A KOOPERATÍV MÓDSZER

AtAnUlásirányÍtásA 1

Részlet a Tanári kézikönyv Szociális kompetencia 1–12. évfolyam

A TANULÁS IRÁNYÍTÁSA című fejezetből

A KOOPERATÍV MÓDSZER Szerzők: Zágon Bertalan és Nagy Ilona

A kooperatív tanulás során a gyerekek kettő-, négy-, hatfős csoportokban dolgoz-nak. A csoport tagjai felosztják egymás között a feladatokat; mindenki felelős a saját munkájáért, együtt dolgoznak, ha szükséges, segítik egymást. A csoportmunkával kapcsolatban kezdettől azt a normát állítjuk fel, hogy a csoport minden tagjának feladata és felelőssége, hogy mindenki elkészüljön a feladattal, megtanulja az ak-tuális ismeretet. Vagyis a csoport teljesítménye valamennyi diák munkájától függ, ezért a csoporttagoknak az is feladatuk, hogy ellenőrizzék, a csoport minden tagjá-nak sikerült-e megbirkózni a feladattal. Ez egyes gyerekek számára rögtön termé-szetes lesz, másoknak hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy ezt a felelősséget elfogadják és gyakorolják. A tanári magatartásnak ezzel kapcsolatban egyidejűleg kell következetességet és türelmet, toleranciát kifejeznie. Az együttműködés sike-rét valamint a szociális készségek – a kommunikatív, a kapcsolat- és csoportkezelő, az érdekérvényesítő képesség – alakulását egyrészt a csoportfeladatok szerkezete, másrészt a csoporton belüli szerepek biztosítják.

Tanulás kooperatív csoportokban

A 2-4-6 fős csoportok a diákok képességei tekintetében vegyes (heterogén) csopor-tok. Ez esélyt ad a gyengébb képességűeknek arra, hogy ne maradjanak le, a jobb képességűeknek pedig – akik „tanítva” is tanulnak – arra, hogy az adott tárgykör-ben tudásuk mélyebbé és tartósabbá váljon. Az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás ugyanis mélyebben és tartósabban marad meg az emlékezetben, mintha frontális szervezeti keretek között jött volna létre. Mi ennek az oka?

A kooperatív tanulás szituációiban a diákok erősebben motiváltak, és mivel ta-nulásuk aktivitáshoz, tevékenységhez kötődik, többet is tanulnak, mint a verseny-helyzetben tanuló legtöbb diák.

Ez a tanulási mód jobban fejleszti a problémamegfogalmazás, a problémamegoldás, az elemzés, a kutatás képességeit. Ezek a képességek alkotó folyamatokat indítanak el és fejlesztenek, szemben a memorizálás és visszamondás reprodukáló jellegével. Mivel a kooperatív munka során a diákoknak az anyagot újra fel kell építeniük, néze-teiket össze kell hasonlítaniuk, sokkal mélyebben megértik a tanultakat.

2 tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm

A szociális kompetenciák fejlődése a kooperatív csoportokban

A csoporttöbblet a következőkben nyilvánul meg:• Mindenkinek lehetősége van kommunikálni a társaival a közös munka során.

Ennek során számos tapasztalatot szereznek az eredményes, kölcsönösen el-fogadható kommunikáció formáiról, és kimunkálják saját hiteles és célravezető kommunikációs formáikat.

• A diákok megtanulják a munka során, hogyan viszonyuljanak társaikhoz a jobb munkakapcsolat kialakításának érdekében. Ez a pozitív viszonyulást erősíti, és jelentős mértékben elősegíti a szocializációt.

• A diákok több, személyes visszajelzést kaphatnak társaiktól. A pozitív vissza-jelzés énerősítő, önbizalomnövelő hatású, és ugyanilyen fontos a kritika mások számára elfogadható formában történő kifejezésének és a kritika el-fogadásának megtanulása is.

• A kérdésekre keresett válaszok a diákok más és más megközelítési szem-pontjait mutathatják fel; ez segítheti a csoportot a mindenki által érthető, elfogadható megoldás keresésében. Ez hasznos a tanulás eredményessége szempontjából, hosszabb távon pedig megerősíti azt a belátást, hogy többféle szempont szerint, többféle úton lehet eljutni a keresett megoldásokhoz.

• A diákok sokféle típusú egyéniséggel dolgoznak együtt, s az együttműködés során lehetőségük van mérlegelni a problémák megoldásának különféle javaslatait. Az együttműködés, mint munkaforma és norma, lehetővé teszi a diákoknak, hogy kifejezzék és képviseljék a közös munkában a saját kulturális környezetükből származó értékeiket, segítve egymást a különféle nézőpontok megismerésében. Ez segíti a tolerancia erősödését a különböző értékekkel kapcsolatban.

Hogyan alakítsuk ki a csoportokat?

A kooperatív tanulócsoportokat többnyire 2, 4, 6 főből álló, • különböző képességű és teljesítményű, • eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező, • különböző nemű, • és ha van rá lehetőség, különböző etnikai csoporthoz tartozó gyerekek alkotják.

Ezek tehát vegyes (heterogén) csoportok. Fontos kivételt képeznek azok az esetek, amelyekben speciális fejlesztést akarunk

elérni (azonos készséghiányok, nyelvi fejlesztés stb.), ilyenkor hasonló fejlettségi szin-ten lévő vagy közös érdeklődésű diákokból alkotunk (ún. homogén) csoportokat. A homogén csoportok ideiglenesek, a tevékenység, a feladatvégzés idejére alakulnak, a munka végeztével megszűnnek, tagjaik visszamennek az alapcsoportba.

A folyamatosan kooperatív módszereket alkalmazó munka nélkülözhetetlen alapja az ún. alapcsoport. Az alapcsoportok a szociális tanulás legfontosabb színterei, amelyekben a diákok hosszabb ideig dolgoznak együtt, megtapasztalva az együvé tartozás, az együttműködés, az egymástól való tanulás, egymás segítésének hatásait.

