A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBENold.foldrajz.ttk.pte.hu/tarsadalom/otka/pdf/debrecen_kult_gazd.pdf · Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési

1

A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBEN

KOZMA GÁBOR1

Megjelent: Kézirat

1. A kulturális gazdaság értelmezése a várospolitikában

Debrecen várospolitikájában a kulturális gazdaságot eléggé széleskörűen értelmezik. A fenti

állításra a legszemléletesebb példát a város által „A Kultúra Magyar Városa” címre 2008-ban

beadott pályázat nyújtja, amely az alábbi fontosabb részekből állt:

A., A város kulturális aktivitása

1. A középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei

1.1. Új Múzeumi Negyed kialakítása

1.2. Lúdas Matyi Park megépítése

1.3. Csokonai Színház belső rekonstrukciója

1.4. Az új színház épület építése, színháztechnikai fejlesztése

1.5. Művelődési és közösségi házak felújítása

1.6. Könyvtár hálózat épületállományának korszerűsítése

1.7. Interaktív programok bővítése

2. Kulturális beruházások bemutatása (az elmúlt három évben)

B., Kulturális élet

1. A városban található kulturális intézmények bemutatása

1.1. zenei élet: pl. Debreceni Kodály Kórus, Debreceni Filharmonikus Zenekar

1.2. irodalmi élet: pl. Alföld folyóirat

1.3. színházi élet: pl. Csokonai Színház, Vojtina Bábszínház

1.4. múzeumok, galériák: pl. Déri Múzeum, MODEM, Debreceni Irodalmi Múzeum,

Debreceni Református Kollégium Múzeuma, Mű-terem Galéria

1.5. közművelődési intézmények: Pl. Debreceni Művelődési Központ, Főnix

Rendezvényszervező Kht., Csapókerti Közösségi Ház

1.6. könyvtárak, levéltárak

2. Kulturális programok bemutatása

2.1. Debreceni Tavaszi Fesztivál és Tárlat

2.2. Debreceni Költészeti Fesztivál

2.3. Ünnepi Könyvhét

2.4. Debreceni Nyári Színházi

2.5. Debreceni Cívis

2.6. Debreceni Borkarnevál

2.7. Debreceni Virágkarnevál és Karneváli Hét

2.8. Debreceni Jazznapok

2.9. Debreceni Őszi Fesztivál

2.10. Debreceni Irodalmi Napok

2.11. Nemzetközi Katonazenekari Fesztivál

1 egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

2

2.12. Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny

2.13. DESZKA-fesztivál

2. A kulturális gazdaság megjelenése Debrecen tervezési dokumentumaiban

A kulturális gazdaság tervezési dokumentumokban történő megjelenése szempontjából

alapvetően három dokumentum vizsgálata szükséges:

1. Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004)

2. Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív

Programja (2006)

3. Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008)

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja a

fejlesztésre javasolt ágak között említi az Örökség-, vallási és kulturális turizmust, és ennek

szellemében a fejlesztési prioritások között is ott szerepel ez a három ágazat. A fejlesztési

prioritások részletes bemutatása során (az operatív programban) természetesen már külön

intézkedésként szerepel a kulturális turizmus fejlesztése, és ennek keretében az alábbi konkrét

elképzelések fogalmazódtak meg:

1. Tárgyi feltételek javítása:

1.1. új bemutatóhelyek kialakítása,

1.2. szállás és vendéglátóhelyek kialakítása,

1.3. oktatóhelyek kialakítása.

2. Programok megszervezése:

2.1. interaktív programok,

2.2. új rendezvények létrehozása.

3. Korábbi rendezvények támogatása:

3.1. ismertség további javítása,

3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése.

Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív

Programjában az I. prioritás „A hatékonyabb gazdaság fejlődéséhez szükséges feltételek

megteremtése”, és ennek egyik intézkedését alkotja „A kulturális, vallási- és örökségturizmus

fejlesztése”. Ennek keretében kiemelik, hogy Debrecen adottságai (történeti-kulturális emlékek)

folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, aminek a hátterében két

tényező áll: egyrészt a meglévő kulturális intézmények és a már ismert rendezvények jelentős

része Debrecenhez kapcsolódik, másrészt a történeti múlt is elsősorban szintén ide kötődik. Az

intézkedés tartalmát elemezve megállapítható, hogy jelentős számú elem kapcsolódik a kulturális

gazdasághoz:

1. A tárgyi feltételek javítása

1.1. új bemutatóhelyek és színházi játszóhelyek kialakítása, infrastrukturális adottságaik

javítása.

2. Programok megszervezése

2.1. interaktív programok,

2.2. új rendezvények létrehozása.

3. A korábbi rendezvények támogatása

3

3.1. ismertség további javítása,

3.2. rendezvények szolgáltatásai szintjének emelése.

4. Programfejlesztés

4.1. programok szervezése, a bemutatásra kerülő objektumok kijelölése,

4.2. a vallási élet zavartalanságának összeegyeztetése a turisztikai bemutatással.

5. Az építészeti és kulturális örökség számbavétele, leltárba foglalása

5.1. a turizmusban felhasználható épületek az eredeti állapothoz nagymértékben

hasonló felújítása,

5.2. kulturális hagyományokat feltámasztó rendezvények megszervezése.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia két tematikus célja áll kapcsolatban a kulturális

gazdasággal. Egyrészt az 5. tematikus cél (A minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a meglévő

adottságok magasabb szintre emelése) indoklása szerint Debrecen adottságai (történeti-kulturális

emlékek) folytán jó lehetőségeket nyújt a fenntartható turizmus megteremtéséhez, és ezzel

kapcsolatban a dokumentum hivatkozik a meglévő kulturális intézményekre, a már ismert

rendezvényekre, valamint a történeti múlt emlékeire. Másrészt a 8. tematikus cél (A város oktatási

és közművelődési infrastruktúrájának a fejlesztése) vonatkozásában fontosnak tartja a művelődési és

közösségi házak felújítását, a könyvtári hálózat épületállományának korszerűsítését.

A dokumentum Debrecen városrészei közül három esetében emeli ki a kulturális

gazdaságot, mint az adott terület fejlődése szempontjából fontos tényezőt. A Belváros

vonatkozásában a 2008-ban átadásra került Debrecen Fórum Kulturális és Kereskedelmi

Központnál emeli ki, hogy az objektumban a vásárlófunkció mellett megjelenik a kulturális

funkció is (pl. Latinovits Színház, szórakoztatóközpont), illetve vázolja a MODEM és a Déri

Múzeum szomszédságában felépítendő (az eddig raktárakban őrzött gyűjteményeknek otthont

adó) új múzeumnak a tervét.

A Lakótelepek esetében hangsúlyozza, hogy a társadalmi problémák megoldásában fontos

szerepet tölthetnek be a városrészben működő különböző intézmények (pl. könyvtárak) és civil

szervezetek, ezek munkájának sikere azonban csak akkor biztosítható, ha kialakításra/megújításra

kerül a működésük feltételeit jelentő infrastrukturális háttér.

A Kertváros vonatkozásában a dokumentum szerint az alapvető fontosságú feladatok közé

tartozik a lakosság jobb ellátását biztosító intézmények kialakítása, amely egyrészt az oktatási

infrastruktúra fejlesztését foglalja magában, másrészt biztosítja a lakosságot összefogó közösségi

tevékenységek magasabb szintű ellátáshoz szükséges feltételeket (pl. közösségi házak fejlesztése,

az általános iskolák és könyvtárak ilyen jellegű hasznosítása).

