszió volt megfigyelhető,

ami az amerikai kontinensről átterjedt Európára és bár jóval kisebb mértékben, de a

Kelet gazdaságait is érintette. A harmadik világ az, ahol az állandósult nyomor és a

világ folyamataitól való távolmaradás kisebb mértékű visszaesést eredményezett. A

globális munkanélküliség 2007-ben 5,7 % volt, 2008-ban már 6 %, és 2009-re a

világ munkaképes lakosságának 7,1 %-a maradt munka nélkül. 2008-ban Észak –

Afrikában és a Közel Keleten volt a legnagyobb az állástalanok aránya, 10,3 illetve

9,4 %, míg Közép – és Délkelet – Európában, illetve a volt szovjet tagállamokban a

lakosság 8,8 % - a volt munka nélkül. A legtöbb új munkahely Dél – Ázsiában,

Délkelet – Ázsiában és Kelet – Ázsiában létesült, a tömeges elbocsátások elsősorban

az Európai Uniót és az USA- t sújtották. Az ILO szerint az infrastrukturális beru-

házások elsősorban a szegényebb országokban lehetnek hatékonyak. Ugyanakkor

figyelmeztetett, hogy a tőke érzékeny nagyberuházások csak hosszú távon javítanak

a munkaerőpiaci helyzeten. A foglalkoztatáspolitika fő feladata a tünetkezelés lett.

2008-ban az európai gazdasági fellendülés terve intézkedik a válságból való

kilábalás elősegítéséről, a kisvállalkozások támogatásától kezdve, az innovációba és

a zöld gazdaságba való beruházásokon át a foglalkoztatás bővítéséig. 2010 végére az

25

EU területén a munkanélküliség eléri a 11,5 %-ot, ilyen nagyarányú munkanél-

küliségre a II. világháború óta nem volt példa.

Az EU közvélemény-kutatások adatai szerint az emberek többsége számára döntő

kérdés, hogy talál-e munkát a jövőben, s a Közösség előtt álló legfőbb gondnak a

munkanélküliséget tartják.

3.4. Foglalkoztatási törvény

Az 1991. évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek

ellátásáról”4 nevet kapta. A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára

biztosítja a jogot a munka és a foglalkoztatás szabad megválasztásához. Ezen jogok

gyakorlásának elősegítésére, a foglalkoztatási feszültségek feloldására, valamint a

munkanélküliek ellátásának biztosítása érdekében hozta az Országgyűlés ezt a

törvényt. A törvényt többször is módosították, átfogó módon 2006-ban.

3.4.1. A törvény előzményei, története

Magyarországon 1987-1989 között a korábbi munkaerőpiaci egyensúly felborult. Az

elmúlt rendszerben mindenkinek volt munkahelye, teljes volt a foglalkoztatottság. A

nyolcvanas évek elejétől kialakult és egyre súlyosabbá vált a tervgazdaság válsága,

amely magával hozta a munkanélküliség megjelenését is. A rendszerváltást követő

gazdasági összeomlást elkerülni igyekvő magyar politikai közélet racionalizálás és a

privatizálás „csodafegyverével” igyekezett hazánkban átmenetet biztosítania piac-

gazdaságba. Néhány év leforgása alatt tömegek veszítették el állásukat, és még

többen érezték veszélyben a mindennapi megélhetést biztosító munkát. Ekkor még a

munkanélküliség kezelését az állami foglalkoztatáspolitika tudta kezelni. A kidol-

gozott eszközök egyrészt arra irányultak, hogy a munkaviszony – akár állami segít-

séggel is – minél tovább fenntartható legyen, még abban az esetben is, ha azt a mun-

káltató egyébként megszüntetné. Az eszközök másik köre azzal a céllal került beve-

zetésre, hogy a munkanélküliség időtartamára az állampolgárnak ellátást biztosítson.

Így került sor 1986-tól a felmondási idő meghosszabbítására, az elhelyezkedési

támogatás és a munkanélküli-járadék bevezetésére. A foglalkoztatáspolitikai törvény

születésekor a 80-as évek végére ugyanis világossá vált, hogy szükség van olyan

4 1991 évi IV. törvény „A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról”

26

támogatásokra, amelyek egyrészt ösztönzik a munkáltatót arra, hogy munkanél-

külieket vegyenek fel, másrészt pedig a munkanélkülivé vált állampolgár számára

nyújtsanak segítséget a munkaerőpiacon való könnyebb érvényesüléshez. A törvény

körülbelül 5 évet késett, ennek oka egyrészt a politika álnok magatartása, lassan is-

merték be, hogy hazánkban a munkanélküliség nem kriminalisztikai, erkölcsi kérdés,

hanem a piacgazdaságra való áttérés velejárója. Másrészt egy alapos előkészítés

előzte meg a törvényalkotást, ennek is köszönhető, hogy a törvény egészében európai

színvonalú.

A törvénynek számos igen pozitív hatása van:

- Deklarálja az állam felelősségét.

- Deklarálja az aktív foglalkoztatáspolitika prioritását.

- Tiltja a munkanélküliek negatív diszkriminációját, és lehetővé teszi a hátrányban

lévők pozitív megkülönböztetését.

- Törvényileg szabályozza a foglalkoztatási érdekegyeztetés, valamint a

munkaerőpiac szervezetét és nagy hangsúlyt fektet a tripartit fórumokra.

- Formálisan biztosítási alapra helyezi a munkanélküliségi járandóságot.

3.4.2. A törvény célja, szerkezete, tartalma

A törvény célja kezdetben a munkanélküliek ellátásának megoldása volt, de ettől

sokkal többet valósított meg. Lehetővé tette az alkotmányos jogok – a munka és a

foglalkozás szabad megválasztása – gyakorlásának elősegítését, a foglalkoztatási

feszültségek feloldását, valamint a munkanélküliek szociális ellátásának biztosítását.

Ma azt mondjuk, hogy ezzel a törvénnyel és módosításaival az Országgyűlés

- biztosítási alapra helyezte a munkanélküliek ellátását;

- létrehozta a munkaerőpiaci érdekegyeztetés intézményrendszerét;

- megteremtette az egységes munkaügyi szervezetet;

- és kibővítette az aktív munkaerőpiaci eszközök körét.

27

A törvény alapvetően keretszabályozás, amely létrehozza a lehetőségét a

foglalkoztatási helyzet aktuális kezelésére. A törvény szerkezete elfogadásának

időpontjában a következő volt:

- általános rendelkezések,

- a foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete,

- foglalkoztatást elősegítő támogatások,

- létszámleépítések szabályai

- munkanélküliek ellátása,

- munkanélküli ellátások és foglalkoztatást elősegítő támogatások fedezete,

- munkaerőpiaci szervezet és az eljárási szabályok és záró rendelkezések.

5. ábra. Az 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról

A törvény általános rendelkezései és az érdekegyeztetés rendszere

A törvény I. fejezete foglalkozik a célokkal, alapelvekkel, fogalmakkal, szereplőkkel.

Az általános rendelkezések fejezetben a munkaerőpiaci szereplőiről és azok

feladatairól rendelkezik. A foglalkoztatáspolitika állami feladat és felelősség, ezt

kooperálva tudja csak megoldani, a piac, a társadalom és az államhatalmi szervek

közös munkájával. Egyre nagyobb jelentőséget tulajdonít az EU a lokális szintnek,

mert jobban ismeri a helyi adottságokat, a legjobb megoldások, a források legjobb

felhasználási formái ezen a szinten alakíthatók ki.

28

- Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csök-

kentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatá-

sokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert, valamint ezek finanszírozásának módját.

- A kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe

veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. A kormány

az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási

Akciótervet készít.

A kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika

megvalósításával kapcsolatos feladatait.

- A helyi önkormányzat közmunkát, közcélú foglalkoztatást szervez. Figyelemmel

kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását.

- A munkaadó érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdek-

egyeztetésben, tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet, járulék fizetésével

hozzájárul az álláskeresők támogatásához.

- A munkavállaló képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval,

mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új

munkahely felkutatásában, álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(1991. évi IV. törvény II. fejezet)5

A foglalkoztatáspolitika alapelve a piac konform intézkedések előtérbe helyezése – a

gazdaság szereplői csak akkor működhetnek eredményesen, ha igazodnak a piacaik

elvárásaihoz – a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint az együttműködési

kötelezettség.

A foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete tripartit jellegű, a szereplők párbe-

szédén alapul. A törvényalkotó célja, hogy a helyi foglalkoztatási kérdésekre vála-

szoljon a foglalkoztatáspolitika és az érdekegyeztetés is helyi szinten valósuljon meg.

5 1991. évi IV. törvény II. fejezete Foglalkoztatási érdekegyeztetés szervezete

29

A törvény II. fejezete szerint háromszintű érdekegyeztetést határoz meg.

- Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT): a munkavállalók, munkáltatók, és a

kormány makroszintű egyeztető fóruma.

A tanács véleményezi a foglalkoztatást érintő törvényeket, beszámoltatja a

Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületét, kijelöli a Munkaerőpiaci Alap Irányító

Testületének képviselőit.

- Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT) önkormányzati jellegű testület, a

munkaadói és munkavállalói szervezetek, valamint a kormány képviselőiből áll. A

munkaerőpiaci alappal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket gyakorolja.

- Munkaügyi Tanács: a munkaadók, a munkavállalók, valamint önkormányzatok

képviseletét ellátó tagokból álló testület. A megyékben a foglalkoztatási és a

munkaerőpiaci képzéseivel, valamint megváltozott munkaképességű személyek

támogatásával foglalkozik. (1991. évi IV. törvény)6

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkaerőpiaci szolgáltatások és a

foglalkoztatást elősegítő támogatások

Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök célja a munkaerőpiac hatékony befo-

lyásolása. Ez lehetséges követő jelleggel úgy, hogy különböző módszerekkel új

munkahelyeket hoznak létre – ilyen a közhasznú foglalkoztatás – vagy segítik azok

létrejöttét. A segítésnek számos közvetett és közvetlen formája lehet: munka-

helyteremtő támogatás, beruházási támogatás, álláshelyek bérének részben, vagy

egészben való finanszírozása, járulék átvállalások, az önfoglalkoztatóvá válás támo-

gatása. Másik formája az aktív foglalkoztatáspolitikának preventív jellegű, azaz

megelőzi a munkanélküliség kialakulását. Ez például a cégek létszámmegtartó támo-

gatása. Az aktív eszközökhöz soroljuk a képzést is.

A törvény II. fejezete szabályozza a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeit.

A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők:

a.) munkaerőpiaci és foglalkoztatási információ nyújtása,

6 1991. évi VI. törvény 19/B. szakasz, 20. szakasz

30

b.) munka-, pálya, - álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási

tanácsadás,

c.) munkaközvetítés.

A törvény összhangban van az európai törekvésekkel, minél több információt kíván

összegyűjteni az intézményrendszer segítségével, azokat nyers és feldolgozott

formában közzétenni. A XXI. század valószínűleg az információt tekinti a

legfontosabb erőforrásnak, így a hazai vállalatok számára feltétlen versenyelőnyt

jelent, ha a munkaerőpiacról jól strukturált, megbízható adatokkal rendelkeznek.

A munkaügyi központok dolgozói találkoznak először az álláskeresőkkel, az elmúlt

években egyre szélesedő tanácsadói funkciót töltenek be. Gyakran nem csak az

irodákban, hanem közvetlenül a pályaválasztás folyamatában vagy az álláskeresés-

ben, a terepen nyújtanak segítséget. Különös figyelmet szentelnek a fiatalok problé-

máinak, a megváltozott munkaképességűeknek, illetve a tömeges létszámleépítés

folyamatában résztvevőknek.

Ma már az egyéni mentorálásra is van mód, ami személyes tanácsadást és életpálya-

követést jelent.

A munkaközvetítés hagyományos és új formái is megtalálhatóak. Adatbankok,

virtuális és valós állásbörzék, közvetlen célirányos keresésekkel segítik a kereslet-

kínálat találkozását.

Munkaerőpiaci képzés

Sokan a képzést tekintik a leghatékonyabb foglalkoztatáspolitikai eszköznek.

Egyszerre lehet preventív és követő. Megelőzi a munkanélküliséget, ha olyan szak-

ismeret, készség, képesség elsajátítását biztosítja, amikor nem kell a foglalkoztatónak

megválni a dolgozótól, mert más helyen alkalmazni tudja, vagy gyorsan képes új

munkahelyet találni. A képzéseket kézben tartó munkaügyi központoknak nagy

felelőssége van annak felismerésében, hogy milyen piacképes tudás megszerzésére

ösztönzi a hozzá fordulókat. Az álláskeresők és a munkanélküliséggel veszélyeztetett

munkavállalók foglalkoztatását elősegítő munkaerőpiaci képzés elsődleges célja,

hogy hatékonyan támogassa a munkába állást, illetve a munkahely megtartását. A

képzés irányulhat államilag elismert szakképesítés megszerzésére, az adott munkakör

31

ellátásához szükséges szakmai ismeretek elsajátítására, vagy a munkatevékenység

magasabb szintű ellátását lehetővé tevő szakmai ismeretek megalapozására.

