Upload
others
View
8
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Szakmai program
~Fiú Speciális Gyermekotthon~ Hódmezővásárhely
2012. október 17.
2
Tartalomjegyzék
Bevezető ................................................................................................................................... 3
A szolgáltató adatai .................................................................................................................. 5
Szervezeti felépítés ................................................................................................................... 6
Bemutatkozunk ......................................................................................................................... 7
A szakmai program célja, feladatai .......................................................................................... 8
A speciális szükségletű gyermek ........................................................................................... 11
Nevelési alapelvek .................................................................................................................. 15
Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig ............... 16
A bekerülés és adaptáció folyamata ....................................................................................... 24
A gondozás és nevelés elemei – A lakásotthonban eltöltött idő strukturálása ....................... 25
A nevelési felügyelet .............................................................................................................. 42
A speciális gyermekotthon értékesítési rendszer ................................................................... 45
Kikerülés a speciális gyermekotthonból – A reszocializáció és a reintegráció folyamata ..... 47
A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere ...................................................................... 50
Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell
lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak ...................................... 52
A személyes gondosodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos jogszabályok a
Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál ........................................................................ 54
Szakmaetika – A gyermek- és lakásotthonok munkarendje, munkatársak szakmai feladatai 55
A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai ........................................................... 66
A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme ... 67
A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei ............................................ 69
Mellékletek ............................................................................................................................. 70
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet
protokollja
A szolgáltató neve, székhelye, telephelye
3
Bevezető
Jelen Szakmai program a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai
programhálójának részét képezi.
Ezen programháló egységességét biztosítja a módszerspecifikus (KÁSZPEM®) szemléletmód,
melynek fókuszában a családból kiemelt gyermek, a vele való foglalkozás támogató-segítő-
gyógyító attitűdjének implementációja és a rendszerszemléletű gondolkodás (a
gyermekvédelem egységes rendszerként való kezelése) áll, valamint az, hogy a dokumentum
team-munkában, az egyes szakellátási területeken tevékenykedő munkatársak részvételével
került megalkotásra.
Az Egységes szakmai programháló alapján kerültek kidolgozásra a Profilizált szakmai
programok, amelynek során az egyes gyermekotthonok, lakásotthonok meglévő illetve
predesztinálható, külső és belső erőforrásaik alapján saját arculatra formálták, konkrét
tartalommal töltötték meg az alapdokumentumban leírt elveket, tevékenyégi protokollokat.
Az Egységes szakmai programháló felépítése:
- Befogadó otthon, befogadás szakmai programja
- Nevelőszülői hálózat szakmai programja
- Gyermek- és lakásotthonok egységes szakmai programhálója
- Profilizált szakmai programok:
1. sz. Gyermekotthon - Lakásotthonok (Szegvár, Csanádpalota, Csanádpalota)
2. sz. Gyermekotthon - Lakásotthon (Hódmezővásárhely)
2. sz. Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hódmezővásárhely)
Dr. Foltán József Lakásotthon (Szeged-Tápé)
Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lakásotthon (Kecskemét-Katonatelep)
Faragó Béla Gyermekotthon I.– Lány speciális gyermekotthon (Kecskemét-
Katonatelep)
Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon –
Lakásotthon (Kecskemét-Hetényegyháza)
Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon – Fiú
Speciális Gyermekotthon (Kecskemét)
Faragó Béla Gyermekotthon II. Regionális Módszertani Gyermekotthon –
Utógondozói otthon (Kecskemét-Hetényegyháza)
A szolgáltató neve, székhelye, telephelye
4
Bácsalmási Gyermekotthon (Bácsalmás)
Kunfehértói Gyermekotthon (Kunfehértó)
Haynald Gyermekotthon – Lakásotthonok (Hajós)
Haynald Gyermekotthon – Fiú speciális gyermekotthon (Hajós)
Napsugár Gyermekotthon – Különleges gyermekotthon (Kecskemét)
- Utógondozói csoport szakmai programja
- Minőségbiztosítási csoport szakmai programja.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Egységes szakmai programhálójának
kidolgozásakor fontos szempont volt a jogszabályi harmonizáció, így annak megfelelően
minden szakellátási terület szakmai programja az alábbi egységeket tartalmazza:
- a szolgáltató neve, címe (kiegészítve az egységek organigramjával, szervezeti felépítésével)
- a szolgáltatás célja, feladata, alapelvei (szenzitív pedagogikoterápiás rendszer alapján)
- a célcsoport sajtosságainak bemutatása (az ÁGOTA® országos kutatás reprezentatív
adatainak felhasználásával)
- a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja
- a feladatellátás szakmai tartalma, a biztosított szolgáltatások sajátosságai, a gondozási,
nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
- a szolgáltatást nyújtók feladatai (szakmaetika), folyamatos szakmai felkészültségének
biztosítása (KÁSZPEM®
implementáció, siker-értekezletek, jó gyakorlatok, belső
továbbképzések formájában)
- érdek- és jogvédelem (mind a gyermekek, fiatalok, mind a munkatársak tekintetében)
A szolgáltató neve, székhelye, telephelye
5
Fenntartó Szeged-Csanádi Egyházmegye,
Székhelye: 6720 Szeged, Aradi vértanúk tere 2.
Képviseli: Kiss-Rigó László Megyés püspök
Helyettes fenntartói képviselet: Kothencz János
Szeged-Csanádi Egyházmegye
Gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgató
Működtető: Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
Székhelye: 6726 Szeged Bal fasor 6.
Képviseli: Kothencz János igazgató
Ellátási terület és jellemzők: Csongrád megyei – a Megyei Gyermekvédelmi
Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján – 8
fő speciális szükségletű fiú számára nyújt teljes
körű otthont nyújtó ellátást. Az ellátott
gyermekek életkora 12 (indokolt esetben 10)
évestől 18 éves korig, az ellátás időtartama
maximálisan 2 év.
Felügyeletet ellátó: Csongrád Megyei Kormányhivatal
Szociális és Gyámhivatal
A gyermekotthon elérhetősége:
2. sz. Gyermekotthon, Fiú Speciális Gyermekotthon,
6800 Hódmezővásárhely, Béla cigány u.17.
A szolgáltató neve, székhelye, telephelye
6
Szervezeti felépítés
Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
Igazgatója
Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
Igazgatóhelyettesei (általános, szakmai, koordinációs)
Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
Csongrád megyei igazgató
Gyermekotthoni hálózat vezetője
Gyermekotthon szakmai vezetője, gyám
nevelő gyermek- gyermekvédelmi gyermekvédelmi pszichológus fejlesztő családgondozó
felügyelő asszisztens ügyintéző pedagógus
Módszerspecifikus,
krízis és integrációs csoport
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
Bemutatkozunk
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató II. sz. Gyermekotthon Speciális Lakásotthona
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Városban, a Béla cigány utca 17. szám alatt található.
Az otthon a városközponttól kb. 10 perc, a buszpályaudvartól kb. 5-6 perc, a vasútállomástól
kb. 10-12 perc alatt megközelíthető.
Az lakásotthontól néhány percnyi távolságra van a Szent István Általános Iskola, illetve a
Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Kalmár Zsigmond Tagintézménye, ahová a
bentlakó gyermekek többsége jár. Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, úgy a kb.
15 percre lévő Aranyossy Ágoston Óvoda és Általános Iskolába tudjuk beíratni.
A lakásotthon nem koedukált, 12-18 éves fiúkat fogadunk a Csongrád Megyei
Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslata alapján.
Otthonunk egy háromszintes családi házban működik, 8 férőhellyel. A földszinten két szoba
található, melyekhez tartozik egy vizesblokk (amely lakórész szükség esetén a nevelési
felügyelet megvalósítására is alkalmas). A középső szinten egy légtérben van a konyha, az
ebédlő és egy nagy nappali, valamint itt kapott helyett a spájz, a dolgozók részére kialakított
vizesblokk, valamint két iroda. A beépített tetőtérben három szoba található egy vizesblokkal.
A háznak nagy belső udvara is van, ami lehetőséget ad szabadtéri játékok illetve egyéb külső
tevékenységek (szalonnasütés, kertészkedés) lebonyolítására.
Az otthon évek óta speciális gyermekotthonként működik- korábban lányok számára
biztosított teljes körű otthont nyújtó ellátást- ezért a közvetlen szomszédsággal, illetve a
várossal kialakított együttműködés és jó kapcsolat támogatólag hat az ide kerülő speciális
szükségletű fiúk beilleszkedésére is. Ezt a folyamatot nagyban segítette a közelmúltban
megvalósításra került (2012 tavaszától őszéig) integrációs programsorozat, melynek keretében
meghívtuk a szomszédokat egy szombati ebédre, ahol a gyermekotthon lakói vendégül látták
a közvetlen közelükben élőket és lehetőség nyílt egymás kötetlen megismerésére, oldott
hangulatban. A város gyermekeinknek köszönheti egy közterület megújulását, amikor az
„Ökokommandó” keretében egy buszmegállót újítottak fel, szépítettek meg az otthon lakói
egy másik, szintén a városban lévő lakásotthonban élő gyermekekkel és a munkatársakkal
közösen.
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
8
A szakmai program célja, feladata
Hazánkban A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény, valamint A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló
15/1998 (IV.30) NM rendelet megjelenése és hatályba lépése óta a gyermekvédelmi rendszer
folyamatos változása érzékelhető.
A szakmai szempontokat és a társadalmi igényeket, elvárásokat figyelembe vevő fejlesztés
fontos eleme a specifikáció, melynek révén a hasonló problémával küzdő gyermekek és
fiatalok számára speciális gyermekotthonok létesüljenek.
Továbbá fontos szemponttá vált az, hogy nem csupán az életkori és a beilleszkedési, illetve
deviáns magatartásmódok szerinti különválasztás, hanem a nemi sajátosságokat is figyelembe
vevő gyermekvédelmi szakellátás keretein belül teljesedjen ki az a magas szintű szakmai
munka, amely lehetővé teszi a rendszerbe került gyermekek számára intézményes keretek
között a személyiségfejlődés optimalizálását. Ez a lehetőségekhez mérten érett, egészséges
individuum nevelését, valamint családjukba, illetve a felnőtt társadalomba való beillesztését, a
reszocializációs folyamat katalizálását jelenti.
A gyermekvédelmi szakellátásban a fentieket figyelembe véve különleges jelentőséggel és
szereppel bír a speciális szükségletű gyermekek számára létesített gyermekotthon, ahol a
megfelelő szakmai szempontokat, életkori és nemi sajátosságokat szem előtt tartóan
kialakított lakó- és élettereken belül hatékonnyá válhat a nevelő-oktató munka, amely mindkét
fél – a gyermek és az őt gondozók, nevelők – motiváltságával, elhivatottságával, az egymásra
való odafigyeléssel lehet elérni. A gyermekvédelmi hivatás elválaszthatatlan a fejlesztés
nemes feladatát magára vállaló nevelő, gondozó személyiségétől, és ezért is fontos a
szakmailag és személyiségében megfelelő gondozó, nevelő és szakemberi team kiválasztása.
A speciális otthon deklaratív szerepe a védelembe kerülő gyermek személyiségén,
képességein, adottságain és a benne, valamint környezetében rejlő lehetőségeken, azok
fejlesztésén, kiaknázásán alapuló oktató-nevelő-személyiségfejlesztő munka.
Ezen gyermekek és fiatalok összetett, komplex problémájának elemzését és ezáltal megoldási
minták nyújtását csak rendszerszemléletű megközelítésben lehet tárgyalni. A problémák
komplexitását a következő alapvető tényezők egymással való kölcsönhatása és egymásra
hatása adja:
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
9
A család, egyrészt mint elsődleges szocializációs szintér, másrészt pedig mint az a
közvetlen környezet, ahonnan a gyermek nevelésbe került.
A gyermek veleszületett, illetve a szociális tanulás során szerzett képességei,
adottságai, maladaptív és társadalmilag kívánatostól eltérő viselkedési mintái,
pszichés, vagy disszociális zavarai, egyéb jatrogén ártalmakból eredő problémái,
amelyek megoldásra vagy éppen kiaknázásra (tehetséggondozás) várnak.
A gyermekvédelem intézményrendszere, egyrészt másodlagos (intézményes)
szocializációs formákkal és lehetőségekkel, másrészt mint mediatív-közvetítő kapocs a
gyermek és a további fejlődését legoptimálisabban biztosítani tudó környezet (vér
szerinti vagy nevelő család, gyermekotthon) között.
A szűkebb és tágabb értelemben vett társadalom a maga elvárásaival, előírásaival,
amelynek egy érett és megfelelően szocializálódott (reszocializálódott) személyiség
képes eleget tenni.
A speciális otthon operatív szerepét a következőkben lehet összefoglalni:
1. A bekerülő gyermek életkori sajátosságainak megfelelő alapvető gondozási feladatok
ellátása.
2. A gyermek személyiségének megismerése, megértése, valamint az önismeret és az
életkornak megfelelő személyiségfejlődés (érzelmi-akarati, intellektuális, erkölcsi,
szociális szféra) optimalizálása.
3. A speciális szükségletből fakadó tüneteinek kezelése, terápiás korrekciója.
4. A gyermek képességeinek, adottságainak feltérképezése, ezek kiaknázása vagy
fejlesztése.
5. A gyermek és környezete közötti összhang megteremtése, kapcsolattartás és
kapcsolatkiépítés formájában.
A szakmai program kialakításának alapposztulátumaként írható le a secunder prevenciós
tevékenység, amelynek hátterében egyrészt az áll, hogy a gyermekvédelem rendszerében a
speciális gyermekotthon, mint szakellátás másodlagos szocializációs szintérként jelenik meg.
Másrészt pedig az a törekvés, hogy a kialakult zavar, mint elsődleges szocializációs
hiányosságok kísérő tünetei és további mentális zavarok súlyosbodása megakadályozhatóvá
váljék. Ehhez olyan program kialakítására van szükség, amely:
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
10
A speciális szükséglet jatrogén ártalmaiként megjelenő zavarokat, deficiteket
korrigálja,
Lehetőséget nyújt a pozitív identitástudat kialakítására a gyermekben rejlő
képességek, adottságok és tehetség kibontakoztatása révén,
A normalizáció elvére épülően mind az egyéni, mind a csoportos tanácsadási és
fejlesztési lehetőségeket magában foglalja,
Integrálja és facilitálja a reszocializációs folyamatot,
Alkalmazkodik az életkori, nemi és individuális szükségletekhez, igényekhez.
Ezen feladatok megvalósításához a következő feltételekre van szükség:
Tárgyi és infrastrukturális kondíciók: megfelelő elrendezésű és beosztású
épület, helyiségek (fejlesztésre alkalmas helyiség, fejlesztő eszközök) amely leginkább
lakásotthoni elhelyezés során valósulhat meg.
- sportszoba, megfelelő felszereltséggel (pl.: kondigépek, ping-pong asztal és
felszerelés)
- terápiás szoba, ahová a pszichológus illetve más szakemberek visszavonulhatnak a
gyermekkel négyszemközti beszélgetések, illetve különféle tesztek felvétele céljából
- kapcsolattartó helyiség, arra az alkalomra, amikor a gyermeket családtagjai
látogatják
Személyi feltételek: a problémák rendszerszemléletű kezelésének lehetőségéhez
szükséges a különböző képzettségű, sokféle szemléleti megközelítéssel bíró, és nem
csak szakmailag, hanem személyiségében is kompetens szakembergárda.
Gyermekotthonunkban meglévő személyi feltételek megfelelnek a 15/1998 (IV.30)
NM rendeletben előírtaknak.
A speciális gyermekotthonnal kapcsolatos és szükséges információk a Szolgáltató honlapján
elérhetők, amelyet folyamatosan fejlesztünk és aktualizálunk. Ezen túlmenően a tájékoztatás
további módjai a következők:
- személyes tájékoztatás és információnyújtás, mind a gyermek, mind családjuk számára
- a gyermekek és a kapcsolattartásra jogosult személyek számára faliújságon helyezzük ki a
legfontosabb információkat, programokat, továbbá az Életrendet, a Házirendet, a
gyermekjogi képviselő elérhetőségét, az otthon értékelési rendszerét,
- az intézmények közötti együttműködés jegyében a szakszolgálat, gyámhivatalok, hatóságok,
helyi önkormányzatok, civil szervezetek, támogatók meghívása esetkonferenciák,
tájékoztatás, közös programok szervezése céljából.
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
A speciális szükségletű gyermek
Azon gyermekek, serdülők, akik speciális szükségletűek, egyénre szabott gondozást, nevelést
igényelnek. Ezen gyermekekre fokozottan érvényes az egyéni különbözőség
figyelembevételének az elve.
Ahhoz, hogy mi, a gyermekvédelemben tevékenykedő munkatársak egy nyelvet beszéljünk,
szükséges az alapfogalmak tisztázása, a gyermekvédelmi értelemben vett speciális szükséglet
meghatározása és más, nem gyermekvédelmi értelemben használatos szakmai fogalmaktól
(pl. aszociális magatartás, antiszocialitás) elválasztása.
A speciális szükségletet a megyei gyermekvédelmi szakértői bizottságok állapítják meg és
tesznek javaslatot a gyermek szükségleteihez igazodó legoptimálisabb ellátási formára.
Speciális szükségletű az a legalább 12 (indokolt esetben 10) éves gyermek, aki súlyos
magatartási vagy beilleszkedési zavarokat (disszociális tüneteket), súlyos pszichés tüneteket
mutat, vagy pszichoaktív szerekkel él.
Disszociális tüneteket mutató gyermek: korábbi megfelelője A disszociális viselkedészavar1,
illetve magatartási zavar2 olyan visszatérő és állandósuló (6 hónap, vagy annál hosszabb
ideig tartó) magtartás, amellyel mások alapvető jogait vagy az életkornak megfelelő
fontosabb társas-együttélési szabályokat megszegi és amely alatt a „személyiség szociális
viszonyainak zavarára épülő viselkedési rendellenességet értünk”3.
1. Ilyen viselkedésminták:
Agresszió (nyílt fizikai : harc, verekedés) és mások fenyegetésének extrém
mértéke
Emberekkel, állatokkal és tárgyakkal szembeni durva bánásmód
Tulajdonnal szembeni durva rombolás
Tűzokozás
Lopás, csalás
Ismételt hazudozás, iskolakerülés, gyakori elszökés
Gyakori és súlyos indulatkitörések, szófogadatlanság extrém (életkornak nem
megfelelő) mértéke
1 A DSM-IV diagnosztikai kritériumai, 1997, Animula, Budapest
2 BNO-10, A betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik
revízió, 1995, Népjóléti Minisztérium, Budapest 3 Kósáné Ormai V.,1989, Beilleszkedési nehézségek és az iskola, Tankönyvkiadó, Budapest [21.]
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
12
Továbbá speciális szükségletűnek minősülnek a súlyos antiszociális magatartást
tanúsító gyermekkorú elkövetők. Általában jellemző a megbánás és a szégyenérzet
hiánya a serdülőnél, valamint mások jogainak, érdekeinek teljes figyelmen kívül
hagyása. Esetükben, amennyiben javítóintézeti elhelyezésre kerülnek jogerős ítélettel,
fontos szempont az igazságszolgáltatással való együttműködés.
