A mezei juhar az Év Fája 2014-ben - OSZKerdeszetilapok.oszk.hu/01786/pdf/EPA01192_erdeszeti...AZÉVFÁJA2014 A mezei juhar az Év Fája 2014-ben Új egyesületi kezdeményezésként

AZ ÉV FÁJA 2014

A mezei juhar az Év Fája 2014-benÚj egyesületi kezdeményezésként szeptember közepétõl október legvégéig elõször nyílt lehetõség arra,hogy a tagtársaink és az érdeklõdõk az Egyesület új tematikus honlapján szavazzanak a jövõ évi „Az ÉvFájára”. Az ötlet kigondolásakor nem számítottunk ekkora, az Egyesület keretein túlnyúló érdeklõdésre.Az online szavazás a megadott idõszakban folyamatos volt és két fafaj között szinte fej fej melletti„versengést” eredményezett. Az összes leadott szavazatok száma minden elképzelést felülmúlt: 5148szavazat érkezett be a határidõig. Köszönjük a korrekt részvételt, a voksokat! Íme a hivatalos végered-mény:

Nagy László

1. Mezei juhar (Acer campestre)

A síkságtól a hegyvidékig számos erdõtársulás fontoselegyfája, viszont évszázadokon keresztül gyomfának te-kintették, s ezért jelentõsen visszaszorították. Felkarolásaerdeink ökológiai értékét jelentõsen emelheti a jövõben.

2. Jegenyenyár (Populus nigra cv. Italica)

Keskeny, oszlopos koronája miatt régóta alkalmazottfajta, amelyet elsõsorban utak fásítására, határvonalakkijelölésére használtak, a leggyakoribb sorfánk volt. Azutóbbi negyed évszázadban alig ültetik.

3. Vénic-szil (Ulmus laevis)

Az árterek jellemzõ fafaja,amely részben a szil-pusztulásnak nevezett járvány, részben élõhe-lyeinek drasztikus átalakítása miatt fogyatko-zott meg. Jó árnyalóképessége miatt erdeink-nek nemcsak ökológiai, hanem erdõgazdál-kodási szempontból is fontos elegyfája.

Kép: erdoinfo.comKis kép: terra.hu

Kis kép: erdoinfo.com, Jobbra: NyME EMK Bot. Kert

1853

szav

azat

1798

szav

azat

1497

szav

azat

Tartalom

Czirok István, Szolnyik Csaba:A folyamatos erdõborítás nyilvántartásaaz OrszágosErdõállomány Adattárban ....354

Dr. Rédei Károly, Csiha Imre, Dr. Keserû Zsolt, Rásó János, Kamandiné Végh Ágnes:Sarjaztatott akác energetikai faültetvények föld feletti dendromasszája ............................................357

Dr. Szemethy László, Dr. Katona Krisztián, Prof. Dr. Csányi Sándor, Hajdu Márk, Hejel Péter, Bleier Norbert:A vadhatás mérésének módszertani problémái ..........360

Nagy László: Vivat Academia! II. ..................................362

Dr. Rónai Ferenc: Merre tart a középfokú erdészeti és vadászati képzés? ......................................363

Folcz Ádám: Az erdészek és szakmájuk társadalmi megítélése ........364

Horváth Attila László, Dr. Czupy Imre:Elmia Wood 2013 nemzetközi erdészeti gépkiállítás....366

Nagy László, Zétényi Zoltán: MEGOSZ nagyrendezvény Kecskeméten I. ..................370

Dr. Frank Norbert: A házi berkenye erdõmûvelési tulajdonságai................372

Kovácsevics Pál, Hoczek László: Újra magyar diákoknyerték az YPEFnemzetközi versenyt ..........................374

Nagy László: A Som-hegyi turistaház miniszterelnökiavatása a Pilisben ..................375

Szakács Sándor, Orbók Ilona: XIII. Erdészeti Szakkonferencia Erdélyben ..................376

Pintér Eszter: Hölgyeké az elsõbbség! ..........................377

Bolla Sándor: Táj, (magán)erdõ, (erdész szak)ember..........................378

Nagy Imre: Erdészek látogatása Tömördön ..................380

Sáros Viktor: Sírrendezések a soproni temetõkben ......382

Kertész László:Vadász-panteon a Budakeszi Erdészetben....................383

Wágner Tibor: Barátság a németekkel I. ......................385

Inokai Balázs: „Az Erdõ” címû szaklap és a MEVME ....387

Nagy László: Az ezredik emlékére ................................392

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 11. szám (november)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: [email protected] • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. november 6.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Reménysugarak... Fotó: Nagy László (Börzsöny-hegység, Hosszú-bérc)

A harmadik oldal

Nem régiben a kezembe került a turisták egyikszaklapja. Lapozgattam a látványosan tördelt ol-dalakat, a korszerû magazinos kivitelt, a lendü-

letesen szerkesztett fényképeket. És próbáltam megfejtenimit akar üzenni tartalmában a ma hazai erdõjárójánakez a lap. Persze ezt egy lapszámból leszûrni nehéz. Egyírásból pedig nem is szabad. De böngészve a különféle cik-keket, megütötte a szememet a következõ mondat: „Vadsá-ga és érintetlensége hatalmas „flash” – akaratlanul is kitörtorkunkból az önfeledt ordítás.”

Flash. A hivatalos magyar szleng szótár szerint ez azangolszász kifejezés a magyar nyelvû szlengben a „zsírki-rály”, az „atomzsír”, a „király” kifejezéseknek felel meg.Ha már irodalmibban akarjuk lefordítani a köznyelvérõl,akkor szabadabb fordításban, „egy pillanat alatt felvilla-nó élményt” jelent. Nem emlékszem, hogy húszévnyi erdõ-járásom alatt bármikor is kifejezetten „flash”-ek értek vol-na. És vad ordításban sem fejeztem ki az abból eredõörömöt, ha átjárt a szabad erdõvándorlás szelleme vagy atermészet örök alkotó erejének csodájával találkoztam. Ér-zések, érzelmek, érzetek, gondolatok annál inkább szület-tek a fák alatt. Mert talán az illik oda jobban.

Ahogy Székelyföldön járva, a ködbe, felhõbe burkoltMadarasi-Hargita hegyének csúcsán sem rohantak meg a„flash-ek”. Pedig székely és magyar erdészek a hidegenmetszõ szélben, a szinte szürreálisnak ható, de annál na-gyobb érzelmeket felkavaró „kopjafa erdõ” közepén, együtténekelték a magyar és a székely himnuszt. „Erdész flash”volt a javából!

Nem kisebb és nem nagyobb, csak más, mint az a fan-tasztikus összetartozás, amivel a határainkon kívül e gyö-kereibe kapaszkodó testvérnemzet, fél száz kilométeren ke-resztül sorakozott fel élõláncként, kéz a kézben. Tágan ér-telmezve, sok más ügy mellett, a székely erdõk érdekeiért is.

Vagy nagyon hasonló ahhoz az érzéshez, amikor Kál-nokon, Bedõ Albert szülõhelyén, az emlékünnep alkalmá-ból a sepsiköröspataki kis diákok az erdész himnusz minda három(!) versszakát elénekelték, minden hiba és botlásnélkül.

Úgy gondolom, hogy nem kell feltétlenül Székelyföldrezarándokolnunk a tiszta emberi és közösségi élményekért,bár azért abban van valami, hogy mintha ott kutatnánkelveszettnek látszó korábbi kincseket. Remélem csak a fé-nyük kopott meg. És abban is biztos vagyok, hogy a hazaierdeinkben is, értelemtõl és érzelemtõl áthatva szólalhat-nak meg a himnuszaink. S hogy székelyesen fejezzem be:Érted-é? Értem! Hiszed-é? Hiszem!

Nagy László

Az utóbbi évtizedekben egyre erõsödõtársadalmi igényként fogalmazódottmeg a folyamatos erdõborítást biztosí-tó erdõkezelési módszerek elõtérbehelyezése, illetve alkalmazása. A folya-matos erdõborítás olyan állapot, ami-kor a többkorú erdõállomány folyama-tosan, egyenletesen borítja az erdõ ta-laját. Az erdõ megújulása, felújítása azerdõállomány védelmében, véghasz-nálati terület nélkül történik, az erdõtájképi megjelenése pedig nem válto-zik. Ezen igények kielégítése 20-30 év-vel ezelõtt a természetes felújításokarányának növelésében, ritkábban afelújítóvágások véghasználati idõsza-kának elnyújtásában, kivételes esetbena szálalóvágás alkalmazásában való-sult meg. A ’80-as években és a ’90-esévek elsõ felében – vizsgálataink a ko-rábbi idõkre nem terjedtek ki – az er-dészeti igazgatás akkori országos ha-táskörû szerve, az Erdõrendezési Szol-gálat által mûködtetett erdészeti adat-tárban, és értelemszerûen az akkoriüzemtervekben is, keveredett a szála-lóvágás és szálalás fogalma. Az erdõál-lomány-gazdálkodási tervek készítésé-hez készült 1986-os útmutatóban szá-lalóvágás címszó alatt ezt olvashatjuk:„Szálalóvágás csak kivételesen tervez-hetõ ott, ahol eddig is szálaló üzem-móddal kezelték az állományt, vagy akülönleges rendeltetés ezt megkívánjaés a feltételek is adottak.”

Az 1994-95-ben folytatott elemzése-ink során csupán néhány erdõrészletmegjegyzései között találtuk meg a„szálalóerdõ” megnevezést, ilyen voltpéldául a híres szentgyörgyvölgyi szá-lalóerdõ néhány erdõrészlete, melynapjainkban már szálaló üzemmódbanvan nyilvántartva (Szentgyörgyvölgy8A, B; 9A; 10A; 11A; 12A és 13A). Az1994. január 1-jei adattári adatok alap-ján a szálalóvágás tervelõírás országo-san 1 880,7 ha erdõterületet érintett, ezaz akkori erdõterület 0,11%-át tette ki.A szálalóvágásra tervezett erdõk 38%-aközjóléti, a többi védelmi és egyébrendeltetésû erdõ volt. Két konkrétpéldát érdemes megemlíteni, a dr. Ma-das László által 1954-ben indított vi-segrádi ún. Erdõanyai Szálalóvágást(Visegrád 16A) és az 1936-ban kezdettRoth-féle kísérleti, hidegvízvölgyi szá-lalóvágásos erdõrészleteket (Sopron179A és 182B).

Bár az 1996. évi LIV. törvény máremlíti a szálalást mint fakitermelési mó-dot [60. § (2) e)], igazgatási gyakorla-tunk évekig adós maradt a rendszerbeillesztésével, ami csak az ESZIR (Erdé-szeti Szakigazgatási Információs Rend-szer) 2004-es bevezetésével valósultmeg. Elõdjének az 1997-tõl alkalma-zott, kimondottan a magán-erdõtulaj-donosok kezdeményezésére beveze-tett ún. készletgondozó fahasználat te-kinthetõ. Ez az akkori meghatározásszerint olyan fakitermelési mód, ami avéghasználati kor elérése elõtt lehetõvéteszi a fakészlet megõrzését biztosító,évente legfeljebb a fakitermelésselérintett terület faállománya folyónöve-dékének megfelelõ famennyiség kiter-melését.

A szintén 1997-tõl, kimondottan ho-zamszabályozási célból elkülönített,ún. faanyagtermelést nem szolgáló er-dõterületek (a statisztikában már akkorezen a néven jelentek meg) – melyekhozamaival hosszú távon sem szabadszámolni – az üzemtervek erdõrészlet-lapjain a termelési cél információk kö-zött szerepeltek (TC=8), „véderdõ meg-õrzés” elnevezéssel. Ezekben a nemgazdasági rendeltetésû erdõrészletek-ben a természeti folyamatok szabad ér-

vényesülése és az emberi beavatkozá-sok minimalizálása volt a szándék(lényegében ugyanezzel a céllal kerül-nek kialakításra a nemzeti parkok ter-mészeti övezetei, az ún. „A-zónák”).2008-ra – a jelenleg hatályos erdõtör-vény megjelenése elõtt – a faanyagter-melést nem szolgáló erdõk területe or-szágosan meghaladta az 50 ezer hek-tárt. További jellemzõje ezeknek az er-dõknek, hogy nem kaptak vágásérett-ségi kort (technikailag VK=999 kerültmeghatározásra, innen származik aszakzsargonban elterjedt ún. 999-es er-dõk elnevezés), így a hozamszabályo-zásból teljesen kikerültek.

Az üzemmód az erdõrendezés egyikrégi alapfogalma, amely az erdõgazdál-kodás módját jelenti, segíti a hatékonytervezést, az elemzési munkát és az in-formációszolgáltatást. Az üzemmód fo-galmát 2004-tõl használja újra az erdé-szeti igazgatás, és azt csak az új erdõtör-vény emelte jogszabályi szintre. Az er-dõtörvény üzemmód kategóriái a kö-vetkezõk szerint értelmezhetõk:

1. vágásos üzemmód – az erdõ egyhatározott vágásterületén végez-nek fakitermelést, és ennek kö-vetkezményeként felújítási területis keletkezik, a véghasználatokrendszeres ciklikusággal követikegymást, szálaláson kívül mindenfahasználati mód elõfordulhat;

2. szálaló üzemmód – vágásterületnélkül, az egész erdõn, illetve egyrészén végeznek folyamatos faki-termelést felújítási terület keletke-zése nélkül, a faállomány összeté-tele, kor- és térbeli szerkezete vál-tozatos, jellemzõ fahasználatimódja a szálalás;

3. átalakító üzemmód – a fõ szak-mai cél a vágásos üzemmódról aszálaló üzemmódra való áttérés,ezért minden erdõmûvelési tevé-kenységnek és fakitermelési mód-nak az átalakítást, a folyamatos er-dõborításra való átállást kell szol-gálnia (tervezésére csak 2005-tõlvan lehetõség); a leggyakrabbanelõforduló fahasználati mód a szá-lalóvágás, fokozatos felújítóvágásés a növedékfokozó gyérítés;

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 11. szám (2013. november)354

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕTERVEZÉS

A folyamatos erdõborítás nyilvántartásaaz Országos Erdõállomány Adattárban

Czirok István – osztályvezetõ, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

Szolnyik Csaba – természetvédelmi referens, NÉBIH Erdészeti Igazgatóság

A 2009-ben kihirdetett, jelenleghatályos erdõtörvényünk (Evt.) elõ-írja a folyamatos erdõborítást biz-tosító természetközeli erdõgazdál-kodási módszerek alkalmazását.Egy rövid visszatekintés mellettezért érdemes megvizsgálnunk azelmúlt években a nem vágásosüzemmódok területében bekövetke-zett változásokat. A cikkanyag ge-rincét a „Silva naturalis – a folya-matos erdõborítás megvalósításá-nak ökológiai, konzervációbioló-giai, közjóléti és természetvédelmiszempontú vizsgálata” címû TÁ-MOP-program nyitókonferenciáján,2013. február 20-án Sopronban el-hangzott elõadás anyaga adja.

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 11. szám (2013. november) 355

4. faanyagtermelést nem szolgá-ló „üzemmód” – lényegében nemvégeznek klasszikus értelembenvett fakitermelést, emiatt ez jelen-tõsen különbözik az elõzõ háromkategóriától. Egészségügyi vagyegyéb termelés fahasználati módindokolt lehet.

Az utóbbi három üzemmódot nemvágásos, vagy folyamatos erdõborí-tást biztosító üzemmódokként isemlegetjük, bár átalakító üzemmódesetén vágásterület is keletkezhet.

Az ország erdõterületének üzemmó-donkénti megoszlását az 1. táblázatmutatja, a 2006-2012 közötti változásátpedig az 1. ábrával kívánjuk szemléle-tesebbé tenni. A táblázat és az ábra2012. évi adatsora tartalmazza az adottévi körzeti erdõtervezés során megálla-pított üzemmód-adatokat is. Így összes-ségében jelenleg a folyamatos erdõbo-rítást biztosító erdõkezelési üzemmó-dok összterülete 131 780 hektár, amiMagyarország erdõterületének 6,8 %-a.

A folyamatos erdõborítású erdõke-zelés irányába mutató fahasználati mó-dok elterjedése ellenére az a tapasztala-tunk, hogy a témához kapcsolódó, azerdészeti igazgatásban használt fogal-makat és szakkifejezéseket még mindig

igen eltérõen használjuk, illetve értel-mezzük a gyakorlatban. Gyakran talál-kozunk a szálalás, szálalóvágás és akészletgondozó fahasználat fogalmá-nak keverésével. Ezért szükségesneklátjuk röviden összefoglalni a felsoroltfahasználatok közötti lényeges különb-ségeket.

Mai értelmezés szerint a szálalóvá-gás a felújítóvágások körébe tartozóvéghasználati jellegû fakitermelés, amia vágásos és az átalakító üzemmódbanegyaránt értelmezhetõ. (2012. évi adat-tári adatok alapján vágásos üzemmód-ban szálalóvágás tervelõírás több mint20 ezer hektár érintett erdõterületenszerepel.) Fontos szempont, hogy al-kalmazásakor a folyamatos erdõborítás-ból fakadó ökológiai elõnyök fokozot-tabban érvényesülhessenek. A szálaló-vágásos fahasználat legfontosabb jel-lemzõi a következõk:

• véghasználat révén felújítási köte-lezettség keletkezik;

• a vágásterületen idõben jelentõ-sen elnyújtottan, 30-60 év alatttörténik az anyaállomány kiterme-lése, amely így igen hosszú felújí-tási idõszakot is jelent;

• a szálalóvágással kezelt erdõnekvan vágásérettségi kora.

Szálalóvágás alkalmazásakor elérke-zik egy idõszak, amikor a teljes idõs ál-lomány letermelésre kerül, nyomábanpedig vegyes korú, fiatal erdõ jön létre.

A készletgondozó fahasználatalatt jelenleg olyan elõhasználat jellegû(a véghasználati kor elérése elõtt alkal-mazható), az erdõ szerkezetét károsannem befolyásoló, gyakori visszatérésselvégrehajtandó fakitermelést értünk,amely részben az erdõ állapotának sta-bilizálását, részben egy csekély erélyû,de folyamatos haszonvételt biztosítóbeavatkozást tesz lehetõvé. Továbbikülönbség a szálalástól, hogy nem kö-tõdik üzemmódhoz, valamint idegen-honos fafajok esetén is alkalmazható. Akészletgondozó használattal érintett te-rület 2012-ben országosan elérte a 13,5ezer hektárt.

A szálalás rendszeres magtermõkort elért, elsõsorban természetes, ter-mészetszerû és származék erdõkbenfolytatható fahasználat, amely a terüle-ten egyszerre jelent nevelõ és véghasz-nálat jellegû fakitermelést (egyértelmû-en a szálaló üzemmódhoz kötõdik). Aszálalás során véghasználati terület nemkeletkezik, így az erdõterületen felújítá-si kötelezettség sincs.

A 2. táblázat százalékos értékei jólszemléltetik, hogy a szálaló üzemmód 71%-a védett természeti, míg az átalakítóüzemmód 63%-a védett természeti, többmint 80%-a pedig Natura 2000 területenlévõ erdõkre vonatkozik. Ez azt bizonyít-ja, hogy a védett és a Natura 2000 háló-zatba sorolt õshonos, elegyes, önmagátmegújítani képes faállományokban a ter-mészetvédelmi és az erdõgazdálkodóiérdekek összhangjának megteremtésérejó megoldást jelenthet a nem vágásosüzemmódra történõ átállás. Ugyanakkorfontos hangsúlyozni, hogy az átalakítóüzemmódban kezelt erdõk közel ötödénnem természetvédelmi indíttatásból fo-lyik a szálalásra átállás.

Az elmúlt idõszakban a nemzeti parkigazgatóságok vagyonkezelésében lévõerdõterületeken talán nem az elvárhatóütemben, de szintén nõtt a nem vágá-sos üzemmódok térfoglalása, azonbanezekben az erdõkben is elsõsorban azátalakító üzemmódba sorolás valósultmeg (2. ábra).

A nem vágásos üzemmódok jelenle-gi és jövõbeli növekedésében jelentõsszerepet játszik az Evt. azon rendelke-zése, miszerint az állami tulajdonú, ter-mészetes, természetszerû, vagy szárma-zék természetességi állapotú, védelmivagy közjóléti rendeltetésû (a rendelte-tés elsõdlegességétõl függetlenül) er-


Év Vágásos Szálaló Átalakító Faanyagtermelést Összesennem szolgáló

2006 1 816 336 4 956 4 024 44 034 1 869 350

2007 1 827 320 7 220 8 780 47 546 1 890 866

2008 1 829 339 9 219 13 040 51 762 1 903 360

2009 1 825 535 12 576 19 193 55 614 1 912 918

2010 1 819 458 13 515 30 768 58 367 1 922 108

2011 1 807 276 13 937 42 576 63 914 1 927 702

2012 1 801 825 14 219 50 942 66 619 1 933 604

1. táblázat: Az ország erdõterületének üzemmódonkénti megoszlása hektárban

1. ábra: Nem vágásos üzemmódok területi változása 2006 és 2012 között


dõk harmadán folyamatos erdõborítástbiztosító üzemmódú erdõkezelést kellfolytatni három erdõtervezési ciklustkövetõen. Mivel a szabály erdõtervezé-si körzet szintjén rendelkezik, ezért el-sõsorban az alföldi körzetekben sok abizonytalanság a törvényi elõírás telje-síthetõségével kapcsolatban, hiszen avalódi célok elérését szolgáló erdõke-zelés csak az arra alkalmas adottságúerdõkben (termõhelyi és erdõállo-mány-viszonyok függvényében) lehet-

séges. A törvényi kötelezettséget a szá-laló és a faanyagtermelést nem szolgálóüzemmód mellett az átalakító üzem-móddal is teljesíteni lehet, függetlenül amegtervezett fakitermelési módtól. A 3.és a 4. ábrából kitûnik, hogy leggyak-rabban az átalakító üzemmód beveze-tésével teljesül a törvényi elõírás.

Az Országos Erdõállomány Adattár2013. évi adatai alapján a 150 erdõterve-zési körzetbõl 30 esetében csak az 1/5, 9esetében az 1/4 is, 23 esetében pedig már

az 1/3-ra vonatkozó kötelezettség telje-sült. A számokból az is kiderül, hogy min-dössze 88 körzet az, amelyben még a jog-szabályi elvárások szerinti elsõ, 1/5-összint nem valósult meg. Több erdõterve-zési körzetben – például a Budapesti(65,2%), a Pilis-Visegrádi (50,3%), a Felsõ-tárkányi (51,0%), a Diósjenõ-Királyréti(66,7%), az Alsó-Kemenesháti (83,4%), aKeszthelyi (56,8%) – a nem vágásosüzemmódok aránya jelentõsnek mond-ható mértékben haladja meg az erdõtör-vény 1/3-os, három erdõtervezési ciklus-ra szóló törvényi elõírását. [Evt. 10. § (1)c)] (Összegyûjtöttük körzetenként az álla-mi tulajdonú, védelmi vagy közjóléti ren-deltetésû, természetes, természetszerû ésszármazék erdõk összterületét, majdmegvizsgáltuk, hogy a kapott halmazrészletei közül melyek azok, amelyekenmár valamelyik nem vágásos üzemmódbesorolásra került. A két halmaz arányaadta az erdõtervezési körzetek mellett fel-tüntetett százalékértékeket.)

Az Evt. jelenlegi szabályának végre-hajtását követõen 2040-re megközelítõ-leg 173 ezer hektár, a rendelkezés hatá-lya alá tartozó erdõben kell folyamatoserdõborítású erdõkezelést folytatni. Ezvizsgálataink szerint, a mostani adattáriadatokból kiindulva azt jelentené, hogya továbbiakban még 82 ezer hektár er-dõt szükséges valamelyik nem vágásosüzemmódba sorolni. Lényeges megje-gyeznünk, hogy ezt a mértéket az Evt.-ben meghatározott, erdõrészlet-adatokváltozása, így egyebek között a rendel-tetések módosítása is befolyásolhatják.Fontos kiemelnünk azt is, hogy a kizá-rólag gazdasági rendeltetésû erdõkbenmár meglévõ folyamatos erdõborítástbiztosító üzemmódban kezelt területeknem számíthatók be ebbe a körbe.


2. táblázat: Nem vágásos üzemmódok megoszlása a természetvédelmi oltalom alatt álló, valamint a Natura 2000 erdõkben

Szálaló Faanyagtermelést Átalakítónem szolgáló

védett 46% 43% 45%

Védettség fokozottan védett 25% 27% 17%

nem védett 29% 30% 38%

Natura 2000Natura 2000 81% 87% 82%

nem Natura 2000 19% 13% 18%

2. ábra: Vágásos és nem vágásos üzemmódok megoszlása a nemzeti park igazgatósá-gok vagyonkezelésében lévõ erdõkben

3. ábra: A 2011. évi erdõtervezési ütemtervvel érintett körzeteknem vágásos üzemmódjainak megoszlása

4. ábra: A 2012. évi erdõtervezési ütemtervvel érintett körzeteknem vágásos üzemmódjainak megoszlása


SZAKMAI FÓKUSZ – FAÜLTETVÉNYEK

A tudományos-mûszaki haladás velejárójaként az utóbbi év-tizedekben az egész világon ugrásszerûen megnõtt az ener-giafogyasztás. Az olaj árának ingadozása a megújuló ener-giahordozók felé irányította a figyelmet. Közéjük tartozik afa is mint újratermelhetõ energiaforrás. Az erdõgazdálko-dásban elõtérbe kerültek a veszteség nélküli technológiák,a fa komplex hasznosítása. Hamarosan új erdei termék ke-letkezett, a faapríték. Magyarországon a kitermelt összes fa-térfogat mintegy 15%-a a vágásterületen marad, és sok eset-ben a talajban maradnak a tuskók is. Szintén nagy tömegûdarabos fahulladék keletkezik a fa mechanikai feldolgozá-sakor az elsõdleges faiparban (a fûrész- és lemeziparban) ésa másodlagos faiparban (a bútor- és az épületasztalos ipar-ban, valamint az építõiparban). Mindezt figyelembe vehet-jük aprítéktermelési alapanyagként is, amennyiben az ilyencélú feldolgozása gazdaságos. Az olajkiváltásban igen nagyjelentõségûek az olyan berendezések, amelyek megfelelõkazán esetében megoldhatóvá teszik a vegyes tüzelést. Ilye-nek a faelgázosító berendezések, mivel lehetõvé teszik, pl.olajtüzelésû kazán esetében az erdei aprítékkal való tüze-lést, így az olajfelhasználás teljes kiküszöbölését. Ezek egy-szerûbbek és olcsóbbak, mint a hagyományos tüzelõberen-dezések, füstgázuk kevésbé szennyezi a csatlakozó hõhasz-nosító szerkezetet és a környezetet.

A magyarországi ökológiai viszonyok között energeti-kai faültetvények létesítésére számba jöhetõ fafajok közülaz akác az egyik legalkalmasabb. Fiatal korban gyorsannõ, gyökérrõl és tuskóról egyaránt jól sarjadzik, nagy a tér-fogati sûrûsége, nedvességtartalma viszonylag kicsi, ésnedvesen is jól ég. Így az apríték energetikai célú felhasz-nálása tág teret adhat az akác komplex hasznosításának.Más tüzelõanyagokkal összehasonlítva, az akác fájánakszámos elõnye van. Elégetésekor környezetszennyezõ ha-tása minimális, mivel kéntartalma elhanyagolható (maxi-mum 0,01-0,03%). Füstgáza nem tartalmaz kénsavas ve-gyületeket. Nagy oxigéntartalma (44-45%-os) miatt kicsi azégéshez szükséges levegõigénye, minimális a füstgáz-veszteség. Fûtõértéke a víztartalomtól függõen elérheti a16 000 kJ/kg-ot.

A sarjaztatásos üzemmódú energetikai faültetvények jellemzõi

A nagy volumenû föld feletti dendromassza gazdaságos meg-termelésének alaplétesítményei az energetikai fás szárú ültet-vények (faültetvények), amelyek megfelelõ termesztés-tech-nológia alkalmazásával „iparszerû” módszerekkel üzemeltet-hetõk.

Az energetikai faültetvény: energia elõállítására szolgálófaválaszték termesztésére létesített faültetvény. Sík vagydombvidéken, jó és közepes termõhelyeken, nagyüzemi kö-rülmények között, a gépi betakarításra alkalmas terepviszo-nyokon (kombájnozható területek) létesítik. Az üzemmódotilletõen két változatát különböztetjük meg: a mesterséges fe-lújításos és a sarjaztatásos üzemmódot. Ökonómiai szem-pontból a sarjaztatásos üzemmód az elõnyösebb, hiszen azültetvények felújítása sarjról, minimális költségráfordítássaloldható meg. Az ilyen típusú ültetvényt nagy törzsszámmal(1,5-2,0 x 0,3-0,5 m-es induló hálózatban) telepítik jól sarja-dzó fafajokkal. Az elsõ tarvágás idõpontja a kitermelési és be-gyûjtési módtól függõen 4-5 év, majd ugyanilyen ciklusokkala sarjültetvény ismét vágható, általában 5-7 vágás tervezhetõ.E termesztési technológia kidolgozásában és gyakorlati beve-zetésében dr. Marosvölgyi Béla és dr. Halupa Lajos meghatá-rozó szerepet játszott.

Az akácosok termesztésének ezen újszerû üzemmód-tech-nológiai rendszerének kidolgozása kapcsán, az elérhetõ ho-zamnak fajták és ültetési hálózatok szerinti értékelésével kap-csolatban ugyanakkor ma még kevés vizsgálati adattal ren-delkezünk.

Sarjaztatott akác energetikai faültetvények hozama: esettanulmány

A kísérletet (Helvécia 80 A erdõrészlet) a Duna-Tisza közi ho-mokhát erdõgazdasági tájban, többletvízhatástól független,enyhén hullámos felszínû, sekély, középmély termõrétegûhumuszos homokon létesítették magtermelõ állománybólgyûjtött, magról nevelt, 1 éves csemetékbõl kiválogatott, átla-gosan 100 cm magas egyedekkel. Közepes fatermõképessé-gû akác termõhely. Az alkalmazott hálózati variációk: 1,5 x0,3 m és 1,5 x 0,5 m. A kísérleti faállomány-részeket 5 éveskorban kitermelték, felújításuk sarjaztatással történt. Az eztkövetõ föld feletti dendromassza-hozam értékelésére a sarj-eredetû állományrészek 4 és 8 éves korában került sor. Emunka egy-egy fázisában Bujtás Zoltán és dr. Veperdi Irinavolt ERTI munkatársak is részt vettek. A kísérleti faállomány-részek föld feletti dendromasszájával kapcsolatos adatokat az1. táblázat tartalmazza.

A közölt hálózati kísérlet adatai szerint, 4-5 m közötti átlagosfamagasságnál a legnagyobb törzsszámú, legsûrûbb (>20 000db/ha induló egyedszámú) ültetvény adta a legnagyobb dend-romasszát.

A talaj-elõkészítési kísérletek eredményei alapján az akácenergetikai faültetvény létesítése elõtt nem indokolt a nagyonköltséges, 50-70 cm-es mélyforgatás. Elegendõ a nehéz tár-

Sarjaztatott akác energetikai faültetvényekföld feletti dendromasszája

Dr. Rédei Károy DSc1, Csiha Imre1, Dr. Keserû Zsolt PhD1, Rásó János1, Kamandiné Végh Ágnes1

Elõnyös termesztési tulajdonságai révén (gyors kezdeti

növekedés, kiváló sarjadzó képesség, kárósítókkal szem-

beni viszonylag nagy ellenálló képesség) a fehér akác

(Robinia pseudoacacia L.) a legalkalmasabb fafajok egyi-

ke energetikai célú faültetvények létrehozására. Hazai és

nemzetközi vizsgálati eredmények alapján az energetikai

célú, s sarjaztatással felújított ültetvények abszolút szá-

raz tömegének átlagnövedéke általában meghaladja a

magcsemetével létesített elsõ ciklusú ültetvényekét.