Napjainkban a regisztrált álláskeresők nagy részének nincs piacképes szakképesítése,

ami pedig a tartós foglalkoztatás záloga.

A munkanélküli két lehetőség közül választhat, ha képzésbe szeretne kerülni, és a

képzését a foglalkoztatási szolgálat is indokoltnak tartja:

- a munkaügyi központ által meghirdetett szakirányokban jelentkezik csoportos

képzésre,

- maga keres az egyik legsikeresebb a „Lépj egyet előre”, amelynek lényege, hogy

az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők eggyel magasabb szintre

kerülhetnek.

Közhasznú foglalkoztatás, közmunka, közcélú munka, „Út a munkához” program

Elsődleges munkapiac alatt a versenyszféra és az állami alkalmazás különböző

formáit értjük.

A munkahely létrejöttét, fenntartását a piac gazdaságossági szabályai működtetik.

A másodlagos munkaerőpiac létrejöttének oka, hogy a gazdaságban azok, akik

kiszorulnak az elsődleges munkaerőpiacról, újraelosztáson keresztül megélhetéshez

jutnak, illetve a munka szocializációs funkcióján keresztül alkalmasak maradnak az

elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérésre. 2009-re Magyarországon négy

formája valósult meg:

- Közcélú munka: állami, vagy helyi önkormányzati feladat ellátás, amelynek

teljesítéséről a helyi önkormányzat gondoskodik – ez önkormányzati feladat. A

közcélú foglalkoztatást a szociális törvény szabályozza. E szerint a települési

önkormányzat a nem foglalkoztatott személyek munkaerőpiaci helyzetének

javítása érdekében foglalkoztatást szervez.

- Közmunka: célja az állami, vagy önkormányzati feladatellátás – pályázati

rendszerben. Miniszteriális szinten régiónként kerülnek kiírásra 3-8 hónapos

határozott időtartamú közmunkaprogramok álláskeresők alkalmazására (téli

időszak, idősgondozás, parlagfű-mentesítés) központi program, a támogatási

pályázati úton lehet hozzájutni, aminek forrását általában a költségvetés biztosítja.

32

A közmunka jogszabályban kinyilvánított célja: a munkanélküliség csökkentésére

alkalmas fejlesztési, felújítási, különösen infrastrukturális és környezetvédelmi,

továbbá az elmaradott térségek felzárkóztatását célzó közfeladatok ellátásának

ösztönzése, a munkanélküliek és az ellátásból már kiszorultak számára szervezett

foglalkoztatási programokkal. Foglalkoztatáspolitikai megközelítésben, a

közmunkában történő foglalkoztatás funkciója, hogy:

- érintettek megfelelő előképzettséggel és hajlandósággal rendelkezők körét vonja

legalább betanító jellegű képzésbe, ötvözve a képzést és a foglalkoztatást;

- azokban a problémás térségekben jelentsen tömegesebb megoldást, ahol az

önkormányzaton kívül nincs más munkáltató; - segítse a gazdálkodó szervezetek

felelősségvállalását a munkanélküliség probléma iránt (kooperáció, anyagi

áldozatvállalás);

- ösztönözze az önkormányzatok együttműködését, a foglalkoztatási gondok

kistérségi szintű kezelését.

- Közhasznú munkavégzés: munkaügyi központ támogatásával a lakosságot, vagy a

települést érintő közfeladat ellátását végezhetik nonprofit vállalkozásokban,

gazdasági társaságokban (kiközvetítettek alkalmazása nem üzletszerű gazdasági

tevékenységre vonatkozik) A közhasznú foglalkoztatás célja, hogy:

- a munkaügyi központok által felkínált állások számát gyarapítsa,

- tegye lehetővé a munkavállalási hajlandóság vizsgálatát,

- jövedelemhez juttassa azokat, akik kimerítették jogosultságukat a munkanélküli

ellátásra,

- más lehetőség hiányában biztosítsa a munkanélküli – ellátáshoz, illetve a

nyugdíjjogosultság megszerzéséhez szükséges munkaviszony megszerzését,

- munkaalkalmat kínáljon azoknak, akiknek az elhelyezkedése normál (nem

támogatott) állásokban kilátástalan, és

- lehetőséget adjon a munkahelyi tapasztalatszerzésre, s ezáltal az egyéni

elhelyezkedési esélyek növelésére. Közhasznú munkában csak a foglalkoztatási

szolgálatnál kiközvetített álláskereső alkalmazható, mégpedig munkaviszony

33

keretében. Ugyanazt a munkanélkülit folyamatosan egy évig lehet közhasznú

munkavégzésben alkalmazni.

- Út a munkához program: 2008 végén dolgozták ki. A program kiemelt célja,

hogy komplex intézkedéseivel járuljon hozzá, hogy a munkára képes, tartósan

munkanélküli személyek a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt

valamely közfoglalkoztatási formában, hogy rendszeres jövedelemhez jussanak és

közelebb kerüljenek a munka világához. A program számos új elemet tartalmaz.

Ilyen mindenekelőtt a rászorultság és a munkaképesség szempontjainak együttes

kezelése. Ez a változás önmagában is várhatóan növeli a foglalkoztatásba bevont

személyek számát. A témával foglalkozó közgazdasági kutatások eredményei azt

mutatják, hogy a közfoglalkoztatás önmagában nem képes visszavezetni a tartósan

munkanélkülieket a nyílt munkaerőpiacra.

Munkahelyteremtő támogatások, bértámogatások, járuléktámogatások

A munkahelyteremtő beruházások új munkahelyek kialakítását szolgálják a már

meglévő munkahelyek megtartása mellett. 2007 elejétől – összhangban az EU –

joggal – munkahelyteremtő támogatást regionális támogatásként és foglalkoztatási

támogatásként lehet igényelni. Az első esetben dologi jellegű kiadásokat (építési

beruházás, tárgyieszköz beszerzés) és ehhez kapcsolódó személyi jellegű kifize-

téseket finanszíroznak. A második esetben a beruházáshoz kötődően létrehozott új

munkahelyek személyi jellegű ráfordításaihoz járul hozzá az állam. Kiemelten

kezelik a munkahelyteremtő beruházásokat, ekkor olyan üzleti vállalkozásokat

támogatnak, amelyek minimális tárgyieszköz-fejlesztéssel jelentős számú új munka-

helyet teremtenek, ahol elsősorban kvalifikált, felsőfokú végzettségű munkaerőt,

többségében pályakezdőket alkalmaznak. Szintén kiemelt figyelmet kapnak a táv-

munkahelyek kialakításához kapcsolódó beruházások, ahol eszközbeszerzési támo-

gatást és képzési támogatást lehet nyújtani a távmunkahelyet létesítő gazdasági társa-

ságoknak, továbbá a közfeladatot ellátó intézményeknek és önkormányzati

társulásoknak.

A bértámogatást a munkáltatónak akkor lehet megítélni, maximum 12 hónapra a

munkabér – és járulékainak 50 százalékát, ha olyan csoportoknak az álláshoz jutta-

tását segíti elő, akiknek különösen nagy nehézségekkel kell megküzdeni elhelyezke-

désük során. Ilyen hátrányos helyzetű személy az-az álláskereső, aki vagy

34

- legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

- 50. életévét betöltötte,

- 25 évesnél fiatalabb,

- megváltozott munkaképességű,

- 12 hónapig a munkaügyi központ kirendeltsége által álláskeresőként volt

nyilvántartva,

- gyermeket egyedül nevelő,

- gyermekgondozásról visszatérő,

- börtönből szabaduló.

Munkahely-megőrzési támogatásban részesülhet az a munkáltató, aki olyan

hátrányos helyzetű személy (munkavállaló) továbbfoglalkoztatására vállal kötele-

zettséget, akit munkahelyének elvesztése fenyeget (vagyis: akinek munkaviszonyát a

munkáltató működési körébe tartozó okból rendes felmondással megszünteti, vagy

akinek határozott időre szóló munkaszerződése 90 napon belül lejár).

Járulékkedvezmények a hátrányos helyzetűek támogatásánál alanyi jogon járó ked-

vezmények, a munkáltató (havonta) a foglalkoztatás első évében a járulékalap 15 %-

át, a második évben 25 %-át kell csak megfizetnie. Ezeket a kedvezményeket ma a

START programok foglalják össze. Lényege, hogy az álláskereső a munkaügyi

központtól kap egy kártyát, amelynek leadásával az őt foglalkoztató automatikusan

igénybe veheti a kedvezményt. Kezdetben csak a fiatalokat érintette a „Start kártya”

program, majd kiterjesztették Start program plusz programmal, ami a gyermek-

gondozásból visszatérőkre és a tartós álláskeresőkre vonatkozott. Majd bővült a kör a

Start extra kártyával, aminek kiváltására azok jogosultak, akik betöltötték az ötvene-

dik életévüket, vagy életkorra való tekintet nélkül alacsony (legfeljebb alapfokú) is-

kolai végzettségűek. Start régió program 2009-es fejlesztés, ami arra ösztönzi a mun-

káltatókat, hogy a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élőket foglalkoztassák.

35

Vállalkozóvá válás támogatása, mobilitás támogatása

Az önszerveződő, saját környezetében kialakított magánvállalkozások a későbbiek

során jó eséllyel válnak foglalkoztatóvá. A támogatás már 1991-től közkedvelt, vala-

mikor egzisztenciahitelnek is nevezték, ami azt jelentette, hogy a rendszerváltást

következtében munkáját veszítők új pályára állva saját egzisztenciát építhettek. Az

elmúlt évek tapasztalata szerint hazánkban sok a kényszervállalkozás, amelyek nem a

tényleges piaci keresletre reagálnak, illetve indítója nem rendelkezik stabil anyagi

háttérrel, jó kapcsolati tőkével, vállalkozás bonyolításához szükséges alapvető

adminisztratív ismeretekkel. Ennek következtében csak rövid ideig tudja működtetni

a vállalkozását, adósságai az eddigi kilátástalan helyzetét még mélyítik. Az évek

során ezért egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ilyen támogatásoknál a megfelelő

üzleti terv meglétére, képzésben való részvételre és megfelelő önerő meglétére.

2009-ben több vállalkozóvá válást támogató konstrukciót egyesítettek, és az a mun-

kanélküli, akit 3 hónapja nyilvántartanak, önmaga foglalkoztatását egyéni vállal-

kozás keretében vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként oldja

meg, visszatérítendő és/vagy vissza nem térítendő formában hárommillió forintig

terjedő tőketámogatást kérhet, és/vagy a vállalkozóvá váló álláskereső részére a

minimálbér összegének megfelelő, legfeljebb hat havi támogatás állapítható meg. A

kamatmentes tőkejuttatáshoz az álláskeresőnek rendelkeznie kell a vállalkozás

beindításához szükséges bruttó beruházás költségének legalább 20 százalékát elérő

saját forrással, továbbá anyagi biztosítékkal.

Mobilitás elősegítése

A munkába járással kapcsolatos terhek csökkentését célzó mobilitási támogatások

célja a munkaerőpiac területi egyenlőtlenségeinek csökkentése, és a kistelepüléseken

élők nagyobb esélyhez juttatás. Formája a munkavállaló vagy munkáltató tömeg-

közlekedési eszközzel történő szállításának finanszírozása.

Munkaerőpiaci programok

A felsorolt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök sok esetben hatásosak, néhány hét

vagy hónap alatt segítenek a munkanélküliek elhelyezkedésében. Azonban az évek

során bizonyos területeken komoly válsághelyzet alakult ki. A törvény lehetőséget

36

biztosít a komplex, több eszköz egymásra épülésével kialakított intézkedéssorozat

kidolgozására.

6. ábra. Munkaerőpiaci programok egymásra épülése

Passzív foglalkoztatáspolitikai eszközök, a munkanélküliek segélyezése

A mai magyar foglalkoztatáspolitika a rendszerváltás követően alakult ki. A

munkaerőpiaci egyensúly megbomlása után, az utcára kerülő, állásukat elvesztett

emberek problémájának megoldása sürgető kérdés volt. Sajnos mindmáig nem jött

létre a munkanélküli – ellátások szilárd, jogosultsági feltételeiben és mértékeiben

időtálló rendszere, és konszenzus sem alakult ki az ellátórendszer működésének és

célszerű további módosításainak megítélésében. A köznyelv által munkanélküli

segélyként emlegetett támogatások mind nevében, mind üzenetében, mind

összegében és a folyósítás feltételeiben folyamatosan változtak.A magyar

munkakeresés vegyes típusú, biztosítási és szociális elemei is vannak a rendszernek.

Típusai: 1. Álláskeresési járadék

2. Nyugdíj előtti álláskeresési segély (NYES)

3. Költségtérítés

a.) Álláskeresési járadék

Jogosult az a személy, aki :

- álláskereső, és

37

- az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági

idővel rendelkezik, és

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben

nem részesül, és

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és

számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő

munkahelyet felajánlani.

Jogosultsági idő: amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év

alatt munkaviszonyban töltött, vagy egyéni illetőleg társas vállalkozói tevékenységet

folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt

járulékfizetési kötelezettségének eleget tett.

Álláskeresési járadék folyósításának szüneteltetése, ha

- TGYS

- GYED

- GYES – re való jogosultságot jelentenek be.