2. Pszichoaktív szerekkel küzdő gyermek: alkohol, kábítószer, vagy egyéb függőséget és
bódulatot okozó szerek rendszeres, hosszabb ideje fennálló fogyasztása. Speciális
szükségletű a gyermek akkor, ha a szerhez való fizikai függés (testi tünetek, amelyek a
rendszeres fogyasztásra utalnak, valamint hiánya esetén súlyos elvonási tünetek
megléte), és pszichés függőség (szer folyamatos és egyre növekvő mennyiségben való
kívánása, és a megszerzése érdekében a következményeket figyelembe nem vevő
magatartás).
3. Súlyos pszichés tüneteket mutató gyermek: olyan pszichés-pszichiátriai betegségekben
szenved a gyermek, amely átlagos fejlődését, mindennapi életét korlátozza, élettere
leszűkül (pl. nem lép ki a szobából, lakásból). Folyamatos pszichiátriai kontrollt
igényel. Ide tartoznak:
- a túlzott (nem életkori sajátosságból és nem valamely konkrét eseményhez
köthető) szorongások, szorongásos rohamok: pánik, kényszergondolatok,
kényszerképzetek, fóbiák, súlyos stressz-zavarok (neurotikus betegségek)
- súlyos hangulati zavarok: depresszió, mánia, mániás-depresszió
- schizofrénia gyermekkori formái, paranoiás (téveszmés) zavarok
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
13
A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok el-, vagy szembefordulnak közvetlen és tágabb
környezetükkel, nem fogadják el saját és mások érzéseit, késztetéseit, szocializációs zavarból
eredő frusztrációjukat nem tanulták meg kanalizálni és társadalmilag is elfogadható
tevékenységbe fordítani, emiatt gyakran agresszív vagy éppen apatikus reakciót adnak az őket
ért környezeti hatásokra, gyakran kerülnek konfliktusba környezetükkel, alacsony frusztrációs
toleranciaszinttel és fejletlen, nem internalizálódott értékrenddel, moralitással rendelkeznek.
Új közösségbe való beilleszkedésük zavart és az ehhez társuló hipermotilitás és
motiválatlanság számos, tanulási és teljesítményzavart okoz, járulékos tünetként.
A serdülőkorú fiatalokra életkori sajátosságként jellemző az identitás aktív keresése, az intim
kötődés és párválasztás igénye, szexuális és egyéb motívumok felerősödése és a
kortárscsoport jelentőségének megnövekedése. Ennek hátterében az identitáskrízis áll, és a
moratórium, vagy keresés időszaka, melynek lezárása többféleképp valósulhat meg. A
folyamat során olyan kérdésekre keresi a választ, mint a ki vagyok én, milyen vagyok, miért
vagyok, mivé leszek. Ahhoz, hogy a krízis optimális lezárásáról beszélhessünk, a személyiség
minden összetevőjének (testkép-testséma, intellektuális képességek, érzelmi-indulati élet,
motivációs struktúra-célhierarchia, szociális készségek) területén meg kell kapni a választ,
amely a szociális környezet (kiemelkedő jelentőséggel bírnak a kortársak és a kortárscsoport)
visszajelzései révén nyer értelmet és az önelfogadásban nyilvánul meg.
Identitáskrízis
(moratórium, korai zárás, szerepdiffúzió,
identitás megtalálása)
Ki vagyok, milyen vagyok, mivé válhatok?
Testkép Érzelmi Motivációs Intellektuális Szociális
élet struktúra képességek készségek
Visszajelzés igénye és Önelfogadás
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
14
A speciális szükségletű serdülők ezen életkori sajátosságai kóros, inadekvát formában
jelennek meg:
Az identitáskrízis moratóriumi szakasza elhúzódik, identitásdiffúzió jellemző (helyes
viselkedési minták hiánya, vagy elutasított szülői minták révén)
Társkapcsolati zavarok jellemzőek, azonnali vágykiélés erősebb érzelmi kötődés
nélkül. Párválasztásuk gyakran elhamarkodott.
Deviáns csoportokhoz való kapcsolódás, az alacsony morális szint, illetve a társadalmi
együttélés szabályainak ismeretében mutatkozó deficitek révén. A disszociális
zavarokkal küzdő serdülők magatartási- és beilleszkedési zavarából következően
gyakran válnak bűnelkövető csoportok, „gangek” célpontjaivá, részben maguk is
elkövetőkké válnak, részben pedig mint áldozatok.
A speciális szükségletű gyermekek és serdülők zavara korrigálható, egyrészt intézményes
keretek között, szakemberek koordinálásával végzett csoportos és egyéni terápiás korrekció
révén, másrészt nem szabad elfelejtenünk a család szerepét a gyógyulás folyamatában.
Nekünk, mint a gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek kötelességünk a családdal való
közös segítségnyújtás lehetőségének megteremtése, hisz fő célunk, hogy a problémái miatt a
családból speciális otthonba került gyermeket visszahelyezzük abba a környezetbe, amely
további optimális személyiségfejlődését biztosítani tudja.
Az ellátandó célcsoport és terület jellemzői
A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei
Az ellátás igénybevételének módja – A szolgáltatásról szóló tájékoztatás módja
15
Nevelési alapelvek
Nevelési elvek alapját a szenzitív pedagogikoterápiás rendszer során alkalmazott irányelvek
adják:
- a gyermeket megerősíteni abban, hogy képes a fejlődésre, ehhez hitet adni,
- a gyermek egyéniségét pozitív irányban erősítjük meg: a jót erősítjük meg benne, a
kevésbé jót jóra fordítjuk
- teret kell adni a gyermeknek érzelmei, elvárásai kifejezésére: ehhez természetes eszköz
lehet a zene, rajz, mozgás, humor
- tiszteljük a gyermeket, méltóságát teljes mértékben tiszteletben tartjuk és elvárjuk, hogy ő
is tiszteljen bennünket és önmagát is,
- esélyegyenlőséget biztosítjuk
- biztonságos, stabil, következetes emocionális környezetet teremtünk, amely a folyamatos
oltalom-támogatás melletti önálló cselekvés elősegítését jelenti
- alternatívákat nyújtunk a gyermek számára a hit, a vallás, az etnikai identitás, a jövőbeni
lehetőségek, az esélyek terén és segítségével
- a gyermek szocializációját közösségben való neveléssel biztosítjuk, úgy, hogy lehetővé
tesszük számára azt is, hogy magában –de nem magányosan- lehessen
- személyes példamutatás elvével megismertetjük a gyermeket, hogy képes legyen
elfogadni és átadni mindazt a jót, amit másoktól kapott.
További nevelési alapelvek, amelyeket a gyermek-, és lakásotthon munkatársai mindennapos
tevékenységük, hivatásuk során szem előtt tartanak:
- az otthonosság megteremtésének elve,
- az egyéni különbözőség figyelembevételének elve,
- a demokratizmus elve,
- a nyitottság elve,
- a kötelező és szabadon választott tevékenységek egységének elve,
- az irányított önnevelés elve
- a tevékenység központúság elve,
- fizikai-, az alkotó tevékenység elve,
- a játék, a tanulás és a munka integrációjának elve,
- elemi-, és erkölcsi fejlődés egységének és egyenértékűségének elve.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
Szakmai feladatok a bekerüléstől az egyéni gondozási-nevelési terv kialakításáig
Az előgondozás
A gyermekvédelem rendszerébe, és különös tekintettel a speciális szakellátásba kerülő
gyermekek bekerülési krízise a legtöbb esetben abból fakad, hogy kevés információval és
irreális jövőképpel rendelkeznek arról, hogy mi fog velük történni, milyen lehetőségeik
vannak, hogyan alakulhat a sorsuk. Ezért a gyermek mindenkori tájékoztatásán túl fontos
szakmai szempontként jelenik meg az előgondozás folyamatának szükségessége és prioritása.
Az előgondozás során a gyermek megismerheti leendő otthonát, és azon személyeket, akik
jövendő életében, sorsában referenciaszemélyként jelennek meg, lehetőséget biztosítva
számára, hogy már a speciális gyermekotthonba kerülés előtt reális képet alkosson
lehetőségeiről, pszichés-mentális szinten is felkészülten várja bekerülését. Az előgondozás
sikeressége érdekében az alábbi folyamatot ajánlott követni:
- A gyermek sorsa, lehetőségei, jövője a bekerüléstől kezdve körvonalazódik, ennek
nyitottságát és a gyermek választási lehetőségét, az ő igényeinek legteljesebb
figyelembe vételét folyamatosan hangsúlyozni kell számára.
- A Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság javaslatát– melynek szakvéleményére
alapozva készíti el az egyéni elhelyezési tervet a gyermekvédelmi szakszolgálat -
követően előgondozási megbeszélést hív össze a volt gondozási hely (befogadó otthon,
másik gyermek- vagy lakásotthon) vezetője, vagy a nevelőszülő, amelyen a
gyermeken kívül részt vesznek jelen és jövendő életének referenciaszemélyei: volt
gondozási hely munkatársa, vezetője, a volt nevelőszülő, a leendő gondozási hely –
speciális gyermekotthon szakmai vezetője és nevelője. Ekkor lehetősége nyílik a
gyermeknek megismerkedni a számára fontossá váló személyekkel, kérdéseire értő
figyelmet és megfelelő válaszokat kaphat. A megbeszélésre a speciális gyermekotthon
munkatársai fényképeket is hoznak a speciális gyermekotthonról, amelyet a gyermek
meg is kap.
- Amennyiben a gyermek családból kerül be a speciális gyermekotthonba - az átmeneti
nevelésbe vételről szóló határozat meghozatalát követően - és otthon várja meg
átmeneti nevelésbe kerülését, a Szakértői Bizottság javaslatát követően az alapellátás
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
családgondozójával felvéve a kapcsolatot, a leendő gondozási hely szakmai vezetője
és családgondozója ellátogat a családhoz. Megismerkednek a gyermekkel és a
családtagokkal, bemutatják a speciális gyermekotthont.
- Ezt követi a gyermek számára leendő gondozási helyre történő kilátogatás, számára
fontos referenciaszemély, vagy a szülők kíséretében. Ott a speciális gyermekotthon
vezetője, és leendő mentora várja, akik körbevezetik, kérdéseire válaszolnak.
- Az elhelyezési értekezleten így a gyermek már megfelelő tájékozottsággal, saját
tapasztalatokkal vehet részt, és nem érzi azt, hogy a döntés a feje fölött történik-
történt, hanem Ő maga is aktív részeseként éli meg az új gondozási helyre –speciális
gyermekotthonba- kerülés folyamtát.
- Az adaptációs megbeszélésre az értekezletet követően, a leendő gondozási helyen
kerül sor, mintegy az előgondozási folyamat zárásaként, amire a gyermeket a volt
gondozási hely vezetője, nevelője, mentora, pszichológus, családgondozója kíséri el.
Amennyiben családból kerül be a gyermek, a számára fontos családtagok kísérik el őt.
Nevelőcsaládból való bekerülés esetén a nevelőszülő a gyermek kísérője. A
megbeszélés célja a gyermek beilleszkedésének minél zökkenőmentesebb biztosítása.
Ennek érdekében a volt gondozási hely szakemberei –a gyermek jelenléte nélkül, de
az Etika szabályainak megfelelően őt tájékoztatva--„bemutatják” a gyermeket az új
gondozási helynek, hangsúlyt fektetve az átélt élményeire, fejlődésére, kapcsolataira,
kapcsolattartására vonatkozó tapasztalataikat, ugyanakkor megbeszélik az általuk
érzékelt problémákat. Ezek kezelési lehetőségeit, azokat a jó gyakorlatokat, amelyek
hatékonyak voltak a gyermek viselkedésének optimalizálásában. (mivel lehet
motiválni, melyek a problémájának gyökerei, milyen ellátásra lenne-van szüksége a
gyermeknek).
A gyermek fogadása
A gyermek speciális gyermekotthonba való tényleges megérkezése szintén kiemelt
jelentőségű, hiszen ez jelenti majd számára az imprinting –bevésődés- alapélményét, az első
benyomást arról, hogy immár Ő maga is részese az adott közösségnek, otthonnak. Ennek
érdekében legyenek jelen az ott élő gyermekek –lehetőség szerint minél többen- a gyermek
gyámja, a nevelő, a gyermek mentora, illetve a munkatársak közül, akinek erre lehetősége
van. Továbbá fontos szakmai ajánlás az, hogy a gyermeket a volt gondozási helyről egy
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
18
számára fontos, referens személy kísérje, biztosítva a leválás és átgondozás folyamatának
zökkenőmentességét.
- A „Vártunk rád”- élménnyel való fogadás azt jelenti, hogy a speciális gyermekotthon
munkatársai, gyermekei közösen sütött sütivel, rágcsálnivalóval, teával várják az új
társukat és kísérőjét.
- A kötetlen és oldott hangulatú beszélgetést követően a gyermek leendő szobájában a
mentorral együtt ketten átnézik a ruha- és iratjegyzéket, a mentor segíti a gyermeket a
kipakolásban, a szoba „belakásában”.
- A kísérőtől való elbúcsúzást követően a gyermek mentorával – és társaival - együtt
egy rövid közös sétát tesz a gyermek- vagy lakásotthon környékén, ahol a mentor
megmutatja neki a legfontosabb helyeket (bolt, iskola, posta, park, játszótér, stb)
Ennek célja egyrészt, hogy a gyermek és lakótársai közötti kapcsolat az első pillanattól
lehetőséget teremtsen a gyermek számára egy optimális kötődés kialakítására,
másrészt, hogy az esetleges irreális ideákat a bezártságról, elszigetelődésről lehető
leghamarabb megszüntesse. Ugyanakkor minden esetben figyelembe kell venni a
bekerülő gyermek aktuális pszichés és mentális állapotát. Mivel speciális szükségletű
gyermekről van szó, ez kiemelten fontos az első nap programjának tervezésekor,
amelybe be kell vonni a speciális gyermekotthon pszichológusát is –aki lehetőség
szerint jelen van a gyermek érkezésekor.
- A megérkezés első napján sor kerül a többi gyermekkel közösen egy étkezésre, ahol
lehetősége nyílik megismerni társait, akár egyszerűbb ismerkedős játékkal a nevelő,
mentor, pszichológus, munkatársak részvételével.
Mivel a speciális otthonba kerülést determinálja egy szakértői csoport vizsgálatának
eredménye és véleménye, a bekerülés első időszakában alapvetően két fő szakmai
megfontoltságú szempontot szükséges szem előtt tartani:
Egyrészt az új környezetbe kerülés következtében a gyermekben lejátszódó pszichés
folyamatok megértése. Általánosan minden gyermek esetében beszélhetünk tárgyvesztésről,
kerüljön be akár családi, akár egy másik intézményi környezetből, hisz egy számára fontos
személyt, instrumentális környezetet, megszokott életmódot elveszít. Ezért nagyon fontos a
gondozó és szakszemélyzet felkészítése, hogy az ebből fakadó reakciókat megfelelően
értelmezni és kezelni tudja, valamint hatékony segítséget nyújtson a gyermeknek. Ennek
érdekében:
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
19
Elfogadó, meleg, empatikus légkörrel kell, hogy találkozzon a gyermek, amely
kiszámítható, biztonságot nyújt. Ez egyrészt a gyermek problémáinak megértését,
ahhoz való pozitív viszonyulást jelent, másrészt határozottságot és a szabályok
egyértelmű közvetítését.
A gyermek ismerkedése és megismertetése környezetével, társaival valamint az
otthonban való együttélés szabályaival. A bekerülő gyermeket a nevelője fogadja,
végigvezeti az otthonban, bemutatja társainak és a felnőtteknek, megmutatja szobáját,
helyét, tájékoztatja a szabályokról és a lehetőségekről, válaszol felmerülő kérdéseire
és biztosítja elérhetőségéről, felkereshetőségéről, nyitottságáról.
Másrészt nem csupán a gyermeknek kell megismerkednie az új környezet nyújtotta
lehetőségekkel, hanem az őt körülvevő személyeknek is szükséges megismernie az ő
képességeit, adottságait, hogy ezáltal tervezhetővé váljon a hatékony, mind intellektuális,
mind érzelmi szinten megfelelő fejlesztési lehetőséget biztosító individualizált program
kialakítása. A szakemberek és a gyermek nevelője által végzett exploratív-feltáró
beszélgetések és diagnosztikus tevékenység középpontjába nem a speciális szükséglet primer
tünetei, hanem sokkal inkább kísérőjelenségei, a gyermekben kialakult jatrogén ártalmai
kerülnek (énkép-zavar, önértékelési deficit, tanulási- és teljesítmény problémák). Ennek
eredményeképpen az egyéni gondozási terv kialakításakor A gyermekotthonok működésének
szabályairól és követelményeiről szóló Módszertani levélben meghatározott szempontokon túl
a gyermek, a nevelő és a szakember igényeit, javaslatát figyelembe véve meghatározásra
kerül a különböző foglalkozásokon, fejlesztő és tehetséggondozó programokon, csoportokban
való részvétel.
Az adaptációs időszak folyamatát facilitálja a speciális gyermekotthon Életrendjének sajátos,
a gyermek igényeihez igazodó, kevésbé formális megismerése és elfogadása. Ennek több
formája, illetve ezek kombinációja lehetséges:
- A bekerülést követő néhány nap elteltével egy közös étkezést követően megkérjük a
bekerült gyermeket arra, hogy mondja el, szerinte milyen alapvető szabályok, életrend
működik az otthonban. Az elképzeléseire adott reflexió alapján a gyermek számára
körvonalazódnak az együttélési normák, az írott és íratlan szabályrendszer, melyek
interiorizációja ezáltal a gyermek számára természetessé válik.
- A többi gyermek közösen, saját értelmezésében mondja el a bekerülő gyermek
számára a legfontosabb életrendi normákat, aki erre reflektálhat. A munkatársak
(nevelő, mentor) részvételével, irányított beszélgetés keretében tisztázzák az esetleges
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
20
félreértéseket, és ezáltal válik a gyermek számára elfogadhatóvá, ismertté a
szabályrendszer.
Az adaptációs időszak másik fontos szakmai feladata, a mentor-rendszer működtetése
révén válik igazán a gyermek részesévé annak a folyamatnak, ami a beilleszkedést, az ön-
és társelfogadást serkentheti, optimalizálhatja.
A mentorrá válás folyamata:
Amint a gyermek, mint lehetséges bekerülő szóba kerül (kooperálva a volt gondozási
hellyel és a Szakszolgálat szakmai egységeivel) a nevelő kijelöli a mentort,
Mentor lehet nevelő, gyermekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens beosztásban
dolgozó munkatárs
Egy kollégának maximálisan 2 mentorált gyermeke lehet és adott esetben egy
munkamegbeszélésen, vagy akár önként is jelentkezhet valaki mentornak, ha nincs
meg a 2 mentoráltja.
A mentor kiemelt szerepet játszik az előgondozás, a fogadás és az adaptáció
folyamatában
A kapcsolatokat (családi, speciális gyermekotthonon belüli és kívüli intézmények)
koordinálja a gyerek igényeinek figyelembevételével.