1 Erdészeti Tudományos Intézet, Ültetvényszerû FatermesztésiOsztály


csás talaj-elõkészítés, és a telepítés elõtti 30-40 cm-es mély-szántás. A kevés számú termesztési kísérletben a leggyako-ribb ültetési hálózat az 1,5 x 0,3-0,5 m (2. ábra). A kialakí-tandó ültetési hálózatot egyebek között a termesztési cél, atermesztés idõtartama, s a talajápolásnál alkalmazandó gép tí-pusa határozza meg. A javasoltnál sûrûbb ültetési hálózat (ki-sebb sortávolság) alkalmazása általában nem indokolt, mert avonatkozó hálózati kísérletek adatai szerint az elsõ kiterme-lés után a sarjállományokban a törzsszám többé-kevésbé ki-egyenlítõdik.

Az ültetéssel létrehozott akác energetikai faültetvényelsõ kitermelése után az elsõ sarjgeneráció föld felettidendromassza tömege 4 éves korban 23-26%-kal (esetta-nulmányunkban) is meghjaladhatja az eredeti ültetett állo-mányét.

A magasabb hektáronkénti egyedszám nagyobb dendro-massza-hozamokat eredményezett. Ugyanakkor az adatso-rokból az is kitûnik, hogy nem érdemes a sarjasakat 4 éveskoron túl fenntartani, mert a 8 éves korban elvégzett értéke-lések alapján mindkét hálózati variáció esetében kisebbdendromassza-hozamokkal számolhattunk. Egyéb kiegészítõvizsgálatok alapján az akác energetikai faültetvényekben azabszolút száraz állapotra vonatkoztatott tömeg átlagnövedé-ke 4-5 éves korban a legnagyobb. Ezt erõsítik meg az 1.ábrán bemutatottak is, ahol az egyes hálózati kezelések állo-mányai föld feletti dendromasszájának átlagnövedéke láthatókülönbözõ eredet, illetve korok esetén.

A vágásforduló (rotáció) legkedvezõbb idõpontját az adottfafajon (fajtán) túlmenõen több tényezõ együttesen határoz-

za meg. Ezek közül a legfontosabbak: a termõhely minõsége,az ültetési hálózat, a kitermelés módja, és az alkalmazott ara-tó-aprító gép típusa.

Minél nagyobb a hektáronkénti törzsszám, illetve minél ki-sebb a növõtér, annál rövidebb ideig tartható fenn az energe-tikai faültetvény, illetve annál rövidebb a vágásforduló. A

meghatározó hozam-értékeket az ültetvények jobb ökológiaikörülmények között rövidebb idõ alatt érik el, ezért jó termõ-helyeken a vágásérettség ideje valamelyest rövidebb lehet,mint gyengébb termõhelyeken.

A tanulmány a Környezettudatos energiahatékony épület,TÁMOP-4.2.2.A-1/1 KONV jelû kutatás-fejlesztési projekt ke-retében készült.

IrodalomCSIHA I., RÉDEI K., KAMANDINÉ VÉGH Á., KESERÛ ZS., RÁSÓJ. 2011. Fás szárú energetikai ültetvények termesztésfejlesztésé-nek legújabb eredményei az Észak-Alföldi Régióban. Tudomá-nyos eredmények a gyakorlat szolgálatában. AEE kiadvány,Sop-ron, 37-41.

RÉDEI K., VEPERDI I., CSIHA I. 2009. Energiaerdõk, faültetvé-nyek, területhasznosítási lehetõségek. Magyar Tudomány. 2. 179-184.

RÉDEI, K., CSIHA, I., KESERÛ, ZS. 2011. Black Locust (Robiniapseudoacacia L.) Short-Rotation Crops under Marginal Site Condi-tions. Acta Silvatica et Lignaria Hungarica. Vol. 7: 125-132.

SZAKMAI FÓKUSZ – FAÜLTETVÉNYEK

1. táblázat. Sarjaztatott üzemmódban kezelt akác energetikai faültetvények föld feletti dendromasszája

Kor, N H D1,3 Élõfakészlet Fatérfogat Abszolút száraz tömegeredet (db/ha) (m) (cm) térfogata abszolút átlagnövedéke átlagnövedéke

(m3/ha) száraz tömege (m3/ha/év) (t/ha/év)(t/ha)

közönséges akác, 1,5 x 0,3 m5 éves mag 20 852 4,1 2,7 56,3 34,9 11,3 7,0

5 éves korban kitermelt, sarjaztatott akác4 éves sarj 18 389 4,8 2,6 55,1 34,2 13,8 8,68 éves sarj 10 945 8,1 4,4 96,3 59,7 12,0 7,5

közönséges akác, 1,5 x 0,5 m5 éves mag 11 986 4,1 2,9 34,8 21,6 7,0 4,3

5 éves korban kitermelt, sarjaztatott akác4 éves sarj 11 333 4,8 2,8 33,1 21,7 8,3 5,48 éves sarj 8 089 7,9 4,5 68,8 42,6 8,6 5,3

1. ábra. A föld feletti dendromassza alakulása a telepítési háló-zat és a sarjaztatott akác állományrészek korának függvényé-ben (Helvécia (80A)

2. ábra. Elsõ éves akác energetikai faültetvény


AKTUALITÁSOK

A vadgazdálkodás mai kihívásai, a bel-területi és erdei vadkárok rendezetlenkérdései, azok természetvédelmi vonat-kozásai egyaránt a tanácskozás fóku-szába kerültek.

Jakab István, az Országgyûlés alelnö-ke, a Mezõgazdasági Bizottság ErdészetiAlbizottságának elnöke megnyitó beszé-dében meghatározónak nevezte az ága-zatot, és remélte, hogy a konferenciatöbb fontos kérdés megtárgyalására adlehetõséget. Felvetette az élõhelyekcsökkenésének problematikáját is, mivelezzel összefüggésben egyre nagyobbvad által okozott kárral kell számolni ajövõben. Megerõsítette, hogy jogalkotó-ként készek arra, hogy a szakmával ér-demi együttmûködést folytassanak.

A magyar vadászati ágazatnak évesszinten több mint 20 milliárd forint abevétele, az ország területén mintegy1400 vadászatra jogosult társaság gaz-dálkodik, a vadászterületek átlagosnagysága meghaladja a 6 és fél ezer hek-tárt, ismertette a folytatásban GyõrffyBalázs, a Nemzeti AgrárgazdálkodásiKamara elnöke. Bár az erdészek, a me-zõgazdasági termelõk, a nemzeti par-kok és a vadászok céljai sokszor nemegyeznek, mûködésük során vannakolyan részterületek, amelyeken mind anégy szakmának kedvez az együttmû-ködés. Azt tehát tovább kell építeni, il-letve fejleszteni. Hangsúlyozta, hogy aNAK fontosnak tartja a közös gondol-kodást, és erõsítené a közös munkát ajogalkotóval és a szakigazgatással, illet-ve szorosabb kapcsolatot akar kialakí-tani a Vadászkamarával és az ErdészetiTudományos Intézettel is. Alapvetõ

probléma a vadkár, hisz arról van szó alegtöbb esetben, hogy ezt ki fizeti ésmilyen mértékben, zárta elõadását azelnök.

Pechtol János, az Országos MagyarVadászati Védegylet (OMVV) ügyveze-tõ elnöke beszédében tolmácsolta Sem-jén Zsolt miniszterelnök-helyettes, azOMVV elnökének üdvözletét. Felszóla-lásában hangsúlyozta, hogy a követke-zõ hónapokban revízió alá kerül a va-dászati törvény, ezért is fontos a konfe-rencia megrendezése. Kiemelte, hogy avadkár mérséklésére is, nagy mennyisé-gû takarmányt etetnek fel évente a vad-gazdálkodók, amely komoly többlet-költséget jelent. Kompromisszumot kelltalálni az optimális mûködés és a minõ-ség megtartása között, miközben azsem veszíthetõ szem elõl, hogy az éveskárokozás értéke, országos szinten,meghaladja a 2,5 milliárd forintot.

A bevezetõ elõadások után már a szak-elõadások következtek. Elsõként a SZIEVadvilág Megõrzési Intézetének intézet-vezetõje, Prof. dr. Csányi Sándor, azegyre jobban felszaporodó európai csül-kösvad problematikájába avatta be ahallgatóságot. Dr. Heltai Miklós, egyete-mi docens (SZIE Vadvilág Megõrzési In-tézet) szerint látjuk a konfliktusokat azerdõgazdálkodásban, a mezõgazdálko-dásban, a lakott belterületeken, az uta-kon. Két dolog lehetséges, vagy végig-gondoljuk, és aztán a közös tudás alap-ján elindulunk megoldások felé, vagyszõnyeg alá söpörjük és fokozódik, amisenkinek nem lesz jó.

Dr. Szemethy László egyetemi do-censtõl (SZIE Vadvilág Megõrzési Inté-

zet) az erdei vadkárbecslés jelentõsszakmai vitát generáló témájáról, Dr.Náhlik András általános rektorhelyet-testõl (NYME) az erdõgazdálkodás és avadgazdálkodás, az erdõ és vad vi-szonyrendszerérõl, illetve Ugron Ákosfõosztályvezetõtõl (VM Nemzeti Parkiés Tájvédelmi Fõosztály) a természetvé-delmi vonatkozásokról hallhattunkelõadást.

A konferencia második részének fel-vezetésében elsõként Luzsi József, aMEGOSZ elnöke mondta el gondolatait.A vadkár csökkentés alapja a helyes gaz-dálkodás, és ugyanolyan fontos a meg-felelõ létszám kialakítása is, hangsúlyoz-ta kezdõ mondatában. Ehhez kapcsoló-dóan a mezõgazdasági termelõk és azerdõgazdálkodók felelõsségét is kiemel-te. A szakmailag hibás gazdálkodás so-rán a késõbbi vadkár alapjai is megte-remtõdnek. Felhívta a figyelmet a helyifórumok fontosságára, ahol az erdõ-,mezõ- és vadgazdálkodók a regionálisszintû problémákra helyben kereshetika legjobb megoldásokat.

A következõben Csépányi Péter, azOrszágos Erdészeti Egyesület elnöksé-gének tagja, régióképviselõ, Zambó Pé-ter elnök nevében is köszöntötte a részt-vevõket. Megállapította, hogy a vadkárkérdésköre sokszereplõs, így különösenjelentõs eredménynek tekinthetõ, hogya konferencián a legtöbb érintett jelenvolt, kivéve a jogi képviseleteket. A ter-mészetközeli erdõgazdálkodás és a vad-gazdálkodás kedvezõ kapcsolatánakmegteremtésére is felhívta a figyelmet éshangsúlyozta, hogy a vadkár-kérdésszakmai megoldásához elengedhetetlenaz érintett ágazatok összefogása. Szak-mai elõadása során a Pilis Parkerdõ Zrt.vadgazdálkodási gyakorlatába engedettáttekintõ bepillantást.

Ezután Sipos Sándor, a Gemenc Zrt.erdõgazdálkodási és mûszaki igazgató-ja, a Gemenci erdõ területén okozottvadkárokat vázolta, míg WisnovszkyKároly, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságigazgatója az erdészeti hatósági szabá-lyozás oldaláról járta körbe a témát. Azáró elõadásokat Zsigmond Richárd, aNÉBIH Földmûvelésügyi Igazgatóságigazgatója a vadászati hatóság kapcso-lódó munkájáról, míg Jakosa Tihaméragrár-üzemmérnök a mezõgazdaságikárbecslésrõl tartotta.

Forrás: NAK, OEESzerkesztette: Nagy László

Kép: Nagy László

I. Vadgazdálkodási és Vadkár Konferencia Október 11-én a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara szervezésében szakkon-ferenciát tartottak I. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferencia cím-mel. Az élénk szakmai érdeklõdést a 250 résztvevõ – erdészek, vadászok, gaz-dálkodók – is jelezte, akik zsúfolásig megtöltötték a konferencia helyiségét.

Október 11-én a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara szervezésében szakkon-ferenciát tartottak I. Országos Vadgazdálkodási és Vadkár Konferencia cím-mel. Az élénk szakmai érdeklõdést a 250 résztvevõ – erdészek, vadászok, gaz-dálkodók – is jelezte, akik zsúfolásig megtöltötték a konferencia helyiségét.


TÁRSTUDOMÁNYOK – VADBIOLÓGIA ÉS VADGAZDÁLKODÁS

A megbízható, reprezentatív, de akárországos léptékben is végrehajtható te-repi adatgyûjtéshez már a tervezéskorszámos tényezõt kell figyelembe venni.Alapvetõ jelentõségû például a minta-vételi egységek térbeli elhelyezése,azok mérete és darabszáma.

Elõször el kell döntenünk, hogy ho-gyan helyezzük el a vizsgálati területena mintavételi egységeket. A szabályosmintavételezés (vonalban, négyzetrács-ban) könnyebben kivitelezhetõ, a min-tapontok egyszerûbben megtalálhatóak(1. kép). Arra viszont kifejezetten figyel-nünk kell, hogy a mintavételi egységekelrendezése ne kötõdjön valamilyentermészetes szabályszerûséghez (pl.patak, nyiladék, vadváltó stb.). Emiattugyanis az adott területet a valóságtólszélsõségesen eltérõ adottságú mintákalapján fogjuk jellemezni. Amennyibenezt a hibát elkerüljük, akkor az egysze-rûbb kivitelezhetõsége miatt a szabá-lyos térbeli mintavétel inkább javasol-ható, mint a véletlenszerû (2. kép).

Igaz, hogy a véletlenszerû mintavéte-lezéssel kisebb eséllyel kötõdünk a ter-mészetes szabályszerûségekhez, ám en-nek is vannak hátrányai. Például elõze-tes pontkijelölésnél nehézkes a terepimegtalálás (ez a szabályos mintavételnélis igaz lehet, de lényegesen kisebb mér-tékben), míg a helyszíni pontkijelölésnéla legtöbb esetben az elõzõ mintapont ki-jelölési helyétõl függ a következõ minta-pont helyzete, ami a véletlenszerûségetmegkérdõjelezi. Nem is beszélve arról,hogy ilyenkor szubjektíven dönthetünkarról, hogy a „véletlen” pontot hol jelöl-

jük ki. Csábítóak a könnyen megközelít-hetõ helyek (pl. váltók mentén), ezek vi-szont jó eséllyel torzítják az egész terü-letre jellemzõ vadhatás értékeit, hiszenezeken a patás nagyvad is könnyebbenés gyakrabban mozog.

A második lépésben meg kell hatá-roznunk, hogy mekkora legyen a min-tavételi egység mérete. Ha túlságosankicsi, akkor gyakran nem esik bele az,amit mérni szeretnénk. Ha viszont túl-ságosan nagy, akkor a gyakorlatban ke-zelhetetlen, nem tudjuk benne elvégez-ni a méréseket. A mintavételi egységméretét tehát a vizsgálni kívánt ténye-zõkhöz kell igazítanunk. Egy sûrû úju-lat egyedenkénti felmérése vagy egysûrû cserjeszint alatti újulat vizsgálatanyilván megvalósíthatatlan több 10 m2-es területen.

Különösen kritikus kérdés, hogymekkora legyen a minta-elemszám, va-gyis hány helyszínen mérjük fel a vizs-gált tényezõket. A terület teljes felméré-se általában nem kivitelezhetõ. Becsléstkell tehát végeznünk, azaz valamilyenjellemzõ minta alapján kell következtet-ni a terület egészére. Minél inkább lefe-di a területet a mintavétel, annál ponto-sabb lehet a becslésünk (azaz közelebblesz a valósághoz a mért érték), ám an-nál több idõt is igényel. Túl kevés min-tával viszont kicsi lesz az eredményünkmegbízhatósága (mérésünk eredmé-nyének ismételhetõsége). Ezért megkell találnunk a ráfordítások és az elvártpontosság közötti egyensúlyt. Minélegynemûbb a terület, annál kisebbeklesznek a mintavételi egységek közöttieltérések. Így kevesebb mintavételiegységre lesz szükség, mint egy válto-zatosabb területen. De mégis hány min-

tavételi egység kell? Ennek pontosmegállapítása sajnos csak utólag lehet-séges. Azonban mások és saját korábbiadatsoraink alapján, vagy elõvizsgála-tokkal nyert adatokból is lehet errõlelõzetes elképzelésünk. A terepen csakannyit tehetünk, hogy a terület változa-tosságát elsõ benyomásra értékelve bí-zunk benne, hogy elegendõ mintát ve-szünk fel. Ez pedig valószínûleg több,mint amit pl. a jelenlegi hivatalos erdeivadkárbecslési eljárásokban gyakran al-kalmaznak (ld. Kovács és mtsai, 2009,Erdészeti Lapok CXLIV(2): 43-44).

Képzeljük el, hogy több jól felkészültszakember szakmailag elfogadott felvé-telezési módszerrel fejenként csakegyetlen mintapontot vesz fel ugyanab-ban az erdõrészben. Várható, hogy egyváltozatos területen nagyon eltérõeklesznek a kapott vadhatás értékei. Lesz,aki olyan ponton állt meg, ahol nem voltrágott csemete, a másik pedig egy pon-ton csak rágott csemetéket talált. Van,aki elsõ ránézésre a terület nagy részérejellemzõ helyen dolgozott, mások vi-szont jellegében szélsõségesen eltérõmintapontot kaptak. Alapvetõen min-denki jól dolgozott, de a terület változa-tosságából adódóan az eredményekösszevetésekor a kisebb-nagyobb elté-rések miatt nem fognak egyetérteni. Hamegkérnénk õket, hogy egy réten olyantávolságra helyezkedjenek el a többiek-tõl, amennyire az adataik hasonlóak, ér-dekes képet kapnánk. Az elsõ néhányfelmérõ szanaszéjjel fog magányosan

A vadhatás mérésének módszertani problémái

Dr. Szemethy László1, Dr. Katona Krisztián1, Prof. Dr. Csányi Sándor1, Hajdu Márk1,

Hejel Péter1, Bleier Norbert1

Négyéves kutatási projekt keretében a Vadvilág Megõrzési Intézet feladata apatás vadfajaink hazai erdei életközösségekben betöltött ökológiai szerepénekjellemzése. Ebben nemcsak a negatív (vagy annak vélt) vadhatásokkal kapcso-latban gyûjtünk adatokat, hanem azt is vizsgáljuk, hogy nagy testû növényevõvadfajaink hogyan járulnak hozzá jellegzetes erdei élõhelyeink hosszú távúfennmaradásához. Meggyõzõdésünk, hogy az írásunkban olvasható útmutatá-sok a vadkárbecslésben is alkalmazhatók és alkalmazandók lennének, ezértszeretnénk a szakemberekkel megismertetni.

1 Szent István Egyetem Vadvilág MegõrzésiIntézet

1. kép. Mesterséges felújításban történõfelvételezéskor a sorokon végighaladva aszabályos mintavételezést nagyon egysze-rû végrehajtani.


TÁRSTUDOMÁNYOK – VADBIOLÓGIA ÉS VADGAZDÁLKODÁS

ácsorogni. Minél többen végzik el a fel-mérést, annál gyakrabban fog egy-egymintavevõ az övéhez hasonló adatokkalrendelkezõ társakat találni, vagyis el-

kezdenek csoportosulni. Akkor is lesznéhány kilógó ember, de a többség egy-re inkább a területet jellemzõ átlagos ér-ték környékén gyülekezik. Ha elég sokmintavevõvel dolgozunk, akkor a terü-let jellemzõ mintázatát fogjuk látni a ré-ten. Ekkor, tudományosan szólva, azadatgyûjtés jól jellemzi a területet, az el-térõ foltok az elõfordulásuk arányábanszerepelnek a mintákban, azaz a becslésreprezentatív. Ha elegendõ mintát vesz-nek fel, akkor a becsléseik eredményeiközelíteni fognak egymáshoz.

Az elmondottakból látszik, hogy fon-tos a terület és a mért értékek változatos-ságának, eloszlásának leírása! A vadkár-becsléseknél gyakori hiba, hogy a szak-értõk a területre jellemzõ vadrágás mér-tékét úgy számolják ki, hogy a minta-pontokon talált összes rágott csemete ésaz összes talált csemete hányadosát ve-

szik. Ilyenkor sem a terület vadhatássalvaló érintettségének térbeli változatossá-gát nem fogják tudni jellemezni, sem azeltérések mértékérõl nem lesz fogalmuk.Az elõzõ példával élve, egyetlen felmérõfog ácsorogni a rét közepén, azzal a ma-gabiztos hittel, hogy neki és csak nekivan igaza. Ez azonban óriási tévedés.Nem összeadni kell a mintapontok ada-tait, hanem átlagolni és e mellé a szórástis kiszámolni. Az átlag jelenti majd azt aközépértéket, ami az egész terület adottvadhatással való érintettségét egyetlenadattal jellemzi. A szórás pedig megmu-tatja majd, hogy a vadhatás átlagértéké-nek milyen térbeli változatossága van,mennyire széles tartományban mozog-hat ez az érték mintapontról mintapont-ra. Tulajdonképpen ez az eredményekmegbízhatósága, annak az esélye, hogya különbözõ vizsgálók azonos ered-ményre jutnak. Ez utóbbi rendkívüllényeges információ, így a szórás (ill. be-lõle a konfidencia intervallum) kiszámí-tását nem szabad elfelejteni! Ez segít

megállapítani azt,hogy elegendõszámú mintát vet-tünk-e fel, jól jelle-meztük-e a terüle-tet. Elõre eldönt-hetjük, hogy az el-térés, vagyis a szó-rás, az átlag legföl-jebb hány százalé-ka lehet (mennyirevagyunk igénye-sek, milyen pon-tosságra van szük-ségünk). Az adat-felvétel és gyors ki-értékelés után rög-

tön látható lesz, hogy sikerült-e célunk-nak megfelelni. Ez például a vadkár-becslések esetén különösen a 30%-os rá-gottsági érték közelében lehet fontos, hi-szen itt dõl el, kell-e erdõvédelmi bír-ságra számítanivagy nem. Elõfor-dul, hogy nagyminta-elemszámesetén sem akar afelvételezés meg-bízhatósága javul-ni (vagyis a szóráscsökkenni, amiadataink nem nor-mális eloszlását jel-zi). Ez azt mutatja,hogy a terület na-gyon eltérõ folto-kat tartalmaz, a

vadhatás összpontosul egyes részekre,míg mások szinte érintetlenek. Ilyenkoraz ún. rétegzett mintavételezés lenne ahelyes megoldás. Ekkor a vizsgálati terü-let jól elkülönülõ vegetációfoltjait (3.kép) külön egységnek tekintve, azokatkülön megmintázzuk, majd az értékeketterületarányosan kezelve összevontanértékeljük, azaz súlyozott átlagot számo-lunk az egész területre. Ismert például az(különösen mezõgazdasági kultúrákesetén), hogy a szegélyekben, a szélsõterületeken a vadrágás mértéke általá-ban jelentõsebb, mint a terület belsõ ré-szein. Így amennyiben a bejárás soráncsak a szélsõ területeket vizsgáljuk, avadhatás mértékét felülbecsülhetjük. Aszélsõ és a belsõ részeket külön mintáz-va valósabb képet kaphatnánk.

Reméljük, hogy a leírtak utat mutat-hatnak egy-egy jó terepi vizsgálathoz.Általánosan elmondható, hogy nem le-het egyetlen pontos receptet adni avadhatás becslésére. A felmérések szá-mára a különbözõ változókat célszerûminél jobban egységesíteni. Ám a min-tapontok térbeli kijelölését, elemszá-muk meghatározását mindig a területjellegéhez és fõleg a vizsgálat igényei-hez, az elõzetesen feltett kérdésekhezkell igazítani. A Vadvilág Megõrzési In-tézet munkatársai szívesen állnak ren-delkezésre egy-egy meghatározott vizs-gálat megtervezésére.

A publikáció a Bolyai János KutatásiÖsztöndíj (Katona K. részére), a Svájci-Magyar Együttmûködési Program(SH/4/8) és a Kutató Kari Kiválósági Tá-mogatás – Research Centre of Excellen-ce – 17586-4/2013/TUDPOL támogatá-sával készült. Akik a további részletek-re kíváncsiak, azok honlapunkon(www.vmi.info.hu) is megtalálhatjákpublikációinkat.

2. kép. Természetes felújulás esetén a szabályos mintavételezésvégrehajtása egyszerûbb lehet, mint a véletlenszerû

3. kép Az átalakító üzemmódú erdõben kialakított lékek és aköztük megmaradó meg nem bontott foltok markáns különbsé-ge rétegzett mintavételt tehet szükségessé


– Folytatva a beszélgetést, kérlek, tér-jünk rá az erdõmérnökképzés egészé-nek mai helyzetére, elemzésére.

– Jelenleg 745 aktív és 65 passzív hall-gatónk van a Karon. Ezen belül 307 fõ ta-nul az erdõmérnöki szakon. Õk már mindaz osztatlan erdõmérnökképzésben vesz-nek részt. Ezek a számok is azt mutatják,hogy vannak ún. évhalmozók, akik hét,nyolc, esetleg több mint tíz év alatt szerez-nek diplomát. Tegyük hozzá, ebben van-nak olyanok is, akik külföldre utaznak.Összehasonlítva azonban azzal a korszak-kal, amikor én voltam hallgató, az az idõ-szak szinte poroszos fegyelmûnek tûnik.Ha valaki valamit többedszerre nem telje-sített a megadott feltételek szerint, azt elta-nácsolták az egyetemtõl. A kreditrendszerbevezetésével nagyon nagy lett a szabad-ság, még úgy is, hogy az erdõmérnökiszakon az egyes tantárgyak egymásraépülése bizonyos korlátokat szab. Ez az akritikus idõszak, amikor a diákok kiszaba-dulnak a családi kötelmekbõl és belees-nek a felsõoktatási rendszer nyújtottanagyfokú szabadságba. Kevesen vannak,akik helyén tudják kezelni és egyensúly-ban tudják tartani azt, hogy egy egyetem-re elsõsorban azért járunk, hogy elvégez-zük, és nem azért, hogy jól érezzük ma-gunkat. Természetesen a kettõ nem zárjaki egymást, csak a prioritások nem mind-egy, hogyan állnak fel.

– Valószínûleg ez egy általános ma-gyar társadalmi és közoktatási problé-ma. Én magam is tapasztaltam ezt máshazai egyetemeken, felsõoktatási intéz-ményekben.

– Ez a túlzott szabadság erõsen vissza-üt a képzés során. Háromszor lehetugyanazt a tantárgyat felvenni, három-szor lehet minden tantárgyból vizsgázni.A kilenc vizsgalehetõség általánossá tetteaz „akkor majd jövõre” típusú hozzáállást.Így jóval több idõt töltenek el a hallgatókaz egyetemen. Az utóbbi idõben vala-mennyit javított a korábbi állapotokon,hogy az állam összesen csak 12 félévet fi-nanszíroz, azon túl már önköltségessé vá-lik a képzés. Ráadásul ez nem kis anyagimegterhelést jelent adott esetben.

– Mennyiben kapcsolódik ehhez,hogy az erdõmérnöki szak felvételipontszámai is csökkenõ tendenciátmutatnak?

– Ennek több aspektusa is van. Az er-dõmérnöki szakon csökkent a jelentke-zõk száma. Ez a folyamat egybeesik azzalaz idõszakkal, amikor a Karon visszaálltaz osztatlan képzés, aminek elõfeltételevolt, hogy legalább egy tárgyból emeltszintû érettségit tegyen a jelentkezõ. Ele-ve ez is egy erõs szûrõ tényezõ. Bizo-nyos mértékig még a fõ bázist adó erdé-szeti szakközépiskolák felé is. Nem min-den esetben akarnak az ott tanulók emeltszintû érettségit tenni. Amikor meg egyvégzett technikus eljut oda, hogy mégis-csak erdõmérnök szakon szeretne vé-gezni az egyetemen, addigra már sok-szor túlhaladott a dolog, hiszen vissza-menõleg kellene letenni a szükségesvizsgákat. Másrészt, az emelt szinten nemannyira jó jegyeket érnek el a középfokútanulók, mint az alap érettségin. Ez iscsökkenti a pontszámot. A fentieket is fi-gyelembe véve az is érdekes, hogy a fel-vételi pontszámok és a végzettség meg-szerzése utáni állástalálás nem függ összeegymással. Ha csak az idei pontszámokatnézem, akkor a környezettan, környezet-tudós szakokon volt messze a legmaga-sabb, miközben pont ennél a szakoknálvan a legnagyobb probléma a végzésutáni elhelyezkedés terén. Míg az erdõ-mérnöki szakon viszonylag kevés az eb-bõl eredõ gond. Az utóbbi években azerdõmérnöki oklevelet szerzettek a leg-nagyobb többségben, ha akartak, el tud-tak helyezkedni a szakmájukban.

– Van-e arra rálátásotok, hogy avégzett erdõmérnökök mennyire ma-radnak a szakmában?

– Vannak erre adatsoraink. Elsõre talánmeglepõ módon, de erõsen hullámzó,hogy adott idõszakokban, években ez ho-gyan alakul. Vannak jó évek, amikor azösszes végzettet fel tudja szívni a szakma.Vannak viszont évek, amikor nagyon ne-héz állást találni. 5-7 évenként hullámzóciklusokat figyelhetünk meg. Általános-ságban azonban igaz az a tendencia, hogyinkább csökkenõ az erdõmérnökök irántiigény, fõleg ha azt nézzük, hogy koráb-ban az erdészeteknél legalább két mûsza-ki vezetõ volt, egy erdészetvezetõ mellett.Ez máris három erdõmérnököt jelent.

– Éppen a munkaadói oldalról csök-ken az igény a mérnökökre?

– A tendencia ezt igazolja, hiszenegyrészt számos erdészetet összevon-nak, másrészt egyre nagyobb területen,egyre kevesebb erdõmérnök dolgozik.Ezek pedig a képzésben is éreztetik ahatásukat. Az is hozzátartozik a kép tel-jességéhez, hogy akár a vadgazdálko-dásban, de fõleg a természetvédelem-ben, korábban erdõmérnököket alkal-maztak túlsúlyban. Ma már ez nem igaz.Egy erdõs területû nemzeti park eseté-ben inkább természetvédelmi mérnö-köt keresnek adott feladatkörre, semmint erdõmérnököt. Ez is az igény bizo-nyos mértékû csökkenéséhez vezet.

– Valamiféle jövõképet minden egye-tem igyekszik azért felvázolni a hallgatóiszámára. Milyen képet tud festeni a jövõ-re vonatkozóan errõl az Erdõmérnöki Karaz erdõmérnök végzettséget szerzõknek?

– Évente 60 államilag finanszírozott és20 önköltséges hallgatót lehet felvenniaz erdõmérnöki osztatlan szakra. Az álla-milag finanszírozott helyeket minden év-ben be tudjuk tölteni. A költségtérítésesszakon változó a kép. Ott adott évbenvagy van, vagy épp nincs megfelelõ szá-mú érdeklõdõ. Vagyis abból indulha-tunk ki, hogy 60-70 fõ a kezdõ létszámadott évfolyamon és 40-50 fõ körüli avégzõsök száma. Szerencsére nem min-den lemorzsolódó tûnik el a rendszerbõlvégleg. Jellemzõ a más szakokra váltás,mivel többeknek bizonyos tárgyakkal,tárgycsoportokkal problémáik vannak.Összegezve, a fennmaradó 40-50 vég-zõst, jelen állapotban, még felveszi aszakma. Ennyi erdõmérnökre van szük-ség. Reméljük még jó néhány évig ez ígylesz! Nem csak az állami erdõgazdasá-goknak képzünk mérnököket, de az er-dészeti hatósági igazgatás és a szakirá-nyítás számára is, mely utóbbi esetébennem szabad elfeledni, hogy az ország er-dõterületének 40%-a magánerdõ.