AtAnUlásirányÍtásA �

Megismerkednek a problémák más irányból való megközelítésével, a másképp gon-dolkodás, a más tudás élményével. Ez nagyon mély, erős tudást jelent. Megismerik önmaguk és egymás tulajdonságait, képességeit, erényeit, gyengéit egyaránt.

A csoportműködést az ún. szerepek segítik, amelyeket valamennyi csoporttagnak el kell látnia. Ezek elosztását egyrészt az egyéni fejlődési szükségleteknek megfele-lő cél, másrészt az optimális működés, feladatmegoldás együttesen határozza meg. Tehát nem csak az lehet feladatfelelős, aki azt nagyon jól el tudja látni, vagy szóvivő az, aki remekül kommunikál. Felváltva mindenki ellátja valamennyi szerepet, hiszen annak is meg kell tanulnia képviselni csoportját, aki nehezebben kommunikál.

Bizonyos feladatok megoldására időlegesen új csoportok jönnek létre.Az alapcsoportok mindig heterogének. Leképezik az osztály összetételét: a megfelelő

fiú-lány arányt, a különböző képességek arányos keveredését. A szociális kompetenciák alakulását erőteljesen befolyásolja a csoportműködés,

hiszen a különbözőséget, azonosságot, egymás értékeit, azok különbözőségét, az együttműködést, a másság tolerálását, a közösség biztonságot nyújtó erejét, hatását csak csoportban tapasztalhatják meg a diákok.

Csoport- és osztályépítés

Ami először elfecsérelt időnek tűnik, valójában olyan többszörösen megtérülő be-fektetés, amely megfelelő társas környezetet teremt ahhoz, hogy a csoportok a le-hető leghatékonyabban működhessenek. Általános tapasztalat, hogy azokban az osztályokban, amelyekben hangsúlyt fektetnek és időt szánnak a közösség építésé-re, a tanítás sokkal magasabb hatásfokon működik, a diákok sokkal jobban szeretik a tanulandó tárgyat és az elsajátítandó anyagot. Ha sikerül kialakítanunk a pozitív közösségtudatot, a kölcsönös bizalmat, szeretetet és megbecsülést a csoportokban és az osztály egészében, akkor olyan környezetet teremtünk, amely a leghatéko-nyabb tanulást teszi lehetővé.

Azokban az osztályokban, amelyekben feszültségek vannak, a közösségépítés elmulasztása komoly nehézségeket okozhat a csoportmunkában.

Kooperatív tanulásszervezés

Kooperatív tanulásról akkor beszélhetünk, ha a csoportmunka során négy alapelv érvényesül: az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, az egyenlő részvétel és a párhuzamos interakciók elve.

Ahhoz, hogy a csoportok hatékonyan, gördülékenyen működhessenek, és meg-felelően tudjuk irányítani őket, néhány alapvető szabályt is fontos kialakítanunk. Ezek a szabályok a terem berendezésére, a zajszint szabályozására és a csoporton belüli munkát szabályozó szerepek kialakítására vonatkoznak.


A kooperatív tanulásszervezés alapelvei

Az építő egymásrautaltság

Építő egymásrautaltságról akkor beszélünk, ha az egyének vagy az egyes csoportok fejlődése pozitívan összefügg egymással; ha az egyik diák fejlődéséhez szükséges a másik diák fejlődése, ha az egyik csoport sikere egy másik csoport sikerétől függ.

Ha az egész csoport sikere mindegyik tag sikerének a függvénye, vagyis egy tag „bukása” mindenki „bukását” jelenti, akkor az egymásrautaltság nagyon erős. Ek-kor a csoporttagok maximálisan érdekeltek társaik sikerében. Ilyen eset például az, ha a csoportsiker annak a függvénye, hogy • minden egyes csoporttag feladatmegoldásának „hibátlannak” kell lennie, • valamennyi csoporttagnak tudnia kell válaszolni bizonyos kérdésre, • minden tagnak tudnia kell egy adott szabályt, • el kell tudni mondani a közösen végzett kísérlet lefolyását,• valamennyi tagnak le kell írnia a közös tevékenység vázlatát a projektnapló-

jába, stb. Az egymásrautaltság erősödésével a kooperatív magatartás is fejlődik, kialakulá-sával párhuzamosan születik meg a diákokban a kooperatív viselkedésre késztető bajtársiasság érzése is.

A negatív egymásrautaltság viszont versengést szül. Ami az egyiknek nyereség, a másiknak veszteség; ha az osztályátlaghoz viszonyítva osztályozunk, ha csak egy-két dolgozatot emelünk ki a sok közül „ez a legjobb” megjegyzéssel, ha a je-lentkezők közül mindig csak egyet szólítunk fel, vagy amikor mindenki a maga munkafüzetében, a maga tempójában, a többiektől teljesen függetlenül dolgozik, ha a diákok érdemjegyei is teljesen függetlenek mindenki másétól, akkor negatív egymásrautaltságot hozunk létre.

Az egyéni felelősség

Az egyéni felelősségtudat nagyban hozzájárul a kooperatív tanulási módszerek sike-réhez. Az erős egymásrautaltságot létrehozó feladathelyzetekben mindenki felelős a saját munkájáért és egyben az egész csoport teljesítményéért. A csoportcélt csak az egyéni teljesítmények optimális elvégzése hozhatja létre. A csoportcélok erősítik az egyéni felelősséget, erőteljes javulást eredményeznek a tanulási teljesítmény-ben. Az olyan módszerek, amelyek csoportcélt tűznek ki és csoportos értékeléssel jutalmaznak, de nem teszik az egyes diákokat felelőssé azért, hogy hozzájárulnak-e a közös cél eléréséhez, nem hoznak javulást a tanulási teljesítményben.

Az egyenlő részvétel

A részvétel a tanulási siker egyik fontos feltétele. Magától nem jön létre az egyenlő részvétel, amint azt hagyományos frontális vagy önkéntességen alapuló csoport-munkánál feltételezni szokták.


Az egyenlő részvételt általában a részvételi normák szabályozásával (pl. szóforgó vagy csoportinterjú) vagy munkamegosztással lehet elérni. A munkamegosztás leginkább feladatok felosztásával érhető el (például az egyik diák az író családjával, gyerekkorával, a másik az életpályájával kapcsolatos adatokat, a harmadik a tanul-mányait gyűjti össze, a negyedik a kiemelkedő műveit stb.). A munkamegosztás mindenkit a feladat egy részletéért tesz felelőssé, erősíti a személyes felelősséget, kiegyenlítettebbé teszi a részvételt.