- Előzetes letartóztatásban van vagy szabadságvesztés idejét tölti,

- rövid idejű, legfeljebb 90 napig tartó közfoglalkoztatási jogviszonyban van,

- rövid idejű keresőtevékenységet folytat, kivéve 90 napon belül alkalmi

munkavállalást, feltéve ha bejelentési kötelezettségét teljesítette,

- keresőpótló juttatásban részesül, amelynek minimum összege a mindenkori

minimálbér 60 %-a maximum a minimálbér 100 %-a.

Szüneteltető határozatot hoznak, tehát nem szűnik meg, csak szünetel.

Ellátás megszüntetése:

- kérésre,

- törlik a nyilvántartásból,

- rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

38

- öregségi nyugdíjra válik jogosulttá,

- kereső tevékenységet folytat,

- olyan képzési lehetőséget fogad el, ahol a minimálbért megkapja,

- oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat,

- meghal,

- kimerítette az ellátás időtartamát,

- EGT tagállamba távozik és nem tér vissza.

Megállapítási szabályok

1991-ben 24 hónap volt az ellátott időszak, ez csökkent 18, 12, 9, majd 2011. 09. 01.

-től 3 hónapra. A járulékfizetés időtartama vállalkozókra is vonatkozott, munkaerő-

piaci járulékot ők is fizetnek.

- 5 évet vizsgálnak, vannak úgynevezett kitolóidők. Ilyenek: GYED, GYES ideje is.

- min. 360 nap jogszerző idő vizsgálata (ha van 360 napja, akkor 36 napra jogosult,

maximum 90 napig)

- mértéke az utolsó 4 negyedév járulékfizetése alapján (munkáltatóim igazolásból,

illetve NAV adatokból)

- az álláskeresői járadék nem lehet több, mint a minimálbér összege (2011-ben

78.000.- Ft)

- ha valaki elhelyezkedik, akkor elhelyezkedési prémiumként ki kell fizetni

kérelmére a fennmaradó járadékot.

b.) Nyugdíj előtti álláskeresési segély

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki

- a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár

betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék

folyósításának kimerítését követő három éven belül betöltötte,

39

- 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék

időtartamát kimerítette,

- álláskeresőnek minősül,

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem

részesül,

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára

az állami foglalkoztatási szerv nem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,

- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

Mértéke: Benyújtáskor hatályos minimálbér 40 % - a.

c.)Költségtérítés

Az álláskereső részére:

- az álláskeresési támogatás megállapításával,

- a munkahelykereséssel,

- a munkaügyi központ által kezdeményezett foglalkoztatás – egészségügyi

szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazással kapcsolatos, tömegközlekedési

eszköz igénybevételével felmerült helyközi utazási költséget meg kell téríteni.

A költségtérítések igénylése és ügyintézése az álláskeresőt nyilvántartó kiren-

deltségen történik. Bizonylata a jegy.

4. Közfoglalkoztatás és versenyképesség

A közfoglalkoztatás az úgynevezett nempiaci vagy támogatott munkahelyteremtés

kategóriájába tartozik, és mint ilyen meg- megújuló viták középpontjában áll.

A munkanélküliség a piaci mechanizmusokon keresztül is fékezi-leszorítja a béreket,

a kormánypolitika pedig hozzájárulhat az olcsó munkaerő-kínálat növekedéséhez a

járulékok, munkanélküliségi ellátások, segélyek csökkentésével, olcsó közmunkások

biztosításával.

40

2012 májusában 472 ezer munkanélküli volt Magyarországon, ami 10,9 %-os mun-

kanélküliségi rátát jelent. A 12 hónapnál régebben munkát keresők aránya az európai

átlagnak megfelelően magas: 2011-ben az összes munkanélküli 45,6 %-a, 2012 első

negyedévében az aktív munkaerő 5 %-a (ami az 1996-os szintnek felel meg).

A munkanélkülieken belül a fiatalok aránya ugyan – a válság okozta munka-

nélküliség általános növekedése miatt – csökken, viszont korcsoportos munkanél-

küliségi rátájuk aggasztóan nő: a 25 évesnél fiatalabbak 11,3 %-a (53 ezer fő) volt

munkanélküli 2001-ben, de már 28,9 %-uk (86 ezer fő) 2012 júliusában.

Magyarországon is izmosodik tehát a „se nem tanul se nem dolgozik” nemzedék.Ez a

társadalmi jövő pusztulásával fenyeget, nem beszélve a jobbsorsú, így törekvéseiktől

és lehetőségeiktől még meg nem szabadított fiatalok külföldre kívánkozásától.

A Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 2012 augusztusában 526,9 ezer álláskeresőt

tartott nyilván. Ez 24 %-al több, mint 2008 augusztusában, és mindössze 4 %-al

kevesebb, mint egy évvel korábban, és csak 3,5 %-al kevesebb, mint két éve. Az

ellátatlan álláskeresők száma és aránya egyre nő. 2008 augusztusában 154,3 ezer

(36,4%), két évvel ezelőtt 222 ezer (40,6%), egy éve 231 ezer (42,1%) volt, 2012

augusztusára pedig radikális ugrással 284 ezer főre (54%) nőtt. A passzív munkaerő-

piaci eszközök (munkanélküli „segély”) szerepe tehát gyorsan szorul vissza, de

átrendeződik az aktív eszköztár is. Míg 2008 – 2009-ben 54,55 ezren, 2011-ben már

csak 36 ezren részesültek munkaerőpiaci képzésben, és csökkent a vállalkozóvá

válást segítő programokban résztvevők száma is. Az aktív munkaerőpiaci politika

tehát az olcsó közfoglalkoztatás felé tolódik el, pedig a tapasztalatok szerint ez nem

jelent tartós megoldást: a közfoglalkoztatottak a programban való részétel után

jellemzően nem a munkaerőpiacra kerülnek, hanem visszatérnek az álláskeresési

regisztrációba.

4.1. A közfoglalkoztatás történetisége

Dologház-ínségmunka (XVII-XIX. század), korai közmunka (XX. század első fele)

A régmúltba vesző dologház, az ínségmunka és az első közmunkák rendszerének fő

funkciója az volt, hogy az állam munkára szorítsa azokat, akiket dologtalannak,

ingyenélőnek talált. A szlogen akkor: ”…a rend fenntartásához a létminimum

biztosításán keresztül vezet az út” volt. A korai közmunka már nem csak szociális és

41

rendvédelmi célokat, hanem érték teremtést is célzott úgy, hogy közben

teljesítményfüggő jövedelmet biztosított. Az akkori gazdasági válsághelyzet idején a

közmunka a foglalkoztatás bővítésének egyik eredményes formája volt.7

Közhasznú foglalkoztatás (1987-2010)

A hetven évvel később, 1987-ben induló első közhasznú foglalkoztatás célja

egyértelműen szociális jellegű volt: az „önhibáján kívül elhelyezkedni nem tudó

személy alkalmazható”, vagyis az arra érdemesnek tartott szegények vehettek részt,

igaz csak 2 hónapra. A munkát olyan nehéz fizikai munkakörben szervezték, amelyre

az alacsony presztízse miatt egyébként is nehezen találtak munkaerőt. Az aktív

eszközök törvényi szabályozása 1991-ben történt meg, válaszként az akkor már

érezhető tömeges munkanélküliség megjelenésére. Az 1993. évi II. törvény egy máig

is igen hatásos szereplőt von be a közfoglalkoztatásba, mégpedig a települési

önkormányzatokat. Az új szereplő jelentősen sokszínűbbé tette a közfoglalkoztatás

céljainak palettáját. Nem volt (és ma sem) önkormányzati feladat a térségi

foglalkoztatás fejlesztése, azonban erős ösztönző volt, hogy a munkanélküli ellátás-

ból kikerülők jövedelempótló támogatásának költsége már 50%-ban az önkormány-

zatokat terhelte. Ez költségvetési érvet adott a „segély helyett munka” helyi politikai

szlogenjének. Az évek során egyre több önkormányzat szállt be a közfoglal-

koztatásba. A célok között egyre több helyen megjelent a költségkímélő közfeladat

ellátása, különösen, ahol a munkaszervezés professzionalizálódott, ahol az önkor-

mányzat a szervezésre, a munkaeszközre, munkahelyre külön forrásokat is mozgó-

sított. Így az önkormányzatok és intézményeik kvalifikáltabb munkakörökben is

tudtak foglalkoztatni dolgozókat, maximum egy évre.8

Új közmunka programok (1996-2010)

Az 1996-ban újrainduló közmunka programok sok hasonlóságot mutattak a század-

forduló előtt és a két világháború között sikeresen működő közmunkaprogramokkal

Céljait tekintve is megegyezik abban, hogy a munka nélkül lévőknek hasznos,

társadalmilag elismert, új értéket teremtő foglalkoztatást igyekezett szervezni. A

7 Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november Kulinyi Márton: „Kígyónak lábsó” avagy utazás a

közfoglalkoztatás céljai körül

8 Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november

42

többszörösen hátrányos helyzetű térségekben igen jó szociális feszültség oldó

szerepet töltött be, hiszen munkalehetőséget biztosított 50-100 főnek, és új értéket

teremtett a helyi és/vagy állami közcélok megvalósításával. A közmunka keretében

foglalkoztatott személyek többsége férfi volt. Ez főként a munka jellege miatt alakult

így, hiszen a közmunkák keretében legtöbb esetben nehéz fizikai munkát kellett

végezni. A közmunka 14 éven át az állam szezonális foglalkoztatásának bázisát adta

(árvízvédelem, katasztrófa elhárítás, közútfenntartás, vasútkarbantartás, stb.) A

közmunka átmeneti jövedelemszerző hatását leginkább a többszörösen hátrányos

helyzetű térségekben tudta hatásosan kifejteni a képzetlen férfiak körében.9

4.2. Az olcsó munkaerő kínálatot elősegítő politikák

Közfoglalkoztatás

2010-től átalakult az állami közfoglalkoztatás rendszere. A közfoglalkoztatás három

különböző programcsoportja (országos, hagyományos önkormányzati, startmunka

vagy másként „kistérségi mintaprogram”) keretében a foglalkoztatottak létszáma a

két évvel azelőttinek a duplájára nőtt: 2009-ben 139 ezer, 2011-ben 271 ezer főt ért

el (jóval többet, mint az eredeti terv szerinti 219 ezer fő). E számok azonban

félrevezetőek, mert a 2011-es közfoglalkoztatás kétharmada részmunkaidős volt. Így

többet mond a közfoglalkoztatottak havi átlagos létszáma, ami a KSH adatai alapján

2010-ben 87 ezer, 2011-ben viszont csak 61 ezer főt tett ki.

A közfoglalkoztatás keretében foglalkoztatottak munkaügyi adatai

2010 – 2012 ezer fő és forint

2010

havi átlag

2011

havi átlag

2012. 01. – 07.

havi átlag

Alkalmazásban álló létszáma

összesen (ezer fő) 87,4 60,9 82,6

Ezen belül: teljes munkaidős 67,9 20,3 65,9

részmunkaidős 19,5 40,6 16,7

Teljes munkaidős bruttó

átlagkereset (Ft) 75.427 78.369 73.447

Forrás: KSH (2012)

9 Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november

43

Az új közfoglalkoztatási rendszer tehát több embert ért el, de egy főre kevesebb

munkát és éves szinten kisebb jövedelmet biztosított. E változásnak lehetnek előnyei

is (a munka nélkül lévők munkához juttatása a munkatevékenység és a reménykeltés

révén pozitív hatást gyakorol), de csak ha valóban segít a rendes foglalkoztatás

megszerzésében. Ez azonban a kutatások szerint általában nem így történik.

2012-ben 206,7 ezer főt terveznek a közfoglalkoztatásba bevonni úgy, hogy a rövid

idejű (4 órás) foglalkoztatási forma megszűnt, 2012-től már csak 6-8 órás, 6-12

hónapos munkákat kínálnak. Ez a változás kedvező. Képzettségtől függetlenül

minden munkát el kell fogadni, de minden munkanélküli legalább három – a gyakor-

latban több – féle munka közül választhat. 2012. májusig már 151 ezer közfog-

lalkoztatott kiközvetítésére került sor. 2011-ben 64 milliárd, 2012-ben 132,2 milliárd

forintot különítettek el a közfoglalkoztatási programokra, míg 2009-ben és 2010-ben

az EU – s forrásokkal együtt 100-120 milliárd forintot fordítottak hasonló célra.

2012. január 1.-től a szakképzettséget nem igénylő teljes munkaidős foglalkoztatottat

(ez az általános) 71,8 ezer, kvalifikáltabb munka esetén 92 ezer forint havi bruttó bér

illeti meg. 2012-től a közfoglalkoztatási rendszerben a korábbi radikális csökkenés

után bővült a képzési rész (a kistérségi mintaprogramoknál is van rá lehetőség),

amihez a képzett, munkanélküli tanárok, agronómusok közfoglalkoztatását kívánják

felhasználni, akik növény – és állattenyésztést, hagyományos tartósítást oktatnának a

kisháztáji gazdálkodásra való felkészítés jegyében. Új elemként az 5400 főnél kisebb

települési önkormányzatok egy főt foglalkoztathatnak az időskorúak gondozására

közfoglalkoztatási keretlétszámuk terhére.10

A mélyszegénység kezelése

A munkanélküliség közvetlenül, és közvetve szegénységet, az pedig lemondást, a

társadalomból való teljes kirekesztést szül. Ez viszont csökkenti a társadalom

teljesítőképességét, úgy is, hogy extra költségekkel jár a szociális, egészségügyi,

oktatási, rendészeti funkciókban, és úgyis, hogy értékteremtésre képes termelőerőt

hevertet parlagon.