A mentor szerepe a gyermek lakás- vagy gyermekotthonban való tartózkodása alatt:
mélyebb kötődési lehetőséget, alapvető kötődési mintát biztosít a gyermek számára
referenciaszemélyként jelenik meg a gyermek életében
személyes törődés révén a meglévő és új traumák feldolgozását elősegíti
nyílt, őszinte kommunikációval bizalmi beszélgetéseket folytat
fontosabb életeseményeknél szerepet vállal, támaszt nyújt, támogat
a gyermek képességeit felfedezi, felderíti, azok kiaknázására motiválja
a speciális gyermekotthon elhagyásakor a gyermek sorsát lehetőség és igény szerint
utánköveti
A mentor feladatai, tevékenysége:
A mentor és a gyermek közötti kapcsolat mélyítése szempontjából fontosak a közös
programok, mint az orvoshoz való elkísérés, közös vásárlás, hivatalos ügyek intézése,
szülői értekezleteken való részvétel
A mentor és mentoráltjai (1-2 gyermek) együtt saját, egyénileg szervezett
élményprogramokon vehetnek részt, illetve speciális gyermekotthoni közös
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
21
élményprogramon a mentor különös figyelmet fordít saját mentoráltjaira, velük együtt
éli át a számukra fontos élményeket
A mentor és a gyermek közösen vezeti a Varázsutam füzetet, amelyben –mintegy
élettörténeti könyvként- a gyermek élményei, speciális gyermekotthoni életének
fontosabb pozitív történései, az átélt és megoldott krízishelyzetek, valamint
fényképek, a gyermek számára fontos dokumentumok (levelek, meghívók stb.) kapnak
helyet. A naplót a gyermek bármikor olvashatja és Ő maga is írhat bele, de alapvetően
ezt a dokumentációt a mentor vezeti. A mentor havonta lejegyezi a naplóban, hogy
mely területeken lát fejlődést a gyermek képességeiben, készségeiben,
helyzetkezelésében, kommunikációjában, kapcsolataiban.
Az adaptációs időszakban a mentor mellett a speciális gyermekotthon pszichológusa
családgondozója, fejlesztő pedagógusa is kiemelt figyelmet szentel a gyermek
beilleszkedésének elősegítésében, továbbá:
- felveszi a kapcsolatot a gyermek lakhelyén illetékes alapellátással (családgondozó), a
gyermek iskolájával (fejlesztő pedagógus), a szakértői bizottságokkal (pszichológus)
- beszerzi a gyermekkel kapcsolatos korábbi iratokat, szakvéleményeket
- szükség szerint megvizsgálja a gyermeket, kapcsolatrendszerét
- meghatározza a fejlesztés-támogatás területeit.
Tapasztalataik, valamint a korábbi iratok és saját megfigyeléseik, vizsgálataik eredménye
alapján a pszichológus vezetésével, a mentor, a nevelő, a fejlesztő pedagógus, családgondozó,
esetleg a többi kolléga bevonásával elkészítik a gyermek Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési
tervét. (1. sz. melléklet). A terv tartalmazza:
- anamnesztikus adatokat (egészségügyi, pszichológiai, pedagógiai)
- szakértői bizottságok (gyermekvédelmi, illetve tanulási képességet vizsgáló) korábbi
és bekerülést követő vizsgálati eredményeit
- az adaptációs időszak alatti vizsgálatok, megfigyelések tapasztalatait (pszichológus,
családgondozó, fejlesztő pedagógus, mentor)
- az ezen eredmények alapján közösen elkészített SWOT analízist ( a gyermekben és
környezetében rejlő erősségek, fejlesztendő területek, kockázatok és lehetőségek)
- valamint a SWOT analízis alapján történő fejlesztés, gondozás célját, módját, várható
eredményét, felelősét.
A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv 3 havonta (szükség esetén bármikor)
felülvizsgálatra kerül, a pszichológus által szervezett munkatársi esetmegbeszélés keretében,
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
22
ahol értékelik a tervben foglalt eddigi fejlesztések eredményét, módosítják a fejlesztési
célokat, módokat. A Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv nem helyettesíti a
jogszabályban meghatározott egyéni gondozási-nevelési tervet és annak elkészítését, hanem
kiegészítheti azt.
A gyermek kapcsolatrendszere- A kapcsolattartás
A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, az abban rejlő lehetőségek felmérése már az
előgondozás folyamatában megjelenik és az otthonban eltöltött időszak teljes tartama alatt
folyamatos kapcsolattartással biztosítani szükséges azt. Ennek érdekében a családgondozó a
gyermek bekerülését követően azon túl, hogy az alapellátás szakembereivel és a volt
gondozási hellyel felveszi a kapcsolatot, illetve szükség esetén családterapeuta bevonásával a
kapcsolattartás nehézségeit igyekszik megoldani, családlátogatás formájában felkeresi a
családot, anamnézist vesz fel, és ennek megfelelően a nevelővel és a gyermekkel egyeztetve a
gyám felé jelzi a kapcsolattartásra vonatkozó javaslat módosítását-amennyiben szükségesnek
ítélik, illetve team-ülés keretében megbeszélik annak fenntarthatóságát. Az időszakos
kapcsolattartásra vonatkozóan is javaslattételi lehetősége van, a gyermekkel, nevelővel és a
mentorral való egyeztetést követően.
A családdal való folyamatos kapcsolattartás lehetőségei a lakásotthon részéről:
- családgondozó rendszeres családlátogatása –ennek tapasztalatait feljegyzésben rögzíti
- kapcsolattartások tapasztalatainak feljegyzése –mind a családgondozó, mind a mentor a
gyermekkel megbeszélve megteszi ezt
- a családtagok, gyermek számára referens személyek meghívása ünnepségekre, fontos
eseményekre (születésnap, ballagás)
- közös programok szervezése, amelyekben a gyermekek családját is bevonja az otthon (közös
sütés-főzés, családi napok)
- telefonos kapcsolattartás a szülőkkel, testvérekkel
- korábbi gyermekotthoni társak látogatásának lehetősége
A vér szerinti családon, családtagokon túl a gyermek számára fontos személyekkel való
folyamatos kapcsolattartás biztosítása, a lehetőség megteremtése is alapvető fontosságú. A
gyermek távolabbi rokonai, korábbi kapcsolatai (volt nevelőszülő és családja), külső
kortárskapcsolatai (barát, barátnő, iskolatársak) mintegy lehetőségként vannak jelen a
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
23
gyermek életében, a szocializációs folyamatot, a társadalmi beilleszkedést facilitáló
tényezőként és kapcsolati alapként. Ebből fakadóan ennek támogatása a gyermekotthon
részéről kiemelt jelentőségű és megvalósulhat akár különböző közös programok
(eseményeken való részvétel, születésnapi buli barátokkal, tini-disco szervezése), akár –
előzetes telefonos egyeztetést követő- személyes kapcsolattartás formájában. Természetesen a
kapcsolattartás során, a gyámhivatal határozatában foglaltakat meg kell tartani.
A kapcsolattartás során a gyermekotthon részéről alapvető jelentőségű az intimitás biztosítása
oly módon, hogy a gyermek számára a nevelő, gondozó folyamatosan közvetítse a biztonság
érzetét.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
24
A bekerülés és az adaptáció folyamata
Volt gondozási hely Gyermek Speciális gyermekotthon
Lehetőségek, jövőkép realizálása
Előgondozási megbeszélés
Megszervezése, támogató részvétel Kérdések, reflexiók Bemutatkozás–fényképek, közösség
(vezető, nevelő) (gyám, nevelő, mentor)
Kilátogatás, ismerkedés, döntés
Előgondozás
Elhelyezési értekezlet (Szakszolgálattal együttműködve)
Adaptációs megbeszélés Leválás-átgondozás-átszokás Ellátogatás a volt gondozási helyre
(vezető, nevelő, pszichológus, családgondozó) (mentor, nevelő, pszichológus, családgondozó)
Fogadás A gyermek fogadásának előkészítése „Vártunk Rád”- élménye Elkísérés az új otthonba
Közös teázás, mentorral közös program, gyermekekkel közös étkezés-ismerkedés
(gyám, nevelő, mentor, gyermekek, munkatársak)
Adaptáció Mentor-rendszer Életrend megismerése, elfogadása Gondozási-nevelési terv, A gyermek kapcsolat-
gondozási-fejlesztési terv rendszere
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
A gondozás és nevelés elemei- A speciális gyermekotthonban eltöltött idő strukturálása
A gyermekotthon szakmai tevékenységének esszenciáját az ott eltöltött idő strukturálása
jelenti mind a gyermekek, mind a kollégák számára. A tevékenységek megszervezésekor,
megvalósításakor egyaránt figyelni kell a gyermekekre, mint egyénekre, individuumokra a
maguk sajátos igényeivel, szükségleteivel, valamint az otthonra, mint együtt élő és együtt
működő gyermekek közösségére.
A szakmai program ezen eleme több operatív célt is szolgál, amelyeket a hatékony
időstrukturálás kidolgozásakor, mind az egységes tevékenységekre, mind a gyermek- vagy
lakásotthon szakmaiságának profilírozáskor, szem előtt szükséges tartani:
A gyermekek optimális személyiségfejlődésének, mentális-erkölcsi biztonságának
támogatása, az egyéni gondozási-nevelési tervben és a mentálhigiénés gondozási-
fejlesztési tervben foglaltak megvalósítása.
A gyermekek egyéni szükségletek és igények kielégítése, valamint az igényeikre
vonatkozó önreflektív képesség fejlesztése.
A gyermekközösség együttműködésének fejlesztése, kooperatív magatartásmód
kialakítása.
A gyermekközösség, mint pozitív identifikációs és szociális identitástudat alapjává,
azaz referenciacsoporttá válásának és akként való működésének segítése.
A gyermek- vagy lakásotthon megtartó, otthontartó szerepének biztosítása, a gyermek
otthon-képének és a hozzá való emocionális ragaszkodásnak, a kötődésnek, valamint a
gyermek érzelmi-egzisztenciális biztonságérzetének optimalizálása.
A speciális szükségletű serdülők számára kialakításra került szakmai program elemei, azaz a
másodlagos prevenciós munka alapvető céljai a következők:
1. Az identitáskrízis megoldásának optimalizálása, az identitásdiffúzió
megszüntetése a reális önismeret kialakításával.
2. Pozitív szociális identitási minta nyújtása, deviáns kortárscsoporthoz való
tartozás helyett társadalmilag elfogadott referenciacsoport biztosítása és ezáltal
a beilleszkedési nehézségek és zavarok korrekciója.
3. A deviáns magatartási formák korrekciója, pozitív identifikációs folyamat
katalizálása révén.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
26
AZ ÖNISMERET FEJLESZTÉSE ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI
A bekerülő, speciális szükségletű serdülők énképe, önismerete gyakran bizonytalan, irreális,
téves. Ezért a speciális gyermekotthon pszichológusának csoportvezetésével lehetőséget
biztosítunk a csoportos önismeret fejlesztésére, melynek során önmagukról és társaikról
hiteles, torzítatlan képet kapnak, kialakíthatóvá válik a reális és optimális távolságú énkép-
énideál diszkrepancia, ezáltal megtanulják az egymásra való odafigyelést és elfogadást, a
másik és a saját maguk személyének tiszteletben tartását, valamint az önismeret alapját képezi
többek között a hatékony érzelem felismerésnek, és kifejezésnek, az érzelmi-indulati életük
kezelésében való kompetenssé válásnak, konfliktuskezelésnek, a szociális készségek
elsajátításának, egyszóval a megfelelő szintű szocializációs folyamatnak. A csoport
működésének további alapvető hatótényezője a serdülők természetes, életkori sajátosságként
megjelenő önismereti igénye, valamint egy számukra fontos közösséghez való tartozás érzése.
Téma Feladat, tevékenység
Bemutatkozás Nevek gyakorlása
Írásos feladatok (Önéletrajz, Honnan jöttem stb.)
„Csoportszerződés”
Csoportos bemutatkozó játékok
Az énkép vizsgálata Tenessee Énkép Skála
Testi önismeret és
önkifejezés Mozgáskoordinációs gyakorlatok
Szenzibilizálás gyakorlatai
Ritmusgyakorlatok
Közös mozgás élménye
Testi önismeret-fejlesztő játékok
Nyilvános és rejtett
tulajdonságok Önmegfigyelés
Önjellemzés és társjellemzés
Rajzos, írásos önbemutatási gyakorlatok
Metamorfózis teszt (és játék: Mi lennél, ha…?)
Az énkép és a viselkedés Egymás és saját viselkedésének megfigyelése, utánzásos játékok
Az énkép közvetítése
Kognitív disszonancia és feloldása
Az énideál Vizsgálata, kifejezése
Az énideál összetevői
Az énideál projekciója
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
27
KORREKTÍV-TERÁPIÁS FEJLESZTŐ CSOPORTOK ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI
A csoportok célja a speciális szükségletű serdülők tüneteinek hatékony korrekciója, megoldási
minták nyújtása és elsajátítása. Az itt bemutatásra kerülő csoportok nyitottak és – a bent lét
időtartamának bizonytalan hossza miatt – témacentrikusak (egy-egy problémakör viszonylag
konkrét, célirányos levezetése), amely témák az előbb említett tünetek megoldását,
korrekcióját tűzik ki célul, arra koncentrálnak.
1. A motivációs-érzelmi-akarati élet korrekciója és fejlesztése: mindamellett, hogy ezen
foglalkozások során megismerik érzelmi világukat, egyéni motivációs hierarchiájukat,
megtanulják azokat hitelesen és nyíltan, de mégis szublimáltan, a társadalmi normáknak
megfelelően kifejezésre juttatni.
Elsajátítják a hatékony agressziókezelést AVP (Alternatívák az Erőszakkal Szemben)
tréning keretében. A csoport elfogadása, nyitott légköre lehetővé teszi a szabad
érzelemkinyilvánítást, ugyanakkor a szakember segítségével megtanulják kanalizálni
azt. Az életkor sajátosságait figyelembe véve nagy hangsúlyt fektetünk a kortárscsoport,
baráti társaság, szerelem, párválasztás és a szexualitás kérdésére, a veszélyek és
problémák feltárására, ismeretterjesztésre, tájékoztatásra és tanácsadásra.
Az individuális motivációs struktúra megismerése és személyre szabottan való
optimalizálása szintén alapját képezi a reszocializációs folyamatnak és az érett
személyiség kialakulásának. Továbbá fontos kiemelni a felgyorsult akceleráció és a
tájékozottság, valamint szocializációs hiányosságok miatt bekövetkező korai és
meggondolatlan szexuális élettel kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyeire,
következményeire és elkerülésére, valamint a felelősségteljes párkapcsolat jelentőségére
külön hangsúlyt fektet a szakmai program ezen része.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
28
Téma Tevékenység, feladat
Személyiségprofil „Általánosabb” tesztek, csoportos megbeszélés
CPI felvétele (egyéni visszajelzés)
Érzelmek felismerése Játékos formában (képekről, hangokból, filmekből)
Alap- és összetett érzelmek
Szociális Intelligencia Teszt felvétele, csoportos megbeszélése
Érzelemkifejezés Alap és összetett érzelmek kifejezésének gyakorlása nonverbális
módon
Érzelmek tudatosításának, felvállalásának gyakorlatai (introspektív
és énkifejező játékok)
Agresszió és kezelése Az agresszió fogalmának tisztázása
Egymással szembeni agresszió és kezelése
Harag és Düh Skála (egyéni visszajelzés, közös megbeszélés –
agresszió „önmagunkkal szemben)
AVP Tréning (csak képesítéssel vezethető)
Proszociális érzelmek Segítségnyújtás, támogatás, altruizmus ( a téma feldolgozása csoportos
megbeszélés és játékos formában történik)
Szeretet, barátság, szerelem Csoporton belüli és azon kívüli barátságok
Kötetlen beszélgetés a szerelemről
Szexualitás Kötetlen és nyílt beszélgetés, ismeretterjesztés, tájékoztatás,
figyelemfelkeltés (problémák, veszélyek). A felelősségteljes
párválasztás, anyaság-apaság.
Motivációs struktúra Egyéni célrendszer, célhierarchia felmérése, felépítése (projektív
módszerrel pl. Mondatbefejezések)
TAT felvétele (akár csoportos, írott formában – közös
megbeszélés)
2. Szociális készségek korrekciója és fejlesztése: talán a legfontosabb szempontként kell
kezelnünk a speciális szükséglet –legyen az bármelyik formája- tünetein belül a
szociális szféra zavarát. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk azon képességekre, amelyek
hatékonnyá teszik a kikerülő gyermeket, fiatalt a társadalomba való beilleszkedésben,
illetve a szűkebb környezetbe (család, lakásotthon) való integrálódásban. Ezek között
szerepel az empátia-, tolerancia-, kommunikáció- és konfliktuskezelés fejlesztése, az
ezekben való jártasság megszerzése, valamint a szűkebb és tágabb értelemben vett
csoportban élés szabályainak (normák, versengés, kooperáció) elsajátítása.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
29
Téma Feladat, tevékenység
Az empátia Az egymás felé fordulás, beleélés gyakorlatai
Empatikus készség fejlesztése
Empátia Skála felvétele és megbeszélése
Sztereotípiák és előítélet Jellegzetes sztereotípiák megbeszélése
„Vita” az előítéletről (pl. egy film kapcsán)
Ember- és személyiségtípusok
Az előítéletes személyiség és csoport (feldolgozás játékos,
vagy projektív formában)
Tolerancia Egymás elfogadása, megértése
A feltétel nélküli elfogadás gyakorlatai
Társadalmi, társas és csoportbeli
szerepek Csoportbeli szerepek (szociometria alapján)
Csoporton kívüli szerepek (szerepjátszás, megszemélyesítés)
Pszichodramatikus foglalkozások (szerepek tudatosítása,
szerepekhez való viszony tisztázása, feszültségoldás)
Férfi -és Női- szerepek a családban, a gyermekotthonban, az
életben
Szerepkonfliktusok
Csoport- és társadalmi normák Csoportbeli és társadalmi normák összegyűjtése
A normák szerepe a társas életben (közös megbeszélés)
Konformizmus és deviancia (a témával kapcsolatos film vagy
színházi élmény feldolgozása)
Együttműködés és versengés, a
csoportteljesítmény Kiscsoportos játékok, melynek során megtapasztalhatják a
serdülők a kooperáció és a versengés közötti különbséget,
előnyöket, hátrányokat
Az egyéni és a csoportos munka hatékonyságának
összehasonlítása
A csoportos döntéshozatal jellegzetességei
Kommunikációs hatékonyság és
kommunikációfejlesztés Retorikai alapelvek
Beszédtechnikai alapok
Kommunikációs gátak és feloldásuk
A meggyőző kommunikáció technikáinak gyakorlása
Konfliktuskezelés Konfliktusleltár készítésének módszerei
Konfliktuskezelési módok és hatékonyságuk, konfliktushelyzet
és a megoldási módok összehangolása
Egyénen belüli, egyének közötti és csoportközi konfliktusok
kezelése
3. Tanulási képességek és tanulási motiváció: mint azt korábban említettük, a speciális
szükségletként megjelenő zavarok, problémák velejárója, kísérő tünete a tanulási zavar.
