IV. Állampolgári ismeretek  6. Téma: A Magyar Köztársaság államszervezete és közigazgatási intézményrendszere (A magyar választási rendszer)

Fogalmak: országgyűlés, önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, választójog, egyéni képviselő, területi és országos listatartózkodási engedély, megyei önkormányzat, vegyes választási rendszer

Feladat: Az ábra és a szöveges forrás segítségével mutassa be a Magyar Köztársaság választási rendszerét!

„5. § (2) Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. [...](3) A területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek. Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben [...] az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább két egyéni választókörzetben jelöltet állított. [...](4) Országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított listát. 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. [...](3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét, [...] a második, választási fordulóban•azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első forduló ban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; [...]•képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott."(Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényből)

•Mi történik akkor, ha az egyéni választókerületi első fordulóban a választópolgárok kevesebb mint fele szavazott, de a szavazók több mint fele ugyanazt a jelöltet támogatta?•Milyen minimális részvételi arány szükséges az egyéni választókerületi körzetben a második fordulóban ahhoz, hogy eredményes legyen a választás?•Mi a szerepe és a jelentősége a területi listának?•Ki szavazhat az országgyűlési választásokon ma Magyarországon?

A magyar parlamentarizmus története

- 1848-49- a modern polgári nemzetállam kialakulása - 1867-1948. liberális parlamentarizmus (1918/19-es szélsőbal, 1944/45-ös szélsőjobboldali megszakítással)(ált. és titkos választójog alapján csak két esetben (1920, 1945) 1946. február 1. I.tc. köztársasági államforma -1949-63. totalitárius diktatúra (Rákosi-korszak, 1956-os forradalom megszakította, Kádár – megtorlás )1949. augusztus 20-án fogadták el a szovjet típusú alkotmányt (Magyarország népköztársaság, a munkások/parasztok állama)- 1963-1989. Kádár-korszak – autoriter diktatúra- az 1989/90-es demokratikus rendszerváltás: Magyarország parlamentáris köztársaság

A Magyar Köztársaság államszervezete

Törvényhozó szerv

Országgyűlés

Államfő

köztársasági elnök

Végrehajtás

kormány

Jogalkotás kontrollja

Alkotmánybíróságnépszavazás

Igazságszolgáltatás

Bíróságok

Állami közigazgatás

HelyiKözigazgatás

Önkormányzatok

Az Országgyűlés

• funkciói: - törvényhozás-a végrehajtás ellenőrzése- képviseleti funkció, a nyilvánosság biztosítása (plenáris üléseken folytatott viták)• egykamarás képviselőház – 176 egyéni mandátum210 pártelvű, listákon bejutott képviselő•Alakuló ülés: a választás második fordulóját követő 30 napon belül• Megbízatása: 4 év

7

8

Az Országgyűlés jogállása, feladat- és hatásköretörvényhozás ellenőrzés személyi

döntésekvédelem egyéb

• Alkotmány• törvények• nemzetközi

szerződések• költségvetés

és zárszámadás

• kormányfő megválasztása

• kormányprog-ram elfogadása

• bizalmatlansági indítvány

• interpelláció, kérdés, azonnali kérdés

• Állami Szám-vevőszék

• ombudsmanok

•köztársasági elnök

•miniszterelnök •AB tagjai•LB elnöke•Legfőbb ügyész

•ÁSZ elnöke és alelnökei

•Ombudsma-nok

megválasztása

• hadiállapot• békekötés• rendkívüli

állapot• Szükségálla-

pot• fegyveres

erők alkalmazása

• megelőző védelmi helyzet

• közkegyelem• helyi önkor-

mányzat feloszlatása

• területszervezés

• népszavazás kiírása

9

Az országgyűlési képviselők jogállása• Szabad mandátum

• Mentelmi jog felelősségmentesség sérthetetlenség

• Összeférhetetlenség fajtái: hivatali-politikai érdekeltségi közbenjárói-érdekkijárói méltatlansági

KormányA kormány a végrehajtó hatalom letéteményese, feladatai: • Az alkotmányos rend védelme, állampolgári jogok biztosítása.• Társadalmi, gazdasági tervek kidolgozása.• A szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerének

meghatározása, feltételeinek biztosítása.• A tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatainak

meghatározása és a szükséges feltétel biztosítása.• Képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati

részvétellel működő intézményeiben.• Külpolitika meghatározásában és megvalósításában való

közreműködés.• Nemzetközi szerződések kötése.• Rendeleteket bocsát ki.• Minisztériumok és a közvetlenül alárendelt szervek irányítása.• Helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése.• A fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek irányítása.