A párhuzamos interakció

A kooperatív tanulás során a diákok között egyidejűleg zajlanak interakciók. Az ún. „egy szálon futó, hagyományos módszereket” alkalmazó tanórán legtöbbször egy-szerre csak egy ember beszél. A diák csak akkor, ha felszólítják. Elmondja a mon-dandóját, a tanár reagál, de interakció még köztük, a felelő és a tanár között is csak ritkán jön létre. A diákok közti interakciók (a beszélgetés, a súgás) büntetendők.

A kooperatív tanulási technikák biztosítják, hogy a pár vagy a csoport tagjainak szükség esetén azonos lehetőségük legyen a kommunikációra. Páros munkában:• az idő megosztásával: először a pár egyik, majd másik tagja szerepel előre

meghatározott ideig, • páros forgószínpad-módszerrel, ahol a pár tagjai felváltva neveznek meg

dolgokat, mondják el ötleteiket. A csoportmunka során:• akár a szóforgók, • akár a csoportos interjúk alkalmasak arra, hogy a diákoknak aktív részvételre

legyen lehetőségük.

Egyéb szabályok

A termet úgy kell berendezni, hogy a diákok a csoporton belül és a csoportok kö-zött könnyedén kapcsolatba kerülhessenek, és az összes diák jól láthassa a tanárt és a táblát.

Néha szükséges megállítanunk a munkát, mert a zajszint zavarja, vagy mindenkit érintő közlendők akadt. Ehhez meg kell állapodnunk az osztállyal egy jelben, amely-nek hatására mindenki azonnal abbahagyja azt, amit éppen csinál, és innentől a ta-nárra figyel, illetve csökkenti a hangerőt: ez az ún. csendjel. Alakítsunk ki közösen hatékony technikát arra is, hogyan kerüljenek a foglalkozáson szükséges eszközök a csoportokhoz; fogalmazzuk meg a csoportok működésének szabályait és az egyes diákok egyéni kötelezettségeit is. Az egyezményes jeleket – például a csendjelt – a működést segítő szabályok betartására, a működés irányítására hozzuk létre; akkor és addig működtessük őket, amikor és ameddig a közös munka azt megkívánja.

A csoportokon belüli hatékony, zökkenőmenetes működés és egyben a szociális szerepek, kompetenciák tanulását elősegítő eszköz a szerepek elosztása.

Szinte mindig szükséges a feladatfelelős, az időfigyelő szerep. Gyakori a szóvivő, jegyző, eszközfelelős. Ügyelni kell arra, hogy mindenkinek alkalma legyen a csoport


iránti felelősség vállalására a szerepekhez tartozó feladatok megtanulásával, mind-egyik szerep betöltésével. Fontos, hogy a csoporton belül minden gyereknek legyen szerepe. A szerepek egyenrangúak, csoportvezetőt semmiképpen ne válasszunk. A szerepek elosztását és a tennivalók pontos betartását a szerepkártyák segítik

Szerepkártyák

CsendkapitányFigyelmeztesd a társaidat, ha túl zajosak!

TapsvezérBiztasd a csoportodat, hogy fejezze ki elisme-rését, ha a többiek jó munkát végeztek!

Bátorító Biztasd társaidat a munkára, és dicsérd őket!

IdőfigyelőDolgod, hogy figyeld a rendelkezésetekre álló időt. Jelezd társaidnak az idő múlását!

EszközfelelősGondoskodj a munkához szükséges eszkö-zökről!

FeladatmesterFigyelj arra, hogy mindenki megértse a fel-adatot! Figyelmeztesd a társaidat, ha attól eltérnek!

SzóvivőÖssze kell foglalnod és el kell mondanod a feladatotok megoldását!

JegyzőÍrd le a csoportod döntéseit, megoldásait, ja-vaslatait!

Kooperatív módszerek

A kooperatív tanulásszervezés maga is módszer, egyúttal módszerek együttese is. Módszerek véletlenszerű csoportalakításra: • Mozaik, Keveredj, állj meg, csoportosulj!

Csoportösszetartást, csoporttudatot segítő tevékenységek: • Ablakok, Csoportplakát, Csoportpóló, Csoportcímer, -zászló, csatakiáltás stb.• Betűk, gépek, Firka, Képtárlátogatás, Elvarázsolt csapat

A kooperatív módszerek a bevezetést segítő fokozatok szerint:• Páros munka, Szóforgó, Kerekasztal, Csoportszóforgó, Füllentős• Háromlépcsős interjú, Diákkvartett

A témafeldolgozás módszerei:• Mozaik, Csoportok közti mozaik, Szakértői mozaik, Fordított szakértői mozaik

Módszerek a csoportmunkák bemutatására:• Három megy, egy marad, Tárlatlátogatás, Beszámoló forgóban


A k

oope

ratí

v m

ódsz

erek

bet

űren

des

mut

atój

a

Abl

ak

•4+

1 ré

szre

osz

tott

lap,

az

egye

s ré

szek

et m

egsz

ámoz

zuk.

(1,

2, 3

, 4, a

köz

épső

rés

z ür

esen

m

arad

)•

A m

egfe

lelő

szá

mm

al e

lláto

tt r

észb

e je

gyzi

fel

a c

sopo

rt a

zt a

vél

emén

yt,

tula

jdon

ságo

t, do

lgot

, tén

yt, a

mit

1, 2

, 3, i

lletv

e 4

csop

ortt

ag g

ondo

l. A

köz

épső

rés

zbe

a ko

nsze

nzus

sal

hozo

tt c

sopo

rtvé

lem

ény

kerü

l. •

Ren

dsze

rező

mód

szer

Add

tová

bb a

moz

dula

tot!

•A

cso

port

kör

be á

ll.•

A c

sopo

rt e

gyik

tagj

a m

utat

egy

tets

zőle

ges

moz

dula

tot,

amit

a tö

bbie

k ut

ánoz

nak.