A tanulási zavar, mint tünet mögött többféle ok húzódhat meg: tanulási alapképességek
nem megfelelő fejlettsége, inadekvát tanulási technikák és stratégiák, tanulásban való
motiváltság zavara vagy hiánya. Ezen témacentrikus csoport hivatott feltérképezni a
tanulási zavar mögötti okokat, hatótényezőket és kompetenssé tenni a serdülőt ezek
kezelésében.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
30
Téma Feladat, tevékenység
A tanulás alapképességeinek fejlesztése
1. Figyelemfejlesztő tréning A figyelem terjedelmének növelése
A figyelem tartósságának fejlesztése
A hatékony figyelemmegosztás
A figyelem átvitelének gyakorlása
2. Emlékezetfejlesztés A rövid idejű memória fejlesztése (a tömbösítés módszere)
A hosszú távú memória fejlesztése – mnemotechnikai módszerek,
kontextushatás stb.
A konstruktív memória szerepe és felhasználása a tanulás során
3. Megértés fejlesztése Fogalomalkotás, lényegkiemelés
Összefüggések feltárása
A logikai felismerés fejlesztése
4. Problémamegoldás Konkrét és absztarkt gondolkodást igénylő feladatok
A divergens és a konvergens problémamegoldás gyakorlása
Analógiák használata
Feladattípusok és megoldásuk
Hatékony tanulási technikák Elemi tanulási technikák hatékonysága
A mélyrehatoló, a mechanikus és a szervezett tanulási formák
Tanulási stratágiák
Tanulási stílusok
Tanulási stílusok megismerése,
Hatékonyságának fejlesztése
Tanulási motiváció A gyermekre jellemző motívumok megismerése
A motívumok és a célok összehangolása
TEHETSÉGGONDOZÁS, ÖNKÉPZÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI
Olyan csoportok létrehozását is fontosnak tartjuk a speciális gyermekotthon szervezeti
keretein belül, amelyek kevésbé, illetve csak közvetetten tűzik ki a terápiát, a disszociális
zavar korrekcióját célul, sokkal inkább a gyermekek érdeklődésének és tehetségének,
adottságainak, képességeinek megfelelően alakulnának ki.
A csoportok célja egyrészt a szabadidő hasznos, strukturált, saját választáson alapuló
eltöltése, másrészt a gyermek meglevő képességeinek kibontakoztatása, a tehetséggondozás.
Ilyen csoportok és programok biztosítása révén felkelthető a gyermek belső motiváltsága
(amely átvihető a tanulásra, illetve más tevékenységi formára is), átélheti kompetenciáját a
sikerélmény és a pozitív visszajelzések révén, énképe pozitívabbá válik, önbizalma növekszik,
megtanulja idejét strukturálni, és olyan viselkedésformákat sajátíthat el, amelyek segítik
speciális szükségletből fakadó tüneteinek (érzelmi élet, szociális készségek zavara)
kanalizálását, a társadalom által is elfogadott tevékenységi formákba való szublimálását.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
31
Az öntevékeny, önképző és tehetséggondozó csoportok tematikáját a gyermekek érdeklődése
és az intézmény tárgyi valamint személyi feltételek határozzák meg, most néhány példával
szeretnénk érzékeltetni koncepciónkat:
Irodalmi-, színjátszó kör
Hagyományőrző, kézműves csoportok
Zenei tehetséggondozás
Informatikai és egyéb reál irányultságú gyerekek tehetséggondozása
„Kiskert” barátok köre: dísz- és haszonnövények gondozása
Ping-pong
Küzdősport
AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI
Speciális szükségletű gyermekek esetében a korrekción és fejlesztésen túl nagy hangsúlyt kell
fektetni a további deviáns magatartásmódok elkerülésére, és társadalmilag elfogadott, helyes
és követendő minták nyújtására. Ezen korosztály új ismeretekre való nyitottságának
kihasználásával megelőzhetővé válnak a serdülőkorban kialakuló szenvedélybetegségek, a
kábítószer- és alkoholfüggőség, valamint elkerülhető a korai és meggondolatlan szexuális élet
negatív következményei.
A pszichoaktív szerekkel élő serdülők esetében viszont már másodlagos, illetve harmadlagos
prevencióról beszélhetünk, így számukra elterelésként, illetve terapeutikus jellegű
folyamatként jelennek meg ezen elemek.
Az életkori sajátosságoknak megfelelő egészségcentrikus nevelés módjai, formái a
következők:
1. Tájékozató, ismeretterjesztő előadások (meghívott előadókkal, ennek érdekében
szorosan együttműködve a város szakembereivel, helyi rendőrkapitányság
bűnmegelőzési osztályának munkatársaival, illetve a körzeti megbízottal, helyi
mentőállomás képviselőjével, dolgozóival, a lakásotthon körzeti, illetve a gyermekek
iskoláinak védőnőivel, a körzetileg illetékes háziorvossal, Drogambulanciával, Kiút
Alapítvánnyal, alternatív megoldásokat kínáló, szakmailag elismert
természetgyógyászokkal, helyi és környékbeli e témában működő alapítványok, civil
szervezetek, klubok vezetőivel, illetve tagjaival, esetleg országosan elismert és
közismert szakemberekkel)
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
32
o A dohányzás káros következményei
o A szexuális élet témaköre, veszélyei, nemi betegségek
o A kábítószerekkel kapcsolatos ismeretek és veszélyek
o A bűnmegelőzés
o Az alkoholizmus témakörében.
2. Kötetlen és nyílt beszélgetések, teadélutánok szervezése, akár a többi lakásotthon
gondozottjaival közösen -amennyiben ennek lehetősége a speciális gyermekotthonban
élő gyermekek, mint csoport valósága és aktuális létállapotuk alapján megvalósítható-,
ahol lehetőség van egymás véleményének, attitűdjének, hiedelmeinek és tévhiteinek
megismerésére és tudatosítására
A barátság és a kortárskapcsolatok jelentőségéről.
A szexualitással kapcsolatos attitűdök, a korai szexuális élet következményei, a
felelősségteljes párkapcsolat témájáról.
Nemi betegségekről
Biztonságos szexről
3. Korosztályonkénti vetélkedők szervezése, ahol a devianciákkal kapcsolatos ismeretek
összegyűjtése és megoldási módok aktív keresése mellett átélnék a csoportok közötti
versengés és kooperáció élményét, ezáltal indirekt módon fejlesztve szociális
készségeiket.
4. Egyéni és csapatjátékra egyaránt lehetőséget biztosító sportversenyek rendszeres
szervezése, a sportolási lehetőség folyamatos biztosítása mellett.
EGYÉNI TANÁCSADÁS SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE
A speciális otthon szakemberei lehetőséget biztosítanának az egyéni, négyszemközti
tanácsadásra és terápiára, egyrészt a gyermek igényei, másrészt a szakember (pszichiáter,
pszichológus, családgondozó, szociális munkás, nevelő) javaslata alapján. Ezért is fontos,
hogy a gyermek bekerülésekor már megismerkedjen azokkal a személyekkel, akik
problémájában hatékony segítséget tudnak nyújtani és kialakuljon az a bizalmi légkör,
amelyben ezt kérik is. A szakemberek napi szintű jelenléte és a rendszeres tanácsadás,
valamint annak feltételeinek megteremtése (otthonunkban a terápiás helyiség) ezt lehetővé
teszik. Az egyéni tanácsadás menete a következőkben foglalható össze.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
33
Anamnézis felvétele, lehetőség szerint a család, illetve a bekerült gyermek előző
gondozási helyén élők bevonásával
A serdülővel történő exploráció a problémára, a tüneteinek megélésére és
feldolgozására vonatkozóan, az egyéni igények feltérképezésére.
Diagnosztikus eljárások alkalmazása, amely a speciális szükséglet jatrogén
ártalmainak, valamint a serdülő képességeinek, érdeklődési preferenciájának
felmérését tűzi ki célul, egyrészt a tanácsadás további menetének, másrészt a serdülő
jelen környezetbe való beilleszkedésének elősegítése és megtervezése céljából.
Tanácsadási és terápiás módszer tervezése és megvalósítása. A tapasztalat alapján
adekvát alkalmazási területek és technikák a következők: krízisintervenció, kognitív
viselkedésterápia, rövid dinamikus terápiák. Pszichológusunk egészségpszichológus
végzettségű.
A tanácsadás és a terápia sikerességének felmérése, a szükséges változtatások
megtervezése és végrehajtása.
Szükség, illetve igény esetén a terápiába bevonható a család is – konzultáció, nevelési
tanácsadás formájában- , hisz mint azt említettük a gyermek leginkább tünethordozó, és
eredményes reszocializációjához elengedhetetlen a közvetlen környezet viszonylagos
„egészsége”. Ehhez a gyermekotthon pszichológusának, családgondozójának tevékenységén
túl szükséges az alapellátás családgondozójával, illetve lehetőség szerint a nevelési tanácsadó
szakembereivel való együttműködés, kiemelten abban az esetben, amikor lehetőség nyílik a
hazagondozásra, a vér szerinti családba való visszaillesztésre-visszailleszkedésre.
AZ ISKOLÁZTATÁS
A sikeres szocializáció alapja a személyes kompetenciák meglétén túl a megfelelő iskolai
végzettség, illetve képesítés megszerzése. Ennek egyik legfontosabb előfeltétele, hogy a
serdülők a beilleszkedés időszakát követően képességeikhez mérten közoktatási
intézményben tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt. A speciális
szükségletű serdülők egy része alaptünetéből következően magántanulóként végzi
tanulmányait. Amennyiben a speciális gyermekotthon vonzáskörzetében létezik kis létszámú
osztályban, esetleg alternatív pedagógiai program keretében magatartási- és beilleszkedési
zavarban szenvedő gyermekek oktatását vállaló iskola, eredményesebb és a serdülők
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
34
szempontjából hatékonyabb ezen intézménybe való járásuk. Egyrészt csökkenti a szeparáció
érzését, lehetővé teszi a „külső” kortárskapcsolatok kialakulását, kialakítását és motiváló ereje
is jelentősebb a tanulás irányába, mint a magántanulói jogviszonyban való képzésben.
A célok operacionalizálásával kapcsolatban a következő tevékenységek, feladatok elvégzésére
kerülhet sor a speciális gyermekotthon szakemberei, valamint a megvalósítást segítő további
szolgáltatókkal (iskolák, képzési intézmények) való együttműködés révén:
Magántanulói jogviszony indokoltságának felmérése
A serdülők és fiatal felnőttek képességeinek és érdeklődésének felmérése
A lehetséges oktatási intézmények és képzések kiválasztása, kapcsolatfelvétel
Beiratkozással kapcsolatos feladatok elvégzése
A folyamat, vagyis az intézményválasztás sikerességének és az iskolalátogatás
rendszerességének folyamatos nyomon követése több szinten valósulhat meg:
Az intézményben dolgozó pszichológus rendszeres pályaorientációs, illetve tanulási
motivációt facilitáló foglalkozásokat tart, amelyeken felméri és dokumentálja a
pszichés hatásokat, esetleges problémákat, változtatási igényeket a gyermekek részéről
A fejlesztő pedagógus-szükség és lehetőség szerint- tantárgyanként korrepetálja a
serdülőket, igény szerint, így érzékelhető és figyelemmel kísérhető a hatékonyság (a
gyermek képességeinek megfelel-e az iskola, illetve a képzés). Ezen túlmenően a
tanulási alapképességeket (figyelem, emlékezet, problémamegoldás, megértés)
fejlesztő foglalkozásokat tart, illetve segíti a hatékony tanulási technikák és stratégiák
elsajátítását. Tevékenysége kiemelkedő jelentőségű, hisz mint az korábban említésre
került, a speciális szükséglet kísérő tünete a tanulási problémák, zavarok, és ennek
megoldása, enyhítése, ezzel való adekvát, célirányos foglalkozás a speciális
szükségletből fakadó egyéb problémák, zavarok további kiterjedését is
megakadályozza, illetve akár direkt sikerélményhez is juttatja a gyermeket,
optimalizálhatja a tanuláshoz-teljesítményhez való viszonyát.
A nevelők folyamatos kapcsolattartása az iskolával lehetővé teszi az iskolalátogatás
rendszerességének közvetlen ellenőrzését, az osztályfőnököktől, illetve a szakmai
képzésben résztvevők esetében pedig a tanfolyam vezetőitől kapott visszajelzések a
folyamat diagnosztikus értékelését biztosítják.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
35
A tanulásban nyújtott, a gyermekek és fiatal felnőttek képességeinek megfelelő, vagy azt
túlszárnyaló teljesítmény önmagában is lehetne jutalmazó értékű, kellő belső motivációs bázis
alapján. Azonban speciális szükségletű serdülők esetében szükséges olyan adekvát, a céllal
összefüggő, mégis kézzel fogható, extrinsic motivátor, jutalom bevezetése, amely számukra is
kellő pozitív visszajelzést és elismerést nyújt a folyamat további sikeres megvalósításához és
az együttműködéshez.
Sikeres szocializáció
A gyermekek, fiatal felnőttek számára biztosított legyen a megfelelő iskolai végzettség, vagy
szakma megszerzése, valamint a továbbtanulás lehetősége
A gyermekek képességeiknek megfelelő közoktatási intézményben
tanuljanak, vagy akkreditált szakmai képzésben vegyenek részt.
a megfelelő oktatási és képzési lehetőségek, a gyermek további szükségleteinek megfelelő
intézmények megkeresése, fogadókészségének oktatással kapcsolatos intézmény, szervezet
felmérése (kollégium, gyakorlati helyek)
Képesség és Intézményválasztás Beiratkozás A gyermek
érdeklődés kapcsolatfelvétel elkísérése
vizsgálata
Folyamatellenőrzés szintjei:
Nevelők és oktatási, képzési intézmény folyamatos kapcsolata
Pszichológus
Fejlesztő pedagógus
Iskolaválasztás sikerességének
felülvizsgálata
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
36
REKREÁCIÓS PRORAMOK
Kulturális- és élményprogramok szervezése eseti jelleggel, de kiemelt jelentőségű nyáron,
iskolaszüneti időben, a helyi sajátosságok és a fenntartó által biztosított lehetőségek alapján,
amelyek célja a gyermek kulturális érzékenységének növelésén túl a pozitív élményekhez
juttatás, valamint a közösségépítés, illetve a gyermek- és lakásotthonok közötti kapcsolat
erősítése. Speciális szükségletű gyermek esetében az időstrukturálás, a tevékenységi keretek
meghatározása –amelyet a programok céltudatos szervezése biztosít- nem csupán pedagógiai,
hanem indirekt terápiás hatással is bír. A programok révén továbbá lehetőség nyílik a
gyermek én-hatékonyságának, kompetenciaérzésének növelésére (pl. Ki mit tud?,
Kalandparki látogatás), sikerélményekhez juttatásra, illetve a programok szervezésébe való
bevonás-bevonódás kapcsán pozitív mintanyújtásra és a közösségért érzett felelősség
kialakítására, növelésére. Ilyen programok lehetnek:
Múzeum, könyvtár, színház, játékműhely, mozi
Ifjúsági Ház programjainak látogatása
Strandolási lehetőség biztosítása
Élményparki, kalandparki látogatások, állatkert, vadaspark
Lovaglás
Erdőjárás, piknik, a természet megismerése
Nyári egynapos és többnapos kirándulások közösen szervezett úticélokkal
ÁGOTA napokon való részvétel
Lakásotthonok közötti sportnapok, olimpiák, művészeti bemutatók, ki mit tud - jellegű
programok, sütő-főző versenyek stb. szervezése, lebonyolítása, azokon való aktív
részvétel.
Lakásotthonokkal együtt eltöltött gyereknap –amely segítheti önmaguk elfogadását,
felvállalását, csökkenti a szeparáció érzését és támogatja a reintegráció folyamatát.
Nyárbúcsúztató
Városi programok, fesztiválok, koncertek
Sport- és játéktevékenységek szervezése a gyermekek életkorának, fejlettségének, és
érdeklődésének megfelelően. A sport a rekreáción túl a feszültség levezetés, indulatkiélés
egyik lehetősége. Továbbá speciális szükségletű gyermekek számára indirekt fejlesztési
módként is megjelenik. Esetükben a választott sporttevékenység meg kell feleljen
képességeiknek, hiszen célunk a sikerélményhez juttatás és ezen sikerélmény átvitele más,
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
37
akár tanulási képességekre. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között,
egymástól sokat tanulnak, gyakran utánozzák egymást. A közös tanulás és a közös játék
fejlesztő hatású lehet. Az ügyesebbek és jobb képességűek egy életre megtanulhatják, hogy az
emberek közötti különbségek nem akadályozzák a kapcsolatot és az együttműködést. A
gyengébben teljesítő gyermekek pedig átélhetik azt a biztonságérzetet, amit társaik segítsége
jelent, és ez nem ritkán jobb teljesítményekre is ösztönzi őket. Így minden gyermekben
kialakulhat a reális önértékelés és egymás teljesítményeinek pontosabb megítélése. A közös
játék szervezésekor előnyben részesítjük a nagymozgásos játékokat, sorversenyeket, illetve a
közös alkotótevékenységeket.
A gyermekotthonban élő gyermekek –és kollégák- számára is fontos az egyéni, történelmi és
tradicionális (egyházi) ünnepek közös átélése, megtartása. A gyermek születésnapja, a húsvét,
a karácsony, farsang megünneplésére az otthon Életrendje alapján kerül sor. Biztosítani kell
továbbá a más kulturális-szubkulturális közegből érkező gyermek hagyományainak,
ünnepeinek az adott szokás szerinti megtartását, amely alapját képezi az etnikai hovatartozás
érzése, az etnikai identitás kialakulásának. A romaügyi referens ezen alkalmakkor autentikus
tanácsaival, részvételével segíti az otthon dolgozóit esemény szervezésében, lebonyolításában.
BŰNMEGELŐZÉST CÉLZÓ PROGRAMOK
A diszociális zavarral küzdő serdülők esetében a másodlagos preventív munka keretén belül
kiemelt jelentőségű az egészségfejlesztés, az egészséges életmódra nevelés, valamint a
további deviáns magatartásmódok kialakulásának megelőzése, így a bűnmegelőzés, nem
csupán elkövetői, hanem áldozati oldalról is.
A speciális gyermekotthon szakmai programjában megfogalmazott célja ezen serdülők
védelme, amely védelem leginkább arra vonatkozik, hogy a fiatalok önmaguk tudják
megfogalmazni reális énképen, lehetőségeiken alapuló céljaikat, beépítsék azon értékeket,
amelyek lehetővé teszik a társadalomba való sikeres „visszailleszkedésüket”.
Az új magatartásminták, viselkedésmódok elsajátítása és internalizálása többlépcsős folyamat,
amelynek része az egészségfejlesztés és a bűnmegelőzés.
A kidolgozásra került szakmai program a következő pontokon kapcsolódik szorosan a
bűnmegelőzéshez:
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
38
A reális énképen alapuló önismeret révén kialakul az optimális énkép-énideál
diszkrepancia, melynek következtében a serdülők felmérik lehetőségeiket és
képességeiket, céljaik megvalósíthatóságát és annak társadalmilag is elfogadott
formáit, az érvényesülés és a siker adekvát elérési módozatait.