– Ezek szerint mérhetõ a magán-erdõgazdálkodás szakemberek irántiérdeklõdése is?

– Egy pályázati munka keretében ta-valy fel kellett mérnünk az elhelyezkedé-si adatokat. Így bátran mondhatom, hogyigen. Sõt, az utóbbi években emelkedettis. A nagyobb területtel rendelkezõ erdõ-birtokosok irányából ez már korábban isegyértelmû volt, de a kisebb erdõbirto-kosságok is igénylik az integrátori, szak-irányítói feladatokat ellátó mérnököket.

Prof. dr. Lakatos Ferenc dékánnalfolytatott beszélgetés befejezõ részét,egyebek között az Erdõmérnöki Kar dok-tori iskoláinak helyzetérõl, jövõjérõl, akövetkezõ lapszámunkban olvashatják.

Nagy László

ERDÉSZETI SZAKOKTATÁS

Vivat Academia! II.Beszélgetés Prof. dr. Lakatos Ferenc dékánnal

Az Erdõmérnöki Kar, az erdõmérnökképzés és az oktatás jelen helyzeté-rõl, Prof. dr. Lakatos Ferenccel, aKar március elején kinevezett új dé-kánjával beszélgettünk.


ERDÉSZETI SZAKOKTATÁS

A 2013. szeptember 1-jén VM fenntar-tásba került agrár-szakképzõ intéz-ményhálózat nagyon komoly esélyt te-remthet az agrár-szakképzés fejleszté-sére. Régi vágya teljesült azoknak aszakképzésben dolgozó embereknek,akik mindig is azon a véleményen vol-tak, hogy a szakképzésnek a szakmi-nisztériumoknál van a helye.

Andrésiné dr. Ambrus Ildikó korábbi írá-sában kitért a VM fenntartásába kerülthagyományos erdésziskolákra. Ezzelazonban nincs vége a változásoknak. Azösszevonásra került erdészeti és vadgaz-dálkodási szakképesítések, valamint aMegyei Fejlesztési és Képzési Bizottsá-gok (MFKB) döntése alapján további in-tézmények is folytatnak, illetve indíta-nak képzést. Mai ismereteim szerint azországban a táblázatban látható intézmé-nyekben folyik, vagy indul erdészeti ésvadgazdálkodási technikus képzés.

Anélkül, hogy bármelyik iskolát a leg-csekélyebb mértékig bírálnám, önkéntadódik a kérdés, hol volt a szakmai felü-gyelet, és szakmai hozzáértés, hogy hiá-nyában ennyi képzõhely jöhetett létre.Az intézmények és fenntartóik csak ki-használták a jogi szabályozás adta lehe-tõségeket, amikor érdeklõdés reményé-ben elindították a képzéseket. Egyetleniskolát sem lehet ezért elmarasztalni.

Mindez azért alakulhatott ki, mert aszakmának nem volt beleszólása, hogyki, hol, milyen képzést indíthat. Elégvolt egy fenntartói döntés ahhoz, hogya tanulók megszerzésének reményébenbárhol, bármilyen képzést elindítsanak.

Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)átalakítása tovább nehezítette a helyze-tünket azzal, hogy összevonásra került azerdésztechnikus és a vadgazdálkodásitechnikus szakképesítés. Így a vadászis-kolák önhibájukon kívül vetélytársai let-tek az erdésziskoláknak. Véleményemszerint ebben a helyzetben kell a szakmaiszervezeteknek, a gyakorlati szakembe-reknek állást foglalniuk, hogy az elkerül-hetetlen változások ne a szakma legkivá-lóbb intézményeinek ellehetetlenülésé-hez vezessenek. A dilettantizmus csúcsapedig az, hogy minden szakmai érvünkellenére közös ágazatba sorolták az erdé-szeti és vadgazdálkodási technikust, vala-mint az erdészeti gépésztechnikust. En-nek következménye, hogy a szakmai kö-vetelmények 50%-a közös a biológiai és a

mûszaki orientáltságú szakma esetében.Így most túl sok mûszaki ismeretet kell ta-nulni az egyiknek és túl sok biológiai is-meretet a másiknak, mindkét esetben amásik szakma rovására.

Sajnos azt tapasztalom, hogy rajtunk,szakembereken kívül ez az égadta vilá-gon senkit nem érdekel, fõleg azokatnem, akiknek meg kellene hallaniuk aszakmai érveket. Tisztelem és elismeremmindegyik iskolának a megmaradás ér-dekében tett szakmai erõfeszítéseit. Aszakma azonban ma a középfokú erdé-szeti és vadgazdálkodási technikus kép-zésben négy intézményt tart számon:Sopron, Szeged, Mátrafüred, Barcs (hamég megmenthetõ!!) Több középfokúszakemberre valójában nincs szükségeaz országnak és az erdészeti ágazatnak!

Nagyon sajnálom a Szombathelyi Her-man Ottó SZKI-t és a csongrádi BársonyIstván SZKI-t, amelyek kiváló vadászisko-lák voltak, de nehéz lesz nekik erdészetivonalon a hagyományos iskolákkal ver-senyképes tanulókat képezni. A többiek-nél a mezõgazdasági szakmák oktatásadominál, abban szereztek hagyományo-kat, ott kell helyzetbe hozni õket. Továbbszínezik azonban a helyzetet a szakma-szerkezet kialakításában döntéssel bíróMegyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok(MFKB). Döntéseiket a megyei szempon-tok alapján hozzák, és nem látják az or-szágos lefedettséget. Jelenleg az a képte-len helyzet alakult ki, hogy az MFKB dön-tései eredményeként az ország 13 megyé-jében összesen 591 fõ erdészeti és vad-gazdálkodási technikust lehet beiskoláznia 2014/2015-ös tanévre. Ez legalább 20-22 osztály. Jó esetben, mire felfut a kép-zés, évi 400-450 technikus végez, szem-

ben a mai 180-200 körüli létszámmal, amibõven kielégíti a szükségletet.

Emlékeztetek arra, hogy a szakmánk-ban 2800-3000 középfokú végzettségûszakember dolgozik. 6-8 évente újrafogjuk termelni a teljes szakembergár-dát. Ekkora létszám mellett pedig nincsse minõségi képzés, se elég munkahely.Az újonnan képzést indító iskolák felté-telei össze sem hasonlíthatók a hagyo-mányos iskolákéval. Hiányzik az a ha-gyományteremtõ és -õrzõ légkör, amelyerre a szakmára emberileg is felkészíti atanulókat. A szakma sem fogadja el ahiányosan felkészített, gyenge ered-ményt felmutató végzetteket.

A tragédia ott kezdõdik, hogy a VM bi-zonyára látja ennek a fonákságát, de aszakmaszerkezeti döntés kormányhatá-rozat, így semmit sem tehet ellene. Egyettehetne, és azt meg is kell lépnie, neveze-tesen, hogy a legnagyobb múlttal rendel-kezõ iskolákat minden körülmények kö-zött segíti. Nem hiszem, hogy helyes az afenntartói döntés, amely a barcsi DrávaVölgye iskolában megszünteti az erdész-képzést, vagy amelyik az országosanelismert szegedi Kiss Ferenc ErdészetiSzakképzõ Iskola számára 50%-kal csök-kenti a beiskolázható tanulók számát,miközben olyan iskolákban indul erdé-szeti és vadgazdálkodási technikus kép-zés, ahol korábban soha nem volt.

„Szeressük hazánkat, nemzetünket ésszakunkat hûséggel, egyetértéssel és össze-tartással !” Jó lenne tudni és érezni, hogyBedõ Albert szakmai hitvallásának ma isvan üzenete a szakmánk iránt felelõsengondolkodó elkötelezettek számára.

Dr. Rónai Ferenc igazgató, szaktanácsadó

Merre tart a középfokú erdészeti és vadászati képzés?

NÉV SZÉKHELY FENNTARTÓ

NyME Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola Sopron NYMEKiss Ferenc Erdészeti Szakképzõ Iskola Szeged VMVM ASZK Mátra Szakképzõ Iskola Mátrafüred VMDráva Völgye Középiskola Barcs Somogy megyei TISZK Széchenyi Zsigmond Szakképzõ Iskola Szõcsénypuszta VMVM KASZK Mezõgazdasági Szakközépiskola Piliscsaba VMHerman Ottó Szakképzõ Iskola Szombathely VMBársony István Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola Csongrád VMSzéchenyi István Mezõgazdasági Szakképzõ Iskola Hajdúböszörmény VMBaross László Mezõgazdasági Szakközépiskola Mátészalka VMJávorka Sándor Szakképzõ iskola Tata VMEgri Mezõgazdasági SZKI Eger Heves megyei TKPápai Gazdasági Szakképzõ Iskola Pápa Veszprém megyei TKLippai János Szakképzõ Iskola Nyíregyháza VMHarruckern János Közoktatási Intézmény Elek Békés megyei TKVM DASZK Csapó Dániel Mezõgazdasági SZKI Szekszárd, Palánk VM

A 21. században a cégek már igen so-kat adnak megbecsülésükre, megíté-lésükre. Felmerült bennem a kérdés,hogy vajon milyen lehet az átlagem-berek véleménye az erdészekrõl . Ezt akérdést nincs nagyon értelme szerve-zetek szintjén vizsgálni, hiszen ha szó-ba kerül, a társadalom általában nemcégekrõl, hanem az „erdészrõl” és azerdészszakmáról beszél.

Az erdészeti kutatások során eddig ha-zai viszonylatban nem vizsgálta senki azerdészszakma és az erdészemberek tár-sadalmi megítélését, ezért egy felméréstkészítettem ezek megismerésére. Kuta-tási módszerként a marketingkutatások-ból ismert primer és szekunder kutatá-sokat végeztem el. Elsõ lépésben sze-mélyes elbeszélgetések révén kívántaminformációkhoz jutni, hogy megtudjam,mit és fõleg milyen formában lehet kér-dezni a laikus emberektõl a témában.Két fókuszcsoportos és három mélyin-terjús vizsgálatot végeztünk el segítõim-mel, a késõbbi kérdõíves megkérdezéselõkészítésének céljából. A megelõzõvizsgálatok során napvilágot láttak azokaz általános demográfiai paraméterek,amelyek befolyással lehetnek az adotttémára. Továbbá kiderült, hogy az álta-lános demográfiai (lakóhely, korosztály,iskolázottság stb.) viszonyok mellett aszakmai hovatartozás az, ami fontos le-het az erdészek és szakmájuk megítélé-se szempontjából. Vizsgálatom soránúgy akartam megismerni szakmánkmegítélését, hogy a megkérdezetteknekne derüljön ki, hogy az direkt az erdé-szekre vonatkozik. Ezzel az érzelmi be-folyásoktól valamelyest mentesülnek azeredmények. Mondhatnánk azonban,hogy a döntéseink meghozatalakor je-lentõsen befolyásolnak minket az érzé-seink, ezért nem szabad azokat figyel-men kívül hagyni, így a megkérdezésekmásodik felében már rávezettem a vála-szadókat a témára, az erdõre, az erdész-szakmára. A vizsgálatok tapasztalataialapján kérdõívet készítettem, amit kétmódon (online és papíron) töltettem ki.Összesen 520 felhasználható kérdõívetsikerült kitöltetnem az ország különbö-zõ térségeiben. Ezeket feldolgoztam ésaz eredményeket statisztikailag kiele-meztem (leíró statisztikák, Khi2 vizsgá-lat, Cramer mutató stb.).

Az eredmények összefoglalásakéntelmondható, hogy más szakmákkalösszehasonlítva az erdészszakma meg-ítélése jónak mondható. Jobbnak, mint

ahogyan azt az erdészek magukról gon-dolják. A társadalom úgy véli, hogy azerdészszakmánkban dolgozók jól felké-szültek, magas fizetést érdemelnének

Az erdészek és szakmájuk társadalmimegítélése


ERDÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓ

1. táblázat: Különbözõ szakmák társadalmi megítélése

2. táblázat: Az erdészszakmában dolgozók megítélése


ERDÉSZETI KOMMUNIKÁCIÓ / KÖNYVAJÁNLÓ

és megbecsültek. A szakma fontosságaviszont a válaszadók szerint csak köze-pesnek mondható, amin a megfelelõkommunikációs stratégia változtathat.

Az erdészekre vonatkozó kérdésekválaszai alapján látható, hogy az ágazat-ban dolgozók megítélése jó, kivéve azerdészeti szakmunkásokat, akiknek amegítélése közepes. (2. táblázat). Azadatok értékelése alapján elmondható,hogy az erdészeti szakemberek megíté-lése statisztikailag független a demográ-fiai viszonyoktól. Ugyanakkor a szak-

mai hovatartozás érezhetõen befolyá-solja az eredmények alakulását, még haaz statisztikailag nem is kimutatható. Azerdészek társadalmi megítélése során alegrosszabb eredmények a természet-védelmi ágazatban dolgozóktól érkez-tek. Az õ kommunikációs és érdekérvé-nyesítõ stratégiáik köztudottan sokkaljobbak, mint az erdészeké.

Az emberek saját bevallásuk szerintnem ismerik sem az erdõket, sem az er-dészeket és munkájukat. Ennek pozitívváltoztatása tovább javíthat a szakma

elismertségén. Az általam végzett kuta-tásból az is kiderül, hogy megfelelõmarketingstratégiával és kommuniká-cióval orvosolni lehetne ezt a problé-mát. Az egyik leghatékonyabb megol-dást az oktatás és nevelés jelentheti. Ajelenlegi jó megítélés igen bizonytalanlábakon áll. Ezért fontos, hogy mindenszakmánkban dolgozó saját szakmai ésemberi magatartásával építse az ágazatimázsát.

Folcz Ádámdoktorandusz, NYME EMK EMEVI

Örömmel nyújtom át a Tisztelt Olvasók-nak sorozatunk újabb kötetét: a Bocke-rek-erdõ és a Baktai-erdõ után a nyíregy-házi Sóstói-erdõrõl szóló tanulmányokgyûjteményét. Erdészként könnyû dol-gom van, mert hajdani soproni egyetemioktatóim, továbbá nagy tekintélynek ör-vendõ nyíregyházi fõiskolai tanárok, is-mert szaktekintélyek, valamint munkatár-saim, a NYÍRERDÕ Zrt. erdõmérnökei-nek munkáját kell elöljáróban méltatnom.Szívesen teszem azért is, mert – hasonló-an az említett korábbi kiadványainkhoz –e kötetnek is Bartha Dénes professzor aszerkesztõje. Hajdani nyíregyházi diák-ként a Sóstói erdõben szerzett élményei-nek valószínûsíthetõen nagy szerepe volta pályaválasztásában, abban, hogy vi-szonylag fiatalon az erdészeti tudomá-nyok, különösképp a botanika nagy te-kintélyû tudósává és tanárává válhatott.Külön figyelemre méltó, hogy a ma isNyíregyházán élõ, nyugdíjasként is aktívközépiskolai tanár Édesapját is bevontajelen könyv megírásába.

Ajánlom az Olvasók figyelmébe szer-zõink tudományos alapossággal megírtfejezeteit azért is, mert lapjain barangol-va kiderül, hogy érdemes a Sóstói-erdõkapcsán másfelé is kitekinteni: hajdaninyíregyházi, vagy itt járt írók, költõk,képzõmûvészek munkáiba betekinteni.Sokaknak adott ihletet a város erdeje, al-kotásaikból ízelítõt kaphatnak köny-vünk lapjain. De az erdõ kapcsán bepil-lanthatunk egy kicsit városunk múltjábais, és innen kiindulva a nyírségi tájba.Olvashatunk az erdõ múltjáról, az erdé-szek múltbeli és mai törekvéseirõl. Azerdõvel való ismerkedés lehetõséget ada természetföldrajzi, hidrológiai, talajta-ni, botanikai, rovar- és madártani isme-

retek bõvítésére, esetleg a ré-gen tanult, ma már feledésbemerült tudás felfrissítésére,aktualizálására. A tanári gon-dossággal, pontossággalszerkesztett könyv egyes fe-jezeteinek megírását jó tollú,az erdõgazdálkodás, a kör-nyezet- és természetvéde-lem ügye iránt elkötelezettszakírókra bízta a Szer-kesztõ.

Könyvüket olyan szere-tettel ajánlom az Olvasókérdeklõdõ figyelmébe,amilyen hozzáértéssel ésszeretettel fogalmaztákmeg a Sóstói-erdõrõlszóló írásaikat jelenkönyv szerzõi.

Szalacsi Árpádvezérigazgató

MEGJELENT A SÓSTÓI-ERDÕTANULMÁNYKÖTET

Ez már történelem...Nem sûrûn fordul elõegyesületi folyóiratunkéletében, hogy alkalomadódjon megörökíteni,amint hazánk egyik leg-fõbb közjogi méltósága– a miniszterelnök – ke-zében tartja az ErdészetiLapokat. Jókor, jó he-lyen állt a fotós a Som-hegyi turistaház avatása-kor (lásd cikkünket)! Je-len esetben SzentpéteriSándor, akinek köszön-jük az értékes fényképet!

Nagy László

KonferenciaAz idén, az elõzõ alkalmakhoz hasonló-an a jönköpingi Elmia Konferencia Köz-pontban rendezték a nemzetközi ta-nácskozást. Központi témája a vágásté-ri melléktermék, apadék és annak ener-getikai célzattal történõ gyûjtése, keze-lése és hasznosítása volt. Svédországteljes energiafogyasztásának 32%-aszármazik bioenergiából, melynek túl-nyomó többsége erdei eredetû. A kon-ferencia résztvevõi a vágástéri apadék-kal kapcsolatos svéd megoldásokkal, abetakarítási, kezelési és szállítási rend-szerek mûködésével ismerkedhettekmeg.

Az elõadások sorában bemutatkozotta Stora Enso Bioenergy cég, amely vá-gástéri apadék kezelésével, hasznosítá-sával és kereskedelmével foglalkozik.Tavaly 6,3 TWh energiatartalmú termé-ket állítottak elõ és forgalmaztak. A ter-mékpaletta közel felét az erdei mellék-termékbõl készített apríték tette ki. To-

vábbá, energetikai célú felhasználásraforgalmaznak hengeres fából elõállítottaprítékot, valamint fakérget és fûrész-port, újrahasznosított fából készült aprí-tékot és nem utolsósorban pelletet isgyártanak. A vevõkörük körülbelül 20%-a vásárolja meg a termékek 50%-át. Aköltséghatékonyság érdekében nagygondot fordítanak a logisztikára. A jószervezésnek köszönhetõen alacsonyantartják a szállítási távolságokat a folya-matos anyagbeszállítás, vevõkiszolgálásmellett. A rendszer bonyolultságát szem-lélteti a 2010-es állapotokat bemutató 1.ábra. Lilával jelöltek az egyes felvásár-lók, zölddel pedig az erdõben, illetve arakodókon lévõ potenciálisan hasznosít-ható biomassza. A cég számos kihordó-val, kihordóra, illetve kamionra szereltaprítógéppel és apríték szállítására alkal-mas kamionnal rendelkezik. A kamio-nok szállítási kapacitása 22 t, 29 t, és 35-38 t, a legújabbak között pedig már 48tonnásak is vannak (2-3. ábra). Az évesaprítékmennyiség közel 80%-át közvet-lenül a felvásárlókhoz juttatják el, a ma-radékot pedig ideiglenesen elosztóköz-pontokban tárolják.

Dimitris Athanassiadis – a svéd Ag-rártudományi Egyetemrõl – az erdõkaktuális biomassza potenciáljáról érte-kezett és különbözõ modelleket dolgo-zott ki. A potenciál meghatározásáhozfigyelembe veszi a vágástéri apadék, atuskók mennyiségét, a fiatal erdõk ará-nyát és a fûrésztelepi termékeket. Avéghasználati területeken Svédország-ban éves szinten 15,7 Mt vágástéri apa-dék és 22,8 Mt tuskó keletkezik. Ugya-nezen értékek a növedékfokozó gyérí-tések esetében 8,3 Mt, illetve 10,2 Mt.Éves szinten 2,11 Mha fiatal sûrû állo-mány van az országban, ennek poten-ciálisan hasznosítható dendromasszája119 Mt. A fûrésziparból pedig éves szin-ten 1,7 Mt fûrészpor, 1,4 Mt kéreg, 0,6Mt apríték és 0,3 Mt forgács hasznosít-ható energetikai célokra. A 4. ábra fû-

tõérték megközelítésben ábrázolja azéves potenciálokat.

A vágástéri melléktermék kezelésére4 munkarendszert dolgozott ki.

1. Bucket truck rendszer (5.ábra)

A vágástéri apadékot forvarderrelközelítik a rakodóra, 18 EUR/t költség-gel. Az átlagos közelítési távolság körül-belül 180 m. Az aprítást konténeres mo-bil végzi, szintén 18 EUR/t költséggel.Az aprítékot idõjárás-biztos út mellettkészletezi az aprítógép. Az aprítékotdarus, pótkocsis kamion szállítja el. 50km-es távolságig a költség 16 EUR ton-nánként. A munkarendszer összköltsé-ge 52 EUR/t.


SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÉSZETI GÉPESÍTÉS

Elmia Wood 2013 nemzetközi erdészetigépkiállítás

Az Elmia Wood a legnagyobb nemzetközi erdészeti kiállítás és vásár, amelyetnégyévenként rendeznek Svédországban, Jönköping környékén. A kiállítás ke-retében nemzetközi konferenciát is szerveznek egy-egy aktuális témáról. Akonferencián neves külföldi szakemberek vesznek részt, tartanak elõadásokat,illetve megvitatják a kutatási eredményeiket. Az elõadásokban szereplõ gépek,eszközök, termelési metodikák gyakorlati bemutatására a terepi kiállításonkerül sor.

1. ábra: Felvásárlók és a dendromasszaelhelyezkedése Svédország déli részén(2010) (Forrás: Peter Sondelius)

2. ábra: Aprító-kamion (Chipper-truck),29 tonna szállítási kapacitással (Fotó: Pe-ter Sondelius)

3. ábra: Vágástéri melléktermék szállításakamionnal (szállítási kapacitása 22tonna) (Fotó: Peter Sondelius)

4. ábra: Az éves szintû biomassza-poten-ciál alakulása Svédországban (Forrás:Dimitris Athanassiadis)


2. Loader truck rendszer (6. ábra)A vágástéri mellékterméket forwar-

der közelíti idõjárás-biztos út mellé(18 EUR/t). Az apadékot (gallyakat)aprítás nélkül darus, pótkocsis kamionszállítja el (50 km-ig, 24 EUR/t). Agallyanyagot a telephelyen nagy telje-sítményû géppel aprítják, 10 EUR/tköltséggel. A munkarendszer össz-költsége 52 EUR/t.

3. Chipper truck rendszer (7.ábra)

A vágástéri mellékterméket szinténforwarder közelíti idõjárás-biztos út mel-lé (18 EUR/t). Az apadékot úgynevezettaprító-kamion aprítja és tárolja be sajátkonténerébe, illetve pótkocsijába, majdel is szállítja. 50 km-es szállítási távolság-ig a gép üzemeltetési költsége 55 EUR/t.A munkarendszer összköltsége 73 EUR/t.

4. Bin truck rendszer (8. ábra)A Bin truck rendszer logisztikai szem-

pontból a Bucket truck rendszer egysze-rûsített változata. A különbség abbanmutatkozik meg, hogy a konténeres mo-bil aprítógép nem a rakodó földjére ürítia megtelt konténerét, hanem cserekon-ténerbe borítja az aprítékot. A konténe-reket egy erre alkalmas pótkocsis szerel-vény felterheli önmagára és elszállítja akívánt helyre. A felterhelés szállítási költ-sége így alacsonyabb lesz (15 EUR/t). Amunkarendszer összköltsége 51 EUR/t.

Elmia Wood kiállításAz Elmia Wood kiállítást Jönköpingtõldélre Vaggeryd település közelében ren-dezték. A kiállításon 495 kiállító vett rész(9. ábra). A vásár fedett részén számoserdészeti gépeket gyártó cég állította ki

termékét. A szabad területen pedig az ér-deklõdök munka közben is megtekint-hették a bemutatott gépeket, eszközöket.Két kört lehetett elkülöníteni ezen belülis. Az egyiken a nagyméretû erdészetigépeket – harveszterek, forwarderek,vonszolók, kötélpályák, rakodógépek,vágástakarítók és tuskózók – vonultatták


5. ábra: Bucket truck rendszer (Fotók: Dimitris Athanassiadis)

6. ábra: Loader truck rendszer (Fotók: Dimitris Athanassiadis)

7. ábra: Chipper truck rendszer (Fotók: Dimitris Athanassiadis)

8. ábra: Bin truck rendszer (Fotók: Dimitris Athanassiadis)

9. ábra: Elmia Wood kiállítás (Fotó: Hor-váth Attila László)



fel, míg a másik körön a kisebb gépeket –traktorok, quadok, pótkocsik, vaslovakés ezen gépekhez alkalmazható adatpe-rek, eszközök – mutatták be.

Többmûveletes fakitermelõgépek

A kiállítás egyik nagy szenzációja az „ag-resszív” megjelenésû új Ponsse harvesz-ter bemutatása volt. A cég szakított eddi-gi hagyományával, legalábbis a daruki-alakítás tekintetében. A Ponsse Scorpionharveszter (10. ábra) daruja nem a gépelején, a kezelõfülke elõtt helyezkedikel, hanem egybeépítették a kabinnal. Azújdonság nemcsak a szakavatott szem-nek tûnik fel, ugyanis a daru az irányító-

fülke két oldalából kiinduló és felette át-ívelõ tartóhevederhez csatlakozik. A da-rukar függõleges irányú mozgását olda-lanként egy-egy hidraulika munkahen-ger biztosítja. A vízszintes irányú mozgáspedig a kabin körbeforgásával érhetõ el.Az új szerkezeti kialakítás nagy elõnye,hogy a darukar nem zavarja a gépkezelõta kilátásban. A manipulátorkar-irányításegyszerûbb, mivel a fülkével együtt mo-zog. Mindezek mellett ez a kialakítás agép stabilitását is növeli. A gép gyártása2014 elején indul, 210 kW teljesítményûMercedes motorral felszerelve.

A Christer Lennartsson harwardere(The Beauty, 11. ábra), azaz fakitermelés-re és közelítésre is alkalmas gép, számosújítással állt elõ a kiállításon. A legszembe-tûnõbb dolog, hogy a megszokott 6, eset-leg 8 kerék helyett 10 kerékkel rendelke-zik. A gép elején 2-2, míg hátul a rakfelü-let alatt 3-3 kerék található. A kerekek kö-zül az elsõ kettõ és a hátsó kettõ nagyobbfelnivel és tömör gumikkal rendelkezik. Atömör kerekek futófelületét úgy alakítot-ták ki, hogy a kerekekre felszerelhetõlánctalp hevederjei illeszkedjenek a redõ-zetbe. Így a gép gyorsabban tud mozognia terepen, nõ a terepjáró képessége, keve-sebb üzemanyagot használ el és minde-zek mellett alacsony a talajnyomása, vala-mint minimális a defektek száma. A rakfe-

lülete forgózsámolyos kialakítású, mégmozgathatóak is a rakoncái. A rakfelületoldalirányba szélesíthetõ-szûkíthetõ, vala-mint a rakoncák szögállása is változtatha-tó. A gép terepviszonyokhoz való igazítá-sa, szintezése a járószerkezeti egységekhidraulikus munkahengerekkel való fel-lemozgatásával oldható meg. A kombi-gépen található egy szabadalmaztatott újí-tás is, ez pedig a Fiberdrive rendszer. Ez aharveszterfej és a rönkfogó kanál gyors,kb. 10 másodperces cseréjét teszi lehetõvéanélkül, hogy a gépkezelõnek ki kelleneszállni a kezelõfülkébõl. A fakitermelés fo-lyamán a választékok a döntést, gallyazástkövetõen közvetlenül a rakfelületre kerül-nek. Miután megtelt a raktér, következheta közelítés. A rakodón a gyors adaptercse-re után a gépkezelõ választékonként cso-portosítva lerakja a faanyagot, majd egyújabb gyors adaptercsere után folytatja afakitermelést.

Nemzetközi szakemberek szerint azEco Log cég technikai ugrást hajtott vég-re a kihordók/forwarderek terén. A be-mutatott prototípus nem hagyományosmegjelenésû. Az EcoLog ELGP (12.ábra) elnevezést kapta. Két rakfelülettelrendelkezik. A hátsó rakfelület alatt he-lyezkedik el az erõforrás és a hozzá kap-csolódó erõátviteli és biztonsági egysé-gek. Az elsõ rakfelület szokványos kiala-kítású. A kezelõfülke kialakítása azonbanmár korántsem mondható szokványos-nak. Kettõ hidraulikus munkahengertartja a levegõben a kabint és szükségesetén (ki- és beszállás) fel-le mozgatha-

tó. Az elsõ és hátsó rész rögzített kettõscsuklós-hevederes megoldással csatla-koztatott, ennek következtében egymás-hoz képest 1,1 méterrel (25°-os szögben)keresztirányban munkahengerek segítsé-gével eltolhatók. A gép szélessége 2,86m, a teljes hossza pedig 13,4 m, valószí-nûleg ez lesz a gép nagy hátránya. Azelõnye viszont a nagy terhelhetõségben,amely 20 t is lehet, illetve az alacsony ta-lajnyomásban jut érvényre. 14 t tehermellett a talajnyomása csak 50%-a a ha-gyományos kihordókénak, teljes felter-heléskor is 20%-os az elõnye, a jó súly-eloszlásnak és a 8 széles keréknek kö-szönhetõen. A neve is ebbõl származik:ELGP = Eco Log Low Ground Pressure,azaz EcoLog Alacsony Talaj Nyomás. Asorozatgyártás megkezdése elõtt mégterveznek változtatásokat, például azEcoLog harveszterekre jellemzõ lengõka-ros kerékfelfüggesztést, stabilizáló rend-szert adaptálni akarják erre a gépre is.

Kisebb méretû erdészeti gépek köré-ben is voltak újdonságok. A Malwa cégegy összecsukható rakfelületû kis for-wardert (13. ábra) mutatott be. A 10 dbgumikerekes járószerkezetû gép hátsórakfelülete – a daruja segítségével – kere-kestül felemelhetõ és rögzíthetõ a leve-gõben. Teherjárat esetében nagymennyiségû faanyag, illetve vágástérimelléktermék közelíthetõ a géppel, kistalajterheléssel, üresjáratban és szállításközben pedig összecsukott állapotbanhozható.

A nagy hagyományokkal rendelkezõnemzetközi konferencia és kiállításiránt élénk volt az érdeklõdés, több tíz-ezren látogatták meg.

Horváth Attila Lászlóintézeti mérnök,

Dr. Czupy Imreegyetemi docens, NYME EMK EMKI

10. ábra: Ponsse Scorpion harveszter (Fo-tó: Horváth Attila László)

12. ábra: EcoLog ELGP forwarder (Fotó:Horváth Attila László)

11. ábra: The Beauty harwarder (Fotó:Horváth Attila László)

13. ábra: Malwa forwarder összecsukha-tó rakfelülete (Fotó: Horváth Attila László)


Átadták a Szakszerû Erdõgaz-dálkodásért Díjat és a Kétmil-liomodik hektár magyar erdõ

emlékérmet 2013. október 4-én a VidékfejlesztésiMinisztériumban, a XVII. Erdõk Heterendezvényeként megtartott „Erdészetitámogatások a Vidékfejlesztési Prog-ramban 2014-2020 között” címû szak-mai konferencián adták át a NÉBIH általadományozott Szakszerû Erdõgazdálko-dásért díjat és a NÉBIH Erdészeti Igazga-tóság és az Országos Erdészeti Egyesü-let közös elismerését, a Kétmilliomodikhektár magyar erdõ emlékérmet.