3. A kulturális gazdaság szereplői Debrecenben

A kulturális gazdaság debreceni szereplőit alapvetően három nagy csoportba lehet besorolni:

1. Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők,

2. a Hajdú-Bihar megyei önkormányzathoz kapcsolódó szereplők,

3. a református egyházhoz kapcsolódó szereplők.

A Debrecen Megyei Jogú Városhoz kapcsolódó szereplők esetében több csoport különíthető el:

1. Debrecen Megyei Jogú Város helyi önkormányzata,

2. önkormányzati fenntartású intézmények,

4

3. a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok.

A helyi önkormányzat a Polgármesteri Hivatalt és a városi közgyűlést foglalja magában. A

Polgármesteri Hivatalban működik a Humán Főosztály, amely négy osztályt (Kulturális, Oktatási,

Családvédelmi és Szociális) foglal magában. A Kulturális osztály kulturális és civil kapcsolatokkal

összefüggő, valamint sport és ifjúsági feladatokat lát el, és ennek keretében tevékenysége többek

között az alábbi területekre terjed ki:

1. A közművelődési tevékenység és a közösségi tér biztosításában való közreműködés,

részvétel egyes térségi közművelődési feladatok kialakításában.

2. A múzeumokkal és levéltárakkal kapcsolatos, a Közgyűlés és a jegyző hatáskörébe tartozó

feladatok előkészítése.

3. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú

épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről, lebontásáról, fenntartásáról szóló döntések

előkészítése.

4. A hivatásos és amatőr alkotóművészetekkel kapcsolatos önkormányzati feladatok

keretében az alkotómunka feltételeinek támogatása, műtermi bérleményekkel kapcsolatos

ügyintézés, műalkotások vásárlása, kollektív műtermek, illetve műhelyek működtetési

feltételeinek biztosításában való közreműködés, városi érdekeltségű rendezvények,

kiállítások rendezésében való közreműködés, díjakkal, díjfelajánlásokkal kapcsolatos

ügyintézés.

5. Rendszeres kapcsolattartás a város irodalmi és művészeti alkotóműhelyeivel, művészeti

szakszövetségekkel, egyesületekkel, művészeti profilú oktatási intézményekkel.

6. A város kulturális rendezvényeiről történő rendszeres tájékoztatás, helyi kiadványok

megjelentetése és gondozása, illetve támogatása.

7. Az Önkormányzat kulturális, közművelődési, civil koncepciója előkészítésében való

részvétel, javaslat készítése a módosításra.

8. A városi kulturális nagyrendezvények programjai kialakításának és szervezésének

figyelemmel kísérése, közreműködés azok megvalósításában.

9. Rendszeres kapcsolat tartása a város nem önkormányzati fenntartású kulturális

intézményeivel, valamint a városban működő felsőoktatási intézményekkel.

A kultúra városi közgyűlésen belüli kiemelt szerepét jól tükrözi, hogy a város alpolgármesterei

közül az egyiknek a feladatai között már 1998 óta szerepel a kultúra gondozása. Emellett a 2010-

es helyi önkormányzati választásokig a képviselőtestületnek külön Kulturális Bizottsága is

működött, és csak a helyi képviselőtestületek létszámának csökkenése következtében jött létre a

több tématerülettel is foglalkozó Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság. A szervezet feladatai közül

az alábbiakat kell kiemelni:

A bizottság előkészíti

1. a város kulturális, ifjúsági és sport feladatairól szóló rendelettervezeteket, koncepciókat.

A bizottság véleményezi

2. az önkormányzat által fenntartott kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi intézmények

és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társaságok működésével, alapításával,

megszüntetésével, átszervezésével, nevének megállapításával, költségvetésének

meghatározásával és módosításával, továbbá a műsortervekkel és munkatervekkel

összefüggő előterjesztéseket,

5

3. az önkormányzati közművelődési feladatok ellátása céljából kötendő közművelődési

megállapodásokat,

4. a kizárólagosan műteremként hasznosítható helyiségek árverés nélküli bérbeadását,

5. kiemelt városi kulturális, ifjúsági és sportrendezvények megrendezését érintő

önkormányzati döntéseket.

A bizottság ellenőrzi

6. a kulturális, sport és ifjúságpolitikai, idegenforgalmi célkitűzések megvalósulását,

7. a közművelődési feladatokat ellátó civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött

megállapodásban foglaltak teljesítését.

A bizottság egyéb feladatai

8. koordinálja, folyamatosan áttekinti a város kulturális, sport, ifjúsági és idegenforgalmi

koncepciójának megvalósulását, szükség szerint javaslatot tesz módosítására, illetve új

koncepció megalkotására,

9. elősegíti a város kulturális, ifjúsági és sporthagyományainak ápolását,

10. közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati támogatási rendszer

működtetésében.

A helyi önkormányzat fenntartásában működő, a kultúra területén tevékenykedő költségvetési

intézmények közül elsősorban az alábbiakat lehet kiemelni:

1. Debreceni Művelődési Központ,

2. Csokonai Színház,

3. Vojtina Bábszínház,

4. Városi Könyvtár,

5. Kodály Kórus Debrecen,

6. Kodály Filharmónia Debrecen.

A Debreceni Művelődési Központ a jelentős hagyományokkal rendelkező Újkerti Közösségi

Ház átszervezésével és további új egységek hozzákapcsolásával 2005-ben jött létre. Az intézmény

napjainkban a város területén nyolc egységből, illetve telephelyből álló közművelődési hálózatot

működtet, amely öt közösségi házat (Belvárosi, Homokkerti, Józsai, Kismacsi, Újkerti), a

Tímárház-Kézművesek Házát, az Amerikai Kuckót foglalja magában, és keretében működik a

Honvédtemető és Mauzóleum Emlékhely is (2012-ben a csapókerti Művelődési Ház

beolvasztásával tovább bővült a hálózat).

A város legnagyobb közművelődési intézménye kiemelkedően gazdag közösségi –

kulturális programot kínál: művészeti rendezvényeket, kiállításokat, városrészi családi

programokat, versenyeket, vetélkedőket.

Az intézmény évente több mint 500 kisebb rendezvényt szervez, amely látogatóinak

száma pedig a félmilliót. Napjainkban több mint 70 civil szervezettel áll munkakapcsolatban, és

velük közösen szervez különböző programokat. Az intézmény keretében kb. 100 különböző

szakkör, klub és érdeklődési kör működik (pl. Fazekas Szakkör, Főnix Irodalmi Kör), amelyeknek

mintegy 3000 tagja van.

A Csokonai Színház a debreceni színjátszás központi műhelye több mint 150 éves

múltra tekinthet vissza. Az intézmény három tagozattal (dráma, tánc, és opera) három

színjátszóhelyen működik. A színház repertoárjában klasszikus operák, népszerű operettek,

6

musicalek, a világirodalom híres színjátékai ugyanúgy szerepelnek, mint a kortárs magyar

irodalom drámái.

Az intézmény legnagyobb jelentőségű országos rendezvénye a 2007 óta megszervezésre

kerülő DESZKA Fesztivál, amelyen egyrészt bemutatásra kerülnek az adott évadban a hazai

színházakban bemutatott kortárs magyar drámák legnagyobb legkiemelkedőbb alkotásai, másrészt

a szerzők, a rendezők, a dramaturgok és a színészek a közönség előtt vitatják meg a

drámaírás/drámajátszás legizgalmasabb szakmai problémáit.

