Upload
sereno
View
28
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága. Előadó : Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc. Az előadás tartalma. Motiváció A vizsgálatok elméleti háttere Saját kutatási eredmények bemutatása Összegzés. Motiváció. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai
hatékonyságaElőadó: Siróné Váradi Júlia
Budapesti Corvinus EgyetemVidékfejlesztési agrármérnök Msc.
Az előadás tartalma
• Motiváció• A vizsgálatok elméleti
háttere• Saját kutatási
eredmények bemutatása• Összegzés
MOTIVÁCIÓ
A téma aktualitása
• A hatékonyság a versenyképesség egy hosszú távú megbízható mutatója.
• Termelékenység / Hatékonyság növelése, javítása = politikai célkitűzés
• Népességnövekedés – élelmiszer ellátás - optimális erőforrás felhasználás
Miért a bor?
• A magyar borszektor estében nem végeztek még ilyen vizsgálatot.
• A globális borpiac átalakulása Európára és így Magyarországra nézve is kedvezőtlen jövőképet mutat.
• Jelenlegi szituációban a termelés kockázatos.
A VIZSGÁLATOK ELMÉLETI HÁTTERE
A hatékonyság fogalma
• gazdasági hatékonyság: erőforrások használatával maximalizálják a javak és szolgáltatások termelését1. allokatív hatékonyság2. technikai hatékonyság
• input-orientált és output-orientált kontextus
Forrás: Yotopoulos- Lau, 1973; Sullivan - Sheffrin, 2003
NEM HATÉKONY
NEM LEHETSÉGES
TECH. KORLÁT
C
Data Envelopment Analysis
• Matematikai háttér: Farrell, 1957• Alapja: lineáris programozás
(optimalizálás)• Adott mintában relatív skálán helyezi
el a döntéshozó egységeket• DEA – Efficiency Score: relatív mutató,
értéke 0-1 között, vagy 0-100% között.• Több féle implementációja létezik:– Input vagy output orientált– Konstans skálahozadékú [CRS] vagy
Változó skálahozadékú [VRS]Forrás: Coelli et. al, 2005
SAJÁT VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA
Felhasznált adatok
AMIRE SZÜKSÉG VOLT:üzemszintű erőforrás felhasználást, és kibocsátást indikáló adatok
AMI EZT LEHETŐVÉ TETTE:Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa, a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network; FADN) magyar alrendszere
AMI RENDELKEZÉSRE ÁLLT:eredményszemléletű könyvvitele alapján rögzített, 2001-2008 időszakra vonatkozó üzemi adatok
Kutatás lépései
1. Input-orientált DEA – CRS számítása 2001-2008-ra évenként
2. Migrációs-mátrix elkészítése
3. A hatékonyságot befolyásoló üzemi tényezők vizsgálata ökonometria modellek segítségével
A DEA-modell felépítése
INPUTOK:– Agrárgazdasági termelésben
hasznosított teljes földterület, (ha)– Teljes munka input, (annual work
unit: AWU)– Gép- és épület fenntartási költségek,
(HUF)– Kifizetett bérek, (HUF)
OUTPUT:– Teljes kibocsátás, (HUF)
Az üzemek hatékonyságának
osztályozásaNégy hatékonysági csoport:
A csoport: 0 ≤ DS < 0,33B csoport: 0,33 ≤ DS < 0,51C csoport: 0,51 ≤ DS < 0,89D csoport: 0,89 ≤ DS ≤ 1
ahol: DS = DEA Efficiency Score
Migrációs vizsgálat
Lépés2001-
2002
2002-
2003
2003-
2004
2004-
2005
2005-
2006
2006
-
2007
2007
-
2008
Romlot
t
-3 1 1 0 3 1 3 0
-2 3 1 3 7 6 1 3
-1 4 4 3 11 5 11 8
Maradt 0 12 7 10 19 35 23 31
Javult
1 7 4 6 2 9 14 19
2 1 6 1 1 9 6 7
3 2 2 0 0 2 4 2
Migráció/ Év 2001-2004 2004-2008
Romlott 25,64% 24,38%
Maradt 37,18% 44,63%
Javult 37,18% 30,99%
Összesen 100,00% 100,00%
