3
7/23/2019 A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-kiralysag-gazdasaga-az-anjou-korban 1/3 erettsegizz.com Érettségi tételek 1. A magyar királyság gazdasága az Anjou korban Beküldte: Dudics Dávid 1. tétel: A magyar királyság gazdasága az Anjou- korban Anjou kor előzménye:  Az Árpád- ház 1301-ben kihalt . Ezt követ ően újult erővel f olyt at ódt ak a trónharcok. A trónharcokból végül a nápolyi Anjou-ház került ki győztesen, ami leányágon rokonságban állt az Árpád-házzal. I. Károly (1308-1342) más néven Károly Róbert megkoronázása nem volt egyszerű, mivel háromszor koronázták meg, annak érdekében, hogy mindenki elismerje. Nagy támogató táborral rendelkezett. Ebbe beletartozott a pápa, a főpapok, a városok és a délvidéki urak. 1308-ban választják meg és 1310-ben koronázták Fehérváron.  AZ ország több tart ományúr birt okában volt, ezért meg kellet küzdenie a tartományúri hatalmat kiépítő bárókkal, kiskirályokkal, ezért kezdetben csak az ország déli részét birtokolta, és Temesvár volt az uralkodásának központja. A kiskirályokkal szembeni harcban széles támogató táborra támaszkodhatott. 1321-ben meghalt Csák Mátét, és ez után már az egész országra ki tudta terjeszteni uralmát, mivel ő volt az utolsó kiskirály az ország határain belül. Az így megnövekedett királyi birtokállomány lehetővé tette számára, hogy honor birtokokat hozzon létre, és ezeket a birtokokat a hűséges támogatóinak adományozza, s ez által új családokat emeljen fel nemesi szintre Pl.: Széchenyi, Garai. Így új bárói réteget létrehozva, akik kizárólag őt támogatják. - HONOR BIRTOK:  Bizonyos méltóságok viselői kapták, de csak a méltóságuk idejére. A legfontosabb méltóságok:  - Nádor: A király helyettese - Vajda: Erdély kormányzója - Bán: Horvátország kormányzója - Tárnokmester: A regálé kezelője (a kincstárnokhoz hasonló poszt) - Erős banderiális hadszervezetet hozott létre-> hadsereget, akik egy zászló alatt álltak fel, vagyis az ország hadereje a királyi, a bárói és a vármegyei bandériumokból tevődött össze. Károly Róbert gazdasági reformjai: - Az Árpád-ház idején a legnagyobb bevétel a királyi várbirtokoktól szedett adó volt, de mivel Károly Róbert földeket adományozott, és a királyi udvar illetve a hadsereg megnövelte a költségeket, növelni kellett a királyi bevételt, és megnőtt a regálé fontossága. - Ezt az ásványkincsek kitermelésének növelésével oldotta meg. Károly fellendítette a nemesfémbányászatot és bányászokat telepített be az országba. Engedélyezte a földesúri birtokon is az ércbányák nyitását. A

A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

7/23/2019 A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-kiralysag-gazdasaga-az-anjou-korban 1/3

erettsegizz.com Érettségi tételek

1. A magyar királyság gazdasága az Anjou korbanBeküldte: Dudics Dávid 1. tétel: A magyar királyság gaz dasága az Anjou-

korbanAnjou kor előzménye:

 Az Árpád- ház 1301-ben kihalt . Ezt követően újult erővel folyt at ódtak at rónharcok. A t rónharcokból végül a nápolyi Anjou-ház került ki győztesen, amileányágon rokonságban állt az Árpád-házzal. I. Károly (1308-1342) más névenKároly Róbert megkoronázása nem volt egyszerű, mivel háromszor koronázták meg, annak érdekében, hogy mindenki elismerje. Nagy támogató

táborral rendelkezett. Ebbe beletartozott a pápa, a főpapok, a városok és adélvidéki urak. 1308-ban választják meg és 1310-ben koronázták Fehérváron. AZ ország több tart ományúr birt okában volt , ezért meg kellet küzdenie atartományúri hatalmat kiépítő bárókkal, kiskirályokkal, ezért kezdetben csak azország déli részét birtokolta, és Temesvár volt az uralkodásának központ ja. Akiskirályokkal szembeni harcban széles támogató táborra támaszkodhatott.1321-ben meghalt Csák Mátét, és ez után már az egész országra ki tudtaterjeszteni uralmát, mivel ő volt az utolsó kiskirály az ország határain belül. Azígy megnövekedett királyi birtokállomány lehetővé tette számára, hogy honor 

birtokokat hozzon létre, és ezeket a birtokokat a hűséges támogatóinakadományozza, s ez által új családokat emeljen fel nemesi szintre Pl.:Széchenyi, Garai. Így új bárói réteget létrehozva, akik kizárólag őt támogatják.

- HONOR BIRTOK: Bizonyos méltóságok viselői kapták, de csak améltóságuk idejére. A legfontosabb méltóságok: - Nádor: A királyhelyet tese - Vajda: Erdély kormányzója - Bán: Horvát ország kormányzója -Tárnokmester: A regálé kezelője (a kincstárnokhoz hasonló poszt)

- Erős banderiális hadszervezetet hozott létre-> hadsereget, akik egy zászló

alatt álltak fel, vagyis az ország hadereje a királyi, a bárói és a vármegyeibandériumokból tevődöt t össze.

Károly Róbert gazdasági reformjai:

- Az Árpád-ház idején a legnagyobb bevétel a királyi várbirtokoktól szedettadó volt, de mivel Károly Róbert földeket adományozott, és a királyi udvar illetve a hadsereg megnövelte a költségeket, növelni kellett a királyi bevételt,és megnőt t a regálé fontossága.