•A

játé

k ad

dig

tart

, am

íg m

inde

nki s

orra

nem

ker

ül.

Bes

zám

oló

forg

óban

•Eg

y-eg

y eg

ység

bef

ejez

ések

or a

fel

mer

ült

közö

s va

gy a

z eg

yes

csop

orto

k ál

tal b

emut

atot

t, el

mon

dott

kul

csté

máv

al k

apcs

olat

os t

udás

, vél

emén

y, in

form

áció

k m

egfig

yelé

séne

k, m

eg-

érté

séne

k el

lenő

rzés

ére

szol

gál.

•M

inde

n cs

opor

t fel

tesz

egy

cso

mag

olóp

apír

t a fa

lra,

am

elyr

e m

inde

n cs

opor

t a s

aját

szí

né-

vel í

rhat

. Ide

a la

p te

tejé

n lé

vő té

már

a vo

natk

ozó

dolg

ok k

erül

nek.

A c

sopo

rtok

lapt

ól la

pig

vánd

orol

nak,

az

ott o

lvas

otta

kat k

iegé

szíth

etik

•V

égül

köz

ös é

rték

elés

.

Bes

zélő

koro

ngok

•M

inde

n di

ák m

egha

táro

zott

szá

mú

koro

ngot

kap

.•

Ha

vala

ki h

ozzá

aka

r sz

ólni

a té

máh

oz, e

gy k

oron

got l

e ke

ll te

nnie

az

aszt

al k

özep

ére.

•A

ddig

senk

i sem

kap

újr

a sz

ót, a

míg

a cs

opor

t min

den

tagj

ának

a k

oron

gja

az a

szta

l köz

epér

e ne

m k

erül

t.•

Aki

nek

a ko

rong

ja e

lfogy

ott,

nem

szó

lhat

több

é ho

zzá.

Bet

űk, g

épek

•Be

tűke

t és

gép

ek n

evét

írj

uk k

árty

ákra

, am

elyb

ől h

úzna

k a

csop

orto

k, a

kih

úzot

tat

kell

vala

men

nyi c

sopo

rtta

g ré

szvé

telé

vel m

egfo

rmál

ni. A

töb

bi c

sopo

rt f

elad

ata

a fo

rmác

ió k

i-ta

lálá

sa.

� tAnárikézikönyv1–12.évfolyAm

Cso

port

szóf

orgó

•A

cso

port

ok a

szó

forg

ó sz

abál

yai s

zeri

nt b

eszá

mol

nak

az a

dott

fela

datr

ól, k

érdé

sről

.

Cso

port

inte

rjú

•A

cso

port

min

den

tagj

a ké

rdés

eket

tesz

fel a

cso

port

min

den

tagj

ának

.

Diá

kkva

rtet

t

•A

cso

port

okba

n A

, B, C

, D je

let k

apna

k a

diák

ok, s

a c

sopo

rtok

is n

evet

vag

y sz

ámot

kap

nak.

•A

taná

r va

gy a

diá

k fe

ltesz

egy

kér

dést

.•

A c

sopo

rt m

egbe

szél

i a v

álas

zt –

a d

iáko

k m

eggy

őződ

nek

arró

l, ho

gy m

inde

gyik

őjük

hel

ye-

sen

fog

vála

szol

ni a

kér

désr

e.•

Vala

ki „

kihú

zza”

, mel

yik

jelű

tanu

ló, m

elyi

k as

ztal

nál v

álas

zol.

•A

kine

k a

betű

jelé

t és

csop

ortn

evét

(szá

mát

) kih

úztá

k, m

egm

ondj

a a

vála

szt.

Egyi

dejű

diá

kkva

rtet

t•

A d

iákk

vart

ett

egyi

k vá

ltoza

ta.

A c

sopo

rtok

azo

nos

jelű

tag

jai

egys

zerr

e ad

hatjá

k m

eg

a vá

lasz

t a

tábl

ánál

vag

y –

eldö

nten

dő k

érdé

sekn

él –

a h

üvel

ykuj

juk

fel-

vagy

lem

u-ta

tásá

val.

Elle

nőrz

és p

árba

n

•A

diá

kok

párb

an d

olgo

znak

. A p

ár eg

yik

tagj

a vá

lasz

ol a

fela

datr

a, a

más

ik fi

gyel

i a m

unká

ját,

segí

t és

elle

nőri

z.•

Ha

nem

tudn

ak a

vál

aszb

an m

egeg

yezn

i, se

gíts

éget

kér

nek

a cs

opor

t más

ik p

árjá

tól (

ha íg

y se

m tu

dnak

egy

ezsé

gre

jutn

i, se

gíts

éget

kér

nek

a ta

nárt

ól).

•A

köv

etke

ző fe

lada

tnál

sze

repc

sere

.

Fela

datc

sere

•Fe

lada

tkül

dés

egyi

k fa

jtája

.•

A c

sopo

rt m

inde

n ta

gja

kido

lgoz

egy

fela

dato

t.•

A c

sopo

rtok

kic

seré

lnek

1-1

fela

dato

t, ne

m k

ell e

gym

ásra

vár

niuk

.•

A m

egol

dás

után

elle

nőrz

ik e

gym

ás m

unká

ját,

meg

besz

élik

a v

itás

kérd

ések

et.

Fela

datk

üldé

s

•M

inde

n di

ák k

idol

goz

egy

ism

étlő

kérd

ést,

amel

yet

felír

egy

kár

tyár

a. A

vál

aszá

t a

kárt

ya

más

ik o

ldal

ára

írja

fel.

•A

cso

port

ok k

icse

rélik

a k

árty

áika

t.•

Cso

port

vála

sz: A

z el

ső d

iák

felo

lvas

sa a

kér

dést

, vál

aszo

lnak

rá, e

llenő

rzik

a k

érdé

st fe

ltevő

k vá

lasz

át, h

a ne

m e

gyez

ik, k

iegé

szíti

k a

kárt

yán

lévő

szö

vege

t.•

A k

árty

acso

mag

tová

bbkü

ldhe

tő, v

agy

viss

zake

rülh

et a

kér

dést

felte

vőkh

öz.