Bognár Lajos helyettes államtitkár kö-szöntõ szavai és elõadása után a NÉBIHáltal, az erdészeti hatóság szakmai mun-káját tevékenyen támogató és a magyarerdõgazdálkodásért végzett eredményesszakmai életpályáért adományozottSzakszerû Erdõgazdálkodásért díjat Ré-

pászky Miklós erdésztechnikus, erdésze-ti szakirányító, az OEE egykori technikusalelnöke vehette át. A kitüntetést BognárLajos élelmiszerlánc-felügyeletért és ag-rárigazgatásért felelõs helyettes államtit-kár és Wisnovszky Károly, a NÉBIH Er-dészeti Igazgatóság igazgatója adta át.

A NÉBIH Erdészeti Igazgatóság és azOrszágos Erdészeti Egyesület a sajtó azonképviselõinek alapította a Kétmilliomo-dik hektár magyar erdõ emlékérmet, akikaktívan és hosszú ideje vesznek részt amagyar erdõkkel és erdõgazdálkodássalkapcsolatos média kommunikációban, atársadalom tényszerû és kiegyensúlyozotttájékoztatásában. 2013-ban az emlékér-met – megosztva – Noszlopi Nagy Miklósújságíró és Zétényi Zoltán, a Forestpresshírportál fõszerkesztõje és egyben az

OEE Közönségkapcsolatok Szakosztályelnöke kapta meg. A kitüntetést BognárLajos helyettes államtitkár és Kiss László,az OEE általános alelnöke adta át.

Az Országos Erdészeti Egyesület nevé-ben ezúton gratulálunk a kitüntetteknek!

Október 23-i elismerések átadása a Vidékfejlesztési

Minisztériumban A magyarság a Szovjetunió ellen, fegy-veres harccal beírta magát a világtörté-nelembe – mondta Fazekas Sándor az1956. október 23-ai eseményekre emlé-kezõ ünnepségen a Vidékfejlesztési Mi-nisztériumban.

Az ünnepi beszéd után a miniszterünnepi elismeréseket, kitüntetéseketadott át, többek között a következõ er-dész, illetve erdészeti szakterületen dol-gozó kollégáknak.

A miniszter Életfa Emlékplakettezüst fokozata kitüntetést adományo-zott Tõkei Lajosnak, az Északerdõ Zrt.nyugalmazott gazdasági igazgatójának,hosszú idõn át végzett szakmai munká-

ja, megyei vadász szervezetekben kifej-tett tevékenysége elismeréseként.

A miniszter Életfa Emlékplakettbronz fokozata kitüntetést adomá-nyozott Kató Sándornak, a Mecseker-

dõ Zrt. nyugalmazott erdõmûvelésifõmunkatársának, az erdészeti nö-vényvédõ szeres technológiák alkal-mazása, az ágazat informatikai fejlesz-tése terén végzett munkája elismeré-seként.

A miniszter Miniszteri ElismerõOklevelet adományozott:

Földesi Antal közmunka referens-nek, az Északerdõ Zrt. nyugalmazott

osztályvezetõjének, a közmunka prog-ramok sikeres megvalósítása érdeké-ben végzett munkája elismeréseként.

Dr. Gaál Györgynének, a Vidékfej-lesztési Minisztérium Erdészeti, Halá-

szati és Vadászati Fõosztály erdészetireferensének, a fenntartható erdõgaz-dálkodás fejlesztése, az erdei kisvasu-tak mûködtetése érdekében végzettmunkájáért.

Tóth Gábornak, a Nemzeti Élelmi-szerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti

Igazgatósága adatfeldolgozó-elemzõjé-nek, az Erdészeti Szakigazgatási Rend-szer létrehozásáért, fenntartásáért, fo-lyamatos fejlesztéséért, melyben elévül-hetetlen érdemei vannak.

Az Országos Erdészeti Egyesület ez-úton gratulál a kitüntetetteknek!

KITÜNTETETTJEINK

Szakmai elismerések októberben


Október 5-én, Kecskeméten, a MagánErdõtulajdonosok Országos Szövetsé-ge, több száz meghívott szakmai ven-dég és érdeklõdõ részvétele mellettrendezte meg idei nagyrendezvényét,melynek házigazdája a Fanyarka Erdé-szeti Kft volt. A megjelent hallgatóságszámára a helyszínt és a bemutatószakmai programok egy részét, a Val-kon Kft. biztosította.

Az alföldi megyeszékhelyen fekvõ, er-dészeti gépeket is forgalmazó cég tágastelephelyén álló hatalmas ipari csarnok-ba, minden törekvés ellenére is beszö-kött a szokatlan október eleji kemé-nyen fagyos idõjárás. Ennek ellenére ezegyáltalán nem szegte kedvét annak jó300 résztvevõnek, aki a MEGOSZ köz-gyûlésére érkezett.

A rendezvény szakmai súlyát többekközött dr. Jakab Istvánnak az Ország-gyûlés alelnökének, a MezõgazdaságiBizottság Erdészeti Albizottságának el-nökének, dr. Bognár Lajosnak élelmi-szerlánc-felügyeletért és agrárigazgatá-sért felelõs helyettes államtitkárnak, va-lamint Gyõrffy Balázsnak a NemzetiAgrárgazdálkodási Kamara elnökénekrészvétele is jelezte.

Rajtuk kívül Nyitray András Bács-Kiskun megye közgyûlési alelnöke,Nagypál Sándor Kecskemét város alpol-gármestere, Rudolf Rosenstatter, azOsztrák Magánerdõ Szövetség elnöke,Frantisek Kral a LESY SR (szlovák állam-erdészet) projektvezetõje illetve Sza-kács Sándor az erdélyi magánerdésze-tek képviseletében tisztelte meg a köz-gyûlést. Szintén jelen volt KecskemétiSándor a Valkon Kft. ügyvezetõ igazga-tója, illetve Sipos István, mint házigazda,a Fanyarka Kft. ügyvezetõjeként. Ter-mészetesen Luzsi József a MEGOSZ el-nöke sem hiányozhatott a közgyûlésrõl.

Az egybegyûlteket Dr. Sárvári Jánosa MEGOSZ ügyvezetõ elnöke köszön-

tötte, aki rövid felvezetõjében felhívta afigyelmet a rendezvény mottójára: „Jö-võnk az iparifa ültetvény!”

Ezt követõen a megnyitó beszédet dr.Jakab István tartotta, aki visszaemléke-zett a 2011. évi parlamenti Erdészeti NyíltNapra. Nagyra értékelte, hogy a környe-zõ országok szakemberei is képviseltetik

magukat a rendezvényen. Meggyõzõdé-se szerint a 2014-20 közötti uniós költ-ségvetési idõszak és a kormányprogrammegoldást ad az erdészek törekvéseinekteljesülésére. Fontos az erdõ szerepe aközjó szempontjából, de az erdõgazdál-kodás során a haszonvételek ennek elen-gedhetetlen feltételei. Emellett emlékez-tetett, hogy a kétmillió hektár magyar er-dõbõl 900 000 hektár a magán erdõgaz-

dálkodók tulajdo-nában van. Hang-súlyozta az állami-és a magánszektorjó együttmûködé-sének fontosságát,valamint, hogy a fa-feldolgozás terüle-tén is meg kell va-lósítani a nemzetiszintû összefogást.

Jakab István kö-szöntõjét követõ-

en Bognár Lajos helyettes államtitkár lé-pett a mikrofonhoz. Az októberi ErdõkHete programsorozat központi témájáula vidékfejlesztési miniszter idén az er-dõk közjóléti, turisztikai szolgáltatásai-nak bemutatását jelölte meg. Ehhez aMagán Erdõtulajdonosok és Gazdálko-dók Országos Szövetsége is csatlako-zott, hiszen rendezvényük a kiszámít-ható erdõgazdálkodást állítja közép-pontba, amelyre alapozva a magánerdõtulajdonosok és gazdálkodók a társada-lom igényeinek kielégítését is egyrejobban szolgálják majd – köszöntötte aMEGOSZ egész napos kecskeméti ren-dezvényének résztvevõit. A magáner-dõkhöz ezer szállal kapcsolódó embe-rek közösségén ma hazánk területe kö-zel 10 százalékának sorsa múlik. A ma-gán erdõgazdálkodás termelési lehetõ-ségének bõvítése összefonódik a vidék-fejlesztéssel, amely ismét fordulópont-hoz érkezett. A 2014-20-as idõszakbanmegnyíló új támogatási lehetõségek ki-alakításában immár a MEGOSZ teljes jo-gú tagként vehet részt, ennek lehetõsé-

gét az államtitkárság a megfelelõ fóru-mokon biztosította. Az Új MagyarországVidékfejlesztési Program erdészeti tá-mogatásai az erdészeti ágazat szem-pontjából meghatározó jelentõségûek –foglalta össze gondolatait az államtit-kár.

(Folytatjuk)Nagy László

Zétényi Zoltán

MAGÁNERDÕBEN

MEGOSZ nagyrendezvény Kecskeméten I.

Dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár (VM), Dr. Jakab István Erdészeti Albizottságelnöke, Luzsi József elnök (MEGOSZ), Gyõrffy Balázs elnök (NAK)


A MEGOSZ október 5-i szakmai talál-kozóján nemcsak az erdészeti támo-gatások, és az iparifa ültetvényekálltak a középpontban, hanem az er-dészeti gépek is. Valtra traktorokat,Seppi erdészeti zúzót, Palfinger-Ep-silon erdészeti darut és STIHL motor-fûrészeket láthattak a magánerdõ-sök a gyakorlatban.

A rendezvény házigazdája a Valkon2007. Kft. volt, így a kecskeméti cég er-dészeti gépei nélkül nem is lett volnateljes a szakmai nap. Kecskeméti Sán-dor, a Valkon Kft. ügyvezetõje megnyi-tó köszöntõjében méltatta a MEGOSZnagyrendezvényét. Kifejtette; hogy nemsok olyan szervezet van az országban,amelyik évrõl évre ehhez hasonló szak-mai napot tud tartani.

A Valkon Kft. gépeit késõbb JócsákAttila, a cég erõgépkereskedelmi ve-zetõje mutatta be – elõbb elméletben,majd a gyakorlatban is. A kecskemétivállalkozás nem csak erdészeti gépekforgalmazásával foglalkozik. A Valtra

traktorok mellett olyan mezõgazdasá-gi márkákat találunk náluk, mint aKrone, amely kifejezetten szálastakar-mány-betakarításra gyárt gépeket. Deemlíthetnénk az angol Simba talajmû-velõ eszközöket, vagy a Regent és aGaspardo mezõgazdasági gépeket. Azerõgépek tekintetében eddig csak aValtra név fonódott össze a ValkonKft.-vel, 2013 szeptemberétõl azon-ban a Challenger márka hivatalos ma-gyarországi importõre is a kecskeméticég lett – közölte elõadásában JócsákAttila.

Komoly termékpalettával készült azAndreas STIHL Kft. is. Az újdonságokmellett a már jól bevált termékeket is

bemutatták az ér-deklõdõknek. Azegyik friss fejlesz-tés a STIHL MS 150TC, amely a leg-könnyebb egyke-zes motorfûrész avilágon; üresenmindössze 2,6 ki-logrammot nyom.A másik újdonsága STIHL MS 261,amely a jól ismertés igen népszerûMS 260 széria újgenerációja. Ezegy nagyon sokol-dalú benzines mo-torfûrész a közép-sõ teljesítmény-osztályból. Takarékos,környezetkímélõ üzemeltetésû, ala-csony vibrációjú. Univerzálisan használ-ható a nevelõvágásokban, a gazdasá-gokban és a tûzifa-darabolás terén is.Ugyancsak újításnak számít a STIHLgépek esetében az M-TRONIC elektro-

nikus motorvezérlés, amely valamennyiüzemállapotban szabályozza a gyújtásiidõt és az üzemanyag-adagolást, a hõ-mérséklettõl és más paraméterektõl füg-gõen.

Szöveg és kép: Gribek Dániel,Erdõ-Mezõ Online

MAGÁNERDÕBEN

Az idén Székelyudvarhelyen került sora XIII. Erdészeti Szakkonferenciára azErdélyi Magyar Mûszaki TudományosTársaság Erdészeti Szakosztálya rende-zésében. Szakács Sándor, a szakosztályelnöke már október 5-én, a MEGOSZkecskeméti nagyrendezvényén jelezteköszöntõjében, hogy rövidesen meg-történik az erdélyi és az anyaországimagánerdõsök együttmûködésénekaláírása. Erre a székelyudvarhelyi kon-ferencia nyújtott kiváló keretet, ahol ok-tóber 19-én került sor a SzékelyföldiMagánerdõtulajdonosok és Erdõgazdál-kodók Szövetsége (APAPET), illetve a

Magán Erdõtulajdonosok és Gazdálko-dók Országos Szövetsége (MEGOSZ)közötti együttmûködési megállapodásmegkötésére. A szerzõdésben, amelyetaz APAPET részérõl dr. Melles Elõd el-nök és Sándor Alpár ügyvezetõ elnök,míg a MEGOSZ részérõl dr. Sárvári Já-nos ügyvezetõ elnök láttak el kézje-gyükkel, a felek rögzítik, hogy megálla-podásuk célja a két országban tevé-kenykedõ magánerdõs szakemberek,erdõtulajdonosok és gazdálkodók kö-zötti szakmai kapcsolatok kialakítása,mindennapi tevékenységük kölcsönösmegismerése. Ennek érdekében szak-mai rendezvényeket szerveznek, közöscikkeket, tanulmányokat publikálnak,tanulmányutakat és szakmai konzultá-ciókat terveznek, feltárják a közös pá-lyázatok benyújtásának lehetõségeit ésaz uniós törvénykezés területén közö-sen lobbiznak a szerzõdõ felek érdeke-inek megfelelõen.

Dr. Sárvári JánosMEGOSZ

Megállapodást kötöttek a székelyföldiés a magyar magán-erdõgazdálkodók

Erdészeti gépbemutató a MEGOSZnagyrendezvényén

Jócsák Attila erõgépkereskedelmi vezetõ


A házi berkenye szabad állásban zö-mök törzzsel, vastag, erõteljes ágakkal,állományban pedig jól feltisztuló, egye-nes, hengeres törzzsel rendelkezik. Aszámára optimális termõhelyi körülmé-nyek között 15–25 (30–32) m magasranõ és 40–50 (60–70) cm-es mellmagas-sági átmérõt fejleszt. Fiatalkorban(10–15 éves korig) viszonylag erõteljesa magassági növekedése: 40–60 cmévente, amely a kor elõrehaladtával je-lentõsen csökken. Külföldi vizsgálatokszerint szabadföldi vetéskor 10–20, mígintenzív, konténeres technológia eseté-ben 150–180 cm-es magasságot lehetelérni az elsõ évben. A németországi ésausztriai példák alapján a házi berke-nye növedéke és növekedésmenete akocsánytalan tölgyéhez hasonló. Er-deinkben korábban a célállomány vá-gáskora határozta meg a berkenyék vá-gáskorát; manapság hagyásfaként, kul-túrtörténeti emlékként sok helyen –szerencsére – meghagyják.

Már viszonylag korán, 10–25 éves ko-rában elkezd virágozni – általában májusderekán –, s utána már rendszeresen te-rem. Termése augusztus-októberben érik(a termésérlelési idõben az egyes fák kö-zött igen nagy a változatosság), majd7–10 nappal késõbb hullik. A gyümölcsnemcsak a seregélyek, rigók kedvenctápláléka, hanem számos rágcsáló is elõ-szeretettel fogyasztja. A bogernyõkben el-helyezkedõ termések súlya a faj elterjedé-si területén belül nagyon változatos. A dé-li származások súlya 3–10-szerese is lehetaz északiakénak. A mintegy 7 mmhosszú, 5 mm széles és 1,2 mm vastagbarna ovális magjának ezermagtömegehazai adataink alapján 33 g, a nemzetkö-zi szakirodalom szerint 12,5–34,9 g; ter-mésenként általában 1–10 mag található.Kromoszómaszáma 2n=34. Az idõs, tere-

bélyes, szabad állásban lévõ fák akártöbb száz kilogramm termést is hozhat-nak; száz kilogramm gyümölcsbõl 300-670 g mag nyerhetõ. Magról viszonylagnehezen újul, mivel a terméshúsban lévõcsírázásgátló anyagok elbomlásához idõ-re van szüksége, ezzel szemben mindgyökérrõl, mind pedig tõrõl jól sarjad.Csírázása lassan indul, azonban már az el-sõ hét után mintegy 10 cm hosszú gyö-köcskét fejleszt, amely az elsõ vegetációsidõszak végére elérheti az 50–60 cm-t.Kedvezõ termõhelyi viszonyoknál a gyö-kérzet 200–300 cm mélyre is hatolhat. Azegyéb vadgyümölcsöktõl eltérõen nemfagyérzékeny, a vad azonban elõszeretet-tel visszarágja a csúcs- és oldalhajtásait.

A fáról leszedett gyümölcsöt néhánynapig tárolni kell, csak azután lehet amagvakat kimosni a termésbõl. Mivel aházi berkenye magja átfekvõ, ezért 2:1arányú tõzeg–homok keverékében 2–3hónapig célszerû tárolni 0–4°C-on. A ho-mok biztosítja a talaj megfelelõ levegõ-zöttségét, és megakadályozza a víz felhal-mozódását a szubsztrátumban. A magva-kat 0,5 cm vastagságban kell takarni.Mintegy 100 nap elteltével a tõzeg–ho-mok szubsztrátumot és a magvakat tartal-mazó dobozokat üvegházban kell elhe-lyezni. Ha alul perforált edényekbe ve-tünk akkor az ún. légalávágással serkent-hetõ, hogy az amúgy karógyökeret fej-lesztõ házi berkenye már az elsõ évben

sokszorosan elágazó gyökérzetet hoz-zon. Külföldi vizsgálatok alapján a háziberkenye magja mínusz 21 °C-on, a csí-rázóképesség jelentõs csökkenése nél-kül, akár 10 évig is tárolható. A magvakatkimosva 7–8%-os légnedvességû helyi-ségben, légmentesen lezárva lehet tárolni0– mínusz 10 °C-on. Az újabb technológi-ák közé sorolható a tõzegcserép alkalma-zása, melynél májusban kerülnek ki acserepekben lévõ 15–20 cm-es csemetéka szabadföldbe. Az ültetés során, amely atõzegcseréppel együtt történik, arra kellügyelni, hogy a talajtakaráskor a tõzeg-cserép széle is a talaj felszíne alá kerüljön,különben kiszárad, s vele együtt a cseme-te is. Mind a szabadföldi, mind pedig azintenzív technológiával termeszthetõ,azonban az utóbbival jelentõsen jobb ki-hozatal érthetõ el. A házi berkenye sza-porítható még dugványozással, melyhezfiatal, de az alapi részen már fásodó haj-tást érdemes felhasználni. A dugványt,mielõtt a tõzeg–homok szubsztrátumbahelyezzük, célszerû növekedésserkentõhormont tartalmazó oldatba mártani.

Gyökérdugványozással is eredmé-nyesen szaporítható; ez esetben márci-usban kell az 5–7 cm gyökérdarabokata fiatal csemetékrõl levágni, és a tõzeg-homok kerékbe helyezni. A gyökér- éshajtásképzés megindulása után, júniusvégére szabadföldi kiiskolázásra alkal-mas csemete termeszthetõ. (Idõsebbegyedekrõl is nyerhetõ gyökérdugvány,azonban ekkor a vékony, fiatal gyöke-rek levágása nehézkes.)

Már a múlt század elején történtekpróbálkozások a házi berkenye oltássalvaló szaporítására. Ehhez galagonya,körte és madárcseresznye (egyéb ber-kenyefajok) alanyokat használtak fel,azonban az alany és a nemes rész affini-tásbeli különbségei miatt a kísérletekcsak részben sikerültek. A legjobbalany ez esetben is a házi berkenye.Újabban az in vitro szaporításokkal si-került áttörést elérni a házi berkenyetermesztésében.

Mivel gyökérrõl és tõrõl egyaránt jólsarjad, a házi berkenye mind a sarjer-dõ, mind a középerdõ alakban való ter-mesztésre alkalmas. Gyökérsérülésesetén a gyökérsarjak megjelenésérebizton számíthatunk. Ennek következ-

AZ ÉV FÁJA

A házi berkenyeerdõmûvelési tulajdonságai

Dr. Frank Norbert – egyetemi docens, NYME EMK EMEVIwww.azevfaja.hu

A házi berkenye vöröses lombozatá-val, pirosas sárga almatermésévelaz õszi erdõk egyik legpompázato-sabb, kevesek által ismert fája. El-sõ írásos említése Theophrasztosz-tól (Kr. ~371–~287) származik, akia Növények természetrajza címûmûvében mutatta be e fajt.

Fotó: Farkas Sándor


AZ ÉV FÁJA

tében „ahol egy házi berkenyét talá-lunk, számítani lehet, hogy van másikis”. Csoportos megjelenéskor az összesegyed egy egységben való erdõnevelé-sére van szükség. A teljes elterjedési te-rületén jelentõs egyedszám-csökkené-sében szerepet játszott a „célfafaj szem-lélet”, a nagyvad károsítása, valamint arágcsálók (fõleg az egerek) magpusztí-tása. Mesterséges felújításoknál érde-mes konténeres csemetét alkalmazni,ez esetben az átültetési sokk minimális-ra csökkenthetõ. A házi berkenyeszámára optimális élõhely az erdõszél,a tisztás és az erdõ találkozása, ahol acserjékkel, egyéb „mellékfafajokkal”szemben jobb kompetíciós képesség-gel rendelkezik. Ezeken a helyeken, il-letve kisméretû lékek, pótlásra kötele-zett területrészeken egyes faként nemjavasolt ültetni, mivel a növekedésük-ben meglévõ elõnyüket kihasználva aszomszédos fák túlnövik. Német ta-pasztalatok szerit csak a 4-5 éves cse-metéket célszerû a felújításoknál alkal-mazni, és csak olyan helyre szabad ül-tetni, ahol az elsõ néhány évben min-denképpen megoldott az ápolása.

A házi berkenye természetes ágfel-tisztulóképessége igen jó, ezzel szem-ben nyesni csak az 1-2 cm ágakat aján-lott. Megfelelõ termõhelyre ültetéssel,ápolásokkal, tisztításokkal, az egyedeittámogató gyérítésekkel rendkívül jó mi-

nõségû és méretes rönk nevelhetõ.1991-2005 között a németországi fapia-con az elsõ nyolc, középár tekintetébenlegdrágább fafaj csak az ún. mellékfafa-jok közül került ki, s ezek között az elsõa barkócaberkenye, míg a harmadik aházi berkenye volt. (Egy tömör köbmé-

ter házi berkenye rönkért – árverés so-rán – kínáltak már 6000(!) eurót is.

A házi berkenye (a berkenyék) meg-õrzése, szaporítása nemcsak természet-védelmi, hanem gazdasági szempontbólis indokolt. A házi berkenye védelmenem más, mint aktív erdõmûvelés.

Az Év Fája mozgalom német mintábólelindulva mára szép pályát futott be ha-zánkban. Megérdemlik az eltelt idõszak„év fái”, hogy összegyûjtve is megis-merkedhessünk velük. Ez vezette anyírjesi ötletgazdákat is, amikor temati-kus ösvényt hoztak létre.

Ma már külön népszerûsítõ interne-tes oldala is van a mozgalomnak, aholszámos érdekességet találunk. Haazonban valakit testközelbõl is érdekel-nek ezek a fafajok, érdemeselõször felkeresni egy botani-kus vagy füvészkertet. Ilyennagyszerû lehetõség az IpolyErdõ Zrt. Nyírjesi Füvészkert ésVadasparkjában is van már, hi-szen ünnepélyes ültetésekkeladták át október 25-én azt azösvényt, ahol minden eddigi AzÉv Fáját megismerhetjük a sé-tánk során.

Az évek folyamán egyre na-gyobb publicitást kapott a dr.

Bartha Dénes által az Országos Erdésze-ti Egyesületnél kezdeményezett hazaimozgalom, így ma már sokan ismerik,hogy 2013-ban egy különleges elegyfa-faj, a házi berkenye (Sorbus domestica)Az Év Fája. A házi berkenye 2001 óta vé-dett hazánkban, és a vörös listánk ve-szélyeztetettség közelinek tünteti fel. ANyírjesben most elültetett tizennégy fá-val teljes a sor, hiszen megtalálható itt azselnicemeggy, a mézgás éger, a szelíd

gesztenye, a tiszafa, vagy a törékenyfûz, hogy csak néhányat említsünk a kö-zelmúlt év fáiból. A helyszínen már ed-dig is csupa különleges, földrészenkénttematizált növényfajjal ismerkedhettek alátogatók, így az új ösvény külön cse-megét jelenthet számukra.

Az ünnepélyes átadás az OEE Balassa-gyarmati Helyi csoport kezdeményezé-sére valósulhatott meg, mely során Var-ga Zoltán titkár Az Év Fája mozgalom

történetét mutatta be. A fákat ül-tetõk elsõsorban az Ipoly ErdõZrt. nyugdíjas kollégái voltak,azokkal alkotva ültetõ párokat,akik ma is aktívan részt vesznekerdeink megújításában, fenntar-tásában. Jó volt megélni a múltés jelen találkozását, hiszen havalakik, akkor az erdészek iga-zán ismerik a jelen munkájánakjövõbeni értékeit.

Lengyel László ZoltánKép: Nagy László

Év Fája ösvény a Nyírjesi Füvészkertben

A házi berkenye mikroszaporításaA legideálisabb növényi rész a házi berkenye mikroszaporításá-hoz a hajtás és ennek beszerzésére a március és április közöttiidõszak a legjobb. A házi berkenye sikeres mikroszaporításáhoza következõ teendõket kell véghezvinni három fõ fázisban:

Az elsõ fázis a gondos sterilizáció, ahol a hajtásoknak 30másodperces 70%-os etanol fürdõt biztosítunk, amelyet 20 per-ces áztatás követ 30%-os NaClO oldatban egy csepp TWEEN-nel (polioxietilén(20)-szorbitán-laurát (E432)). Az így kezelt haj-tásokat leöblítjük, redesztillált vízzel. A hajtásokat 2–5 mmhosszra feldaraboljuk és a kultivációs médiumra helyezzük.A legjobb médiumnak a Murashige és Skoog ½ MS növekedésregulátorok nélkül bizonyult. Itt elérhetõ a 60%-os siker.

A második fázis a multiplikáció. Ennek a fázisnak, a nevébõl eredõen, a növény egyed-száma emelése a fõ célja. A házi berkenyénél a nodális szegmenseket használjuk mivelaz axiliáris szegmensek gyengébb eredményeket mutatnak. A multiplikációnál keletkezettszegmenseket ismét Murashige és Skoog teljes MS médiumra helyezzük, amelyben márcitokinin található 0,8 mg.l-1 koncentrációban. Átlagban két hajtás található egy hajtásrészbõl, az elsõ fázisból.

Az utolsó fázis a rizogenezis, amely fontos az új mikroszaporított növények stabilizálásá-nál. Csak a stabilizált erõs növények élik túl az akklimatizációt a kinti körülményekhez. A ri-zogenézis egy Murashige és Skoog ½ MS médiumon folyik, amelyben auxin találhatói 0,5mg.l-1 koncentrációban. Átlagban 8 gyökér keletkezik egy hajtásrészbõl az elsõ fázisból.

Maceková Miroslava, Bakay LászlóKertészeti és Tájmérnöki Kar, Szlovák Mezõgazdasági Egyetem, Nyitra


AKTUALITÁSOK

Idén már harmadik alkalommal hirdették meg a „Fiatalok Eu-rópa Erdeiben” („Young People in European Forests”) nem-zetközi tanulmányi versenyt, amelyben Európa-szerte mindenévben tízezernél is több diák vesz részt. A nemzeti fordulókatkövetõ nemzetközi megmérettetésre, a verseny európai dön-tõjére szeptember 25-26-án Portugáliában került sor. A ma-gyar színeket a Baár–Madas Református Gimnázium diákjaiképviselték, meggyõzõ fölénnyel szerezve meg az elsõ helyeta görög és a lengyel diákok csapatai elõtt.

Az YPEF európai szintû tudásalapú verseny középiskolás diá-koknak az erdõkrõl, az erdõgazdálkodásról. Különleges-sége a globális gondolkodásra késztetõ nemzetkö-ziségben rejlik. A verseny valamennyi résztve-võ diák számára egyenlõ esélyt biztosítvasegít megérteni a társadalmi-gazdaságifejlõdés és a környezetvédelem kapcso-latát, a fenntartható erdõgazdálkodáselvét, javítja a környezettudatosságot,s mindezek révén kitûnõ nevelési esz-köze mind a magán, mind a közössé-gi szektornak.

Miért szeretik a diákok a YPEF-et?Mert jó „buli”. A résztvevõk az iskola-rendszeren kívül, nagyfokú önállósá-got kapva és feltételezve, gyakorlatilagjátszva tanulhatnak. Találkozhatnak, barát-ságokat köthetnek más országok diákjaival.

Miért hasznos a verseny a rendezõknek, támo-gatóknak? Kitûnõ kommunikációs eszköz arra, hogy in-formációt közvetítsünk erdõrõl, erdõgazdálkodásról és a fafel-dolgozó iparról nemzeti és európai szinten egyaránt, annak akorcsoportnak, amelyben még nem alakultak ki elõítéletek.

A versenyt – amelyet elsõ ízben 2011-ben hirdettek meg –hazánkban az Országos Erdészeti Egyesület és a Kitaibel PálKözépiskolai Biológiai, Környezetvédelmi Tanulmányi Ver-seny szervezi. A megmérettetés nemzeti, majd nemzetköziszinten folyik. Magyarországon kétfordulós, selejtezõbõl és anemzeti döntõbõl áll. Az idei magyarországi versenybencsaknem félszáz iskola, közel háromszáz diákja vett részt.

A nemzetközi döntõ szeptember 25-26-án Portugáliában, aPeneda-Gerês Nemzeti Parkban, kilenc ország csapatánakrészvételével zajlott. Az esemény házigazdája a Portugál Erdé-szeti Egyesület, a FORESTIS volt. A jellemzõen 2-3 fõs csapa-tok, két teljesen eltérõ feladatban mérték össze tudásukat éskreativitásukat. Elsõként egy tesztben adtak számot tudásukrólaz európai erdõkkel, az erdõk természeti értékeivel és az erdé-szettel kapcsolatosan. A tesztet követõen a magyar diákok, hanem is voltak kimondottan borúlátók, különösképp nem tûn-tek bizakodónak sem. A kérdések idén is nehezek voltak. Acsapatoknak azt követõen elõadás formájában kellett bemutat-niuk a hazájukban az erdõgazdálkodással szemben támasztottkihívásokat (a prezentáció szövege a www.oee.hu egyesületihírei között érhetõ el). A magyar csapat prezentációját KozmaKatica gyönyörû népdallal nyitotta meg, amit egy jó szakmaielõadás követett, majd Katica és Csobaji Lehel páros néptáncazárt. Újra bizakodni kezdtünk.

A versenyzõk dolgát nehezítette, hogy az elõadásokat egy-részt a felnõttekbõl álló Nemzetközi Versenybizottság, más-részt a résztvevõ diákok pontozták. Így azokkal több korosz-tályt kellett eredményesen megszólítani.