Az 1975-ben megalakult, majd 2001-ben önálló épületbe költözött Vojtina Bábszínház

nem csupán színházi produkciókkal, de tematikus játszóházakkal és kiállításokkal is várja a

közönséget. Az intézmény műsorai között megtalálhatók mind a népmesék, mind a magyar

klasszikusok darabjai, emellett válogatnak a nagy meseírók alkotásaiból is.

A Debreceni Városi Könyvtár 1919-ben kezdte meg működését, és az első jelentős

fejlődési időszaka az 1930-as évekre esik, amikor már létrejöttek az első fiókkönyvtárai. A

második világháború után az egységes könyvtárügy jegyében az állományát az 1950-es évek elején

megalakult Megyei Könyvtárba olvasztották be. Rövidesen ugyanakkor újra felmerült az igény az

önálló városi könyvtár leválasztására, és ennek szellemében 1961 januárjában létrejött a

napjainkban is működő intézményhálózat.

Az intézmény napjainkban 15 szolgáltató egységgel rendelkezik, amelyek egyrészt

különböző területekre szakosodtak (pl. Zenei Könyvtár, Helytörténeti Fotótár), másrészt – és ez

jellemző döntő részükre – a város különböző részein helyezkednek el. A fentiek szellemében az

utóbbi időszakban – mint a kultúra közvetítésének fontos szereplői – az egyes egységek feladata is

kibővült: a hagyományos kölcsönzési szolgáltatáson kívül színhelyül szolgálnak könyvtári

kisközösségeknek, civil szervezeteknek, nyugdíjas kluboknak, valamint tevékeny szerepet

vállalnak különböző programok megszervezésében (pl. ismeretterjesztő előadások, kézműves

foglalkozások, néphagyományőrző programok, várostörténeti kiállítások, zenei előadások és

vetélkedők).

A komolyzene területén két helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési intézmény

emelhető ki. A Kodály Kórus Debrecen 1955-ben alakult, és 1971-től működik hivatásos

együttesként. Az énekkar repertoárja rendkívül széles: az európai zeneirodalom jelentős

oratórikus műveitől kezdve megtalálhatóak benne mind a magyar kórusmuzsika művei, mind

pedig a legújabb kortárs énekkari kompozíciók.

A Kodály Filharmónia Debrecen elődje az 1923-ban megalakult Debreceni MÁV

Filharmonikus Zenekar volt, amely rövid időn belül az ország első jelentős vidéki zenekarává

fejlődött. Az 1952-től főhivatású zenekar 1991 és 2011 között Debreceni Filharmonikus zenekar

néven működött, és napjainkban a szimfonikus hangversenyek mellett állandó közreműködője a

Csokonai Színház operaelőadásainak is.

A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények foglalkoztatotti létszámát

elemezve (1. táblázat) a 2000-es évtized második felében alapvetően stabilitás figyelhető meg: a

Csokonai Színház kivételével a helyi önkormányzat még képes volt a korábban kialakult

létszámkeret finanszírozására.

7

1. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények átlagos foglalkoztatotti létszáma

2007 2008 2009 2010

Debreceni Művelődési Központ* 43 43 43 43

Csokonai Színház 256 236 236 236

Vojtina Bábszínház 24,5 24,5 24,5 24,5

Debreceni Városi Könyvtár 64,25 64,25 64,25 64,25

Kodály Kórus Debrecen 52 52 52 52

Kodály Filharmónia Debrecen 93 93 93 93

* - a korábban elkülönülten működő Debreceni Művelődési Központ és Csapókerti Művelődéséi Ház összevont értéke

Forrás: Debrecen zárszámadási rendeleteinek mellékletei

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok közül három van közvetlen

kapcsolatban a kulturális gazdasággal (a város tulajdonrésze mind a három társaságban 100%).

A Nagyerdei Kultúrpark Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt

Felelősségű Társaság előzményei az 1960-as évek elejére nyúlnak vissza: 1961-ben alakult meg

a Nagyerdei Kultúrpark az 1958-ban alapított debreceni Állatkert és az 1960-ban megnyitott

Vidámpark összevonásával. A létesítmény 2000. június 30-ig a város költségvetési intézményeként

működött, majd a város közgyűlés 69/2000. (IV.6.) Kh. határozata alapján az intézmény által

végzett szakfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében jogutódként Nagyerdei Kultúrpark

KHT. elnevezéssel közhasznú tevékenységet végző kiemelkedően közhasznú társaságot alapított.

A jogszabályi változások következtében 2009. március 16-án az intézmény Kiemelten Közhasznú

Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággá alakult át.

Napjainkban a Kft. feladatai két fő tevékenységi forma köré csoportosulnak az állat- és

növénykerti-, valamint vidámparki tevékenység. Az Állat- és Növénykert hazánkban az első vidéki

kertként 1958-ban nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Az alapításkori kicsiny terület a

szomszédos, korábban más hasznosítású területek odacsatolásával 1994-ben hét hektárra bővült,

amely 2003-tól a vidámparki területtel összenyitva jelenleg 17 hektáron várja a látogatókat (egyes

egységei – pl. Trópusi ház, dámvad-rezervátum a Vidámpark területén helyezkednek el). Az

elmúlt években a versenyképesség fenntartása érdekében a szervezet vezetői igen jelentős

erőfeszítéséket tettek egyrészt az állatállomány bővítésére, másrészt az állomány

életkörülményeinek és így a bemutatás feltételeinek a javítása érdekében. Ennek keretében került

sor többek között nyerges gólyák és kardszarvú nyársas antilopok beszerzésére, új gibbon és

vízilóház, örvösmedve-, és pingvin-kifutó felépítésére, valamint a papagájház és a kisragadóház

felújítására.

Az 1960-ban átadott Vidámpark 15 játéküzemével az ország legnagyobb állandó parkja,

vidéki létesítménye, amely évente átlagosan 170 napon keresztül üzemel. Játékai közül

kiemelkedik az ipartörténeti emléknek tekinthető, 1800-as évek végén készített lovasforgó, a

dodgem, valamint a hosszú ideig úttörővasútként üzemelő gyermekvasút.

A kultúrpark foglalkoztatotti létszáma az elmúlt években alig változott (2. táblázat), míg a

látogatói létszám kismértékben csökkent (napjainkban kb. 190 000 fő körül van), ami elsősorban

az alábbi tényezőkkel magyarázható:

1. az intézmény szolgáltatásai és tevékenységei alapvetően időjárásfüggőek, és az elmúlt

években felépült állatházak és fedett bemutatók (trópusi ház, pálmaház, Afrika röpde,

zsiráfház stb.) csak mérsékelni tudták a rossz időjárás szélsőségeit (a csapadékos tavaszi,

8

kora nyári időszak, valamint a gyermeknapi esős hétvége jelentősen csökkenti a látogatói

létszámot);

2. a régióban a korábbinál kevesebb gyerek születik meg a régiónkban és így a korábbiaknál

érezhetően kevesebb család és gyermekcsoport keresi az objektumot.

2. táblázat A Nagyerdei Kultúrpark legfontosabb mutatói

2007 2008 2009 2010

Foglalkoztatottak száma (december

31.) 51 53 53 53

az Állat- és Növénykert

látogatottsága 204 024 247 731 228 858 171 612

Forrás: A Nagyerdei Kultúrpark éves beszámolói

A Főnix Rendezvényszervező Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű

Társaság elődje, a Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Társaság 2003-ban jött létre a

Debrecen Rendezvénycsarnok Kft., valamint a Debreceni Kulturális és Fesztiválközpont Kft.