Az érzelmi-akarati szféra optimalizálása és a szociális készségek megfelelő kialakítása
elősegíti egyrészt az agresszióra adott reakciók hatékonyságának növekedését
(áldozattá válás csökkentése), másrészt saját indulataik kanalizálása és elaborálása
redukálja az agresszív magatartásmódok, bűncselekmények megvalósítását, abban
való részvételt.
Az egyéni érdeklődésnek megfelelő strukturált szabadidős tevékenység
(tehetséggondozás, önképzés) válhat az önmegvalósítás internalizálódott módjává az
esetleges bűnelkövetés helyett.
Ismeretterjesztő előadások, vetélkedők és a sportversenyek alternatívát mutatnak és
önindította módon mintát nyújtanak a deviáns magatartásformákkal (kábítószer-
fogyasztás, alkoholizmus, bűnelkövetés) szemben.
A reintegrációs program sikeressége révén a társdalomban való érvényesülés
elfogadott formáit sajátíthatja el a serdülő, nevezetesen a megfelelő iskolai végzettség
és képzettség megszerzése „kiemeli” őt a bűnmegelőzés elsődleges célcsoportjai
közül.
A bűnmegelőzést és az egészségorientált nevelést célzó programok rendszeressége és a
speciális otthon életébe történő integrálása révén a gyermekek megismerhetik, felmérhetik és
tudatosíthatják azon veszélyeket és következményeket, amelyeket a deviáns magatartási
formák hordoznak, valamint aktívvá és motiválttá válnak azon megoldási módok
elsajátításában, amelyek révén elkerülhetővé válnak. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos
secunder prevenciós tevékenység eszközei a következők lehetnek:
Tájékozató, ismeretterjesztő előadások a társadalmi devianciákról és
következményeiről
Témacentrikus tréning (hatékony agressziókezelés, konfliktusmegoldás)
Önálló aktivitást igénylő tevékenységek (vetélkedőhöz ismeretgyűjtés, könyvtárazás,
beszámolók és előadások megtartása, képességek bemutatása művészeti fesztivál
keretében)
Bűnmegelőzési napok –esetleg tábor- szervezése, segítő szervezetek (rendőrség,
pártfogói felügyelet, áldozatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek) bevonásával
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
39
A MINDENNAPI ÉLETGYAKORLAT ELEMEI
A speciális gyermekotthon mindennapi tevékenységeiben, a ház körüli teendőkben való
aktív részvétellel, abban érdekeltté és motiválttá téve a gyermeket, és a közösséget,
szintén szerves részét képezi annak a folyamatnak, melynek révén az otthonból kikerülve
a serdülők, fiatalok maguk is képesek lesznek önálló életvitelre és életvezetésre.
„15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
84. §
(4) Az ellátást nyújtó
c) a gondozott gyermeket az önálló életvitelre, a családi háztartás vezetésére történő felkészítése
érdekében életkorának megfelelően bevonja
ca) a háztartási teendők végzésébe
cb) a családi gazdálkodás megtervezésébe
cc) a pénzkezelésbe.
A csoportgazdálkodás
125/A. § (1) A lakásotthonban, illetve ha a gyermekotthon gazdálkodási rendje lehetővé teszi, a
gyermekotthoni csoportban önálló csoportgazdálkodás folyik a működtető által a lakásotthon,
illetve a csoport számára rendelkezésre bocsátott havi ellátmányból.
(2) A csoportgazdálkodás pedagógiai célja a családi háztartás vezetésének modellezése annak
érdekében, hogy a gondozott gyermek képessé váljon saját háztartás vezetésére.”
Ennek érdekében szakmai ajánlásként a házimunkába való bevonás módjai a következők
lehetnek:
A munkatársak megbeszélik, összegyűjtik azon tevékenységeket, amelyekbe a
gyermekeket bevonnák, részben mindennapi szinten – kenyérvásárlás, takarítás,
mosás, mosogatás, vasalás, udvari tevékenységek, körlettakarítás, fűnyírás utáni
gereblyézés; részben alkalmanként – ünnepekre való készülődés-sütés-főzés, otthoni
dekoráció évszakonként stb.
A gyermekek maguk között megbeszélik, felosztják a mindennapi tevékenységeket
(pl. közös helyiségek, udvar rendben tartása, kenyér megvásárlása, felsöprés,
felmosás, mosogatás) és ennek menetét, beosztását leírják, kifüggesztik az otthonban.
A gyermek mentora feltérképezi a gyermek számára érdekes, vonzó, kedvelt ház
körüli, alkalmankénti tevékenységeket, amelyekben szívesen részt venne, részt
vállalna, majd a mentorok segítenek a tevékenységek megszervezésében,
megvalósításában.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
40
A megbeszélt, elvállalt tevékenységeket a gyermekek a munkatárssal, mentorral
közösen végzik, aki segítséget nyújt és ezáltal folyamatos visszajelzést biztosít a
gyermek számára.
Közös együttléten (étkezések, otthongyűlés) értékelik az elvégzett tevékenységeket,
esetleg módosítanak a tevékenységek felosztásán (a módosítás kiemelten fontos új
gyermek érkezésekor)
A speciális gyermekotthon mindennapi élete, tevékenységei napi életgyakorlatként
foglalhatók össze. Ennek egyik fontos eleme a Házirend és ezen belül az Életrend
megalkotása. Az Életrend, amely a gyermekek számára a kiszámítható, napi tevékenységek
kereteit tartalmazza, közös team-munka eredményeként születik meg, amelyben a gyermekek
maguk is aktívan részt vesznek, nem csupán tudomásul veszik azt. Az Életrend
megalkotásakor, illetve módosításakor –gyermekcsoport változásakor, iskolaidőszakban,
illetve nyári szünetben, új tevékenységek, lehetőségek bevezetésekor- a munkatársak
összeállítják az Életrend vázát: a napi tevékenységek sorrendjét, időigényét, az értékelési
rendszert. Ezt követően a gyermekek közösen megbeszélik, véleményezik, kiegészítik azt,
majd egy otthongyűlés keretében konszenzusos döntési folyamat révén kialakítják az Életrend
végleges formáját, amelyet a gyermekek aláírnak. Mint azt korábban kifejtettük, új gyermek
érkezésekor is az Életrend elfogadásának módja a szabályok és keretek belsővé tételét,
interiorizációját célozza. A Házirend ezen túlmenően tartalmazza a jogszabályban
meghatározott jogokat és kötelezettségeket, a gyermekek és munkatársak közötti
együttműködés kereteit és elvárt módját, így valódi szerződésként a munkatársak és a
gyermekönkormányzat képviselőjének egyetértésével határozattal lép életbe.
„15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és
kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani
különösen
a) a napirendből adódó feladatokra,
b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással,
valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására,
c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő
kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére,
d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],
e) az érdekképviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására
vonatkozó előírásokat.
(2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének
figyelembevételével és az intézményben működő érdekképviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá.
(3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.”
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
41
A mindennapokba szervesen beépülnek a közös étkezések, amelyek a praktikus készségek
(előkészítés, főzés, háztartási tevékenységek) fejlesztésén túl erősíti a gyermekekben az
összetartozás és a hovatartozás élményét is. Az étkezésekre, szükség szerinti diétára
vonatkozó jogszabályi előírásokat a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet, valamint a
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírtak tartalmazzák.
A napi életgyakorlat része az egészséges szemléletmód kialakítása révén a személyes higiénén
túl az időszakos, illetve szükség szerinti orvosi-egészségügyi szűrővizsgálatokon való
részvétel, mint fogászat, szemészet, illetve a védőnői szolgálattal való kooperatív kapcsolat
működtetése mind a preventív tájékoztatás, mind a szükséges egészségügyi, vagy korrektív
szolgáltatások (pl. gyógytorna) igénybevételének céljából.
A gyermekek önszerveződésének elősegítését és érdek- és jogérvényesítését a gyermek- és
lakásotthonok mindennapi életgyakorlatába építjük be. Ennek egyik formája a
Gyermekönkormányzat működtetése, ami a gyermek- és lakásotthonban élő növendékek
mellett az utógondozottakat is magában foglalja. A tagokat a gyermekek maguk közül
választják ki és javaslataik, ötleteik, érdekeik képviseletének ellátásán túl programok
szervezését, és az önszerveződés sikerességének megélését is segíti a működése. A speciális
gyermekotthonban lévő Panasz-ládába a gyermekek névtelenül írhatják le kéréseiket,
észrevételeiket, ötleteiket. A gyermekek jogaiknak érvényesítése érdekében a gyermekjogi
képviselőhöz is fordulhatnak, akinek az elérhetősége mindenki számára hozzáférhető kell
legyen.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
42
A NEVELÉSI FELÜGYELET
A NEVELÉSI FELÜGYELET INDOKOLTSÁGÁNAK PEDAGÓGIAI-PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE
A nevelési felügyelet kialakítása a speciális igényű gyermekeket ellátó gyermekotthonon
belül szorosan kapcsolódik azon célokhoz, amelyek a gyermekek életkori, nemi, valamint
speciális szükségleteikből fakadó igényeihez igazodnak, és lehetővé teszik a
személyiségfejlődés, valamint a reszocializációs folyamat optimalizálását.
A magatartási és beilleszkedési zavart mutató, vagy pszichoaltív szerhasználó, súlyos
pszichés zavarban szenvedő gyermekek esetében gyakran előfordulhat olyan viselkedési
forma, amely közvetlenül veszélyezteti saját és környezete testi-pszichés épségét. Itt
gondolhatunk az acting out reakciókra, amelyek heveny, akár szélsőségesen extra- vagy
intrapunitív, antiszociálisan agresszív megnyilvánulások. Az acting out viselkedés
kialakulását, megnyilvánulását a következő ábra szemlélteti:
Frusztráció Agresszió – szélsőséges esetben acting out Regresszív megnyilvánulás
Gondolkodás formai változása (beszűkülés)
Gondolkodás tartalmi változása (emocionális alapú)
Koncentrációképesség csökkenése
Realitáshoz való viszony megváltozása
Kommunikációs gátlás
Önbüntető tendenciák Antiszociális agresszivitás
Az acting-out viselkedés kialakulása és következményei
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
43
Frusztrációnak tekintjük azon helyzeteket, amelyekben a személy céljának elérésében
akadályoztatva van. Ez adódhat külső, környezeti tényezőkből, ugyanakkor diszpozicionális,
személyiségbeli okai is lehetnek.
Speciális szükségletű serdülők esetében így különös gondot kell fordítani a bekerülés és az
adaptáció időszakára, hiszen számukra a szabályok elfogadás és betartása, az új személyekhez
való alkalmazkodás és az új közösségbe való beilleszkedés számos frusztrációs helyzetet
jelent. Ez egyrészt adódik primer szocializációs deficitjükből, másrészt azon jatrogén
tünetekből, amelyek révén alacsony frusztrációs toleranciával és kezdetleges elhárító
mechanizmusokkal, valamint megküzdési módokkal rendelkeznek.
A reakció jellegéből következően a gyermek átmenetileg nem vonható be kommunikációs
alapú terápiába, a gondolati beszűkülés és a koncentrációképesség radikális csökkenése
következtében.
Ezért szükséges átmeneti elkülönítése, amelynek során megakadályozható az agresszivitás
eszkalálódása, továbbterjedése, ezáltal megszüntethető a közvetlen veszélyforrás, amelyet
jelent saját magára és környezetére vonatkozóan.
A NEVELÉSI FELÜGYELET SZAKMAI CÉLKITŰZÉSEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
Hosszabb távon az említett sajátosságokból fakadóan a speciális szükségletű gyermekek és
serdülők viselkedészavarának korrekciójakor a gyermek adottságainak és képességeinek
fejlesztésén túl elsősorban a társas együttélés alapvető szabályainak elsajátítására, a szociális
készségek „újratanulására”, az antiszociális magatartásmódok helyett új alternatívák
felismertetésére kell helyezni a hangsúlyt.
A kortárscsoport jelentőségét és az életkori sajátosságból fakadó önismereti igényt
„kihasználva” csoportfoglalkozások keretén belül hatékonyabbá válhat az asszertív,
ugyanakkor proszociális magatartásmódok elsajátítása.
A nevelési felügyelet ugyanakkor nem csupán szeparációs lehetőség, hanem nevelési eszköz
is egyben a speciális gyermekotthonban, ezért fontos figyelembe venni ezen viselkedési
formára adott nevelői válaszokat, reakciókat, valamint az alapvető nevelői hozzáállást,
attitűdöt, azaz az agresszió kezelési lehetőségeit.
Az agresszióra adott válaszokat alapvetően két nagy csoportba sorolhatjuk.
Szubmisszív válaszokat adunk az agresszióra akkor, ha elfogadjuk a másik fél akaratát és a
sajátunkat háttérbe szorítjuk. Ez megnyilvánulhat menekülés, vagy behódolás formájában.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
44
Asszertív reakcióknak nevezzük azon válaszokat, amelyeknek célja a saját akaratunk
érvényesítése. Ennek egyik formája maga az ellenagresszió, amikor az agresszorral szemben
ugyanazt a viselkedést alkalmazzuk. Hatékonyabb megoldási mód az, amikor megpróbáljuk
megérteni az agresszor motívumait, amennyiben lehetséges együttműködésre késztetni őt és
ezáltal megértetni vele magtartásának következményeit és alternatívákat nyújtani céljai
eléréséhez. Ezen megoldási mód alkalmazási lehetőségeit és gyakorlatát demonstrálják az
úgynevezett „asszertív tréningek”.
A mindennapi életben gyakran vannak olyan helyzetek, amelyekben ez utóbbi
agressziókezelés talán ideának tűnik, és nem alkalmazható, ugyanakkor ezen szemléletmód
elsajátítása a gyermeki agresszív megnyilvánulások hatékony kezeléséhez elengedhetetlen.
Egyrészt fontos megérteni a magtartás mögött meghúzódó okokat, célokat, motívumokat és
azt, hogy mennyire tekinthető életkori sajátosságnak. Mint azt számos kutatás bizonyítja, a
gyermekek elfogadják közvetlen környezetük véleményét róluk és szervesen beépítik azt
énképükbe. A gyermekét agresszívnak tartó nevelő tudattalanul alakítja ki a gyermekben azt a
magtartást, amelyet szerinte környezete „elvár” tőle és a későbbiekben annak megfelelően fog
viselkedni.
Továbbá a gyermeki agresszió esetleges jutalmazásán, vagy túlzott büntetésén túl
hatékonyabb, ha más alternatívákat választ a felnőtt, illetve választhat a gyermek.
Ugyanakkor az agresszió közvetlen letiltása sem vezet hosszú távon eredményre. Egyrészt
mint tiltott gyümölcs, a gyermek előszeretettel alkalmazza azt, amikor a tiltó személy nincs
jelen. Másrészt a büntetéssel nem arra lehet megtanítani a gyermeket, hogy viselkedése
milyen következménnyel jár, hanem arra, hogy hogyan rejtse és fojtsa el érzelmeit, ezáltal a
gyermek magába fordulóvá vagy súlyosan szorongóvá válhat.
Ahhoz, hogy megértsük a gyermek károkozó viselkedését, ismernünk kell az adott
magatartáshoz vezető okokat és motívumokat, fel kell ismernünk az agresszív viselkedés
célját. A gyermekkel értelmi szintjének megfelelően meg kell értetni és törekedni kell arra,
hogy megértse és előre lássa viselkedésének káros következményeit, és ezáltal saját maga
alakítsa ki azon szabályokat, amelyek alapján agresszív tendenciáit kontrollálhatja.
A személyi szabadság korlátozásával és a nevelési felügyelettel kapcsolatos tevékenységi
protokollt a 2. sz. melléklet tartalmazza.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
45
A speciális gyermekotthon értékelési rendszere
A fordított zsetonrendszer –szakmai ajánlás
A speciális gyermekotthonban szakmai ajánlásként megfogalmazható értékelési mód célja,
hogy a gyermekek szenzitívebbé váljanak magára az értékelésre, miközben a feltétel nélküli
elfogadás és a teljesítménytől függetlenül szerethetőség érzését erősítjük bennük.
Tiltás helyett motiválás, büntetés helyett bizalom- ezek az alapvető fogalmai a pedagógiai
szempontból egységes értékelési és viselkedés-szabályozó rendszernek, amely a fordított
zsetonrendszer metodikáján alapul.
Bizalom: A módszer lényege, hogy minden gyermeknek minden nap bizalmat szavaznak a
felnőttek, amelyet „tárgyiasítva” egy-egy korong, vagy zseton jelent, amit minden reggel
megkapnak növendékeink. Ezt a zsetont a nap folyamán csak elveszíteni lehet- tenni tehát
alapvetően semmit nem kell érte- méghozzá a - munkatársakkal és gyermekekkel közösen
kialakított - szabályok megszegése esetén.
Motiváció: A zsetonok megtartása és gyűjtögetése már önmagában motiváló lehet, de
megtartott zsetonokat –számuktól függően- kisebb, nagyobb ajándékokra be lehet váltani.
Normakövetés: A szabályok esszenciális elemei a programnak, hiszen ezek ismerete és
betartása teszi lehetővé a zsetonok megtartását. A közösen kialakított szabályok
interiorizálttá, belsővé válnak, elősegítik a szocializációs folyamat optimalizálását.
Egységesség: A betartandó szabályok listája, a zsetonok elvételének szabályai egységesek, ez
lehetővé teszi, hogy minden munkatárs azonos módon alkalmazhassa a rendszert.
A fordított zsetonrendszer bevezetésének lépései:
1. A rendszer ismertetése a munkatársakkal, team-megbeszélés keretén belül, kérdések
tisztázása, a rendszer alapvető kereteinek és a bevezetés menetének meghatározása.
2. Otthongyűlés –a gyermekekkel és munkatársakkal tartott közös megbeszélés-
keretében
- a rendszer lényegének ismertetése a gyermekekkel, annak tudatosítása, hogy a cél
a bizalom érzetének megtapasztalása és elfogadása, valamint a motiválás, a
viselkedési alternatívák nyújtása
- a szabályok alkotása konszenzusos döntési folyamat eredményeképpen A
szabályok kialakításának szempontjai: korosztálynak és az adott gyermek- vagy
gyermekotthon sajátosságainak megfelelőek; közösen kerülnek kialakításra;
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
46
kellőképpen általánosak; az alapvető szocializációs és közösségi normákra
vonatkoznak; a tiltást kerülni kell, azaz viselkedési alternatívaként
fogalmazódjanak meg a szabályok.
- a zseton-megtartás lehetőségeinek megbeszélése (elvétel előtti figyelmeztetések
száma)
- a zseton-beváltás lehetőségeinek megbeszélése : közösen meghatározni egy
zseton-mennyiséget, ami beváltható ; minden gyermeknek lehet egyéni
jutalmazása, azaz kit mi motiválna, mire váltaná be a zsetonjait –továbbá érdemes
megkérni a gyermekeket egy közös lista készítésére, a beváltható jutalmakra
vonatkozóan ; lehetőség van arra, hogy kevesebb zsetonért kisebb jutalmakat,
többért nagyobb jutalmakat (amennyiben nem váltja be és többet összegyűjt –
ezzel neveljük a késleltetésre, takarékosságra stb. valami számára értékesebb
ajándékot is) kaphat ; a beváltható „ajándék” nem feltétlenül kell tárgyi eszköz,
játék legyen, hanem lehet akár kétszemélyes program (mozi, pizzázás stb…)
3. Szabálytábla készítése közösen, a gyermekekkel:
- szabályok rajzos-képes formában is megjelenhetnek rajta,
- és minden gyermek számára érthetőnek és egyértelműnek kell lennie.