Végül kiderült, kár volt aggódni a teszt miatt. A magyarcsapat holtversenyben a legjobb teszteredménnyel, de a leg-jobb elõadással, meggyõzõ pontkülönbséggel végzett az elsõhelyen. A végeredmény: 1. Magyarország (85 pont), 2. Görög-ország (80 pont), 3. Lengyelország (79 pont).

A magyar csapat tagjai: Vetlényi Dávid felkészítõ tanár, Új-vári Gergely, Csobaji Lehel és Kozma Katica tanulók.

Meg kell említeni, a végül a nyolcadik helyen végzett,portugál csapat szereplését, akiknek a bábelõadás-

sal színesített prezentációja teljesen levette alábáról mind a felnõtt, mind pedig a diák

zsûrit. Mivel azonban a portugál lányoktesztje nem sikerült túl jól, a dobogós he-lyekért folytatott harcba nem tudtak be-leszólni. Épp ellenkezõleg járt az oszt-rák csapat, kitûnõ tesztet követõen,ugyan jó, de nem a magadott témárólszóló prezentációjuk miatt nem tudtákmegvédeni tavalyi elsõségüket.

A díjátadó ünnepségre a nemzetipark látogatóközpontjában került sor,

ahol többek között Joao Soverallal, aportugál Természetvédelmi és Erdészeti

Intézet (ICNF) alelnöke és Francisco Carval-ho Guerra, a FORESTIS elnöke köszöntötte a diá-

kokat. Nem mellesleg ennek keretében a magyar diákokegy-egy Tablet PC-vel lettek gazdagabbak.

A portugáliai tartózkodás két napja során kikapcsolódásra ismód nyílt. A versenynek otthont adó Peneda-Gerês NemzetiPark Portugália északi, Spanyolországgal határos részén he-lyezkedik el. Habár az idõjárás nem tette lehetõvé a tervezettfürdõzést, a kirándulások számtalan élménnyel, leginkább bo-tanikai – korábban csak tankönyvbõl ismert – különlegesség-gel szolgáltak. A magyar küldöttség az utolsó nap idõt tudottszakítani az Atlanti-óceán partján fekvõ Porto városának meg-tekintésére is. S habár egész nap szó szerint szakadt az esõ,senki sem akart emiatt korábban visszatérni a repülõtérre.

Diákjaink a portugál versenyen a Vidékfejlesztési Minisz-térium támogatásával, az Országos Erdészeti Egyesület szer-vezésében vettek részt. A YPEF 2014-es versenysorozatát atervek szerint még az idén meghirdetik. A hazai szervezõk,bíznak benne, hogy a kitûnõ nemzetközi eredmények aYPEF hazai ismertségének növekedésében, szakmai színvo-nalának további emelkedésében, és a versenyt támogatniszándékozó szponzorokban is meg fog nyilvánulni.

A Nemzeti és a Nemzetközi Versenybizottság szeretettelhív minden diákot, hogy vegyen részt a YPEF versenyen2014-ben is!

Kovácsevics PálOrszágos Erdészeti Egyesület

Hoczek LászlóKitaibel Pál Középiskolai

Tanulmányi Verseny

Újra magyar diákok nyerték az YPEFnemzetközi versenyt


AKTUALITÁSOK

A Pilisi Parkerdõ Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tá-mogatásával és saját forrásból, az Országos Kéktúra útvo-nalán fekvõ turistaházak felújításának programja kereté-ben korszerûsítette a Som-hegyi turistaházat. A Pilisszent-kereszti-szurdok közelében fekvõ, mintegy 70 millió forin-tos beruházással modernizált épületet, 2013. október 29-én ünnepélyes keretek között Orbán Viktor miniszterelnökadta át.

Orbán Viktor ünnepi avató beszédében kifejtette: Magyaror-szágon sokan gondolták azt, hogy a legjobb, ha elzárva ma-radnak az erdõk az emberek elõl. Az õ álláspontjuk mögött isvoltak érvek, az emberek szemetelnek, tönkreteszik a kör-nyezetet, ugyanakkor „nem ez a világ helyes rendje”. El kelljönnie annak az idõnek, hangsúlyozta a miniszterelnök, ami-kor az erdõkre úgy tekintünk, hogy azért jöttek létre, hogy azemberek használják és örömüket leljék bennük. Az erdõthasználóknak kötelességük megóvni mindazt, amit találnak.Ha lassan is, de ez a kultúraváltás megtörténik. A Pilisi Park-erdõ Zrt. élen jár e területen.

Emlékeztetett a kormány korábbi ígéretére, hogy a magyar-országi hivatalos turistaútvonalak mentén 50 ezer lépésen-ként, vagyis 30 kilométerenként állniakell egy olyan létesítménynek, turista-háznak, ahol olcsón, jó színvonalonszálláshoz juthatnak a túrázók.

A miniszterelnök ismertette azt a 8 pon-tos akciótervet is, amelyhez a kormánybiztosítja a pénzügyi forrásokat. Mintegy22 ezer kilométernyi turistautat mérnekfel, erre 990 millió forint áll rendelkezés-re. Ezen kívül 150 millió forintból felmé-rik az úgynevezett vonalas infrastruktú-rákat, a kisvasutakat, a tanösvényeket, ésugyanennyibõl két ütemben az erdei kerékpár-, illetve a víziutakat, de lesz lehetõség jelzésfestésre is.

A pénzügyi források rendelkezésre állnak, csak ki kell nõnia gyermekbetegségeinket, és meg kell õriznünk az idõsektõlkapott lelkesedésünket, hogy a magyar természetjáró mozga-lom ismét a régi fényében ragyoghasson – emelte ki a minisz-

terelnök. „A természetjárás nem a gazdag emberek sportja.Ha azt akarjuk, hogy Magyarországon az az érzés, hogy bizo-nyos dolgokhoz csak a jómódú emberek juthatnak hozzá, el-múljon, illetve enyhüljön, akkor az ilyen típusú beruházáso-kat és fejlesztéseket szívügyünknek kell tekinteni” – mondta

Orbán Viktor az átadáson.Zambó Péter, a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezé-

rigazgatója, az OEE elnöke, arra hívta fela figyelmet, hogy a Pilisi Parkerdõ 1969-es alapítása óta szem elõtt tartotta a ter-mészetjárók elvárásait, igényeit. Az erdõ-gazdaság 1100 kilométer turistautat kezel,ebbõl 113 kilométer az országos kék jel-zés, amely a háztól most 200 méterre ha-lad el. Idén következik a Mogyoró-hegyi,jövõre pedig a Kõ-hegyi és a Fekete-hegyituristaház rekonstrukciója. Hozzátette, fel-

újították a területükön futó kék jelzést is, emellett 150 pihenõ-helyet tartanak folyamatosan karban. Az új Som-hegyi turista-ház még az õsz folyamán megnyitja kapuit a turisták elõtt.

Garancsi István, az idén centenáriumát ünneplõ MagyarTermészetjáró Szövetség elnöke a következõ évek céljánakemlítette, hogy a szövetség az erdõgazdaságokkal, a nemzetiparkokkal, az állami cégekkel együttmûködve minél maga-sabb színvonalra emelje a turistautak rendszerét.

A most felavatott új turistaház eredetileg erdész szolgálati la-kásnak épült az 1900-as évek legelején, és a késõbbiekben iserdészházként funkcionált egészen az 1970-es évek végéig. Anyolcvanas évektõl egy turistaegyesület bérelte ki, de megfe-lelõ források hiányában az elmúlt évtizedek alatt a ház mindmûszakilag, mind felszereltségét tekintve erõsen leromlott.Az átalakítás során az épület teljes tetõszerkezetét felújították,kicserélték a nyílászárókat, bevezették az áramot és a vezeté-kes vizet, valamint gondoskodtak a szennyvízhálózat beköté-sérõl is. A kirándulókat kibõvült szállástér, hideg-meleg vizeszuhanyzó, hangulatos veranda, valamint felújított konyha fo-gadja a fával fûtött épületben.

Forrás: MTI/OEESzerkesztette: Nagy László

Kép: Nagy László

A Som-hegyi turistaház miniszterelnökiavatása a Pilisben


AKTUALITÁSOK

Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudomá-

nyos Társaság Erdészeti Szakosztályá-

nak és az Országos Erdészeti Egyesü-

let Erdélyi Helyi Csoportjának közös

rendezésében október 18-20-a között,

Székelyudvarhelyen került sor a XIII.

Erdészeti Szakkonferenciára.

A rendezvény a hagyományos tanul-mányi kirándulással kezdõdött. A részt-vevõk most is két program közül vá-laszthattak. Az autóbuszos kirándulástválasztó mintegy 65 résztvevõ elsõ úticélja a székelyderzsi felújított unitáriuserõdtemplom megtekintése volt. Azerõdtemplom történetét Demeter Sán-dor unitárius lelkész ismertette. InnenSzékelykeresztúrra vezetett utunk, aholnem hagyományos úton elõállított fa-szén égetõket tekintettünk meg. A re-tortákban elõállított faszénhez erdõá-polásból származó faanyagot használ-nak fel. A retorta faszénégetés környe-zetkímélõ, a felszabadult hõenergiátforgatják vissza a folyamat során. A mi-nõsége jobb, mint a hagyományosé,valamint a szükséges faanyag mennyi-sége kb. 30%-kal kevesebb. Az utolsóúti cél a berethalmi vártemplom volt,amely 300 éven keresztül az ErdélyiEvangélikus egyház püspökség szék-helye volt.

Az „örökfiatal” korosztály most is agyalogtúrát választotta, ezen is csak-nem hetvenen vettek részt. A ZetelakiLibán Magánerdõgondnokság munka-társainak vezetésével a Madarasi Hargi-ta 1800 méter magas csúcsára gyalogol-tak fel. Menetközben megtekinthették abükkös övezettõl a magashegyi lucoso-kig, az említett erdészet gondozásábanlévõ erdõállományokat, és az ott folyó

erdészeti és kitermelési munkálatokat.Szintén az említett erdészet a fenntartó-ja a Madarasi Hargitán kijelölt Natura2000-es védett területnek.

Másnap, október 19-én SzakácsSándor, az EMT Erdészeti Szakosztá-lyának, és az OEE Erdélyi Helyi Cso-portjának elnöke nyitotta meg „Az eu-rópai uniós törvénykezés és támogatá-si rendszer bevezetésének tapasztala-tai az erdõgazdálkodásban” címû kon-ferenciát, amit Ormos Balázs, a sopro-ni Nyugat-magyarországi Egyetemmunkatársa, az OEE nyugalmazott fõ-titkára vezetett le.

A konferencia résztvevõit Bunta Le-vente Székelyudvarhely polgármesterelevélben üdvözölte. Hivatali elfoglalt-sága miatt Lapos Tamás fõosztályveze-tõ-helyettes (VM) és Nagy József (NÉ-BIH Erdészeti Igazgatóság) lemondta arészvételét, így az õ elõadásaikat Dr.Sárvári János, a MEGOSZ ügyvezetõelnöke mutatta be, mint a téma avatottismerõje. Díszebéd, azután baráti talál-kozó és kötetlen tapasztalatcsere zártaezt a napot.

Október 20-án a résztvevõk nagy ré-sze hazaindult, az az autóbusznyi kollé-ga azonban, aki rá tudta szánni az idõt,a délelõtt folyamán megtekinthette azIvói vadasparkot, ahol maga a tulajdo-nos mutatta be a létesítményt.

Köszönet illeti a házigazdákat, a Szé-kelyudvarhelyi Magán Erdészet és Li-bán Zetelaka Magánerdészet munkatár-sait és személy szerint Sándor Alpár er-dészetvezetõt, a vendéglátásért, a tartal-mas tanulmányi kirándulások megszer-vezéséért.

Szakács Sándor, HCS elnökOrbók Ilona, HCS titkár

XIII. Erdészeti Szakkonferencia Erdélyben

BEDÕ ALBERT EMLÉKHÁZSZÜLETIK KÁLNOKON

Az OEE küldöttsége – Kiss László általánosalelnök vezetésével – a Székelyföldi Erdészta-lálkozó konferencia napján, Bedõ Albert halálá-nak 95. évfordulója alkalmából rendezett kálno-ki emlékünnepre volt hivatalos. A felemelõ han-gulatú rendezvény során került sor a régóta ter-vezett Bedõ Albert Emlékház jelképes alapkõ le-tételére a kálnoki unitárius templom mellett talál-ható sírja közelében. Az alapkõletételt unitárius

istentisztelet, emlékfa ültetés és Bedõ Albert sír-emlékének megkoszorúzása elõzte meg, aholaz Egyesület nevében Kiss László és KovácsGábor hajtottak fejet. Ezt követõen a falu köz-pontjában található, 2007-ben állított mellszoborelõtt gyûltek össze az ünneplõk. Tamás Sándor,Kovászna Megye Tanácsának elnöke az isten-tiszteleti igékbõl inspirálódva kijelentette, hogyBedõ Albert volt a modern erdészet „sója”. Õ ésmunkatársai voltak azok, akik a 19. századbana magyar erdészetet és a magyar erdészeti tu-dományt európai szintre emelték. Jövõ évbenszületésének 175. évfordulójára emlékezünk.Azt szeretnénk, hogy Kálnok, Háromszék, Szé-kelyföld a magyar erdészet szakmai zarándok-helyévé erõsödjön, mert megvan hozzá a jótalaj, amelybõl fogantak a hatalmas tölgyfák, ésamelybõl ma is egy csemetét elültettünk, fogal-mazott beszéde végén.Az OEE nevében Dr. Oroszi Sándor az Erdé-szettörténeti Szakosztály elnöke emlékezett Be-dõ Albertre. Kiemelte, hogy egyedüliként az or-szágos fõerdõmesteri tisztségig jutott, mely aztjelentette, hogy mind az erdõfelügyelet, mind akincstári erdészeti hivatalok és a más tulajdonúerdõk feletti felügyeletet maga látta el. A legfon-tosabb mégis talán az, hogy az Országos Erdé-szeti Egyesület alelnökeként több évtizeden átmeghatározója volt a magyar erdészet szellemiközpontjának. Az õ idejében épült meg az OEEAlkotmány utcai székháza is. Emellett az egye-sület erdészeti folyóiratának fõszerkesztõje isvolt 1869 és 1899 között. A meghatóan kedvesgyermekmûsor után, közös ünnepi ebéddel zá-rult a bensõséges megemlékezés.

Lévai Barna/Székely HírmondóNagy László/OEE


AKTUALITÁSOK

A szállás elfoglalását és az ízletes ebédelfogyasztását követõen Majoros Gáborvezérigazgató köszöntötte a megjelenterdészhölgyeket, majd Tóth Károly ter-melési vezérigazgató-helyettes ismer-tette az erdõgazdaság pénzügyi jellem-zõit, míg Emmerlingné Köhler Marietta

igazgatási osztályvezetõ a közjóléti te-vékenységeket mutatta be.

Az elõadások után jólesett a mozgás,a vállalkozó kedvûek Tapasztó Sándorvezetésével biciklin fedezték fel a Sár-víz-völgye színes világát, a társaság má-sik felét Sándorfalvi László kalauzoltakörbe nagy szakértelemmel a VadászatiMúzeumban. Látszott, hogy mindenegyes múzeumi tárgy történetét ismeri.Azt követõen Maár Gyula fõvadászmögé felsorakozva vette kezdetét agyalogos felfedezés. Utunk az állatsi-mogatóhoz vezetett, ahol tényleg kéz-közelbõl figyelhettük meg az erdõgaz-daság területén élõ nagyvadfajokat. Akorábbi elõadások alkalmával megtud-tuk: a VADEX Zrt.-nek rendkívül fon-tos, hogy nyisson a társadalom felé ésnépszerûsítse közjóléti beruházásait.Ezt a célt szolgálja a szárnyasvad-bemu-tató volier is, ahol a vezérigazgató el-mondta, hogy Magyarországon elõszörott lesz vadászható a vadpulyka. Minde-

zek mellett egy új projekt keretébenmost ismerkednek az emutartással. Sé-tánk a halastavak felé folytatódott. A tájvarázslatos arcát mutatta nekünk, azõszi színek megannyi árnyalatábanpompázott. A horgászháznál frissítõk-kel vártak vendéglátóink. Nem kellettsenkit bíztatni, jólesett a lélekmelegítõés természetesen a forró tea is.

Jó hangulatban tértünk vissza a szál-láshelyekre, hogy egy kicsit rendbeszedjük magunkat a vacsorához. A va-csora elõtt Haraszti Gyula, az Erdésze-ti Lapok Szerkesztõbizottság elnöke ésLomniczi Gergely, az Egyesület fõtitká-

ra köszöntötte a résztvevõ hölgyeket ésegyben megköszönte a VADEX Zrt. szí-ves vendéglátását. Az ínycsiklandó fo-gásokat követõen, a Kákics együttesörömzenéje és táncháza zárta a napot.

Másnap reggel a Pákozd-Sukorói Arbo-rétum felé vettük az irányt, ahol a déle-lõtt folyamán az arborétumot és a Halá-szati Múzeumot néztük meg háromkedves szakember, Hefler László erdõ-gondnok, Sarf György arborétumvezetõés Nánási Zsolt kerületvezetõ erdészvezetésével. Délben pedig részt vettünk„A Velencei-hegység, a Velencei-tó éskörnyékének Természeti Képe” címûállandó kiállítás megnyitóján. A kor-szerû kivitelben készült új Tájmúzeumegyszerre gyermekközpontú és interak-tív, egyben átfogó képet ad a Velencei-tó környezetérõl.

A kétnapos rendezvény finom ebéd-del – körítésként meleg napsütéssel – zá-rult az arborétum nyitott színében. Jól si-került-e a rendezvény? Végignézve a höl-gyek mosolygós arcán, a kérdésre csakigennel válaszolhatunk. Köszönet érte aszervezõknek, akik figyelmes házigazdá-ink voltak! Ezúton is köszönjük Mariettá-nak, Nikolettának, Mónikának és Ágnes-nek az elõkészítést és nem utolsósorbanSárközi Gyulának a finom falatokat! Er-dészhölgyek! Jövõre Veletek, ha nem isugyanitt, ám remélem, találkozunk!

Pintér EszterOEE

Hölgyeké az elsõbbség!Erdésznõk találkozója Soponyán

2013. október 10-11-én a VADEX

Mezõföldi Zrt. látta vendégül az Er-

désznõk Országos Találkozóját. A

vendégeket Soponyán az Erdészeti,

Vadászati és Ökoturisztikai Központ-

ban fogadták.

Vidámság a terepen

Haraszti Gyula és Lomniczi Gergely köszönti az erdészhölgyeket


EGYESÜLETI ÉLET

Abdán a régi Rábca-hídnál gyülekez-tünk, ahol Bolla Sándor HCS-elnök rö-vid ismertetõt mondott a Rábcáról, to-vábbá a Tóköz és a szomszédos kistájaktermészet- és termelésföldrajzi adottsá-gairól. Onnan a Rákóczi-emlékmûhözsétáltunk: politikai fogolyként a bécsúj-helyi börtönbe szállítása során itt kelt áta Rábca révjén 1701. 05. 24-én II. RákócziFerenc, 1703 tavaszától a kuruc magyarszabadságharc „Istennel a hazáért és sza-badságért” zászlaját bontó, 1704-tõl Er-dély, 1705-tõl egyúttal a Magyar Király-ság nagyságos vezérlõ fejedelme. Azemlék-dombormû azt örökíti meg, a ré-vészek és a halászok által neki ajándéko-zott friss halfogásnak a vízbe visszado-básakor milyen reményét fogalmaztameg az akkor a Habsburg jogtiprás ellenmég csak elõkészítõ szervezést folytatóRákóczi. Börzsei László erdésztechnikus,nyugalmazott erdész, a HCS korábbi el-nöke, a nap szakmai gazdájának ismer-tetése alapján ugyancsak megemlékez-tünk az 1848-49-es forradalom és sza-badságharc közvetlen közelben történteseményeirõl, és a Rákóczi-emlékmûtõlnéhány 100 m-re kivégzett Radnóti Mik-lós magyar költõrõl is.

Öttevényen a Börzsei-csemetekert-ben terülj-terülj asztalkám tízórai és üdí-tõk várták a megjelenteket. Az OEE, ill.Helyi Csoportunk iránt érdeklõdõ né-hány fiatal szakemberrel is itt ismerked-tünk meg.

A Börzsei-csemetekert 7,5 ha-osösszterületét északról szélvédõ erdõsávhatárolja, a mostani piaci viszonyok-hoz, kereslethez igazodva 3,5 ha-onfolytatnak öntözéses szaporítóanyag-termelést családi vállalkozásban. Bör-zsei László, és fia, Börzsei Gyula szer-vezi a lágy lombos szaporítóanyag ter-melését és forgalmazását, technikaiszempontból számos „célszerszámot” isújítva/kifejlesztve.

Bényi Sándor erdész génmegõrzõ,erdészeti szaporítóanyag-termelõ és -for-galmazó faiskolájában (Tolna megye,Fadd) található Európa legnagyobb fe-kete nyár (Populus nigra) géngyûjtemé-nye, szerte a Kárpát-medencébõl többmint 1000(!) élõhelyrõl általa begyûjtöttvesszõdugványok révén. A Börzsei-cse-metekert anyatelepének egyik legfonto-sabb része a Bényi Sándor által a DunaCsepel és Baja közti árterérõl begyûjtöttfekete nyár vesszõkbõl létesített törzsa-nyateleprõl származik: 20 anyafa adtaklónkeverék.

A Börzsei-csemetekert anyatelepénektovábbi része a nemes nyárak közül aPannónia (POPULUS X EURAMERICANA‘PANNONIA’), a BldP (POPULUS X EU-RAMERICANA ‘BLANC DU POITOU’), aKopecky (POPULUS X EURAMERICANA‘KOPECKY’), a Beaupré (POPULUS X IN-TERAMERICANA ‘BEAUPRÉ’), az Unal(POPULUS X INTERAMERICANA‘UNAL’), a Raspalje (POPULUS X INTE-RAMERICANA ‘RASPALJE’), valamintBörzseiék szerint az utóbbi idõben mél-tatlanul háttérbe szorult I-214 (POPULUSX EURAMERICANA ‘I-214’) klónokból áll.

Évente 60-80 000 nemes nyár gyöke-res dugványt nevelnek, a korábbi évek-ben a megrendeléseknek megfelelõen40-80 000 szürke nyár csemetét, vala-mint kisebb tételekben mSz, mJ, mK,platán, vadalma és vadkörte csemetét isneveltek és forgalmaztak.

A szegény csemete-kertész „hûtõ-kamrája”: kb. 20 cm vastag hó alapra2-3 cm nedves fûrészpor kerül, erre ál-lítjuk a dugványkötegeket, föléjük kevésfûrészpor jön, majd 5-10 cm vastag hóés így tovább, 3-4 réteg magasságig. Vé-gül az egészet kb. 40 cm hóval takar-juk, a havat pedig 50-60 cm vastagszalmaréteggel. Akár május derekáig is

kitart. Nem kell a páratartalmat figyel-ni, mint a hûtõkamrában, mivel a las-san olvadó hó leve fokozatosan leszivá-rog, és így állandó nedvességet tart.100-150 ezer dugványt tárolunk ígyhosszas évek óta, minden baj nélkül” –mondta el Börzsei László és BörzseiGyula. Börzseiék bölcs megoldása tehát„a hó-hûtõkamrába” vermelés.

Összefoglalóan: a magán-erdõgazdál-kodó, vállalkozásban szaporítóanyag-nevelõ számára a legegyszerûbb és leg-olcsóbb dugványtárolás a szabadbanvermelés a talajba, vagy más jó víztartó,levegõs anyagba, védett, árnyékos he-lyen. Drágább a pincében vermelés, afóliazsákos tárolás egyfelõl a kiszáradásés/vagy a befülledés, másfelõl a megfa-gyás veszélye, ill. a gomba stb. kártevõkesetleges elszaporodása miatt kockáza-tosabb a szabadföldi vermelésénél. Mind-egyiküknél biztonságosabb, ám jóvaldrágább a +1-+3 °C hõmérsékleten valódugványtárolás elektromos üzemû hûtõ-tárolóban.

A Börzsei család a tárolt dugvány ke-vesebb, mint a felét közvetlenül értéke-síti, a helyben maradóból a megrende-lõk számára gyökeres dugványt nevel.

A szaporítóanyag-bemutató után aKunsziget külterületén lévõ ún. Erdész-ház-dûlõnél a gát harántolásával a Moso-ni-Dunaág jobb parti árterét jártuk be. Alényegében dél-észak tengelyû fõnyila-dék mentén a Kunsziget 6H erdõrészlet(4,6 ha) ’70-es évek közepi véghasznála-takor Börzsei László meghagyott egy kb.0,5 ha-os magas ártéri keményfa-ligetfoltot, amely a közép- és alsó-szigetközitölgy-kõris-(szil) ökoszisztéma õshonosnövényi összetevõinek túlnyomó több-

Táj, (magán)erdõ, (erdész szak)ember2013. augusztus 10-én az OEE Gyõr-Moson-Sopron megyei MagánerdõGazdálkodási és Környzetvédõ HelyiCsoportja – családtagokkal, meghí-vott vendégekkel kiegészülve – egésznapos terepi szakmai és családi prog-ramot szervezett a Tóköz keleticsücskében, és a Mosoni-Dunaágjobb parti árterének határos részén.

A helyi csoport a hullámtér erdejében. Fotó: dr. Kovács Péter


EGYESÜLETI ÉLET

ségét tartalmazza, továbbá a teljes erdõ-részletben valamennyi vadgyümölcsöt,fõként a vadkörtéket. A szilfák a szilfa-vész idején vesztek ki. A korabeli üzem-tervi/erdõtervi elõírásnak megfelelõennemes nyárral erdõsített: az 50-80 cm-nyi mikrodomborzati különbségekhezigazodva a mélyebb, már alacsony ártér-nek minõsülõ laposokba BL-nyár (cv.BL-Constanzo), a túlnyomó többségi„magasabb” fekvésekbe Pannónia-nyár (cv. Pannonia ) suhánggal. Nem vadjártaterület, más kártevõk tömeges fellépésesem következett be. A mára véghaszná-latra érett szép nemes nyáras alatt a lazaII. koronaszint, a nagy fedettséget adóteljes cserjeszint és (az aszály, ill. a kö-zelmúltbeli árhullám rászáradt „iszap-pakolása” ellenére is jól meghatározha-tó) lágyszárú szint lényegében csakis atölgy-kõris-(szil) ligeterdõkre jellemzõfajokból áll.

A természetvédelem azonban macsakis szürke nyár felújítást engedélyezitt. A Mosoni-Dunaág e szakasza mentimentett oldali és hullámtéri alacsony ár-téri fûz-hazai nyár ligeterdõkben termé-szettõl fogva sem elegyetlen a szürkenyár, hozama a nemes nyárénak töre-déke, nincs olyan – a termõhely mikro-domborzatához igazítható – választásilehetõség sem, mint a nemes nyár kló-nok esetében. Nagyon termékeny vitaalakult ki a helyszínen arról, hogy árté-ren az I. koronaszintet kivéve összete-võiben egyébként sértetlenül õshonosökoszisztémában (a tájképi rekonstruk-ciós célt leszámítva, amelybe viszont amagas kõris, a gyöngyvirágfa/zselnicemeggy, és a fehér fûz is bele értendõ)szakmailag indkolható-e az I. korona-szint õshonos fafajú lágy lombos mono-kultúrává mûvi átalakítása, vagy helye-

sebb lenne kisebb erdõrészletekre bon-tással mozaik-mintázat kialakítása, aholaz ökoszisztéma összes többi szintjénekmegõrzése mellett a piacképesebb fõfa-fajú mozaik eltartaná a gyengébb hoza-mút.

Saját állami tulajdonú erdeiben az ál-lam lemondhat a haszon egy részérõl, amagántulajdonos ellentételezés nélkülikorlátozása azonban nem indokolható.Ausztriában a kérdés évtizedek óta ren-dezett, az ellentételezés a tartományiköltségvetés része, nálunk azonbanmindmáig rendezetlen a magánerdõ tu-lajdonosok közérdekû (pl. védelmi cé-lú, fafajmegválasztási stb.) korlátozásá-nak valoritáson számolt rendes évi kár-talanítása. Továbbá: a Szigetközben isszámos példa van arra, hogy megfelelõkoronaszerkezetû, ágasságú nemesnyár klónok erdõfoltjain, mozaikjain acsaládi magánykedvelõ fekete gólyátóla másfél százas gémtelepekig mindenmegtalálja a maga élõhelyét. És ez nem„akadémikus vita”, hanem dokumentálttény.

Kapcsolódó témakörként felvetõdötta hód (Castor fiber) szükséges állo-mányszabályozása törvényi lehetõsége-inek mielõbbi megteremtése is.

A Kunsziget 6J1-ben 6 éves, a 6J2-ben 1 éves fekete nyár (Populus nigra)és poatui kései nyár/BldP (cv. Blanc duPoitou) elegyes fiatalosokat tekintet-tünk meg. Adott erdõrészleten belül a 2faj(ta) jelen fázisában teljesen azonosméretû és egészséges, a vadkár tûrhetõ.Mindkét erdõrészlet szaporítóanyaga aBörzsei-csemetekertbõl származik.

A tereprõl Lébénybe, a Kárpát-me-dence egyik legkorábbi (1206-ban fel-szentelt) Szt. Jakab-titulusú templomá-ba mentünk. Rövid kortörténeti ismer-tetõt mondott Bolla Sándor. Árpád-háziSzent István király szervezésében a ke-resztény Magyar Királyság területénmegnyitott, a Szentföldre vezetõ zarán-doklatoknak szeldzsuk-törökök által a13. sz. eleji ellehetetlenítése után, egyrenagyobb jelentõségre tett szert Lébény,mivel Magyarországról az Ibériai-félszi-geti Santiago de Compostelába, Szt. Ja-kab apostol földi maradványaihozigyekvõ zarándoklatok egyik fõ kiindu-lási pontjává lett. Az idén tavasszal gya-log megtette az „El Camino” több mint800 km-es utolsó szakaszát egyik HCS-tagtársunk, dr. Kovács Péter erdész-technikus, agrármérnök, aki magasszínvonalú beszámolójában felvillantot-ta a zarándokút lelkiségének néhánymomentumát is. Szeretteinkért hálát ad-va, magyar nemzetünket, édes hazán-

kat Isten kegyelmébe ajánlva imádkoz-tunk szavakkal is, énekkel is, ahogyszoktuk.

Majd a Gyõr-káptalandombi ZichyFerenc Látogatóközpont lébényi zarán-dokházának mûvészettörténész szakér-tõje mutatta be a most frissen felújítottgyönyörû lébényi templomot. A lajta-mészkõ építõköveket a Fertõ-part kö-zeli Majád (a 13. sz. végére AntiokheiaiSzt. Margitról átnevezve Szentmargitbá-nya), ill. Fertõrákos kõbányáiból dereg-lyéken szállították idáig. A goron-don/göröndön épített lébényi templomnyugati fõbejáratától alig 250-300 m-remég a Fertõ-Hanság rendszer és a Ráb-ca sekély merülésû vízi jármûvekkel ahóolvadások és/vagy tavaszi-nyár elejinagyobb csapadékok idején pl. nyugat-kelet irányban is teljes hosszában hajóz-ható vize hullámzott az Árpád-korban.

A lébényi keletelt Szt. Jakab-templomhossztengelyének meghosszabbításá-ban, közvetlenül a bélletes nyugati kapu-zat elõtt a II. világháborúig egy nagyonidõs kocsányos tölgy állt (az aknabecsa-pódások okozta sérülései miatt kellett ki-vágni), amiként ez a magyarság számosmás tó-, sziget-, csiliz- és csallóközi temp-lománál is szokásban volt (a reformációóta felekezettõl függetlenül). Közülük alegöregebb faegyedek szintén az Árpád-korig visszavezethetõ életkorúak (pl. Hé-dervár, Árpád-tölgyfa).