által végzett feladatokat átvéve. A Kht. 2009-ben (jogszabályi kötelezettségből adódóan) átalakult

át, és vette fel a napjainkban használt elnevezést. A szervezet feladatai alapvetően négy nagy

csoportba sorolhatóak:

1. Debrecen város kulturális nagyrendezvényeinek szervezése,

2. a Kölcsey Központ üzemeltetése és programjainak szervezése,

3. a FŐNIX Csarnok üzemeltetése,

4. az Apolló mozi üzemeltetése,

5. a Bartók terem üzemeltetése.

Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek (pl. Debreceni Tavaszi Fesztivál, Nemzetközi

Katonazenekari Fesztivál, Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny, Debreceni Virágkarnevál és

Karneváli Hét) döntő része igen jelentős múltra tekinthet vissza, és a város idegenforgalmában is

fontos szerepet töltenek be. A fentieknek megfelelően a számuk 2007 óta csak kismértékben

változott, a gazdasági válság hatására ugyanakkor az elmúlt években a látogatói létszámot tekintve

jelentős visszaesés ment végbe (3. táblázat).

3. táblázat Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek legfontosabb mutatói

2007 2008 2009 2010

A nagyrendezvények száma (db) 17 21 15 17

A rendezvénynapok száma 172 215 215 184

Látogatók becsült száma 600 000 600 000 600 000 420 000

Forrás: a Főnix Rendszerszervező Kft. éves beszámolói

A 2006-ban átadott 13 000 m2 alapterületű Kölcsey Központ Kelet-Magyarország legnagyobb és

legmodernebb konferencia-központja, amely kulturális rendezvények számára is méltó környezet

biztosít (4. táblázat). Az objektum nagymértékű kihasználtságát a rendelkezésre álló terek

változatossága biztosítja: a 750 fős (kisebb termek összenyitásával 1150 fősre bővíthető)

9

Nagyterem, a szekciótermek, az elegáns Bálterem, a Kiállítóterem, a világos előcsarnok és a foyer

vonzó környezetet biztosít bármilyen előadásnak, bálnak, fogadásnak, kiállításnak vagy vásárnak.

A magas színvonalú adottságoknak köszönhetően olyan világszerte elismert művészek is felléptek

a Kölcsey Központban, mint pl. Schiff András, Jan Garbarek, Chick Corea, Rost Andrea vagy

Cesaria Evora, a Kiállítóterem pedig többek között Lestyán Goda János, Győrfi Sándor, Kass

János, Szász Endre, Bényi Árpád műveinek bemutatását tette lehetővé.

4. táblázat A Kölcsey Központ kulturális kihasználtságának legfontosabb jellemzői

2007 2008 2009 2010

Önálló program (db) 27 23 27 15

Programsorozat (db) 20 13 10 5

Kiállítás (db) 6 8 11 11


A Főnix Csarnok 2002-ben a Tornász Világbajnokság megrendezése céljából 2002-ben épült. Az

objektum különböző sportversenyek (pl. U23 Vívó Európa-bajnokság, UEFA Futsal Európa-

bajnokság) nemzetközi szintű lebonyolítása mellett – méreténél fogva –, lehetővé teszi időszakos

vásárok (Hajdúép Építészeti Kiállítás, Öko-Aqua kiállítás), koncertek (pl. Tankcsapda, Republic,

Jean Michel Jarre, Ákos 40+1), kulturális események (pl. Lord of Dance, Diótörő, Rómeó és

Júlia) és egyéb rendezvények (Debreceni Egyetem évnyitója) megrendezését is (5. táblázat).

5. táblázat A Főnix Csarnok kihasználtsági mutatói

2007 2008 2009 2010

Összes rendezvény (db) 23 30 33 30

Az előzőből kulturális rendezvény (db) 7 12 15 10


A csarnok nagyobb mértékű kihasználtságát az utóbbi időben ugyanakkor jelentősen akadályozza,

hogy a vállalat felmérései szerint a bérleti díj esetleges csökkentése sem vonzana több bérlőt,

mivel jelenleg a nagy koncertszervező cégek egyöntetű véleménye, hogy Debrecenben, az utóbbi

években egyetlen nyereséges rendezvényt sem tudtak szervezni a jegyeladások drasztikus

csökkenése miatt. Ennek következtében az új kihívásokhoz alkalmazkodva egyre többet

alkalmazzák a lefelezett csarnok megoldást, nagy hangsúlyt fektet a visszatérő rendezvények

megtartására, illetve törekszik a rendezvények költségeinek a csökkentésére.

Az 1912-ben épült Apolló filmszínház hosszú ideig a város legnépszerűbb mozijai közé

tartozott, a multiplex mozik terjedése ugyanakkor visszaesést okozott. A versenyképesség javítása

érdekében a 2000-es évek elején jelentős átalakításon ment keresztül: a korábbi egységes terem

helyén egy-egy Nagyterem (176 fő), Kisterem (74 fő) és Art terem (63 fő) került kialakításra,

amelyek eltérő karakterrel rendelkeznek. A két kisebb teremben elsősorban art filmeket vetítenek,

míg a Nagyterem a nagyobb nézőközönség figyelmét kiváltó szórakoztató és művészfilmekre

koncentrál.

10

Az elmúlt években a gazdasági válság által okozott fizetőképesség csökkenés, illetve a

multiplex mozik nagyobb és frissebb kínálata következtében – a nagyjából hasonló előadásszám

ellenére – tovább csökkent a látogatók száma (6. táblázat), amelyet a vállalat különböző egyedi

programok megszervezésével kíván mérsékelni (pl. díszbemutatók, nemzeti filmnapok, éjszakai

vetítések).

6. táblázat Az Apolló mozi előadásainak és látogatóinak a száma (2007-2010)

2007 2008 2009 2010 2011

Előadások száma (db) 3093 3418 3262 3250 n.a.

Látogatók száma (fő) 53 230 51 376 37 003 29 069 26 980


A vállalat által foglalkoztatottak száma a 2000-es évtized második felében – igazodva az bővebbé

váló feladatrendszerhez – fokozatosan növekedett, az utóbbi években ugyanakkor már visszaesés

figyelhető meg (7. táblázat), amely elsősorban a gazdasági válsághoz kapcsolódó látogatói létszám

visszaeséssel magyarázható.

7. táblázat A Főnix Kft. alkalmazotti létszámának változása (az adott év végén, fő)

2004 40

2005 41

2006 56

2007 64

2008 67

2009 65

2010 65

2011 56


Az Arany Bika Szállodában található Bartók terem hosszú ideig a város legfontosabb

rendezvényterme volt, az elmaradt felújítás, illetve a máshol lezajló fejlesztéseknek köszönhetően

szerepe a 2000-es évtized elejétől kezdve fokozatosan csökkent. Az utóbbi években ugyanakkor

nőtt a kihasználtsága, amely elsősorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági válságnak

köszönhetően a bérlők keresik az olcsóbb lehetőségeket.

A MODEM Modern Debreceni Művészeti Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Korlátolt

Felelősségű Társaság elődjét (MODEM Modern Debreceni Művészeti Közhasznú Társaság)

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 133/2006. (V. 25.) önkormányzati

határozatával alapította meg, majd a jogszabályok változása következtében 2009-ben került sor az

átalakulásra.