Input slack gyakorisága
Teljes munka input
Használt mezőgazdasá
gi terület
Gépek és épületek
fenntartási költsége
Kifizetett bérek
2001-2004 19 35 18 31
2005-2008 37 83 32 71
Összesen 56 118 50 102
Hipotézisek az ökonometriai modellekhez
A MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓ MEGNEVEZÉSE
VÁRT HATÁSA
Gazdasági méret, (EUME) +
Családi munkaerő input/ Összes munkaerő input, (FWU/AWU) +
Gép és épület fenntartási ktg. / hasznosított terület, (HUF/ha) -
Teljes eszközállomány / hasznosított terület, (HUF/ha) +
Támogatások, (HUF) + / -
Modell-specifikáció folyamata
Vegyes modell II.Üzemkategóriák
dummy változóként szerepelnek
Centralizált adatok
Vegyes modell (fix és random hatás)Üzemméret nem
szignifikáns Negatív konstans
Lin – log függvényMagyarázó változók nem szignifikánsak
Végső modell eredményei
MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK SZIGNIFIKANCIÁJA Hatása
Üzemméret2 0.127**
+ Üzemméret3 0.115**
Üzemméret4 0.145**
Üzemméret5 0.301***
Üzemméret6 0.602**Családi / Összes munka 0.134*** +
Költségek -0.090*** -Eszközök 0.115*** +Támogatások -0.026* -
Év 0.005nem
szignifikáns
Konstans 0.319***
+ 1 vizsgálat:A családi vs. nem családi
gazdaságokHill [1993], farmtipológia
– Családi gazdaság: FWU/AWU > 0,95– Közbenső gazdaság: 0,5 < FWU/AWU <
0,95– Nem családi gazdaság: FWU/AWU < 0,5
MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK SZIGNIFIKANCIÁJA
HATÁS
Üzemméret2 0.112**
+Üzemméret3 0.121**
Üzemméret4 0.161***
Üzemméret5 0.264***
Üzemméret6 0.272***Közbenső gazdaság 0.012 nem szignifikáns
Családi gazdaság 0.364*** +Költségek -0.083*** -Eszközök 0.144*** +Támogatások -0.025* -Év -0.003 nem szignifikáns
Konstans 0.316***
Összefoglalás I.
• A kutatásban a hatékonysági mérés módszere a input-orientált, konstans skálahozadékú DEA volt.
• Migrációs vizsgálat szerint: 2001-2004 közötti periódusban nagyobb volt a romlások, illetve a javulások aránya is, mint a 2004-2008 közötti vizsgált időszakban
Összefoglalás II.
• A regressziós modellezés több lépcsőben történt.
• A végső modellek alapján elmondható, hogy – minél nagyobb a gazdasági méret, annál
hatékonyabbak az üzemek; – a családi munka input és az összes munka input
arányának növekedése, valamint az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan hat a hatékonyságra;
– az egységnyi területre jutó fenntartási költségek, valamint a támogatások növekedése negatív befolyásolja a hatékonyságot.
– ágazatban különösen nagy jelentősége van a családi munkaerő hányadának
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
Előadó: Siróné Váradi Júlia
A termelékenység fogalma
• termelékenység = output / input• különböző termelési tényezők
függvényében mérhető, így: – tőke, –munkaerő, – nyersanyagok és – föld.
• termelékenység ≠hatékonyság
Forrás: Coelli et al.; 2005; Szabó, 2003
A DEA módszer előnyei és hátrányai
ELŐNYÖK:– Nem szükséges ismerni az egyes üzemek
működési/ gyártási folyamatait.– Képes kezelni az outputok és az inputok
mértékegységbeli különbségeit. – Alkalmas többféle input és output használatára,
így az üzemek összehasonlítása reálisabb.
HÁTRÁNYAI:– Nem mutatja meg, hogy az inputok és outputok
ingadozása a jövőben hogyan befolyásolja a hatékonyságot.
– Érzékeny a kiugró értékekre.