Végül az öttevényi sportcentrumbandélutáni, de annál finomabb ebéddel,italokkal, a kiskorúak labdakergetésé-vel, az érettebb korosztály jó hangulatúbeszélgetésével fejezõdött be ez a szépés hasznos nap.

Bolla Sándora HCS elnöke

Hó-hûtõkamrás vermelés. Fotó: BörzseiGyula

Dugványt a talajba beütõ célszerszám.Fotó: Józsa Tamás


EGYESÜLETI ÉLET

A 70 részvevõt – zömben házaspárokatés néhány gyermeket – házigazdakéntjómagam, társszervezõként pedig dr.Szép Tibor köszöntötte. Átadva KolláritsGábor polgármester üdvözletét is. A tár-saság mindvégig élvezte „Tömörd Köz-társaság” kisközségi szintû, õszinte ven-dégszeretetét.

Az Éder Lászlóné és kedves családjaközremûködésével készült kemencéslangalló és a hozott csikvándi disznó-ölési finomságokból álló, Faluháznál el-fogyasztott reggeli közben az egyesülettagjai megismerkedtek Tömörd múltjá-val, jelenével és érdekességekbõl állólikõr különlegességeivel is. Egyarántnagy sikere volt a szagos müge, a róka-gomba és az almás mézes pálinkának,valamint a zölddió likõrnek. A szagosmügét nem véletlenül hívják májusvi-rágnak, vagy erdõmester fûnek. Az er-dész feleségek régi, eredeti receptjeszerint belõle készült a „Jägermeister”.

A délelõtt folyamán a társaság köny-nyû sétákkal tarkított szakmai bemuta-tón vett részt. Az elsõ megállóhelyen, aNyakas-majornál a felhagyott és kiter-melt almás területén a szajkó közremû-ködésével történõ természetes erdõsü-lést figyeltük meg. Kedves, bohém ma-darunk több száz hektár kiterjedésbenszép, egészséges és fõleg „ingyen” er-dõt hozott létre az elvesztett és elrejtettcser, kocsányos és kocsánytalan tölgymakkokból. Benne gyertyán, vadkörte,erdei fenyõ stb eleggyel. Mindenféle ül-tetés, ápolás, vadkárelhárítás nélkül,pedig a területet a helyi vadásztársasági

tagok úgy emlegetik, mint a „TömördiSerengetit”. A természet ereje csodálatraméltó, a szajkó pedig az erdész barátja!

A nagyerdõben elõbb a „szénége-tõnél” a térségre jellemzõ cseri talajokmintagödrét és a rajta található cseres-tölgyes erdõállományt tekintettük meg.A több mint 60% kavicstartalmú talajnehezen mûvelhetõ és csak a mélyengyökeredzõ fafajaink, a cser és tölgyfé-lék számára biztosít jó–közepes termõ-helyet. Az aszályos periódusokban acementálódott réteget áttörni nem ké-pes lucfenyõ, sõt erdei- és vörösfenyõtömeges pusztulása az egész erdõtömb-ben feltûnõ jelenség. Okuljunk belõle!

Menet közben szó esett a magyarok„Mária Zarándokútjáról” is, amely Maria-zellbõl indul, Csíksomlyón ér véget éseközben átszeli Tömörd-Csepreg erdõ-tömbjét is. A bibliai idézeteket és informá-ciókat tartalmazó kõoszlopok és esztéti-kus fajelek végigkísérték útvonalunkat.

A harmadik megállóhelyen, a 2. és 3.kunyhó között, a folyamatos erdõborí-tás szép és fõképp tanulságos „Pro Sil-va” jellegû spontán felverõdésû lékjéreés mellette egy természetes mag önve-tényülésbõl származó erdeifenyõ magán-erdõre vetettünk pillantást. A sok kér-dõjel ellenére is elgondolkoztatásrakésztettek minket a látottak.

Déli 12 órakor a Peruska Mária Ká-polnánál Dumovits István atya vártránk. A rá jellemzõ barátságos, elkötele-zett és hagyományokat tisztelõ módjánelmesélte nekünk a kegyhely történe-tét, szólott a már hosszú múltra vissza-tekintõ háromnyelvû vadászmisékrõl ésa szobrok eredetérõl is. Mondandójátszámos, a térséget ismertetõ érdekes-séggel fûszerezte.

Szokásainknak megfelelõen, az Or-szágos Erdészeti Egyesülettõl elismerõkitüntetést kapott Kozma Béláné Erzsikeaz „Erdész Becsület Tanszéken” megosz-totta velünk életpályáját, gondolatait a

szakma és a magyar vidék múltjáról, jö-võjérõl. Végsõ összegzésként a hazasze-retetet, a kitartást, a hitet és a családotemelte ki mint jövõnk zálogát.

Ezt követõen a helyi csoportunk ál-tal mintegy „örökbefogadott ügy”, aViski Magyar Óvoda építésének állásá-ról beszélt a szintén nálunk vendéges-kedõ Jenei Károly viski református lel-kész. Nem könnyû ma magyarnak éselkötelezettnek lenni a Kárpátalján, deaz ottani közösség – élvezve az anyaor-szági hivatalosságok és civilek támoga-tását – helyén és megmarad. Jenei Ká-roly barátunk megköszönte a Rába-menti HCS évek óta tartó anyagi és er-kölcsi támogatását. A követõ adomá-nyozáskor 270 000 Ft-ot adtak tagtársa-ink a nemes ügyre.

A kápolnánál az egyesületünk ko-szorút helyezett el az „Erdész-VadászÕsök” emlékezetére. A Peruska Máriakegyhelynél zajló programunk az Atyaés a Lelkész Úr áldásával ért véget. Fel-emelõ érzés volt!

A meglepetés ebédet ismét a Tömör-di Faluháznál szervírozták. Kemencé-ben, egészben sütött, töltött süldõ disz-nó, bajor káposztasalátával. A felségesízeket nem rontotta el, de elgondolkoz-tatott, hogy mindezt miért kellett Unter-pullendorfból (Alsópulya) hozatnunk.Lehet, sõt valószínû, hogy a disznó, akáposzta, a kemencét rakó kõmûves ésa sütõ szakács is magyar volt. Itthon mi-ért nem mûködik a rendszer?

Délután, a nagy forróság ellenéretestületileg levonultunk a község temp-lomához. Elébb az I. és II. világháborútömördi hõsi halottainak, valamint atrianoni tragédia emlékére megkoszo-rúztuk a Szombathelyi Erdészeti Zrt.önzetlen támogatásával, a Tömörd Köz-ségért Közalapítvány által állított triano-ni kettõs keresztet.

Utána a község templomában,amelynek védõje Szent Ilona, Szabóné

Erdészek látogatása TömördönAz Országos Erdészeti EgyesületRába-menti Helyi Csoportja a szo-kásos éves családi napján 2013.augusztus 3-án Tömördre látoga-tott. A szakmai alapon szervezõdõ,de alapjaiban baráti társaság tag-jai erdészek, vadászok és néhányszakmán kívüli támogató.

A középmély termõrétegû cseri talajonelfogadható erdõ is állhat

Balra az ingyen erdeifenyves, azótakezelt magánerdõ

Csoportunk mint hallgatóság a PeruskaMária Kápolnánál


EGYESÜLETI ÉLET

Kiss Ágota, a Tömörd Községért Köza-lapítvány kuratóriumi elnöke beszélt aközség és a templom múltjáról, ismer-tetve Szent Félix ereklyéjének történe-tét is. Köszönjük neki, több mint érde-kes volt!

A nagy hõségre tekintettel a délutániprogramokat leszûkítettük. Elmaradt aTömördi Madárvárta, az Ablánc-patakvölgyének, a Szent Ilona szobornak és atömördi Ilona várnak (honfoglalás ko-rabeli földvár), valamint a skót felföldimarháknak a megtekintése. Ezeknek azérdekességeknek a megismeréséremajd legközelebb kerítünk sort.

A Faluházhoz visszatérve – hûsítõpoharazgatás közben – ismertettem ahonfoglalás kori magyarság vaskohá-szatát (persze az internet segített, devannak személyes somogyfajszi élmé-nyeim is), amelynek a község is a lététköszönheti. Eleink a „nemeskéri” típusú

bucakemencékben olvasztották a gyep-vasércet, fejlett kézmûvességük és jólszervezett államrendjük civilizált népetjellemzett.

Színesítette a programot Horváth Jó-zsef egykori hegybíró, a legnagyobbCsepreg Bene-hegyi borterelõ bemuta-tója. Borai közül osztatlan sikert a 2012.évjáratú Chardonnay fehér és a 2011.évjáratú Pinot noir vörösbor aratta. Ba-rátunk, a tiszteletbeli erdész stílusa ésgondolatai Hamvas Béla, Márai Sán-dor és Krúdy Gyula szellemét idézték.A szép lovakról, a „Csepregi Lófuttatás-ról és Pünkösdi Király Választásról” isszó esett, ami Jókai Mórt is megihlette.

Mindeközben a Répcevölgye Vt.profi szakácsai, Kontó Sándor és Hor-váth Tamás révén elkészült a kitûnõvaddisznópörkölt, amit az ismét éhesközönség jóízûen fogyasztott.

A vacsora alatt már ráhangolt TóthMarcell, fiatal harmonikás barátunk,akinek kíséretével közel éjfélig tartotta soproni erdész és más nóták felidé-zése.

A program tulajdonképpen csak amásnapi früstök után ért véget, hiszen 22tagtársunk éjszaka is élvezte „TömördKöztársaság” vendégszeretetét. Egyönte-tû kinyilatkozásuk szerint a nagy melegellenére igen jól lehetett aludni, „a tö-mördi levegõt harapni” lehet. Ennekmegfelelõ volt reggelikor az étvágy is.

Barátainknak köszönjük a megjele-nést, jelenlétükkel megtisztelték kisköz-ségünket. Vigyék magukkal jó hírünketés az Atya, valamint a Lelkész Úr áldá-sát!

Nagy ImreFotók: Ábrahám Gáborné,

Kóbor Gézáné

Ritka, értékes és különleges gyûjte-mény letéteményese és bemutatójalett az OEE Wagner Károly ErdészetiSzakkönyvtára. Ez év októberében né-hai Nyirádi Lajos erdõmérnök (1921-1999) erdészeti, faipari és vadászatitárgyú érmekbõl, plakettekbõl és jel-vényekbõl álló gyûjteményét örökö-sei, Nyirádi Ágnes, dr. Nyirádi Lászlóés Nyirádi Lajos, határozatlan idõre át-adták megõrzésre és bemutatásra azOrszágos Erdészeti Egyesületnek. Aközel 100 darabból álló átvett kollek-ció reprezentálja a Nyirádi Lajos ésRácz Józsefné Dr. tollából 1993-banmegjelent „Erdészeti vonatkozású ma-gyar érmek és plakettek” címû, az Er-dészettörténeti Közlemények VIII. kö-teteként kiadásra került mûben szerep-lõ érmek több mint kétharmadát és akönyvben meg nem nevezett további15 érmet. A rendkívüli formagazdag-ságot felvonultató fém-, fa- és agyag-plasztikákat tartalmazó gyûjtemény

Könyvtárunk féltve õrzött kincse lettés megtekinthetõ az egykori Selmec-bányai Akadémiáról származó üvegestároló szekrényekben.

Nyirádi Lajos kollégánknak nem-csak ezt a nagyszerû gyûjteményt kö-szönthetjük, de Könyvtárunkhoz valókötõdése is közismert. Az 1950-esévekben Riedl Gyula bácsi elõdje volta Könyvtár vezetésében és az akkoriErdõterv igazgatójaként egyik kezde-ményezõje az 1960-as évek elején tör-ténõ katalogizálásnak is. 1962-ben pe-dig, az Egyesületnek az akkori Tõzs-depalotába való átköltözésekor akönyvállományt ruháskosarakbanszállították, pontosabban Nyirádi La-jos és Riedl Gyula cipelték át az újszékhelyre.

Nagyrabecsült néhai kollégánknakés örököseinek ezúton is hálásan kö-szönjük a szép gyûjtemény átadását!

Dr. Sárvári Jánosa könyvtár õre

Nyirádi Lajos éremgyûjteményét

õrzi az Egyesület Könyvtára

A Titkár úr kritikusan hallgatja a tagjelöltet

Séta a szajkó erdõben, Nyakas-major


SZAKMAKULTÚRA

Az elszántságon túl ez nem könnyû fel-adat, mert kevés a rendelkezésre állóinformáció a sírhelyek hollétérõl vagycsak szétszórva lelhetõk fel. Nem voltez mindig így. Korábban a diákság kol-lektív tudata éltette nemzedékrõl nem-zedékre ezeket az ismereteket. Máraazonban már csak nagyon ritkán talál-kozhatunk olyan diákkal, aki egyáltalánhallott arról az eltûnt, halottak napi sza-lamander keretében történõ temetõlá-togatásról, amin a hajdani diákság nagyszámban vett részt minden évben.

Hogy manapság miért nem tartjukezt a szép, nemes szokást, annak többoka is lehet. Talán egy politikai rend-szer elnyomásának áldozatává vált, ta-lán a modernnek nevezett, elvilágiaso-dó társadalom és a jellegtelenedõ kö-zösségek értékrendjébõl veszett ki azelõdök tisztelete. Akárhogyan is történt,ma az a cél, hogy minden menthetõ tár-gyi és szellemi értéket rangjának meg-felelõen õrizzünk, gyarapítsunk és örö-kítsünk. Ez teljes egészében megegye-zik szakmánk „szentháromságával”.

Ennek szellemében a társaság, többmás diákszervezet tagjainak összefogá-sával, idén tavasszal egy gyûrûavatótanszéki est alkalmával munkacsopor-tot hozott létre a soproni temetõkbentalálható szakmáinkhoz köthetõ elõde-ink sírhelyeinek felkutatásához és szük-ség szerinti rendezéséhez. Idei munka-területünket a Szent Mihály-temetõbekívántuk helyezni.

Elsõ alkalommal az újtemetõi egy-ségrõl birtokunkban lévõ vázlatos tér-kép segítségével felkerestük az általunkismert összes sírhelyet, majd részlete-sen feljegyeztük ezek állapotát. Az érté-kelés alapján két szempont szerint sor-rendet állítottunk fel a rendbe teendõsírhelyekrõl.

Az elsõ szempontot a gondozatlan-ság foka, a másodikat pedig a lehetõsé-geink jelentették. Legsürgetõbbnek Bo-leman Géza gépészmérnök (Selmecbá-

nya, 1876. szept. 15. – Sopron, 1961.dec. 20.), a Bányászati és Erdészeti Fõ-iskola egykori rektora (1923-1923 és1928-1930) sírhelyének helyreállításátvéltük. A sírt kb. 2 köbméternyi törpe-boróka borította. A sírkövet alaposanbenõtte a borostyán, ami több helyenmeg is sértette a könnyen málló sírkö-vet léggyökereinek megkapaszkodásá-val, így a sírfelirat is kis mértékben sé-rült. Az agresszív növényzetet két egy-mást követõ alakalommal sikerült végülbiztonságosan eltávolítani. A munkanehezét a törpeboróka visszavágása je-lentette. Javarészt azért, mert nem gon-dolván, hogy a növény alsóbb részeilábvastagságú átmérõvel rendelkeznek,csak egyszerûbb kézi szerszámokkalvonultunk ki. A legnagyobb meglepe-tést azt okozta, hogy a növényzet alattmajdnem az egész sírt lezáró, vízszintessírkövet találtunk. Ennek létét nem issejtettük. Mindezek után a sírfelirat óva-tos tisztítása és a kõfelületek kétszeri,alapos letakarítása következett. A befe-jezõ lépésben a szintén meglelt és nemis kisméretû kõ virágtartóba új virágothelyeztünk.

További három alkalmat szenteltünkSolt Béla kohómérnök (Szomolnok,1877. febr. 12. – Sopron, 1958. szept. 2.)sírhelyének helyreállítására. Az elõzõ-höz hasonló állapoton kellett úrrá len-ni. A törpeboróka erõs megtelepedésénés a borostyán sírfeliratot rongáló hatá-

sán túl még két darab 3 méteres tujávalkellett megbirkózni. A korábbi hetek ta-pasztalataiból kiindulva már nem jelen-tett különösebb feladatot a nemkívána-tos növényzet eltávolítása. Az aprólé-kos munkát a gyökerek sokasága és azévek során felhalmozódott – fõkéntüvegszilánk – hulladék összegyûjtésetette ki. A sírkõ a tuják erõteljes árnyalá-sában jelentõsen elzuzmósodott, ígyennek letakarítása több erõt vett igény-be, mint Boleman Géza sírjánál. A mármegtisztított síron látszódott, hogy egyrésze megsüllyedt, ezért valamennyirerendezni kellett rajta és körülötte a föl-det. Utolsó lépésként gyöngyvirággalültettük be a szabaddá vált földet, a ké-sõbbiekben pedig télizöld meténgtelepítésére kerül sor. Ezek a növényekugyanis elterjedésük esetén sem veszé-lyeztetik a sír állapotát. A temetõkbensok problémát okozó, de egyébkéntdekoratív borostyánt fõként a madarak,közülük is a rigók terjesztik táplálkozá-suk alkalmával. A tuja fajok és törpebo-róka ültetését csakis rendszeres odafi-gyelés mellett ajánlott ültetni ilyen he-lyekre.

A sírrendezések elõtt az elvégzendõmunkáinkhoz a temetõ gondnokságá-nak engedélyét megkértük. Természete-sen olyan átalakítást nem végeztünk ésa jövõben sem fogunk, ami sértené azesetleg élõ hozzátartozókat. Ha tudomá-sunkra jut családtag létezése, minden-képpen egyeztetést kezdeményezünk.

Hosszú idõ múltán, Halottak napján,vagy azon túl bármikor, ismét lehetõsé-ge van e két sírnál egy-egy gyertyátvagy koszorút elhelyeznie az ide láto-gató diákságnak. Bízunk benne, hogy ajövõbeli emlékmenetek alkalmával mi-nél többen csatlakoznak hozzánk.

A jövõben lehetõségünkhöz mértenfolytatjuk terveinket. Elõkészítés alattáll a Dr. Hc. Stasney Albert egyetemi ta-nár nyughelyén álló, rozsdaette gyer-tyatartók javítása és lefestése. Szeret-nénk több nehezen olvasható sírfelira-tot restaurálni (Dr. Walek Károly, Köve-si Antal egyetemi tanárok), illetve töb-bek között Nagy Károly a. Dzseki bácsi(bányamérnök, egyetemi tanár) meg-dõlt sírját függõlegesbe állítatni. Ezekkomolyabb erõforrásokat igényelnek,amihez Kari Alap pályázatot nyújtot-tunk be a Nyugat-Magyarországi Egye-tem Erdõmérnöki Karára.

Sáros ViktorPro Szilva Baráti Társaság

Sírrendezések a soproni temetõkben

Boleman Géza egykori rektor sírja rende-zés elõtti és utáni állapotban

A Nyugat-magyarországi Egyetemegyik legtevékenyebb diákegyesüle-te, a Pro Szilva Baráti Társaság el-kezdte sírrendezési, sírfelújítási ter-vének megvalósítását. A társaság azalapszabályzatához híven szívügyé-nek és kötelességének érzi az egye-tem és jogelõdjének kötelékéhez tar-tozó elhunyt szakmabeliek sírhelyei-nek alkalmankénti felkeresését ésrendben tartását.


SZAKMAKULTÚRA

A Pilisi Parkerdõ Zrt. Budakeszi Erdésze-te területén található szoborpark a ma-gyarországi vadászat panteonja. Az erdé-szettel közös épületben mûködik aNemzetközi Vadászati és VadvédelmiTanács vezérigazgatósága. Az 1942-1943-ban épített, erdõben megbújó épü-let elõtti félkör alaprajzú kis liget ívén so-rakozik a szoborparkot alkotó nyolcmellportré. A szoborparkot 2001-ben aMillenniumi Vadászati Bizottság alapoz-ta meg, további fejlesztésérõl a MagyarVadászkamara és az Országos MagyarVadászati Védegylet gondoskodott.

A panteon értelemszerû formájamindig portré-együttes, ami mûvésziszempontból nem problémátlan. Egyegyéniség részletezõ realizmussal való(„természethû”) megjelenítése csak lát-szólag tûnik evidensnek, az európaiszobrászat történetében például egyévezreden keresztül nem is találunk rápéldát. A római császár kori portréval agyakorlat hosszú idõre megszakadt,hogy majd csak a 14. században buk-kanjon fel újra. A közben uralkodó ide-alizált megjelenítés nem magának aszemélynek az eszményítését szolgálta.Sokkal inkább a társadalmi rang vagyvallási jelentõség típusként való meg-örökítését. A 19. század mûvészete is-mét tökélyre fejlesztette a látvány meg-jelenítését, aminek következtében –mûvészeti programként – azt a moder-nizmus már meghaladottnak is minõsí-tette a 20. század elején.

Amikor a jelenkori szobrász portré-megbízást teljesít, e háromféle hagyo-mányra egyaránt tekintettel kell lennie:a reprezentációra, azaz valami ott nemlévõnek a megjelenítésére, az ábrázo-lásra, a látható megjelenítésére és a kor-szerûségre. Mindenképp meg kellazonban feleljen a megbízóban élõ em-lékállító portréeszménynek, meg kellidéznie fizikailag a karaktert és meg kelljelenítenie azt az eszmeiséget, ami azábrázolt személyt megörökítésre érde-messé teszi. Mindezt tovább nehezíti,ha - mint ebben az estben is - egy pan-teon egyetlen szobrát kell elkészítenie,hiszen tekintettel kell lennie a már lét-

rejött mûvekre, a szoborpark, az együt-tes megjelenésére, hatására.

Hogy ki milyen eszközökkel tudja asaját plasztikai látásmódját ilyen feltéte-lek közt érvényesíteni, az függ a mûvé-szetében jelen lévõ tradícióktól, a szob-rászatról és a portréról vallott elveitõl ésaz általa kedvelt technikai és kifejezés-beli eszközöktõl.

Elõször lássuk mindazt, ami a mû-vekben azonos! A portrék egységesen5/4-es életnagyságúak, posztamentu-muk (talapzatuk) pedig egy-egy 155 x46 x 46 cm-es, terméskõ lapokkal bur-kolt hasáb. Mindennek oka a többévezredes tapasztalat: szabad térben az5/4-es, azaz az életnagyságúnál na-gyobb szobor kelti az életnagyságú fi-gura képzetét, a talapzatnak pedig ará-nyosan kell a szobor „testét” pótolnia,hogy az ne tûnjön részben földbe ásottfigurának. A választott anyag – szinténegységesen – a bronz, ami rendkívülnagy szabadságot biztosít a részletek ki-dolgozásában.

Domonkos Béla: Gróf Károlyi Lajos

Domonkos autodidakta szobrász, akiaz akadémikus iskolázottság hiányá-

ban a felületekkel igyekszik a megjele-nített testet meghatározni, térbe rajzol-ni, lehatárolni. Munkáiban háttérbeszorul az emberi test vázszerkezeténekaz anatómiai tudásra építõ érzékelteté-se, az izmok szerves szerepének meg-jelenítése a testtartásban és a mozdu-latban. Gróf Károlyi Lajosról (1872-1965) készített portréját is ezek az is-mérvek jellemzik. A tótmegyeri világ-hírû apróvad vadászatairól ismert gró-fot, a Nemzetközi Vadászati Tanács(CIC) létrehozása gondolatának egyikötletgazdáját Domonkos ünnepélyesmozdulatlanságban, ruházatának mél-tóságával jellemezve ábrázolja. A szo-bor részleteit grafikus hatású vonalakrajza különíti el. Az alkotó nem foglal-kozik a különbözõ anyagminõségekérzékeltetésével, öröklétbe merevedõemléket hoz létre, mindezt „szobor-szerûségként”, ünnepélyes hangvétel-ként hangsúlyozva.

Tóth Béla: Keleti KárolyTóth Béla egészen más szemlélettelnyúl Keleti Károlynak (1833-1892), amagyar statisztika megalapítójánakalakjához. A népszerû vadász Keleti,aki az Országos Magyar Vadászati Véd-egylet elsõ alelnöke és a VadértékesítõOrszágos Szövetkezet elnöke, fedetlenfõvel, fejét kicsit jobbra fordítva jelenikmeg elõttünk a portrén. Tóth egy olyaniskola követõje (mesterei közt SomogyiJózsefet tudva), ami elõszeretettel õrzimeg az agyagmodellen megjelenõszobrászi gesztust a kész mûvön is,azaz a kéz- és ujjnyomok rögzítette pil-lanatnyi intuíciót, az alkotás lendületétõrzõ nyomokat. Erre a bronz – megfele-lõ öntési eljárás és gondosság esetén –abszolút alkalmas. A felület mozgal-massága még jobban kiemeli Keleti ne-mes tartását és az arckifejezés szellemiemelkedettségét. Életszerûség és örök-kévalóság. Tóth köztéri szobrainál sze-reti hangsúlyozni a talapzat és a plaszti-ka egységét, amire még ebben az eset-ben, az elõre meghatározott, egységestalapzatnál is talál lehetõséget egy aprógesztussal: a Keleti által viselt kabát haj-tókáját a posztamentumhoz tartozó talp-lemez elé is lefuttatja. A vibráló felüle-tek nagyon gondos cizellálást (az öntésután a felületek véglegesre formálása si-mítással, finomítással, az öntési varra-tok eltávolítása finom véséssel, csiszo-lással, kalapálással) követelnek, amit ittis megfigyelhetünk.

Vadász-panteon a Budakeszi ErdészetbenAz ógörög eredetû panteon kifejezés szó szerinti jelentése „az összes istenek

temploma”, ma azonban a köznyelv egy nép vagy tevékenység leginkább tisz-

telt személyiségeinek körére használja. Amikor a 19. században megszületnek

a nemzetek és eljött az emlékmûszobrászat nagy korszaka, a nemzeti panteo-

nok gondolata is nagyon népszerû lett, majd fokozatosan a foglalkozások pan-

teonjai is megjelentek.


SZAKMAKULTÚRA

Farkas Zsófia: Nadler HerbertEgy jóval fiatalabb generáció tagja Far-kas Zsófia, aki Nadler Herbert (1883-1951) mellportréját formálta magasszínvonalon szoborrá. Nadler a trófea-bírálati rendszer kidolgozója, a Nimródés a Természet folyóiratok fõszerkesz-tõje, az Állatkert igazgatója volt. Farkasorganikus, elvont formavilágú szobro-kat készít (sejtekre, növényekre, állatok-ra emlékeztetõ biomorf alakzatok),szemléletében sokat köszönhet meste-re, Körösényi Tamás mûvészete tanul-ságainak. A Nadler-portré fõ erényei isa rendkívüli koncentráltság, összefo-gottság: a kevés, de plasztikájában erõsrészlet. A tiszta kompozíciót ugyanak-kor erõteljes hierarchia is jellemzi: azarc fõ vonásai, legfontosabb karakterje-gyei hangsúlyosak, míg a mellrész ruhátjelzõ rajzolata visszafogottabb, az arc, akifejezés fontosságát erõsítve. A mell-portrék oldalsó és alsó elvágása szintevégtelen lehetõséget nyújt mind a szob-rászati hagyomány követésére, mind azattól való eltérésre. Ez esetben Farkas atermészeti környezetbe és saját szobrá-szati formavilágába a legjobban belesi-muló íves alsó zárást választotta.

Farkas Pál: Csergezán PálA vadábrázolásban maga is jeleskedõ,szarvast és kõszáli bakot mintázó Far-kas Pál készítette el a híres vad- és ter-mészetfestõ Csergezán Pál (1924-1996)portréját. Csergezán a CIC kulturális bi-zottságának tagja és a Nimród mûvésze-ti vezetõje is volt. Farkas természetelvûszobrászatára a hagyomány és a klasszi-kus mesterségbeli tudás tisztelete egy-aránt jellemzõ. A mellszobron az erõsfény-árnyék hatásokkal Csergezán festõmivoltát is megidézi a szobrász , azonosfontossággal szerepeltetve a ruha dra-périájának festõiségét és az arc lélekta-nilag erõsen motivált kifejezését. Farkasugyanolyan intenzíven él a bronz felü-letalakítási lehetõségeivel, mint TóthBéla tette, csak nem a formálás imp-resszionisztikus frissességét, hanem arészletek plasztikai különbségeit hang-súlyozza.

László Péter: Dr. Szederjei ÁkosA panteon alkotói közt korelnök LászlóPéter, aki még Ferenczy Bénit is meste-rei közt tisztelheti. Ferenczy mediterrángyökerû klasszicizmusának hatása felis-merhetõen gazdagítja mûvészetét. Va-dak szobrászaként is ismert, így Dr.Szederjei Ákos (1911-1991) portréjánakelkészítése kedves feladatot jelentettszámára. Az erdõmérnök Szederjei el-

méleti és gyakorlati munkássága a vad-gazdálkodásban is kiemelkedõ. Közre-mûködött a Vadbiológiai Állomás és azOrszágos Trófeabíráló Bizottság meg-alakításában, utóbbinak vezetõje is volt.Az Állatkertet is igazgatta. A CIC tagjavolt. Mind a büszt (mellportré) befogla-ló formája, mind a belsõ arányrendszer,a választott nyugodt, nemes és idõtlen-séget sugárzó tartás a klasszicizmus tra-díciójában gyökerezik. Rendkívül ka-rakteres, szuggesztív kifejezésû portré,Szederjei harmonikus, de ugyanakkorszigorú, fegyelmet sugárzó személyisé-gét hitelesen idézi meg. A finom részlet-képzés, az érzékeny faktúra (felületke-zelés) kiválóan érvényesül bronzban.

Tóth Dávid: Maderspach ViktorA híres vadász és kiemelkedõ vadászíróMaderspach Viktor (1875-1941) portré-ját készítõ Tóth Dávid pályája kezdeté-

tõl szívesen mintáz állatokat, a termé-szet megfigyelése látásmódjának szer-ves része. Portréit elsõsorban a fotósze-rû élethûség és az anyagminõségek ki-finomult érzékeltetése jellemzi. Külö-nösen érdekes ugyanakkor, hogy eb-ben az esetben a karakter erõteljesmegidézése mellett zaklatott felülettelteszi elvonttá a szoborképet. A faktúramozgalmassága azonban nem azagyagban mintázás korábban látott fris-sességét akarja érzékeltetni, hanem az

ábrázolt karakterre jellemzõ drámai szi-gorúságot, a hangvételt erõsíti.

Zsin Judit: Vallus PálA szobrásznak a karakter megjeleníté-sénél szembesülnie kellett egy nehezítõtényezõvel: a közelmúltban elhunytmodell megidézésekor a hozzátartozókhiteles képmás iránti igényének is ma-radéktalanul meg kellett feleljen. VallusPál 25 évig volt a Magyar Vadászok Or-szágos Szövetségének az elnöke. A CICalelnöke, majd elnöke, aki sokat tett aVadászati Világkiállítás megrendezésé-ért. Felismerte a természet védelménekfontosságát, az õ javaslatára módosult1973-ban a CIC neve Nemzetközi Vadá-szati és Vadvédelmi Tanácsra. Zsinrészletgazdag szobra frissen mintázott,a bronz tulajdonságaira építõ, oldottmegfogalmazású portré. A büszt és aposztamens aránya harmonikus, a mû-vész a tömeg léptékének megválasztá-sánál figyelembe vette a szoborparkmár elhelyezett szobrait is.

