24
A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága Előadó: Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc.

A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

  • Upload
    sereno

  • View
    28

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága. Előadó : Siróné Váradi Júlia Budapesti Corvinus Egyetem Vidékfejlesztési agrármérnök Msc. Az előadás tartalma. Motiváció A vizsgálatok elméleti háttere Saját kutatási eredmények bemutatása Összegzés. Motiváció. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai

hatékonyságaElőadó: Siróné Váradi Júlia

Budapesti Corvinus EgyetemVidékfejlesztési agrármérnök Msc.

Page 2: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Az előadás tartalma

• Motiváció• A vizsgálatok elméleti

háttere• Saját kutatási

eredmények bemutatása• Összegzés

Page 3: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

MOTIVÁCIÓ

Page 4: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A téma aktualitása

• A hatékonyság a versenyképesség egy hosszú távú megbízható mutatója.

• Termelékenység / Hatékonyság növelése, javítása = politikai célkitűzés

• Népességnövekedés – élelmiszer ellátás - optimális erőforrás felhasználás

Page 5: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Miért a bor?

• A magyar borszektor estében nem végeztek még ilyen vizsgálatot.

• A globális borpiac átalakulása Európára és így Magyarországra nézve is kedvezőtlen jövőképet mutat.

• Jelenlegi szituációban a termelés kockázatos.

Page 6: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A VIZSGÁLATOK ELMÉLETI HÁTTERE

Page 7: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A hatékonyság fogalma

• gazdasági hatékonyság: erőforrások használatával maximalizálják a javak és szolgáltatások termelését1. allokatív hatékonyság2. technikai hatékonyság

• input-orientált és output-orientált kontextus

Forrás: Yotopoulos- Lau, 1973; Sullivan - Sheffrin, 2003

NEM HATÉKONY

NEM LEHETSÉGES

TECH. KORLÁT

C

Page 8: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Data Envelopment Analysis

• Matematikai háttér: Farrell, 1957• Alapja: lineáris programozás

(optimalizálás)• Adott mintában relatív skálán helyezi

el a döntéshozó egységeket• DEA – Efficiency Score: relatív mutató,

értéke 0-1 között, vagy 0-100% között.• Több féle implementációja létezik:– Input vagy output orientált– Konstans skálahozadékú [CRS] vagy

Változó skálahozadékú [VRS]Forrás: Coelli et. al, 2005

Page 9: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

SAJÁT VIZSGÁLATOK BEMUTATÁSA

Page 10: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Felhasznált adatok

AMIRE SZÜKSÉG VOLT:üzemszintű erőforrás felhasználást, és kibocsátást indikáló adatok

AMI EZT LEHETŐVÉ TETTE:Tesztüzemi Információs Hálózat adatbázisa, a Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (Farm Accountancy Data Network; FADN) magyar alrendszere

AMI RENDELKEZÉSRE ÁLLT:eredményszemléletű könyvvitele alapján rögzített, 2001-2008 időszakra vonatkozó üzemi adatok

Page 11: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Kutatás lépései

1. Input-orientált DEA – CRS számítása 2001-2008-ra évenként

2. Migrációs-mátrix elkészítése

3. A hatékonyságot befolyásoló üzemi tényezők vizsgálata ökonometria modellek segítségével

Page 12: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A DEA-modell felépítése

INPUTOK:– Agrárgazdasági termelésben

hasznosított teljes földterület, (ha)– Teljes munka input, (annual work

unit: AWU)– Gép- és épület fenntartási költségek,

(HUF)– Kifizetett bérek, (HUF)

OUTPUT:– Teljes kibocsátás, (HUF)

Page 13: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Az üzemek hatékonyságának

osztályozásaNégy hatékonysági csoport:

A csoport: 0 ≤ DS < 0,33B csoport: 0,33 ≤ DS < 0,51C csoport: 0,51 ≤ DS < 0,89D csoport: 0,89 ≤ DS ≤ 1

ahol: DS = DEA Efficiency Score

Page 14: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Migrációs vizsgálat

Lépés2001-

2002

2002-

2003

2003-

2004

2004-

2005

2005-

2006

2006

-

2007

2007

-

2008

Romlot

t

-3 1 1 0 3 1 3 0

-2 3 1 3 7 6 1 3

-1 4 4 3 11 5 11 8

Maradt 0 12 7 10 19 35 23 31

Javult

1 7 4 6 2 9 14 19

2 1 6 1 1 9 6 7

3 2 2 0 0 2 4 2

Migráció/ Év 2001-2004 2004-2008

Romlott 25,64% 24,38%

Maradt 37,18% 44,63%

Javult 37,18% 30,99%

Összesen 100,00% 100,00%

Page 15: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Input slack gyakorisága