Felf

edez

ő ri

port

er•

A c

sopo

rtok

egy

ado

tt f

elad

aton

dol

gozn

ak,

mik

özbe

n eg

yikő

jük

a tö

bbi

csop

ortt

ól s

zá-

muk

ra h

aszn

os in

form

áció

t gyű

jt.

Firk

a•

A c

sopo

rt t

agja

i eg

ymás

utá

n, k

erek

aszt

al m

ódsz

erre

l, né

mán

, te

tsző

lege

sen

foly

tatv

a eg

ymás

ét a

z A

/4-e

s la

pra

húzn

ak e

gy-e

gy v

onal

at.

•M

egha

táro

zott

idei

g fo

rog

a pa

pír.

Ford

ítot

t sza

kért

ői m

ozai

k

•A

, B, C

, D je

lek

kios

ztás

a a

diák

okna

k a

csop

ortju

kon

belü

l.•

Min

den

csop

ort m

ás-m

ás té

mát

dol

goz

fel,

és p

laká

tot k

észí

t bel

őle.

•Ö

ssze

ülne

k az

azo

nos

betű

jelű

ek, é

s as

ztal

ról a

szta

lra

vánd

orol

nak.

•M

indi

g az

mag

yará

z a

több

iekn

ek, a

ki a

z ad

ott p

laká

t kés

zíté

sébe

n ré

szt v

ett.

Füll

entő

s

•M

inde

n cs

opor

t vag

y di

ák m

egfo

galm

az a

tém

ával

kap

csol

atba

n 2

igaz

és

1 ha

mis

állí

tást

.•

Az

egyi

k cs

opor

t va

gy d

iák

felo

lvas

sa a

z ál

lítás

ait,

a tö

bbi c

sopo

rt v

agy

csop

ortt

ag m

egál

-la

podi

k, m

elyi

k a

ham

is á

llítá

s.•

A c

sopo

rtok

kije

lölt

tagj

a (p

l. „A

” je

lű) a

z uj

jáva

l mut

atja

a h

amis

vál

aszt

szá

mát

.

Gon

dolk

ozz,

bes

zéld

meg

! –

Kup

akta

nács

– ö

tlet

elő

•A

felv

etet

t pro

blém

án m

inde

nki e

gyén

ileg

elgo

ndol

kozi

k.•

Párb

an is

meg

besz

élik

.•

A k

ét p

ár k

özös

en is

meg

vita

tja a

pro

blém

át.

Hár

om m

egy,

egy

mar

ad

•M

inde

n cs

opor

t köz

ös v

ázla

tot v

agy

tabl

ót k

észí

t.•

A tö

bbi c

sopo

rt m

unká

jána

k m

egis

mer

ése

úgy,

hogy

min

den

csop

ortb

ól v

alak

i az

aszt

alná

l m

arad

, és

foga

dja

a tö

bbie

ket,

mut

at, m

agya

ráz,

vál

aszo

l, m

íg a

cso

port

más

ik h

árom

tagj

a a

több

i asz

tal k

özöt

t ván

doro

l.•

Figy

elni

kel

l arr

a, h

ogy

az a

szta

lnál

mar

adók

at e

gy id

ő ut

án le

válts

ák.

Hár

omlé

pcső

s in

terj

ú

•A

, B, C

, D je

lek

kios

ztás

a.•

„A”

tanu

ló e

lmon

dja

ism

eret

ét „

B” ta

nuló

nak,

„C

” el

mon

dja

„D”-

nek.

•„B

” ta

nuló

elm

ondj

a is

mer

etét

„A

” ta

nuló

nak,

„D

” el

mon

dja

„C”-

nek.

•„A

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„B”-

től h

allo

ttak

at „

C”-

nek

és „

D”-

nek

– „B

” fig

yeli

és e

llenő

rzi.

•„B

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„A”-

tól h

allo

ttak

at „

C”-

nek

és „

D”-

nek

– „A

” fig

yeli

és e

llenő

rzi.

•„C

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„D”-

től h

allo

ttak

at „

A”-

nak

és „

B”-n

ek –

„D

” fig

yeli

és e

llenő

rzi.

•„D

” ta

nuló

elm

ondj

a a

„C”-

től h

allo

ttak

at „

A”-

nak

és „

B”-n

ek –

„C

” fig

yeli

és e

llenő

rzi.


Idők

itöl

tő•

Tart

alék

fela

dat:

ha e

gy d

iák

vagy

cso

port

elk

észü

lt a

mun

kájá

val,

de v

árak

ozni

a ke

ll a

töb-

biek

re, p

lusz

fela

dato

t adu

nk n

eki.

Font

os, h

ogy

a fe

lada

t meg

oldá

sa b

árm

ikor

meg

szak

ít-ha

tó le

gyen

, és

kapc

soló

djék

a tö

bbi f

elad

atho

z.

Kép

tárl

átog

atás

•A

cso

port

ok m

egte

kint

ik a

több

i cso

port

mun

kájá

t.•

Meg

besz

élik

a lá

tott

akat

és

érté

kelik

a m

unká

kat.

Ker

ekas

ztal

•Sz

ófor

gó ír

ásba

n•

A c

sopo

rt li

stát

kés

zít,

körb

e ad

nak

egy

lapo

t, am

elyr

e m

inde

nki f

elje

gyzi

a g

ondo

lata

it.

Ker

esd

a he

lyed

!

•A

tere

mbe

n el

őre

meg

neve

zett

hel

yeke

t vag

y sa

rkok

at k

ell k

ijelö

lni.

•M

inde

n di

ák k

ap e

gy k

árty

át, a

mel

yen

egy

szó

olva

shat

ó, a

mi v

alah

ogya

n ka

pcso

lódi

k a

kije

lölt

sark

okho

z.•

A d

iáko

k m

egke

resi

k a

hely

üket

és

odaá

llnak

.

Két

oszl

opos

köv

etke

ztet

és

•A

tan

ár k

ét k

ifeje

zésr

e go

ndol

, am

elye

t a

diák

okna

k pá

rhuz

amos

an k

ell r

ákér

dezé

sekk

el

kita

láln

iuk.