Monori Sebestyén: Gróf Nádasdy Ferenc

Gróf Nádasdy Ferenc (1842-1907) – töb-bek között – a tûzoltóság, a lótenyésztésés a vitorlázás magyarországi mecénása,a nádasladányi kastély építõje. Javaslatá-ra alakult meg 1881-ben az elsõ magyarvadászszervezet, az Országos MagyarVadászati Védegylet, amelynek õ lett azelsõ elnöke is. Portréjának az alkotó aszoborparkon belül azt a helyszínt vá-lasztotta ki, ahol a fogadás szituációja ameghatározó: a ligetet határoló ív kez-dõpontját. A portré mozdulata is ennekmegfelelõ: az érkezõre-távozóra nézveértelmezi saját pozícióját. A szobrász aportré elõképéül a Nádasdy családi õs-galériában elhelyezett, Benczúr Gyulafestette ábrázolást választotta. Monoriszobrászatát a tömegek és felületek egy-másra vonatkoztatására építõ nonfigura-tív plasztikák jellemzik, amelyek kérdés-felvetései – bármily meglepõ – a kiemel-kedõ kvalitású, karakteres, harmonikusportrén is láthatók. A büsztöt képzelet-ben egymásra és egymásba épülõ töme-gekre-szoborelemekre bontja, a részlet-gazdag öltözet egyik szerepe ezeknek aplasztikai jelentéseknek az érzékelteté-se. A felületek demonstrálják a szobrásziszerkezetet, tagolásuk rendje érzékeltetia struktúrát, az absztrakt tömegfeszültsé-geket. Formáival egyszerre idézi meg a19. századot, a századfordulót és avisszatekintõ 21. századot.

Kertész Lászlómûvészettörténész

Honlapjaink:www.oee.hu

www.azevfaja.hu

www.erdokhete.hu


Én kaptam a feladatot, amit örömmelfogadtam, hogy vegyem fel a kapcsola-tot a németekkel, és szervezzem meg azutazást. A kapcsolat azzal kezdõdött,hogy az elsõ négyes „delegáció” – BíróIstván bátonyterenyei erdészetvezetõ,Jung László parádfürdõi erdészetvezetõ(ma az MFB Zrt. igazgatója), Varga Bé-la erdõmûvelési osztályvezetõ, és Wág-ner Tibor fõmérnök, a csapat vezetõje –kiutazott a darguni Állami Erdõgazda-sághoz (Staatlicher Forstbetrieb) mégazév októberében.

Ez az elsõ út emlékezetes marad szá-momra. Ferihegyen nem kis szorongás-sal és félelemmel várakoztunk a Berlin-be menõ járatra: idegen ország, isme-retlen emberek, tájszólásban beszélõnémetek, ez mind rejtély volt számunk-ra. Izgalmunkat fokozta, hogy Jung Lacikiszúrta: a repülõjegyre csak az indulásidõpontja volt feltüntetve, a berlini ér-kezés hiányzik. Némi töprengés utánmegfejtettük: ez a repülõtársaság figyel-messége, csak azt írják rá a jegyre, amibiztos, az érkezés pedig mindig vagyla-gos.

Félelmeink, fenntartásaink hamaro-san szertefoszlottak. A Schönefeld re-pülõtéren erdész-egyenruhás németekfogadtak bennünket barátsággal, mint-ha régi ismerõsök lettünk volna. Gép-kocsival vittek minket a Berlintõl 240km-re lévõ Dargun városába, ahol a fo-gadó erdõgazdaság központja volt. Ahivatalos megszólítás – ne felejtsük el:1987-et írunk – „Genosse” (elvtárs) volt,azonban az ilyen és ehhez hasonló kö-töttségek már az elsõ este feloldódtak,és már keresztnevünkön szólítottukegymást. Az a kialakult kép a németek-rõl, hogy délen, a bajoroknál az „októ-

berfestes” vidámság, oldottság jellem-zõ, míg északon az emberek zárkózot-tak, nehezen barátkoznak, a régi idõkporoszos kötöttségei még élnek, meg-dõlt, szinte a kezdettõl igazi vendégsze-retettel és oldottsággal kezeltek ben-nünket. Az ottaniak ugyanúgy tudnakmulatni, énekelni, mint a bajorok, ésami az én szememben fontos dolog:van humorérzékük. Amikor az egyikmosdó helyiségben a „Damen” és „Her-ren” feliratot láttam, megkérdeztemõket: hogy van az, hogy általános a„Genosse” megszólítás, itt pedig „urak-nak” tisztelik a férfiakat, jóízût nevettek.Abban maradtunk, hogy politikai rend-szerektõl, hovatartozástól függetlenül aWC-ben mindenki úr.

Hamarosan megtaláltuk a bensõsé-ges baráti viszony hangnemét, meghív-tuk õket az Egri Erdõgazdasághoz, ésmegbeszéltük, hogy a kölcsönös ta-pasztalatcseréket rendszeressé tesszük.Mindez nem csupán a kötelezõ udvari-asság szavai voltak, bizonyítja, hogy ma– huszonnégy év elteltével – a kapcso-lat egyre bõvülõ tartalommal és mindigújabb emberekkel él és mûködik.

Az NDK északi térsége, ahova utazá-saink irányultak, akkor a keleti országegyik megyéje volt Neubrandenburgközponttal, ma az egyesített Németor-szág Mecklemburg-Vorpommern (Mec-klemburg-Elõpomeránia) elnevezésûtartománya. A terület nagyrésze sík- ésdombvidék, a jégkorszakok során kiala-kult ún. morénavidék, legmagasabbpontja egy 179 m magas „hegycsúcs”.Felvittek bennünket egy ilyen magaslat-ra, ahonnan csodálatos látvány tárultelénk: a Mecklemburgi Svájc lágyan hul-lámzó dombvidéke. A látvány lenyûgö-zõ volta feledtette velem tériszonyomat,ami szédítõ magasságokban szokott ha-talmába keríteni. Ugyancsak elcsodál-koztak német kollégáink, amikor évek-kel késõbb a Tarnaleleszi Erdészetnélbemutattuk nekik a mi dombvidékün-ket, a Vajdavár és az Ökörhegy valósá-gos hegyvidéki vonulatait.

A kiutazó csoportok mûsorán min-dig szerepelt a szépséges Keleti-tengervalamelyik hanza városa, tengerpartja.1987 októbrében sétáltunk Rostock-Warnemündében, szinte nyári melegvolt, mezítláb jártunk a parti homok-ban, térdig gázoltunk a tengerbe. War-nemündében volt egy kis kellemetlen-ségünk. Egyikünk megjegyezte, hogy afelszolgáló hölgynek szép kék szeme

van. Ezt lefordítottam a pincérnõnek,aki durcásan hátat fordított és távozott.A németek részérõl ez volt az egyetlenbarátságtalan megnyilvánulás az elmúlt24 évben, a jellemzõ az volt, hogy min-denütt igen kedvesen fogadtak.

A szakmai programok középpontjá-ban az erdõmûvelési bejárások szere-peltek, ezek során mindig sokat tanul-tunk egymástól. A német erdészek leg-nagyobb feladata évtizedek óta – ter-mészetesen ma is – a múlt századbanvégrehajtott nagy fenyvesítéseikbõlszármazó fenyõállományok átalakításaõshonos lomberdõkké. Ezt általábanalátelepítéssel végzik, melynek két for-májával találkoztunk: Unterbau, itt a céla második koronaszint létrehozása és aVorbau (Voranbau), ennél az alátelepí-tés a késõbbi koronaszintet képezimajd. Egyes erdõrészekben a megoldá-sok parázs vitát váltottak ki a magyar ésa német erdõmûvelõk között. Bemutat-ták az ún. Gross-Schirm (ernyõs) vágásmódszerét bükkösök felújításában, amilényegében a fokozatos felújítás nálukalkalmazott módja.

Nagy esemény volt az NDK 1987. évierdészeti vándorgyûlése Neubranden-burgban. A 800 fõs sátorban tartott köz-gyûlésre kissé késve érkeztünk, mégis –legnagyobb meglepetésünkre – amikorerdész-egyenruhában bevonultunk né-gyen magyarok, félbeszakították a mû-sort, és hangos bemondón üdvözölték a„magyar delegációt”. Elõléptünk Ma-gyarország küldötteivé. A szünetbenodajött hozzánk a nagyhatalmú Rüthnikminiszterhelyettes, akihez az erdészettartozott az NDK-ban, és a maga felleng-zõs stílusában köszöntött bennünket.

A következõ évben – 1988 októberé-ben – a németek jöttek hozzánk, termé-szetesen mindent megtettünk, hogy kel-lõen viszonozzuk a kivételes vendégsze-retetüket. Látogatásukról mutatok beegy fotót, amely igen figyelemreméltó.

MÚLT-KOR

Barátság a németekkel I.1987 nyarán minisztériumunk ka-pott egy levelet az NDK-ból, azészak-németországi Neubranden-burgból, eszerint az ottaniak kap-csolatba szeretnének lépni egy ma-gyar erdõgazdasággal, lehetõleghegyvidékiekkel. A felkérést Egerbetovábbították. Dr. Kovács Jenõ, azakkori vezérigazgató azt mondta,nagyon elfoglalt, nem tud idõt sza-kítani erre, az õ feladata sok másfontos teendõ mellett az volt, hogy– mint azt tréfásan megjegyezte –„csapásokat mérjen az imperialis-tákra”, ezért külföldi útjai elsõsor-ban a nyugati országokba (Ausztria,NSZK, Finnország) vezettek.

Fenyvesek átalakítása


A felvételen Varga Béla erdõmûve-lési osztályvezetõ mutatja be az akkormég fénykorát élõ Káli Csemetekertün-ket. Jobb szélen áll egy kivételes sze-mélyiség, Hans Schümann, akit a né-metek kiváló erdészeti szakemberkénttartanak számon. Élõ történelemként isnevezhetjük, aki a németek oldalánRommel tábornok – a „sivatagi róka” –seregében harcolt a nyugati partraszál-lás nagy ütközeteiben. Igen zárkózott,keveset beszélõ ember, viszont szavai-nak súlya van. Nagy örömömre szol-

gált, amikor egy baráti beszélgetés al-kalmával a mellettem ülõ Schümannmegnyílott elõttem, és történeteket me-sélt a második világháborúból. Sajnosnéhány év múlva haláláról kaptunk hírt.

A Schümann mellett álló személyRudolf Kresse, aki a bennünket fogadódarguni Állami Erdõgazdaság igazgató-ja volt, a Honecker-rendszer meggyõ-zõdéses híve. A csemetekertben történta következõ apró esemény. A szakmánkívül a politika is szóba került, az igaz-gató mellett álló idõs férfi, nyugdíjasgimnáziumi tanár – aki tolmácsként voltjelen – mondta: nem telik bele hosszúidõ, és megváltozik a rendszer Magyar-országon és Németországban is. Kresseigazgató ezt nem hitte, viszont az idõ atanárt igazolta, a jövendölés egy évenbelül valósággá vált.

A képen bal oldalt Wolfgang Budzintlátjuk, aki a neubrandenburgi központ-ból jött. A felvételt Rainer Köppe készí-tette, ezért nem látható.

Rainer Köppe volt az, aki 23 éven

keresztül szervezte a tanulmányutakat,egy kivétellel minden német csoportmagyarországi utazását vezette, a mi út-jainkat õ készítette elõ, programjainkatmegszervezte. Személyes jó barátságjött létre köztünk.

Wágner Tibor

MÚLT-KOR

Életem folyamán sok, számomra ér-dekesnek tûnõ dolgot feljegyeztemmagamnak, melyeket már évekkelezelõtt szerettem volna közreadni aLapokon keresztül a szakmai utókor-nak, abban a reményben, hogy az Ol-vasók is érdekesnek találják majd.Ezekbõl válogattam ki két rövidvisszaemlékezést.

A Fák hete A soproni erdészeti technikumban az1950-es években – köszönve felejthe-tetlen és a szakma sikeréért fáradhatat-lanul dolgozó igazgatójának, TuskóLászlónak – tanárok és tanulók közre-mûködésével a Fák Hetét igyekeztekemlékezetessé tenni. Igazgatónk vala-mennyi soproni középiskola vezetõsé-gét felkérte arra, hogy diákjaik segítsé-gével vállaljanak egy-egy napos erdõsí-tési munkát a soproni erdõkben. Ígypéldául a Hegyvidéki Erdészet terüle-tén, a Muck alatti részeken. A jelentke-zõ iskolák tanulóit 10-12 fõs brigádokraosztották, és minden csoportot egy-egyidõsebb erdész tanuló vezetésére, irá-nyítására bíztak. Õk magyarázták el acsoport tanulóinak a feladatokat, az er-dõsítéssel kapcsolatos tudnivalókat. Ez-zel a tevékenységgel az iskolák 4,5 hek-táron biztosították az erdõsítést néhányéven át az erdészetek területén. Ha ta-

nulónként min. 250 csemete elültetésé-vel számolunk, akkor 30 fõ, hat napalatt, mintegy 45 000 csemetét ültetett ela Fák Hetén összesen. A munkafolya-matok a gyakorlatvezetõ tanár állandójelenléte és felügyelete mellett zajlot-tak, befejezéskor pedig szigorú elle-nõrzés tért ki a teljesítményre és szak-szerûségre.

A soproni Erzsébet Kertben lévõ óriásfenyõ kora

1950 õszén, amikor beindult a soproniErdészeti Technikumban az oktatás, azErdészeti Tudományos Intézet kérésé-re, az erdészeti növénytan tanáraként,azt a megbízást kaptam, hogy vonjambe diákjaimat a fák és cserjék fenoló-giai megfigyelésébe. Ezt a feladatotazonnal megbeszéltem a növénytaniszakkör tanulóival (35 fõ!), és közülüka munkára elszánt fiúkkal elkezdtük amegfigyeléseket, és éves rendszeres-séggel pontos adatszolgáltatást nyújtot-tunk az ERTI-nek. A vizsgálat résztve-või egyenként három fafaj és két cser-jefaj lombfakadását, virágzását, termés-érését, lombhullatását jelentették ne-kem folyamatosan. A diákokat különö-sen egy fafaj, az óriásfenyõ kora érde-kelte, amit nem tudtak biztonsággalmegállapítani. Elmentem a kertészetvezetõjéhez, aki az akkor már nyugdí-

jas korú kertészhez küldött. Az idõsember valahol a Lõverekben lakott, ta-lán a Hársfa soron, emlékezetem sze-rint Dauner Jánosnak hívták. Elmond-tam neki kérdésemet, s örömmel jelez-te, hogy talán õ az egyetlen, aki errepontos választ adhat. Az akkor (1951-52) 86 éves kertész közölte velem,hogy amikor õ, 18 éves kertészle-gényként dolgozott a kertészetben, azóriásfenyõ már nem fért el az üvegház-ban. Csúcshajtása a végén elhajlott, ígyelhatározták, hogy kiültetik a kert egyfeltûnõ helyére, bár fagyérzékenységemiatt nem voltak biztosak megmaradá-sában. A fa, amit már csak földlabdávalegyütt lehetett kihelyezni, egy hatal-mas faládában volt. A helyszínre szállí-tották, a láda deszkáit szétszedték, és azelõre megásott gödörbe helyezték föld-labdával együtt, majd finom humuszostalajjal tömörítették. A fa megmaradt,nem fagyott el, azóta is az Erzsébet Kertdísze. Kiültetésekor (1883-84) egykorúlehetett a kertésszel (18 év), tehát a fajelenlegi kora 147-148 év. Valószínûnektartom, hogy a nagycenki kastély óriás-fenyõje is az Erzsébet kertivel azonoskorú. Levéltári adatok is arról szólnak,hogy az 1860-as években történt az eg-zótafenyõk hazai betelepítése.

Dr. Jereb Ottóem., nyugalmazott tanár

Németek a Káli Csemetekertben

Rainer Köppe

Régmúlt eseményekre emlékezve


1861-ben bocsátotta közre Divald Adolfselmeczbányai kincstári erdõrendezõ röp-iratát: „az erdészeti magyar irodalomügyében”. Még az év õszén elõfizetésifelhívást tettek közzé az Erdészeti La-pokra Wagner Károly akkori erdészetiakadémiai segédtanárral együttesen,melynek egyik célja „a megalkotandómagyar erdészegylet útjának üdvös esz-mecserék általi egyengetése„ volt. Inneneredeztethetjük a magyar erdészeti írottszakanyagok közlését. Elsõsorban az Er-dészeti Lapokat. A Pesti Napló 1866. de-cember 1-jei számában Bedõ Albertigyekszik a közvélemény figyelmét amagyar erdészet ügyére terelni. A cikkcíme: „A magyar erdõszet érdekében”.

Mindezek elõzményei azon törekvé-seknek, hogy megalakítsák elõbb az Or-szágos Erdészeti Egyesületet (1866. de-cember 9.), majd meghatározzák azokfeladatait. Egyebek között, hogy a ma-gyar erdészszakma résztvevõi megfelelõerdészeti ismereteket kapjanak, különö-sen a legkevésbé hajlandóságot mutatókisbirtokos osztályra. S általában a nép-mûvelésére is gondot fordítsanak.

Következményként 1890-ben az OEEelhatározza, hogy olyan kisebb füzete-ket ad ki, amelyek az erdõgazdaság kö-rébe tartozó tudnivalókat népszerû leí-rásban tárgyalják. Ezeket a füzeteket(összesen kilenc egymást követõ kiad-vány), egyenként 5000 példányban, azegyesületi tagok, a törvényhatóságok, ésa közmûvelõdési egyesületek útján in-gyen terjesztette a kisbirtokosok között.

Abból a célból, hogy az erdõgazdál-kodás iránti érdeklõdést még a legal-sóbb néposztályban is felkeltse, egy-kétíves, népies füzeteket adott ki, melyekmesék vagy elbeszélések alakjában tár-gyalnak egyes erdészeti kérdéseket. Eze-ket a füzeteket az elemi iskolákban ésegyéb helyeken és módon ingyen terjesz-tette. Három ilyen füzetet adott ki az OEE1906-ig, egyenként 30 000 példányban.

Emellett az országon belül, de kívülis kiállításokat szerveztek az érdeklõ-dõknek, bemutatva az erdõgazdálko-dás fejlõdését, valamint tanácsokkal,buzdítással és felvilágosítással karoltákfel a magyar erdészet ügyét. Pl.: „Cse-

res Józsi és Boros Rózsi széphistóriája,vagy ki mint vet, úgy arat.” Nagyapáinkés dédapáink közül sokan gyerekkénthasonló irományokból kaphattak ked-vet az erdészkedéshez.

Az 1906-ban 40 éves jubileumát ün-neplõ Országos Erdészeti Egyesület,visszatekintve az elmúlt négy évtizedre,kénytelen volt megállapítani, hogy az er-dészeti személyzet továbbképzésébenhatékonyabban kell fellépni. Ekkor –1906-ban – hozta létre elõször az „Az Er-dõ” címû szaklapot „Erdészeti és vadá-szati szaklap kisebb erdõk birtokosai éskezelõi, erdészeti altisztek, erdõõrök ésvadõrök részére” alcímmel. Tulajdonosés kiadó az OEE, Balogh Ernõ m. kir. er-dõtanácsos szerkesztésével. A lap teljeskörû tájékoztatást nyújtott mind szak-mai, mind egyéni problémák megoldá-sához. Pl.: „Háborús Hírek”, vagy „Mi-képpen akadályozhatjuk meg, hogytyúkjaink félre tojjanak”. Ezen túl a világügyes-bajos dolgaiba is betekintést nyer-hettek az olvasók, pl. „A japán uralkodó-ház vagyona” (1912) címû cikkben.

Az elsõ „Az Erdõ” címû lap 1917-igélt. Az elsõ világháború okozta nehézsé-gek miatt a lapot megszüntették. Párhu-zamosan az idõközben (1909) megala-kult „Erdészeti és Vadászati Altisztek Or-szágos Szövetsége” (E.A.Sz.) is indítottlapot, „Az Erdészet” címmel, melynekszerkesztõje Szabolcs Ferenc, elnökükZimmermann Vince volt. De volt máserdészeti egyesület is, pl.: a „Tisza Jobb-parti Vármegyék Erdészeti Egyesülete.”

Az utóbbi idõben többször téves in-formációkkal tûzdelt híradások jelentekmeg a MEVME és lapja „Az Erdõ”-velkapcsolatban. A második „Az Erdõ” címûlap és a Magyar Erdészeti Altisztek Orszá-gos Szövetsége (MEASz), majd 1928-tólMagyar Erdészeti és Vadászati Mûszaki Se-gédszemélyzet Országos Egyesülete(MEVME) történetéhez, illetve megalaku-lása kapcsán a következõ eseményekidézhetõk fel a korabeli híradások alapján.

Az elsõ világháború és a trianonidöntés hatalmas veszteségeket okozottaz országnak, de az erdésztársadalom-nak is. 1926-ra azonban valamelyestkonszolidálódott a helyzet. Az erdésze-

ti altisztek elérkezettnek látták az idõtsaját érdekképviseleti szervezetük meg-alakítására. 1926. február 7-én a miskol-ci Magyar Királyi Erdõigazgatóság kerü-letében, a Majláthi M. Kir. Erdõhivatalhivatali helyiségében az altisztjei sorsátszívén viselõ, s azért köztiszteletnek ör-vendõ Osztermann Ernõ miniszteri ta-nácsos, erdõigazgató hozzájárulásávalegybegyûltek néhányan, a kerület al-tisztjei. Lehettek vagy negyvenen.

Összejövetelük célja, amint a jegyzõ-könyvekbõl olvasható: a Magyar Erdé-szeti Altisztek Országos Szövetségének(MEASz) megalakítása tárgyában a Le-hótzky János min. irodafõtiszt volt m. kir.fõerdõõr által megküldött felhívás tárgya-lása volt. A felhívást az ország minden ré-szébe széjjelküldték. Teljességgel vélet-len, hogy a Gödöllõi M. Kir. Erdõigazga-tóság kerületében lévõ kartársakkal tör-tént levelezés után a „Felhívás” éppen amajláthi összejövetelen öltött testet.

A háromtagú szervezõbizottság meg-választása után még az év õszén (1926.október 10-én) Miskolcon gyûlt össze amajláthi szervezõbizottság által összehí-vott elsõ alakuló közgyûlés, melyen 87kartárs – vegyesen magánuradalmi, járási,közbirtokossági, és állami altiszt – 15okartárs képviseletében jelent meg. Itt ki-mondták a MEASz megalakulását és há-rom évre megválasztották a 6 fõs tisztikart,a 14 fõs választmányt és az 5 póttagot.

Ekkor határozták el „Az Erdõ” címûszaklap megindítását, megállapították atagdíjakat, végül megbízták a vezetõsé-get az alapszabályok kidolgozásával. Atöbb oldalnyi határozatokat itt nem tár-gyaljuk. De fontosak a következõk: ek-kor határozták meg a színeiket: a zöldés fehér, a jelvényt, mely a pecsét kicsi-nyített mása. A jelvény másolatait, me-lyek v. Szekeres Károly hagyatékábólszármazó eredeti minta alapján készül-tek 2013. július 12-én megkapták a 144.Vándorgyûlés résztvevõi.

A MEASz név egy 1928-as miniszterirendelet értelmében változott MEVME-re. A szövetségbõl egyesület lett. Csaka név változott, a többi maradt. Jelentõ-sebb elnökei, akik egyben lapjuk szer-kesztõi is voltak: Nádaskay Richárd, anagyon sokat alkotó Daróczy Márton(1932-1940), és a két világháborút, vala-mint a nyugat-magyarországi csatákat(1921) megjárt vitéz Szekeres Károly(1940-1945). A háború utáni változásokaz egyesület és lapjuk megszûnéséteredményezték.

MÚLT-KOR

„Az Erdõ” címû szaklap és a MEVMEAz elmúlt hónapokban számos írás idézte a MEVME-t és az „Az Erdõ”címû lap-ját. Az írásokban sok adat tévesen jelenik meg, a megalakulás idõpontját, il-letve helyszíneit és feladatát illetõen. Szóba kerül Tata, Esztergom, Budapest,és Miskolc, 1926, 1927, 1928. Ahhoz, hogy az egész folyamat érthetõ és átlát-ható legyen, távolabbról kell kezdeni a dolgok ismertetését.


Késõbb az 50-es években néhányévig harmadszorra is megjelent erdé-szeti szaklap „Az Erdõ” címmel, másértékrend szerint. A MEVME múltját éslogóját 2012-ben, és 2013-ban a 144.Vándorgyûlés alkalmával az OEE és aVértesi Erdõ Zrt. Kocsis Mihály vezér-igazgatóval karöltve jelenítette meg atisztelt erdésztársadalom elõtt. A leg-nagyobb históriai anyagot ezzel kap-csolatban az elmúlt másfél évtizedbenSchweighardt Ottó erdõmérnök kollé-ga dolgozta fel. Így lett a távoli múlt-ban gyökerezõ népmesékbõl újra va-lóság.

Források: Dr. Csõre Pál és vitéz Sze-keres Károly hagyatékából, az OEE1906, és az „Az Erdõ” 1912-1916-1927lapjaiból.

Inokai Balázserdõmérnök

MÚLT-KOR

A siklók a kígyók rendjébe sorolt családkifejezetten változatos tagjai. Már ráné-zésre is meghökkentõen szembetûnõeltérések olvashatók le például a vízi-siklóról, vagy a rézsiklóról, nem külön-ben az erdei siklóról. A szemléltetõ áb-rákon gubancosnál gubancosabb alak-

ban bemutatott példányok, hol egy Mõ-biusz-szalaghoz, hol ó-mongol írásjel-hez, netán a cirkalmasan aláírók szóvé-gi kacskaringóihoz hasonlítanak.

A külsejükrõl ítélve tehát, jellembennem feltételezhetjük õket olyan egyenes-nek, mint amilyen egyenes például a Bu-

davári sikló. Persze, mondjuk, egy tetõtõltalpig erdész, aki egyenes jellem, összesem hasonlítható az erdei siklóval, ame-lyiknek a hossza megközelítheti ugyan akét métert, csakhogy nem tetõtõl talpig,lévén az erdei sikló lábatlan állat. Nem istalpal tehát annyit, amennyit – jellemzõ-

en – egy közerdész csúszik-mászik, denem is siklik le és föl annyit, amennyit aBudavári sikló.

Az elmélyülten kutató tudósok cso-dálatos nyelvi hasonlóságra figyeltek felsikló és ember között: mindkettõ nyel-ve kiölthetõ. Ezt az adottságot némelyikerdész mimikájában is elég gyakranmegfigyelhetjük.

A látószervvel kapcsolatban nincs

ilyen szembetûnõ hasonlóság. A siklókszemhéja tudniillik összenõtt, ami azon-ban nem zavarja a látásukat, mert azösszenõtt szemhéj átlátszó. Biztonsággalállíthatjuk, hogy az erdészeknek nem át-látszó a szemhéjuk, akkor sem, ha gya-korta mondják, hogy becsukott szemmelis tudják, mi, és hol van a kerületükben.Éppen mert nem átlátszó a szemhéj,ezért kicsit följebb, a szemöldöke nõttössze némelyik erdésznek, amiért azt hi-hetik róluk, hogy állandóan mérgesek.

Szemben velük, a siklók sosem horda-nak összenõtt szemöldököt, ezért nemlehet egybõl megtudni róluk, hogy mér-gesek-e, vagy sem. Tudvalevõ emellett,hogy a rokoni család: a viperák tagjaisem hordanak összenõtt szemöldököt,mégis állandóan mérgesek. Legtöbbszörnem mutatják ki a méregfogukat, erre in-kább némelyik erdész hajlamos, olyan-kor mintha a sziszegés is hallható lenne,ahogy bosszúsan elsiklik.

A küllemére valamit is adó sikló év-rõl évre cseréli legalább a felbõrét, amitkonfekció-nyelven kígyóingnek mon-dunk. Nem siklik el a ruhacsere mellettaz erdészünk sem, õ ugyan nem a fel-bõrét, hanem a fél bérét is kitevõ kafe-tériát cseréli ingre, miegymásra.

Az erdei sikló, meg a rézsikló, a hazailankákon túl, kétezer méter magas he-gyeken is megtalálható. Az õsz közeled-tével, hosszú álomra szenderülnek, öregfatörzs, vagy szikla üregében. Van er-dész is olyan, aki a magas hegyekbentölti a telet, ám lesiklással, kora tavasztólpedig, messze elkerülve fiatal és öregfatörzseket, hosszú álomra szenderül.

O l v a s ó i l e v é lTisztelt Szerkesztõség!

Régóta készülök írni, mivel a tuskózást elkerülhetõvé tévõ gombatermesztés-rõl szóló májusi cikkük felkeltette az érdeklõdésem, s az Önök segítségévelfelvettem a kapcsolatot Dr. Darabos Istvánnal. Darabos úr az otthonábanfogadott, s minden részletre kiterjedõ tájékoztatást adott a javasolt gom-bafajtákról, a szaporítás és oltás módjairól. A tõle kapott segítségnek köszön-hetõen már elkezdtük a tuskók oltását.

Ezúton szeretnék köszönetet mondani Önöknek és Dr. Darabos Istvánnaka hasznos információkért, a szíves segítségért s örömmel olvasnék még írá-sokat ebben a témában.

Üdvözlettel:Szél Tamás, Kistelek

A Kedves Olvasóval közös az örömünk és köszönjük a leírt sorokat!

* A szerzõ: 'Ettünk falombot … (2005. Gyõr)'nyomán.

Apatóczky István

Az erdei sikló*

Kép: Felix Reimann


Az ülés helyszíne: Budapest, ErdészetiInformációs Központ (1021 Bp. Buda-keszi út 91.)

Jelen vannak:Elnökség tagjai: Zambó Péter elnök,

Mocz András magánerdõs alelnök, Csé-pányi Péter, Cserép János, Nagy Imre,Szabó Tibor régióképviselõk (6 fõ).

Kimentését kérte: Kiss László alel-nök, Szabó Vendel alelnök, HarasztiGyula SZB elnök, Gencsi Zoltán és Rip-szám István régióképviselõ

Tanácskozási joggal: Bak JuliannaEB elnök, Wisnovszky Károly OVB el-nök, Lomniczi Gergely fõtitkár, dr. Sár-vári János, a Könyvtár õre, Nagy Lászlófõszerkesztõ

Az ülést megnyitva Zambó Péter el-nök köszöntötte az elnökségi ülésenmegjelent elnökségi tagokat, meghívot-takat. Megállapította, hogy az elnökség6 fõvel határozatképes. A jegyzõkönyvvezetésére Lomniczi Gergelyt, a jegyzõ-könyv hitelesítésére Csépányi Pétert ésSzabó Tibort kérte fel. Az eredetileg he-tedik napirendi pontként szereplõ Be-dõ Albert Emlékház témáját javasolta el-sõként tárgyalni. Fentieket, köztük azígy módosított napirendet az Elnökségegyhangúan elfogadta.

Az elsõ napirendi pontban LomnicziGergely fõtitkár beszámolt az erdélyiKálnokon építendõ Bedõ Albert Emlék-ház terveirõl, amit Tamás Sándor, Ko-vászna Megye Tanácsának elnöke is-mertetett egy néhány héttel korábbi ta-lálkozón. Az erdélyi kollégák alapvetõ-en az emlékszoba berendezésében ésaz emlékhely megismertetésében,rendszeres programok szervezésébenkértek segítséget. A program részletei-rõl október 19-én helyben egyeztet KissLászló alelnök, aki Nagy László, OrosziSándor és Sárvári János kíséretében azOEE képviseletében részt vesz a telepü-lés által szervezett évfordulós ünnepsé-gen. Az elnökség tagjai a kezdeménye-zést egyhangúan, messzemenõen tá-mogatták. Bak Julianna javasolta, hogya magyar erdészek támogatása valami-lyen konkrét, önálló formában jelenjenmeg az emlékház kialakításánál (pl.szobor, festmény adományozása).