A társaság alapvető feladata a Debrecen belvárosában található, Közép-Európa

legkorszerűbb művészeti galériájának tekinthető MODEM Modern és Kortárs Művészeti

Központ magas színvonalú működtetése. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületű,

11

háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik, és itt helyezkedik el

Magyarország legnagyobb egybefüggő – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme.

A cég tevékenysége során kiemelt figyelmet fordít a 20. század legjelentősebb hazai és

nemzetközi képzőművészeti teljesítményeinek bemutatására a nagyközönség számára, valamint

arra, hogy folyamatosan megjelenítse a kortárs képzőművészet és vizuális kultúra aktuális

irányzatait, progresszív törekvéseit, legjelentősebb hazai és nemzetközi képviselőit. A fenti célok

megvalósításának és a sikeres működésnek a szakmai fedezetét a tízéves letétként a MODEM

kezelésébe átadott Antal–Lusztig-gyűjtemény biztosítja.

Az elmúlt években a társaság igen jelentős kiállítás-szervező tevékenységet folytatott (8.

táblázat), amelynek keretében egyrészt a már korábban említett Antal-Lusztig gyűjtemény anyagit

mutatta be, másrészt külső művészek anyagait is befogadta (legnagyobb jelentőségűnek a 2007-

ben megrendezett Az igazi Da Vinci című kiállítás tekinthető, amely több száz 100 000 látogatót

vonzott). A társaság által foglalkoztatottak átlagos statisztikai létszáma a 2006. végi 13,71 főről

2010 végére 30 főre emelkedett.

8. táblázat A MODEM tevékenységének legfontosabb mutatói

2006 2007 2008 2009 2010

Átlagos foglalkoztatotti létszám

(december 31-én) 13,71 27 30 30 30

Kiállítások száma n.a. 15 11 12 13

Forrás: a MODEM Kft. éves beszámolói

A Hajdú-Bihar megyei önkormányzat által üzemeltett (2012. elejétől ugyanakkor már állami

tulajdonba került) kulturális intézmények közül kettőt kell kiemelni.

A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága irányítása alatt működik egyrészt az

1930-ban épült Déri Múzeum. A múzeumban található tárgyak alapját az 1902-ben megnyílt

Városi Múzeum anyaga jelentette, amely az 1920-as és 1930-as években a Déri testvérek páratlan

gyűjteményének ajándékozásával jelentősen kibővült. Az új évezredben a múzeum egyik

legjelentősebb látványosságát Munkácsy Mihály világhírű Krisztus-trilógiája jelentette: a Krisztus

Pilátus előtt (1881), a Golgota (1884) és az Ecce homo (1896), napjainkban ugyanakkor kétséges,

hogy a képek a múzeum felújítása után visszakerülnek Debrecenbe.

Másrészt városközpont peremén, a művész egykori szülőháza közelében helyezkedik el a

Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum. Az intézményben állandó kiállítás keretében lehet

megtekinteni a világhírű szobrászművész életművének legfontosabb darabjait, emellett ebben az

épületben szervezik meg minden évben a debreceni képzőművészet legfontosabb

rendezvényének tekinthető tavaszi és őszi tárlatot.

A Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár 1952-ben alakult meg, és napjainkban a megye több

településén is működik fiókkönyvtára. Debrecen kulturális életében a 2000-es évezred elején új

épületbe költözött debreceni egysége, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár révén játszik igen fontos

szerepet, amely a könyvkölcsönzésen kívül többek között részt vesz a helytörténeti gyűjtemények

rendszerezésében és a könyvtárosok képzésében (pl. gyakorlati képzési helyet biztosít az egyetemi

hallgatóknak).

12

A Református Egyház által kezelt intézmények közül egyrészt az 1538-ban alapított

Református Kollégiumot kell kiemelni. Az intézmény hosszú ideig Debrecen legjelentősebb

kulturális intézményének számított, és fontos szerepet játszott a Debreceni Egyetem

megalapításában is. Napjainkban kulturális jelentőségét elsősorban az általa rendezett kiállítások

adják: az Iskolatörténeti állandó kiállítás a Református Kollégium történetével foglalkozik, és

ennek szellemében bemutatja a régi szemléltetőeszközöket, berendezési tárgyakat, valamint a

diákévek hangulatait tükröző dokumentumokat, különös tekintettel a magyar irodalom itt tanult

kiemelkedő személyiségeire (pl. Csokonai Vitéz Mihály, Arany János, Kölcsey Ferenc). Az

Egyházművészeti állandó kiállítás egyik fontos célja annak bizonyítása, hogy az ország

kevésbé gazdag református községei is csodálatos templomokkal rendelkeztek, és ennek

szellemében megcsodálhatóak a falusi asztalos mesterek munkái (pl. kazettás mennyezetek, festett

koporsók, változatos fejfák). Emellett – összhangba azzal, hogy hosszú ideig Debrecen volt a

magyarországi ötvösség egyik központja – a kiállításon igen nagy hangsúllyal szerepelnek a

reneszánsz hagyományokat őrző helyi mesterek jellegzetes stílusú munkái.

Másrészt szintén a Református Egyház kezelésében működik a 19. század elején felépített,

és Református Nagytemplom, amely – mind a város egyik legfontosabb jelképe – fontos

szerepet játszik a város kulturális turizmusában. Emellett gyakran szolgál helyszínül különböző

zenei rendezvényeknek (pl. Sebestény Márta és Dolhai Attila – ének, Karasszon Dezső – orgona,

Mága Zoltán - hegedű), és ennek révén a város kulturális életében is fontos szerepet tölt be.

4. A kulturális intézmények finanszírozása

A kulturális intézmények pénzügyi helyzetének elemzését nagymértékben nehezíti az a tény, hogy

a korábban bemutatott intézmények közül egyrészt a megyei fenntartásúak esetében az adatok

csak a teljes intézményre állnak rendelkezésre, és nem különíthetőek el a Debrecenben működő

szervezeti egységek adatai, másrészt az egyházi intézmények adatai egyáltalán nem elérhetőek.

Ennek következtében az elemzés csak a Debrecen Megyei Jogú Város által fenntartott kulturális

intézmények, illetve a város tulajdonában lévő – ilyen jellegű tevékenységet végző –

önkormányzati társaságok helyzetét tudja bemutatni.

Általános problémának tekinthető, hogy a magyarországi városok a központi

költségvetésből igen kevés támogatást kapnak kulturális jellegű működési kiadásaik fedezésére:

hosszú ideig csak a színházi-színművészeti tevékenységek támogatása tartozott ebbe a körbe, és

csak 2010-ben jelent meg az énekkarok és zenekarok támogatása (9. táblázat). Ennek

következtében a debreceni önkormányzat is rákényszerült arra, hogy kulturális kiadásainak

jelentős részét egyéb, szabadon felhasználható költségvetési bevételeiből (pl. helyi adó, személyi

jövedelemadó helyben maradó része) finanszírozza.

A helyi önkormányzat által Debrecenben kulturális célra fordított összegek alapvetően négy

nagyobb csoportba oszthatóak:

1. a helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények működésének

támogatása,

2. a kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő

gazdasági társaságok támogatása,

3. egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások,

4. kulturális jellegű beruházások támogatása.