4. A zseton-megtartás
- Minden gyermeknek van személyes táblája, ahová a zsetont kiteheti-felteheti. Ezen
túlmenően a munkatársak is vezetnek „nyilvántartást” a zsetonokról, azok
megtartásáról, számáról
- Zseton minden reggel mindenkinek jár – bizalom érzetének erősítése a
gyermekben.
- Zsetont csak elveszíteni lehet, amennyiben a gyermek 3-szori figyelmezetés
ellenére sem fejez be egy szabályszegő viselkedést. Fontos, hogy a zseton
elvesztéséről műszakváltáskor beszámoljanak egymásnak a kollégák, ennek
okáról, körülményéről, a gyermekre gyakorolt hatásáról, ezzel is erősítve a
munkatársak közötti egységességet az értékelés rendszerében és metodikájában.
- A megtartott zsetonokat be lehet váltani az előzőekben ismertetett otthongyűlésen
megbeszéltek alapján.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
47
Kikerülés a speciális gyermekotthonból - A reszocializáció és a reintegráció folyamata
A speciális otthonban eltöltött időszak – amely maximálisan 2 év lehet- végéhez közeledve a
gyermek további sorsának alakulásához nagyon fontos a megfelelő szocializáltság kialakítása,
amely speciális szükségletű serdülőknél a reszocializálás folyamatát jelenti. Bár bemutatásra
került program minden eleme integrálja ezt a folyamatot, indokoltnak tűnik egy külön, önálló
egységként alkalmazható reintegrációs program bevezetése, amely alapvetően két részre
osztható: a szűkebb környezetbe, illetve a társadalomba való visszailleszkedés.
A KÖZVETLEN KÖRNYEZETBE VALÓ REINTEGRÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS MEGVALÓSÍTÁSA
A vér szerint családdal a kapcsolattartás lehetőségét természetesen folyamatosan, a gyermek
bent létének ideje alatt biztosítani kell, megfelelően intim környezeti feltételeket teremtve,
valamint a gyermek és a család igényeit a lehetőségekhez mérten maximálisan figyelembe
véve az együttlét idejére és tartalmára vonatkozóan. A családba való reintegrálódás
eredményességét a család felé nyújtott folyamatos információátadás, és szükség, valamint
igény szerint szakemberek által tartott tanácsadás biztosítja.
Amennyiben az eredeti környezetet, ahonnan a gyermek a speciális ellátást nyújtó
gyermekotthonba került, nem a család, hanem valamely más intézmény, gyermekotthon,
illetve lakásotthon jelentette, és a felülvizsgálat, valamint a megyei Gyermekvédelmi
Szakértői Bizottság javaslata alapján a gyermek oda kerül vissza, különös figyelmet kell
fordítani az ott élő gyermekek és szakmai munkatársak felkészítésére is. Ennek egyik fontos
eleme a kooperatív kapcsolat kiépítése és a folyamatos kétirányú kommunikáció biztosítása a
gyermek bent léte alatt is, amely elősegíti a serdülővel kapcsolatos későbbi optimális
hozzáállás kialakítását és sikeres reintegrációját.
Nevelőcsaládhoz való kerüléskor fokozott figyelmet kell fordítani a barátkozás szakaszára,
annak fokozatosságát és folyamatosságát kell lehetővé tenni. Nagyon fontos a gyermek
reakcióinak, viselkedésének, kötődésének alakulását az otthonban dolgozó szakemberek
részéről nyomon követni, és a barátkozás sikerességét vagy sikertelenségét felismerni. A
gyermek számára biztosítani kell a barátkozás folyamán az egyéni konzultációs lehetőséget,
amelynek során érzéseit és ellenérzéseit nyíltan felvállalhatja, valamint a szakember
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
48
koordinálni tudja azokat és rálátása lesz a folyamatra, annak hatására a gyermek további
személyiségfejlődésében.
Lakásotthonba kerüléskor a gyermeket vagy a fiatalt az új közösségbe fokozatosan kell
bevezetni, lehetőséget adva neki az új, leendő életmód, társak, szabályok feltérképezésére és
elfogadására.
A TÁRSADALOMBA TÖRTÉNŐ REINTEGRÁCIÓ
A társadalomba történő reintegráció elősegítését célzó szakmai program olyan célok köré
csoportosul, amelyek lehetővé teszik az önálló életvitelhez szükséges alapok megismerését,
azok önálló megteremtésének elősegítését, a reális énkép kialakítását, az ideális énkép-énideál
diszkrepancia, mint motiváló tényező optimalizálását, a megfelelő pályaszocializációt,
pályaorientációt. Ezek kapcsán fontos célkitűzésként jelenik meg az egyéni képességek
fejlesztése, tehetséggondozás, egyrészt az önismeret hatékonyságának növelése, másrészt a
sikeres munkavállalás céljából. Összességében megvalósulhat a társadalomba való
visszaillesztés, a reintegrációs folyamat katalizálása, megfelelő értékrend és reális jövőkép
kialakításával.
A társadalomba való reszocializációs program részei, feladatai
Pozitív énidentitás, értékrend, reális jövőkép kialakítása
Én-erősítés: önértékelés növelése, szorongáscsökkentés, hatékony énbemutatás.
Pályaválasztási, pályaorientációs tanácsadás során elsajátítják azokat az értékeket,
attitűdöket, amelyek sikeressé tehetik őket választott szakmájukban
A társadalmi együttélés szabályainak megismerése (alapvető állampolgári jogok és
kötelességek)
A reintegrációs program várható hatásai a következőkben foglalhatók össze:
A fiatalok megismerik az identitás és az identitáskrízis fogalmát, valamint az
identitáskrízis optimális és hatékony megoldását.
A tudatosított családi, nevelési értékeket képesek beilleszteni a saját értékrendjükbe.
Stabil jövőképpel rendelkeznek.
Képesek olyan pályát, foglalkozást választani, amely személyiségüknek, igényeiknek
megfelel, azokkal összhangban van.
A disszociális zavarokkal küzdő gyermek vagy fiatal beillesztése új környezetébe, legyen az a
család, nevelőcsalád vagy lakásotthon, jól megalapozott döntés alapján és folyamatos
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
49
támogatás (amely mind a gyermek, mind a környezet támogatását jelenti) mellett kell, hogy
megtörténjen.
Természetesen maga a reszocializációs folyamat nem választható el az előző időszaktól
élesen, hisz a gyermek bekerülésétől fogva a személyiségfejlesztésen, a csoport és egyéni
terápiákon, a tehetséggondozáson keresztül tevékenysége és életmódja a speciális otthonban
mind ezt szolgálja.
A szakmai program elemeinek megvalósításához szükséges feltételek, idői keretek és
kompetenciák
A program eleme Személyi feltételek Tárgyi feltételek Idői keretek
Önismeret fejlesztés Pszichológus, vagy
önismereti csoport
vezetésében jártas
pedagógus, fejlesztő
pedagógus
Csoportfoglalkozás
megtartására alkalmas
helyiség
Heti 2 óra
Korrektív-terápiás
csoportok
Pszichológus Heti 2 óra
Tehetséggondozás,
önképzés
Munkatársak speciális
képzettséggel,
művészeti készséggel,
vagy Adott szakterület,
művészeti ág
képviselője
Igény és lehetőség szerinti
tárgyi eszközök
Heti rendszerességgel
Iskoláztatás Fejlesztő pedagógus,
pszichológus, nevelő
Egyéni foglalkozásra
alkalmas helyiség,
foglalkoztató eszközök
Heti rendszerességgel
Kulturális- és
élményprogramok
Nevelő,
gyermekfelügyelő,
gyermekvédelmi
asszisztens, fejlesztő
pedagógus
Sportolásra alkalmas,
kiránduláshoz szükséges
eszközök
Alkalmanként, nyári
időszakban legalább
heti rendszerességgel
Egészséges
életmódra nevelés
Orvos,
Pszichológus,
Sportoló, edző, védőnő
Előadások megtartására
alkalmas helyiség,
Vetélkedőkhöz és
sporttevékenységhez
szükséges eszközök
Alkalmanként,
Sportolási lehetőség
folyamatos biztosítása
Bűnmegelőzés Nevelő, pszichológus,
külső szakemberek,
szervezetek
Sportoláshoz,
vetélkedőhöz szükséges
eszközök, beszélgetések
megtartására alkalmas
helyiség
Havi rendszerességgel,
nyári időszakban
intenzív
programsorozatként
(napok, tábor)
Reintegrációs
program
Pszichológus,
Családgondozó
Egyéni tanácsadásra és
csoportfoglalkozásra
alkalmas helyiségek
Heti rendszerességgel
a kikerülést megelőző
3 hónapban
(tervezhetőségtől
függően)
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
50
A speciális gyermekotthon kapcsolatrendszere
A családdal és az eredeti környezettel való együttműködés formái
A családdal való szoros együttműködés és a folyamatos kapcsolattartás jelentőségére többször
utaltunk, hiszen mind a bekerülés folyamán, a gyermeknek a speciális gyermekotthonba, mint
új környezetbe való sikeres beilleszkedésének előfeltétele és elősegítője lehet az, ha a család
ismeri és támogatja a serdülő fejlődését célzó szakmai tevékenységet. Ezért fontos, hogy ezen
időszakban nem csupán mint „információforrás” legyen jelen a család, hanem mint
„megismerő” is. A serdülő bent tartózkodása alatti rendszeres kapcsolattartás pedig facilitálja
mind a terápiás folyamatok, mind a reintegráció lehetőségének sikerességét is.
A családdal való tevékenység lehetséges formái a következők:
Családkonzultáció
Az intézmény szakembereivel, illetve a gyermekkel foglalkozó szakmai
munkatársakkal való folyamatos kapcsolat és konzultáció lehetőségének biztosítása
Az alapellátás szakembereivel való szoros kapcsolattartás
Az eredeti környezettel való szoros kooperáció kialakítása és biztosítása a speciális
szükségletű serdülő speciális gyermekotthonban való tartózkodás alatt abban az esetben is
nélkülözhetetlen, amennyiben egy másik gyermekotthonról, lakásotthonról van szó. A
speciális gyermekotthonban élő serdülő és korábbi intézménye közötti kapcsolattartás a
rendszeres látogatás és a szakmai munkatársak közötti konzultáció formájában nyilvánulhat
meg. Ennek jelentőségére korábban, a sikeres reintegráció kapcsán is utaltunk.
A szakmai program sikeres megvalósításához hozzájáruló szolgáltatókkal való
együttműködés
A szakmai program szerves részét kell, hogy képezze a folyamatos kapcsolattartás azon
oktatási és képzési intézményekkel, valamint civil szervezetekkel, amelyek a hatékony és
adekvát reszocializációt lehetővé teszik, illetve infrastrukturális hátterét biztosítják. Az
oktatási és képzési intézményekkel való együttműködés formáit, lehetőségeit és jelentőségét a
korábbiakban, az iskoláztatás kapcsán, kifejtettük.
A szakmai program hatékony megvalósítását segítik elő a speciális gyermekotthon civil
szervezetekkel létesített kapcsolatai és szoros együttműködése, amely megnyilvánulhat mind
szakmai támogatásban (szakemberek biztosítása speciális fejlesztő vagy korrektív-terápiás
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
51
tevékenységhez, ismeretterjesztő, tájékoztató előadások megtartása, kiadványok terjesztése),
mind tárgyi, vagy infrastrukturális eszközökben ( a tehetséggondozó csoportok elindításához
szükséges feltételek megteremtése, alternatív terápiás módszerek alkalmazási lehetőségének
biztosítása), mind közös programok (ünnepek, kirándulások) szervezésében és projektek,
pályázatok lebonyolításában.
A kapcsolatrendszer komponensei
A speciális gyermekotthon a hatékony szakmai tevékenység érdekében szoros kapcsolatot tart
fenn a Szolgáltatón belül
- Gyám, a gyermekotthon vezetője (2. sz. Gyermekotthon) – a Fiú Speciális
Gyermekotthon, lakásotthon ezen szervezeti egység része
- A nevelőszülői hálózat munkatársaival (gondozási hely váltásakor)
- Szaktanácsadói szolgálat igazgatójával,
- Módszerspecifikus csoport vezetőjével és munkatársaival
- Pszichológus hálózat igazgatójával, munkatársaival
- Gyermekönkormányzat felnőtt koordinátorával, munkatársával
A Szolgáltatón kívül kooperatív kapcsolatot épít ki és tart fenn
- A szakszolgálat szakmai egységeivel: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői
Bizottság, Elhelyezési csoport, a Befogadó otthon vezetőjével, munkatársaival
(előgondozás folyamatában),
- Az illetékes alapellátás szakembereivel,
- Gyámhivatalokkal,
- Hatóságokkal,
- Közoktatási és felnőttképzési intézményekkel,
- Egészségügyi ellátórendszer tagjaival (háziorvos, védőnő, szükségleteknek
megfelelő szakellátási intézmények)
- Helyi önkormányzattal, Kisebbségi önkormányzatokkal,
- Kulturális intézmények vezetőivel,
- Sportegyesületekkel,
- Egyházakkal,
- Civil szervezetekkel, támogatókkal,
- Továbbá a gyermekek, fiatalok személyes szükségleteinek megfelelő, fejlődését-
fejlesztését biztosító, szolgáló intézményekkel, szervezetekkel
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
52
Jogszabályok, melyekre a gyermekvédelmi gondoskodás során különös figyelemmel kell
lenni a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkatársainak
Magyarország Alaptörvénye (2012. január 1-jén lép hatályba)
1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
1952. évi IV. Törvény a házasságról, a családról és a gyámságról
1959. IV. Törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
1990. évi IV. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról
2011. évi C. Törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak,
vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
1991. évi LXIV. Törvény a Gyermek jogairól szóló,New Yorkban, 1989. november
20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
2009. évi CLX. Törvény a gyermekek fegyveres konfliktusba történő bevonásáról
szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött Fakultatív Jegyzőkönyv
megerősítéséről és kihirdetéséről
2009. évi CLXI. Törvény a gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a
gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló egyezményhez fűzött
Fakultatív Jegyzőkönyv megerősítéséről és kihirdetéséről
1993. évi III. Törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról
1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
1998. évi LXXXIV. Törvény a családok támogatásáról
149/1997. (IX. 10.) Korm. Rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi
és gyámügyi eljárásról
235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi
szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó
szervek és személyek által kezelt személyes adatokról
15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
53
29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi
napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az
örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról
259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi
vállalkozói engedélyről
133/1997. (VII. 29.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz
felhasználható bizonyítékokról
261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a
helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről
331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és
hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről
4/2010. (I. 19.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról
30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes
oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról
58/2011. (X.21.) NEFMI rendelete a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és
működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosításáról
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások sajátosságai,
a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja
Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme
54
A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok
a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál
Alapvető feladat, hogy a személyes gondoskodást végző személyek, kollégák a
kötelezettségeik mellett a jogaikról is megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Jogaik
ismerete nélkül jogaik védelme is nehezen megvalósítható, tekintettel arra, hogy ismeret
hiányában az esetleges jogsértést fel sem ismernék. Az ismeretszerzés lehetséges formái
különösen:
a) a jogszabályokhoz történő internetes hozzáférés lehetővé tétele.
b) vezetőségi értekezleteken tájékoztatók meghallgatása.
c) vezetőkkel való személyes megbeszélés.
d) a munkavállalót megillető jogokról tájékoztatás a gazdasági igazgató közreműködésével.
e) jogi referens ( jogtanácsos) általi tájékoztatás jogszabályok változásairól.
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató biztosítja az Munka Törvénykönyve alapján a
munkavállalókat megillető jogok gyakorlását, így különösen a munkavállalók részvételi
jogának gyakorlását.
A munka és tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását szerződés alapján vállalkozó
közreműködésével biztosítja a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, amely lehetővé
teszi, hogy a munkavállalók a feladatot ellátó szakemberekhez forduljanak.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ 2. k) pontja alapján
közfeladatot ellátó személy többek között a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben meghatározott munkakörben foglalkoztatott személy e
tevékenysége gyakorlása során. Ezen szabályozás tartalmát Szent Ágota Gyermekvédelmi
Szolgáltató az épületeiben jól látható helyen kifüggeszti.
A személyes gondoskodást végző személyek, munkavállalók - a jogszabályokban
szabályozott különböző hatóságokon, egyéb intézményeken túl - jogaik védelmével
kapcsolatosan a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatón belül fordulhatnak:
a) közvetlen feletteshez,
b) a megyei igazgatóhoz,
c) az igazgatóhoz.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
55
Szakmaetika-
A speciális gyermekotthon munkarendje, munkatársak szakmai feladatai
Szakmaetikai ajánlások a speciális gyermekotthonban tevékenykedő munkatársak számára:
A gyermekvédelemben tevékenykedő kollegáknak személyiségében érett és jól
differenciált személyiséggel szükséges rendelkezniük, hogy személyiségükkel is jól
megfeleljenek ennek az igényes, és fáradságos feladatnak.
Érző, és értő felnőtt, rugalmas és hiteles személyiségre van szükség. Következetesen
viselkedik, és jó mintát nyújt a gyermek számára. A humorérzék, a kreativitás, a
problémákkal való megküzdés képessége fontos érték a gyermekekkel való törődés
során.
Igénye legyen a folyamatos szakmai ismeretbővítésre, az önismeret folyamatos
építésére.
Tudjon hatékonyan teamben dolgozni. Fontos, hogy tisztában legyen saját értékeivel.
erősségeivel, de gyengéivel is.
Gyermekeinkkel való tevékenység során a kollegák a személyiségükkel dolgoznak,
mely egy idő után elfárad, frissítésre szorul. A szakmai team számára rekreációs
lehetőségek biztosítására, szakmai munkájukban megtámogatásra (szupervízió,
esetmegbeszélő, sikeres esetek, tapasztalatok megbeszélése stb.) van szükség. Fontos,
hogy minden kolléga megtalálja a munkán kívül azokat a kikapcsolódási, rekreációs
lehetőségeket, amiben jól érzi magát, fel tud töltődni, és kipihenten, megújulva tud
visszatérni a gyermekek közé.