10

Munkaügyi szemle Stúdium: 2012. november - Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és

versenyképesség

44

Magyarországon a 2000-es évek elején 3 millióan éltek a létminimum alatt, az évti-

zed közepén pedig már 3,2 millióan. 2012-re e csoport létszáma közel 4 millióra nőtt.

(2012-ben a KSH által kiszámított létminimum egyszemélyes háztartás esetén havi

84 ezer, két felnőttet és két gyermeket tartalmazó család esetén havi 60 ezer

forint/fő.)

1970-ben Magyarországon egy felmérés 10 %-os szegénységet állapított meg, de

nem találtunk egyetlen éhezőt sem – állítja a felmérést végzője. 1988 óta a felső és

alsó jövedelemi tized közötti különbség négyszeresről több mint hétszeresre nőtt. Ma

mintegy 600-700 ezer fő él mélyszegénységben (havi egy főre 22 ezer forint

jövedelem alatt) a kistérségi, azaz az ötezer főnél kisebb települések lakóinak fele.

A mélyszegénység enyhítésére hosszú évek óta nem került sor, ezért a leszakadó

réteg nő, és ez a növekedés a válság hatására felgyorsult. Ennek ellenére a kormány

2013-tól maximálja az igénybe vehető szociális segélyek összegét, és a szegénység

közvetlen kezelése helyett növekvő mértékben alacsony bérű közfoglalkoztatást

támogatja.

A mélyszegénység enyhítésére csak szórványos, gyenge civil kezdeményezések

vannak, amelyek hatóköre kicsi. Ilyen például a „Minden gyermek lakjon jól!” civil

alapítványi program, amely a legrosszabb helyzetben lévő kistelepüléseken minden

hátrányos helyzetű család számára kisháztáji létrehozásának feltételeit igyekszik

biztosítani. Ahhoz azonban, hogy e segítség egy felemelkedéshez vezető pálya

kezdete is legyen, szükség van arra is, hogy a szülők munkát kapjanak, és oktatásban

részesüljenek. Ezért az Alapítvány a kormányzat közfoglalkoztatási programjával

együttműködve arra törekszik, hogy a hátrányos helyzetű családokban legalább az

egyik szülő részt vehessen a közfoglalkoztatásban és a hozzá kapcsolódó képzésbe.

A munkaerő-piaci kormánypolitika jellege

A közfoglalkoztatási rendszer értékeléséhez szorosan hozzátartozik a munkanélküli

ellátó rendszer átszabása. A munkanélküli-ellátás (a nyugdíj előtt állók kivételével)

270 nap helyett már csak maximum 90 napra jár, kiszámításának alapja a megelőző 4

évről 5 év átlagkeresetére emelkedett, és maximális összege a minimálbér

másfélszereséről azzal egyenlő szintre csökkent. A munkanélküli – ellátásból kiesők-

nek járó, korábban rendelkezésre állási, majd bérpótló juttatásnak nevezett ellátás

45

foglalkoztatást helyettesítő támogatás címén a korábbi 28.500 Ft-ról 22.800 Ft-ra

csökkent, feltételei szigorodtak, azzal az erősen vitatható hatású „enyhítéssel”, hogy

a 35 évnél fiatalabb, iskolai végzettséggel nem rendelkezők kötelező oktatásban való

részvételét eltörölték.

A közfoglalkoztatás új rendszerével kapcsolatban sok kritika, sőt panasz fogalma-

zódik meg, különösen a kötelező minimumbér alacsony nettó összege (47.000 Ft), és

ezzel összefüggésben az utazási költségek, bérből levont bírságok kapcsán. A 47.000

Ft nettó fizetés (ami ráadásul nem is az év minden hónapján jár, és a 6 órás

foglalkoztatás esetén még kevesebb) a családot még a létminimum szintjére sem

hozza fel, viszont növeli a dolgozó szegények számát.

Kritika még a közfoglalkoztatással szemben, hogy a közmunkaprogramokban részt

vevőknek csak 10 %-a kerül vissza a legális munkaerőpiacra.

Az új közfoglalkoztatási rendszerben közintézmények mellett vállalkozások, civil

szervezetek, és egyházak is lehetnek foglalkoztatók.

A pro- és kontra érveket végeérhetetlenül lehetne folytatni. Mert igaz, hogy „munkát,

kenyeret” kell adni az embereknek, és hogy a kicsi jobb a semminél, de az is igaz,

hogy jóval a minimálbér alatti, kényszerfoglalkoztatásról van szó. Továbbá az is

igaz, hogy nincs több állami pénz, persze ígérik a közfoglalkoztatási bérek meg-

emelését. Bírálói főképp azt nehezményezik, hogy sokszor nem valós szükségletet

elégít ki, nem hatékony, finanszírozása a költségvetést terheli, ezért hosszabb távon

nem életképes munkahelyeket jelent. Sőt gyakran a munkaerőpiacra való visszave-

zetés nehezen értelmezhető követelményeinek teljesülését is számon kérik rajta. Ez

nemcsak hazai vita, hasonló tartalmú dilemma európai szinten is megfigyelhető.11

4.3. A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze

4.3.1. A közfoglalkoztatás alakulása az Európai Unióban

Nézzük meg, hogy az Európai Unió országaiban milyen jellegű közmunkákkal

találkozhatunk, mennyiben hasonlóak illetve különböző jellegűek, mint nálunk.

11

Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és versenyképesség

46

Ausztriában senkit sem lehet közmunkára kényszeríteni. Bizonyos büntetések esetén

áll fenn annak a lehetősége, hogy az elítélt a kirótt bírságot szociális vagy

kommunális munkával ledolgozza. Önként jelentkező munkanélkülieknek adnak

közhasznú munkát, akik eközben kapják a juttatásukat.

Angliában ismeretlen a kényszerre végeztetett közmunka. A munkanélkülieket

programok segítik az aktív álláskeresésben, melyben 13 hét munkanélküliség után

kötelező részt venni a segély megtartása érdekében.

Franciaországban a segélyezettek egy részét kötelezik közmunkára, ami heti egy

nap. Erre az időre a minimálbér összege jár, a segély összege lecsökken, de anyagi-

lag így is jobban jár a segélyezett. A közmunkát megtagadók támogatását fokozato-

san 10 %-al csökkenthetik, a notórius közmunka kerülők segélyét megszüntethetik

Oroszországban a közmunka a munkát keresők szociális támogatásának eszköze,

egyes területeken az egyetlen megélhetési forma. Csak a munkanélküliként regiszt-

ráltak vehetnek részt benne, előnyt élveznek a munkanélküli segélyből kiesettek.

Határozott idejű szerződés szabályozza, ami megfelelő munka találása esetén

azonnal felbontható. Ezek a munkák általában szakképzettséget nem igénylő

munkakörök. A munkáltatók a bérköltség és a szervezési költségek nagy százalékát a

költségvetéstől kapják támogatásként.12

A Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja

A közfoglalkoztatás szükséges rossz, de csak ezáltal érhető el, hogy az embereket

munkaképes állapotban tartsák mindaddig, amíg az elsődleges munkaerőpiacon el

tudnak helyezkedni.13

A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti

Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, melynek legfőbb célja, hogy minél több

munkára képes és kész, aktívkorú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson

munkalehetőséget. Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat

továbbra is szociális rászorultság alapján állapítja meg, de az érintetteknek az

eddiginél aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésében. A rendelkezésre

12

Oláh Judit: A közfoglalkoztatás, mint a munkanélküliség csökkentésének eszköze

13 Czomba Sándor 2010.

47

állási támogatást a bérpótló juttatás váltotta fel. A bérpótló juttatásban részesülő

személy elhelyezkedése érdekében továbbra is köteles álláskeresőként együttműköd-

ni a lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltségével. A bérpótló

juttatásban részesülő köteles az iskolai végzettségétől függetlenül, a kirendeltség

által felajánlott munkát – beleértve a közfoglalkoztatást is – elvállalni. Köteles

továbbá a munkaügyi központ által felajánlott képzési lehetőséget, vagy munkaerő-

piaci programban való részvételt elfogadni. A jogosultsági feltételek új eleme a saját

környezet rendben tartása, amely önkormányzati rendeletben kerülhet szabályozásra.

A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program új elemének számít, hogy aki 2011-ben nem

tud 30 napos munkaviszonyt igazolni, az a következő évben semmilyen támogatásra

nem lesz jogosult. Az új rendszer a munkaügyi kirendeltségekkel való szoros

együttműködést, folyamatos párbeszédet feltételez, hiszen a szociálisan hátrányos

álláskeresőkről való gondoskodás közös felelősségen alapul.

A közfoglalkoztatás új rendszerében 4 típust különböztetünk meg:

a.) Önkormányzati rövid időtartamú közfoglalkoztatás (napi 4 órás munkaidő): a

települési önkormányzatok mindennapi közfeladatai ellátását segítő támogatás.

b.) Önkormányzati huzamosabb idejű közfoglalkoztatás (napi 6, 8 órás munkaidő):

közérdekű célok programszerű támogatása.

c.) Vállalkozások közmunka támogatása A kis- és közepes vállalkozások a munkaügyi

központ kirendeltségéhez benyújtott pályázat alapján kaphatnak támogatást, ha

bérpótló juttatásra jogosult álláskeresőt foglalkoztatnak. A támogatás legfeljebb

12 hónap időtartamú foglalkoztatáshoz nyújtható.

d.)Országos közfoglalkoztatási programok Az országos szintű pályázatos támogatá-

sokat éves programokra tervezik munkaidőkeretben történő foglalkoztatással. A

pályáztatás és a döntés minisztériumi szintű. Itt valósíthatók meg az egész

ágazatokat érintő átfogó országos közfoglalkoztatási programok. Ez a szint fogja

össze az állami tulajdonú infrastruktúra és vagyonkezelés vertikumát. Az ár- és

belvízvédelem, a közutak, vasutak az állami erdőterületek mellett újabb területként

vizsgáljuk a megújuló energiaforrásokhoz, és az energiatakarékossághoz kapcso-

lódó közfoglalkoztatás lehetőségét.

48

2011. év legjelentősebb változását a közfoglalkoztatási munkaviszony Munka

Törvénykönyve alóli14

kiemelése hozta. Ez a közfoglalkoztatási bért a minimálbér

alá süllyesztette bruttó 71.800 Ft-ra, mely a 2012. januári rendes minimálbér (93.000

Ft) 77%-a lett. Ezen bértől eltérni még akkor sem lehet, ha a dolgozó képzettsége,

vagy munka-teljesítménye ezt megalapozná.

2013. évi változások alapján a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban

rendelkezik a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér

inflációkövető, 5,2 %-os emeléséről. A megemelt közfoglalkoztatási bér és

közfoglalkoztatási garantált bér a módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő

közfoglalkoztatási jogviszony esetén is megilleti a közfoglalkoztatottat. Első

alkalommal a 2013. január hónapra járó bér esetében kerül sor a megemelt

közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási garantált bér kifizetésére.

2011. szeptember 1-től a közfoglalkoztatás támogatása módosult, megjelent az új

típusú foglalkoztatási jogviszonyként a közfoglalkoztatási jogviszony, mely a

közfoglalkoztató és a közfoglalkoztatott között munkavégzés céljából létesített

jogviszony. A rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására eddig

kizárólag önkormányzat, egyház és civil szervezet volt jogosult. Lényeges

módosítás, hogy mind a rövid, mind a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

támogatása ezentúl független a közfoglalkoztató személyétől. Emellett a rövid

időtartamú közfoglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatást helyettesítő

támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy foglalkoztatása 1-4 hónap

időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4

órás munkaidőben történik.

Új elem a közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás, amely a közhasznú

kölcsönző részére nyújtható, amennyiben a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra

(bérpótló juttatásra) jogosult személy legalább 60 nap időtartamra szóló, határozott

idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatást vállalja. A

14

170/2011.(VIII.24.) Kormányrendelete a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér

megállapításáról.

49

támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de legfeljebb egy év

lehet.

A Türr István Képző és Kutató Intézet (TIKKI) hivatalosan belépett az országos

közfoglalkoztatási programok szervezésébe. A TIKKI 2012 nyaráig 750

önkormányzattal kötött együttműködési megállapodást a Belügyminisztérium által

koordinált közmunkaprogramokhoz kapcsolódóan.

5. Nagylétszámú munkanélküliek foglalkoztatása a gyakorlatban

Közfoglalkoztatás a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél

Munkahelyem, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. B.-A.-Z. Megyei Igazgatósága, annak

jogelődje a Magyar Közút Kht. és a B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. 1996

óta (2004. évet kivéve) minden évben foglalkoztatott közmunkásokat. A foglalkoz-

tatás finanszírozásának forrása egyrészről pályázat útján elnyert támogatás, másrész-

ről ún. saját erő. Évek során nagy tapasztalatot szereztünk arra vonatkozóan, hogy

mennyi közmunkást, mikor és milyen munkakörben tudunk hatékonyan foglalkoz-

tatni. A Társaság alapfeladata a megye területén lévő országos közúthálózat üzemel-

tetése, fenntartása. Létszámunk jelenleg 299 fő, a kezelt úthálózat hossza 2459 km.