•A

cso

port

ok 3

-3 k

oron

got

kapn

ak, a

mel

yeke

t eg

yesé

vel b

e ke

ll ad

niuk

, ha

ráké

rdez

nek

a ki

feje

zésr

e.•

A t

anár

1-1

seg

ítő s

zót

ír f

el a

táb

lára

, am

elye

k lo

gika

i ka

pcso

latb

an v

anna

k a

kigo

ndol

t ki

feje

zéss

el. M

inde

n sz

ó fe

lírás

a ut

án le

hető

sége

t ad

a cs

opor

tokn

ak a

rák

érde

zésr

e, a

mel

y le

hető

ségg

el te

tszé

s sz

erin

t élh

etne

k, d

e ös

szes

en h

árom

lehe

tősé

gük

van.

Kev

ered

j, ál

lj m

eg, c

sopo

rto

sulj!

•A

diá

kok

szab

adon

moz

ogna

k a

tere

mbe

n.•

A ta

nár

felte

sz e

gy k

érdé

st, a

mel

yre

egy

bizo

nyos

szá

m a

vál

asz

(pl.

enny

i évs

zak

van

egy

évbe

n).

•A

diá

kok

a vá

lasz

nak

meg

fele

lő lé

tszá

mú

csop

orto

kat a

lkot

nak.

Kev

ered

j, ál

lj

párb

a,

be

szél

d m

eg!

– K

ik

va

gyun

k?

•M

inde

n di

ák h

átár

a eg

y la

p va

n fe

ltűzv

e, m

elye

n eg

y hí

res

embe

r va

gy v

alam

ilyen

mű

szer

eplő

jéne

k ne

ve o

lvas

ható

, de

a di

ákok

nem

tudj

ák, k

inek

a n

evét

vis

elik

.•

Min

denk

i kö

rbe

jár

és t

ársa

inak

hár

om k

érdé

st t

esz

fel,

amel

yre

igen

vag

y ne

m l

ehet

a

vála

sz.

•A

ki k

italá

lta, k

inek

a n

evét

vis

eli a

hát

án, a

lapo

t a

mel

lére

tűz

i, és

a t

öbbi

ekne

k ta

nács

ot

adha

t a k

érde

zősk

ödés

hez.

AtAnUlásirányÍtásA 11

Kív

áncs

i ko

cka

– ké

rdez

ő m

átri

x –

Dob

j egy

kér

dést

!

•A

, B, C

, D je

lek

kios

ztás

a a

csop

orto

kban

.•

„A”

dob,

„B”

kér

dez,

„C

” vá

lasz

ol, „

D”

elle

nőri

z.•

A k

övet

kező

kör

ben

a sz

erep

ek to

vább

adód

nak.

Koo

pera

tív

vita

•A

diá

kok

egy

adot

t vitá

s ké

rdés

ben

véle

mén

yt fo

rmál

nak,

állá

sfog

lalá

st v

álas

ztan

ak (e

lőre

m

egfo

galm

azot

t leg

aláb

b 4

állá

sfog

lalá

s kö

zül).

•A

z eg

y vé

lem

énye

n le

vők

érve

ket g

yűjte

nek,

felk

észü

lnek

a v

itára

, szó

szól

ót v

álas

ztan

ak.

•A

nég

y ál

lásf

ogla

lás

képv

isel

ői e

gy a

szta

l né

gy o

ldal

án h

elye

t fo

glal

nak,

mög

öttü

k a

tá-

mog

atói

k ül

nek.

•A

szó

szól

ók 5

-5 k

oron

got k

apna

k, a

tám

ogat

ók 2

-2-t

. Min

den

érv

elm

ondá

sako

r 1 k

oron

got

be k

ell t

enni

az

aszt

al k

özep

ére,

a tá

mog

atók

a k

oron

gjuk

árá

n sz

ólha

tnak

vag

y át

adha

tják

azt a

szó

vivő

jükn

ek.

Köl

ts e

l egy

hús

zast

!

•M

inde

n di

ák 2

0 fo

rint

ért

ékbe

n já

tékp

énzt

kap

: pl.

2 db

5 fo

rint

ost,

3 db

2 fo

rint

ost,

4 db

1

fori

ntos

t.•

A ja

vasl

atok

at, v

álas

ztha

tó le

hető

sége

ket j

ól lá

that

ó és

hoz

záfé

rhet

ő he

lyre

kir

akju

k.•

Min

denk

inek

lega

lább

két

java

slat

ot k

ell t

ámog

atni

a, te

tsző

lege

s ar

ányb

an.

•H

a m

inde

nki t

ett,

össz

eszá

mol

juk,

mel

yik

java

slat

kap

ta a

legt

öbb

„sza

vaza

tot”

.

Kör

hint

a

•A

cso

port

egy

ik t

agja

a h

elyé

n m

arad

, a t

öbbi

ek –

a v

ándo

rlók

– a

z ór

amut

ató

járá

sáva

l m

egeg

yező

irán

yban

a le

gköz

eleb

bi a

szta

lnál

fogl

alna

k he

lyet

.•

A h

elyü

kön

mar

adók

meg

oszt

ják

mon

dani

való

juka

t tár

saik

kal.

•A

ván

dorl

ók a

köv

etke

ző a

szta

lnál

is m

egha

llgat

ják

a tá

rsuk

at.

Moz

aik

1•

Kép

esla

p, sz

öveg

– b

árm

i, am

i dar

abol

ható

. A c

sopo

rtlé

tszá

mna

k m

egfe

lelő

dar

abra

vág

juk,

a

külö

nböz

ő m

ozai

kdar

abok

at ö

ssze

keve

rjük

, maj

d sz

étos

ztju

k. A

z ös

szet

arto

zó d

arab

ok

tula

jdon

osai

meg

kere

sik

egym

ást.

Moz

aik

2

•Ö

nálló

feld

olgo

zásr

a al

kalm

as, n

égy

rész

re o

szth

ató

tém

a (p

l. az

egy

ik c

sopo

rtta

g fe

lada

ta

egy

táje

gysé

g ég

hajla

ta, a

más

odik

é a

dom

borz

at, a

har

mad

iké

a nö

vény

-, a

negy

edik

é az

ál

latv

ilág)

. Öná

lló fe

ldol

gozá

s ut

án m

egta

nítjá

k eg

ymás

nak

a té

mák

at.

