Upload
truongdieu
View
215
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A logisztika jövőbeni fejlesztési
lehetőségei
Dr. Lakatos Péter, egyetemi docens
HHK KLI HKKT
Közszolgálati Logisztika - NKE közös modul
2014
Tartalom
1. Logisztikai szervezet és kiszervezés
2. Ellátási lánc menedzsment és partnerkapcsolatok
3. A logisztikai informatika és e-logisztika
4. Modern logisztika-szervezési módszerek
5. Logisztikai Szolgáltató Központok
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 2
Funkcionális és mátrix szervezet
• A logisztika egy funkció, mások szerint pedig egy program.
• Funkció: a logisztikai irányítást egy területre korlátozzuk, mintegy izoláljuk a vállalat többi tevékenységétől.
– Veszélye: nem támogatja az integrált döntéseket, nem tud jól együttműködni a vállalat testületi szervezeti egységeivel a teljes szervezeti célok érdekében.
• Program: a cég egy jól működő, átgondolt logisztikával rendelkezik. Eredményeként a szervezet valóban realizálni tudja a logisztikában rejlő potenciális lehetőségeket a cég működésének javítása, az összvállalati elképzelések megvalósítása érdekében.
• A mátrix felfogás alapja az, hogy a logisztikai tevékenységek a vállalat minden területén fellelhetők, és ezek gyakorlatilag horizontálisan lefedik a vállalat egészét
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 4
A mátrix szervezet 1
• A logisztikai menedzser képes áttekinteni a logisztika költségeit, de az operatív jellegű feladatokat át kell engednie a hagyományos szervezeti egységeknek. A logisztikáért felelős alsó szintű vezetők ezért kettős vezetés alatt dolgoznak, egyrészt irányítja őket a logisztikai menedzser, másrészt utasításokat kaphatnak a funkcionális szervezeti egységek vezetőitől is.
• Hibája: összemossa a különböző menedzserek felelősségét.
– kevés jó megoldás születik, az itt dolgozó munkatársak pedig a kettős vezetés miatt frusztráltak, bizonytalanok
• A logisztikai szervezetnek törekednie kell arra, hogy sikeresen integrálja mind a vonali, mind a törzskari tevékenységeket.
• A többi funkcionális felsőszintű menedzser is tevőlegesen bevonható legyen a logisztika stratégiai jellegű feladatainak megoldásába.
– Iránymutatás és motiváció, megtámogatva a kompetens, progresszív funkcionális menedzserek közvetlen irányításával.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 5
Divizionális szervezet
• A munkamegosztás tárgyi vagy regionális elvű, azaz általában termékek, vevők vagy földrajzi értelemben vett piaci régiók szerint tagolják a szervezetet.
• A logisztikai tevékenységeket a vállalaton belül szétszórtan helyezi el. Ha kialakítanak önálló logisztikai szervezetet, annak elhelyezésére több lehetőség adódik. A logisztika megjelenhet központi funkcióként, illetve az egyes divíziók szintjén.
• Ha vállalat erősen heterogén termék skálával rendelkezik, ill. az egyes termékcsoportok piaci feltételei lényegesen eltérőek.
• Vállalati szinten szűkebb termék választékkal rendelkezik, illetve a szabályozás miatt relatíve alacsonyabb a divíziók jövedelmezősége.
• Outsourcing keretében veszik igénybe a megbízók.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 7
Divizionális szervezet divíziónként kialakított
logisztikai egységgel
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 8
Outsourcing 1
• Egy hagyományosan a vállalat által végzett tevékenységet a cég kiszervez,
kihelyez, és azt a jövőben más, az adott tevékenységre szakosodott vállalat látja el.
– személy- és eszköz átadással is jár
– egy vállalkozási szerződés része is
• A kiszervező cég számára létfontosságú, hogy a kihelyezett tevékenységek és a
szolgáltató felett kellő kontrollal rendelkezzen, ezért az együttműködés főbb
paramétereit többnyire “Szolgáltatási szint szerződés”-ben (Service Level
Agreement = SLA) rögzítik.
• Üzleti céljukat kívánják elérni, működési költségek csökkentése, szolgáltatási szint
növelése, fő tevékenységre fókuszálás, létszámcsökkentés, nagyobb rugalmasság
elérése, stb.