A közmunkás foglalkoztatás nem jelentett külön, vagy más feladatot a munka-

szervezés, irányítás, adminisztráció tekintetében egyszerűen beintegráltuk a közfog-

lalkoztatottakat a saját dolgozóink közé. 147 fő a 6 üzemmérnökségünk brigádjaiban

kapott helyet, 3 fő pedig a központban adminisztrációs feladatokat látott el. Ez a

gyakorlat 2002-ig folytatódott, ekkor azonban alapvetően megváltoztak a

foglalkoztatás körülményei. A 2002. évi közmunkás foglalkoztatás programja

március 1-én indult és 8 hónapig tartott. A program költségvetése 792,5 mFt volt,

melyből 492,5 mFt támogatás, 300 mFt önrész, melyet a Nemzeti Autópálya Rt.

biztosított. A foglalkoztatott létszám 572 fő volt.

A program célja: M3-M30 autópályák környezetében lévő vízfolyások rendezése, de

amennyiben a vizes területeken időjárás, vagy egyéb ok miatt a dolgozók nem tudtak

munkát végezni, úgy a folyamatos foglalkoztatás végett átcsoportosításra kerültek a

B.-A.-Z. Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében lévő területekre, ahol a fent

említett feladatokat végezték.

50

A program megvalósítása során már nem tudtuk alkalmazni a korábban bevált

gyakorlatot, a megnövekedett volumen miatt minőségileg új helyzet állt elő, új

szervezeti blokkokat, folyamatokat kellett kialakítani, amely meghatározott pontokon

kapcsolódott a törzsszervezethez, folyamatokhoz. A program végül elérte célját,

sikeresen zárult, hasonlóan a 2003., 2004. évihez, ez utóbbi már lényegesen kisebb

mértékű volt. (217 fő, 7 hónap, 185,5 mFt).

A munkanélküliek foglalkoztatása során sok új tapasztalatot szereztünk, elsősorban

az emberi tényezők esetében. Különböző helyről jött emberek, akiknek egy

valamiben közös a sorsuk, az, hogy nincs állandó munkahelyük, ezért sokszor

megélhetési gondokkal küzdenek, legtöbbjük fokozatosan hátrányos helyzetű

(túlnyomó részben roma származású). Eredményes foglalkoztatásuk sokszor a

szokásostól teljesen eltérő vezetési technikát, különös bánásmódot igényelt.

Erre néhány példa:

- szigorú, de önérzetében nem sértő bánásmód. (A roma ember tudomásul

veszi azt, hogy van vezetője, de ha önérzetében megsértik, akkor „keresztbe

tesz”.)

- nem engedékeny, de megértő. (Ha a vezető túl engedékeny, akkor rákapnak,

és sok problémával halmozzák el. Fegyelmezetlenné válnak. Viszont

megértőnek kell lenni, meg kell tanulni az ő fejükkel gondolkodni. A roma

embereknek általában nagyon nagy a képzelőerejük, a fantáziájuk, racionális

érvekkel magyarázva, „rajtakapni” valamilyen szabálytalanságon őket szinte

lehetetlen. A nagy fantáziájuk lévén mindent meg tudnak magyarázni és amit

mondanak, azt komolyan is gondolják.)

- következetes vezetői magatartás. (Hasonló szituációkban hasonló döntéseket

kell hozni.)

- A jól teljesített feladat után ne maradjon el a dicsérő szó.

Természetesen ezt a fajta vezetői gyakorlatot maga a roma ember tudja a legjobban

megvalósítani. A gyakorlatunkban az volt a legeredményesebb megoldás, amikor a

brigádvezető, sőt a brigádokat összefogó ember is roma volt. Olyan embereket

szabad ezeken a posztokon tartani, akiket a romák is elfogadnak vezetőknek, akiknek

ösztöneikben benne van a vezetői képesség (vajdák).

51

A fent leírt bánásmódok nyilván nem teljes körűek, a munkák levezénylésének

technikai eszközei ettől sokkal bonyolultabbak. Egy jól kiválasztott vezetői gárda a

roma emberekkel nagyon hasznos, eredményes feladatokat tud elvégeztetni,

mindenki megelégedettségére.

5.1. A munkanélküliek foglalkoztatásának az egyénre és a környezetére gyakorolt

hatása, társadalmi, közgazdasági haszna

Állami vagy EU-s támogatásból finanszírozott munkáknak területe az ún. közfela-

datok. A közfeladat fogalmát a Ptk. 74. § (2) bekezdés definiálja az alábbiak szerint:

„… közfeladatnak minősül az-az állami, helyi önkormányzati vagy országos

kisebbségi önkormányzati feladat, melynek ellátásáról - törvény vagy önkormányzati

rendelet alapján – az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia.”

Az országot járva meggyőződhetünk arról, hogy a környezetünkben mennyi

közfeladat nem kerül elvégzésre. Pl. jelenleg országosan gond a nagy területeken

jelentkező belvíz. Ennek oka a szokásosnál több csapadékon túl a vízelvezető

rendszerek „eldugulása”. A rendszerváltást követően a felparcellázott földeken sok

helyen összeszántották a vízelvezetést szolgáló árkokat, vagy a még működő árkok is

sok esetben tisztítást igényelnének.

Az autópályák építésénél megnőtt a túlsúlyos járművek mozgása az alsóbbrendű

utakon. A nagy teherbírású igénybevétel, valamint a járművekről leszóródó anyag a

padkákat felgyűrte, a vízelvezető árkokat feltöltötte. Ez esetben a víz az út pálya-

szerkezetében okoz jelentős károkat. Az út rendbehozatalához előbb a vízelvezetést

kell megoldani. Probléma továbbá a gondozatlan közterületen megjelenő allergén

növények elszaporodása, szemétdombok számának növekedése az oda nem illő

helyeken. Mindebből következik, hogy elvégzendő közfeladat bőven van és abból

nagyon sok a kézimunka igényes.

A másik oldalon ott van a sok munkanélküli, akik családtagjaiknak csak nagy

nehézségek árán tudják biztosítani a megélhetés legalapvetőbb feltételeit. Sokszor –

jó esetben – feketemunkára kényszerülnek, különösen a mi régiónkban jellemző ez.

Ezek között az emberek között egyre nagyobb számban vannak azok, akiknek

igényük van egy magasabb szintű életmódhoz és ezért tenni is képesek.

52

(Igazgatóságunknál, ahol dolgozom, fizikai dolgozók utánpótlása, szinte teljes

mértékben a közmunkásokból kerül ki a téli szolgálat idejére.)

A nagy létszámú közmunkás foglalkoztatás élénkítően hat a gazdaságra, javítja a

közhangulatot, és mindez nem követel viszonylag nagy áldozatot, mert:

- növeli a fizetőképes keresletet, (még ha kis mértékben is)

- a munkanélküli munka által jövedelemhez jut, amellyel családjának megélhetést,

szerény keretek között, de biztosítani tudja;

A gyerekek jobb körülmények között fejlődjenek. Emellett legalább annyira fontos

az egyén számára az a tudat, hogy környezetének fontos tagja, nem „ingyenélő”,

célja van az életének, mindennapjainak. Ennek hiányában az élete céltalanná válhat,

ami lelki problémákhoz, a családi harmónia felbomlásához vezethet, veszélyeztetve

ezzel a felnövekvő nemzedék testi, lelki, szellemi állapotát.

- a munkanélküliek támogatásból történő foglalkoztatása nyilvánvalóan szükség-

megoldás arra, hogy aki nem talál munkahelyet, lehetősége legyen a legális

munkavégzésre, amelyet a társadalom el is ismer.

Szükségmegoldás, de viszonylag olcsó megoldás: a közfoglalkoztatottak bére

alacsony. A kapott bérük nagy részét alapvető szükségleteik kielégítésére fordítják,

melyet közvetlen környezetükben, lakóhelyükön költenek el.

- a foglalkoztatás eredménye javíthatja az élő környezetünk állapotát, ezzel együtt

sok ember életminőségét, hangulatát.

5.2. Közfoglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatásának szervezése

A munkanélküliek foglalkoztatásának szervezési feladatai a pályázati kiírás

elolvasása és értelmezése után következik. A kiírásban szerepelnek azok az

információk, melyek a foglalkoztatás célját, a feladatokat, a támogatás elnyeréséhez

szükséges feltételeket, létszámot, foglalkoztatási időt tartalmazzák. A rendelkezésre

álló információk alapján kerül meghatározásra a cél, az elvégzendő feladat, hozzá-

rendelve a szükséges munkaerőt, eszközöket, szervezetet, folyamatokat. Már maga a

pályázat is tartalmaz olyan elemeket, melyek kidolgozása szervezői munkát igényel.

Gyakorlati tapasztalat, hogy a szervezési feladatokat a legapróbb részletekig ki kell

53

dolgozni, legkésőbb a támogatást jóváhagyó határozat napjára, mivel ezt követően

általában már nagyon kevés idő áll rendelkezésre a program indulásáig.

Kisebb létszámú foglalkoztatás esetén a partnerek egyszerűen beolvasztathatják a

munkanélkülieket a „saját” létszámukba, így ez különösebb szervezési, adminisz-

trációs többletfeladatot nem jelent. Amennyiben a program olyan mértékű, hogy azt a

partner nem tudja kezelni saját szervezetén belül, akkor külső erőforrások igénybe-

vételére van szükség (humánpolitika, műszaki irányítás szervezése).

A szervezet kialakításánál az irányítást célszerű három nagy blokkra osztani:

- humánpolitikai

- gazdasági

- műszaki

A humánpolitikai blokk feladatai:

- A közmunkaprogram megvalósításához szükséges dolgozók toborzása és

kiválasztása a gazdasági blokk (munkáltató) által megadott szempontrendszer

szerint. A toborzás a fizikai és középirányítói állományra is kiterjed.

- A kiválasztott állomány munkaviszony létesítésével kapcsolatos adminisztratív,

szervezési teendők ellátása, munka-alkalmassági vizsgálatok megszervezése és

elvégeztetése, általános balesetvédelmi oktatás megtartása, munkaszerződések

előkészítése és egyéb, a munkaerő-felvételhez szükséges iratok előkészítése, a

munka-alkalmassági vizsgálat teljesítésének igazolása és a számla begyűjtése. A

munkaerő felvételhez szükséges iratokat a gazdasági blokk által megadottak

szerint készíti elő.

- Bérszámfejtéssel kapcsolatos ügyintézés, a munkanélküliek munkalapjának

vezetése a szükséges bizonylatokkal együtt, munkanélküliek szabadságos

lapjának vezetése és nyilvántartása. A bérszámfejtéshez és a bérkifizetéshez

szükséges adatok összegyűjtése, rendszerezése, továbbítása a gazdasági blokk

felé (munkanélküliek azonosító adatai, bankszámla számai, jelenléti ívek,

műszaknaplók, szabadságengedélyek, beteglapok stb.).

54

- A közmunkaprogram során munkaviszonyukat megszüntető dolgozók igény

szerinti pótlása, a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos munkáltatói

igazolások előkészítése és a munkáltató részére történő átadása.

- Az illetékes munkaügyi központokkal a kapcsolattartás és a regisztrált munka-

nélküliek kikérése.

- A humánpolitikai blokk feladata továbbá a kiválasztott állománynak a

munkahelyre és visszatörténő fuvarozásával kapcsolatos szervezési és logisztikai

feladatok ellátása. Ezen belül személyi fuvarozási tervek összeállítása, személyi

fuvarozási szerződések előkészítése. Felelős a szállított munkanélküliek szállító-

eszközönkénti létszámlista készítéséért. A munkanélküliek szállításának elszá-

molása, azaz a teljesítmény igazolása, menetlevelek, számlák begyűjtése.

A műszaki blokk feladatai:

- Műszaki irányító szervezet megtervezése, összeállítása.

- A termelés rendjének és folyamatának idő és térbeli szervezése, organizáció.

- Munkahelyi szociális feltételek (higiénés, ivóvíz, elsősegély felszerelések, stb.)

biztosítása

- A munkaköri leírások elkészítése a munkanélküliek részére.

- A beszerzendő munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok listájának

összeállítása időszaki bontásban.

- A munkavégzés műszaki - a kivitelezési tervnek megfelelően történő – irányítás

szervezése, ellenőrzése, a speciális balesetvédelmi oktatás megtartása,

munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok eljuttatása a munkavégzés

helyszínére és a munkanélküliek részére történő kiadása.

- A kivitelezési feladatok végzése közben az olyan jellegű akadályok, problémák

jelzése, amelyek veszélyeztetik a tevékenység határidőre történő befejezését

és/vagy a megoldásukhoz a gazdasági blokk (munkáltató) közvetlen részvétele

szükséges, továbbá javaslattétel a felmerült problémás kérdések megoldására.

