Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A metabolikus szindróma fogalma, diagnosztikája, terápiás lehet őségei
Dr. Paragh György
METABOLIKUS SZINDRÓMA
Elhízás világszerte
2005-ben
1,6 milliárd túlsúlyos,
400 millió elhízott
2015-ben2,3 milliárd túlsúlyos, 700 millió elhízott
Wan Shen et al.: The Journal of Nitritional Biochemistry 2014; 25:270–280.
Bíró, Zajkás1985-1988 között
16 000 beteg
1992-1994 ismétlés
FÉRFIAK 58% 9% súlyosan elhízottNŐK 61.7% 15% súlyosan elhízott
Biró G. OTH, NEVI, OETI. Budapest. Vol. I 1992. Vol. II 1993.
Halmy
20.800, 18-50 év közötti belügyi dolgozó
40% túlsúly 20% elhízott
Halmy L. J Obes Rel Metab Dis 2003; 27:132
2-10% iskolás gyerek15-20% pubertáskor USA →→→→ 6-11 évesek 25-30%
KÖVÉR ELHÍZOTT
A zsirszövet endokrin szerv
↑ Leptin
↓ Adiponectin
↑Resistin
↑ IL-6
↑ TNF-α
↑MCP-1
↑MIF
↑PAI-1, Angiotensinogen, IGF-1, TGF-β
↑ Free fatty acid, Steroid, Prostaglandin, Complement factorok
GlükózGlükóztranszporter
Inzulinreceptor
Glycogen G-6-P Pyruvate
CO2 Lactate
Glycogensyntesis
Az obesitas összefüggése a diabetes kialakulásával
0
20
40
60
80
100
<20 20-25 25-30 30-35 35-40 >40
BMI kategóriák (kg/m 2)
Új e
sete
k in
cide
nciá
ja /
1000
pác
iens
-év
Knowler WC et al. Am J Epidemiol1981;113:144-156.
n = 3137
izom
Zsírszövet
pancreasGlükóz Inzulin
GlükózFFA
máj
VLDL
Csökkent inzulin stimulált glükózfelvétel
Hyperinsulinemia
Növekedett májVLDL termelés
Postprandialis hyperlipidaemia
Viscerális obezitás
Couillard C: Diabetes 1998, 47:953-960
Triglicerid 8 órával azétkezés után a kiindulásiérték visszatér.
Triglicerid 8 órával azétkezés után a kiindulásiértékre nem tér vissza.
Jellemző lipideltérések inzulin rezisztenciában
� Hypertriglyceridaemia
� Kvalitatív LDL partikulum változások
� Alacsony HDL� Postprandialis
hyperlipidaemia
Inzulinszenzitív
Inzulinrezisztens
↓↓↓↓ TG↑↑↑↑ HDL
↑↑↑↑ TG↓↓↓↓ HDL
Normál LDL Small denseLDL
ISZB kockázat
Dyslipidaemiák gyakorisága elhízottakban
Pados Gy., Audikovszky M. A koleszterintől a szívinfarktusig. Synergo Kiadó és Marketing Kft., Budapest.2003.
51%47%
27%
82%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
cholesterin
triglycerid
HDL<1,0
dyslipidaemia
Weidmann P: Diabetes Care. 1991 Mar;14(3):220-32.
1/ a vese natrium reabszorbcióját
2/ növeli a test teljes Na+ tartalmát
3/ minden sejtmembránban a Na+ transzport mechanizmusokat aktiválja
4/ növeli az intracelluláris Na+ és Ca++ cc
6/ ez az ér simaizomsejtek A II és NA iránti érzékenységét fokozza.
7/ stimulálja a szimpatikus idegrendszert
INZULIN
A testtömegindex növekedése fokozza a magasvérnyomás gyakoriságát
BMI
Mag
asvé
rnyo
más
gyak
oris
ága
(%)
BMI = testtömeg index
<25 25-26 27-29 ≥≥≥≥30
Fér
fiak
0
10
20
30
40
NőkFérfiak
Arch Intern Med. 2000;160:898-904.
Fér
fiak
Fér
fiak
Fér
fiak
Nők Nők
Nők Nők
Haskörfogat
Infarktus rizikó kezd ődikFfi 94 cm felettNő 80 cm felett
Nagy rizikóFfi 102 cm felettNő 88 cm felett
Gabir MM: Diabetes Care August 2000 vol. 23 no. 8 1108-1112 Guidelines on the identification, evaluation,
and treatment of overweight and obesity in adulst. National insitutites of health. NIH Publication 1998;NO. 98-408.