• Könyvelés, bérszámfejtés, informatika, karbantartás, iroda menedzsment és
gondnokság, valamint logisztika területén terjedt el.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 10
Outsourcing 2
• Leggyakrabban kiszervezett /kihelyezett tevékenységek és szolgáltatások:
– raktározás;
– import/export vámkezelés;
– nemzetközi és belföldi disztribúció;
– értéknövelő szolgáltatások;
– nemzetközi és belföldi szállítmányozás és fuvarozás;
– visszutas/reverz logisztika;
– tervezés;
– értékesítés utáni logisztika.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 11
Outsourcing 3
• Kiválasztási paraméterek
– vevőorientáltság és magas szintű ügyfél kiszolgálás (SLA);
– megbízhatóság;
– rugalmas reagálás, proaktív hozzállás;
– fő tevékenységre koncentrálás;
– létszámcsökkentés;
– eszközlekötés csökkenése;
– hiányzó technológiához hozzáférés;
– vállalati kultúra fejlődése;
– hiányzó képességek megszerzése.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 12
Outsourcing 4
• A szolgáltatási díj lehet:
– fix összeg (ritka);
– volumenfüggő;
– költség plusz (Cost Plus) módszer;
– [ix + incentivizált változó rész (Teljesítmény/Key Performance
Indicator alapú);
– fix + ‘gain sharing’ (megtakaritások megosztása);
– open book - nyitott könyv.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 13
Az Open Book együttműködés menete
• az elvárt szolgáltatási szint és előrevetített volumenek alapján a szolgáltató egy javaslatot tesz a szükséges éves költségvetésre, a szükséges beruházásokra, fejlesztésekre;
• költségvetési tárgyalások, megegyezés;
• az időszak (általában hónap) elején előleg az elfogadott költségvetés alapján;
• az időszak végén részletes elszámolás a ténylegesen felmerült költségekről, az időszak értékelése;
• lehetőség a változások rugalmas követésére mindkét részről — közvetlen befolyás napi részvétel nélkül;
• évközi felülvizsgálatok, elemzések.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 14
PL
1PL: a logisztikai funkciók ellátása házon belül, saját eszközökkel történik.
2PL: bizonyos alap logisztikai funkciókat külső szolgáltatók végeznek tranzakciós jelleggel.
3PL: külső szolgáltatók komplex logisztikai funkciókat végeznek partneri vagy outsourcing kapcsolatban.
4PL: külső szolgáltató ellátási lánc integrátorként menedzseli, kontrollálja az ellátási lánc folyamatait.
– 5PL üzleti modell? e-Business hullám.
– Néhány logisztikai szolgáltató, melyek állítólag e-Business megoldásokat kínáltak ügyfeleiknek 5PL-nek kezdték magukat nevezni.
– Más publikációk viszont a logisztikai elektronikus piacterek (e-marketplace-k) üzemeltetőit definiálták 5PL-nek, mivel ezt az üzleti modellt a PL-evolúció újabb állomásának tekintették.
– Egyelőre korai az 5PL kifejezés használata, annál is inkább, mivel még a 4PL modell sem terjedt el kellően széles körben.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 15
A harmadik fél, azaz a 3rd Party
• 90-es évek elején-közepén: 3PL (Third Party Logistics)
• A cégek fuvarozáson, raktározáson túlmenően egyre komplexebb,
sokrétűbb szolgáltatást nyújtottak ügyfeleiknek (például beszállítás,
raktározás, készletgazdálkodás, komissiózás, disztribúció, átcsomagolás,
komplettírozás, vevőszolgálat) többnyire hosszabb távú, partneri kapcsolat
formájában
• Sok esetben beékelődtek a tradicionális vevő-szállító kapcsolatba, lehetővé
és szükségessé téve a vevő-szállító viszony újraértelmezését, és új – immár
a 3PL szolgáltatókat is magába integráló – folyamatok kialakítását.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 16
4PL - Fourth Party Logistics
• Az ellátási lánc koordinátor, integrátor szerepet látják el a 4PL szolgáltatók,
melyek saját és az ellátási láncban működő többi cég erőforrásait és
képességeit felhasználva megtervezik, menedzselik és kontrollálják az
ellátási lánc folyamatait.
• A 4PL-nek olyan gyakorlattal, know-how-val és IT támogatással kell
rendelkezniük, mely ezt az integrátor funkciót lehetővé teszi.
• Elengedhetetlen, hogy a 4PL, a lánc kulcs szereplői (termelők, vevők) és a
logisztikai funkciókat végző 3PL cégek között hosszabb távú, partneri
viszony legyen.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 17
Tevékenység-kihelyezési folyamat modellje
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 18
Tevékenységet
kihelyező vállalat Koordináció, Kontrolling
Előkészítő lépések
Bővített
marketing
„Partner-
keresés”
Beszállítás
üzemeltetés
Efficient Consumer
Responce (ECR) –
hatékony fogyasztói
visszajelzés
Benchmarking Szerződés
kötés
Tervezés,
beruházás,
megvalósítás
Ellátási lánc menedzsment 1
• „Az ellátási lánc a gazdasági tevékenységek vertikálisan összekapcsolódó, vállalati határokon átívelő, adott fogyasztói igény kielégítését célzó sorozata.”