55

- A Projekt kiinduló állapotának rögzítése és az erről szóló dokumentumok

(jegyzőkönyv, fényképek, rajzdokumentációk, tervek) megküldése a gazdasági

blokknak.

- A Projekt végrehajtásának dokumentálása (építési napló, felmérési napló,

fényképek, rajzdokumentumok), és megküldése havonta a gazdasági blokknak.

- Az elvégzett munkáról havonta rövid szöveges szakmai beszámoló készítése és

elküldése a gazdasági blokknak.

- A Projekt végrehajtásáról nyilatkozat tétele a záró jegyzőkönyvben.

- A munkaruha, védőfelszerelések és kéziszerszámok kiosztásakor név szerinti

átadás – átvételi jegyzőkönyvben az átadás – átvétel tényének igazolása.

A gazdasági blokk (megvalósító vagy partner) feladatai:

- munkáltatói jogok gyakorlása

- bérszámfejtési, társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatok

- foglalkoztatással kapcsolatos adatfeldolgozási, nyilvántartási, stb. munkák, min-

den olyan jogszabályi előírás betartása, ami egy gazdálkodási szervezetre vonat-

kozik (Számviteli törvény, Munka törvénykönyve, adókról szóló törvények, stb.)

- a foglalkoztatás költségeit, bevételeit a főkönyvekben elkülönítetten tartja

nyilván;

- szerződést köt külső szolgáltatókkal, eszközök beszerzése

- koordinálási feladatok

- munkaterület biztosítása.

5.3. Országos Közfoglalkoztatási Program a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél

Nagy létszámú közfoglalkoztatás volt a Társaságnál 2011. évben is. Időszakát

tekintve két részre oszlott a foglalkoztatás (I. – II. program).

A Nemzetgazdasági Minisztérium koordinálásával 2011-ben Társaságunk 1300 fő

közmunkás munkavállalót alkalmazott 6 hónapig, amelyből Igazgatóságunk területén

202 fő (átlaglétszám) foglalkoztatására került sor.

56

A foglalkoztatás során elsődleges céllal azok a feladatok jelentek meg, amelyek nagy

élőmunkaerőt jelentenek, és nem igényelnek szakképzettséget.

Törekvés volt továbbá, hogy az Országos Közút útburkolatához szervesen

kapcsolódó burkolaton kívüli területek is olyan kedvező állapotba kerüljenek,

amelyet Igazgatóságunk állandó létszámával nem tud biztosítani. Egyik cél a 2010-es

árvizek kapcsán eliszapolódott vízelvezetési rendszerek megtisztítása volt.

Az Országos Közúthálózat működtetése, üzemeltetése és fenntartása, a közúti

közlekedés környezeti feltételeinek javítása kiemelt állami feladat, mely megva-

lósításában a közmunkások alkalmazásának lehetősége nagy segítséget nyújtott.

A Magyar Közút NZrt. céljain túlmenően lényeges szempontnak tartottuk, hogy

határozott idejű munkalehetőséget teremtettünk és segítettük az elsődleges

munkaerőpiacra történő visszajutását 202 fő álláskeresőnek.

A foglalkoztatott létszám munkakörönkénti megoszlása:

Munkakör Létszám

/fő/

Adminisztrátor 3

Szakmunkás 29

Csoportvezető 4

Brigádvezető 16

Betanított munkás 45

Segédmunkás 105

Összesen 202

Adminisztrátor

Szakmunkás

Csoportvezető

Brigádvezető

Betanított munkás

Segédmunkás

A felvételt követően az első napokban az orvosi alkalmassági vizsgálatra, védőoltás

(kullancs elleni védőoltás) felvételére került sor, majd ezt követte a munka- és

balesetvédelmi oktatás.

A szerszám és munkaruha ellátás az eszközök leszállítását követően megtörtént.

Az eredményes és hatékony munkavégzéshez fontosnak tartottuk, hogy a

foglalkoztatás a nagy élőmunka igényű munkafajtákon valósuljon meg, kevés

57

utazással legyen elérhető a munkaterület, azokon a helyeken végezzenek feladatot

ahol az éves feladatterv nem ad lehetőséget a látványos beavatkozásra.

A felvett létszám nagyobb részének munkahelyre történő szállítását üzemmér-

nökségenként 1-1 bérelt kisbusszal oldottuk meg, kisebb része kerékpárral és gyalog

közelítette meg a kijelölt munkaterületet.

Mindezeket figyelembe véve a megye közúthálózatán az alábbi üzemeltetési-

fenntartási munkák elvégzésére került sor:

Közfoglalkoztatás adminisztrációs feladatai

Az adminisztrációra fordított teljesítmény tartalmazza az adminisztrációs ügyintéző,

valamint a csoportvezető által elvégzett feladatokat: a közmunkás brigádok munka-

lapjainak, menetleveleinek kiadását ellenőrzését, rögzítését, valamint a közmunkás

dolgozók személyi anyagainak rendszerezését, kezelését, a fluktuáció során távozott

illetve új felvételt nyert munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 7.268,5 mó.

Hó-és síkosság elleni védekezés egyéb eszköz karbantartása

Ezen a jogcímen a téli hófogó-rácsok karbantartását végezték el.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 1456,0 mó.

Burkolaton kívüli területek takarítása

A burkolaton kívüli területek takarítása, folyamatos tisztítása, tisztántartása higiéniai

és esztétikai szempontból igen fontos feladat. Célunk, mely az úthálózat

környezetének szebbé, tisztábbá tételét célozta meg a burkolaton kívüli területek

rendezésével, valamint a környezetvédelmi feladatok megvalósításával az út menti

szemét eltávolításával valósult meg.

A program keretében foglalkoztatott dolgozók az út menti területek kiszolgáló

létesítmények parkolók takarítását, tisztítását végezték.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 18074,0 mó.

58

Burkolatok tisztántartása

Az útburkolat tisztántartási feladatainkon belül ezen a jogcímen sárfelhordás

megszüntetésére került sor.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 111,9 em2.

Úttartozékok tisztítása

Ezen a jogcímen a szélesség jelzők, illetve a közúti jelzőtáblák mosását végeztük.

Nagyobb lélegzett vételű munka a 37. számú főút Sátoraljaújhelyi üzemmérnökség

területén a szélességjelzők megtisztítása volt.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 256,0 mó.

Árkok,vízelvezetési rendszerek tisztítása (kézi)

Célunk a vízelvezető rendszerek rendeltetés szerinti működésének biztosítása, mely

során szükségessé vált az idegen anyagok eltávolítása, eliszapolódás megszüntetése

kézi erővel. A földmedrű árokban a helyi kimosások helyreállításával, az út alatti áte-

reszek tisztántartásával, a cserjeirtási, valamint fagondozási munkák során az útárok-

ban maradt cserjék eltávolításával a vízelvezetés hatékonyabbá vált. Ezen a rovaton

végeztettük a burkolt árok tisztántartását, az itt kinőtt növényzet, cserje eltávolítását.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 2544,0 mó.

Vízelvezetés, padkák lokális megnyitásával

Ezen a jogcímen végeztük a nyári esőzések során a burkolaton, padkán megálló

forgalomra veszélyes vizek elvezetését, mellyel a balesetveszély elhárítása és az

útburkolat, valamint a földmű állagmegóvása is biztosítottá vált.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 856,0 mó

Forgalom biztonságát zavaró növényzet eltávolítása

Az űrszelvénybe belógó ágak, a kiszáradt fák az útesztétikát rontják, és fokozzák a

balesetveszélyt. A látóháromszög, valamint a jelzőtáblák kellő távolságból való ész-

lelésének biztosítása érdekében a takarónövényzet eltávolítását a forgalombiztonság

érdekében végezték. A közmunkás dolgozók ezt a nagy élőmunka igényű gallyazási,

bozótirtási feladatot folyamatosan látták el. Igazgatóságunknál foglalkoztatott

közmunkás dolgozók teljesítménye: 35.488,5 mó

59

Növényzetgondozás, felújítás

Igazgatóságunk gondozásában lévő fák, cserjék szükséges karbantartását végezték. A

fák egyedi gondozása, az ágak felnyesése az útesztétikában hozott eredményeket.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 15224,0 mó

Kézi kaszálás

Kaszálási, növényzetgondozási, gyommentesítési munkákkal kívántuk elérni a

gyommagok kelésének megakadályozását. Illetve a mellékúton az egyszeri megren-

delt kaszálás helyett, szükség szerint többször is teljes szélességbe el tudtuk végezni

a kaszálást. A kaszálást Igazgatóságunk nagyobb részben gépi erővel végzi, azonban

úttartozékok környezetében, illetve ahol tuskók, cserjék esetleg fiatal fásítások

akadályozzák, a gépi munkavégzést jelentős mennyiségű kézi beavatkozásra volt

szükség. Továbbá a hófúvásra veszélye helyeken teljes többszöri kaszálást tudtunk

végezni, így csökkentve a hófúvások kialakulását.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 12.565,8 em2

Úttartozékok helyreállítása

Ezen a jogcímen végeztettünk vezetőoszlop, illetve tábla helyreállítási munkálatokat.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 128,0 mó

Kis hidak fenntartása

A 70 m2-nél kisebb hidak környezetének kaszálását, vízelvezető rendszereik tisztí-

tását, kisforgalmú utakon a hídpálya gyomtalanítását, tisztítását végeztettük.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 893,0 mó

Áteresz, egyéb műtárgyak

Eliszapolódott átereszek tisztítását végeztük ezen a jogcímen.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 264,0 mó.

Hídfenntartás

A foglalkoztatottak kisebb volumenű beavatkozásokat végeztek, melyek a hídjaink

állagvédelmét szolgálják.

Igazgatóságunknál foglalkoztatott közmunkás dolgozók teljesítménye: 104,0 mó

60

Műszaki teljesítések havi bontásban:

Összességében megállapítható, hogy a közmunkás foglalkoztatás lehetősége javulást

eredményezett a közúthálózaton végzett beavatkozások révén az állagmegóvás,

valamint a közút és környezetének esztétikai megjelenését tekintve.

Érzékelhetően javult a padka, vízelvezetési rendszer, valamint a közút környezetének

állapota azokon a helyeken ahol a program keretében megjelentünk.

Jelentős eredményeket értünk el elsősorban az útesztétikát tekintve. Ennek

megfelelően főként tisztántartási és növényzetgondozási feladatokat láttak el a

közmunkaprogramban résztvevő, dolgozók.

Jogcím Május Június Július Augusztus Szeptember Október Összesen

6000 232 32 0 48 0 0 312

7001 0 0 40 528 608 280 1 456,00

7002 11874 658 696 1558 64 3224 18 074,00

7003 92,3 1 1,8 9,2 5,1 2,5 111,9

7005 32 0 48 56 0 120 256

7006 288 576 232 552 760 136 2 544,00

7007 496 288 72 0 0 0 856

7008 2121 5246 9130,5 6777 7484 4730 35 488,50

7011 2480 3192 2016 2712 2888 1936 15 224,00

7012 6134 1507,49 1197,06 1495,89 1449,07 782,39 12 565,87

7013 128 0 0 0 0 0 128

7022 32 0 680 0 181 0 893

7023 0 80 0 136 48 0 264

7024 0 0 0 0 0 104 104

7029 1752 1160 1024 1285 1137,5 910 7 268,50

Az elvégzett feladatok a közúton közlekedők biztonságát, és a közút közvetlen

környezetének esztétikus, kulturált megjelenését fokozzák. Megállapítható, hogy a

közmunkaprogram a megye úthálózatára jelentősen kedvező hatást gyakorolt.

Az MK NZRT érdekein túlmenően fontosnak tartjuk, hogy a program során 202 fő

álláskeresőnek nyújtottunk munkalehetőséget 6 hónapos időtartamra, mely segítséget

nyújtott számukra a munkanélküliség átmeneti kezelésében. A rendszeres

munkavégzés kedvező változást hozott a foglalkoztatottak túlnyomó többségében,

nőtt felelősségérzetük, önbecsülésük, minden tekintetben igyekeztek megfelelni a

rájuk bízott feladatoknak.

A kezdeti időben problémát okozott a gyakorlatlanság, a munkafegyelem hiánya,

azonban a rendszeres és állandó ellenőrzés mellett ez megoldottá vált.

61

Közmunkás dolgozók többsége lényegesnek ítéli nemcsak anyagi, hanem erkölcsi

szempontból is, hogy átmenetileg kiszakadt a munkanélküliek köréből.

A program lehetővé tette az álláskeresők készségeinek fejlesztését, gyakorlati

tapasztalatok megszerzését, valamint erősítette a munkavégzési késségüket és

képességüket.

A megfelelő teljesítmény elérése érdekében nélkülözhetetlen volt a folyamatos

számonkérés, ellenőrzés és a nem megfelelő morálú egyének eltávolítása. A hat

hónapos foglalkoztatás időtartama alatt 28 fő közmunkás dolgozótól váltunk meg 14

főtől próbaidő alatt, akiknek egy része kedvezőbb munkalehetőséget kapott, 4 főtől

azonban nekünk kellet megválnunk miután többszöri figyelmeztetés ellenére is

folyamatosan, növelték igazolatlan hiányzásaik számát, vagy ittas magatartásukkal

zavarták a munkavégzést. A létszám pótlása folyamatosan megtörtént.