Férfiak 94-102 cm, n ők 80-88 cm ↑↑↑↑ a kardiovaszkuláris rizikó.
Han TS: BMJ 1995;311:1401-1405
Abdominalis zsír fokozza a koszorúér betegség rizikójátIowa Women’s Health Study
Derék csipő
hányados
tertilis
Folsom et al. Arch Intern Med 2000;160:2117.
Rel
ativ
rizik
ó
BMI tertilis2 13
32
10
0,5
1
1,5
2
2,5
A metabolikus szindróma koncepciójának története
• Camus (1966)� „Trisyndrome metabolique”: hypertonia, hyperurikaemia, diabetes
• Wellborn � hypertonia, atherosclerosis, hyperinsulinaemia
• 1988 Reaven � Metabolicus (X-) syndroma
• Camus JP: Goutte, diabete, hyperlipidémie: un trisyndrome métabolique. Rev Rhum 1966;33:10-5.
• Reaven GM Role of insulin resistance in human disease. Diabetes. 1988 Dec; 37(12):1595-607.
OKI KAPCSOLAT FELTÉTELEZÉSE
• A glükóz-intolerancia, dyslipidaemia, hypertonia hátterében közös molekulárbiológiai ok: inzulin-rezisztencia és következményes hyperinsulinaemia(IR/HI) áll.
• 1989 Kaplan � „deadly quartett” (halálos négyes)─hypertonia, diabetes v IGT, atherogén dyslipidaemia, viscerális obesitas.
• „Új világ szindróma” (nyugati életforma következménye).
A metabolikus szindróma kritériuma
WHO (1998) Szénhidrátanyagcsere-zavarhoz (diabetes mellitus vagy csökkent glükóztolerancia vagy kóros éhomi vércukorszint) és/vagy inzulinrezisztenciához az alábbiak közül legalább 2 társul :
• a vérnyomás ≥≥≥≥ 160/90 Hgmm,• a plazma Tg ≥≥≥≥ 1.7 mmol/l,
és/vagy HDL-C ffi <0.9 mmol/l, nő <1.0 mmol/l,
• centrális típusú obesitasderék-csíp ő hányados ffi >0.9 nő >0.85 és/vagy a BMI >30 kg/m 2,
• mikroalbuminuria van jelen (a vizelet albumin exkréciós ráta >20 µµµµg/min).
Alberti KG: Diabet Med 1998; 15:539-553
ATP III - definíció (2001)
3 vagy több faktor:
1. Abdominális elhízásFérfi > 102 cmNő > 88 cm
2. Triglicerid ≥ 1,7 mmol/l
3. HDL koleszterinFérfi < 1 mmol/lNő < 1,3 mmol/l
4.Vérnyomás≥ 130 / 85 Hgmm vagy kezelt hypertonia
5. Vércukor ≥ 6,1 mmol/l
IDF (2005)
Abdominális elhízás + 2 további faktor
Abdominális elhízásFérfi ≥ 94 cm, nő ≥ 80 cm
1. Triglicerid ≥ 1,7 mmol/lvagy lipidcsökkentő kezelés
2. HDL koleszterinFérfi < 1 mmol/lNő < 1,3 mmol/lvagy lipidcsökkentő kezelés
3. Vérnyomás≥ 130 / 85 Hgmm vagy kezelt hypertonia
4. Vércukor ≥ 5,6 mmol/l vagy igazolt 2TDM
2005.április
A metabolikus szindróma egységesdefiníciója
Az öt kritériumból 3 megléte igazolja ametabolikus szindróma diagnózisát
1. Derékkörfogat európai populáció esetén
férfiak: ≥ 94 cm,
nők: ≥80 cm
2. szérum trigliceridszint
≥1.7 mmol/L
3. szérum HDL-koleszterinszint
férfiak: ≤1.0 mmol/L
nők: ≤1.3 mmol/L
4. vérnyomássziszt. ≥130 és/vagy diaszt. ≥85 Hgmm
5. éhgyomri szérum vércukorszint
≥5.6 mmol/L
NCEP ATP III: JAMA 2001;285: 2486-2497Alberti KG et al. Lancet. 2005;366:1059 –1062.Alberti KG: Circulation 120:1640-1645, 2009.
2009.