• Chikán és Demeter: a fogyasztói kiszolgálási színvonal növelése és a lánc termelékenységének javítása”.
• Háttér:
– globalizáció, a kereskedelmi korlátok lebomlása, új piacok megnyílása,
– az ellátási láncok kibővültek, megnyúltak, alacsony költségű országok vállalatai is beléptek a láncokba,
– alacsonyabb költségekkel dolgozhatnak az ellátási láncok
– bővülés nagyobb kockázatot is jelent,
– késő szállítások, természeti katasztrófák, országok biztonsága, és így tovább, mind olyan tényezők, melyek fennakadásokat okozhatnak láncban.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 20
Ellátási lánc menedzsment 2
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 21
• A folyamatosan változó piaci környezetben alapvető fontosságú a
megfelelő vállalatok közötti együttműködés, a kulcsfontosságú hálók
kialakítása.
• A kibővült vállalatok (extended enterprises) ellátási lánc
menedzsmentjének egyre nagyobb szerepe van a vevői elégedettség
növelésében, költségek csökkentésében és a társadalmi
felelősségvállalásban, amit ma előszeretettel csak „Corporate Social
Responsibility”-ként emlegetnek.
• Vevőorientáció.
Whirlpool
1. A vevői igényeket felmérte és megértette,
2. felismerte kereskedelmi partnerei prioritásait,
3. benchmarking segítségével felmérte a versenyt,
4. nem csak a jelenben, hanem a jövőben is gondolkodott,
5. mely biztosította számára hosszútávon a sikert.
• Az ellátási lánc sikeres átalakítása után csökkenteni tudta
készletszintjét és növelni tudta a kiszolgálási színvonalát.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 22
LEAN-felfogás
• Japán vállalati felfogás.
• A tevékenységek melyek költségesek, és nem adnak hozzáadott értéket:
– olyan javak termelése, melyet még nem rendeltek meg;
– várakozás;
– hibák kijavítása;
– felesleges feldolgozás;
– felesleges mozgás, mozgatás;
– felesleges szállítás;
– felesleges készlet.
• A gyárban a tevékenységek csupán 5%-a ad tényleges hozzáadott értéket, 35% szükséges, de valójában nem ad értéket és a tevékenységek 60%-a egyáltalán nem ad hozzáadott értéket, csupán a költségeket növeli.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 23
A LEAN 6 tulajdonsága
Kaizen:
japán szó, mely folyamatos kis lépésekben történő javítást jelent, a
LEAN egyik fontos eleme
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 24
fogyasztók határozzák
meg az értéket
érték hozzá-adására
koncentrálás és pazarlás,
felesleg eltávolítása
egész rendszerre
való koncentrálás
dolgozók bevonása a döntésekbe,
fejleszté-sekbe
állandó javítás – Kaizen
megfelelő mérési
rendszerek alkalmazása
Toyota és Honda
• A szoros kapcsolat kialakításához hat lépés szükséges:
1. meg kell érteni, hogyan működnek a beszállítók;
2. a beszállítók közötti rivalizálást lehetőséggé kell alakítani;
3. beszállítók felügyelése;
4. beszállítók technikai képességeinek fejlesztése;
5. információk intenzív, de szelektív megosztása;
6. közös fejlesztési tevékenységek végrehajtása.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 25
Wendy’s International és a Tyson Foods
• Együttműködési modell (partnership model) segítségével a résztvevő vállalatok összehangolják elvárásaikat és meghatározzák a lánc leghatékonyabb működéséhez szükséges együttműködési szintet.
• A társulást elősegítő négy faktor a következő:
1. vagyon és eszközhatékonyság;
2. vevőkiszolgálás javítása;
3. előnyök a marketing területén;
4. profit növelés vagy a nyereség stabilizálása.
• Háromféle partner-típust határoztak meg:
I. korlátolt a koordináció;
II. több divízió tevékenysége integrálódik;
III. „minden egyes vállalat úgy tekint a másikra, mint saját kiterjesztésére
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 26
Zara
• Ellátási láncának menedzselési gyakorlata három alapelvre
épül:
1. a kommunikációs hurok lezárása: a cél a végső fogyasztó és a
folyamatok felsőbb szintjén elhelyezkedő tervezés, beszerzés,
termelés és disztribúció közötti kommunikáció zavartalanná, gyorssá,
közvetlenné tétele;
2. az egész lánc egy ritmusra működik: cél az egész ellátási lánc
működésének gyorsítása és érzékenységének növelése;
3. nagy tőkebefektetések termelési és disztribúciós létesítményekbe.
• A vevői igény kiemelt fontosságú.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 27
A legjobb ellátási láncok
• Agilisak; alkalmazkodóak, rugalmasak; a résztvevő vállalatok érdekei összehangoltak.