A foglalkoztatás lejártával 12 főt a téli üzemeltetési időszakra határozott

munkaszerződéssel foglalkoztatunk tovább.

A program lezárulása után az leszámolt kollégák nagy része bizakodva várja, hogy a

jövő évben is induljon ilyen jellegű program.

Elmondhatjuk, hogy az átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglal-

koztatás során az Igazgatóság munkaerő kapacitását bővítve a szolgáltatási szint

magasabb színvonalú hatékonyabb elvégzése valósult meg az országos közút-

hálózaton és környezetében. Továbbá enyhíteni tudtuk a 2010-es év árvizei által

okozott károkat a megyei úthálózatán. 15

5.4 Közfoglalkoztatás 2012-ben

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. minden eddiginél több közfoglalkoztatottat alkalmaz

2012. július 2-a és november 17-e között. A közútkezelő társaság közel 2800 főnek

biztosít munkát ebben az időszakban, akik többnyire a burkolatok, burkolaton kívüli

területek és az árkok tisztántartásáról, a forgalom biztonságát zavaró növényzet eltá-

volításáról, a kézi kaszálásról és az úttartozékok helyreállításáról fognak gondos-

kodni.

15

Összefoglaló értékelés a Magyar Közút Nonprofit Zrt. BAZ. Megyei Igazgatósága területén

foglalkoztatott közmunkások teljesítményéről

62

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. kiemelt figyelmet fordít a szolgáltatási színvonal,

illetve a közlekedés környezeti feltételeinek javítására. A társaság üzemeltetési és

fenntartási tevékenységének nagy része ma már többnyire gépesített, de továbbra is

vannak olyan meghatározó, jelentős élőmunkát igénylő feladatok, amelyeket a cég a

saját munkavállalói mellett csak közfoglalkoztatottak alkalmazásával tud megoldani.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében

országosan közel 2800 közfoglalkoztatottnak biztosított munkát a csaknem 4500 fős

átlagos állományi létszám mellett. A legtöbb közfoglalkoztatott létszám - 1050 fő -

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében segítette a társaság tevékenységét. Az ország

északi és észak-keleti, valamint dél-dunántúli megyéiben is kiemelkedően sok

regisztrált álláskereső juthatott munkához. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. elsősor-

ban azoknak igyekszik munkalehetőséget adni, akik már hosszabb ideje álláskeresők.

A július 2-ától november 17-ig tartó időszakban a nagyszabású közfoglalkoztatási

programban résztvevők heti 40 órás munkaidőben dolgoztak, elsősorban betanított-,

segéd-, illetve szakmunkákat végeztek, de, adminisztrációs-, csoport- és

brigádvezetői feladatokat is elláttak. Az elmúlt években hatékony segítséget

jelentettek a közfoglalkoztatottak a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tevékenységben,

többek között a burkolaton kívüli területek és a burkolatok tisztántartása, az árkok,

vízelvezető rendszerek tisztítása, a padkák rendben tartása, a forgalom biztonságát

zavaró növényzet eltávolítása, a kézi kaszálás és az úttartozékok helyreállítása során.

A közfoglalkoztatottak foglalkoztatására a Belügyminisztérium által kiírt pályázat

alapján került sor.

A Társaságnál, mint foglalkoztatónál megvalósuló közfoglalkoztatási program során

alkalmazott:

- a közfoglalkoztatott átlaglétszám biztosítása,

- alapvető munkáltatói jogkör, illetve a nem alapvető munkáltatói jogkör

gyakorlásának alkalmazása,

- a közfoglalkoztatási jogviszony létesítése,

- jogviszony módosítása és jogviszony megszüntetése esetén alkalmazott eljárásrend

meghatározása.

63

Általános szabályozások és azoktól való eltérések

A közfoglalkoztatási programok keretében a jogviszonyok határozott időre szólóan, a

mindenkori hatósági szerződésben foglalt feltételek mellett, a külön jogszabályokban

meghatározott eltérések alapján jönnek létre. A Társaság a közfoglalkoztatási

program keretében foglalkoztatottak irányában is az egyenlő bánásmód

követelménye szerint jár el, a külön szabályokban foglalt eltérések figyelembe

vételével.

Munkáltatói jogkör gyakorlásának szabályozása

- Az alapvető munkáltatói jogokat a közfoglalkoztatási program keretében

foglalkoztatottak esetében is a humánpolitikai igazgató, távollétében a munkaügyi

osztályvezető gyakorolja.

- A nem alapvető munkáltatói jogok gyakorlásának fő szabálya az, hogy e jogokat

a szervezeti egység vezetője gyakorolja.

Munkaerő felvétel folyamata

Közfoglalkoztatás megyei létszámterve

Megye Létszám (fő)

Baranya 152

Bács-Kiskun 100

Békés 113

Borsod-Abaúj-Zemplén 1050

Csongrád 67

Fejér 84

Győr-Moson-Sopron 60

Hajdú-Bihar 120

Heves 112

Jász-Nagykun-Szolnok 73

Komárom-Esztergom 75

Nógrád 100

Pest 56

Somogy 120

Szabolcs-Szatmár-Bereg 200

Tolna 78

Veszprém 62

Zala 82

Vas 67

A fenti adatokból kitűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye alkalmazza a legtöbb

közfoglalkoztatott munkavállalót. Ez abból adódik, hogy ebben a térségben van a

Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Veszprém Zala Vas

64

legtöbb munkanélküli, illetve ez egy hátrányos helyzetű régió. Kevés foglalkoztató,

sok munkanélküli. A korábbi nehézipari központok (Miskolc, Ózd) átalakultak, a

nagy gyárak, üzemek bezártak.

A közfoglalkoztatottak toborzásáért, a szükséges létszám feltöltéséért, az

átlaglétszám biztosításáért a megyei adminisztrációs osztályvezető a felelős.

Közfoglalkoztatottanként a megyei igazgatóságok üzemmérnökségei a területileg

illetékes munkaügyi központok és kirendeltségeik által nyilvántartott és kiközvetített

álláskeresőt foglalkoztathatnak. A közfoglalkoztatás a pályázatban meghatározott

adminisztrátor, csoportvezető, brigádvezető, szakmunkás, betanított munkás

munkakörre terjed ki és ennek megfelelően készül a közfoglalkoztatási jogviszony

létesítésére vonatkozó szerződés. A munkakörök betöltéséhez szükséges képzettségi

követelményeket és az egyes munkakörhöz tartozó munkabéreket az alábbi táblázat

tartalmazza. A közfoglalkoztatotti jogviszony létesítése során kizárólag a megjelölt

munkabérek alkalmazhatóak, ettől eltérni nem lehet.

Közfoglalkoz-tatott

munkakör

A munkakör betöltéséhez

szükséges követelmény

Munkakör

kód

Foglalkoztatott

létszám (fő)

Havi

munkabér

(Ft)

Adminisztrátor

szakközépiskola/technikum/

főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi

érettsége+OKJ szakképesítés

9680 79 92.000

Csoportvezető

szakiskola/szakmunkásképző/

szakközépiskola/technikum/

főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi

érettségi + OKJ szakképesítés

9679 39 92.000

Brigádvezető

szakiskola/szakmunkásképző/

szakközépiskola/technikum/

egyetem/főiskola, vagy gimnáziumi

érettségi+OKJ szakképesítés

9678 301 92.000

Szakmunkás

szakiskola/szakmunkásképző/

szakközépiskola/technikum/

főiskola/egyetem, vagy gimnáziumi

érettségi+OKJ szakképesítés

9682 467 92.000

Betanított munkás általános iskolai végzettség 9683 1029 71.800

Segédmunkás általános iskolai végzettség nélkül 9681 865 71.800

65

A munkabérek megállapítása a közfoglalkoztatotti bér és a közfoglalkoztatási garantált bér

megállapításáról szóló, 319/2011.(XII.27.) Korm. rendelet által módosított 170/2011.(VIII.24.) Korm.

rendelet alapján történt.

A foglalkoztatás alapján a jogviszony határozott időtartamra szól. A 2011. évi CVI.

törvény 2.§ (5 f) pontja alapján kizárt a próbaidő kötése.

A közfoglalkoztatottak foglalkoztatására és a munkába állítására abban az esetben

kerülhet sor, ha a közfoglalkoztatott rendelkezik az alábbi dokumentumokkal:

- munkaügyi központok, illetve kirendeltségeik által kiállított közvetítő lappal

- a munkaügyi hivatal és a korábbi munkáltató által kiadott alábbi okmányokkal:

- igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásról, amely tartalmazza a

munkanélküli ellátás időtartamának kezdő- és végdátumát,

- levonásra, letiltásra vonatkozó igazolással,

- TAJ kártyával, illetve személyi igazolvánnyal,

- pénzintézeti folyószámlával,

- munkaköri alkalmassági vélemény arról, részt vett foglalkoztatás-egészségügyi

alkalmassági vizsgálaton és ott munkakörének ellátására alkalmasnak minősí-

tették

- kullancs elleni védőoltás megtörténtéről orvosi igazolással (minden, nem

adminisztratív munkakörben közfoglalkoztatott számára kullancs elleni védőoltás

biztosításra kerül, az oltás beadásáról - orvosi alkalmasság esetén – minél

hamarabb gondoskodni kell),

- határozott időtartamú közfoglalkoztatásra vonatkozó jognyilatkozatot aláírta,

- munka- és tűzvédelmi oktatásban részesült.

Munkaidő és heti bérutalás

A munkaidő beosztás készítésére és nyilvántartására a Társaságunknál hatályos

szabályozás az érvényes. A napi tényleges munkaidőt, a fizetett és nem fizetett távol-

léteket, betegnapokat minden esetben legkésőbb a hét utolsó napjáig rögzíteni kell.

66

A 170/2011.(VIII.24) Kormányrendelet előírása alapján a közfoglalkoztatottak

részére a munkabér kifizetésére heti bér – részletekben kerül sor. Azon

közfoglalkoztatottak részére történik heti utalás, akinek van már legalább egy teljes

heti (hétfőtől-vasárnapig) tartó jogviszonya.

A közfoglalkoztatási jogviszony időtartamára az Munka törvénykönyve előírásai

alapján a közfoglalkoztatottat szabadság illeti meg. A jogviszony határozott idejére

való tekintettel törekedni kell arra, hogy a fizetett szabadság kiadására a jogviszony

lejártát közvetlenül megelőző időszakban egyidejűleg kerüljön sor.

A közfoglalkoztatott munkavállalók munkába járását bérlet költségtérítéssel segíti a

Társaság.

Biztosítja a Társaság a fizikai munkakörben dolgozó közfoglalkoztatottak számára a

munka – és tűzvédelmi osztály által meghatározott alábbi egyéni védőeszközöket:

- Jól láthatóságot biztosító védőmellény 1 db/fő

- Orrmerevítéssel ellátott csúszásmentes, talpátszúrás ellen védő bakancs 1 pár/fő

- Mechanikai ártalom ellen védőkesztyű 1 pár/hónap

- Nedves munkakörnyezetben végzett munka esetén elcsúszás veszély elleni

talppal ellátott gumicsizma 1 pár/fő a munkakörnyezet függvényében. 16

5.5 Közfoglalkoztatást érintő változások 2013.-ban

A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb

törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) változásai.

A módosítás érinti:

a.) fizetés nélküli szabadság engedélyezését

b.) az állásidő szabályozását

c.) a közfoglalkoztatási szerződés módosítását

16

Magyar Közút Nonprofit Zrt. 22/2012. sz. Vezérigazgatói Utasítás

67

A 2012. december 31.-ig hatályos szabályozás biztosította, hogy a 90 napot meg nem

haladó időtartamú határozott idejű munkaviszony létesítése céljából a

közfoglalkoztató fizetés nélküli szabadságot engedélyezzen a közfoglalkoztatott

számára. A módosítás emellett meghatározza a határozott idejű munkaviszony

minimális időtartamát is (3 nap).

A módosítás kiegészítette a Kftv.-t azzal, hogy a közfoglalkoztatottat

kormányrendeletben meghatározott összegű bér illeti meg, ha a közfoglalkoztató

érdekkörében felmerült okból, vagy elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget

tenni a foglalkoztatási kötelezettségének (állásidő). E rendelkezés alapján az

állásidőre a közfoglalkoztatottat más juttatás (bérpótlék) nem illeti meg.

A módosítás általánosan lehetővé teszi a közfoglalkoztatási szerződés módosítását,

ugyanakkor meghatározza azokat az eseteket, amelyekben a szerződés módosítása

kizárt. A közfoglalkoztatási szerződés módosítása nem irányulhat:

- a közfoglalkoztatási jogviszony 12hónapon túli meghosszabbítására,

- a közfoglalkoztatottak a közfoglalkoztatási szerződésben meghatározott program

helyett más típusú közfoglalkoztatási programba történő áthelyezésére.

A módosítás biztosítja a várandós közfoglalkoztatott munkajogi védelmét azáltal,

hogy várandóssága esetére az egészségi állapotának megfelelő munkakör kerüljön

felajánlásra. a bérezés ebben az esetben is a közfoglalkoztatási bér és a garantált bér

megállapításáról szóló kormányrendeletben meghatározott általános szabályok

szerint alakul.