A metabolikus szindróma definíciója
A metabolikus szindróma epidemiológiája a fejlett országokban
A felnőtt lakosság 60 %-a túlsúlyos, vagy elhízott!
A szindróma prevalenciája:
� Európa: 20–25 % [Magyarországra is érvényes adat]
� (+ genetikai háttér)
Az életkor előrehaladtával a betegség prevalenciája nő! Svédország: 25–30 %
� Az elhízott serdülők akár 30 %-a érintett lehet
� Fő oka: mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás
A metabolikus szindróma gyakorisága
5
15
25
35
45 45
05
101520253035404550
20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 >70
%
Central for Disease Controll (CDC) Ford ES: JAMA 2002;287:356-359
Obez és hypertoniás magyar betegeknél metabolikus szindróma gyakoriság vizsgálata
ATPIII kritérium alapján
944 beteg: 399 férfi, 545 nő
68,5% metabolikus szindrómás
- férfiak: 66,2%
- nők: 70.3%
Hídvégi T: Diabetologia Hungarica 2003;11:35-40.
Metabolikus szindróma prevalenciája hazánkban
2006-ban végzett reprezentatív felmérés
a metabolikus szindróma prevalenciája:
ATP III IDF férfi 26% 36,1%
Nő 24,1% 30,1%
Szeles, G.: Diabetes, 2007, 56, A626.
A metabolikus szindrómára hajlamosító tényezők
Veszélyeztettek azok a 40 év felettiek ill. 14-18 év közöttiek, akik azalábbi ismérvek legalább az egyikével rendelkezzenek:
1. Hypertonia
2. Elhízás
3. Elsőfokú rokonok között II. típusú diabeteses
4. Elsőfokú rokonok között korai (férfiaknál <55 év, nőknél <60 év) kardiovaszkuláris esemény vagy halálozás szerepel
5. Kórelőzményben glükóz intolerancia vagy aterogén dyslipidaemia
6. Kórelőzményben kardiovaszkuláris esemény vagy betegség
7. Anyák, akik 4000 g súlynál nagyobb gyereket szültek vagy gesztációsdiabetesük volt
8. Érett, kiviselt terhesség esetén kis (<2500 g) születési súllyal születettek
Célértékek a metabolikus szindróma terápiájában
Paraméterek CélértékekBMI < 27 kg/m2
Haskörfogat ♂ < 94 cm; ♀ < 80 cm
Éhomi [glükóz]plazma < 5,6 mM
Postprandialis [glükóz]capillaris vér < 7,5 mM
HbA1c < 6,5 %
LDL-C < 2,6 mM (<1,8 mM)
HDL-C ♂ > 1,0 mM; ♀ > 1,3 mM
Triglicerid < 1,7 mM
Vérnyomás < 130/80 Hgmm
A metabolikus szindróma terápiája
A terápia alapja – terápiás életmódbeli
változtatások
� megfelelő fizikai aktivitás
� egészséges táplálkozás
� testtömegcsökkentés
� a dohányzás és az alkoholfogyasztás
mellőzése
Testsúlycsökkentés
.
A testsúlycsökkentés a rendszeres fizikai aktivitással 37%-kos metabolikus szindróma csökkenésteredményezett.
R.V. Milani: Am J Cardiol 2003;92:50-54.
Testsúlycsökkentés
Az obez és túlsúlyos kardiovaszkuláris betegeknél jelentősen javult a kardiovaszkuláris rizikófaktor, ha csökkent a súlyuk.CRP LipidekGlükózEbben a csoportban alacsonyabb volt a halálozás.
C.J. Lavie: J Cardiometab Syndr 2008;3:136-140.
A diéta általános irányelvei metabolikus szindrómában
• A napi szükségletnél (Owen-képlet) 500-700 kcal-val kevesebb energia-bevitel.• Szénhidrát-bevitel: az energia 50-60%-a (főleg komplex szénhidrátok: zöldségek,
főzelékek, gyümölcsök, alacsony glikémiás indexű gabonafélék)• Fehérje: az energia 15%-a• Rostbevitel: napi min. 25-30 g (teltségérzés, gyomorürülés lassítása: zöldségek,
gyümölcsök, korpa, metilcellulóz).• Koleszterin <200 mg/die• Összes zsírbevitel: az energia 25-30%-a• Telített zsírsav csökkentése: <7%• PUFA: max.10%.• MUFA bevitel növelése: max. 20%-ig.• Konyhasó-fogyasztás korlátozása (max. napi 5 g).• Alkoholbevitel csökkentése (kerülése).