A speciális gyermekotthonban a dolgozók munkájukat 8 illetve 12 órás munkaidőben,
folyamatos munkarendben látják el. Az adott műszakban a dolgozó ellátja a beosztásának
megfelelő teendőket, lehetőség és szükség szerint segíti munkatársait, rögzíti az
adminisztrációs feladatait. A munkaidő végeztével, műszak átadásakor az események írásban
történt rögzítésén túl szóban is köteles tájékoztatni váltótársát a műszakban történtekről. A
szolgálat átadásakor a következő szempontokat kell figyelembe venni:
- az otthon létszáma, kik vannak kimenőre engedve, mikor kell vissza érkezniük,
- távozott-e valaki engedély nélkül, történt-e intézkedés,
- van-e beteg gyermek, vizsgálta-e orvos, van-e további teendő,
- milyen konkrét gondozási feladatok vannak folyamatban,
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
56
- volt-e rendkívüli esemény (lopás, rongálás stb.),
- milyen a gyermekek hangulata, kire kell kiemelten figyelni,
- étkezéssel kapcsolatos teendők, a maradék készételek meddig fogyaszthatók,
- van-e az otthonban technikai hiba, milyen intézkedésre van szükség.
- az ügyelet átadása az otthon bejárásával zárul.
A speciális gyermekotthoni munkatársak konkrét feladatai
Gyermekotthoni hálózat vezető
A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek és az utógondozói ellátottak (nagykorúak)
számára.
Segíti, támogatja a családi környezetbe történő hazagondozást, a családi kapcsolatok
ápolását.
Biztosítja a gyermekek számára az egészségügyi ellátást.
Biztosítja, hogy a gyermekek hozzájussanak a számukra legmegfelelőbb oktatáshoz.
Segíti és támogatja a gyermekek és fiatal felnőttek pályaválasztását.
Felkészíti a gyermekeket az önálló és felelősségteljes életre.
Együttműködik a családdal, a gyermekjóléti szolgálattal, a Területi Gyermekvédelmi
Szakszolgálattal, valamint az illetékes gyámhivatallal.
Az otthont nyújtó ellátás keretében a gyermekek aktuális állapotának, szükségleteinek
megfelelően elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet.
Gyám, gyermekotthon vezető
a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője
segíti a gyermek új gondozási helyre való beilleszkedését
elősegíti a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, és gondoskodik a
gyermek teljes körű ellátásáról
a gyermekkel közösen választja meg a gyermek életpályáját
gondoskodik a gyermek rendszeres iskolába járásáról, továbbtanulásáról, a speciális
szükségletnek megfelelő iskolatípus kiválasztásáról
segíti és biztosítja a családdal való kapcsolattartást
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
57
védi a gyermek érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról
eseti számadást, rendszeres számadást, végszámadást készít, családi pótlék
felhasználásáról beszámol a gyámhivatalnak
Problémás gondozási-nevelési esetekben iránymutatást ad, esetmegbeszélést tart az
érintettekkel, esetkonferenciát szervez
A gondozott gyermekek és fiatalok fejlődésének nyomon követése céljából folyamatos
kapcsolatot tart a nevelőkkel, tájékozódik a gondozottak testi, értelmi, érzelmi,
erkölcsi fejlődéséről, egészségügyi állapotáról, oktatásáról, gondozásáról, neveléséről
Koordinálja a gyermekkel és körülményeivel foglalkozó szakemberek munkáját
Ellenőrzi a gyermek-csoportok eseménynaplóit, a gondozó-nevelő munka napi
gyakorlatát,
Gyermek-csoportonként átfogó szakmai ellenőrzést tart: ellenőrzi a „Gyermekeink
védelmében” elnevezésű együttműködési és nyilvántartási dokumentáció vezetését,
különös tekintettel az egyéni gondozási-nevelési terv betartását, szakmai elveknek és a
belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzést,
Meghallgatja a gyermekek gondozást, nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait,
véleményét,
Irányítja és ellenőrzi szakmai területen a helyettesítéseket, a túlmunka-végzést, és
adminisztrálást.
Az éves ellenőrzési terv alapján belső ellenőrzési feladatokat lát el.
Ellenőrzi a Speciális Gyermekotthon működtetésével kapcsolatos jogszabályok,
intézményi szabályozások, igazgatói rendelkezések végrehajtását. Az igazgatónak
elemző és értékelő megállapításokat tesz.
Részt vesz: Vezetői értekezleten, Gondozási csoportok megbeszélésein,
Esetmegbeszéléseken, Szakmai továbbképzéseken, programokon, Elhelyezési
értekezleteken, Intézményi értekezleteken
fokozott figyelmet fordít az új gyermekek bekerülésekor az előgondozás folyamatára,
a gyermekek teljes körű ellátására, valamint támogatja, és aktívan részt vesz a
gyermek lakásotthonból való elkerülésének, kikerülésének folyamatában
egyéni fejlesztési tervekkel célratörő individuális nevelés lehetőségét megvalósítja
mentor kijelölése és folyamatos figyelemmel kísérése, a mentor-rendszer koordinálása
kéthetente team megbeszélést szervez és tart
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
58
Nevelő
Gondoskodik arról, hogy a gyermekek minél több élményprogramon vegyenek részt
Az iskolára való előkészítés keretében kapcsolatot tart a helyi és a környékbeli
általános iskolákkal és a továbbtanulás érdekében a középiskolákkal
Ellenőrzi az eseménynapló bejegyzéseit, szükség esetén, saját hatáskörében azonnal
intézkedik
Közreműködik a gyermekközösség kialakításában, továbbfejlesztésében
Önképzés keretében ismereteit fejlessze folyamatosan
Törekedjen nyílt, őszinte felnőtt-gyermek kapcsolat kialakítására és megerősítésére
Tegyen meg mindent a gondozott gyermek értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésért,
személyisége legteljesebb kibontakozásáért.
Ismerje és tartsa be munkavégzésre vonatkozó törvényeket, jogszabályokat,
rendelkezéseket és azokat a szakmai és helyi előírásokat, melyek a mindennapi
tevékenységet meghatározzák.
Kapcsolatot tart a gyermeket látogató szülőkkel, családtagokkal és hozzátartozókkal.
Gondoskodik a csoportjába tarozó gyermekek testi tisztaságáról, ruházattal történő
ellátásáról.
Figyelemmel kíséri az egyéni felszerelés, ruházat ápolását, karbantartását, szervezi
azok szükség szerinti javítását.
Gondoskodik a Házirend betartásáról, elősegíti, hogy a gyerekek időben érkezzenek a
terápiás foglalkozásokra.
Az őt váltó szakdolgozót tájékoztatja a gyermekek állapotáról, a megoldandó
feladatokról. /gyógyszerbeadás, felszerelések kiadása stb./
Köteles ismerni a nevelési csoportjába tartozó gondozott gyermekek személyi
iratanyagát, valamint családi körülményeit.
Rendszeresen ellenőrzi a gondozott gyermekek által használt helyiségek rendjét,
tisztaságát, az egyéni ápoltságát, a személyi tulajdonukat képező tárgyak rendben
tartását.
Gondoskodik a betegek megfelelő elhelyezéséről, az orvos utasításának betartásáról.
Meghallgatja a gyermekek gondozást-nevelést, kapcsolattartást érintő panaszait,
véleményét.
Az ügyeletesi füzetben tájékoztatást ad az esetleges problémákról, eseményekről.
Koordinálja az egészségügyi ellátást igénylő gyermekek orvosi vizsgálatát.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
59
Étkeztetéskor gondoskodik arról, hogy a gyermekek a higiéniai követelményeket
megfelelően betartsák.
Figyelemmel kíséri a gyermekek étkeztetését, az életkori sajátosságoknak megfelelően
tanítja a kulturált étkezés szabályait, elősegíti szokássá alakulását.
Folyamatosan ellenőrzi a gyermekekkel kapcsolatos iratanyagokat.
Részt vesz: Gondozási csoportok megbeszélésein, Esetmegbeszéléseken, Szakmai
továbbképzéseken, programokon, Intézményi értekezleteken
Gyermekfelügyelő és gyermekvédelmi asszisztens
Elősegíti a gyermek és ifjúsági közösség kialakulását
Fogadja az iskolából hazajövő gyerekeket, felkészíti az étkezéshez (kézmosás,
átöltözés),
Felkészíti a gyermekeket a tanórára (tisztálkodás, felszerelés előkészítése).
Képességeihez és tudásához mérten bekapcsolódik a tanórai tevékenységbe, segíti a
gyerekek egyéni tanulását. A tanulási zavarokkal küzdő növendékek esetében
együttműködik a fejlesztőpedagógussal, illetve a korrepetitorral.
Részt vesz a szabadidős tevékenységek megszervezésében, lebonyolításában, együtt
játszik a gyerekekkel.
Támaszt nyújt a gyermekek egyéni lelki problémájának feldolgozásában, segíti a
konfliktushelyzetek békés megoldását. A lelki gondozás területén együttműködik a
növendék pszichológusával.
Ellátja a folyamatos gondozási feladatokat.
Betartja a napirendet és törekszik a helyes szokásrend kialakítására.
Közreműködik a konyhai feladatok ellátásában, kialakítja a kulturált étkezés
szabályait.
Irányítja a növendékek önkiszolgáló munkáját.
Felel a gyermekek gondozottságáért, ruházatukkal való ellátásért (évi pénzkeret
figyelembe vétele), gyermek ruházatának javításáért.
Megtanítja a gyermekeket ruházatuk tisztántartására, javítási munkák elvégzésére,
környezetük tisztántartására.
Feladata a lakóegység helységeinek tisztán tartása, textíliák és a gyerekek ruházatának
mosása, vasalása, javítása, gyerekek eszközeinek tisztán tartása, fertőtlenítése,
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
60
amelybe olyan mértékben vonja be a gondozott gyermeket, amely életkorának
megfelelően tőle elvárható. Felel a tisztítószerek biztonságos tárolásáért.
Az orvos irányítása szerint ellátja az egészségügyi feladatokat. Orvosi vizsgálatra,
szakrendelésre kíséri a gyermekeket. Figyelemmel van a betegekre, ellátja, ápolja őket
az orvos útmutatásai alapján. (Kiemelten felelős a növendékek számára előírt
gyógyszer adagolásáért és pontos szedéséért.) Részt vesz a növendékek szexuális és
egészségügyi nevelésében és gondozásában.
Önálló gyermekkíséretet és felügyeletet lát el, melynek során köteles a rábízott
gyerekek testi és lelki egészségére vigyázni.
Ellátja az éjszakai ügyeleti teendőket.
A nevelő irányításával részfeladatot vállal az önálló csoportgazdálkodás területén, a
rábízott részfeladatok ellátásáért erkölcsileg és anyagilag felel.
Ellátja az étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat. (Bevásárol, főz, és lebonyolítja az
étkezéseket)
Program alapján vezeti a szabadidős tevékenységet (beszélgetés, kirándulás,
társasjáték, sportfoglalkozás, bevásárlás, programra kísérés).
Mindent megtesz annak érdekében, hogy megtanítsa a gyerekeket takarékoskodni,
pénzüket megfelelő módon beosztani.
Amennyiben a gondozottak megkérik, köteles az értékeik megfelelő őrzéséről
gondoskodni.
Lehetővé teszi, hogy a gondozott gyermek szabadon gyakorolhassa a vallását, továbbá
vallásoktatáson vehessen részt. Ezen a téren az intézmény által felkínált lehetőségeket
segíti.
Elősegíti, hogy a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gondozott gyermek
megőrizhesse kisebbségi önazonosságát, ápolhassa hagyományait, hozzájuthasson a
kisebbség kulturális értékeihez.
Biztosítja a gondozott gyermek környezetének állandóságát, a gondozott személyes
tárgyainak elhelyezését.
Segíti a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartását, szülővel, hozzátartozóval
igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy az
esetleges szülő és gyermek közötti konfliktust segítsen feloldani, erősítse a
gyermekben a szülők iránti lojalitás érzést. Mindent tegyen meg annak érdekében,
hogy a gyermek hazakerülhessen.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
61
Ha a gondozott gyermek engedély nélkül eltávozott az intézményből, vagy oda a
számára előírt időpontban nem tér vissza, megkísérli felkutatni tartózkodási helyét.
Amennyiben ez sikertelen lenne 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt
magáról gondoskodni nem tudó eltűnt gyermek esetén haladéktalanul, egyéb
esetekben 24 órán belül gondoskodik, hogy az illetékes rendőri szerv értesítve legyen
az eltűnt gyermek felkutatása érdekében.
Köteles a növendékekkel kapcsolatos lényeges információkat gyámjuknak, az
intézmény vezetőjének tudomására juttatni, különös tekintettel a fiatalok személyiség
jogaikra, családi jogállására, örökösödésére, vagyonára és veszélyeztetettségére
tekintettel. Köteles jelenteni, ha a gondozottat bűncselekmény éri, vagy ő maga
bűncselekményt követ el.
Vezeti a speciális gyermekotthon eseménynaplóját a nevelő útmutatásai alapján. Felel
az információ pontos rögzítéséért és teljességéért. Az eseménynaplót szolgálatba
állásakor áttanulmányozza, és az abban foglaltakat figyelembe veszi munkája során.
A gyerekeket balesetveszélyes helyzetektől óvja meg. Baleset esetén részesítse
elsősegélyben a balesetet szenvedőt és megteszi a szükséges intézkedéseket. (orvos,
mentő hívása).
A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégáival teamben együtt dolgozik .Felelősen
végzi munkáját.
Fejleszti szakmai, pedagógiai ismereteit, műveltségét.
Gyermekvédelmi ügyintéző
Azon gyámhivatali eljárások során, melyben az ellátott gyermekek érdekeltek, a
készítendő iratok – megfelelő szakmai előkészítés után – határidőre elkészüljenek,
tartalmuk megfeleljen a jogszabályokban foglaltaknak és a szakmai
követelményeknek.
Mint iratkezelő ügyintéző szabályszerűen kezeli, és naprakész állapotban tartja a
gyermekvédelmi gondoskodásban részesülők személyi anyagát.
Naprakészen ismeri és nyilvántartja a Gyermekotthon üres férőhelyeit, azok betöltési
lehetőségeit.
Megismeri és kezeli a statisztikai adatgyűjtés lényegét (OSAP rendszer. Gyermekeink
védelmében nyilvántartási rendszer)
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
62
Adatgyűjtéseket, adatrögzítéseket végez, bekapcsolódik a statisztikai nyilvántartás
folyamatába, javaslatokkal él a felettesei felé az adatgyűjtések és rendszerezések
megújítására, ésszerűsítésére.
Szükség esetén jegyzőkönyvet vezet és ír, levelet vagy más iratot készít el.
A gyermekotthonban elhelyezett átmeneti, tartós nevelt gyermekekről nyilvántartást
vezet, az adatvédelmi szabályok betartásával.
Kezeli, és naprakész állapotban tartja az ellátottak személyi anyagát. Ennek kapcsán
levelezést folytat, személyi lap, illetve személyi igazolvány, lakcím ki és
bejelentkezés, útlevél, egészségügyi iratok, iskolai előmenetelével kapcsolatos iratok,
stb. beszerzése és érvényessége megőrzése tárgyában.
Begyűjti és a gyermek iratanyagában tárolja a „gyermekeink védelmében”
rendszeresített nyilvántartási lapokat. A határidők figyelemmel kísérése mellett
előkészíti a szükséges iratokat a gyámsággal kapcsolatos feladatok érdekében.(pl.:
éves felülvizsgálat, gyámi jelentés, kapcsolattartás, családi pótlék igénylés, stb.)
Külön leltár-felelősségi megbízás alapján felel a gyermekotthon leltáráért, részt vesz a
leltározás előkészítésében és vitelében
Szükséges és indokolt esetben gyermekkíséretet végez, felügyeletet is ellát a
Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján.
Fejlesztő pedagógus
A szakmai vélemény kialakítása érdekében gondoskodik az esetek előzményeihez
kapcsolódó iratanyagok bekéréséről, ütemezéséről, a határidőn belüli lebonyolításáról.
Az otthonban élő gyermekek fejlettségi szintjének felmérése, annak dokumentálása és
folyamatos nyomon követése.
A végzett munkának és eredményességének naplóban való rögzítése, további
feladatok megállapítása. A pszichológussal, mentorral és további munkatársakkal
együttműködve részt vesz a Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv kialakításában
és felülvizsgálatában.
A gyermekek részére egyéni és csoportos foglalkozásokat tart, ezeket a gyermekotthon
nevelőjével egyeztetve szervezi meg.
A kimagasló, ill. jó képességű vagy valamilyen területen tehetséges gyermekek
részére megszervezi a tehetséggondozást; a lemaradóknak segít a korrekciók
elvégzésében, a felzárkóztatásban.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
63
Segíti a tanulókat az iskolai felkészülésben, ellenőrzi felszerelésük, taneszközeik
meglétét, állapotát.
Rendszeresen kapcsolatot tart a nevelési-oktatási intézményekkel, a
tehetséggondozásban, vagy felzárkóztatásban résztvevő egyéb szervezetekkel és
személyekkel.
A gyermekekkel kapcsolatos vizsgálatokon vesz részt, alkalmanként - a
Gyermekotthon vezetőjének kijelölése alapján - gyermekkíséretet, felügyeleti munkát
lát el
Szakmai továbbképzéseken vesz részt.
Pszichológus
Bekerülés, beilleszkedés időszakának segítése - családból való bekerülés krízise,
gondozási hely váltás, mentor-rendszer támogatása, ismerkedés-beilleszkedés a
gyermekközösségbe,
Kapcsolat kiépítése a gyermek korábbi gondozási helyével vagy a családdal, az
oktatási-nevelési intézményekkel, az egészségügyi ellátórendszer tagjaival,
hatóságokkal
Pszichodiagnosztikai eljárások alkalmazása - anamnézis, interjú, teljesítménytesztek,
személyiségskálák, projektív tesztek, pszichológiai vélemény készítése
Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv készítése kollégákkal (főként a fejlesztő
pedagógussal és a gyermek mentorával együttműködve) amely tartalmazza a gyermek
pszichodiagnosztikai vizsgálata alapján az erősségeit (tehetséggondozás),
kockázatokat (pl. speciális szükséglet kockázata, környezeti veszélyforrások) a
fejlesztendő területeket, a fejlesztés módszereit, ezek felelősét; 3 havonta
felülvizsgálat, mentálhigiénés gondozási terv esetleges módosítása
Pszichológiai tevékenység formái gyermekekkel: csoportmódszerek –önismereti,
tematikus, módszer specifikus; egyéni tanácsadás, krízisintervenció,
Csoportmódszerek fő tematikája: közösségépítés, együttműködés-egymásra utaltság,
tolerancia ; agressziókezelés-asszertivitás tréning, szociális készségfejlesztés, tanulási
képességek fejlesztése és tanulási technikák
Egyéni tanácsadás tematikája: motivációs lehetőségek, jövőkép, szabadidő-
strukturálás, életrend betartása-szabálykövetés
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
64
A gyermek kapcsolatrendszerének megismerése, támogatása - szülő-konzultáció,
szülőcsoportok, pszichoedukáció, testvérkapcsolatok optimalizálása,
A gyermek kapcsolattartására (vér szerinti szülővel, családdal) vonatkozó javaslatok
megtétele
Új gondozási helyre való távozásra a gyermek felkészítése, a folyamat támogatása,
előgondozás
A kollégákkal való együttműködés - esetmegbeszélések, intervíziós csoportok,
kooperációs formák, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme, pszichés támogatása,
új kollégák beilleszkedésének segítése
Aktív részvétel a munkatársi és gyermekotthoni gyűléseken
A gyermekek önszerveződésének és érdekképviseletének (gyermekönkormányzat)
szorgalmazása, támogatása
Önfejlesztés, önképzés keretében szakmai továbbképzéseken való részvétel
Családgondozó
A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek
visszafogadására alkalmassá tétele érdekében tevékenykedik.