A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII.31.) Korm.

rendelet módosítása.

A módosítás a támogatás keretében elszámolható bér jellegű juttatások körét bővíti a

közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bérrel, valamint a munkavezető bérével.

A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló

170/2011. (VIII.24.) Korm. rendelet.

68

A módosítás érinti:

a.) a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér összegét,

b.) a munkavezető bérét,

c.) az állásidőre járó bért.

A módosítás a minimálbér és a garantált bér emelésével összhangban rendelkezik a

közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér inflációkövető, 5,2 %-os

emeléséről. A megemelt közfoglalkoztatási bér és közfoglalkoztatási garantált bér a

módosítás hatályba lépésekor folyamatban lévő közfoglalkoztatási jogviszony esetén

is megilleti a közfoglalkoztatottat. Első alkalommal a 2013. január hónapra járó bér

esetében kerül sor a megemelt közfoglalkoztatási bér, illetve közfoglalkoztatási

garantált bér kifizetésére.

A módosítás meghatározza a munkavezetői feladatokat ellátó közfoglalkoztatottak

bérét:

- a szakképesítéssel és középfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező

munkavezetőt a közfoglalkoztatási bér 10 %-al növelt összege,

- a legalább középfokú végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör esetén a

munkavezetőt a közfoglalkoztatási garantált bér 10%-al növelt összege illeti meg.

- A módosítás meghatározza a közfoglalkoztatottat az állásidőre megillető bért. Az

állásidőre járó bér a napi összegének megállapítására a foglalkoztatást helyettesítő

támogatás havi összege (22,800 Ft) bruttó összegének 30 napra történő elosztásával

kerül sor.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliekről ellátásáról szóló 1991. évi IV.

törvény változásai

A módosítás:

a.) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétellel,

b.) az álláskeresési járadék folyósításával,

c.) az álláskeresési segély folyósításával kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére

irányul.

69

A módosítás:

- az álláskeresőként való nyilvántartással kapcsolatban csak abban az esetben írja elő

külön határozat meghozatalát, ha az feltétlenül indokolt,

- az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély folyósításával kapcsolatos eljárás

során új elemként vezeti be a folyósítás törvény erejénél fogva történő

megszűnésének, valamint szüneteltetésének intézményét.

A törvényben meghatározott egyértelmű körülmények bekövetkezése esetén az

ellátás folyósítása erről szóló külön hatósági döntés nélkül szűnik meg, illetve

szünetel.

- A módosítás alapján az együttműködési kötelezettség keretében a jelentkezés

elmulasztása esetén felszólító végzés nélkül kerül sor az ügyfél törlésére, ugyanakkor

lehetővé válik, hogy az ügyfél a jelentkezési kötelezettségének e-mailban tegyen

eleget.

- A módosítás értelmében a jövőben rokkantsági ellátásban részesülő személyt nem

lehet álláskeresőként nyilvántartásba venni.

- A módosítás lehetővé teszi, hogy az ügyfél elektronikus levéllel is

bejelentkezhessen a munkaügyi központhoz. Ebben az esetben a jogosultsági

feltételek folyamatos fennállása esetén online bejelentkezés napjától lehet az ellátást

megállapítani. A módosítás ez en kívül lehetővé teszi a kereső tevékenység

interneten vagy telefonon történő bejelentését is.

- A módosítás törli az álláskeresési járadék jogosultsági feltételei közül a

„táppénzben nem részesül” feltételt. Ennek indoka, hogy megszűnt a táppénz passzív

jogon történő igénybe vételének lehetősége.

70

6. Összegzés

A munkaerőpiac folyamatainak vizsgálata során megállapítható, hogy a fenntartható

fejlődés kapcsolatában a világ és benne Európa, illetve Magyarország viszonylatában

központi kérdés a jövőben a megfelelő minőségű és mennyiségű foglalkoztatotti

létszám.

A közfoglalkoztatás az úgynevezett nempiaci vagy támogatott munkahelyteremtés

kategóriájába tartozik, és mint ilyen meg – megújuló viták középpontjában áll.

A közfoglalkoztatás minden eddigi formáját éri és érte számos jogos és kevésbé jo-

gos kritika. Egyszer annak a munkaerő-piacra visszavezető hatását, máskor a szerve-

zés, illetve a dolgozók igen gyenge munka teljesítményét, aztán az éhbér körüli fize-

tést kifogásolják. Mások a közfoglalkoztatás igen magas állami költségeit, vagy ép-

pen a vállalkozói önrész mértékét, vagy az igazgatás folytonos változását támadják.

A válság időszakában elsődleges cél általában a szociális jövedelem biztosítása,

lehetőleg munka ellenében. A leszakadás folyamata a szociális veszélyeken túl,

jelentős makrogazdasági többletköltségekkel és társadalompolitikai károkkal is jár.

Ilyenek a munkakészségek széleskörű leépülése, megbetegedések, bűnözés súlyos-

bodása, társadalmi, politikai konfliktusok, stb. Ezért a támogatott foglalkoztatás

legfőbb célja a munkakészség leépülésének megakadályozása.

Jogos elvárás a közfoglalkoztatással szemben, hogy segítse a munka világához köze-

lebb állókat a nyílt munkaerőpiacra.

Mégis azt mondhatjuk, hogy a közfoglalkoztatás fontos eszköze a munkanélküliség

kezelésének. Előnye, hogy nagy tömegeket képes foglalkoztatni, továbbá olyan társa-

dalomtól leszakadóban lévő, képzetlen munkavállalóknak is tud munkalehetőséget

biztosítani, ami más foglalkoztatási formában nem lenne lehetséges.

A nonprofit cégeknél lévő állami feladatokban nagy segítséget tudnak nyújtani a

közfoglalkoztatott munkavállalók, ugyanis az állandó dolgozók létszáma alacsony és

a munkaigényes, nagy kézi erőt igénylő feladatok ellátására nincs mindig forrás.

Rövid betanulási idővel hasznos munkát tudnak ezek a munkavállalók is végezni,

képesítés nélkül is.

71

A Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél az évek során lezajló közfoglalkoztatási prog-

ramok egyre jobban, hatékonyabban működnek, de a növekvő közfoglalkoztatotti lét-

szám miatt vannak még megoldásra váró problémák.

20012002

2003-20042011

2012

MK BAZ. Megyei létszám

Közfoglalkoztatott létszám0

200

400

600

800

1000

1200

7. ábra Közfoglalkoztatott és állandó létszám összehasonlítása

A 2012-es évben Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az 1050 fős közfoglalkoztatotti

átlaglétszám már meghaladta azt a szintet, amit a jelenlegi szervezeti struktúrával

hatékonyan kezelni lehet, ezért szükséges, vagy a közfogalalkoztatotti létszám csök-

kentése, vagy a meglévő szervezeti felépítés megváltoztatása a hatékony munkavég-

zés érdekében. Mivel a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a közfoglalkoztatotti

létszám nem fog csökkeni, ezért a Társaság szervezeti felépítését és működését kell

megváltoztatni. Két lehetséges alternatíva kínálkozik a probléma megoldására, az

egyik a meglévő megyei szervezetet egy újabb csoporttal, úgynevezett közfoglal-

koztatási csoporttal bővíteni, ezen csoport feladata lenne a közfoglalkoztatási időn

kívül a következő program előkészítése, ütemtervek, feladatok összeállítása, a prog-

ram során ezek koordinálása. A másik alternatíva a jelenleg is meglévő dolgozói

létszám, valamint olyan közfoglalkoztatottak alkalmazása, akik szakmai hozzáér-

tésükkel, a feladatok hatékonyabb elvégzését elősegítik. Jelen gazdasági helyzetet

ismerve ez utóbbi megoldás valósítható meg, így részletesen csak ezzel kívánok

foglalkozni.

- Humánpolitikai blokk:

A humánpolitikai blokk esetén az állandó létszámot nagyban meghaladó foglal-

koztatottak jelentik a problémát. Az adminisztratív feladatok nagyságrenddel megnő-

nek a közfoglalkoztatás idejére, ami már szinte kezelhetetlenné válik, főleg a felvétel

72

és a leszámoltatás idején. Megoldás lehetne több adminisztratív dolgozó bevonása a

munkafolyamatokba, akár közfoglalkoztatotti létszámból is. A közfoglalkoztatás elő-

készítésére több időt kell áldozni. A munkaügyi központok kirendeltségeivel eddig is

szoros volt az együttműködés, de ha ezt időben elkezdhetnénk akkor nagyobb lehe-

tőség lenne a válogatásra, esetleg valamilyen szakképesítéssel rendelkező munkanél-

küliek közül is lehetni válogatni, valamint jobban megszűrni a jelentkezők társadal-

mi, szociális helyzetét, vagyis lehetőleg ne olyan munkavállalót alkalmazzunk akik,

valamilyen okból már a második munkanapon szeretne szabadulni a foglalkoztatás-

tól. Törekedni kellene arra, hogy dolgozni akaró munkanélkülieket foglalkoztassunk

és ne csak az átlaglétszámot próbáljuk fenntartani. Ezeket a lehetőségeket megvizs-

gálva, eredményesebb lehetne az adminisztratív munka, ez által a humánpolitika

terhei is alacsonyabbak lennének.

- Gazdasági blokk:

Gazdasági blokk felelős a közfoglalkoztatottak munkavégzéséhez szükséges eszkö-

zök, munkavédelmi felszerelések biztosításáért. Az eszközök beszerzése közbeszer-

zés által történik, ennek időbeli, körültekintő kiírása nagyon fontos. Az időben

történő közbeszerzési eljárás elindítása azért fontos, hogy a közfoglalkoztatottak első

munkanapjukkor már biztosítani lehessen a munkavégzéshez szükséges eszközöket.

A közfoglalkoztatottak védőruházata, illetve munkaeszközeik várhatóan elvégzésre

kerülő munkafajtáknak megfelelő módon kerüljenek kiválasztásra, mert ha feleslege-

sen kerülnek beszerzésre eszközök, akkor az nagyban megnöveli a költségeket.

Kisebb létszámú közfoglalkoztatás esetén volt arra lehetőség, hogy a lakóhelyükhöz

közel történjen a munkavégzés, azonban ez nagyobb létszámnál már nem megoldha-

tó, így szükséges a munkavégzés helyszínére szállítani a dolgozókat, amit saját szál-

lítási kapacitással nem tudunk megoldani, így vállalkozóktól kell járműveket bérelni

a közfoglalkoztatás időtartamára, ami jelentősen megnöveli a költségeket.

- Műszaki blokk:

A műszaki blokk felel a közfoglalkoztatottak által elvégzendő munka megter-

vezéséért, a munkavégzés időbeni ütemezéséért, a feladatok kiadásáért és az elvég-

zett munka ellenőrzéséért. A műszaki blokk hatékonyabban tudná megtervezni az

elvégzendő feladatokat, a közfoglalkoztatottakat a feladatokhoz rendelni, amennyi-

ben a foglalkoztatás várható időpontja előtt időben értesülne a létszámadatokról. A

73

munkavégzés hatékonysága miatt egy-két saját dolgozó – művezető – szakmai irá-

nyítása, ellenőrzése mindenképpen szükséges. Amennyiben ez nem megoldható,

akkor olyan közfoglalkoztatott felvétele lenne indokolt, aki szakmailag megfelelő

módon tudja ellátni a munka kiadását és az elvégzett feladat ellenőrzését. Így a köz-

foglalkoztatási program során elvégzett feladatok mennyisége és minősége

mindenképpen megfelelőbb lehetne.

Elmondhatjuk, hogy az átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő

foglalkoztatás során a Magyar Közút NZrt. munkaerő kapacitását bővítve a

szolgáltatási szint magasabb színvonalú hatékonyabb elvégzése valósult meg az

országos közúthálózaton és környezetében. Előremutató, hogy már szervezés alatt

van a jövő évi 2013-as évi Országos Közfoglalkoztatási Program. Társaságunk,

hasonlóan az előző évekhez, 2013-ban is nagy létszámú közfoglalkoztatást kíván

megvalósítani. A tapasztalatok felhasználásával reményeink szerint sikeres tavasznak

nézünk elébe.

Megállapítható, hogy a közfoglalkoztatás rendszere, bár vannak kisebb - nagyobb

hiányosságai és buktatói, mégis csak hasznos mind a gazdaság, mind a társadalom

szempontjából. A folyamatos módosító rendelkezések a rendszer tökéletesítését

kívánják szolgálni.

74

7. Irodalomjegyzék:

Dabasi Halász Zsuzsanna: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika

Munkaügyi Szemle Stúdium: Kulinyi Márton: „Kígyónak lábsó” avagy utazás a

közfoglalkoztatás céljai körül

Munkaügyi Szemle Stúdium: Artner Annamária: Közfoglalkoztatás és

versenyképesség

Összefoglaló értékelés a Magyar Közút Nonprofit Zrt. BAZ. Megyei Igazgatósága

területén foglalkoztatott közmunkások teljesítményéről

Magyar Közút Nonprofit Zrt. 22/2012. sz. vezérigazgatói utasítás –

A közfoglalkoztatottak 2012. évi alkalmazása során követendő eljárásról

http://ksh.hu

http://munkaugyiszemle.hu

http://kozut.hu