A metabolikus szindróma terápiája
Az elhízás gyógyszeres kezelése
� orlistat (Xenical®)– szelektív, nem-felszívódó lipáz-inhibitor. Hatására az elfogyasztott zsírok mintegy 30%-a távozik a széklettel – emésztetlenül. Központi idegrendszeri hatása nincs, az étvágyat, telítettség-érzést nem befolyásolja. Napi 2-3x120 mg. A XENDOS 4 éves IGT-s vizsgálatban szignifikánsan csökkentette a T2DM manifesztálódását. GI mellékhatások.
� sibutramin (Reductil®)– központi támadáspontú szer, a noradrenalin és a serotonin újrafelvételét (reuptake) gátolja. A sibutramin f ő hatása a telítettségérzés növelése és a thermogenesis mérsékelt fokozása. Nap i adagja 10–15 mg. Nem kell ően kezelt hypertoniában (RR > 145/90 Hgmm), illetve ta chycardiában ellenjavallt. Mellékhatásként kb. 10%-ban szájszárazság, alvászav ar, székrekedés jelentkezhet; a tachycardia, a vérnyomás-emelkedés és az anxietas e lőfordulása 10% alatt van.
� rimonabant (Acomplia®)– szelektív CB1-receptor antagonista (napi 20 mg-os dózisban csökkenti a testsúlyt, haskörfogatot, TG-szintet, növeli a HDL-C szintet, csökkenti az éhomi inzulin-szintet, leptin, CRP-szintet, növeli a védő adiponectihn szintjét és csökkenti a HOMA-indexet─RIO vizsgálatok).
A metabolikus szindróma terápiája
A szénhidrátanyagcsere-zavar gyógyszeres kezelése
� a kezelés gyakorlatilag megegyezik a T2DM kezelésével
� előnyben részesítendők a nem inzulin-szekretagógszerek� biguanidok – metformin� α-glükozidáz-gátlók – acarbose� thiazolidindionok – rosiglitazon, pioglitazon
� a GLP-1 mimetikum� DDP-4 gátlók� SGLT-2 gátlók
LDL
HDL emelés
1/ életmód változtatás testsúly csökkentés, dohányzás megszüntetés, fizikai aktivitás
2/ acidum nicotinicum napi 2g nál kisebb nem rontja a szénhidrát háztartást
3/ fitinsav származékok
ADA Diabetes Care 2004.27 S68-S71
Triglicerid csökkentés
1/ életmód változtatás 2,30-4,50 mmol/,> 4,5mmol/l gyógyszer> 11,30mmol/l a zsírbevitel Kevesebb mint a napi összkalória 10%
2/ Vércukor normalizálás
3/ fitinsav származékok (fenofibrat biztosabban kombinálható statinnal kifejezettebb LDL csökkentö mint a gemfibrozil
4/ acidum nicotinicum
5/ Nagydózisú statinADA Diabetes Care 2004.27 S68-S71
A metabolikus szindróma terápiája
A hypertonia gyógyszeres kezelése
� gyakran szükséges kombinációs kezelés� előnyben részesítendők a napi egyszeri adagolással alkalmazható
szerek� ACE-gátlók – quinapril, ramipril, enalapril, fosinopril� ARB-k – irbesartan, telmisartan, valsartan, losartan� kombinált α+β-blokkolók – carvedilol� hosszú hatású DHP-típusú Ca-antagonisták – amlodipin � α1-receptor-blokkolók – doxasosin
kis dózisú thiazid típusú diureticum – hydrochlorothiazidcardioszelektív ß-blokkolók – bisoprolol, metoprololszelektív I1-receptor-agonisták – moxonidin, rilmenidin
SZÉNHIDRÁT ANYAGCSERÉRE KIFEJTETT HATÁS
KEDVEZŐ KEDVEZŐTLEN SEMLEGES
Imidazoline I1 agonista
Thiazidok
(kivéve: indapamide)
Kalcium csatorna blokkoló
Alfa1 receptor blokkoló
Béta-blokkolók (kivéve: carvedilol, nebivolol)
ACEi
ARB
The Economist Newspaper Limited (2003), Cover illustration. The Economist; Dec. 13
Metabolikus syndroma „törzsfejlődése”Civilizációs betegség