13

9.táblázat A Debrecen Megyei Jogú Város kulturális intézményei részére a központi

költségvetésből érkezett, működési célt szolgáló támogatások (ezer Ft)

2007 2008 2009 2010

Működési kiadásokhoz való hozzájárulás

(Csokonai Színház és Vojtina Bábszínház) 460 100 460 100 563 300 360 700

Csokonai Színház működtetési hozzájárulás - - - 149 100

Vojtina Bábszínház – működtetési

hozzájárulás 55 000 55 000 85 350 34 400

Alternatív Színházak támogatása 1000 - 700 -

Zenekarok és énekkarok támogatása - - - 160 246

Összesen 516 100 515 100 649 350 704 446


Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési intézmények és az

önkormányzati költségvetés közötti pénzmozgásokat elemezve (10. táblázat) igen jelentős

változásokat lehet megfigyelni: 2007 és 2009 között aktuális árakon számolva még növekedett a

támogatás összege, 2009 és 2010 között ugyanakkor már visszaesés következett be. Az előbbinél

sokkal kedvezőtlenebb a helyzet az infláció figyelembevétele esetében: reálértéken számolva 2007

óta minden évben csökkent az önkormányzati támogatás összege. A fentiek következtében nem

meglepő, hogy az érintett intézmények egyre inkább rákényszerültek egyrészt a takarékoskodásra

(kiadásaik az inflációnál kisebb mértékben emelkedtek), másrészt a saját bevételi források

fokozottabb kiaknázására (2007 és 2010 között a bevételek között jelentős mértékben visszaesett

az önkormányzattól érkező bevételek aránya, és nőtt a saját bevételek részesedése).

Az egyes intézmények között ugyanakkor jelentős különbségek figyelhetőek meg (11-14.

táblázat). Az önkormányzati támogatásra leginkább rászoruló intézménynek tekinthető Városi

Könyvtár, a Kodály Kórus Debrecen és a Kodály Filharmónia Debrecen, köztes helyzetben van a

Debreceni Művelődési Központ és a Csapókerti Művelődési Ház (a két intézmény 2012-ben

került összevonásra), míg feladatait saját erőforrásból a legnagyobb mértékben a Vojtina

Bábszínház és a Csokonai Színház finanszírozta (a saját bevételek aránya ugyanakkor még itt sem

érte el az 50%-ot).

10. táblázat Az önkormányzati fenntartású, kultúra területén tevékenykedő költségvetési

intézmények helyi önkormányzattól kapott támogatásának változása 2007-2010 (a zárójelben

az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)

2007 2008 2009 2010

A helyi önkormányzattól érkezett

támogatás összege (ezer Ft) 1 762 461

1 839 404

(1 733 651)

1 887 806

(1 706 877)

1 725 807

(1 432 205)

A helyi önkormányzattól érkezett

támogatás összbevételen belüli aránya

(%)

81,04 78,97 76,15 68,17

14

Az érintett intézmények számára a

helyi önkormányzat egyéb

bevételeiből biztosított összeg (ezer

Ft)

1 246 361 1 324 304 1 238 456 1 021 361

Forrás: Debrecen költségvetésének zárszámadása az érintett években

11. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának

legfontosabb adatai 2007-ben Debrecenben

A B C D

Debreceni Művelődési Központ 116 752 23 066 139 818 83,50

Csapókerti Művelődési Ház 45 237 6754 51 991 87,01

Csokonai Színház 858 168 249 202 1 107 370 77,50

Vojtina Bábszínház 106 380 54 664 161 044 66,06

Városi Könyvtár 195 338 14 891 210 229 92,92

Kodály Filharmónia Debrecen 293 215 45 934 339 149 86,46

Kodály Kórus Debrecen 147 371 17 738 165 109 89,26

Összesen 1 762 461 412 249 2 174 710 81,04

A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevételek (ezer Ft), C – összes bevétel (ezer Ft), D

– a helyi önkormányzattól érkező bevétel aránya (%)

Forrás: Debrecen 2007. évi költségvetésének zárszámadása

12. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának

legfontosabb adatai 2008-ban Debrecenben

A B C D





Városi Könyvtár 195 396 13 960 209 356 93,33



Összesen 1 839 404 489 941 2 329 345 78,97




13. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb

adatai 2009-ben Debrecenben

A B C D


Csapókerti Művelődési Ház 34 101 10 191 44 292 76,99


15


Városi Könyvtár 186 312 20 252 206 564 90,20



Összesen 1 887 806 591 215 2 479 021 76,15




14. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények finanszírozásának legfontosabb

adatai 2010-ben Debrecenben

A B C D





Városi Könyvtár 183 069 28 050 211 119 86,71



Összesen 1 725 807 805 970 2 531 777 68,17




Az érintett intézmények költségvetésének kiadási szerkezete (15-18. táblázat) szoros kapcsolatot

mutat az érintett intézmény tevékenységének jellegével. A Kodály Kórus Debrecen és a Kodály

Filharmónia Debrecen jelentős személyi állománnyal működik, ugyanakkor nem követel nagyobb

infrastrukturális hátteret, és ezzel indokolható a személyi jellegű kiadások magas aránya. A

Debreceni Művelődési Központ rendkívül sok telephelyen, gyakran elavult épületekben működik

és valószínűleg ez áll a magas dologi kiadások mögött. A Csokonai Színház és a Vojtina

Bábszínház esetében az érintett épületek fenntartása, díszletek elkészítése indokolja az előző

intézményhez hasonló adatokat. A nehezen megmagyarázható kivételt a Városi Könyvtár jelenti,

amely a Debreceni Művelődési Központhoz hasonlóan több telephelyen is működik, de ennek

ellenére a személyi jellegű kiadások magas aránya jellemzi.

Az érintett intézményeknél ugyanakkor két általános tendencia is megfigyelhető: egyrészt

saját költségvetésükből alig képesek beruházásokat végrehajtani: a felhalmozási kiadások aránya

csak egy-két esetben haladta meg az 5%-ot. Másrészt 2007 és 2010 között folyamatosan csökkent

a személyi jellegű és nőtt a dologi jellegű kiadások aránya, amely mögött a közszférában dolgozók

bérének stagnálása, illetve a különböző szolgáltatások (pl. elektromos energia, víz, telefon) árának

a növekedése állt.

16

15. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2007-ben

Debrecenben

A B C

Debreceni Művelődési Központ 56,68 38,37 4,96

Csapókerti Művelődési Ház 48,07 26,01 25,92

Csokonai Színház 58,70 40,30 1,01

Vojtina Bábszínház 42,51 56,77 0,72

Városi Könyvtár 79,07 20,50 0,42

Kodály Filharmónia Debrecen 83,96 12,92 3,12

Kodály Kórus Debrecen 84,92 15,08 0,00

Összesen 65,01 32,95 2,03

A – személyi jellegű kiadások (%), B – dologi kiadások (%), C – felhalmozási kiadások (%)


16. táblázat A helyi önkormányzat által fenntartott kulturális intézmények kiadásainak szerkezete 2008-ban

Debrecenben

A B C








Összesen 61,55 35,34 3,11




Debrecenben

A B C








Összesen 56,69 39,94 3,37



17


Debrecenben

A B C








Összesen 56,06 40,74 3,20



A kultúra területén tevékenykedő önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok költségvetését

elemezve (19-22. táblázat) megállapítható, hogy a helyi önkormányzat támogatása igen fontos

szerepet játszik a kiadások fedezésében: a két leginkább „önellátó” cég esetében is az összes

bevételnek közel 50%-át adja ez a forrás, míg a MODEM Kft. vonatkozásában ez az arány kb.