• Így tudnak alkalmazkodni gyorsan a hirtelen keresleti és kínálati változásokhoz, alkalmazkodnak a piaci struktúrához és tudják optimalizálni az ellátási lánc teljesítményét, miközben maximalizálják az érdekeiket.
• Fenntartható versenyelőny.
• Az üzletelés kockázatain, költségein, és eredményein korrektül osztoznak a hálózatban szereplő cégek. Ha nincsenek az érdekek összehangolva, akkor az gyakran okoz felesleges készletet, készlethiányt, helytelen előrejelzést, vagy éppen gyenge minőségű vevőkiszolgálást.
• Szoros, működőképes kapcsolat kialakítása a beszállítókkal; hatékony kommunikáció a láncon belül; vevőorientáció; érdekek összehangolása; alkalmazkodóképesség.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 28
Információs csatornák
A logisztikai rendszerben három féle jellegzetes információs csatornát különböztetünk meg:
• primer információk
– anyagmozgatási feladatokat kiváltó információk, a piactól indulnak el, ellentétes irányúak, mint az anyagáramlás és azt megelőzik;
• szekunder információk
– anyagáramlást vezérlik, azonos irányúak, mint az anyagáramlás, az irányító számítógéptől irányulnak az anyagáramlási rendszer felé, az anyagáramlást megelőzik vagy követik;
• tercier információk
– anyagáramlás végrehajtását nyugtázzák, azonos irányúak az anyagáramlással és az anyagáramlási rendszerből indulnak a számítógép felé, mindig az anyagáramlást követik.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 30
Követelmények
• a megfelelő információ:
– amit a fogadó igényel és megért;
• a megfelelő időpontban:
– az előírt időpontban meghozandó döntéshez az információ aktualizálható legyen;
• a megfelelő mennyiségben:
– a szükséges minimális, az optimális redundanciát tartalmazza;
• a megfelelő helyen:
– a feladónál;
• a megfelelő minőségben:
– megbízhatóan, torzítatlanul, olyan részletességgel, ahogy a feladónak szükséges.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 31
• A hosszú várakozási idő okai
– nem megfelelően lett meghatározva az információs igény;
– nem világos a felelősségi kör;
– az információk nem a feldolgozási igények szerint érkeznek be;
– a döntések kompetenciája nincs rendben;
– hiányzik a koordináció;
– gyakran üzemzavar fordul elő az információ áramlásában.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 32
• A logisztikai információs rendszerek fejlődésében a jelentős
lehetőségek és elvárások az információs és kommunikációs
rendszerek területén adódnak, mert:
– a mikroelektronika fejlődése óriási lehetőségeket biztosít;
– a logisztikai rendszer optimális működtetéséhez lényegesen több,
jobban kezelhető, gyorsabb és megbízhatóbb információ szükséges;
– jelentősen meg fognak növekedni a horizontális információk és az
anyagáramlás decentralizált irányítása miatti koordinációs feladatok;
– a fokozatosan növekvő automatizált anyagáramlás egyre fokozódó
információ és kommunikációs igényt jelent.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 33
GS1
• A GS1 szabványügyi szervezet
az RFID szabványok
összehangolásában nyújt
támogatást EPC ajánlásokkal és
szabványokkal,
adatszinkronizációs környezetet
biztosít, és adatbázis
központokkal támogatja a
vállalatok közti szerződéses
folyamatok IT támogatását
• EPC: elektronikus
termékazonosítás
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 34
A GS1 szervezet által lefedett szabványos
logisztikai IT szolgáltatások
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 35
Flottamenedzsment GPS rendszer segítségével
A GPS technológiára
alapozott navigációs
rendszerek a mai
szállítási logisztikai
rendszerekben a
hatékony flotta
kihasználás, az
áttekinthető,
ellenőrizhető
költségstruktúra és az
elérhető üzemanyag
megtakarítás miatt
egyre szélesebb
körben terjednek.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 36
Integrált vállalatirányítási rendszerek
• A vállalatirányítási –vállalati erőforrás tervező-(ERP-
Enterprise Resource Planning) rendszerek moduláris
felépítésűek, a működési környezethez és tevékenységhez
optimalizálhatók.