•C

sopo

rtok

köz

ötti

moz

aikk

ént i

s al

kalm

azha

tjuk

ezt a

mód

szer

t. Eb

ben

az e

setb

en a

rés

z-fe

lada

toka

t cso

port

onké

nt d

olgo

zzák

ki,

maj

d a

csop

orto

k ta

nítjá

k eg

ymás

t.


Nég

yesf

ogat

– n

égyk

árty

ás

gond

olko

dó

•N

égyf

éle

kárt

ya s

züks

éges

: kér

dező

-kár

tya,

vál

aszk

árty

a, e

llenő

rző-

kárt

ya, d

icsé

rő/s

egítõ

-ká

rtya

.•

A c

sopo

rtta

gok

1–4-

ig s

zám

ot k

apna

k.•

Elol

vass

ák a

kér

dező

-kár

tyát

, mel

yen

az á

ll, h

ánya

dik

tag,

hán

yadi

k ké

rdés

t ol

vass

a fe

l a

lapr

ól (p

l. a

négy

es d

iák

a ha

rmad

ik k

érdé

st).

•A

kér

dés

után

min

denk

i egy

énile

g go

ndol

kozi

k.

•A

vál

aszk

árty

án o

lvas

ható

, hán

yadi

k di

ákna

k ke

ll fe

leln

ie.

•A

több

iek

mag

ukba

n ér

téke

lik a

vál

aszt

.•

Az

elle

nőrz

ő-ká

rtyá

n az

áll,

hog

y há

nyad

ik d

iák

veze

ti az

ért

ékel

ést.

•A

dic

sérő

/seg

ítő-k

árty

a az

t mut

atja

meg

, ki v

ezet

i ezt

a s

zaka

szt.

Páro

s sz

ófor

gó•

A d

iáko

k cs

opor

ton

belü

l pár

okba

n be

szél

ik m

eg g

ondo

lata

ikat

.•

A c

sopo

rtbé

li pá

rok

meg

besz

élik

, mily

en a

zono

s go

ndol

atok

mer

ülte

k fe

l a t

émáb

an, m

e-ly

ek a

zok,

am

elye

k cs

ak e

gyik

ükné

l.

Plak

át•

A k

ijelö

lt té

máb

an a

cso

port

tago

k kü

lönb

öző

szín

ekke

l dol

gozn

ak a

cso

mag

olóp

apír

on.

Stru

ktur

ált r

ende

zés

•Bá

rmily

en lo

gika

i cs

opor

tosí

tás

lehe

t az

ala

pja.

A c

sopo

rtos

ítand

ó tá

rgya

k, á

llato

k, f

ogal

-m

ak s

tb. n

evét

kár

tyák

ra ír

juk

– m

indi

g an

nyit,

ahá

ny fő

s cs

opor

tot s

zere

tnén

k lé

treh

ozni

. A

z ös

szek

ever

t ká

rtyá

kat

szét

oszt

juk.

Meg

kel

l ker

esni

a lo

gika

ilag

azon

os c

sopo

rtba

tar

-to

zó tá

rsak

at.

Sark

ok

•N

evez

zük

el a

sar

koka

t.•

A d

iáko

k el

dönt

ik, m

elyi

k sa

rkot

vál

aszt

ják.

•A

kia

laku

lt cs

opor

tok

meg

besz

élik

a v

álas

ztás

ukat

.•

A c

sopo

rtok

ism

erte

tik é

rvei

ket a

több

i cso

port

tal.

Sorb

a re

ndez

és –

egy

di

men

ziós

rej

tvén

yek

•A

cso

port

ok e

gy „

képr

egén

y” d

arab

jait

kapj

ák m

eg e

gy b

oríté

kban

.•

Kép

es fe

lükk

el le

felé

ford

ítva

az a

szta

l köz

epér

e te

szik

.•

Sorb

an m

inde

nki h

úz e

gy k

épet

, így

ille

sztik

öss

ze a

„ké

preg

ényt

”.

Sorb

a re

ndez

és –

két

di

men

ziós

rej

tvén

yek

•Eg

y ké

pet t

etsz

őleg

es s

zám

ú da

rabr

a vá

gunk

fel.

•A

kép

dar

abja

it ös

sze-

viss

za f

elra

gasz

tjuk

egy

lapr

a. E

zt f

énym

ásol

juk

le a

nnyi

pél

dány

-ba

n, a

hány

cso

port

van

, maj

d ad

juk

át a

cso

port

okna

k.•

A c

sopo

rtok

felv

ágjá

k a

lapo

t a k

éptö

redé

kekr

e, é

s ös

szei

llesz

tik h

elye

sen.

AtAnUlásirányÍtásA 1�

Szak

értő

i moz

aik

•A

, B, C

, D je

lek

kios

ztás

a a

csop

ortb

an.

•A

z új

ism

eret

et ta

rtal

maz

ó sz

öveg

et n

égy

rész

re o

sztju

k. A

cso

port

min

den

tagj

a m

ás-m

ás

szöv

egré

szt k

ap.

•M

inde

nki e

gyén

ileg

elol

vass

a a

kapo

tt s

zöve

get.

•A

z az

onos

bet

űjel

űek

össz

eüln

ek, m

egbe

szél

ik a

z el

olva

sott

akat

, és

közö

s vá

zlat

ot ír

nak.

•M

inde

nki v

issz

ameg

y a

csop

ortjá

ba, é

s m

egta

nítja

a s

aját

feld

olgo

zott

any

agát

.

Szóf

orgó

•A

cso

port

tag

jai s

orba

n, a

z ór

amut

ató

járá

sáva

l egy

ező

irán

yban

elm

ondj

ák e

gym

ásna

k a

gond

olat

aika

t, eg

y ta

g be

széd

idej

ét m

eg le

het h

atár

ozni

.