20%-kal magasabb (az utóbbi intézmény 2007. évi kedvező helyzete alapvetően azzal

magyarázható, hogy az abban az évben megrendezésre került „Az igazi da Vinci” kiállítás több

mint 100 000 látogatót vonzott, és így igen jelentős jegybevételt eredményezett).

Az adatokat elemezve ezen intézményeknél is jól megfigyelhető a gazdasági válság hatása:

az önkormányzattól érkező támogatás összegében 2007 és 2008 között tapasztalható emelkedést

a későbbiekben már erőteljes csökkenés követte, amelyet az intézmények csak részben tudtak

saját bevételeik révén kompenzálni. A Nagyerdei Kultúrpark esetében igen jelentős problémát

okoz az időjárás: a csapadékos és hideg hétvégék több tíz millió forinttal csökkenthetik a

jegyekből származó bevételt.

A Főnix Rendezvényszervező Kft. az utóbbi években végig növelni tudta saját bevételeit,

de a rendezvényszervezés vonatkozásában korábban említett probléma kezelése a későbbiekben

sok gondot fog okozni. A MODEM Kft. esetében jelentős nehézséget jelent, hogy az elmúlt

években nem tudott olyan nagy látogatói létszámot vonzó kiállítást szervezni, mint a 2007-es da

Vinci kiállítás volt.

Az érintett intézményeknél mindegyikére jellemző ugyanakkor, hogy a gazdasági válság

hatása a vállalatok szponzorációs tevékenységét is visszavetette, és ennek következtében ebből a

forrásból is egyre kevesebb bevétel várható.

19. táblázat A kulturális tevékenységet folytató, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági

társaságok költségvetési adatai 2007-ben Debrecenben

A B C D

Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit

Kft. – működési céllal 130 000

138 985 317 985 56,29 Nagyerdei Kultúrpark Nonprofit

Kft. – beruházási céllal 49 000

18

Főnix Rendezvényszervező

Nonprofit Kft. 710 000 621 439 1 331 439 53,33

MODEM Kft. 200 600 248 279 448 879 44,69

Összesen 1 089 600 1 008 703 2 098 303 51,93

A – a helyi önkormányzattal érkező támogatás (ezer Ft), B – saját bevétel (ezer Ft) C – összes bevétel (ezer Ft), D – a

helyi önkormányzattól érkező támogatás összbevételen belüli aránya (%)



társaságok költségvetési adatai 2008-ban Debrecenben

A B C D






Nonprofit Kft. 786 800 807 018 1 593 818 49,37

MODEM Kft. – működési céllal 252 907 77 695 330 602 76,50

Összesen 1 234 707 1 037 894 2 272 601 54,33






A B C D






Nonprofit Kft. 750 000 831 613 1 581 613 47,42


Összesen 1 170 000 1 169 011 2 339 011 50,02






A B C D


Kft. 136 000 160 098 296 098 45,93

19


Nonprofit Kft. 551 746 899 173 1 450 919 38,03


MODEM Kft. – beruházási céllal 25 000

összesen 978 793 1 119 625 2 098 418 46,64




Az egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre felhasznált támogatások (23-26. táblázat)

alapvetően négy csoportra oszthatóak. Egyrészt a költségvetésben külön soron szerepelnek az ún.

közművelődési feladatok, amelyek többek között műsorfüzetek és kiadványok megjelentetését,

művészek eseti megbízási díját foglalják magukba. Másrészt a helyi önkormányzat célzottan

támogat néhány kisebb, a kultúra területén tevékenykedő szervezetet (pl. Alföld Alapítvány, Lyra

Szimfonikus Zenekar). Harmadrészt 2009-ig létezett az ún. Kulturális Alap, amelyből

pályázatokon keresztül részesülhettek az ezen a területen tevékenykedő szervezetek, negyedrészt

2009-től az önkormányzat – megfelelő infrastruktúra hiányában – kénytelen megfelelő helyiséget

bérelni a Csokonai Színház kellékeinek tárolása céljából.

A 2007 és 2010 közötti folyamatokat vizsgálva 2008 után ezen kiadási tételek esetében is

visszaszorulás figyelhető meg: egyrészt megszűnt a Kulturális Alap, másrészt pedig a másik két

kiadási tétel (közművelődési feladatok, egyéb szervezetek támogatása) esetében is csökkenés

játszódott le.

23. táblázat A debreceni önkormányzat által egyéb kulturális-közművelődési célú, működésre biztosított

támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2007-ben

Egyéb kulturális-közművelődési célú,

működésre biztosított önkormányzati

támogatás

Az önkormányzat kulturális jellegű beruházási

kiadásai

megnevezés összeg

(ezer Ft) megnevezés

összeg

(ezer Ft)

Közművelődési feladatok 14 877 Múzeum és művészeti galéria

vásárlási részlete 937 968

Egyéb szervezetek támogatása 33 773 Kölcsey Központ, egyéb

munkák 133 812

Kulturális Alap 27 009 Józsa, közösségi létesítmény 29 795

Apolló mozi fejlesztése 6 200

Összesen 75 659 Összesen 1 107 775


20


támogatásainak, illetve kulturális jellegű beruházásainak adatai 2008-ban



támogatás


kiadásai

megnevezés összeg


összeg

(ezer Ft)



Egyéb szervezetek támogatása 38 763 Kölcsey Központ, egyéb

munkák 108 079

Kulturális Alap 24 672 Kismacs Közösségi Ház 4500

Debreceni Művelődési Központ

– általános felújítás 4105

Vojtina Bábszínház – lapostető-

javítás 921

Összesen 86 575 Összesen 1 077 605






támogatás


kiadásai

megnevezés összeg


összeg

(ezer Ft)



Egyéb szervezetek támogatása 34 280 Színházi funkcióra alkalmas

épület vásárlási részlete 1 535 520

Kulturális Alap 13 061 Debreceni Művelődési Központ

– általános felújítás 4137

Csokonai Színház

műhelybázisának bérleti díja 31 450

Összesen

(az utolsó tétel nélkül)

98 663

(67 213) Összesen 1 832 433


21





támogatás


kiadásai

megnevezés összeg


összeg

(ezer Ft)



Egyéb szervezetek támogatása 30 186 Színházi funkcióra alkalmas

épület vásárlási részlete 767 760

Csokonai Színház

műhelybázisának bérleti díja 36 672

Színház funkcióra alkalmas

épület színháztechnológia és

belsőépítészeti tervezése

115 000

Kulturális Alap - Agóra Pólus 11 124

Összesen

(az utolsó tétel nélkül)

81 755

(45 083) Összesen 1 572 039


A kulturális jellegű beruházások támogatása (23-26. táblázat) alapvetően három nagy csoportra

osztható. Egyrészt 2007 és 2008 folyamán a már korábban elkészült Kölcsey Központban kellett

még kisebb munkálatokat végrehajtani. Másrészt a helyi önkormányzat a 2000-es évtized második

felében két nagyobb kulturális jellegű fejlesztést (ténylegesen ingatlanvásárlást) is megvalósított

(lásd később), és ezek törlesztőrészlete az adott időszakban is terhelte a költségvetés kiadási

oldalát. Harmadrészt a kulturális intézmények működése során több alkalommal is jelentkeznek

kisebb-nagyobb problémák, amelyek elhárítása alacsony költségű fenntartási kiadásokat tett

szükségessé.