• Alapfeltétel: az integráltság, hogy alkalmas legyen a
különböző modulok összekapcsolásában, a folyamatok
összefüggéseiben történő irányítására, valamint releváns
adatbázisok létrehozásában.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 37
Főbb funkciói
• a szükséges információ megfelelő helyen, időben és minőségben történő biztosítása;
• az összes folyamatának tervezése és irányítása, valamint az anyagáramlás során készülő bizonylatok kiállítása, fogadása, feldolgozása;
• a pénzügyi folyamatok kezelése, valamint a vállalat főkönyvi könyvelésének nyilvántartása;
• kétoldalú kommunikációra való képesség más rendszerekkel;
• nagy adatmennyiség bevitelére és az adatbázis kezelésére való alkalmasság;
• az üzleti tevékenységben résztvevő (külső) partnerek számára hivatalos bizonylatok továbbítása;
• az adatok elemzése, döntéstámogató rendszerek integrálása.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 38
Az SAP, mint integrált vállalatirányítási
rendszer
• Az SAP (Systems, Applications and Products in Data Processing) rendszert a németországi SAP AG cég fejleszti 1972 óta.
• Az SAP rendszer használatának előnyei a logisztikában:
– a beszerzéstől a kiszállítatásig támogatja és felügyeli a logisztikai láncot;
– a rendszer tárol és archivál minden lényeges információt;
– egyszeri adatbevitel után az információ „bárki” számára elérhető;
– az információk azonnal elérhetőek a felhasználók számára;
– az ellátó-elosztó folyamatok egységként kezelése a készletetek optimalizálását teszi lehetővé;
– informatika által támogatott folyamatok következtében javul a vevőkiszolgálás színvonala.
• A logisztikai folyamatok tervezésének egyik alapvető feladata az igények időkésés nélkül történő kiszolgálása.
• A sokszereplős, összetett, térben kiterjedt, ellátási, gyártási, elosztási feladatokkal tűzdelt logisztikai folyamatok modellezésére az ún. szimulátorok alkalmasak.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 39
WMS - Warehouse Management System
• A raktár irányítási rendszerrel (WMS - Warehouse Management System) szemben támasztott követelmények:
– naprakész adatállomány állandó és gyors szolgáltatása;
– a be- és kitárolási műveletek elvégzése és regisztrálása, majd ezekről üzenet küldése ERP rendszernek;
– a raktári mozgásokhoz szükséges anyagmozgató gépek működésének optimalizálása;
– az árufajta készlet-, tárolóhely-, rendelés-, forgalmi, pénzügyi és így tovább adataival kapcsolatos aktuális információk előállítása;
– a be- és kitárolással, komissiózással kapcsolatos anyagmozgatási feladatok diszponálása offline adathordozókon vagy közvetlen (online) irányítással;
– a tárolóhely-kijelöléssel kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása (pl. a tárolóhely-elérési idők, a FIFO-elv, az árucserélődési mutatók figyelembe vétele);
– a helyfoglalás optimalizálása;
– az optimális készletgazdálkodási stratégiák megvalósítása;
– készletutánpótlások és kiszállítási igények aktualizálása;
– a szállító és megrendelő partnerek törzs- és forgalmi adatainak kezelése, értékelése;
– forgalmi statisztikák készítése, ABC-elemzés;
– pénzügyi tranzakciók kezelése;
– készletváltozási prognózisok készítése.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 41
EDI menedzsment – interface
• (Electronic Data Interchange) nem más, mint a különböző informatikai rendszerek, számítógépek között történő strukturált, emberi erőforrást nem igénylő elektronikus adat csere.
• EDI kommunikáció előnyei:
– költséghatékony;
– működési feltétele egy PO és internet hozzáférés;
– kiváltotta a papír alapú dokumentációt;
– gyorsan üzembe helyezhető;
– a logisztikai folyamatokhoz szükséges információk áramoltatása;
– archív anyag gyors elérése.
• EDI rendszer hátrányai:
– nem integrált, így nem is automatikus;
– a manuális beavatkozások időt és szakértelmet követelnek.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 42
Lean menedzsment 1
• Toyotánál kifejlesztett termelési rendszer: Toyota Production System, azaz TPS.
• Lean, azaz karcsú, vagy karcsúsított menedzsment.
• Segítségével meghatározhatjuk, mi számít értéknek, az értékteremtő műveleteket optimális sorrendbe állíthatjuk, majd ezeket megszakítás nélkül és egyre hatékonyabban végezhetjük.
• Megoldást jelent arra, hogy egyre többet érjünk el egyre kevesebből, azaz kevesebb emberi erőfeszítéssel, kevesebb berendezéssel, kevesebb idő illetve alapterület felhasználásával.