Szóh

áló

– pó

khál

ó•

A c

sopo

rt m

inde

n ta

gján

ak le

gyen

saj

át s

zíne

, am

ivel

a c

som

agol

ópap

írra

dol

gozi

k.•

A la

p kö

zepé

re k

erül

jön

fel a

tém

a, a

diá

kok

írja

nak

köré

kul

csfo

galm

akat

, ille

tve

azok

hoz

tar-

tozó

kife

jezé

seke

t. Ez

után

a s

zoro

san

össz

etar

tozó

kife

jezé

seke

t kös

sék

össz

e eg

y vo

nalla

l.

Talá

ld m

eg a

zt, a

ki…

•A

kire

egy

ado

tt d

olog

jel

lem

ző (

pl. s

zere

ti a

kuko

ricá

t) v

agy

aki

tudj

a a

vála

szt

az a

dott

ké

rdés

re.

•M

inde

n di

ákna

k sa

ját

lapj

a va

n, a

mel

lyel

kör

be j

ár a

tár

sai

közö

tt, é

s m

egké

rdez

i tő

lük,

ho

gy a

pap

íron

sze

repl

ő je

llem

zők

vala

mel

yike

iga

z-e

ráju

k, i

lletv

e, t

udjá

k-e

vala

mel

yik

kérd

ésre

a v

álas

zt.

Ha

vala

ki v

alam

elyi

k ké

rdés

re i

genn

el v

álas

zol,

vála

szát

és

nevé

t a

kérd

ező

felír

ja a

saj

át p

apír

jára

az

adot

t ké

rdés

hez.

(Min

denk

inek

ugy

anaz

a f

elad

atla

pja.

Sz

abál

y, ho

gy c

sak

anna

k a

társ

ának

az

info

rmác

iójá

t ír

hatja

fel

a la

pjár

a, a

ki k

özve

tlenü

l ne

ki v

álas

zolt.

)

Tedd

, am

it m

ondo

k!

•A

pár

ok e

gym

ásna

k há

ttal

üln

ek, n

em lá

tják

egym

ást,

de b

eszé

lget

ni tu

dnak

.•

A p

ár m

indk

ét ta

gja

ugya

nazt

a k

észl

etet

kap

ja (f

akoc

kák

vagy

sík

idom

ok).

•A

pár

egy

ik ta

gja

elre

ndez

i a k

apot

t koc

káka

t vag

y id

omok

at, é

s po

ntos

uta

sítá

soka

t fog

al-

maz

meg

a tá

rsán

ak, h

ogy

őelő

tte

is u

gyan

az a

z el

rend

ezés

ala

kuljo

n ki

.

Töb

ben

a tá

blán

ál•

Min

den

csop

ortb

ól a

z eg

yik

diák

fel

írja

a s

aját

cso

port

jána

k fo

ntos

gon

dola

tait

a tá

blár

a,

míg

a tö

bbie

k to

vább

dol

gozn

ak.


Tró

pusi

eső

(Add

tov

ább

a m

egha

táro

zo

tt m

ozdu

lato

t!)

•A

diá

kok

körb

e ál

lnak

. A já

tékv

etet

ő el

kezd

i a m

ozdu

lato

t, a

tőle

jobb

ra á

lló á

tves

zi a

moz

du-

lato

t, m

ajd

egym

ás u

tán,

sor

ban

min

denk

i átv

eszi

a m

ozdu

lato

t a

szom

széd

játó

l. Eg

észe

n ad

dig

foly

amat

osan

ugy

anaz

t a m

ozdu

lato

t vég

zi m

inde

nki,

amíg

egy

úja

bb m

ozdu

lat n

em

ér h

ozzá

, akk

or e

z az

úja

bb m

ozdu

lat l

esz

a fo

lyam

atos

tevé

keny

ség.

•M

ikor

az

előz

ő m

ozdu

lat a

kör

ben

már

val

amed

dig

elér

t, új

moz

dula

tot k

ezd

a já

tékv

ezet

ő,

és a

zt is

ugy

anúg

y ve

szik

át a

több

iek.

•

Moz

dula

tok:

Két

kéz

öss

zedö

rzsö

lése

, job

b ké

z cs

attin

t, ké

t kéz

csa

ttin

t, ta

ps, c

ombü

töge

tés,

jobb

láb

dobb

ant,

bal l

áb d

obba

nt s

tb.

Vak

hern

yó

•A

cso

port

tago

k eg

ymás

mög

ött f

elso

rako

znak

(cso

port

onké

nt k

ülön

).•

Az

elöl

álló

kiv

étel

ével

min

denk

i csu

kott

sze

mm

el á

ll.•

Az

első

– a

kine

k ny

itva

van

a sz

eme

– sz

abad

on v

ezet

i a c

sopo

rtjá

t a te

rem

ben.

•Eg

y id

ő ut

án c

sere

, hog

y m

inde

nki m

egta

pasz

talh

assa

min

dkét

sze

repe

t.

Vil

lám

kárt

ya

•A

diá

kok

a ká

rtya

lapo

k eg

yik

olda

lára

kér

dést

, fog

alm

at v

agy

ábrá

t ra

jzol

nak,

a m

ásik

ra a

vá

lasz

t, m

egha

táro

zást

írjá

k, il

letv

e az

ábr

a ré

szei

t.•

A d

iáko

knak

pár

onké

nt 5

-5 k

árty

ájuk

van

, és

párb

an d

olgo

znak

.•

1. f

ordu

ló: a

kér

dező

fel

olva

ssa

a ká

rtya

min

dkét

old

alán

lévő

szö

vege

t a

társ

ának

, utá

na

viss

zaké

rdez

i.•

2. fo

rdul

ó: A

kér

dező

meg

mut

atja

a k

árty

át, é

s fel

tesz

i a k

érdé

st, u

tána

társ

ának

kel

l vál

aszo

l-ni

a, h

ibás

vál

asz

eset

én s

egíts

éget

kap

a tá

rsát

ól.

•3.

ford

uló:

A k

érde

ző m

ár n

em m

utat

ja m

eg a

kár

tyát

, csa

k a

kérd

ést o

lvas

sa fe

l, és

a tá

rsa

vála

szol

.

Documents

A KOOPERATÍV MÓDSZER