- Ezt az ásványkincsek kitermelésének növelésével oldotta meg. Károlyfellendítette a nemesfémbányászatot és bányászokat telepített be azországba. Engedélyezte a földesúri birtokon is az ércbányák nyitását. A

Page 2: A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

7/23/2019 A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-kiralysag-gazdasaga-az-anjou-korban 2/3

földesurak megkapták a bányabér, azaz az URBURA harmadát. Ennekhatására bányanyitási láz kezdődött Magyarországon és az ország Európalegnagyobb aranytermelője, és második legnagyobb ezüst t ermelője let t .

- URBURA:  A bányászok által a királynak fizetendő bányabér az URBURA.Ennek egyharmadát engedi át a király a terület birtokosának. Korábban, mivela bányakincs királyi tulajdonnak számított, ha valahol nemesfémet találtak a

birtokot a király elcserélte más birtokra a birtokossal. Tehát a birtokosok nemvoltak érdekeltek a bányafeltárásokban.

- A legnagyobb hasznot a királyi nemesgém-monopólium biztosította, vagyisnemesfémmel csak a király kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet, ezértnyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi kamarához, ahol vert pénztadt ak érte. A kibányászot t nemesfémet csak a királyi kamara vehet te meg. Ezvolt a nemesfém monopólium. A nyers fémért vert pénzt adtak, de a kamaraa beadott érc értékének a felét megtartotta. Ez mellett bevezette az

értékálló aranypénz veretését a firenzei minta szerint. Arany forintot és ezüstdinárt vezetet t be, és f elhagyot t az évenként i pénzrontással. Ez miatt viszontelveszett az évenkénti pénzbeváltásból származó bevétele. Ennek pótlásárapedig kivetet te a kapuadót.

- Kapuadó: A kapuadót 1336-ban vezette be a pénzrontásból származóbevétel kiesésének pótlására. Ezt az adót Jobbágy portánként fizetik. Az adó18 dinár volt kapunként. Idővel a jobbágyok kiját szot ták ezt az adót mivel több jobbágyportát építet tek egy kapuhoz, és az adó úgy szólt , hogy minden olyankapu után kell f izetni amin, át fér egy szénával megrakot t szekér. Így volt, hogytöbb jobbágy portéka tet te össze az adóra valót .

- Az árutermelés kibontakozásával és a pénzgazdálkodás fejlődésévelmegerősödtek a városok. Egyre több szabad királyi város, bányaváros ésmezőváros jöt t lét re.

Város típusok:

- Szabad királyi város: Minden városi kiváltsággal rendelkezik: Önállóigazgatás és igazságszolgáltatás, egyösszegű évenkénti adózás. Lakóikereskedelemmel, kézműiparral foglalkoznak pl.: Buda, Pozsony, Kassa -Bányaváros: Minden városi kiváltsággal rendelkezik: Önálló igazgatás ésigazságszolgáltatás, egyösszegű évenkénti adózás. Lakói bányászattalfoglalkoznak. pl.: Beszt ercebánya, Selmecbánya - Mezővárosok: Mindenvárosi kivált sággal rendelkezik: Önálló igazgatás és igazságszolgáltat ás,egyösszegű évenként i adózás. Lakói jobbágyok, akiknek csak kis részefoglalkozik kereskedelemmel és kézműiparral. A többség egy földbirtokosfennhatósága alat t lévő t ermőföldön dolgozik.

- A gazdaság fejlődése biztosította a távolsági kereskedelmet megadóztatóharmincad vám sikerét. Károly Róbert 1335-ben viszont egy királyi találkozóthívott össze, ahol jelen volt a Lengyel király, Nagy Kázmér és a Cseh király,

Page 3: A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

7/23/2019 A Magyar Királyság Gazdasága Az Anjou-korban

http://slidepdf.com/reader/full/a-magyar-kiralysag-gazdasaga-az-anjou-korban 3/3

Luxemburgi János. Céljuk egy új kereskedelmi vonal kiépítése volt, amimegkerüli Bécset. Mivel Bécs árumegállító joggal rendelkezett. Felvásárolt akereskedőik áruját, alacsonyabb áron, mint amin ők értékesíteni tudták volnanyugaton. Az elkerülő út Bécstől északra lett volna, de a kereskedők nemvoltak nyitot tak az öt let re így a terv megbukot t .

I. Nagy Lajos trónra kerülése és körülményei (1342-1382)[KárolyRóbert fia]

- Lajos egy kitűnő gazdasággal rendelkező országot örökölt, de ez mellettegy szörnyű politikai helyzetet is. Óriási összeget fizetett testvére, Andrástrónra kerüléséért, akit felesége meggyilkolt. Ezt nem hagyhatta megtorlásnélkül, így több sikertelen hadjáratot kellett indítani Nápoly ellen. 1370-benmegörökölte a lengyeltrónt, így perszonálunió jött létre. Ő alapította az elsőegyetemet Pécsett .

Törvényei és gaz dasági reformjai: A sikertelen hadjáratok és a pest is miat t1351-ben összehívta az országgyűlést, és megújítot ták az 1222-ben kiadot t Aranybullát . Megfogalmazták a nemesség szabadságjogait: - Adómentesség - A nemes háza sért hetet len - Csak az ország védelméértköteles hadba lépni - Ősiség: A nemesi tulajdon szabadon örökítésétmegszüntet i vagy a birtokot csak családon belül lehetet t tovább adni, ha nemvolt f iú örökös a f öldet a király örökölte. Ez később a f ejlődés gát jává vált. -Bevezették a kilenced megf izetését , amit a jobbágyok fizet tek. Törvényeinekköszönhetően lét rejöt t a jogilag egységes jobbágyi és nemesi réteg.