• A veszteség ellenszere a lean szemlélet használata (muda = veszteség)
• Veszteségnek tekinthető minden olyan tevékenység, amely erőforrást használ fel, de nem teremt értéket: javítást igénylő hibákat, felesleges cikkek termelését, amelyek azután készleten halmozódnak, szükségtelen feldolgozási lépéseket, az alkalmazottak és az áruk céltalan mozgását, illetve mozgatását, a folyamat valamelyik lépésénél amiatt vesztegelő embereket, hogy az előző lépéssel nem végeztek időben, valamint a vevő igényeinek nem megfelelő termékeket és szolgáltatásokat.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 44
Lean alapelvek
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 45
• a termékek értékének pontos meghatározása
Value
• az egyes termékek értékfolyamatának azonosítása
Value stream
• az érték megszakítás nélküli áramlásának biztosítása
Flow
• a vevők húzóelv alapján tegyenek szert értékre
Pull
• a gyártótól folyamatos tökéletesítésre való törekvés
Perfection
Lean menedzsment 2
• Lényege az értékteremtés, értéknek tekinthető minden miért a
vevő hajlandó fizetni.
• Elérhető eredmények lean bevezetés esetén:
az átfutási idő csökkentése (komissiózás, betárolás);
munkahatékonyság;
eszközkihasználtság javul;
komissiózásra használt terület lecsökkentése;
könyvelési pontosság javulása;
egyértelmű feladatok, ellenőrzési pontok.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 46
Lean menedzsment 3
• Folyamatok egységesítése, a rendszeresen
ismétlődő és a rendszertelen folyamatok
szétválasztása.
• A változásokat végigvinni, az új
munkamegosztást betartani kulcsfontosságú
olyan területen, ahol hagyományosan nagy a
dolgozók önállósága.
• A lean módszertan hatékony alkalmazásához
elengedhetetlen a szervezet és a szervezeti
kultúra fejlesztése is.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 47
Cross-docking
• Az elosztási logisztikai alrendszerben alkalmazott olyan ismétlődő raktár- és disztribúciós folyamatot jelöl, mely során a különböző beszállítók (gyártók) elsődlegesen „gyorsan mozgó” késztermékféleségeinek elosztását 24 óránál kevesebb ideig tartó, készletre nem kerülő, átrakó vagy keresztül-raktározással és ehhez kapcsolódó kiszállítással, egységcsomagokban végzik.
• Az előre a felhasználó/végpont számára összeállított és megcímzett küldeményt raktári operáció minimális igénybevétele mellett alacsony költséggel, rövid átfutási idővel, elvárt minőségben vagyunk képesek kézbesíteni/kiszállítani.
• Így csökkennek a kockázatok és a vevői elégedettség pedig nő.
• Ne felejtsük el, hogy ebben a speciális és korszerű ellátási eljárásban is szükség van a visszutas szolgáltatásra is.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 48
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 49
KOMISSIÓZÁS ALLOKÁCIÓ CROSS DOCKING
Beszállítás
Raklapon Rétegezve
Bevételezés, ellenőrzés
Betárolás
Letárolás
Komissiózás
Rakományépítés és -kiadás
Beszállítás
A boltok megrendelik a pontos másnapi mennyiséget
Bolti rendelések kinyomtatása termékenként
Rakományépítés és -kiadás
…alacsonyabb költséggel
Beszállítás
… a legalacsonyabb költséggel
A gyártó által előre összekészített küldemények kerülnek be a
keresztülraktározási folyamatba
A disztribúciós központ ellenőrzi a
mennyiséget/rendeléseket, átszállítja az árut a
bevételezésről, és kiadja
A cross-docking egyszerűsített anyag és és információáramlási sémája
Vevői megrendelés
KészletfoglalásÁrukiszedés és
csomagolás*
A kiszedés és csomagolás
egyedi azonosítójának
generálása *
Árukiadás
Szállítási ütemterv
*Kiadó kapu megadása
Áruátvétel és regisztráció az
egyedi azonosító segítségével
*Raktárhely kijelölés
és kiszállítási relációba osztás
VisszaigazolásElőzetes szállítási értesítés
Szolgáltatói szállítólevél
Vevői szállítólevél
Vevői számla
Cross-docking raktár
Szállítólevél
Áruátvétel és regisztráció az
egyedi azonosító segítségével
*Készletre vétel és
árukihelyezés
Vevő
Rendelésnyilvántartás
= információ áramlás
= anyagáramlás
Beszállító
A cross-
docking
egyszerűsített
anyag- és
információ-
áramlási
sémája
2014.02.11. 50
JIT – just in time 1
• Célja: egy meghatározott alkatrészt, terméket a megfelelő
mennyiségben, a megfelelő időre és a megfelelő helyre juttasson, és
ezáltal a termék készletezésével kapcsolatos költséget drasztikusan
csökkentse.
• Az áru mindig „éppen időben” érkezik a rendeltetési helyére, ahol
tárolás nélkül felhasználásra vagy fogyasztásra kerül.
• Komoly költségmegtakarítás érhető el, sőt a rendszer (elvben) a
készletek megszüntetését is lehetővé teszi.