Alakítson ki jó kapcsolatot, a rábízott veszélyeztetett családokkal, a kooperációs
intézményekkel (Pl.: iskola, munkahely), intézményben élő gondozottakkal, illetve az
onnan kikerült utógondozottakkal. Ehhez rendelkezzen a kommunikációs és
kooperációs készségekkel, valamint az empátia, a tolerancia képességével.
Családgondozóként együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat
családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint végzi.
A gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló
kapcsolat elősegítése szükség esetén javaslattétel a kapcsolat formájának és
időtartalmának megváltoztatására.
A gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a
gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kisérése ha a gyermek és a szülő közötti
kapcsolat helyreállításához szükséges a találkozásokon való részvétel
Az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekekkel való közlése, ha a
szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben
A gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
65
A hazakerülést követő teendők és életvitel – a gondozott gyermekekkel és szülőkkel
közösen – megtervezése.
Társadalmi szervezetek és önkéntes segítők közreműködését kezdeményezi.
A családgondozó törekszik amennyire lehetséges a szülőt bevonni a
gyermeknevelésbe. A családokat szükség szerint, de havonta 1 alkalommal
meglátogatja.
A családgondozó javaslatot tesz a gyám felé a kapcsolattartás formájának és módjának
megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt
indokolttá teszi.
Adatokat gyűjt a gyámhatósági beszámolóhoz a gyermek és családja kapcsolatáról
valamint családi körülményeiről.
Családlátogatás után rövid környezettanulmányt készít a gyám és a gyermek
lakóegységének vezetője számára. A gyámi beszámoló elkészítésekor teljes körű
összefoglaló beszámolójával segíti a nevelő munkáját az egyéni gondozási nevelési
terv elkészítése és a későbbi helyzetértékelések kitöltése során.
Együttműködik a pszichológussal a gyermek egyéni terápiája során és a nevelőknek
adott nevelési tanácsadás tekintetében.
A családgondozó amennyiben nem kap segítséget a gyermekjóléti szolgálatoktól a
gondozást még a következő szolgáltatásokkal egészítheti ki:
a.) a szülők nevelési, gondozási háztartásszervezési ismeretei gyarapításának
támogatása
b.) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás
felszerelésének elfogadhatóvá tételében
c.) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának ügyeik
intézésének támogatása
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
66
A speciális gyermekotthon adminisztrációs feladatai
GH-1
GH-2
GH-3
Törzslap
Egészségügyi karton
Féléves jelentés a gyermekről a gyámhivatal részére
Kapcsolattartás vezetése
Gyermeknyilvántartás
Napi kimenő nyilvántartás
Eseménynapló
Zsebpénz nyilvántartás
Családi pótlék vezetése
Családi pótlékos rovatív vezetése
Ruházati karton és rovatív vezetése
A telefon átvétele
Részletes telefonszámok vezetése
HACCP
Szabadság igénylése
Szabadságos nyilvántartás engedélyeztetése
Szabadság hóvégi jelentése
Jelenléti ív
Dolgozók havi munkaidő jelentése (havi óraszám, délutáni, éjszaki pótlék)
Étkezési igénylés
Tényleges étkezés
Ellátmány igénylés
Férőhelyek száma
Gazdálkodással kapcsolatban a rovatív vezetése
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
67
A munkatársak együttműködésének fórumai, kollégák mentálhigiénés egészségvédelme
A speciális gyermekotthonban dolgozó kollégák szakmai fejlődése, mentálhigiénés
egészségvédelme és a közöttük megvalósuló napi kooperáció preventív jelleggel hat a kiégés
ellen, ezáltal csökkenti a fluktuáció mértékét. Ezért alapvető, hogy a munkatársaknak
lehetőséget biztosítva a ventillációra, a problémák és a sikerek megbeszélésére, hangsúlyozva
a személyes fejlődés-fejlesztés fontosságát különböző fórumok szintjén valósuljon meg az
együttműködés. Ennek lehetséges formái:
- team-megbeszélések: havi rendszerességgel (közösen megbeszélt, rögzített
időpontban) az aktuális problémák megbeszélésére, az esetleges konfliktusok
megoldására. Ennek keretében kapnak tájékoztatást a dolgozók a Szolgáltató és a
gyermekotthon egészében folyó munkáról, személyi változásokról, előirányzott
feladatokról.
- tematikus megbeszélések: előgondozási folyamat részeként új gyermek érkezésekor,
mentori tevékenységgel kapcsolatosan, mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
megbeszélése- felülvizsgálata
- esetmegbeszélés, szupervízió megtartása igény és szükség szerint, de legalább havi
egy alkalommal
- csapatépítő délutánok-estek a kollégák részvételével a munkatársi team kohéziójának
erősítésére, ventillációs lehetőséget biztosítva
- kötetlen összejövetelek a kollégák részvételével az összetartás erősítésére, a
kikapcsolódás biztosítására
- siker-esetértekezlet során olyan gyermekek eseteinek megbeszélése, átbeszélése,
amelyeket a team sikerként élt át
- jó gyakorlatok tanulságainak összegyűjtése tematikusan pl. hatékony
konfliktuskezelések, megfelelő kommunikációs stratégiák
- belső továbbképzések szervezése: KÁSZPEM® implementáció munkatársak számára
200 órás alaptanfolyam keretében, valamint további, a munkatársakat érdeklő-érintő
témákban pl. romológia, drogprevenció, érzelmi kötődés, agressziókezelés
- új kolléga érkezése, beilleszkedésének segítése munkatársi mentorálás révén, amikor
az új kollégát egy régi, ugyanolyan munkakörben dolgozó munkatárs segíti abban,
hogy megismerje az otthon szokásait, szabályait, a szolgálattal kapcsolatos
feladatokat, támogatja beilleszkedését a munkatársi és gyermek közösségbe.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
68
A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Továbbképzési terve tartalmazza a kollégák
szakmai és személyiségbeli fejlődését biztosító továbbképzésének ütemezését, melynek
révén biztosítjuk, hogy munkatársaink minél szélesebb körű akkreditált tanfolyamon,
továbbképzésen, tréningen vehessenek részt, illetve ezáltal biztosítjuk a jogszabályban
előírt továbbképzési kötelezettséget is. Új kolléga esetén különös gondot fordítunk a
személyes gondoskodást végző személyek működési nyilvántartásba vételéről szóló
igazolás és nyilvántartási szám beszerzésére a regisztráció kapcsán.
A szolgáltatást nyújtók feladatai, folyamatos szakmai felkészültsége
biztosításának módja, formái
69
A szakmai program perspektívái, továbbfejlesztési lehetőségei
A gyermekvédelem hazánkban az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment és megy
keresztül. A változások legfőbb erénye, hogy új lehetőségek tárulnak az értő, a
gyermekvédelmet hivatásként megélő kollégák elé. Egy ilyen folyamatnak lehetünk most is
tanúi, sőt megélői azáltal, hogy a „feladatcentrikusság” helyett gyermekközpontúság, az
„ügyek” helyett esetkezelés, a „munkavégzés” helyett szakmaiság kerül a fókuszba a Szent
Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató hitvallásában, elkötelezettségében.
A szolgáltatás az által válik valóban támogató szolgáltatássá, hogy maga a gyermek és az ő
esete, élettörténete, lehetőségei határozzák meg a mellette álló, vele foglalkozó kollégák
mindennapi tevékenységét.
Ez az új attitűd kell, hogy nem csupán ismereti, hanem érzelmi és viselkedéses szinten is
átjárja hivatásunkat. Ehhez nyújt szakmailag országos szinten is elismert támogató
tevékenységet az ÁGOTA® Alapítvány, az általa működtetett Szaktanácsadói Szolgálat, és a
KÁSZPEM® módszere, melynek elemei és szellemisége jelen szakmai program részét is
képezik (kliens-csoport, nevelési elvek).
A szakmai program megvalósítása és a KÁSZPEM® módszerének elsajátítása révén a
kollégák nem csak érteni, hanem érezni is fogják hivatásuk esszenciáját, hitelesen közvetíteni
a gyermek számára érdemeitől és teljesítményétől független elfogadhatóság megtapasztalását.
A szakmai program perspektívái között kell megemlíteni a tervezetten évente történő, hosszú
távú, longitudinális monitoring vizsgálatot, amelyet a Szolgáltató teljes ellátási körében
végzünk el, külső és belső szakemberek bevonásával, a minőségbiztosítási rendszer
komponenseként. Ezáltal válik a szakmai program az igények, a külső és belső erőforrások,
mint lehetőségek és az elvárások összeegyeztetése révén dinamikusan változtatható
alapdokumentummá.
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
70
Mentálhigiénés
gondozási és fejlesztési terv
Gyermek neve:__________________________________
születési ideje :__________________________
Lakásotthon:___________________________________
Terv készítésének
időpontja:
……………………………
Készítette:
_____________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
_____________________
Pszichológus hálózat igazgató
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
71
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
Felülvizsgálat
időpontja:
…………………………..
Készítette:
________________________
Pszichológus
Jóváhagyta:
__________________________
Pszichológus hálózat igazgató
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
72
Anamnesztikus adatok
Egészségügyi
Pszichológiai
Pedagógiai
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
73
Szakértői Bizottságok véleménye, javaslata
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________
Szakértői vélemény ideje:__________________________________________
Szakértői vélemény száma:_________________________________________
Vizsgálat eredménye, javaslat:
Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________
Szakértői vélemény ideje:__________________________________________
Szakértői vélemény száma:_________________________________________
Vizsgálat eredménye, javaslat:
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
74
Bekerülést követő szakértői vizsgálatok, javaslatok
Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________
Szakértői vélemény ideje:__________________________________________
Szakértői vélemény száma:_________________________________________
Vizsgálat eredménye, javaslat:
Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________
Szakértői vélemény ideje:__________________________________________
Szakértői vélemény száma:_________________________________________
Vizsgálat eredménye, javaslat:
Szakértői vélemény kiállítója:_______________________________________
Szakértői vélemény ideje:__________________________________________
Szakértői vélemény száma:_________________________________________
Vizsgálat eredménye, javaslat:
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
75
A bekerülést követő adaptációs időszak megfigyelései,
tapasztalatai, vizsgálati eredményei
Pszichológus
Fejlesztő pedagógus
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
76
Mentor
Családgondozó
További megfigyelések, tapasztalatok
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
77
SWOT-analízis
az előzetes és a bekerülést követő tapasztalatok alapján
A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők
Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők
Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők
Lehetőségek – a gyermekben és környezetében
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
78
Felülvizsgálati SWOT-analízis
Ideje: ………………………….
A gyermek erősségei –képességek, készségek, környezeti tényezők
Fejlesztendő területek – képességek, készségek, környezeti tényezők
Lehetséges kockázatok – intra- és interperszonális tényezők
Lehetőségek – a gyermekben és környezetében
1. sz. melléklet – Mentálhigiénés gondozási-fejlesztési terv
79
Mentálhigiénés gondozás, fejlesztés a SWOT analízis alapján
Időtartam:…………..…………-tól ………………………..-ig
Fejlesztés célja Fejlesztés, gondozás módja
(formája, rendszeressége)
Várható eredmények Felelős(ök) Megjegyzés
2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja
80
A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja
A személyi szabadság korlátozására a törvényben előírtaknak megfelelően akkor kerül sor, ha
az ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi
vagy pszichés állapota következtében saját vagy mások életét, egészségét közvetlenül
veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű ellátásának azonnali, zárt körülmények
közötti felügyeletével hárítható el.
- Az intézményben tanúsított oly mértékű fizikai agresszió tárgyak és intézményi társai
ellen, ami önmagára nézve és társaival szemben veszélyes, valamint amit már a
rendelkezésre álló technikákkal nem lehet kezelni
- A gondozott gyermek pszichés állapota, viselkedése olyan szinten kontrolálhatatlanná
válik közvetlen környezetének hatására, hogy a gyermek azonnali szeparációja
jelentheti védelmét.
A nevelési felügyelet elrendelésére a törvényben előírtaknak megfelelően az ideiglenes
hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek egészségi vagy pszichés
állapotának megóvásakor kerül sor, abban az esetben, mikor állapotából fakadóan saját vagy
mások életét, egészségét közvetlenül veszélyeztető magatartást tanúsít és ez csak teljes körű
ellátásának azonnali, zárt körülmények közötti kivizsgálásával és terápiájának folyamatos biztosításával hárítható el.
Személyi feltételek, kompetenciák
- A speciális gyermekotthon vezetője: a személyi szabadság korlátozásának elrendelése,
a nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezése, a résztvevők tájékoztatása
(írásban, szóban - részletezve ld. Tartalmi leírás), a személyi szabadság korlátozásának
megszüntetése, illetve a nevelési felügyelet megszüntetésének kezdeményezése, erről
tájékoztatás a résztvevőknek
- A speciális gyermekotthon orvosa: a személyi szabadság korlátozásának, illetve a
nevelési felügyelet elrendelésének esetén a gyermek vizsgálata
- A speciális gyermekotthon pszichológusa: a gyermek vizsgálata és szakvélemény
elkészítése a gyermek állapotáról.
- A speciális gyermekotthon szakdolgozója: a személyi szabadság korlátozása, valamint
a nevelési felügyelet elrendelése esetén az általános működéséhez szükséges
szakdolgozói létszám felett plusz egy szakdolgozói fő (gyermekvédelmi asszisztens,
gyermekfelügyelő, nevelő, fejlesztőpedagógus) biztosítására lenne szükség, a személyi
szabadságában korlátozott, illetve nevelési felügyelet alatt álló gyermek állandó
felügyeletéhez, folyamatos figyelemmel kíséréséhez.
Tevékenység részletes leírása
I. A személyi szabadság korlátozása
1. A gondozott gyermek felügyeletét ellátó szakdolgozó jelzéssel él a speciális gyermekotthon
vezetőjének
- Teendő mindenkor a gondozott gyermek azonnali, közvetlen ön és környezetére
veszély elhárítása
- Jegyzőkönyv felvétele az eljárás elindításának pontos okára, előzményeire
2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja
81
2. A gondozott gyermek személyi szabadságának korlátozását elrendeli írásban a speciális
gyermekotthon vezetője, vagy távollétében az ügyeletes vezető
3. A személyi szabadságot elrendelő írásban és szóban tájékoztatja a gondozott gyermeket az
őt érintő intézkedésről
- Egy tanú jelenlétében történik a tájékoztatás
- A gondozott gyermek az elrendelést tartalmazó tájékoztatás egy eredeti példányát
– amennyiben állapota engedi – aláírásával átveszi
4. A személyi szabadságot elrendelő írásban tájékoztatja a Gyvt. alapján a
- a gyámhivatalt
- a gyermekjogi képviselőt
- a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot
Ezen felül telefonon, szóban
- a gondozott gyermek gyámját
- az intézmény vezetőjét
- a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét
A személyi szabadság korlátozásának kihirdetése, az érintett személyek tájékoztatása
tartalmazza:
- A személyi szabadság elrendelésének pontos (év, hó, nap, óra, perc) idejét,
- A gondozott gyermek személyes adatait
- A személyi szabadság elrendelésének rövid, átfogó indoklását
- A gondozott gyermek számára kijelölt helyiségek felsorolását
- A nevelési felügyelet elrendelésének kezdeményezését (amennyiben szükséges)
5. Az intézkedésről értesíteni kell az intézmény orvosát, pszichológusát
- rövid időn belül vizsgálja meg a gyermeket
- adjon szakvéleményt a gyermek állapotáról
6. A gyermekjogi képviselő személyesen találkozik a gondozott gyermekkel és tájékozódik
annak állapotáról, a személyi szabadság korlátozásának okáról, jogosultságáról, a
jogszabályban előírtak betartásáról.
7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag
nem lesz szükség, abban az esetben a gyermekotthon vezetője nem kezdeményezi a nevelési
felügyelet elrendelését.
8. A személyi szabadság korlátozás idejének lejártáról a speciális gyermekotthon vezetője
tájékoztatja a következő személyeket, hivatalokat.
- a gyámhivatalt
- a gyermekjogi képviselőt
- a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot
- a gondozott gyermek gyámját
- a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét
II. A nevelési felügyelet
Mivel a nevelési felügyelet elrendelését megelőzi a személyi szabadság korlátozása, így az
eljárás 1-6. pontja megegyezik a személyi szabadság korlátozásának eljárásáéval.
2. sz. melléklet – A személyi szabadság korlátozása és a nevelési felügyelet protokollja
82
7. Amennyiben a személyi szabadság korlátozására negyvennyolc órán túl előreláthatólag
szükség van, abban az esetben a gyermekotthon vezetője kezdeményezi a nevelési felügyelet
elrendelését az illetékes gyámhivatalnál.
8. Az illetékes gyámhivatal meghallgatja (jegyzőkönyvet vesz fel) a gyermeket, törvényes
képviselőjét, a gyermekjogi képviselőt, a gyámi tanácsadót, a speciális gyermekotthon
vezetőjét
9. A gyermekvédelmi szakértői bizottság megvizsgálja a gondozott gyermeket, írásos
szakvéleményt ad
10. Az illetékes gyámhivatal felkéri a gyermekjogi képviselőt a gondozott gyermek törvényes
képviseletére az ügyben, valamint érdekellentét miatt az adott ügyben felmenti a gondozott
gyermek gyámját a törvényes képviselet alól
11. Az illetékes gyámhivatal meghozza a Határozatot a nevelési felügyelet elrendeléséről és
időtartamáról, valamint a kapcsolattartás módjáról.
12. A gyámhivatal a meghozott Határozatot felülvizsgálat végett a bíróságnak megküldi. A
bíróság meghallgatja a feleket (gyermek, gyermekjogi képviselő, gyámhivatal) és
felülvizsgálja a Határozatot.
13. A speciális gyermekotthonban a nevelési felügyelet alatt álló gyermek számára fokozott
ellenőrzést és az idő hatékony strukturálását, valamint folyamatos terápiás ellátást kell
biztosítani, a gyermekotthon lehetőségeihez mérten, azon helyiségekben, amelyek a személyi
szabadság korlátozását, illetve a nevelési felügyeletet elrendelő határozatban szerepelnek.
14. Biztonsági elkülönítőben maximum 24 órát tartózkodhat a gyermek súlyos ön- vagy
közveszélyes magatartás esetén. Amennyiben állapota nem rendeződik, fekvő beteg ellátó
intézményben kell a kezelését folytatni.
15. A nevelési felügyelet megszüntetése:
- a speciális gyermekotthon vezetőjének kezdeményezésére ( a végzésben szereplő
határidő előtt) gyámhivatali határozattal
- a határozatban szereplő határidővel megszűnik.
16. A nevelési felügyelet megszüntetéséről tájékoztatni kell:
- a gyámhivatalt
- a gyermekjogi képviselőt
- a megyei, fővárosi, gyermekvédelmi szakértői bizottságot
- a gondozott gyermek oktatási nevelési intézményét