Tagjai a miniszterelnök (az országgyűlés javasolja, a legnagyobb parlamenti párt vezetője) és a miniszterek (a miniszterelnök javaslata alapján)

A parlamentnek felelős

Általában koalíciós kormányok jellemzőek90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross

Péter94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány

Ferenc

Konstruktív bizalmatlansági indítvány esetén a képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben új személy megjelölésével nyújt be indítványt

Államfő = köztársasági elnök

• 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament

• Feladatai: képviseli a magyar államot, megbízza és fogadja a nagyköveteket, kinevezi a magasabb állami tisztviselőket

• egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot

Bíróság1. fok: helyi2. fok: megyei/fővárosi3. fok: ítélőtáblák (folyamatban)

Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr4. fok : legfelsőbb bíróság

Alkotmánybíróság

feladata az előzetes normakontrolltól, az állampolgári panaszok kivizsgálásáig széles körú

11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás (a parlament 2/3-os szavazással

Ombudsman= országgyűlési biztos->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési

biztosa3. adatvédelmi biztos

A helyi önkormányzatok

a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselőtestület, valamint helyi

népszavazás útján gyakorolják (község, város, főváros(kerületek), megye)

- az önkormányzat alapjogai: önálló igazgatási jogkör, tulajdonlási jog, adókivetés joga

A magyar választási rendszer386 mandátum: a képviselőket legtöbbször a pártok jelölik

Az a választható polgár lehet jelölt, aki legalább 750 választópolgár ajánlását (kopogtatócédula) megszerzi

vegyes választási rendszer

- 176 mandátum a többségi elv alapján az egyéni választókerületekben

- 152 mandátum területi pártlistás rendszerben az arányossági elv alapján (20 választókerület, listákat párt állíthat

- min. 58 országos listás hely (az egyéni és területi listák maradékszavazatai alapján)

- 5 %-os parlamenti küszöb- erős szelekció:- csökken a pártok száma, az országos pártok előnye

Pártrendszer , bal- és jobboldalAz európai politikai tradícióban a pártok ideológiákhoz (a helyes társadalomról

alkotott eltérő eszmék) kapcsolódnak (szemben az angolszász gyakorlattal).

A magyar demokrácia stabilitásaMennyire életképesek az 1989-90-es rendszerváltás után létrejött demokráciák Kelet-Közép-Európában? - a politikai átmenettel egy időben kell kiépíteni a kapitalista

piacgazdaságot, ennek komoly társadalmi ára volt- a demokratikus tradíciók gyengesége:

a kommunizmus öröksége:•szétzúzta a társadalmi autonómia szervezeteit →a társadalom individualizálódott, atomizálódott – egyedül a család maradt

•a közéleti karriert a megalkuvással társították•kettős társadal – a hivatalos mellett egy második,

normaszegés, korrupció•politikai infantilizmus – nem képes az érdekérvényesítésre, de

bízik benne, hogy figyelembe veszik az érdekeit• alacsony a politikai integráltság, közösségtudat pl.

nemzettudat gyengülése, a politikai intézményekbe vetett bizalom alacsony

A rendszerváltáskor létrejött fontosabb pártok

a) történelmi pártok: Független Kisgazdapárt (FKGP)

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)Szociáldemokrata Párt (SZDP)

b) a Kádár-rendszer „másként gondolkodó” értelmiségiei által létrehozott új pártok

Magyar Demokrata Fórum (MDF)Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz)

c) az egykori kommunista párt (MSZMP)utódpártjai (1989.okt.)Magyar Szocialista Párt (MSZP)

Munkáspárt (MP)

2010. éviOrszággyűlési Képviselő Választás

1. fordulója - 2010. április 11.

Területi listán kiosztható mandátumok száma: 152Területi listán elnyert mandátumok száma: 146Országos listára kerülő mandátumok száma: 6

Országos Választási IrodaTájékoztató adatok a pártok területi listáinak eredményeiről országos összesítésbenA szavazókörök 100,00 %-ának adatai alapján.