  Teljes munka input

Használt mezőgazdasá

gi terület

Gépek és épületek

fenntartási költsége

Kifizetett bérek

2001-2004 19 35 18 31

2005-2008 37 83 32 71

Összesen 56 118 50 102

Page 16: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Hipotézisek az ökonometriai modellekhez

A MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓ MEGNEVEZÉSE

VÁRT HATÁSA

Gazdasági méret, (EUME) +

Családi munkaerő input/ Összes munkaerő input, (FWU/AWU) +

Gép és épület fenntartási ktg. / hasznosított terület, (HUF/ha) -

Teljes eszközállomány / hasznosított terület, (HUF/ha) +

Támogatások, (HUF) + / -

Page 17: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Modell-specifikáció folyamata

Vegyes modell II.Üzemkategóriák

dummy változóként szerepelnek

Centralizált adatok

Vegyes modell (fix és random hatás)Üzemméret nem

szignifikáns Negatív konstans

Lin – log függvényMagyarázó változók nem szignifikánsak

Page 18: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Végső modell eredményei

MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK SZIGNIFIKANCIÁJA Hatása

Üzemméret2 0.127**

+ Üzemméret3 0.115**

Üzemméret4 0.145**

Üzemméret5 0.301***

Üzemméret6 0.602**Családi / Összes munka 0.134*** +

Költségek -0.090*** -Eszközök 0.115*** +Támogatások -0.026* -

Év 0.005nem

szignifikáns

Konstans 0.319***

Page 19: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

+ 1 vizsgálat:A családi vs. nem családi

gazdaságokHill [1993], farmtipológia

– Családi gazdaság: FWU/AWU > 0,95– Közbenső gazdaság: 0,5 < FWU/AWU <

0,95– Nem családi gazdaság: FWU/AWU < 0,5

MAGYARÁZÓ VÁLTOZÓK SZIGNIFIKANCIÁJA

HATÁS

Üzemméret2 0.112**

+Üzemméret3 0.121**

Üzemméret4 0.161***

Üzemméret5 0.264***

Üzemméret6 0.272***Közbenső gazdaság 0.012 nem szignifikáns

Családi gazdaság 0.364*** +Költségek -0.083*** -Eszközök 0.144*** +Támogatások -0.025* -Év -0.003 nem szignifikáns

Konstans 0.316***

Page 20: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Összefoglalás I.

• A kutatásban a hatékonysági mérés módszere a input-orientált, konstans skálahozadékú DEA volt.

• Migrációs vizsgálat szerint: 2001-2004 közötti periódusban nagyobb volt a romlások, illetve a javulások aránya is, mint a 2004-2008 közötti vizsgált időszakban

Page 21: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

Összefoglalás II.

• A regressziós modellezés több lépcsőben történt.

• A végső modellek alapján elmondható, hogy – minél nagyobb a gazdasági méret, annál

hatékonyabbak az üzemek; – a családi munka input és az összes munka input

arányának növekedése, valamint az egységnyi területre jutó eszközállomány növekedése pozitívan hat a hatékonyságra;

– az egységnyi területre jutó fenntartási költségek, valamint a támogatások növekedése negatív befolyásolja a hatékonyságot.

– ágazatban különösen nagy jelentősége van a családi munkaerő hányadának

Page 22: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!

Előadó: Siróné Váradi Júlia

Page 23: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A termelékenység fogalma

• termelékenység = output / input• különböző termelési tényezők

függvényében mérhető, így: – tőke, –munkaerő, – nyersanyagok és – föld.

• termelékenység ≠hatékonyság

Forrás: Coelli et al.; 2005; Szabó, 2003

Page 24: A magyar szőlő- és bortermelő üzemek technikai hatékonysága

A DEA módszer előnyei és hátrányai

ELŐNYÖK:– Nem szükséges ismerni az egyes üzemek

működési/ gyártási folyamatait.– Képes kezelni az outputok és az inputok

mértékegységbeli különbségeit. – Alkalmas többféle input és output használatára,

így az üzemek összehasonlítása reálisabb.

HÁTRÁNYAI:– Nem mutatja meg, hogy az inputok és outputok

ingadozása a jövőben hogyan befolyásolja a hatékonyságot.

– Érzékeny a kiugró értékekre.