• A gyakoribb és pontosabb szállítások igénye ugyan megnöveli a
fuvarozási költségeket, de ennél jóval nagyobb mértékben
csökkenhetnek a készletezési költségek és ezáltal az összköltség is.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 51
JIT – just in time 2
• A JIT filozófiája az alábbi idő- és erőforrásbeli „pazarlások” elkerülésére irányul:
– többlettermelés – „tilos” raktárra gyártani, csak azt szabad előállítani, amire fogyasztói igény jelentkezik;
– várakozás – a termék(részegységek) megmunkálás előtti és alatti várakozási idejét csökkenteni kell;
– szállítás – mivel nem értéknövelő tevékenység, minimalizálni kell („a legjobb szállítás, ami létre sem jön”);
– folyamatok – törekedni kell a kisebb idő/energia igényű tevékenységekre, az áramvonalasításra, a szűk keresztmetszetek kiküszöbölésére, a folyamatok gyorsítására;
– készletek – a magas készletszint felesleges pénzlekötés, elfedi a hibákat és csökkenti a hatékonyságot. A JIT-rendszer a készletek csökkentésére irányul a termelés és az ellátás minden szintjén. A cél az, hogy a beszállító vállalatok hatékonyan tudjanak reagálni a vevők készletcsökkentési igényeire.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 52
JIT – just in time 3
• Hogy ha egy ilyen „raktár nélküli” gazdálkodás esetén a négy
kitétel bármelyike – meghatározott termék, idő, hely vagy
mennyiség – nem teljesül, az a hagyományosnál nagyobb
veszteséget okoz!
• Nemcsak a beszerzéshez kapcsolódik, hanem egyben
termelési, készletezési, szállítási és beszerzési elvet is jelent: a
részterületek szoros koordinációja elengedhetetlen!
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 53
JIT – just in time 4
• Alkalmazása
– kis mennyiségek gyártása, (csak) a mindenkori közvetlen piaci igények
kielégítésére;
– minimális készletek tartása nyersanyagokból, alkatrészekből és
alkotóelemekből; hasonlóképp minimális késztermékkészletek;
– rugalmas termelés, az egyik terméktípusról a másikra való gyors átállás
lehetőségének a biztosítása;
– olyan rugalmas gyártási terv készítése, amely a csoportosítható
folyamatokat összekapcsolja, és ezáltal biztosítja a minimális
anyagmozgatást és a folyamatos termelést.
• Fő területe az ismétlődő/szerelőipar.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 54
A kanban-termelésirányítás • JIT-filozófiát támogató termelésirányítási rendszernek tartják, Japán, Toyota.
• Lényege: csak akkor engedi az ellátótól a felhasználóhoz áramolni az anyagokat, amikor az
már kész feldolgozni azokat.
• Gyártó–beszállító kapcsolatra dolgozták ki, információs kartonok, kártyák alkalmazásával,
melyek a gyártástervezéssel kapcsolatos információkat tartalmazzák.
• A felhasználó (vevő) irányítási (gyártástervezési) rendszeréből információs kartonok
rögzítésével közvetlenül juttatják információhoz a beszállítót, aki csak akkor szállíthat, ha
megkapja a „jelet” a kártya formájában. Így elkerülhetőek a felesleges készletszintek a
felhasználónál.
• Napjainkban ez a módszer – a modern informatikai eszközök alkalmazásával és a rendszer
kiterjesztésével – alkalmazható a gyártó–kereskedő vagy a gyártó–vevő kapcsolatra is. A
fizikai értelemben vett kártyák helyett is jóval gyakoribb ma az elektronikus adatlapok
használata.
• Az igényeket ezzel a módszerrel rövid időbeli eltéréssel pótolják, így a „vevőnél”
(felhasználónál) csak igen kis alkatrész(anyag)- mennyiségek átmeneti tárolásárára van
szükség ún. ütemtárolókban.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 55
A kanban-rendszer működési szabályai
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 56
a felhasználó soha ne igényeljen a
szükségesnél több anyagot, és ne tegye ezt korábban sem,
mint ahogy szüksége van rá
a forrás soha ne állítson elő több anyagot, mint
amennyire igény futott be
megoldható legyen a „napi mennyiségű”
gyártás, előállítás
csak megfelelő minőségű
(felhasználásra alkalmas) anyagot
továbbíthat az előállító
a gyártásirányítónak egyenletesen kell leterhelnie
az egyes gyártóterületeket
A kanban-rendszer előnyei
egyszerű és könnyen érthető rendszer;
gyors és pontos információkat biztosít;
az információtovábbítás költsége alacsony;
gyorsan képes reagálni a változásokra;
korlátozza a rendszer túlkapacitásait;
megelőzi a túltermelést;
minimalizálja a hulladékot;
egyszerűbbé teszi a gyártási folyamat ellenőrzését;
felelősséggel ruházza fel a dolgozókat
Racionalizálja a termelési folyamatot és meghatározza a problémák forrásait,
azonnal!