27. táblázat A helyi önkormányzat kulturális célra szánt kiadásainak változása 2007 és 2010 között (ezer Ft,

zárójelben az egyes évek adatai 2007-os árakon számolva, a fogyasztói árindexet figyelembe véve)

2007 2008 2009 2010

A helyi önkormányzat által fenntar-tott

kulturális intézmények támogatása 1 762 461 1 839 404 1 887 806 1 725 807

A helyi önkormányzat tulajdonában lévő

gazdasági társaságok támogatása 1 089 600 1 234 707 1 170 000 978 793


működési jellegű támogatás 75 659 86 575 98 663 81 755

kulturális beruházások 1 107 775 1 077 605 1 832 433 1 572 039

Összesen 4 035 495

4 238 291

(3 994 619)

4 988 902

(4 510 761)

4 358 394

(3 757 236)

ebből - működési célú 2 878 720

3 110 686

(2 931 843)

3 141 469

(2 840 388)

2 761 355

(2 380 478)

- fejlesztési célú 1 156 775 1 127 605 1 847 433 1 597 039

22

A kulturális célú kiadások aránya a helyi

önkormányzat összes kiadásán belül (%) 8,18 7,57 8,45 7,25


Összességében megállapítható, hogy Debrecenben a helyi önkormányzat 2007 és 2010 között

minden évben több mint négy milliárd forintot fordított kulturális célokra, amely összeg az összes

kiadások 7-8%-át jelentette. Ezen tétel 25-35%-a beruházási, míg 65-75%-a működési célokat

szolgált. Az előbbiek korábban vállalt kötelezettségekből származnak, ennek következtében rövid

időn belül kifutnak, és a közeljövőben alig várható nagyobb kulturális jellegű fejlesztés (az

egyedüli kivételt az Agóra Pólus beruházása jelenthet, amelynek az elindulása 2012. közepére

tehető).

A fentiek következtében a legnagyobb figyelmet a működési jellegű kiadásokra kell

fordítani, amelyek esetében aktuális áron számolva 2007 és 2009 között még növekedés volt

megfigyelhető. A valós helyzetet ugyanakkor sokkal jobban tükrözi az inflációs rátát is figyelembe

vevő összehasonlító áron történő számolás, amely vonatkozásában a csökkenés már 2008 után

megindult, és 2009-2010 között közel 20%-os volt.

5. Kulturális célú fejlesztések Debrecenben

Az 1998-ban a helyi önkormányzat irányítását átvevő FIDESZ célul tűzte ki egy sokkal aktívabb,

a kihívásokra rövid időn belül reagáló politikai kialakítását, és a város egyik kitörési pontjaként a

kulturális gazdaságot jelölte meg. Ennek szellemében az új évezred elején Debrecen városa is

pályázott az Európa Kulturális Fővárosa 2010 cím elnyerésére, és a pályázat – infrastrukturális

téren – öt nagyobb elemből épült fel: Új kiállítási negyed (ennek a része a MODEM), Nagy-tó,

Lúdas Matyi park, Latinovits Színház, Kölcsey Központ. A város pályázata végül sikertelen volt, a

helyi önkormányzat mégis úgy döntött, hogy saját erőforrásból is megépíti a legfontosabb

beruházásokat. Ennek szellemében készült el a Kölcsey Központ és az azzal egy egységet alkotó

MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ épülete, valamint a Debrecen Fórumban

található Latinovits Színház.

A helyi önkormányzat ugyanakkor egy összegben nem tudta finanszírozni a

beruházásokat, és ezért az utóbbi kettőt más cég (MODEM – Keviép Zrt., Latinovits Színház –

Dexium Ingatlanfejlesztő Kft.) valósította meg. A helyi önkormányzat pedig több éves

részletfizetés keretében vásárolja meg azokat (ez a MODEM esetében négy év, 2007-2010, alatt

2 855 399 Ft, míg a Latinovits Színház esetében négy év, 2009-2012, alatt 3 838 800 000 Ft volt).

Az utóbbi beruházásnál ugyanakkor jelentős problémát jelentett, hogy a helyi önkormányzat

pénzügyi erőforrásai – a korábban vázolt módon – csak az épület megépítésére voltak

elegendőek, a nézőtér és a belső színpadtechnika jelenleg míg hiányzik (a becslések szerint ezen

célra még kb. másfél milliárd forintra lenne szükség), és ezért a színházat jelenleg nem használják.

A fentiek mellett az elmúlt időszakban az Észak-Alföldi Operatív Program keretében

négy nagyobb kulturális célú beruházás valósul(t) meg Debrecenben. Egyrészt a Déri Múzeum

versenyképességének a növelése érdekében jelenleg is folyik az intézmény teljes körű

rekonstrukciója (támogatási összeg: 617 836 343 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek

keretében többek között végbemegy az épület homlokzatának felújítása, a külső nyílászárók

cseréje, a Díszterem megújítása, a pinceszinten új kiállítási tér – a Csodakamra – kialakítása, az

23

épület akadálymentesítése, valamint egy új kávézó kialakítása. Emellett a MODEM-mel közös

finanszírozásból megvalósuló információs táblák és videospot által bevezetésre kerül a debreceni

,,Múzeumi negyed” mint tematikus városnegyed fogalma.

Másrészt a MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ vonzerejének javítása és

az intézmény nemzetközi pozicionálása céljából megvalósuló projekt (támogatási összeg: 224 398

800 Ft, támogatási intenzitás 90%) keretében létrejött egy a szobrászat és az installatív művészet

világhírű alkotóinak bemutatására alkalmas szoborpark. Továbbá egy többfunkciós multimédiás

bemutató- és programterem, illetve az épület falára felhelyezésre került egy, az audiovizuális

alkotások számára nagy publicitást biztosító – egyben információs- és marketingfelületként is

szolgáló – videófal.

Harmadrészt megvalósult a Református Kollégium egyik épülettömbjének látogatóbarát

fejlesztése (támogatási összeg: 399 909 906 Ft, támogatási intenzitás 90%), amely többek között

magában foglalta az épületben található kiállítások modernizálását és megközelíthetőségének

javítását. Negyedrészt jelenleg is folyik a Református Nagytemplom felújítása (támogatási

összeg: 79 108 689 Ft, támogatási intenzitás 90%), amelynek keretében végbemegy a belső

falfelület és a Kossuth emlékhely felújítás, a nyugati toronyban messzelátópont kiépítése, valamint

egy érintőképernyős virtuális bemutató eszköz beszerzése.

24

IRODALOM

A Főnix Rendezvényszervező Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója

A Kultúra Magyar Városa 2008. Debrecen pályázati anyaga a cím elnyerésére

A MODEM Kft. 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója

A Nagyerdei Kultúrpark 2007., 2008., 2009. és 2010 évi beszámolója

Debrecen Megyei Jogú Város 2007., 2008., 2009. és 2010 évi költségvetésének zárszámadása

Debrecen Megyei Jogú Város 2007-2013 közötti fejlesztésének Stratégiai és Operatív Programja

(2006)

Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési Programja (2004)

Debrecen megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (2008)

Documents

A KULTURÁLIS GAZDASÁG DEBRECENBENold.foldrajz.ttk.pte.hu/tarsadalom/otka/pdf/debrecen_kult_gazd.pdf · Debrecen Megyei Jogú Város Idegenforgalmi Koncepciója és Fejlesztési