Mocz András javasolta a Bedõ-díjasoktablójának összeállítását és szerepelteté-sét a gyûjteményben. A témával kapcso-latban felmerült a Bedõ-térkép újbóli ki-adásának, illetve digitalizálásának lehe-tõsége, amit az OEE és a NÉBIH Erdé-szeti Igazgatósága közösen megvizsgál.

29./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az OEE elnöksége támo-gatja a kálnoki Bedõ Albert Emlék-ház megvalósításának tervét. Az OEEsegítséget ad az emlékszoba beren-dezéséhez, a gyûjtemény kialakításá-hoz a Wagner Károly Erdészeti Szak-könyvtáron, illetve az Erdészettörté-neti Szakosztályon keresztül, vala-mint bekapcsolja a munkába azásotthalmi Bedõ Albert ErdészetiSzakiskolát. Az erdélyi partnerekkelvaló egyeztetés alapján, szükség ese-tén támogatja egy magyarországigyûjtés megszervezését az emlékházmegvalósítására.

A szavazáson jelen van 6 fõ el-nökségi tag. Szavazatok: 6 igen, 0tartózkodás, 0 nem.

A második napirendi pontban Lom-niczi Gergely fõtitkár ismertette az újAlapszabály szerinti választási rendet,miszerint az elnökségi mandátumokváltása naptári évhez kötõdik. A követ-kezõ elnökség mandátuma így 2015. ja-nuár 1-jén kezdõdik. Az eddig tavasszaltartott, és négy évre szóló választásokkövetkeztében a mostani egyesületitisztségviselõk (helyi csoportok és szak-osztályok tisztségviselõi, küldöttek, or-szágos tisztségviselõk) mandátuma ta-vasszal lejár, így az új rendre való átál-láskor az elsõ alkalommal mintegy fél-éves átmeneti idõszakot szükséges áthi-dalni. Az elnökség alaposan megvitattaés megvizsgálta a jogi lehetõségeket, ésaz Egyesület belsõ életének sajátossá-gait (pl. jelölés menete, helyi csoport ésországos választások egymásutánisá-ga), és ezek alapján az OVB-elnökegyetértésével a küldöttek, helyi cso-portok és szakosztályok tisztségviselõi,valamint az országos tisztségviselõkmandátumának egyszeri, kivételesmeghosszabbításának megfontolását ja-vasolja a küldöttgyûlésnek, az új Alap-szabályban foglalt õszi választási idõ-pontokig. A kérdést a következõ kül-

döttgyûlés elé szükséges beterjeszteni,és ez nyitva hagyja a lehetõséget egyesetleges tavaszi választásra is. Ez utób-bi – az elnökség által nem javasolt –esetben több mint fél évig ügyvezetõ el-nökség tudná csökkentett jogkörrel irá-nyítani az Egyesület mûködését, míg azúj elnökség a megválasztás után csakféléves csúszással vehetné át a felada-tot.

30./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az OEE elnöksége az újAlapszabályban foglaltakkal valóösszhang megteremtése érdekébenjavasolja a küldöttgyûlés számára azegyesületi tisztségviselõk mandátu-mának meghosszabbítását. A küldöt-tek, helyi csoport és szakosztály tiszt-ségviselõk mandátumának érvényes-sége 2014. szeptember 30., az orszá-gos tisztségviselõk mandátumánakérvényessége 2014. október 31.


A harmadik napirendi pontban Wis-novszky Károly a NÉBIH ErdészetiIgazgatóság nevében javasolta a Két-milliomodik hektár magyar erdõ emlé-kérem adományozásának átgondolását.A kitüntetést 2008-ban alapította a NÉ-BIH jogelõdje és az OEE az erdõgazdál-kodással foglalkozó újságírók munkájá-nak elismerésére. A megváltozott szer-vezeti viszonyok, és a kitüntetés rangjaemelésének igénye következtébenmegfontolandó a díj átalakítása. Az el-nökség egyetértett abban, hogy a meg-felelõ elismertség érdekében a vidékfej-lesztési minisztert kérjék fel adományo-zónak.

31./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az OEE a NÉBIH Erdé-szeti Igazgatósággal közösen a vi-dékfejlesztési miniszterhez fordul az-zal a javaslattal, hogy az évente, amárcius 21-i Erdõk Világnapja alkal-mából adományozott, legmagasabbállami szakmai kitüntetésnek számí-tó Pro Silva Hungariae díj egészüljönki egy, a sajtó képviselõinek adható,hetedik elismeréssel, melyre a jelöl-teket az ágazati igazgatás és az OEEterjeszti elõ.


A negyedik napirendi pontban Sza-bó Tibor ismertette a Kitüntetési Sza-

EGYESÜLETI ÉLET

JEGYZÕKÖNYVaz Országos Erdészeti Egyesület Elnökségének

2013. október 17-én, 10.00-kor kezdõdött ülésérõl


bályzat megújításának munkáját, mely-nek során a felkért munkacsoport tagjaia Díj Bizottság véleményeinek figye-lembe vételével kialakították a szabály-zat módosításának tervezetét. A terve-zet vitája során az elnökség egyhangú-an úgy foglalt állást, hogy a polgári tör-vénykönyv azonos elnevezése miattmódosítandó „Tiszteletbeli tagsági dísz-oklevél” kitüntetés helyére lépõ „Örö-kös tagsági díszoklevél” nem új kitünte-tés, hiszen tartalmában, az adományo-zási szándékban nincs változás. A pusz-tán névváltozással biztosítható az Egye-sület legmagasabb kitüntetésének szá-mító elismerés folytonosságának meg-õrzése. A Ptk. szerint adományozható„tiszteletbeli tagságról” nem kell a sza-bályzatban rendelkezni, mert az Alap-szabály egyértelmûen tartalmazza,hogy annak adományozója a küldött-gyûlés. Az elnökség egyetértett a sza-bályzat új, 7. mellékletével, amely Csé-pányi Péter kezdeményezése nyomán,a Díj Bizottság részletes javaslatai alap-ján az elõterjesztések színvonalánakemelését, így a kitüntetések rangjánakmegõrzését szolgálja.

32./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az elnökség a Kitünteté-si Szabályzatot a jegyzõkönyvbe fog-lalt módosításokkal elfogadja.


Az ötödik napirendi pont elõadója-ként Szabó Tibor régióképviselõ ismer-tette a szegedi és barcsi erdészeti szak-középiskolák megkeresését, melybenaz összevont erdész-vadász középfokúszakképzés 2015. évi keretszámainakmeghatározásával kapcsolatos hátrá-nyos helyzetre hívják fel a figyelmet. Azelnökség a vita során egyetértett abban,hogy a hagyományos, az ágazati igénye-ket kielégítõ képzést folytató, nagy múl-tú oktatási intézmények képzéseinekmegfelelõ színvonalú fenntartása a ma-gyar erdõk kezelésének stratégiai kérdé-se, amely az ágazat mellett az ország ér-deke. Jelen helyzetben veszélybe kerülta 10-12 megyébõl diákokat fogadó sze-gedi, és az idén 50 éves évfordulóját ün-neplõ barcsi iskola jövõbeli mûködése.

33./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az Országos ErdészetiEgyesület azzal a javaslattal fordul avidékfejlesztési miniszterhez, hogyfontolja meg a soproni kivételével ahagyományos erdészeti képzést foly-

tató intézmények mindegyikének át-vételét a minisztérium fenntartásába,valamint vizsgálja felül a 2014. évbenindítható osztályok létszámánakelosztását a hagyományos, a képzés-hez megfelelõ adottságokkal rendel-kezõ intézmények fenntarthatóságá-nak biztosítását is figyelembe véve.


A hatodik napirendi pontban a Gyö-kerek és lombok kiadásának kérdéséttárgyalta az elnökség. Az elnökség egy-hangúan foglalt állást a sorozat értékei,folytatása és fenntartása mellett. Azon-ban szükséges a korábbi kötetek hely-zetének felülvizsgálata (több éve kész-leten lévõ könyvek elosztása, ill. hiány-zó kötetek újranyomása), és a jövõbenát kell gondolni a digitális változat létre-hozásának lehetõségét. Ezt meg kelltenni már a IX. kötet kiadásánál, amely-bõl nyomtatásban 200 példány jelentet-hetõ meg. IX. kötetben szereplõ ripor-talanyok: Bánó István (Szombathely),Bozsik József (Mátrafüred), Czebei Sán-dor (Keszthely), Hallóssy Miklós (Sze-ged), Kászoni Zoltán (Csíkszereda),Kóthy István (Sopron), Lutonszky Zol-tán (Budapest), Madas László (Viseg-rád), Morócza Károly (Veszprém), VighJózsef (Keszthely).

34./2013. (10.17.) elnökségihatározat: Az elnökség hosszú tá-von elkötelezett a gyûjtõmunka foly-tatása és az erdész életutak Gyökerekés lombok sorozatban történõ megje-lentetése mellett. A IX. kötet 200 pél-dányban jelenik meg, miközben megkell keresni a digitális közzététel le-hetõségét. A készleten lévõ korábbikötetek megfelelõ helyekre történõadományozására a titkárság a követ-kezõ elnökségi ülésen javaslatot ad.


A hetedik napirendi pontban Bak Ju-lianna EB elnök ismertette az EB hatá-rozatba foglalt javaslatát az ErdészetiLapok és a Wagner Károly ErdészetiSzakkönyvtár egyesületi vagyonbantörténõ szerepeltetésének módjára. Azelnökség üdvözölte az egyesület érté-keinek fenntartásában és megõrzésé-ben fontos lépésnek számító lehetõségkidolgozását, és elfogadta az EB javas-latát. Eszerint az Erdészeti Lapok és akönyvtár berendezése nevesítve, érté-

ken nyilvántartva bekerül az egyesületvagyonába, míg a könyvtári könyvgyûj-temény szerepeltetésére még továbbiegyeztetések szükségesek a megfelelõmegoldás megtalálására.

35./2013. (10. 17.) elnökségihatározat: Az Országos ErdészetiEgyesület értékeinek hosszú távúmegõrzése érdekében az Egyesületvagyonában szerepeltetni kell az Er-dészeti Lapokat és a Wagner KárolyErdészeti Szakkönyvtárat. Az Ellenõr-zõ Bizottság javaslatait figyelembevéve az Erdészeti Lapok mint va-gyoni értékû jog kerüljön kimutatásraaz Egyesület vagyonában 12 287 000forint értékben. A Wagner Károly Er-dészeti Szakkönyvtár berendezésitárgyai a biztosítás során meghatáro-zott piaci értéken kerüljenek kimuta-tásra összesen 19 000 000 forint ér-tékben.


Az egyebek napirendi pont kereté-ben az elnökség áttekintette a helyi cso-portok létszám és tagdíj-fizetési adatait.Lomniczi Gergely fõtitkár tájékoztatott,hogy a MTESZ-szel szemben felszámo-lási eljárás indult, melynek során az OEEa 2007. április 25-i Szövetségi Tanácsihatározatban mûködési támogatáskéntmegszavazott, azonban nem folyósított6,1 millió forint erejéig hitelezõi igénytnyújtott be a felszámoló biztoshoz. A fõ-titkár továbbá tájékoztatott, hogy a Fõ-városi Törvényszék elfogadta az Erdész-csillag Alapítvány Alapító Okiratának mó-dosítását, eszerint a kuratórium új tagjadr. Kárpáti László. A következõ elnökségiülés november 21-22-én lesz Sopronban,ahol többek között a következõ évi ván-dorgyûlés helyszíneivel és programjaivalis megismerkedik az elnökség. Azt köve-tõ két hétben várható a küldöttgyûlés,melynek pontos idõpontjára a titkárság akésõbbiekben ad javaslatot.

Ezt követõen Zambó Péter elnökmegköszönte az elnökség aktív munká-ját, és az ülést bezárta.

kmf.Zambó Péter

elnök Lomniczi Gergelyjegyzõkönyvvezetõ

Hitelesítõk: Csépányi Péter

régióképviselõ Szabó Tibor

régióképviselõ

EGYESÜLETI ÉLET


Fodor Imre(1930–2013)

Fodor Imre gyémánt-diplomás erdõmérnökélete korszakokonívelt át. 1930. április29-én született Kõvá-gótöttösön, családjaelsõszülötteként anégy gyermek között.Édesapja uradalmi er-dész volt. Ez az állás

azonban az uradalom intézõjével való nézetel-térés miatt „megszûnt”. Jöttek a háborús évekváltozásai: katonai szolgálat Kárpátalja ésÉszak-Erdély visszatérésekor, majd állami er-dészeti szolgálat Kárpátalján, Bustyaházán. Acsalád ideiglenesen kettéválik: Imre húgávalPécsett maradt a nagymamánál, ott jártak isko-lába. Ott érettségizett a PIUSZ-ban. A nyáribustyaházi vakációk emléke egész élete során„élõ" maradt. Ott választott hivatást, ott vetteelõször kezébe a tárogatót, kedvenc hangsze-rét, ott kapta elsõ kispuskáját. De ott kötõdtekazok az ismeretségek, barátságok is, amelyekélete végéig kitartottak. (A temetésre érkezettautók között felfedeztem egy ukrán rendszá-mút is, tanújaként a „határtalan” barátságnak.)

Erdõmérnöki oklevelét 1953 decemberé-ben szerezte meg, melyet követõen Pécsetta Kelet-mecseki Erdõgazdaságnál elõször aKisvaszari, majd a Vajszlói Erdészetnél dol-gozott. Hat év gyakorlatot követõen, 1960-ban a Cserháti Erdõgazdasághoz került, aholerdészetvezetõként, majd központi elõadóés osztályvezetõ beosztásokban tevékeny-kedett. Ezt követõen 1973-ban munkaadótkellett váltania: egy évig erdõfelügyelõ volt,majd 12 évig az Egri Erdõfelügyelõségnél azIpolyvidéki Osztályt vezette. 1987-ben azIpolyvidéki Erdõ- és Fafeldolgozó Gazda-sághoz mûszaki igazgatóhelyettesnek hívtákvissza és e beosztásból ment nyugdíjba 1990februárjában. Nevéhez fûzõdik az 1960-asévekben országosan használt parkettléc-kö-bözõ füzet elkészítése.

2000-ben önálló novellás kötetet jelentetettmeg „Madárlátta morzsák” címmel, amelyet2011-ben a „Vásott tarisznya” címû válogatáskövetett – mindkettõ vadászati témakörben.

Munkáját három vállalati, egy minisztériu-mi Kiváló Dolgozó kitüntetéssel, Fásítási Em-lékplakettel, Széchenyi Oklevéllel, Honvé-delmi Emlékéremmel és a Haza SzolgálatáértEmlékéremmel tüntették ki. Aktív társadalmitevékenységet folytatott: sportlövész klubotvezetett, részt vett a polgári védelem munká-

jában, évekig irányította a helyi Városszépítõegyesületet, tagja volt a Rákóczi Tárogatóegyesületnek. Egyik alapító tagja az Egyetemalapítványának. Az OEE-nek 1955-tõl folya-matosan tagja volt.

2013. július 26-án súlyos betegségben, éle-tének 83. évében hunyt el. Balassagyarmatontemettük augusztus 24-én.

1954-ben kötött házasságot Czifra Erzsé-bet óvónõvel. Házasságukból két gyermekszületett: 1955-ben Eszter, aki pedagógusTolnában, 1957-ben pedig Imre, aki faiparimérnök Nógrádban.

A családnak egyszerre kellett két gyásszalmegbirkóznia: a szeretett feleség, édesanya isrövid idõn belül követte férjét, 2013. szeptem-ber 21-én temettük.

Õk elmentek, nekünk marad a búcsúzásés az emlékezés!

Legszebben az õ szavaival búcsúzha-tunk, amelyek a 2011-ben írt „Vásott tarisz-nya” címû könyvében olvashatók:

„Nekem az erdõ jelentette a teljes életet,benne a munkával, a vaddal, a vadászattal.Szerencsésnek mondhatom magam: egészéletemben az volt a munkám és a kenyerem,ami a kedvtelésem és kevéske kalácsom.”

Gyürky János

NEKROLÓG

Az utóbbi években örvendetesen meg-nõtt a könyvtárunknak felajánlott értékeshagyatékok száma. A közelmúltban azOrszágos Erdészeti Egyesület életébenegykor meghatározó szerepet játszó, tisz-teletre méltó kollégáink örököseitõl jutot-tunk olyan dokumentumokhoz, írott em-lékekhez és tárgyakhoz, amelyek kitelje-sítik erdészettörténeti gyûjteményünket.

Dr. Halász Katalin könyvtárunkszámára átadta mindnyájunk által tiszteltés szeretett édesapja, néhai Halász Ala-dár erdõmérnök kollégánk, Egyesüle-tünk tiszteletbeli tagja szakmai hagyaté-kát. Ali bácsitól nem sokkal halála elõttmár kaptunk egy jelentõs szakkönyvgyûj-teményt, a most átadott hagyatékkalazonban a könyveken és idõszaki kiadvá-nyokon túl olyan értékes relikviák õrzõjelettünk, mint az egykori fotók, kéziratok,kitüntetések és erdészkorsók. Ezek kö-zött található a Magyar Királyi József Ná-dor Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetem által Halász Aladár számára ki-adott erdõmérnöki oklevél, amely „KeltBudapesten, illetve Sopronban, 1943. évioktóber hó 21-én”. Ugyanennek az évfo-lyamnak a színes fényképekkel és a so-proni egyetem fõépületével illusztrált,Halász Aladár által szerkesztett emléklap-ja is megtalálható, amit végzésük 60. év-fordulójára készített el. Utolsó mondataiígy hangzanak: „Felejthetetlen közös diá-

kéveink, az 1939-40-ben visszatért Kárpá-talján és Erdélyben töltött örömteli szol-gálatkezdés, azután a második világhábo-rú és a hadifogság, majd az orosz meg-szállás megpróbáltatásainak, ezzel együttalkotó munkáséveink és 60 éves találko-zónk emlékét, Istennek hálát adva õrizzee tabló. Isten veletek cimborák!”

Egyesületünknek több mint 10 évigvolt elnöke Dr. Herpay Imre professzor1979 és 1990 között. Halála után néhányfontosabb hivatalos iratát, személyes le-velezését megkaptuk és azt levéltárunk-ban ma is õrizzük. Az Elnök Úr özvegyeidén megkereste Egyesületünket és fela-jánlotta ennek az iratanyagnak a jelentõsterjedelmû egyesületi levelezéssel és csat-lakozó dokumentumokkal kiegészítettgyûjteményét. Az átvett levéltári anyagok

rendkívül értékes kordokumentumokattartalmaznak az OEE múltjából. Segítsé-gükkel teljesebbé válhat az a kép, amit er-dészettörténészeink Egyesületünk közel-múltjáról felrajzolhatnak a levéltári anya-gok áttanulmányozása és feltárása során.A hagyatékban érdekes levelezéseket ta-lálhatunk az egyes vándorgyûlések szer-vezésérõl és elõkészítésérõl, az egyesületkorabeli nemzetközi kapcsolatairól, vagyéppen a rendszerváltás idejébõl a sajtó-ban megjelent erdészeti vonatkozású cik-kek gyûjteményét lapozhatjuk.

Soraink zárásaként szeretnénk Egye-sületünk köszönetét tolmácsolni a ha-gyatékok átadásáért Dr. Halász Katalin-nak és Dr. Herpay Imrénének!

Dr. Sárvári Jánosa könyvtár õre

Hálás köszönet a Könyvtár támogatóinak!

Új belépõk

Balassagyarmati Helyi Csoport: Tóth Gábor egyéb középfok,dr. Deák Sándor egyéb felsõfok, Homolya Gergely erdésztechnikus;

Soproni Helyi Csoport: Boros Bianka Diana erdésztechnikus,Bartus József egyéb felsõfok; Szombathelyi Helyi Csoport: Horváth

Csaba egyéb felsõfok; Zalaegerszegi Helyi Csoport: Üst László egyéb középfok,Sovány Mihály erdõmérnök; Debreceni Helyi Csoport: Szakál Gábor egyéb fel-sõfok; Bp. ÁESz Helyi Csoport: dr. Bach István erdõmérnök, Fazekas Bence er-dõmérnök; Sopron Hallgatói Helyi Csoport: Végh Csenge, Török Tímea, DeákIstván, Sára Attila Péter, Frankó Patrícia, Nagy Sándor, Budai Bálint, Ács Nor-bert; Bp. HM Helyi Csoport: Illés Krisztián erdésztechnikus; SzékesfehérváriHelyi Csoport: Gábor Zoltán egyéb felsõfok, Soós Márta erdõmérnök.


Fényesen fekete, vésett-festett betûkkel díszített márvány-tábla, durván faragott, nehéz kváderkövek, égbe emelkedõzáró tympanon. Lassú vonulású megemlékezések, tisztelet-adások, méltósággal teli ünnepek jutnak eszünkbe, ha efelsorolást olvassuk. És nem az erdõ békés magánya, egycsendes vadászpagony, égbetörõ bükkfák, gímbikák bõgé-se a völgy mélyén. Pedig e kettõ, egymástól távolinak tûnõképleírás, meglepõ módon harmonikusan találkozik a Bör-zsöny-hegység rejtett, alig látogatott erdõtáján.

Királyháza felett meredek lefutású gerincek adnak egymás-nak randevút. A Csóványos-Magosfa vonulat 900 méter ma-gasság fölé emelkedõ tömbjébõl vad sziklatornyokkal, kõ-görgetegekkel tarkított, mély szurdokszerû völgyekkel szab-dalt bércek futnak le a Kemence-patak széles ágyához.

Közülük a Rakottyás-bérc magasan fekvõ hegyoldalában,messze bent járva a bükkösök homályában, különös épít-ményre bukkanhatunk.

A palaszürke törzsek között, gázolva az északnyugati sze-lek által térdig halmozott késõ õszi, friss avarban, egyszercsak monumentális emlékhely magasodik fölénk. A szürké-sen-barnás andezit kövekbe foglaltan messzirõl csillog a be-tûkkel metszett fekete márványtábla. Mi lehet ez idefenn abércek magányában?- tesszük fel elsõ látásra önkéntelenül akérdést. Közelebb lépdelve részben feleletet kapunk a tábla-szöveget olvasva.

„Örök emlékül annak, hogy Hollós Mátyás az igazságosnagy király kedvenc vadász-pagonyjában cserkészett és ezenhelyrõl ejtette el, Õ Cs. és Kir. Fensége, József Fõherceg Úr, 1909.

szeptember 24-én, Õ Méltósága Libits Adolf udvari tanácsosmeghívására, egy ezredik szarvasbikáját. A megtisztelõ látoga-tás örömére emeltette berneczei Szokolyi Lajos vadászatbérlõ.”

Az elsõ ami felmerülhet bennünk: mit keresett itt a Bör-zsöny eldugott vadonában egy valóságos Habsburg fõhercega Monarchia idején? A fõhercegekrõl az az átlagos kép él ben-nünk, hogy ha vadászni járnak, legalább is nem adják alábbegy voralbergi zergénél vagy tiroli kõszáli kecskebaknál. Mitnekik egy börzsönyi gím trófeája! Ennek ellenére ez a tympa-non záródású, kissé rusztikus, de egyáltalán nem tájidegenemlékmû arról tudósít, hogy egy fajta vadász milleniumát ün-nepelte bõ száz évvel ezelõtt a császári, királyi fõrang. A vá-laszt most is az erdõ és vele a táj történetében kell keresnünk.

Királyháza környéki erdõk Corvin Mátyás óta örvendtek jóvadászhely hírnevüknek és ezt a vonuló évszázadok zivataroseseményei sem tudták elkoptatni egészen. Bár királyok márrégen nem járták cserkelve a gerinceket, de azért hozzájuk kö-zel álló fõnemesek elõ-elõfordultak a vadászvendégek között.Egy-egy udvari beosztású gróf, ha kellemes élményekkel gaz-dagon tért haza, jó hírét vitte a sûrû erdõkkel borított hegyek-nek. Így jelent meg, egy ilyen gróf kapitális 16-os bikája nyo-mán, a fõherceg udvari tanácsosa is a frissen felépített király-házi vadászkastély tulajdonosoknál és területbérlõknél, hogyõfensége itt szeretné tölteni az 1907. évi õszi bõgési idényt. Amegtisztelõ látogatásra fel kellett készülni. S bár nagy volt asürgés-forgás, az év szeptember 18-án egy egészen közvetlenmodorú, kedves ember érkezett, akit József fõhercegnek ne-veztek, és aki nemes egyszerûséggel homlokon csókolta az õtüdvözlõ községi bíró virágot átadó kislányát. És itt ragadthosszú évekre a Börzsönyben, a hegyvidék e szegletének sze-relmese lett. Oly annyira, hogy hajnalonként minden kíséretnélkül cserkészett a bércek magasában, a völgyek mélyén. Snem csak a vadászat és a vad érdekelte, hanem az erdõn dol-gozó emberek egyszerû élete, viszonyai is. Õszintén!

Volt, hogy erdész úrnak szólították kopott ruhája miatt, deezen csak mosolygott és beszélgetett tovább. Így esett, hogyaz ezredik gímbikáját is itt lõhette meg, melyet az emlékmûhirdet ma is. Bántatlanul. Talán éppen a jó emlékének kö-szönhetõen nem feledték el az erdõ népei.

Nagy László

Az ezredik emlékére

Megalakult az Erdõ- és Vadgaz-dálkodási Országos Kamarai

Osztály

Alakuló ülés és vezetõség választás

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Er-dõ- és Vadgazdálkodási országos ka-marai osztály 2013. október 30-án meg-tartotta alakuló ülését Budapesten. Azországos kamarai osztály jelenlevõ 26fõ képviselõje egyöntetû szavazatával10 fõt kooptált az országos kamarai osz-tályba.

Forrás: NAKhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-mai/nak_erdo_vadgazdalkodasiosztaly

A hivatásos vadászokat, erdé-szeket rendészeti hatáskörrel

ruházzák fel

Könnyebedhet az illegális fakitermeléselleni küzdelem

Könnyebbséget hoz majd a fatolvajokelleni küzdelemben, hogy a hivatásosvadászokat, erdészeket rendészeti ha-táskörrel ruházzák fel – mondta aKossuth Rádióban Lomniczi Gergely,az Országos Erdészeti Egyesület fõtit-kára.

Forrás: MTIhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szakmai/er-

desz_vadasz_rendeszet_jogkor

A vadászatra és erdõkre vonat-kozó szabályok folyamatos kor-

rekciót követelnek

Az elmúlt három és fél évben jogsza-bályok sorát hozták meg

Vadászattal és az erdõkkel kapcsolatosszabályozás folyamatos korrekciót kö-vetel, és ez a munka csak akkor lehethasznos, ha az ágazat minden szereplõ-jével, vadászokkal és erdészekkel állan-dó lesz a párbeszéd a jövõben is –mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztésiminiszter.

Forrás: MTIhttp://www.oee.hu/hirek/agazati-szak-

mai/vadaszat_erdeszet_ jog-szabaly_korrekcio_

folyamatos

AKTUALITÁSOK / HONLAPTÜKÖR – OEE.HU

Az Országos Erdészeti Egyesületben fennálló tagságot 2012-tõl tagságikártya igazolja. Az OEE-kártya tulajdonosa egyre több kedvezménytvehet igénybe a különbözõ vásárlási lehetõségektõl kezdve a vadászhá-zi szállásokig. Az aktuálisan elérhetõ kedvezmények listája awww.oee.hu oldalon olvasható, évente egy alkalommal az Erdészeti La-pok is közli.Az Egyesület vezetése a kártya használatára biztat minden egye-sületi tagot! A kedvezményrendszer igazi értékét, minél szélesebb körûelfogadottságát a rendszeres kártyahasználat alapozza meg.A kártya névre szóló, sorszámmal és vonalkóddal ellátott, az Egyesület tit-kársága évente érvényesíti. A 2012-ben kiosztott kártyák érvényessége 2013.február 28-ig tartott. A 2013-ra szóló érvényesítõ matricákat azon tagok kap-ják meg a helyi csoportokon keresztül, akik teljesítették az adott évre vonat-kozó tagdíjfizetési kötelezettségüket.

A kedvezményrendszerrel és a tagsági kártyával kapcsolatos bármely kérdésben felvilágosítás kérhetõ az Egyesület titkárságán

([email protected], 06 1 201 6293) vagy a helyi csoport titkároknál.

HASZNÁLJA TAGSÁGI KÁRTYÁJÁT!HASZNÁLJA TAGSÁGI KÁRTYÁJÁT!

Lapzárta után érkezett a fontos szak-mai és, mint a kiderült jelentõs egye-sületi vonatkozással is rendelkezõ hí-ranyag, mely a 2009. évi erdõtörvényértelmében, 2010. január 26-án meg-alakult és 2013. június 28-tól kor-mányhatározatban újraszabályozottszervezet, most megválasztott új veze-tõjérõl tudósít.

Ennek értelmében, Zambó Pétert, azOrszágos Erdészeti Egyesület elnö-két, a Pilisi Parkerdõ Zrt. vezérigaz-gatóját választotta új elnökének azOrszágos Erdõ Tanács. Az új elnökmandátuma a 2013. november 6-i vá-

lasztástól számítva három évre szól.Emlékezetes, hogy az Országos ErdõTanács idén nyáron minisztériumi ta-nácsadó szervezetbõl közvetlenül a

Kormány erdészeti kérdésekben ille-tékes tanácsadó, véleményezõ testü-letévé lépett elõ a 1378./2013. (VI.27.) Korm. határozat alapján. A Ta-nács újjáalakulására és új elnök vá-lasztására a fenti változás miatt voltszükség. A Tanács 16 tagja között he-lyet kapnak az erdõkkel foglalkozókormányzati szervek, az erdõtulajdo-nosok, erdõgazdálkodók szakmai ér-dekképviseleti szervei, az erdõkkelfoglalkozó tudományos intézetek éscivil szervezetek képviselõi.

Lomniczi Gergely,Nagy László/OEE

Kép: Greguss László Géza

Partnereink:

Zambó Péter az Országos Erdõ Tanács új elnökeAz OEE elnöke vezeti a kormány közvetlen tanácsadó testületét

ANDREAS STIHL KFT. 2051 Biatorbágy-Budapark, Paul Hartmann u. 4.Telefon: (06-23) 418-054 · Fax: (06-23) 418-106www.stihl.hu · E-mail: [email protected]

www.stihl.huLátogasson el honlapunkra!

Az avar szakértôje

A STIHL akkumulátoros termékei épp olyan jól alkalmazkodnak az erdôkhöz, mezôkhöz, ahogy a vadon élô állatok. Erôsek, kitartóak és csendesek…

Nem véletlen, hogy a STIHL BGA 85 akkumulátoros lombfúvó is nagy segítségére lehet az erdôben. Legyen szó az erdészház környékének rendezésérôl, az avar eltakarításáról, a cserkész utak tisztításáról, a porhó eltüntetésérôl vagy egyéb erdei munkáról, a STIHL lombfúvójával gyorsan és halkan dolgozhat. A STIHL BGA 85 ráadásul tiszta és környezetbarát!

Döntsön Ön is a STIHL mellett, ha igazi minôségre vadászik!

Termékeinket keresse a honlapunkon és hivatalos szakkereskedéseinkben!

i épp olyan jól alkalmazkodnak az erdôkhöz, mezôkhöz,

Documents

A mezei juhar az Év Fája 2014-ben - OSZKerdeszetilapok.oszk.hu/01786/pdf/EPA01192_erdeszeti...AZÉVFÁJA2014 A mezei juhar az Év Fája 2014-ben Új egyesületi kezdeményezésként