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 57
Continuous Replenishment – folyamatos
feltöltés
• Continuous Replenishment-rendszer - Efficient Replenishment
• Az ellátó vállalatot is bevonják a rendelések tervezésébe.
• Az ellátó figyeli a raktárak készletszintjét, és szükség esetén maga tölti fel
a felhasználó raktárát.
• Elkerülhető a raktári készletek felhalmozódása-
• Pull-orientáltság egy formája.
• A logisztikai csatornában tevékenykedő vállalatok kooperálása és gyakori
koordinációja.
• Információk rendelkezésre állása.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 58
Vendor Managed Inventory (VMI) –
beszállító által menedzselt készletek
• CR-rendszerek fejlettebb formája
• Az ellátó vállalat teljesen önállóan, a felhasználótól és egyéb forrásból
származó információk alapján figyeli és tölti fel a felhasználó raktárát.
• A teljes készletmenedzsmentet az ellátó vállalat biztosítja, a felelősség és a
kontroll is teljes egészében rá hárul
• VMI képes a készletszintek csökkentésére mind az ellátó, mind a
felhasználó vállalatnál.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 59
Co-Managed Inventory (CMI) – közösen
menedzselt készletek
• Ha az ellátó csak az anyagok egy részét szállítja önállóan (pl. állandó
megrendelések, keretszerződések), másrészt akkor, amikor a felhasználó
vállalat (is) folyamatosan figyeli az ellátásokat – befolyásolva azok
mennyiségét, milyenségét.
• A CMI speciális fajtája a kockázatmegosztó készletezés.
• Az ugyanazon terméket forgalmazó cégek közös raktárakat üzemeltetnek.
• Elkerülhető, hogy minden résztvevő külön-külön biztonsági készletet
tartson.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 60
Quick Response – gyors reagálású
• Speciális CR-rendszerek.
• Céljuk a vevőkiszolgálás javítása is.
• Először a textiliparban alkalmazták
azonnali reagálási képességként.
• Különleges partneri viszony
modelljei, amelyek célja az
információ- és termékáramlás
felgyorsítása a részt vevő felek
adatkapcsolatának megvalósításával.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 61
Az MRP-rendszerek
• Erőforrás-tervező rendszer.
• IBM fejlesztette ki MRP I (Material Requirement Planning) néven, mely elsősorban anyagszükséglet tervezésre szolgált.
• MRP II (Manufacturing Resource Planning), amely már többfajta erőforrásigény komplex tervezésére alkalmas.
• Általános adatbázis: kiindulási anyagok listája, a gyártási ütemterv, a raktárkészletek adatai és a megrendelések.
• Az MRP II-t kibővítették; van benne pénzügyi információs rendszer, kapacitástervezési, kutatás-fejlesztési, valamint a marketingtevékenységet elősegítő adatelemzési rendszer is.
• Az MRP II további lehetősége a szimulációs vizsgálat.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 62
Logisztikai Szolgáltató Központok
• Az intermodális áruegységek átrakása és kezelése az
intermodális logisztikai központokban történik.
• A központok minősítését 2007-től a Magyarországi Logisztikai
Szolgáltató Központok Szövetsége végzi.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 64
Ellenőrző kérdések 1
1. Mi a különbség a funkcionális, a mátrix és a divizionális szervezet
között?
2. Az outsourcing fogalma, milyen előnyökkel-hátrányokkal jár a
kiszervezés?
3. Ismertesse: 3PL és 4PL.
4. Mi az ellátási lánc?
5. A logisztikai rendszerben három féle jellegzetes információs csatornát
különböztetünk meg. Melyek ezek?
6. Ismertesse az integrált vállalatirányítási rendszereket.
7. Mi a LEAN termelés lényege, alapelvei?
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 66
Ellenőrző kérdések 2
8. Mi a cross-docking?
9. JIT-rendszer
10. Kanban termelésirányítás
11. Ismertesse a Continuous Remplinishment és Quick Response rendszerek
főbb jellegzetességeit.
12. Milyen MRP rendszereket ismer?
13. Foglalja össze, hogy melyek a logisztikai szolgáltató központok
fejlesztési lehetőségei és problémái napjainkban.
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 67
Kötelező irodalom
Pohl Árpád, Szászi Gábor (szerk.):
Közszolgálati Logisztika
Budapest: Nemzeti Közszolgálati és
Tankönyvkiadó, 2014. 208 p.
(ISBN:978-615-5344-37-4)
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 68
Elérhetőségek
Dr. Lakatos Péter
egyetemi docens
2014.02.11. Logisztika alapjai 3. 69
+36 30 9702 865